Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

12/1989. (III. 12.) PM rendelet

a szövetkezetek egyes részlegeinek átalányelszámolásos rendszerben való üzemeltetéséről

Az 1016/1985. (III. 20.) MT határozatban foglaltak alapján a következőket rendelem:

1. §

(1) A szövetkezet termelő vagy szolgáltató tevékenységet (beleértve a szövetkezet megrendelésére végzett szolgáltatást) végző részlegét átalányelszámolásos rendszerben is üzemeltetheti (a továbbiakban: átalányelszámolásos részleg). A kizárólag belkereskedelmi tevékenységet folytató részleg átalányelszámolásos rendszerben nem működtethető.

(2) Az átalányelszámolásos rendszer akkor alkalmazható, ha az árbevétel legalább 51%-a az (1) bekezdés alapján végezhető tevékenységből származik.

(3) Az átalányelszámolásos részleg legfeljebb 40 fővel működhet.

(4) Az átalányelszámolásos részleg a szövetkezet önelszámoló egysége, amely a szövetkezet által meghatározott keretek között működik.

2. §

(1) Az átalányelszámolásos részlegben csak a szövetkezettel tagsági viszonyban, illetve munkaviszonyban álló dolgozó foglalkoztatható, akivel a szövetkezet az átalányelszámolásos részlegben történő foglalkoztatásáról külön megállapodást köt.

(2) A szövetkezet az átalányelszámolásos részlegben végzett tevékenységre saját tagjával vagy alkalmazottjával (a továbbiakban együtt: dolgozó) mellékfoglalkozásként is köthet megállapodást.

(3) A dolgozó munkamegállapodásában, illetve munkaszerződésében az átalányelszámolásos rendszerben való foglalkoztatást is rögzíteni kell.

3. §

(1) Az átalányelszámolásos részleg dolgozóinak munkadíját, illetve munkabérét (a továbbiakban együtt: munkabér) az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozóknak járó munkabér figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A munkabér magában magában foglalja a bérköltséget terhelő összes díjazást.

4. §

(1) Az előző évek tényszámai, illetve a hasonló tevékenységet folytató dolgozók egy főre jutó termelési értékének figyelembevételével a külön megállapodásnak különösen tartalmaznia kell:

a) a tevékenységi kör részletes meghatározását;

b) a telephely megjelölését;

c) a várható évi árbevételt (tevékenységenként);

d) a várható évi árbevétellel kapcsolatban felmerülő költségek összegét a következő költségnemenkénti részletezéssel: anyagköltség, dolgozónként részletezett bérköltség, társadalombiztosítási járulék;

e) a részleg által közvetlen fizetendő költségek megnevezését;

f) az átalány évi összegét és a befizetés időpontját;

g) a részlegnek használatra átadott álló- és fogyóeszközöket, valamint a használattal kapcsolatos egyéb megállapodást;

h) az anyag- és alkatrész beszerzés (ellátás, elszámolás) módját;

i) garanciális javítás végzése esetén annak elszámolási módját;

j) az állóeszközök fenntartására, felújítására, cseréjére és selejtezésére vonatkozó rendelkezéseket;

k) a dolgozó szabadsága, keresőképtelenséget okozó betegsége, illetőleg egyéb igazolt, huzamos (15 napot meghaladó) távolléte esetén, valamint ha a tervezett árbevétel elérését más objektív körülmény akadályozza a befizetendő átalány időarányos és megfelelő csökkentésének módját;

l) adókedvezményre jogosító tevékenység végzése esetén az annak igénybevételére vonatkozó megállapodást;

m) az általános forgalmi adóra vonatkozóan a szövetkezet és a részleg közötti elszámolás módját.

(2) Ha a külön megállapodást a részlegben dolgozókkal együttesen kötik meg, azt minden dolgozónak alá kell írnia. Ebben az esetben a bevétel kezelésére, az abból visszatartható munkabér kifizetésére, a részleget terhelő átalány befizetésére, valamint a működéssel kapcsolatos más feladatok ellátására megbízott jelölhető ki. A külön megállapodásnak tartalmaznia kell a részleg belső gazdálkodását érintő, a dolgozók egymás közötti elszámolására vonatkozó szabályokat, továbbá - ha megbízottat jelöltek ki - a megbízott nevét.

(3) A részlegnek átadott eszközök gondos megőrzése és karbantartása a részlegben dolgozók feladata. Az állóeszközök felújításáról és szükség szerinti cseréjéről, valamint a selejtezésről - a külön megállapodás szerint - a szövetkezet gondoskodik.

(4) Az átalányelszámolásos részleg a szövetkezetre és a tevékenységre vonatkozó árrendelkezéseket, illetve a szövetkezet által ennek figyelembevételével megállapított árakat (díjakat) köteles megtartani.

5. §

(1) Az átalány a következő tételeket foglalja magába:

a) a külön megállapodásban rögzített munkabér alapulvételével számított társadalombiztosítási járulékot;

b) a szövetkezet költségeihez való hozzájárulást (az értékcsökkenési leírást is beleértve);

c) a szövetkezet nyereségéhez való hozzájárulást.

(2) Az átalányelszámolásos részleg köteles havonta a külön megállapodásban rögzített munkabér alapulvételével számított nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadó előleget a szövetkezet részére befizetni.

6. §

(1) A szövetkezet a külön megállapodást felmondhatja ha a részleg

a) súlyosan megszegi a működésre és gazdálkodásra vonatkozó hatósági, illetőleg a szövetkezet által előírt rendelkezéseket;

b) az átalány összegét az előírt határidőben - ismételten - nem fizeti be, vagy a részleget terhelő egyéb kötelezettségének rendszeresen nem tesz eleget;

c) tevékenységét rendszeresen szakszerűtlen végzi.

(2) A részleg a külön megállapodást felmondhatja, ha a szövetkezet az abban vállalt kötelezettségének nem tesz eleget.

(3) Az átalányelszámolásos részleg tartozásáért - a részleg dolgozóit terhelő adótartozás kivételével - a szövetkezet teljes vagyonával felel.

7. §

(1) A szövetkezet legalább negyedévenként számolja el a külön megállapodásban rögzített évi árbevétel, a költségnemenként meghatározott költségek, valamint a tevékenységgel kapcsolatos esetleges egyéb tételek tárgynegyedévre jutó részét.

(2) A szövetkezetnek a külön megállapodásban rögzített és a tényleges árbevétel közötti különbözetet év végén az eredményt nem érintő módon kell elszámolni.

(3) A szövetkezet a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a táppénzt a társadalombiztosításról szóló jogszabályok figyelembevételével a munkabér tárgyhónapra jutó részének alapulvételével köteles megállapítani és megfizetni.

(4) Az általános forgalmi adó és az árkiegészítés alanya kizárólag a szövetkezet.

8. §

(1) Az átalányelszámolásos részleg dolgozói az előírt nyilvántartásokat részleg szinten is vezethetik oly módon, hogy abból a személyi jövedelemadó megállapításához szükséges jövedelem és árbevétel dolgozónként egyértelműen kimutatható legyen. Az átalányelszámolásos részlegben dolgozók egymástól eltérő nyilvántartást nem vezethetnek.

(2) A szövetkezet az adójogszabályokban előírt nyilvántartási kötelezettségen kívül más ilyen kötelezettséget is meghatározhat.

9. §

Ez a rendelet 1989. március 15-én lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 26/1981. (IX. 29.) PM-MüM együttes rendelet, valamint az azt módosító 65/1982. (XI. 16.) PM rendelet és az 1/1986. (II. 1.) PM rendelet.

Dr. Villányi Miklós s. k.,

pénzügyminiszter