83/1988. (XII. 15.) MT rendelet

az adóigazgatási eljárásról szóló 50/1987. (X. 14.) MT rendelet módosításáról

1. §

Az adóigazgatási eljárásról szóló, a 2/1988. (II. 2.) MT rendelettel módosított 50/1987. (X. 14.) MT rendelet (a továbbiakban: R) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A felülvizsgálati kérelmet a jogerős határozatot hozó szerv felettes szerve bírálja el. A Hivatal által hozott jogerős határozat esetén felettes szervnek a Hivatal elnökét kell tekinteni."

2. §

A R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) Az adóhatóság illetékességét a magánszemély állandó lakóhelye, a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozó székhelye, az egyéni vállalkozó telephelye, ennek hiányában állandó lakóhelye határozza meg. Állandó lakóhely hiányában az eljárásra az ideiglenes lakóhely szerinti adóhatóság az illetékes.

(2) Magánszemély esetében az illetékesség megállapításánál a naptári év első napja szerinti lakóhelyét kell irányadónak tekinteni.

(3) A mezőgazdasági kistermelést végző magánszemély, a bort értékesítő magánszemély, a magánerős házilagos lakásépítést, -bővítést, -közművesítést, valamint egyéb, lakáson végzett munkákat folytató magánszemély adó-visszaigénylésének elbírálására a lakóhely szerinti, építőközösség, társasház esetében az ingatlan fekvése szerinti adóhatóság az illetékes."

3. §

(1) Az R. 5. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az eljárásra kizárólag a fővárosi igazgatóság illetékes.)

"c) a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos és továbbszolgáló állományú tagjainak, polgári alkalmazottainak a 2. § (2) bekezdésében meghatározott adóügyeiben."

(2) Az R. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eljárásra kizárólag a fővárosi adófelügyelőség illetékes a Magyarországon adóköteles jövedelemmel rendelkező külföldi magánszemély, valamint a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos és továbbszolgáló állományú tagjainak, polgári alkalmazottainak e rendelet végrehajtási rendeletében meghatározott adóügyeiben."

4. §

Az R. 6. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) Az adózónak - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az adókötelezettség keletkezését, változását, megszűnését, vagy egyéb, külön jogszabályban előírt és az adókötelezettséget érintő körülményt a bekövetkezéstől számított tizenöt napon belül az adóhatóságnál írásban be kell jelentenie.

(2) A vállalkozási nyereségadó hatálya alá nem tartozó magánszemélynek csak abban az esetben kell bejelentést tennie, ha költségeit az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kívánja elszámolni, vagy általános forgalmiadó-köteles értékesítést végez."

5. §

(1) Az R. 9. §-ának (2) bekezdése az alábbi c) ponttal egészül ki:

"c) a szabadalom hasznosítója, ha az adó megfizetéséért kezességei vállalt."

(2) Az R. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság, az ipari-szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, a mezőgazdasági szakcsoport, az iskolai szövetkezeti csoport adótartozásáért a tagok, illetve a tartozásaikért helytállni köteles szervezetek, a társasház adótartozásaiért a tulajdonostársak a külön jogszabályokban előírtak szerint felelnek. Ebben az esetben a (2) bekezdés a) pontjában említett magánszemély az adótartozás megfizetésére nem kötelezhető."

6. §

Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § Az adó megfizetésének időpontját (esedékességét) e rendelet végrehajtási rendelete állapítja meg. Ha az adót - ideértve a bírságot (26. §) is - az adóhatóság határozattal állapítja meg, az adót - a felszámolás esetét kivéve - a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 8 napon belül kell megfizetni."

7. §

Az R. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az adózót külön jogszabály alapján bankszámlaszerződés-kötési kötelezettség terheli és bevallott adóját, adóelőlegét az esedékesség időpontjában nem fizette meg, a tartozás azonnali beszedési megbízással érvényesíthető."

8. §

Az R. 13. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha az adózónak hat hónapon túli vagy jelentős összegű kiegyenlítetlen adótartozása van, a részére az állami költségvetésből járó esedékes juttatás folyósítását az adóhatóság az adótartozás kiegyenlítéséig felfüggesztheti. Jelentős az adótartozás akkor, ha az adózó legutolsó adóbevallásában feltüntetett adókötelezettségének 20%-át eléri."

9. §

A R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § (1) A magánszemély részére teljesíteti 2000 forintot meghaladó - vagy a magánszemély választása alapján jövedelem-összevonás alá eső - adóköteles jövedelem kifizetéséről, továbbá a levont adóelőlegről és adóról a munkáltató, illetve a kifizető az adóhatóságnak köteles adatot szolgáltatni.

(2) A törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, továbbá az a hatóság, amely az adóköteles tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyt vagy jóváhagyási kiadja, a hatáskörébe tartozó hatósági engedély vagy jóváhagyás kiadásáról, visszaadásáról vagy visszavonásáról, a cégbíróság szervezet megalakulásáról, megszűnéséről az illetékes adóhatóságot tájékoztatja.

(3) A biztosítónak adatot kell szolgáltatnia a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási összeg, illetve a lejárai előtt megszűnt, tízéves vagy annál hosszabb időtartamú életbiztosításból származó jövedelem kifizetéséről.

(4) Az illetékhivatalnak adatot kell szolgáltatnia - a tartási, életjáradéki és öröklési szerződés keretében történő lakástulajdon, lakótelek átruházásának kivételével - a szerzéstől számított tíz éven belüli ingatlanértékesítés esetén az ingatlan értékesítőjéről, vevőjéről és az ingatlan forgalmi értékéről, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról való lemondás, ilyen jog ellenérték fejében történő alapítása, átruházása, megszüntetése esetén az átruházó, a jogot alapító, illetőleg megszüntető magánszemélyről és e jog forgalmi értékéről.

(5) A pénzintézetnek adatot kell szolgáltatnia a lakótelek és lakás vásárlása, építése, bővítése céljára elhelyezett, elkülönítetten kezelt megtakarítás és kamatának a kifizetéséről, az adókedvezmény igénybevételéhez kiadott igazolásról."

10. §

A R. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) 3 000 000 forintot meghaladó adókötelezettségre, vagy - a magánszemélyek jövedelemadóját kivéve - három hónapnál hosszabb időtartamra fizetési halasztás, vagy részletfizetés a Hivatal elnökének jóváhagyásával engedélyezhető."

11. §

Az R. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A határozatban az adóhatóság által megállapított adóhiány, jogosulatlanul igényelt adóvisszatérítés vagy juttatás (továbbiakban együtt: adóhiány) pótlólagos előírását, valamint az adótöbblet jóváírását kell elrendelni, továbbá rendelkezni kell az elszámolások módosításáról és a szabálytalanságok megszüntetéséről."

12. §

Az R. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az adózó az esedékesség időpontjáig az adót, az adóelőleget, a bírságot, az önellenőrzési és a különbözeti pótlékot nem fizette meg, vagy a juttatást az esedékességnél korábban igényelte, a be nem fizetett adó, adóelőleg, bírság, önellenőrzési és különbözeti pótlék, illetve a jogosulatlanul igénybe vett juttatás összege után késedelmi pótlékot kell fizetni."

13. §

Az R. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az adózó az adóját a 19. §-ban foglaltak szerint helyesbíti, az adó, illetve a juttatás bevallására előírt és a helyesbítés időpontja között eltelt időre önellenőrzési pótlékot tizet. Az önellenőrzési pótlék megfizetésével az adózó mentesül a késedelmi pótlék és a bírság megfizetése alól."

14. §

A R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. § (1) Ha az adózó az adóelőleget (11. §) úgy egészítette ki, hogy a befizetett előleg összege nem érte el a fizetendő adó 90%-át, a befizetett előleg és az adókötelezettség különbözete után 10% különbözeti pótlékot fizet

(2) Ha az adózó kérelmére az adóhatóság az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleget mérsékelté, és a kérelem utóbb indokolatlannak bizonyult, a csökkentett és a ténylegesen fizetendő adóelőleg különbsége után 10% különbözeti pótlékot kell fizetni."

15. §

Az R. 26. §-a után a következő 26/A §-sal egészül ki:

"26/A. § A Hivatal elnöke a késedelmi, az (mellenőrzési és a különbözeti pótlékot, illetve a bírságol - különleges méltánylást érdemlő esetekben - mérsékelheti."

16. §

(1) Ez a rendelet 1989. január 1-jén lép hatályba, azonban a 12., 13. és 15. §-ok rendelkezéseit 1988. január 1-jétől kell alkalmazni. Egyidejűleg az R. kiegészítéséről szóló 2/1988. (II. 2.) MT rendelet hatályát veszti.

(2) Az 1988. január 1. napját megelőzően keletkezett és ezt követően a Hivatal által megállapított, illetve az adózó állal helyesbített adókötelezettség esetén - a 36/1987. (IX. 29.) MT rendelet 8. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a (3)és (4) bekezdésekben meghatározott eltéréssel e rendelet szerint kell eljárni.

(3) Az. általános jövedelemadó, a magánszemélyek forgalmi adója és a társasági adó 1988. január 1. napjai megelőző időszakra történő megállapítása során e rendelet szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az általános jövedelemadó és magánszemélyek forgalmi adója tekintetében önellenőrzést 1988. január 1. napját követően is csak azok az adózók végezhetnek, akiknek 1988. január 1. napját megelőzően e lehetőséget jogszabály biztosította, illetve önadózók voltak.

(4) Az 1988. január 1. napját megelőző időszakra megállapított általános jövedelemadó, magánszemélyek forgalmi adója és társasági adó fizetési kötelezettséget az adózó első fokú adóhatósága indokolt esetben méltányosságból mérsékelheti.

Németh Miklós s. k.,

a Minisztertanács elnöke