1989. évi XIX. törvény

a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról[1]

1. § A földről szóló 1987. évi I. törvény (továbbiakban: Tv.) 9. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és az eredeti szöveg számozása (1) bekezdésre változik:

"(2) Termőföld, tanyaépület és a hozzá tartozó termőföld, továbbá a magánerőből beépíthető építési telek elidegenítése esetén a haszonbérlőt, bérlőt elővásárlási jog illeti meg."

2. § A Tv. 12. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § (1) Az állami tulajdonban levő ingatlant hatósági kiutaló határozat alapján állami költségvetési szerv, állami vállalat, szövetkezet, egyéb jogi személy, párt vagy más társadalmi szervezet kezelheti.

(2) A kiutalásra és annak visszavonására a helyiséggazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

(3) A kezelői jog megszerzését, megszűnését az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni."

3. § A Tv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § A kezelő - az értékesítésre kijelölt házingatlanok kivételével - az ingatlan tulajdonjogát nem ruházhatja át. A kezelői vagy használati jogokat más jogosultak, vagy az elhelyező hatóság részére a helyiséggazdálkodásra vonatkozó jogszabályok keretei között engedheti át. Az ingatlant nem terhelheti meg. Egyebekben megilletik a tulajdonos jogai és terhelik annak kötelezettségei."

4. § A Tv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. § Különleges rendeltetésű föld kezelői joga csak állami szervek között ruházható át. A különleges rendeltetésű föld rendeltetését a tulajdonosi irányítást gyakorló szerv megváltoztathatja."

5. § A Tv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) A szövetkezet tulajdonában álló ingatlanok felett a tulajdonosi jogokat a szövetkezet közgyűlése az alapszabályban meghatározott módon gyakorolja.

(2) A szövetkezet a lakosság részére kötelező ipari, kereskedelmi, és szolgáltató tevékenység biztosítása céljából ingyenesen kapott állami tulajdonú ingatlant nem idegenítheti el. Ha ezt a tevékenységet megszünteti a tulajdonjog visszaszáll az államra."

6. § A Tv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "23. § Magánszemély korlátlan mértékben szerezhet ingatlan tulajdont. Tulajdonszerzésének korlátozását csak törvényben lehet elrendelni."

7. § A Tv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § A tanya és a föld magánszemélyek közötti adás-vétele esetén azt a mezőgazdasági nagyüzemet, amelynek területén a tanya és a föld fekszik, elővásárlási jog illeti meg. E jogának gyakorlására más személyt nem jelölhet ki."

8. § A Tv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § (1) A mezőgazdasági szövetkezeti tagot a külön jogszabály szerint földbeviteli kötelezettség terheli. A bevitt föld a szövetkezet közös használatába kerül, tulajdona azonban - mértékének és fekvésének megfelelő részarányaként - fennmarad. Ez a földtulajdon örökölhető és a szövetkezet tagjai között szabadon átruházható. Adás-vétel esetén azonban a szövetkezetet elővásárlási jog illeti meg.

(2) A bevitt föld tulajdonosa földjét (részarányát) -alapszabályban meghatározott mértékig - elcserélheti a szövetkezet erre a célra kijelölt földjére."

9. § A Tv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. § A mezőgazdasági szakszövetkezet érdekeltségébe tartozó tagi gazdaságban hasznosított földet a tulajdonos tagsági viszonyának fennállása alatt a szakszövetkezet tagjának, illetőleg - az alapszabály rendelkezésétől függően - bárkinek elidegenítheti."

10. § A Tv. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A mezőgazdasági szakszövetkezet érdekeltségébe tartozó földre a megváltás szabályait csak az alapszabály rendelkezésétől függően kell alkalmazni."

11. § A Tv. 32. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki és az eredeti rendelkezés (1) bekezdésre változik.

"(2) A szövetkezet alapszabálya a megváltás ellenértékét a jogszabályban meghatározottnál magasabb értékben is meghatározhatja."

12. § A Tv. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha mezőgazdasági szövetkezet megszűnik a földbeviteli kötelezettség alapján a szövetkezet közös használatába került földet, vagy azzal azonos értékű más földet a tulajdonosnak, ha nem létesít tagsági viszonyt más mezőgazdasági szövetkezettel, ki kell adni. Amennyiben a tulajdonos a föld kiadására nem tart igényt, azt a föld forgalmi értékének megfelelően - sorrendben - más mezőgazdasági szövetkezetnek, állami gazdaságnak, gazdasági társaságnak vagy a helyi tanácsnak kell átadni."

13. § A Tv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"42. § (1) A munkáltató a főállásban foglalkoztatott alkalmazottja részére termőföldet adhat ingyenes használatba (illetményföld-használat).

(2) Az illetményföld mértékét és használatának feltételeit az állami szerv szervezeti és működési szabályzatban, illetőleg kollektív szerződésben, a szövetkezet alapszabályban, gazdasági társaság pedig belső szabályzatban határozza meg.

(3) A szövetkezet tagjának háztáji gazdálkodás céljára - külön jogszabály rendelkezései szerint - ingyenes földhasználatot biztosíthat (háztáji földhasználat.)"

14. § A Tv. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A földrendezés során a nagyüzemi földeket úgy kell kialakítani, hogy földtulajdonos gazdaságilag hátrányosabb helyzetbe ne kerüljön. A magánszemély tulajdonában álló lakó- és gazdasági épület a használatához szükséges földterülettel a nagyüzemi táblából ki kell hagyni."

15. § A Tv. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A földrendezés során elcserélt földek értékkülönbözetét a föld tulajdonosa javára, a földön levő építmény, más beruházás, növényzet és a folyó gazdasági évben elvégzett mezőgazdasági munka értékét a hátrányosabb helyzetbe kerülő mezőgazdasági nagyüzem javára meg kell téríteni."

16. § A Tv. 56. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Nem jelenti a hasznosítási kötelezettség elmulasztását, ha a termőföldet - termelés folytatása nélkül - termőképes állapotban tartják."

17. § A Tv. 62. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Nem kell földvédelmi járulékot fizetni, ha a termőföldet engedély alapján és annak megfelelő módon)

A tanács a lakosság, illetőleg a munkáltató saját dolgozói részére lakóterület kialakításának."

(céljára használja fel).

18. § A Tv. 63. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A földvédelmi járulék felét kell fizetni, ha a termőföldet engedély alapján és annak megfelelően)

"a) A 62. § (2) bekezdésének e) pontjában nem szabályozott más lakóterület kialakítása céljából,"

(vonják ki a termelésből).

19. § A Tv. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Földvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki neki felróhatóan

a) a termőföldet nem hasznosítja, a termőképes állapotban tartást vagy az ideiglenes, mellék-, illetőleg újrahasznosítást elmulasztja, valamint a művelési ágnak megfelelő növényápolási és növényvédelmi munkát időben nem végzi el,

b) nem tartja be a talajvédelmi előírásokat, vagy a termőföldet káros anyagokkal szennyezi, és ezek miatt a föld minősége romlik, illetőleg a termelésből időlegesen kivont földet az eredetinél gyengébb minőségben bocsátja vissza a termelésbe,

c) a termelésből kivont földet a határozatban megállapított idő elteltéig nem bocsátja vissza a termelésbe,

d) engedély nélkül, vagy annak előírásaitól eltérően vonja ki a földet a termelésből, illetőleg a művelési ágat -ha ahhoz engedély szükséges - engedély nélkül, vagy attól eltérően változtatja meg."

20. § (1) E törvény 1989. július 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben alkalmazni kell.

(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Tv. 16. §-a, a 21. §-a, a 24-26. §-a, a 41. §-ának (3) bekezdése és az 57. §-ának (1) bekezdése, a 69. §-a hatályát veszti.

(3) A Tv. 39. §-a, valamint 70. §-ának (2) bekezdése 1989. szeptember 1. napján veszti hatályát.

Dr. Szűrös Mátyás s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Dr. Karvalits Ferenc s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Soltészné Pádár Ilona s. k.,

az Országgyűlés jegyzője