Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

30/1989. (IV. 15.) MT rendelet

egyes vállalatok 1989. évi bérkedvezményéről

A vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény 32. § (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

1. §

(1) Az anyagi érdekeltségi rendszer egyes kérdéseiről szóló 84/1988. (XII. 15.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (1) és (3) bekezdésének alkalmazásánál

a) a R. hatálya alá tartozó adóalanyok közül a Mellékletben felsoroltak a mérleg szerinti bérköltség bázisának 3,0 százalékával,

b) az egyes helyi tömegközlekedési munkaköri pótlékokról szóló 29/1989. (IV. 15.) MT rendelet (a továbbiakban: RR.) 1. § (1)-(2) bekezdésében megjelölt vállalat a (2) bekezdésben meghatározott összeggel csökkentheti - legfeljebb 0-ig - a R. 3. § (1) bekezdésében meghatározott tárgyévi bérköltség-növekményt.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában hivatkozott összeg megállapításánál a RR. 1. § (1)-(2) bekezdése alapján a dolgozónak 1989. évben járó munkaköri pótlék - RR. 1. § (1)-(2) bekezdése szerinti - minimális összegét csökkenteni kell azzal az összeggel, amely az adott dolgozót a kollektív szerződés 1988. évi szabályai értelmében munkaköri pótlékként 1989. évben megillette volna. A dolgozónként, így kiszámított különbözetet összegezni kell.

(3) Nem csökkenthető a mérleg szerinti bérköltség tárgyévi százalékos növekedése a R. 3. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel teljesülésének vizsgálatánál.

2. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az 1989. évi elszámolás során kell alkalmazni.

Németh Miklós s. k.,

a Minisztertanács elnöke

Melléklet a 30/1989. (IV. 15.) MT rendelethez

Az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában hivatkozott adóalanyok a következők:

a) a R. 5. § (1) bekezdésében meghatározott agrár vállalat,

b) az 1989. évben hatályos ágazati osztályozási rendszer szerint

- a sütő- és tésztaipar (1916),

- az élelmiszer-kiskereskedelem (5141), és

- a vegyes tevékenységű kiskereskedelem (5146) szakágazatba sorolt adóalany,

c) a Magyar Államvasutak,

d) az az adóalany, amelynél a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény 13. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott közszolgáltató tevékenységekből származó árbevétel legalább 50%-a az adóalany ösz-szes árbevételének. Az árbevétel a vállalkozási tevékenység általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékéinek pénzben kifejezett összege, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, az eladott áruk beszerzési értékével, valamint az alvállalkozói teljesítményekkel.

Tartalomjegyzék