1989. évi XXV. törvény

a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról[1]

1. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 122. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény alkalmazásában katona a fegyveres erők tényleges állományú, a rendőrség hivatásos állományú tagja, valamint az, aki nem a fegyveres erőknél teljesít tartalékos katonai szolgálatot."

2. § A Btk. 125. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"125. § Katonával szemben katonai vétség, illetőleg három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő katonai bűntett miatt, büntetés helyett fegyelmi fenyítés alkalmazható, ha a büntetés célja ezáltal is elérhető."

3. § A Btk. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása

139. § (1) Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve - különösen fegyveres erő igénybevételével - megváltoztassa, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Nem büntethető az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása miatt, akinek önkéntes elállása következtében a bűncselekmény folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza."

4. § A Btk. a következő 139/A. §-al egészül ki:

"Az alkotmányos rend elleni szervezkedés

139/A. § (1) Aki olyan szervezetet hoz. létre, vagy vezet, amelynek az a célja, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig; aki ilyen szervezetben részt vesz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Nem büntethető az alkotmányos rend elleni szervezkedés miatt, akinek önkéntes elállása következtében a szervezkedés folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza."

5. § A Btk. 140. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Lázadás

140. § (1) Aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy

a) az Országgyűlést,

b) az Elnöki Tanácsot

c) a Legfelsőbb Bíróságot,

d) a Minisztertanácsot

alkotmányos jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő; a tömegzavargás szervezője vagy vezetője öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki lázadásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Nem büntetendő lázadás miatt az a résztvevő, aki a tömegzavargást önként vagy a hatóság felhívására az erőszakos cselekmények megkezdése előtt elhagyja."

6. § A Btk. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Rombolás

142. § (1) Aki a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjének megzavarása céljából közművet, termelő-, közforgalmi vagy hírközlő üzemel vagy annak berendezését, középületet vagy építményt, termékkészletet, hadianyagot vagy rendeltetésénél fogva hasonlóan fontos más vagyontárgyat megsemmisít, használhatatlanná tesz, vagy megrongál, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a rombolás különösen súlyos hátránnyal jár.

(3) Aki rombolásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

7. § (1) A Btk. 144. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Népköztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

(2) A Btk. 144. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást)

"d) külföldi fegyveres erőnek behívásával vagy igénybevételével"

(követik el.)

8. § A Btk. 145. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"Hűtlenség

145. § Az a magyar állampolgár, aki állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával visszaélve külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, és ezzel a Magyar Népköztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét veszélyezteti, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig, háború idején öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

9. § A Btk. 147. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Kémkedés

147. § (1) Aki külföldi kémszervezet tagjaként vagy annak megbízásából a Magyar Népköztársaság vagy szövetségese ellen hírszerző tevékenységet végez, bűntettet követ el és tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott hírszerző tevékenységre ajánlkozik vagy vállalkozik, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel, egyéb előkészületi tevékenység esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Nem büntethető a hírszerző tevékenységre ajánlkozás vagy vállalkozás miatt, aki - mielőtt egyéb hírszerző tevékenységet fejtett volna ki - az ajánlkozását vagy vállalkozását a hatóságnak bejelenti, és a külföldi kapcsolatát teljesen feltárja."

10. § A Btk. 148. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Államtitok vagy katonai szolgálati titok kiszolgáltatása

148. § (1) Aki a Magyar Népköztársaság ellen való felhasználásra államtitkot vagy katonai szolgálati titkot abból a célból szolgáltat ki, hogy az külföldi kormánynak vagy külföldi kémszervezetnek a tudomására jusson, bűntettet követ el, és tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

11. § A Btk. 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Feljelentés elmulasztása

150. § (1) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, az alkotmányos rend elleni szervezkedés, lázadás, rombolás, hazaárulás, hűtlenség, ellenség támogatása, kémkedés, illetve államtitok vagy katonai szolgálati titok kiszolgáltatása készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz jelentést, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt bűncselekmény feljelentésének elmulasztásáért az elkövető hozzátartozója nem büntethető."

12. § A Btk. 223. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés alapján az elkövető hozzátartozója nem büntethető."

13. § A Btk. 244. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást)

"a) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásával, az alkotmányos rend elleni szervezkedéssel, lázadással, rombolással, hazaárulással, hűtlenséggel, az ellenség támogatásával, kémkedéssel, államtitok vagy katonai titok kiszolgáltatásával, emberöléssel [166. § (1)-(2) bek.), terrorcselekménnyel, légi jármű hatalomba kerítésével, vagy halálbüntetéssel is büntethető katonai bűncselekménnyel kapcsolatban követik el."

14. § A Btk. 268. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"Törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás

168. § Aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas mődon törvény vagy más jogszabály, avagy a hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

15. § A Btk. 269. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Közösség elleni izgatás

269. § (1) Aki nagy nyilvánosság előtt

a) a magyar nemzet vagy valamely nemzetiség,

b) valamely nép, felekezet vagy faj, továbbá a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzetet, valamely nemzetiséget, népet, felekezetet vagy fajt sértő vagy lealacsonyító kifejezést használt, vagy más ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."

16. § A Btk. 270. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt - vagy való tényt oly módon elferdítve - állít vagy híresztel, amely alkalmas a köznyugalom megzavarására, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."

17. § (1) E törvény - az 1-2. § kivételével - a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Btk. 141., 143., 149. és 151. §-a a hatályát veszti.

(2) E törvény 1-2. §-a 1990. március 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Büntető Törvénykönyv hatályba lépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet 18. §-a hatályát veszti.

Dr. Szűrös Mátyás s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Dr. Karvalits Ferenc s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Tomán Károlyné s. k.,

az Országgyűlés jegyzője