Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

12/1989. (III. 12.) PM rendelet

a szövetkezetek egyes részlegeinek átalányelszámolásos rendszerben való üzemeltetéséről

Az 1016/1985. (III. 20.) MT határozatban foglaltak alapján a következőket rendelem:

1. §

(1) A szövetkezet termelő vagy szolgáltató tevékenységet (beleértve a szövetkezet megrendelésére végzett szolgáltatást) végző részlegét átalányelszámolásos rendszerben is üzemeltetheti (a továbbiakban: átalányelszámolásos részleg). A kizárólag belkereskedelmi tevékenységet folytató részleg átalányelszámolásos rendszerben nem működtethető.

(2) Az átalányelszámolásos rendszer akkor alkalmazható, ha az árbevétel legalább 51%-a az (1) bekezdés alapján végezhető tevékenységből származik.

(3) Az átalányelszámolásos részleg legfeljebb 40 fővel működhet.

(4) Az átalányelszámolásos részleg a szövetkezet önelszámoló egysége, amely a szövetkezet által meghatározott keretek között működik.

2. §

(1) Az átalányelszámolásos részlegben csak a szövetkezettel tagsági viszonyban, illetve munkaviszonyban álló dolgozó foglalkoztatható, akivel a szövetkezet az átalányelszámolásos részlegben történő foglalkoztatásáról külön megállapodást köt.

(2) A szövetkezet az átalányelszámolásos részlegben végzett tevékenységre saját tagjával vagy alkalmazottjával (a továbbiakban együtt: dolgozó) mellékfoglalkozásként is köthet megállapodást.

(3) A dolgozó munkamegállapodásában, illetve munkaszerződésében az átalányelszámolásos rendszerben való foglalkoztatást is rögzíteni kell.

3. §

(1) Az átalányelszámolásos részleg dolgozóinak munkadíját, illetve munkabérét (a továbbiakban együtt: munkabér) az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozóknak járó munkabér figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A munkabér magában magában foglalja a bérköltséget terhelő összes díjazást.

4. §

(1) Az előző évek tényszámai, illetve a hasonló tevékenységet folytató dolgozók egy főre jutó termelési értékének figyelembevételével a külön megállapodásnak különösen tartalmaznia kell:

a) a tevékenységi kör részletes meghatározását;

b) a telephely megjelölését;

c) a várható évi árbevételt (tevékenységenként);

d) a várható évi árbevétellel kapcsolatban felmerülő költségek összegét a következő költségnemenkénti részletezéssel: anyagköltség, dolgozónként részletezett bérköltség, társadalombiztosítási járulék;

e) a részleg által közvetlen fizetendő költségek megnevezését;

f) az átalány évi összegét és a befizetés időpontját;

g) a részlegnek használatra átadott álló- és fogyóeszközöket, valamint a használattal kapcsolatos egyéb megállapodást;

h) az anyag- és alkatrész beszerzés (ellátás, elszámolás) módját;

i) garanciális javítás végzése esetén annak elszámolási módját;

j) az állóeszközök fenntartására, felújítására, cseréjére és selejtezésére vonatkozó rendelkezéseket;

k) a dolgozó szabadsága, keresőképtelenséget okozó betegsége, illetőleg egyéb igazolt, huzamos (15 napot meghaladó) távolléte esetén, valamint ha a tervezett árbevétel elérését más objektív körülmény akadályozza a befizetendő átalány időarányos és megfelelő csökkentésének módját;

l) adókedvezményre jogosító tevékenység végzése esetén az annak igénybevételére vonatkozó megállapodást;

m) az általános forgalmi adóra vonatkozóan a szövetkezet és a részleg közötti elszámolás módját.

(2) Ha a külön megállapodást a részlegben dolgozókkal együttesen kötik meg, azt minden dolgozónak alá kell írnia. Ebben az esetben a bevétel kezelésére, az abból visszatartható munkabér kifizetésére, a részleget terhelő átalány befizetésére, valamint a működéssel kapcsolatos más feladatok ellátására megbízott jelölhető ki. A külön megállapodásnak tartalmaznia kell a részleg belső gazdálkodását érintő, a dolgozók egymás közötti elszámolására vonatkozó szabályokat, továbbá - ha megbízottat jelöltek ki - a megbízott nevét.

(3) A részlegnek átadott eszközök gondos megőrzése és karbantartása a részlegben dolgozók feladata. Az állóeszközök felújításáról és szükség szerinti cseréjéről, valamint a selejtezésről - a külön megállapodás szerint - a szövetkezet gondoskodik.

(4) Az átalányelszámolásos részleg a szövetkezetre és a tevékenységre vonatkozó árrendelkezéseket, illetve a szövetkezet által ennek figyelembevételével megállapított árakat (díjakat) köteles megtartani.

5. §

(1) Az átalány a következő tételeket foglalja magába:

a) a külön megállapodásban rögzített munkabér alapulvételével számított társadalombiztosítási járulékot;

b) a szövetkezet költségeihez való hozzájárulást (az értékcsökkenési leírást is beleértve);

c) a szövetkezet nyereségéhez való hozzájárulást.

(2) Az átalányelszámolásos részleg köteles havonta a külön megállapodásban rögzített munkabér alapulvételével számított nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadó előleget a szövetkezet részére befizetni.

6. §

(1) A szövetkezet a külön megállapodást felmondhatja ha a részleg

a) súlyosan megszegi a működésre és gazdálkodásra vonatkozó hatósági, illetőleg a szövetkezet által előírt rendelkezéseket;

b) az átalány összegét az előírt határidőben - ismételten - nem fizeti be, vagy a részleget terhelő egyéb kötelezettségének rendszeresen nem tesz eleget;

c) tevékenységét rendszeresen szakszerűtlen végzi.

(2) A részleg a külön megállapodást felmondhatja, ha a szövetkezet az abban vállalt kötelezettségének nem tesz eleget.

(3) Az átalányelszámolásos részleg tartozásáért - a részleg dolgozóit terhelő adótartozás kivételével - a szövetkezet teljes vagyonával felel.

7. §

(1) A szövetkezet legalább negyedévenként számolja el a külön megállapodásban rögzített évi árbevétel, a költségnemenként meghatározott költségek, valamint a tevékenységgel kapcsolatos esetleges egyéb tételek tárgynegyedévre jutó részét.

(2) A szövetkezetnek a külön megállapodásban rögzített és a tényleges árbevétel közötti különbözetet év végén az eredményt nem érintő módon kell elszámolni.

(3) A szövetkezet a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a táppénzt a társadalombiztosításról szóló jogszabályok figyelembevételével a munkabér tárgyhónapra jutó részének alapulvételével köteles megállapítani és megfizetni.

(4) Az általános forgalmi adó és az árkiegészítés alanya kizárólag a szövetkezet.

8. §

(1) Az átalányelszámolásos részleg dolgozói az előírt nyilvántartásokat részleg szinten is vezethetik oly módon, hogy abból a személyi jövedelemadó megállapításához szükséges jövedelem és árbevétel dolgozónként egyértelműen kimutatható legyen. Az átalányelszámolásos részlegben dolgozók egymástól eltérő nyilvántartást nem vezethetnek.

(2) A szövetkezet az adójogszabályokban előírt nyilvántartási kötelezettségen kívül más ilyen kötelezettséget is meghatározhat.

9. §

Ez a rendelet 1989. március 15-én lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 26/1981. (IX. 29.) PM-MüM együttes rendelet, valamint az azt módosító 65/1982. (XI. 16.) PM rendelet és az 1/1986. (II. 1.) PM rendelet.

Dr. Villányi Miklós s. k.,

pénzügyminiszter