50/1987. (X. 14.) MT rendelet

az adóigazgatási eljárásról

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) és szervei hatáskörébe tartozó adók, állammal szemben fennálló egyéb pénzügyi kötelezettségek, állami költségvetésből kiutalt juttatások (a továbbiakban együtt: adó) bejelentése, megállapítása, nyilvántartása, bevallása, megfizetése, kiutalása, kezelése, ellenőrzése során az e rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.

Hatáskör

2. §

(1) Első fokú adóhatóság (a továbbiakban: adóhatóság) :

a) a magánszemélyek ügyeiben - kivéve a társulati adó és a társulati különadó alá tartozó magánszemélyeket - a fővárosi, megyei adófelügyelőség (a továbbiakban együtt: adófelügyelőség),

b) minden más ügyben a fővárosi, megyei adó- és ellenőrzési igazgatóság (a továbbiakban együtt: igazgatóság).

(2) Ha a magánszemélyek jövedelemadójának szabályai szerint az adót a munkáltató állapítja meg. a munkáltató és a magánszemély között keletkezett vita eldöntése a munkáltató ügyeiben eljáró adóhatóság hatáskörébe tartozik. Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor az adót a jövedelem kifizetője [1987. évi VI. törvény 12. § (1) bek.] állapítja meg.

3. §[1]

(1) Az adóigazgatási eljárásban az adófelügyelőség felettes szerve az igazgatóság, az igazgatóság felettes szerve a Hivatal.

(2)[2] A felülvizsgálati kérelmet a jogerős határozatot hozó szerv felettes szerve bírálja el. A Hivatal által hozott jogerős határozat esetén felettes szervnek a Hivatal elnökét kell tekinteni.

Illetékesség

4. §[3]

(1) Az adóhatóság illetékességét a magánszemély állandó lakóhelye, a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozó székhelye, az egyéni vállalkozó telephelye, ennek hiányában állandó lakóhelye határozza meg. Állandó lakóhely hiányában az eljárásra az ideiglenes lakóhely szerinti adóhatóság az illetékes.

(2) Magánszemély esetében az illetékesség megállapításánál a naptári év első napja szerinti lakóhelyét kell irányadónak tekinteni.

(3) A mezőgazdasági kistermelést végző magánszemély, a bort értékesítő magánszemély, a magánerős házilagos lakásépítést, -bővítést, -közművesítést, valamint egyéb, lakáson végzett munkákat folytató magánszemély adó-visszaigénylésének elbírálására a lakóhely szerinti, építőközösség, társasház esetében az ingatlan fekvése szerinti adóhatóság az illetékes.

5. §

(1) Az eljárásra kizárólag a fővárosi igazgatóság illetékes:

a) a társulati adó és a társulati különadó hatálya alá tartozó társulás, társaság, illetve magánszemély,

b) az önálló költségvetési fejezetet alkotó költségvetési szerv,

c)[4] a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos és továbbszolgáló állományú tagjainak, polgári alkalmazottainak a 2. § (2) bekezdésében meghatározott adóügyeiben.

(2)[5] Az eljárásra kizárólag a fővárosi adófelügyelőség illetékes a Magyarországon adóköteles jövedelemmel rendelkező külföldi magánszemély, valamint a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos és továbbszolgáló állományú tagjainak, polgári alkalmazottainak e rendelet végrehajtási rendeletében meghatározott adóügyeiben.

II. Fejezet

AZ ADÓZÁS SZABÁLYAI

Bejelentési kötelezettség

6. §

(1)[6] Az adózónak - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az adókötelezettség keletkezését, változását, megszűnését, vagy egyéb, külön jogszabályban előírt és az adókötelezettséget érintő körülményt a bekövetkezéstől számított tizenöt napon belül az adóhatóságnál írásban be kell jelentenie.

(2)[7] A vállalkozási nyereségadó hatálya alá nem tartozó magánszemélynek csak abban az esetben kell bejelentést tennie, ha költségeit az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kívánja elszámolni, vagy általános forgalmiadó-köteles értékesítést végez.

(3) Az adóhatóság az adózót bejelentése alapján nyilvántartásba veszi, és erről adószám közlésével értesíti.

Adómegállapítás, adóbevallás

7. §

(1) A fizetendő, illetve a visszaigényelhető adó Összegét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az adózó állapítja meg.

(2) Az adófizetési kötelezettséget a jogszabályban előírt bevallási időszakra adónként kell megállapítani. Ha a megállapított adót az adóhatóság vagy az adózó utólag módosítja, az egyes adók közötti hiány és többlet összevonásának nincs helye, továbbá - a magánszemélyek jövedelemadója kivételével - nem lehet összevonni az ugyanazon adóra vonatkozó, de eltérő bevallási időszakokban keletkezett hiányt és többletet sem.

(3) Az adó, a bírság és a pótlékok megállapításához való jog - a magánszemélyek jövedelemadóját kivéve - az adó bevallására előírt határidő naptári évének utolsó napjától számított öt év elteltével évül el.

8. §

(1) Az adózó az általa megállapított adóról - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást nyújt be az adóhatósághoz.

(2) A magánszemélyektől levont jövedelemadóelőleget, jövedelemadót a munkáltatót, illetve a kifizető saját bevallása keretében vallja be.

(3) Az adó megfizetése nem minősül a bevallási kötelesség teljesítésének.

Az adó megfizetése

9. §

(1) Az adót az köteles megfizetni, akit erre jogszabály kötelez.

(2) Ha az adózótól az esedékességkor meg nem fizetett adót (a továbbiakban: adótartozás) nem lehet behajtani, az adótartozás megfizetésére kötelezhető:

a) az adókötelezettség keletkezését követő ajándékozás esetén - az ajándék erejéig - az adózó által megajándékozott személy, kivéve ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett;

b) az adóbevétel csökkentésével kapcsolatos szándékosan elkövetett bűncselekmény, szabálysértés elkövetője, az azzal összefüggő adók tekintetében.

c)[8] a szabadalom hasznosítója, ha az adó megfizetéséért kezességei vállalt.

(3)[9] A gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság, az ipari-szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, a mezőgazdasági szakcsoport, az iskolai szövetkezeti csoport adótartozásáért a tagok, illetve a tartozásaikért helytállni köteles szervezetek, a társasház adótartozásaiért a tulajdonostársak a külön jogszabályokban előírtak szerint felelnek. Ebben az esetben a (2) bekezdés a) pontjában említett magánszemély az adótartozás megfizetésére nem kötelezhető.

(4) A (2)-(3) bekezdésben említetteket az adótartozás megfizetésére külön határozatban kell kötelezni.

10. §[10]

Az adó megfizetésének időpontját (esedékességét) e rendelet végrehajtási rendelete állapítja meg. Ha az adót - ideértve a bírságot (26. §) is - az adóhatóság határozattal állapítja meg, az adót - a felszámolás esetét kivéve - a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 8 napon belül kell megfizetni.

11. §

Ha jogszabály adóelőleg fizetését írja elő, és az előleget az előző év adatai alapján kell megfizetni, azt az év végén az előreláthatóan fizetendő adó mértékéig ki kell egészíteni. Az adózó az adóhatóságtól az ilyen alapon fizetett adóelőleg mérséklését kérheti.

12. §

(1) Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adózó bankszámláját az azt vezető pénzintézet megterhelte, bankszámlával nem rendelkező adózó esetében pedig az a nap, amikor az adót a pénzintézet pénztárába befizették, illetve postára adták.

(2)[11] Ha az adózót külön jogszabály alapján bankszámlaszerződés-kötési kötelezettség terheli és bevallott adóját, adóelőlegét az esedékesség időpontjában nem fizette meg, a tartozás azonnali beszedési megbízással érvényesíthető.

13. §

(1) Ha az adózó egy adónemben adóval és késedelmi pótlékkal is tartozik, és befizetése egész tartozását nem fedezi, az adóhatóság a befizetést először a késedelmi pótlékra számolja el.

(2) Ha adótúlfizetés keletkezik, azt kérelemre az adózó más fennálló adótartozásának megfizetéseként kell figyelembe venni. Ha az adózónak adótartozása nincs, a túlfizetést a kérelemnek megfelelően a később esedékes adófizetési kötelezettség teljesítésének kell tekinteni, vagy vissza kell fizetni.

(3)[12] Ha az adózónak hat hónapon túli vagy jelentős összegű kiegyenlítetlen adótartozása van, a részére az állami költségvetésből járó esedékes juttatás folyósítását az adóhatóság az adótartozás kiegyenlítéséig felfüggesztheti. Jelentős az adótartozás akkor, ha az adózó legutolsó adóbevallásában feltüntetett adókötelezettségének 20%-át eléri.

14. §

Ha a magánszemély a jövedelemadójáról az adóhatóságnak bevallást ad, és a levont adóelőlegek összege a fizetendő adó összegét meghaladja, a 13. § (2) bekezdésétől eltérően a különbözetet az adóhatóság köteles visszatéríteni.

15. §

Az adó, a bírság és a pótlékok végrehajtásához, valamint a juttatások igényléséhez való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított öt év elteltével évül el. Az elévülést bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

Nyilvántartás, adatszolgáltatás

16. §

(1) Az adózó olyan nyilvántartásokat köteles vezetni, amelyek az adó alapjának és az adó összegének a megállapítására alkalmasak és amelyek alapján az adókötelezettség és annak teljesítése ellenőrizhető.

(2) Ha az adózó nyilvántartása hiányos, az ennek alapjául szolgáló adatok hiányoznak, az adó megállapítására nem alkalmasak, ha az adózó számviteli rendje, könyvvezetése nem felel meg a jogszabályoknak, az adóhatóság az adózót az előírásoknak megfelelő nyilvántartás, kimutatás elkészítésére, kijavítására, az adatok, bizonylatok pótlására kötelezi.

17. §[13]

(1) A magánszemély részére teljesíteti 2000 forintot meghaladó - vagy a magánszemély választása alapján jövedelem-összevonás alá eső - adóköteles jövedelem kifizetéséről, továbbá a levont adóelőlegről és adóról a munkáltató, illetve a kifizető az adóhatóságnak köteles adatot szolgáltatni.

(2) A törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, továbbá az a hatóság, amely az adóköteles tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyt vagy jóváhagyási kiadja, a hatáskörébe tartozó hatósági engedély vagy jóváhagyás kiadásáról, visszaadásáról vagy visszavonásáról, a cégbíróság szervezet megalakulásáról, megszűnéséről az illetékes adóhatóságot tájékoztatja.

(3) A biztosítónak adatot kell szolgáltatnia a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási összeg, illetve a lejárai előtt megszűnt, tízéves vagy annál hosszabb időtartamú életbiztosításból származó jövedelem kifizetéséről.

(4) Az illetékhivatalnak adatot kell szolgáltatnia - a tartási, életjáradéki és öröklési szerződés keretében történő lakástulajdon, lakótelek átruházásának kivételével - a szerzéstől számított tíz éven belüli ingatlanértékesítés esetén az ingatlan értékesítőjéről, vevőjéről és az ingatlan forgalmi értékéről, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról való lemondás, ilyen jog ellenérték fejében történő alapítása, átruházása, megszüntetése esetén az átruházó, a jogot alapító, illetőleg megszüntető magánszemélyről és e jog forgalmi értékéről.

(5) A pénzintézetnek adatot kell szolgáltatnia a lakótelek és lakás vásárlása, építése, bővítése céljára elhelyezett, elkülönítetten kezelt megtakarítás és kamatának a kifizetéséről, az adókedvezmény igénybevételéhez kiadott igazolásról.

Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése

18. §

(1) Az adóhatóság az adózó kérelmére indokolt esetben az esedékes fizetési kötelezettségre halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet.

(2)[14] 3 000 000 forintot meghaladó adókötelezettségre, vagy - a magánszemélyek jövedelemadóját kivéve - három hónapnál hosszabb időtartamra fizetési halasztás, vagy részletfizetés a Hivatal elnökének jóváhagyásával engedélyezhető.

(3) Ha az adózó a részletfizetésre előírt feltételeknek nem tesz eleget, a kedvezményt elveszti, és kötelezettségének teljes összege esedékessé válik.

Önellenőrzés

19. §

Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzését megelőzően feltárja, hogy adóját, illetve igényelhető juttatását helytelenül állapította meg és vallotta be, vagy bevallását elmulasztotta, azt helyesbítheti (önellenőrzés).

III. fejezet

ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS

Idézés

20. §

A magánszemély az eljárás során az adóhatóság székhelyére, illetve az adóhatóságnak a magánszemély állandó vagy ideiglenes lakóhelyéhez legközelebb eső ügyfélszolgálati irodájára idézhető.

Határozat

21. §

(1) Az e rendeletben, valamint a külön jogszabályokban meghatározott esetekben, továbbá ha az adózó, a munkáltató vagy a kifizető az adót nem a valóságnak megfelelően állapította meg, illetőleg vallotta be, vagy bevallását elmulasztotta, az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg.

(2)[15] A határozatban az adóhatóság által megállapított adóhiány, jogosulatlanul igényelt adóvisszatérítés vagy juttatás (továbbiakban együtt: adóhiány) pótlólagos előírását, valamint az adótöbblet jóváírását kell elrendelni, továbbá rendelkezni kell az elszámolások módosításáról és a szabálytalanságok megszüntetéséről.

Az adótartozás végrehajtása

22. §

(1) Az adótartozás végrehajtására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvénynek (Áe.) a pénzösszeg behajtására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A magánszemély egyéb vagyontárgyaira irányuló végrehajtás során [Áe. 79. § (2) bek.] - az e rendelet végrehajtási rendeletében meghatározott eltérésekkel - a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok szerint kell eljárni.

(3) A végrehajtási eljárást az adófelügyelőség folytatja le.

IV. Fejezet

JOGKÖVETKEZMÉNYEK

Késedelmi pótlék

23. §

(1)[16] Ha az adózó az esedékesség időpontjáig az adót, az adóelőleget, a bírságot, az önellenőrzési és a különbözeti pótlékot nem fizette meg, vagy a juttatást az esedékességnél korábban igényelte, a be nem fizetett adó, adóelőleg, bírság, önellenőrzési és különbözeti pótlék, illetve a jogosulatlanul igénybe vett juttatás összege után késedelmi pótlékot kell fizetni.

(2) Ha az adót az adóhatóság határozattal állapította meg, a késedelmi pótlékot a 10. §-ban előírt időponttól kell számítani.

(3) A késedelmi pótlék mértéke minden megkezdett naptári hónap után havi 2%.

Önellenőrzési pótlék

24. §

(1)[17] Ha az adózó az adóját a 19. §-ban foglaltak szerint helyesbíti, az adó, illetve a juttatás bevallására előírt és a helyesbítés időpontja között eltelt időre önellenőrzési pótlékot tizet. Az önellenőrzési pótlék megfizetésével az adózó mentesül a késedelmi pótlék és a bírság megfizetése alól.

(2) Az önellenőrzési pótlékot a bevallott és a helyesbített adó, illetve juttatás összegének különbözete után az adózónak kell megállapítania és a helyesbített adóval, juttatással egyidejűleg megfizetnie.

(3) A pótlék mértéke a bevallási késedelem minden megkezdett naptári hónapjára havi 2%, de legfeljebb 20%.

Különbözeti pótlék

25. §[18]

(1) Ha az adózó az adóelőleget (11. §) úgy egészítette ki, hogy a befizetett előleg összege nem érte el a fizetendő adó 90%-át, a befizetett előleg és az adókötelezettség különbözete után 10% különbözeti pótlékot fizet

(2) Ha az adózó kérelmére az adóhatóság az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleget mérsékelté, és a kérelem utóbb indokolatlannak bizonyult, a csökkentett és a ténylegesen fizetendő adóelőleg különbsége után 10% különbözeti pótlékot kell fizetni.

Bírság

26. §

(1) Az adóhatóság által megállapított adóhiány [21. § (2) bek.] után bírságot kell fizetni.

(2) Ha az egyes adókra és juttatásokra vonatkozó jogszabályok eltérően nem rendelkeznek, az adóhatóság a bírságot - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - az adóhiány összegének 50%-ától 200%-áig terjedő mértékben állapítja meg.

(3) A bírság megállapításánál a 7. § (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

26/A. §[19]

A Hivatal elnöke a késedelmi, az (mellenőrzési és a különbözeti pótlékot, illetve a bírságol - különleges méltánylást érdemlő esetekben - mérsékelheti.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. §

Ez a rendelet 1988. január 1. napján lép hatályba.

28. §

(1) E rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik. Felhatalmazást kap arra, hogy ennek keretében rendeletben határozza meg:

a) az e rendeletben használt egyes fogalmak értelmezését;

b) a Hivatal, továbbá a vámhivatal hatáskörébe tartozó adókat:

c) az adózók bejelentési kötelezettségével összefüggő előírásokat és időpontokat, az adó megállapításának részletes szabályait;

d) az adóbevallás módját és időpontját;

e) az adónyilvántartás és az adatszolgáltatás szabályait;

f) az adók esedékességét és az előlegfizetési kötelezettséget;

g) a fizetési halasztás és a részletfizetés engedélyezésének szabályait;

h) az önellenőrzés végrehajtásának módját;

i) az adótartozás végrehajtásának a bírósági végrehajtástól eltérő szabályait;

j) az adóztatáshoz szükséges nyomtatványokra vonatkozó szabályokat.

(2) A pénzügyminiszter - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a fegyveres erőknél és fegyveres testületeknél az e rendeletben foglaltak keretein belül, sajátosságaikra tekintettel rendeletben külön szabályokat állapíthat meg.

Grósz Károly s. k.,

a Minisztertanács elnöke