1989. évi 4. törvényerejű rendelet

a KGST-tagországok szervezetei közötti áruszállítások 1968/1988. évi általános feltételeinek kihirdetéséről

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a KGST-tagországok szervezetei közötti áruszállítások 1968/1988. évi általános feltételei (a továbbiakban: KGST 1968/1988. évi ÁSZF) eredeti orosz nyelvű, valamint hivatalos magyar szövegét e törvényerejű rendelet mellékleteként kihirdeti.

2. § A KGST 1968/1988. évi ÁSZF rendelkezéseit az 1989. július 1. után kötött külkereskedelmi szerződésekre kell alkalmazni, ha a magyar féllel szerződő külföldi fél székhelye olyan államban van, amely a magyar féllel kötött szerződésre szintén a KGST 1968/ 1988. évi ÁSZF rendelkezéseit rendeli alkalmazni.

3. § Amennyiben a szerződő felek a KGST 1968/1988. évi ÁSZF alkalmazását kikötik az 1989. július 1. előtt megkötött olyan külkereskedelmi szerződésekre, amelyek 1989. június 30. után is hatályban vannak, és ezt a kikötést a magyar féllel szerződő külföldi fél államának joga is lehetővé teszi, akkor a KGST 1968/1988. évi ÁSZF rendelkezéseit e szerződésekre is alkalmazni kell.

4. § Felhatalmazást kap a kereskedelmi miniszter, hogy a KGST 1968/1988. évi ÁSZF végrehajtása iránt a szükséges intézkedéseket megtegye, továbbá, hogy a KGST 1968/1988. évi ÁSZF-et kiegészítő, illetve azt módosító kétoldalú, egyes viszonylatokra vonatkozóan pedig sokoldalú megállapodásokat létesítsen, azokat módosítsa és kihirdetésükről saját hatáskörében gondoskodjék.

5. § Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Straub F. Brúnó s. k.,

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

"

A KGST-tagországok szervezetei közötti áruszállítások 1968/1988. évi általános feltételei (KGST 1968/1988. évi ÁSZF)

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országok külkereskedelmi tevékenységre jogosult szervezetei között az összes áruszállítások az alábbi Általános Szállítási Feltételek szerint történnek.

Azokban az esetekben, amikor a felek a szerződés megkötésekor arra a következtetésre jutnak, hogy az áru sajátossága és/vagy szállításának különlegessége miatt el kell térni a jelen Általános Szállítási Feltételek egyes rendelkezéseitől, ezt a szerződésben szabályozhatják.

I. fejezet

A szerződés megkötése, módosítása és megszűnése

1. §

(1) Ajánlat a szerződéskötési szándékot kifejező, meghatározott lehetséges vevőhöz vagy eladóhoz intézett és legalább a szerződés minden lényeges feltételét tartalmazó nyilatkozat. A jelen Általános Szállítási Feltételek értelmében a szerződés lényeges feltételének minősül a szerződés tárgya, a mennyiség, a (meghatározott vagy meghatározható*) ár.[1]

(2) Az ajánlat elfogadása az ajánlattevő részére a szerződéskötési ajánlatra válaszként adott és a szerződésnek az ajánlatban megjelölt összes feltételével való egyetértést tartalmazó nyilatkozat.

(3) "Ajánlat"-on a "megrendelés"-t, az ajánlat elfogadásban pedig a megrendelés igazolását is érteni kell.

(4) Az ajánlat és az ajánlat elfogadása akkor válik hatályossá, amikor azt a másik fél kézhez veszi. Abban az esetben, ha az ajánlat (vagy az ajánlat elfogadása) kézhezvétele előtt vagy azzal egy időben a másik fél kézhez veszi annak a visszavonását, az ajánlat (vagy az ajánlat elfogadása) nem válik hatályossá.

2. §

(1) Az ajánlattevőt ajánlata köti, vagyis az ajánlatot sem visszavonni, sem módosítani nem lehet, hacsak az más kikötést kifejezetten nem tartalmaz.

(2) Az ajánlattevőt az ajánlat hatályossá válásának időpontjától kezdve az általa megállapított határidőn belül (az elfogadás határideje) ajánlata köti.

(3) Ha az ajánlattevő nem állapította meg az ajánlat elfogadásának határidejét, úgy (távollevők között) őt ajánlata az elküldés napjától számított 30 napig köti.

3. §

(1) A szerződést megkötöttnek kell tekinteni:

a) jelenlevők között abban az időpontban, amikor azt a szerződő felek aláírták;

b) távollevők között abban az időpontban, amikor az ajánlattevő az ajánlat elfogadásának a 2. § (2) és (3) bekezdése szerinti határidején belül kézhez veszi az ajánlat fenntartás nélküli elfogadásáról szóló közlést.

(2) Ha az ajánlattevő az ajánlat elfogadásáról szóló közlést az elfogadási határidő lejárta után veszi kézhez, úgy az ilyen közlést új ajánlatnak kell tekinteni.

(3) Az ajánlat elfogadásáról szóló, késve érkezett közlés is mindazonáltal érvényes elfogadásnak minősül, ha az ajánlattevő írásban haladéktalanul értesíti a másik felet arról, hogy a szerződést megkötöttnek tekinti.

(4) Ha az ajánlat elfogadásáról szóló, késve érkezett közlésből az tűnik ki, hogy azt az elfogadási határidő lejárta előtt adták fel, úgy az csak abban az esetben tekintendő elkésettnek, ha az ajánlattevő haladéktalanul értesíti a másik felet arról, hogy a közlést elkésve kapta meg.

(5) Az ajánlatra adott az a válasz, amelyben az ajánlat elfogadásának szándéka fejeződik ki, de amely azt kiegészítő vagy attól eltérő feltételeket is tartalmaz, az ajánlat visszautasításának és új ajánlatnak minősül.

(6) A jelen Általános Szállítási Feltételeknek a távollevők közötti szerződéskötésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni arra az esetre is, amikor a szerződést úgy kötik, hogy az egyik fél által aláírt szerződéstervezetet a tárgyalások során adják át vagy postán küldik meg és azt a másik fél által aláírva a következő tárgyalások során vagy postán juttatják vissza.

4. §

(1) Az ajánlat és az ajánlat elfogadása abban az esetben hatályos, ha írásban történik. Írásbelinek kell tekinteni a távirat és a géptávíró útján tett közlést is.

(2) A szerződés kiegészítése és módosítása, valamint a szerződésnek a felek megállapodásával történő megszűnése abban az esetben hatályos, ha ugyancsak írásban történik.

5. §

A szerződés összes melléklete, mint például a műszaki feltételek, a specifikációk, a kipróbálás különleges feltételei, a csomagolásra, a csomagmegjelölésre, a berakodásra vonatkozó és egyéb olyan előírások, amelyekre a szerződés utal, vagy amelyek a felek megállapodása szerint utalást tartalmaznak az adott szerződésre, a szerződés elválaszthatatlan részét alkotják.

6. §

A szerződés megkötésének időpontjától a szerződéssel kapcsolatos valamennyi megelőző levelezés és tárgyalás érvényét veszti.

7. §

(1) A szerződést a felek megállapodásával lehet módosítani vagy megszüntetni.

(2) A szerződéstől való (egyoldalú) elállás vagy a szerződés feltételeinek egyoldalú módosítása a jelen Általános Szállítási Feltételekben, a kétoldalú egyezményben vagy a szerződésben kifejezetten szabályozott esetek kivételével - nem megengedett.

II. fejezet

Paritás

8. §

Vasúti fuvarozás esetén a szállítások franco vagon eladó országának határára történnek, ennek megfelelően

a) az eladó viseli az árufuvarozási költségeket saját országa államhatáráig; az átrakodási költségeket és/vagy a vasúti kerékpárok átállításával kapcsolatos költségeket a vevő viseli;

b) az áru tulajdonjoga, továbbá az áru vétlen elveszésének vagy vétlen megrongálódásának veszélye attól az időponttól kezdve száll át az eladóról a vevőre, amikor az árut az eladó országának vasútja átadja az árut átvevő vasútnak;

c) a szállítás napjának annak a határállomásnak a vasúti fuvarlevélen levő bélyegzője keltét kell tekinteni, amelyen az árut az eladó országának vasútja az árut átvevő vasútnak átadja.

9. §

Gépkocsifuvarozás esetén a szállítások franco az árunak a vevő fuvareszközeire való berakási helye történnek, ha pedig az árut az eladó fuvareszközeivel országának államhatárán túl fuvarozzák, franco az eladó országával határos ország határvámhivatala által végzett ellenőrzés helye; ennek megfelelően

a) az eladó az árufuvarozási költségeket a vevő fuvareszközeire való berakás helyéig, ha pedig az árut az eladó fuvareszközeivel országának államhatárán túl fuvarozzák, az eladó országával határos ország határvámhivatala által végzett ellenőrzés helyéig viseli;

b) az áru tulajdonjoga, továbbá az áru vétlen elveszésének vagy vétlen megrongálódásának veszélye attól az időponttól kezdve száll át az eladóról a vevőre, amikor az árut az eladó fuvareszközeiről a vevő fuvareszközeire átveszik, ha pedig az árut az eladó fuvareszközeivel az eladó országának államhatárán túl fuvarozzák, attól az időponttól kezdve, amikor az árut az eladó országával határos ország határvámhivatala ellenőrzi;

c) a szállítás napjaként annak az okmánynak a keltét kell tekinteni, amely igazolja az árunak a vevő fuvareszközeire való átvételét, abban az esetben pedig, ha az árut az eladó fuvareszközeivel az eladó országának államhatárán túl fuvarozzák, azt a napot, amelyen az eladó országával határos ország határvámhivatala az árut ellenőrizte.

10. §

(1) Vízi fuvarozás esetén a szállítások FOB, CIF vagy C. and F. a szerződésben megállapított kikötő feltétellel történnek.

(2) FOB szállítás esetén:

a) az eladó viseli az összes költségeket az árunak a hajó fedélzetére való rakodásáig. A felek azonban a szerződésben megállapodhatnak abban, hogy az eladó viseli az árunak a hajó rakterébe való berakodásával kapcsolatos költségeket is, ideszámítva a rakomány elteregetésével (elrendezésével) kapcsolatos költségeket;

b) az áru tulajdonjoga, továbbá az áru vétlen elveszésének vagy vétlen megrongálódásának veszélye attól az időponttól kezdve száll át az eladóról a vevőre, amikor az áru a berakodási kikötőben a hajópárkányon áthalad;

c) a szállítás napjának az on board hajóraklevél vagy a vízi fuvarlevél keltét kell tekinteni.

(3) CIF és C. and F. szállítás esetén:

a) az eladó viseli az összes fuvarozási költségeket addig az időpontig, amikor a hajó a kirakodási kikötőbe megérkezik. Az árunak a hajó rakteréből való kirakodásával kapcsolatos összes költségeket a vevő viseli, de olyan vonalhajókkal való fuvarozás esetén, amelynél az áru kirakodási költségeit a fuvardíj magában foglalja, ezeket a költségeket a vevő nem téríti meg az eladónak;

b) az áru tulajdonjoga, továbbá az áru vétlen elveszésének vagy vétlen megrongálódásának veszélye attól az időponttól kezdve száll át az eladóról a vevőre, amikor az áru a berakodási kikötőben a hajópárkányon áthalad;

c) a szállítás napjának az on board hajóraklevél vagy a vízi fuvarlevél keltét kell tekinteni.

(4) Vízi fuvarozás esetén a szerződésben meg lehet állapodni arra nézve, hogy melyik fél viseli az elválasztó anyagok költségeit.

11. §

Légi fuvarozás esetén a szállítások franco az árunak a légi fuvarozási szervezet részére az eladó országában fuvarozás végett történt átadása helye történnek, ennek megfelelően:

a) az eladó viseli az összes költségeket az árunak a légi fuvarozási szervezet részére az eladó országban történt átadása időpontjáig;

b) az áru tulajdonjoga, továbbá az áru vétlen elveszésének vagy vétlen megrongálódásának veszélye attól az időponttól kezdve száll át az eladóról a vevőre, amikor az árut az eladó országában a légi fuvarozási szervezetnek átadják;

c) a szállítás napjának a légi közlekedés teherfuvarlevelének keltét kell tekinteni.

12. §

Postai küldeményeknél a szállítások franco címzett történnek; ennek megfelelően

a) az eladó viseli az összes fuvarozási költségeket a rendeltetési helyig;

b) az áru tulajdonjoga, továbbá az áru vétlen elveszésének vagy vétlen megrongálódásának veszélye attól az időponttól kezdve száll át az eladóról a vevőre, amikor az árut az eladó országa postahivatalának átadják. A postahivatallal kötött fuvarozási szerződésből eredő igények attól az időponttól kezdve szállnak át az eladóról a vevőre, amikor a küldeményt az eladó országának postahivatalában feladják;

c) a szállítás napjának a postai elismervény keltét kell tekinteni.

13. §

Az eladó nem köteles a szállítandó árut biztosítani, hacsak ezt a szerződés kifejezetten elő nem írja.

III. fejezet

Szállítási határidők

14. §

(1) Eltérő szerződéses kikötés hiányában, amennyiben áruk tömeges szállítása egyes tételekben történik, úgy az egyes tételek szállítását a szerződésben meghatározott határidőn belül, a lehetőséghez képest egyenletesen kell teljesíteni.

(2) A jelen § (1) bekezdésének rendelkezései a komplett üzemek és berendezések szállítására nem terjednek ki.

(3) Nem terjednek ki továbbá a jelen § (1) bekezdésének rendelkezései az idényjellegű, gyorsan romló mezőgazdasági és állattenyésztési eredetű termékekre. Ilyen áruk szállítása esetén a felek megállapodhatnak a kikötött határidőkön belül a szállítások ütemezésében.

15. §

(1) A felek köthetnek fix határidős, azaz olyan szerződéseket, amelyekből a bennük foglalt kifejezett rendelkezés vagy egyébként tartalmuk alapján világosan következik az, hogy a szállítási határidő megsértése esetén a szerződés automatikusan megszűnik, vagy a vevő jogosult a szerződéstől azonnal elállni.

(2) A jelen § (1) bekezdésében meghatározott szerződések esetében az eladó a szerződésben előirt szállítási határidő eltelte után csak a vevő hozzájárulásával jogosult szállítani.

16. §

(1) A szerződésben meghatározott eseteken kívül az eladó elő- vagy részszállítást csak a vevő beleegyezésével teljesíthet.

(2) Ha a vevő az elő- vagy részszállításhoz hozzájárult, és egyéb feltételt nem kötött ki, úgy az eladó a szállítást a szerződéses feltételeknek megfelelően tartozik teljesíteni.

17. §

(1) Ha a vevő a szerződésben kikötött határidőkben nem teljesíti a szerződésben meghatározott olyan kötelezettségeit, amelyek a terméknek az eladó által történő előállításához szükségesek, vagy ha az általa közölt adatokat utólag módosítja és ha az eladónak ebből kifolyólag a termeléssel összefüggő lényeges nehézségei támadnak, úgy az eladó jogosult a szállítási határidőt arányosan, legfeljebb azonban annyi idővel, amennyivel a vevő fentebb említett kötelezettségei teljesítésével késedelembe esett, meghosszabbítani, és/ vagy az ezzel kapcsolatban felmerült tényleges kárának megtérítését követelni.

(2) A szállítási határidő meghosszabbításáról az eladó a vevőt idejében értesíteni köteles.

(3) Műszakilag indokolt kivételes esetekben az eladó és a vevő a jelen § (1) bekezdésében meghatározott határidőtől eltérő más, műszakilag indokolt határidőben is megállapodhat egymással. Ha azonban a felek egymással megállapodásra nem jutnak, úgy a jelen § (1) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

18. §

(1) Ha gépekre és berendezésekre vonatkozó szerződés nem tartalmazza a részeik szállításának konkrét határidőit, a szállítás napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen a gép vagy berendezés azon utolsó részének szállítása történt, amely nélkül az adott gépet vagy berendezést üzembehelyezni nem lehet.

(2) E § rendelkezései nem fosztják meg a vevőt a le nem szállított részekkel kapcsolatos igényektől.

IV. fejezet

Az áru minősége. Jótállás a minőségért

19. §

(1) Az áruk minőségi és műszaki jellemzőit, különösen a KGST-szabványokra, más nemzetközi szervezetek szabványaira, a nemzeti szabványokra vagy más normatív-műszaki dokumentációra a szerződésben történő hivatkozással lehet meghatározni. Az áru minőségét a felek között egyeztetett mintára történő utalással vagy az eladó és a vevő között egyeztetett meghatározott minőségi jellemzőnek a szerződésben történő megjelölésével is meg lehet állapítani.

(2) Ha az áruk minőségét a szerződésben a jelen § (1) bekezdésének megfelelően nem állapították meg, úgy az eladó az országában az illető árufajta szállításánál szokásos átlagos minőségű és a szerződésben megjelölt rendeltetésnek megfelelő árut köteles szállítani. Ha az áru rendeltetését a szerződésben nem jelölték meg, úgy azt a szokásos átlagos minőségű árut kell szállítani, amely az eladó országában megfelel az illető áru szokásos rendeltetésének.

20. §

(1) Az eladó jótáll azért, hogy az áru minősége szerződésszerű, az áru nem hibás és meghatározott ideig (jótállási idő) alkalmas a rendeltetésszerű, normális üzemeltetésre (használatra), amikor ilyen kötelezettséget és határidőt a jelen Általános Szállítási Feltételek előír, vagy ilyet a felek a szerződésben kikötöttek.

(2) A jelen § (1) bekezdésében előírt, az áru minőségével kapcsolatos jótállásra vonatkozó kötelezettség kiterjed különösen az áru előállításához használt anyagok minőségére, a gépek és berendezések konstrukciójára (ha a gépek, berendezések stb. nem a vevő rajzai alapján készülnek), valamint az árunak azon tulajdonságaira, melyeket a szerződésben kikötöttek.

(3) A komplett üzemek és komplett berendezések műszaki-gazdasági mutatóiért való jótállás terjedelmét és feltételeit kétoldalú egyezményben vagy a szerződésben kell meghatározni.

21. §

(1) A jótállási határidők a következők*:[2]

a) finommechanikai cikkekre, mérőműszerekre, optikai cikkekre és műszerekre - a szállítás napjától számított 9 hónap;

b) sorozatban gyártott gépekre és készülékekre, kis- és középberendezésekre - az üzembehelyezés napjától számított 12 hónap, de legfeljebb a szállítás napjától számított 15 hónap;

c) nagy gépekre és nagyberendezésekre - az üzembehelyezés napjától számított 12 hónap, de legfeljebb a szállítás napjától számított 24 hónap.

(2) Komplett üzemekre és komplett berendezésekre a szerződésben hosszabb jótállási időben is meg lehet állapodni.

(3) A jelen §-ban nem említett gépekre és berendezésekre, hajókra és egyéb úszó eszközökre, a vasúti gördülőanyagokra, a vasúti gördülőanyag kerékpárjaira, kábel gyártmányokra, valamint az olyan árukra, amelyekre a felek megállapodása vagy a kereskedelmi szokások alapján nyújtanak jótállást, mint pl. tartós fogyasztási cikkekre, a jótállás idejét a szerződésben kell meghatározni.

22. §

Ha a gépek vagy berendezések üzembehelyezése az eladótól függő okok miatt késik, különösen, ha ez annak a következménye, hogy az eladó nem bocsátotta rendelkezésre a szerződésben előirányzott rajzokat, üzemeltetési utasításokat és egyéb adatokat, vagy nem teljesítette a szerződésben kikötött más szolgáltatásokat, úgy a szállítás napjától számított jótállási időt annyi idővel meg kell hosszabbítani, amennyivel a gépek vagy berendezések üzembehelyezése késett.

23. §

Eltérő szerződéses kikötés hiányában a gépekkel vagy berendezésekkel együtt szállítandó tartalékalkatrészek jótállási ideje a gépek, illetve berendezések jótállási idejével egy időben jár le.

24. §

(1) A szállítandó, gyorsan elhasználódó tartalékalkatrészekre az eladó és a vevő közötti megállapodás alapján a nemzetközi gyakorlat figyelembevételével nyújtanak jótállást. A kikötött jótállást a szerződésben kell meghatározni.

(2) Eltérő szerződéses kikötés hiányában az eladó tartozik a vevő kívánságára a szállított gépekre vagy berendezésekre megállapított teljes jótállási időre gondoskodni az olyan gyorsan elhasználódó tartalékalkatrészek szállításáról, amelyekre jótállást nem nyújtott, vagy amelyek jótállási ideje rövidebb az alapgépek és berendezések jótállási idejénél, mégpedig e gépek vagy berendezések rendes üzemeltetéséből, valamint e tartalékalkatrészek rendes használatából kiin-

dulva meghatározott mennyiségben. Ha e tartalékalkatrészek értéke nem foglaltatik benne a gépek vagy berendezések árában, a tartalékalkatrészek külön ellenérték fejében kerülnek leszállításra.

25. §

Az áru hibás részeinek kicserélésére szállítandó árurészekre a szerződésben a nemzetközi gyakorlat figyelembevételével állapítható meg jótállás.

26. §

(1) A szerződés teljesítésének időszakában az eladó köteles a vevőt a szerződés tárgyát képező gépek és berendezések konstrukciós tökéletesítéseiről és változtatásairól tájékoztatni.

(2) Olyan tökéletesítéseket, amelyek konstrukciós változtatásokat vonnak maguk után - amennyiben ilyeneket a szerződés megkötése után javasolnak - csak a felek megállapodása alapján lehet eszközölni.

27. §

Az olyan dolgok és alkatrészek minőségének, amelyeket a hibásak kicserélésére szállítanak, olyannak kell lennie, ami biztosítja, hogy azon áru minősége, amelynek ezek alkotórészei, szerződésszerű legyen.

28. §

(1) Ha meghatározott árukra a szerződésben -sajátosságaik figyelembevételével - alkalmassági és/ vagy eltarthatósági időt kötöttek ki, vagy ilyen alkalmassági és/vagy eltarthatósági időt az a normatív-műszaki dokumentáció (szabványok, műszaki feltételek stb.) állapít meg, amelyre a szerződésben hivatkoznak, úgy a szállított áruknak a szerződésben megállapított raktározási és tárolási feltételek mellett a megjelölt időn belül alkalmasnak kell lenniük a felhasználásra vagy a tárolásra.

(2) Ha a szerződésben a raktározási és tárolási feltételek nincsenek megállapítva, de normatív-műszaki dokumentációra történik hivatkozás, úgy az abban előírt raktározási és tárolási feltételek az irányadóak.

(3) Ha szerződésben az alkalmassági és/vagy eltarthatósági időt megállapították és a raktározási és tárolási feltételek nincsenek előírva, továbbá hiányzik a normatív-műszaki dokumentációra való hivatkozás is, úgy az eladó köteles a vevő kérésére megküldeni az utóbbinak az árunak az eladó országában érvényes raktározási és tárolási feltételeire vonatkozó normatív-műszaki dokumentációt.

(4) Ha a szerződésben vagy abban a normatívműszaki dokumentációban, amelyre a szerződésben hivatkozás történik, nem határozták meg az alkalmassági és/vagy eltarthatósági időt, úgy ennek időtartamát tekintve az eladó országában az adott fajtájú árunál szokásosan alkalmazott alkalmassági és/vagy eltarthatósági idők lesznek irányadóak.

(5) Ha a szerződés vagy az a normatív-műszaki dokumentáció, amelyre a szerződésben hivatkozás történik, mást nem állapít meg, az áru alkalmassági és/vagy eltarthatósági idejét a gyártás időpontjától kell számítani, melyet a gyártó az áru minőségét tanúsító okmányban, illetve egyéb módon (a címkén, a használati utasításban, az árujelölésben stb.) tüntet fel.

(6) Ha a szerződésben kikötötték az áru alkalmassági és/vagy eltarthatósági idejét, mely a gyártás időpontjától számítandó, meg kell állapítani az áru szállításának időpontjához képest minimálisan megengedett alkalmassági és/vagy eltarthatósági időt is.

V. fejezet

Az áru mennyisége

29. §

A szállított áru darabszámának és/vagy súlyának meghatározása az alábbiak szerint történik: (1.) Vasúti fuvarozás esetén:

a) ha az áru darabszámát és/vagy súlyát az eladó országának feladási vasútállomása megállapította - amit a vasúti alkalmazottnak a vasúti fuvarlevél megfelelő rovataiban igazolnia kell - a közvetlen nemzetközi vasúti teherfuvarlevél alapján;

b) ha az áru darabszámát és/vagy súlyát az eladó országának feladási vasútállomásán a feladó határozta meg és a vasút nem ellenőrizte, úgy átrakás nélküli fuvarozás esetén - egyéb szerződéses kikötés hiányában -a közvetlen nemzetközi vasúti teherfuvarlevél alapján, az esetben pedig, ha az áru súlyának és/vagy darabszámának ellenőrzését a vasút útközben, illetve a rendeltetési állomáson elvégezte, úgy feltéve, hogy mind az áru, mind a vagon olyan állapotban érkezik meg az ellenőrzés helyére, hogy a vasút felelőssége ki van zárva, a vasút által végrehajtott ilyen mérlegelés és/vagy darabszámlálás eredményét feltüntető, a Nemzetközi Vasúti Teherfuvarozási Egyezménnyel (SZMGSZ) összhangban kiállított okmány alapján;

c) ha az áru darabszámát és/vagy súlyát az eladó országának feladási vasútállomásán a feladó határozta meg és a vasút nem ellenőrizte, átrakásos fuvarozása esetén az áru darabszámát és/vagy súlyát a kétoldalú egyezmény vagy a szerződés által megállapított rendben kell meghatározni.

(2) Gépkocsifuvarozás esetén: a fuvarozási okmány alapján.

(3) Vízi fuvarozás esetén: a hajóraklevél, illetve a vízi fuvarlevél alapján.

(4) Légi fuvarozás esetén: a légi közlekedés teherfuvarlevele alapján.

(5) Postai küldemények esetén: a postai elismervény alapján.

(6) Abban az esetben, ha az árut a 49. és 50. §-nak megfelelően raktárba helyezik: a raktári jegy vagy megőrzési elismervény alapján.

30. §

A szállított áru mennyiségi ellenőrzése a megjelölt mértékegységekben (pl. méterhossz, darabszám, pár, nettó súly szerint) az eladó specifikációja szerint történik.

VI. fejezet

Csomagolás és csomagmegjelölés

31. §

(1) Ha a szerződés a csomagolásra vonatkozóan különleges rendelkezéseket nem tartalmaz, az eladó az árut az eladó országában export áruk csomagolására használatos olyan csomagolásban köteles feladni, amely fuvarozás közben - a lehetséges átrakások számításbavételével, a rakománnyal való megfelelő és szokásos bánásmód mellett - biztosíthatja a rakomány épségét. Megfelelő esetekben figyelembe kell venni a fuvarozás időtartamát és módozatait is.

(2) Csomagolás előtt a gépeket és berendezéseket megfelelő zsírozással kell ellátni, amely biztosítja épségüket a korrózióval szemben.

32. §

(1) Minden rakománydarabba részletes rakjegyzéket kell helyezni.

(2) Berendezések és gépek szállítása esetén a rakjegyzékben fel kell tüntetni: az adott rakománydarabba csomagolt gépek és egyes alkatrészek megnevezését és számát a műszaki adatoknak a szerződés megfelelő tételei szerinti ismertetésével, a gépek gyári számát, a rajz számát, az adott rakománydarab bruttó és nettó súlyát és pontos megjelölését úgy, hogy lehetővé váljon az árunak a szerződésben adott műszaki specifikáció adataival való azonosítása.

(3) A rakjegyzék egy példányát vízhatlan borítékban a berendezéssel, illetve géppel együtt a ládába kell helyezni, vagy a láda külső oldalára kell rögzíteni.

(4) Abban az esetben, ha a berendezést vagy gépet csomagolás nélkül szállítják, a rakjegyzéket tartalmazó, vízhatlan papírból készült borítékot vékony bádoglemezzel kell bevonni, amelyet közvetlenül a gép fémrészeihez forrasztanak.

33. §

Eltérő szerződéses kikötés hiányában az eladó köteles a fuvarokmányokkal együtt az áru darabonkénti, súly szerinti részletezésének, valamint az áru minőségét igazoló okmánynak egy példányát elküldeni.

34. §

(1) Eltérő szerződéses kikötés hiányában minden egyes rakománydarabra a következő jelöléseket kell lemoshatatlan festékkel, olvashatóan ráfesteni:

a szerződés száma és/vagy a vevő megrendelésszáma,

a rakománydarab száma,

a címzett,

nettó és bruttó súly kilogrammban.

(2) Vasúti fuvarozás esetén a jelölésnek meg kell felelnie az SZMGSZ követelményeinek.

(3) Vízi fuvarozás esetén a jelölésnek tartalmaznia kell a ládák méreteit centiméterben, valamint szükség esetén a rendeltetési kikötőt és a rendeltetési országot is.

(4) Egyéb fuvareszközökkel történő fuvarozás esetén a jelölésnek meg kell felelnie a fuvarozás adott fajtájánál érvényes szabályok előírásainak.

(5) Ha az áru sajátosságára tekintettel különleges (figyelmeztető) jelölésre van szükség, az eladó köteles az árut ilyen jelöléssel ellátni.

(6) A ládákat két homloklapjukon, a csomagolatlan árut pedig két oldalán kell megjelölni.

(7) A jelölést az eladó országának nyelvén eszközlik és szövegét orosz vagy német fordításban is fel kell tüntetni.

(8) Berendezéseknél és gépeknél a rakomány darabszámát törtszámmal kell feltüntetni, amelynél a számláló az illető darab sorszáma, a nevező pedig mindazon darabok száma, amelyekbe a berendezés komplett egységét becsomagolták.

VII. fejezet

Műszaki dokumentáció

35. §

(1) Ha a szerződésben nincs meghatározva, hogy az eladó a szerződés teljesítése kapcsán milyen műszaki dokumentációt (rajzokat, specifikációkat, karbantartási és üzemeltetési, szerelési utasításokat stb.) köteles átadni, továbbá a dokumentáció egységeinek a száma, átadásuk módja és határideje, úgy az eladó az országában az illető iparágban szokásos gyakorlatnak megfelelő műszaki dokumentációt köteles a vevő rendelkezésére bocsátani, mégpedig olyan határidőben, hogy az biztosítsa a gépek és/vagy a berendezések normális használatát, üzembe helyezését, karbantartását, továbbá folyamatos javítását.

(2) A műszaki dokumentációt úgy kell kivitelezni, hogy biztosítsa a gépek és/vagy berendezések normális használatának lehetőségét a termelésben, komplett berendezések esetén pedig a szerelés elvégzését, amennyiben a szerződés értelmében a szerelési munkákat nem az eladó köteles elvégezni, üzembehehelyezésüket, üzemeltetésüket, valamint üzemeltetés közbeni karbantartásukat, továbbá folyamatos javításukat.

(3) A műszaki dokumentációt a szerződésben megállapított nyelven kell elkészíteni.

(4) A műszaki dokumentációban fel kell tüntetni a vonatkozó szerződés, diszpozíció és tétel (transz) megfelelő számait.

(5) A szerződés szerint az áruval együtt elküldendő műszaki dokumentációt vízhatlan papírba vagy más olyan módon kell csomagolni, amely az áruval együtt történő fuvarozás során megvédi a megrongálódástól.

(6) Ha a szerződés nem határozza meg azokat a határidőket, amikor az eladó az alapozási rajzokat vagy az alapok tervezéséhez szükséges építési feladatokat, illetve adatokat a vevőnek átadja, úgy ezekben a határidőkben a felek pótlólag állapodnak meg.

36. §

(1) Eltérő szerződéses kikötés hiányában az eladó a vevőnek átadandó műszaki dokumentációra vonatkozóan megtartja kizárólagos jogát.

(2) A vevő a rendelkezésére bocsátott olyan műszaki dokumentációt, amelyre nézve az eladó kizárólagos jogát megtartja, csak saját országának határain belül használhatja fel vagy engedélyezheti annak használatát, éspedig csak azon gép és/vagy berendezés karbantartásának, üzemeltetésének és javításának céljára (a javításhoz szükséges tartalékalkatrészek készítését beleértve), amelyre vonatkozóan ez a műszaki dokumentáció átadásra került.

(3) A szerződés alapján átadott műszaki dokumentáció nem tehető közzé.

(4) Ha a szerződés megszűnik, az eladó által a vevőnek átadott műszaki dokumentációt az eladó kívánságára késedelem nélkül, de legkésőbb a szerződés megszűnésétől számított 3 hónapon belül vissza kell adni az utóbbinak.

(5) Ha az árut a vevő műszaki dokumentációja alapján állítják elő, a feleknek a műszaki dokumentációval kapcsolatos kölcsönös viszonyaira a jelen § megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.

VIII. fejezet

Az áru minőségi ellenőrzése

37. §

(1) Az eladó köteles az áru minőségét feladás előtt saját költségén, a vevővel létrejött megállapodás szerinti feltételeknek, ilyen feltételek hiányában pedig az árura vonatkozóan az eladó országában szokásos vizsgálati feltételeknek megfelelően ellenőrzésnek (az áru fajtájától függően próbának, elemzésnek, megszemlélésnek stb.) alávetni.

(2) Tömeggyártású iparcikkek és mezőgazdasági áruk szállítása esetén, ideértve a közszükségleti cikkeket és az élelmiszereket is, a minőségi ellenőrzést egyéb szerződéses kikötés hiányában csak a szúrópróbaszerűen vett darabokon kell elvégezni, az eladó országában általánosan elfogadott szabályoknak megfelelően.

(3) A szállítandó áruról elküldése előtt az eladó megbízásából és költségére az olyan gépek és berendezések tekintetében, amelyeket kipróbálásnak vetnek alá, a kipróbálás lényeges részleteit és eredményeit feltüntető kipróbálási jegyzőkönyvet, más áruk tekintetében pedig minőségi bizonylatot vagy az áru szerződésszerű minőségét igazoló egyéb okmányt kell kiállítani.

(4) Eltérő szerződéses kikötés hiányában az eladó köteles az áru minőségét tanúsító megfelelő okmányt a Vevő rendelkezésére bocsátani. A kipróbálási jegyzőkönyvet az eladó a vevő kívánságára adja át a vevőnek.

(5) Ha a gépek vagy a berendezések sajátosságai vagy más körülmények következtében a szerződésben kikötött termelékenységet felszerelésük helyén kell ellenőrizni, úgy ez az ellenőrzés a szerződésben megállapított módon és határidőben, egészen vagy részben a gépeknek vagy berendezéseknek a vevő országában történő felszerelése helyén kerül végrehajtásra.

(6) Komplett nagyberendezés szállítása esetén az eladó képviselője a vevő kívánságára és a felek megállapodása szerinti feltételek mellett részt vesz e berendezés szerződésben kikötött minőségének ellenőrzésében. Az ellenőrzés eredményeit mindkét fél által aláírandó jegyzőkönyvbe foglalják.

38. §

(1) Ha a szerződés olyan kikötést tartalmaz, hogy a vevő képviselője jogosult részt venni az áru minőségének az eladó országában történő ellenőrzésében, ez utóbbi olyan időben köteles a vevőt értesíteni arról, hogy az áru ellenőrzésre kész állapotban van, amely lehetővé teszi, hogy a vevő részt vehessen az ellenőrzésen.

(2) Az eladó köteles a szerződésben kikötött feltételeknek és az adott iparágban alkalmazott eljárásnak megfelelően az ellenőrzésben való részvétel lehetőségét a vevő számára biztosítani. Az ellenőrzés lefolytatásával kapcsolatos összes költségeket (a személyi költségeket, a műszaki berendezés használatával kapcsolatos költségeket, az energia, a segédanyagok költségeit stb.) a vevő képviselője költségeinek kivételével az eladó viseli.

(3) A vevő képviselőjének távolléte az áru ellenőrzésénél nem gátolja az áru feladását, feltéve, hogy van olyan okmány, amely igazolja, hogy az áru megfelel a szerződéses feltételeknek.

(4) A vevő képviselőjének részvétele az árunak az eladó által végrehajtott minőségellenőrzésében nem mentesíti az eladót az áru minőségével kapcsolatos felelősség alól.

IX. fejezet

A felek jogai és kötelezettségei nem megfelelő minőségű és mennyiségű áru szállítása esetén

39. §

(1) A vevő az eladónak kifogást jelenthet be, hacsak az eset körülményeiből nem a fuvarozó felelőssége tűnik ki:

a) az áru minőségével kapcsolatban (ideértve a komplettség vagy választék megsértését, az áru megrongálódását, törését vagy megromlását is), ha az nem szerződésszerű vagy nemfelel meg a 19. § (2) bekezdése rendelkezéseinek, amennyiben ezt a bekezdést kell alkalmazni.

b) az áru mennyiségével kapcsolatban.

(2) Az áru minőségének megváltozásáért, az áru megrongálódásáért, megromlásáért és hiányáért azt követően is az eladó viseli a felelősséget, hogy a tulajdonjog és a kárveszély átszállt a vevőre, ha az áru minőségében beállott változás, az áru megrongálódása, megromlása, illetve a hiány az eladónak felróható okból következett be.

(3) Az eladó a jótállás alapján nem felel, ha bizonyítja, hogy a megállapított hibák az eladótól nem függő okokból keletkeztek, hanem azután jöttek létre, hogy az áru vétlen elveszésének vagy vétlen megrongálódásának veszélye átszállt az eladóról a vevőre, különösen, ha a berendezéseknek vagy gépeknek a vevő által helytelenül végzett szerelése, javítása, az üzemeltetési és karbantartási utasítások be nem tartása, továbbá a vevő által a berendezéseken és gépeken végrehajtott változások eredményeképpen álltak elő.

(4) A vevő által az eladónak kifizetett, a közvetlen nemzetközi vasúti teherforgalomban szállított árutételnek a vevő feladási rendelkezésében előírt rendeltetési helyre történő meg nem érkezése (teljes elveszése) esetén a vevőnek a közvetlen nemzetközi vasúti teherforgalomban megvalósuló fuvarozásokra előírt rendben a fuvarozóval szemben kell kifogást bejelentenie. A következő körülmények együttes megléte esetén azonban a vevő jogosult kifogásának a fuvarozóval szembeni előzetes érvényesítése nélkül kifogásával az eladóhoz fordulni:

a) a közvetlen nemzetközi vasúti teherforgalomban megvalósuló fuvarozásra érvényes szabályokban előírt teherszállítási és teherszállítási várakozási határidők lejártak;

b) a fuvarozási vagy a fuvarozási-szállítmányozási szervezet okmányszerűen igazolja, hogy az árut az eladó országának vasútja nem adta át az átvevő vasútnak.

40. §

(1) Mennyiségi kifogás bejelentése esetén a vevő vagy a hiányzó mennyiség leszállítását vagy a hiányzó mennyiségért általa kifizetett összeg visszatérítését jogosult követelni.

(2) Ha az áru hibásnak vagy nem szerződésszerűnek bizonyul, tekintet nélkül arra, hogy a hibát az eladó országában történő áruellenőrzés során az áru feladásáig meg lehetett-e állapítani, a vevő jogosult vagy a feltárt hibák kiküszöbölését vagy árengedményt követelni. A hiba kiküszöbölésén a hiba kijavítását vagy a hibás áru vagy hibás árurész cseréjét kell érteni.

(3) Ha a vevő a hiba kiküszöbölését követeli, az eladó köteles választása szerint és a saját költségén késedelem nélkül kijavítani a hibákat vagy kicserélni a hibás árut vagy a hibás árurészt szerződésszerű újakra, vagy olyanra, amely megfelel a 27. § előírásainak. A hibák kiküszöbölését a megegyezés szerinti határidőn belül, vagy ha ilyen határidőben nem egyeztek meg, a műszakilag indokolt időn belül kell elvégezni. Ha az eladó nem javítja ki az áru hibáit vagy nem cseréli ki a hibás árut e határidőn belül, a vevőnek joga van arra, hogy a hibák kiküszöbölése helyett az eladótól arányos árengedményt követeljen.

(4) Ha a vevő árengedményt követel, úgy:

- az olyan áru tekintetében, melyre jótállás van előírva, az eladó jogosult saját belátása szerint vagy a hibát kijavítani, vagy az árut, illetve az áru hibás részét kicserélni, vagy pedig a vevőnek megegyezés szerinti mértékű árengedményt adni;

- az olyan áru tekintetében, melyre jótállás nincs előírva, az eladó köteles a vevőnek megegyezés szerinti mértékű árengedményt adni.

Ha a felek nem állapodnak meg az árengedmény mértékében, akkor ezt a mértéket a vevő bejelentése alapján választottbíróság határozza meg az áru szerződéses árából és abból kiindulva, hogy az áru értéke a feltárt hibákkal összefüggésben mennyire csökkent.

(5) A jelen § (2) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint azokban az esetekben, amikor az eladó a jelen § (3) bekezdésének alapján kötelezettséget vállalt arra, hogy a hibát kijavítja vagy a hibás árut kicseréli, a vevő - ha az áru a hiba kiküszöböléséig rendeltetésszerűen nem használható - az eladótól éppúgy; mint a szállítási késedelem esetén, a 85. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott mértékű kötbért követelhet a kifogás bejelentésének napjától a hiba kiküszöbölésének, illetve a hibás árut helyettesítő áru szállításának napjáig. Az áru egy tételére vagy egységére eső kötbér összege azonban nem haladhatja meg a kijavítandó vagy kicserélendő hibás áru vagy árurész értékének 8%-át, a szállítási késedelem miatt fizetendő kötbért is beszámítva, amennyiben a szállítás késedelmesén történt és ezért a kötbért már felszámították.

(6) Ha a felek a hiba kiküszöbölése helyett árengedményben állapodnak meg, az árengedmény mértékében való megegyezéskor abban is meg kell állapodniuk, hogy a jelen § (5) bekezdésének megfelelően felszámított és/vagy megfizetett kötbér az árengedmény összegébe beszámítandó-e, vagy az árengedmény e kötbéren felül fizetendő.

(7) Ha a felek az árengedmény mértékében megállapodtak, abban a kérdésben azonban, vajon a jelen § (5) bekezdésében említett kötbér az árengedmény összegébe beszámítandó-e vagy az árengedmény e kötbéren felül fizetendő, megállapodásra nem jutottak, úgy abban az esetben, ha a vevőnél felmerült tényleges kár, amely annak következtében keletkezett, hogy az árut az árengedményben történt megállapodás időpontjáig nem használták:

- kisebb a kötbér összegénél, a felszámított és/ vagy megfizetett kötbért a tényleges kár összegére kell csökkenteni;

- nagyobb a kötbér összegénél, a kötbér összegét meghaladó tényleges kárt az eladó a vevőnek megtéríti, ha kétoldalú egyezmény így rendelkezik.

(8) Ha kétoldalú egyezmény vagy a szerződés feljogosítja a vevőt a szerződés felmondására, a felmondás feltételeit azonban nem szabályozza, úgy a vevő abban az esetben élhet ezzel a jogával, ha a választottbíróság megállapítja, hogy az eladó a hibát nem tudja kijavítás vagy kicserélés útján kiküszöbölni és a vevő az árut az eladó által felajánlott árengedménnyel sem tudja rendeltetésszerűen használni.

(9) A vevő jogosult módosítani a hibák kijavítására, illetve a hibás áru vagy hibás árurész kicserélésére vonatkozó igényét, ha az elévülési időn belül árengedmény nyújtására vonatkozó igényt jelent be, akár a keresetnek a választottbírósághoz való benyújtása előtt, akár a benyújtáskor. A követelést a választottbírósági eljárás során is lehet módosítani.

(10) A vevő az általa kifizetett árutétel meg nem érkezésével (teljes elveszésével) kapcsolatos, az eladóval szemben a 39. § (4) bekezdésének megfelelően támasztott kifogás érvényesítésekor jogosult új árutétel szállítását vagy a le nem szállított áruért általa kifizetett összeg visszatérítését követelni.

41. §

(1) A kicserélt hibás árukat, illetve az áruk hibás részeit legkésőbb az eladó ez irányú kérelmének a vevő általi kézhezvételét követő 6 hónapon belül vissza kell küldeni az eladónak. Az eladó a hibás áruk, illetve az áruk hibás részeinek visszaküldését a kicserélésüktől számított 6 hónapon, komplett üzemek és berendezések szállítása esetén pedig 12 hónapon belül jogosult követelni.

(2) Ha az eladó a kicserélt hibás áru visszaküldését a vevőtől a jelen § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem kéri, elveszti a jogát arra, hogy választottbírósághoz forduljon.

(3) A hibás áruk, illetve az áru hibás részeinek visszaküldésével és/vagy kicserélésével kapcsolatosan mind a vevő országának és a tranzit országnak, mind az eladó országának területén felmerülő összes fuvarozási és egyéb költségeket az eladó viseli.

(4) A jelen § (3) bekezdésében előírt rendelkezések kiterjednek arra az esetre is, amikor a vevő visszaküldi az eladónak az árut a szerződéstől olyan jogcímen történő elállása (a szerződés felmondása) miatt, melyet kétoldalú egyezményben, illetve a szerződésben határoztak meg, vagy amely a 40. § (8) bekezdésén alapul.

42. §

(1) Ha az eladó az olyan áru tekintetében, melyre jótállás van, a vevő kívánságára nem küszöböli ki késedelem nélkül a bejelentett hibákat, a vevő jogosult azokat az eladó költségére, a jótállás alapján őt megillető jogainak sérelme nélkül saját maga kijavítani. Ebben az esetben az eladó köteles a javítást a szokásosnak megfelelő és ténylegesen felmerült költségek összegében megfizetni.

(2) Ha az eladó az olyan áru tekintetében, melyre nincs jótállás, nem küszöböli ki késedelem nélkül a hibákat, melyekért felelős, a vevő jogosult azokat maga kijavítani a szokásosnak megfelelő és ténylegesen felmerült költségeknek az eladóra történő áthárítása mellett.

(3) A kisebb hiányosságokat, melyekért az eladó a felelős, ha kiküszöbölésük nem tűr halasztást és nem teszi szükségessé az eladó közreműködését, a szokásosnak megfelelő és ténylegesen felmerült költségeknek az eladóra történő áthárítása mellett a vevő javítja ki.

43. §

(1) A fix határidős szerződések esetében az eladó a szerződésben megállapított szállítási határidőn belül köteles a hibát kijavítani vagy a hibás árut kicserélni. Ellenkező esetben a vevő jogosult a szerződéstől a szállítási határidő letelte után azonnal elállni és az eladótól a 88. § értelmében kötbér fizetését követelni, vagy hacsak kétoldalú egyezmény vagy a szerződés másként nem rendelkezik, a kötbér helyett követelni a szerződés nem-teljesítésével okozott kár megtérítését.

(2) Ha a vevő hozzájárul ahhoz, hogy az eladó a fix határidős szerződés alapján szállított áru hibáit a szállítási határidő letelte után küszöbölje ki, a vevő az eladótól a 40. § (5) bekezdésének értelmében - éppúgy, mint szállítási késedelem esetén - kötbért követelhet, a fix határidős szerződésben megállapított szállítási határidő leteltét követő első naptól kezdve.

44. §

(1) A vevő az olyan árut, amelyre minőségi kifogást jelentett be, az eladó hozzájárulása nélkül nem jogosult az eladónak visszaküldeni.

(2) ,A jelen § (1) bekezdése nem alkalmazható olyan esetekben, amikor az eladó annak ellenére, hogy a vevő hibás tételek ismételt szállítása miatt az áru szállításának felfüggesztését követelte, az áru szállítását tovább folytatja (45. §).

45. §

(1) Az áru egyik tételével kapcsolatos kifogás bejelentése nem jogosítja fel a vevőt a szerződés szerinti további árutételek átvételének megtagadására.

(2) Hibás árutételek ismételt szállítása esetén a vevő jogosult a további árutételek szállításának felfüggesztését követelni mindaddig, amíg az eladó a hibákat előidéző körülményeket nem küszöböli ki.

(3) Ilyen esetben a vevő az eladótól éppúgy, mint a késedelmes áruszállítás esetén, a 85. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott mértékű kötbért követelhet attól a naptól számítva, amikor az árut a szerződés értelmében szállítani kellett volna, addig a napig, amelyen az eladó a jó minőségű áru szállítását újból megkezdi.

46. §

Ha az áru végleges minőségi átvétele a szerződés értelmében az eladó országában történik, minőségi kifogást eltérő szerződéses kikötés hiányában csak rejtett hibák alapján (amelyeket az áru szokásos vizsgálatánál nem lehetett feltárni) lehet előterjeszteni.

47. §

A hibás áruk, illetve az áru hibás részeinek kijavítása, illetve kicserélése esetén az alapberendezésekre vagy gépekre megállapított jótállási idők annyi idővel hosszabbodnak meg, ameddig a berendezéseket vagy a gépeket a megállapított hiba következtében nem használták.

X. fejezet

Feladási rendelkezések és szállítási értesítések

48. §

(1) A fuvarozás módját a felek állapítják meg.

(2) Ha a szerződésben más határidő nincs megállapítva, a vevő legkésőbb 30 nappal a szerződésben megállapított szállítási határidő kezdete előtt köteles az eladóval a feladásra vonatkozó adatokat közölni.

49. §

(1) Vasúti fuvarozás esetén a fuvarozási irány meghatározásának joga eltérő szerződéses kikötés hiányában a vevőt illeti meg.

(2) Ha a szerződés más adatok szolgáltatását nem írja elő, vasúti fuvarozásnál a feladási rendelkezésnek tartalmaznia kell a tarifadeklarációt, az eladó országának azt az állomását, ahol az áru a határt átlépi, a rakomány átvevőjének megnevezését, végül a rendeltetési állomást. A vevő az eladó országában azt az állomást, ahol az áru a határt átlépi, lehetőleg a feladási és rendeltetési állomás közötti legrövidebb össztávolságból kiindulva köteles megjelölni.

(3) Az eladó köteles a vevőnek mindazokat a költségeket megtéríteni, amelyek abból keletkeztek, hogy a feladási rendelkezés adatait az eladó nem tartotta be.

(4) Ha az eladó nem kapja meg kellő időben a vevőtől a vasúton fuvarozandó áru feladására vonatkozó rendelkezést, az eladó a felek által megállapított szállítási határidő letelte után jogosult az árut a vevő költségére és kockázatára beraktározni. Ebben az esetben a vevő megtéríti azokat a további költségeket is, amelyek az árunak raktárba és a raktárból a vasúti kocsikba történő eljuttatásával kapcsolatban merültek fel. Az árunak megőrzésre való átvételéről szóló raktárjegy vagy megőrzési elismervény keltét a szállítás napjának kell tekinteni. Az eladó azonban nem mentesül attól a kötelezettségtől, hogy az árut a vevő címére feladja és az árunak a határig való fuvarozásával kapcsolatos költségeket megfizesse.

50. §

(1) FOB szállítás esetén az eladó köteles a vevőt a szerződésben előirt határidőn belül táviratilag vagy géptávíró útján értesíteni arról, hogy az áru kikötőbe küldésre készen áll.

(2) Eltérő szerződéses kikötés hiányában az értesítésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

- az áru megnevezése,

- az áru mennyisége a bruttó súly megadásával,

- a szerződés száma.

(3) Az értesítés kézhezvételétől számított 7 napon belül* a vevő köteles táviratilag vagy géptávíró útján közölni azt a határidőt, amelyen belül az árut a berakodási kikötőbe kell fuvarozni. Ez a határidő nem lehet kevesebb, mint 15 és több, mint 30 nap attól a naptól számítva, hogy az említett értesítést az eladónak elküldték.[3]

(4) A hajótér késedelmes rendelkezésre bocsátása esetén az árunak a berakodási kikötő raktárában való tárolásával kapcsolatban felmerülő költségeket az árunak a berakodási kikötőbe érkezésétől számított 21 napon túl a vevő viseli. Ha azonban az eladó az árut a felek által egyeztetett határidő előtt juttatja el a kikötőbe, a raktározási költségeket csak attól a határidőtől számított 21 nap eltelte után lehet a vevő terhére felszámítani, amelyben a felek megegyezése szerint az árut a kikötőbe kellett eljuttatni.

(5) A 21 nap elteltével az eladó jogosult az árut a vevő terhére és kockázatára beraktározni, amiről a vevőt haladéktalanul értesíteni köteles. Ebben az esetben a vevő azokat a további költségeket is megtéríti, amelyek az árunak a 21 nap elteltével raktárba és a raktárból a hajó fedélzetére való eljuttatásával kapcsolatban merültek fel.

(6) Az áru tárolásával a kikötőben csak olyan raktárt vagy szervezetet lehet megbízni, amely raktárjegy kiadására jogosult. Az árunak kikötői raktárban tárolásáról szóló olyan okmány, amit állami kikötőigazgatóság vagy állami szállítmányozó adott ki, a raktárjeggyel egy tekintet alá esik.

(7) A raktárjegy keltét a szállítás napjának kell tekinteni. Az eladó azonban a 10. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kötelezettségek, teljesítése alól nem mentesül.

51. §

Ha a szerződés értelmében az eladónak kell a hajóteret rendelkezésre bocsátania, a vevő köteles a szállítási határidő beállta előtt 55 nappal közölni az eladóval az áru rendeltetési kikötőjét, az eladó pedig köteles az áru behajózásának megkezdése előtt 7 nappal távirat, illetve géptávíró útján értesíteni a vevőt az áru berakásának előrelátható időpontjáról, feltüntetve a hajó nevét, a rendeltetési kikötő felé tervbe vett elindulásának napját, a rakomány megnevezését, a darabszámot és/vagy a hozzávetőleges súlyt.

52. §

(1) Ha a szerződésben az áru berakásának megtörténtéről szóló értesítés elküldésének határidejét és/ vagy módját nem kötötték ki, vagy nem mondották ki, hogy értesítésre nincs szükség, úgy vasúton, gépkocsin és légi úton történő fuvarozás esetén az eladó olyan időben és olyan módon köteles az értesítést a vevőnek elküldeni, hogy a vevő azt megkapja, mielőtt az áru a vevő országának határára érkezik.

(2) Eltérő szerződéses kikötés hiányában az értesítésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

- a berakás napját,

- az áru megnevezését,

- az áru mennyiségét,

- a szerződés számát,

- a vasúti kocsi számát (vasúti fuvarozásnál).

53. §

(1) Vízi fuvarozás esetén, eltérő szerződéses kikötés hiányában az eladó vagy szállítmányozója köteles a hajó elindulása után haladéktalanul, de legkésőbb a hajó elindulásától számított két órán belül, ha a rakománynak a feladási kikötőtől a rendeltetési kikötőig való fuvarozása a 72 órát nem haladja meg, illetve legkésőbb a hajó elindulásától számított 24 órán belül, ha a fuvarozás ideje a 72 órát meghaladja, a vevőt az áru berakásáról távirat vagy géptávíró útján értesíteni.

(2) Eltérő szerződéses kikötés hiányában az ilyen értesítésnek a kővetkező adatokat kell tartalmaznia:

- a hajó nevét,

- elindulása napját,

- a rendeltetési kikötőt,

- az áru megnevezését,

- a szerződés számát,

- a hajóraklevél (vízi fuvarlevél) számát,

- a rakomány darabszámát,

- bruttó súlyt,

- a specifikált mértékegységben meghatározott mennyiségi adatokat (darab, pár, nettó, tonna stb. szerint).

(3) A távírón vagy géptávírón küldött értesítést levélben igazolni kell.

54. §

A vevőnek az áru berakásáról küldött értesítés költségeit az eladó viseli.

55. §

(1) Ha a vasút olyan vasúti kocsit bocsát rendelkezésre, amelynek nagyobb a raksúlya, mint amit az eladó megjelölt, vagy ha a vasút - arra hivatkozva, hogy bizonyos szakaszon korlátozva van a tengelynyomás - megtagadja a vasúti kocsinak a tarifában az adott rakományra előírt vagy megszabott raksúlyig való megterhelését, az eladó köteles a vasúttól ennek a fuvarlevélen való hivatalos igazolását kérni.

(2) A jelen § (1) bekezdésének rendelkezései vonatkoznak arra az esetre is, ha a vasúti kocsikat a vevő bocsátja rendelkezésre.

56. §

Ha a vasúti kocsit az eladónak felróható okból nem terhelték meg az Egységes Tranzit Tarifa (ETT) szabályainak megfelelően, a tranzit vasutaknál a holtfuvarral kapcsolatban felmerülő költségeket az eladó viseli.

57. §

Olyan rakomány szállítása esetén, amely nem felel meg a vevő országa vasúti űrszelvény viszonyainak, az eladó köteles erre a vevőt legkésőbb a szállítási határidő előtt két hónappal ajánlott levélben figyelmeztetni, mellékelve a rakomány külméreti rajzait a méretek és a súly feltüntetésével. A berakás napját és azt a határállomást, amelyen a rakománynak át kell haladnia, a feleknek meg kell határozniok. Ebben az esetben a berakás napját az eladónak legkésőbb az áru berakása előtt 21 nappal igazolnia kell.

XI. fejezet

A fizetések rendje

58. §

(1) A szállítandó árukkal kapcsolatos fizetéseket utólagos elfogadású inkasszó formájában (inkasszó azonnali fizetéssel) teljesítik a következő okmányoknak az eladó által az eladó országa bankjának történt benyújtása ellenében:

a) három példányban kiállított számla, amely feltünteti: az egyezmény (jegyzőkönyv) évét és megnevezését, a szerződés és/vagy a vevő megrendelésének számát, az áru tételszámát az egyezményben (jegyzőkönyvben), valamint a szerződésben előírt egyéb adatokat. Ha az áru szállítása az egyezmény (jegyzőkönyv) megkötése előtt történik, a számlában az egyezmény (jegyzőkönyv) éve és megnevezése, valamint az árunak az egyezmény (jegyzőkönyv) szerinti tételszáma helyett csak azt az évet kell feltüntetni, amelynek kontingensei terhére történik a szállítás;

b) a szerződésben kikötött fuvarozási módnak megfelelő fuvarokmány, vagy a jelen Általános Szállítási Feltételek 49. és 50. §-ában meghatározott esetekben raktárjegy vagy megőrzési elismervény, vagy az árunak az eladó által a vevő részére történt átadásáról-átvételéről felvett okmány, avagy gyüjtővagonban történő feladás esetén a feladásról szóló szállítmányozói igazolás, amely feltünteti a vagon, a vasúti fuvarlevél számát és a feladás napját, vagy ha a szerződés így szól, a rakománynak elküldése céljából való átvételéről szóló olyan szállítmányozói igazolás, amely az eladó javára visszavonási jogot nem biztosít;

c) a szerződésben kikötött egyéb okmányok.

(2) Ha a szerződés így rendelkezik, a számla (áruszámla) magában foglalhatja az áru értékén kívül a fuvardíjat, a biztosítási költséget és egyéb olyan költségeket is, amelyeket ugyanarról a számláról és ugyanolyan eljárás szerint kell megfizetni, mint magát az árut.

(3) A számla három példányának egyikét vagy az eladónak a vevővel történt megállapodása szerint a számla egy másolatát az eladó a bank útján vagy közvetlenül kívánságukra a vevő országának az eladó országában levő követsége kereskedelmi képviseletének vagy kereskedelmi tanácsosának (gazdasági tanácsosának) adja át.

59. §

(1) Az eladó teljes felelősséggel tartozik azért, hogy az általa az 58. § (1) bekezdésének a), b) és c) pontja értelmében a banknak bemutatott okmányok és az azokban foglalt adatok megfelelnek a szerződés feltételeinek.

(2) Az eladó országának bankja ellenőrzi, hogy az 58. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában előírt okmányok benyújtása megtörtént-e, és hogy az összes benyújtott okmányok tartalmuk és a bennük foglalt számszerű adatok tekintetében egyeznek-e egymással.

(3) Az eladó országának bankja az ellenőrzött okmányok alapján teljesíti a fizetést az eladónak, és az országok és/vagy bankok között fennálló egyezményeknek megfelelően lebonyolítja az elszámolást a vevő országának bankjával, késedelem nélkül közvetlenül megküldve az okmányokat a vevő országa bankjának. A vevő országának bankja késedelem nélkül átadja az okmányokat a vevőnek, egyidejűleg leemeli a vevőtől az eladó országa bankja által az okmányok alapján kifizetett összeg egyenértékét. Ezekhez az elszámolásokhoz nincs szükség a vevő előzetes hozzájárulására.

(4) A vevőnek az eladóval szemben fennálló fizetési kötelezettségei a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankon keresztül történő elszámolások esetén akkor tekintendők teljesítettnek, amikor a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank a vevő országa bankjának és az eladó országa bankjának nála vezetett számláin a könyvelési feljegyzést elvégezte, illetve a bankok egymásnak nyitott számláin történő elszámolások esetén akkor, amikor az eladó országának bankja a vevő országa bankjának számláján a könyvelési feljegyzést elvégezte.

60. §

Ha a vevő hozzájárult a határidő előtti szállításhoz, ezt úgy kell tekinteni, hogy a határidő előtti fizetéshez is hozzájárult, hacsak egyidejűleg mást nem kötött ki.

61. §

A vevő attól a naptól számított 14 munkanapon belül*, amely napon országának bankja az eladó számláját megkapta, jogosult a 62., 63. és 64. §-ban meghatározott esetekben a kifizetett összeg teljes vagy részbeni visszatérítését követelni.[4]

62. §

A vevő a teljes számlaösszeg visszatérítésének követelésére jogosult, ha:

1. az árut nem rendelte meg, vagy az árut azt követően küldték el, hogy a szerződést az eladó hozzájárulásával felbontották;

2. az árut a vevő korábban már kifizette;

3. nem nyújtották be az 58. § (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt valamennyi okmányt;

4. a berendezést nem kompletten szállították, míg a szerződésben a fizetést komplett szállításra írták elő;

5. az eladó az árut a vevő beleegyezése nélkül a szerződés által írt határidő előtt küldte el, vagy olyan áruért kapott fizetést a szállítási határidő letelte előtt, amelyre vonatkozóan a vevő beleegyezett a határidő előtti elküldésbe, de figyelmeztette az eladót, hogy a határidő előtti fizetésbe nem egyezik bele;

6. az eladó az árut azt követően küldte el, hogy kézhez vette a vevő értesítését arról, hogy a 84. és 87. § értelmében eláll a szerződéstől;

7. a számla és/vagy a hozzá mellékelt okmányok a közöttük mutatkozó eltérések vagy az általuk tartalmazott adatok elégtelensége következtében nem teszik lehetővé az áru mennyiségének és/vagy fajtájának és/ vagy minőségének és/vagy értékének megállapítását;

8. a számla a szerződés ellenére nem tartalmazza a részletezett árakat, illetve nincs hozzá mellékelve az árak szerinti részletezés;

9. a fizetést nem utólagos elfogadású inkasszó formájában (inkasszó azonnali fizetéssel), hanem más formában vagy más számlán keresztül kell lebonyolítani;

10. más olyan körülmények forognak fenn, amelyek tekintetében a szerződés ezt a jogot kifejezetten megadja.

63. §

A vevő a 62. § 2-9. pontjaiban felsorolt okokból belátása szerint a számla összegének részbeni visszafizetését is követelheti.

64. §

A vevő jogosult a számla összegének részbeni visszatérítését követelni, ha:

1. a számlában túllépik a szerződésben meghatározott árakat, vagy a számla olyan költségeket tartalmaz, amelyek megfizetését a szerződés nem írja elő;

2. a fizetés alapjául szolgáló okmányokból megállapítható, hogy a megrendelt áruval együtt meg nem rendelt árut is küldtek;

3. a vevő az áru egy részének átvételét megtagadja, mert az eladó nem tartotta be a szerződés által előírt választékot, ugyanakkor az előírt választék be nem tartása a fizetés alapjául szolgáló okmányokból megállapítható;

4. a fizetés alapjául szolgáló okmányokból megállapítható, hogy az áru leszállított mennyisége meghaladja a megrendelt mennyiséget és a megrendelést meghaladóan szállított árumennyiség a szerződés által meghatározott tűrésen is felül van;

5. az árunak a számlában feltüntetett mennyisége meghaladja a fuvarokmányokban és/vagy a specifikációkban feltüntetett mennyiséget;

6. a számlában vagy az ahhoz mellékelt okmányokban az eladó javára elkövetett számolási hibát állapítottak meg;

7. más olyan körülmények forognak fenn, amelyek fennállása esetére a szerződés ezt a jogot kifejezetten megadja.

65. §

(1) Ha a vevő az eladó számlájára fizetett teljes összegnek, illetve egy részének visszatérítését követeli, saját országának bankjához indokolással ellátott és őt kötelező nyilatkozatot kell benyújtania a vevő országának bankja által meghatározott számú másolattal, de legalább három példányban. E nyilatkozat egyik másolata az eladó részére történő elküldésre szolgál. Az összeg visszatérítésére vonatkozó nyilatkozatában a vevőnek minden esetben hivatkoznia kell a 62., illetve 64. §-nak arra a pontjára, amelynek alapján az összeg visszatérítését követeli.

(2) Az összeg visszatérítésére irányuló nyilatkozatnak a bankhoz való benyújtásával egyidejűleg a vevő köteles a folyamatba tett visszatérítésről az eladót értesíteni. Folyamatos részszállítások esetén távirat vagy géptávíró útján kell az eladót értesíteni.

(3) A bank kívánságára a vevő köteles a banknak bemutatni az annak igazolásához szükséges okmányokat, hogy a kifizetett összeg visszatérítésére alapul szolgáló indokai megfelelnek a 62., illetve 64. §-ban meghatározott feltételeknek.

(4) Ha a kifizetett összeg visszatérítésére irányuló igényét a vevő a 62. § 10. pontjára vagy a 64. § 7. pontjára, vagy a 70. § 5. pontjára alapította, a vevő országának bankja minden esetben ellenőrzi e feltételek meglétét.

(5) A 62. § 1., 3. és 6. pontjában, valamint a 64. § 2., 3. és 4. pontjában említett esetekben a vevő a kifizetett összeg visszatérítésére irányuló követelését bejelentő nyilatkozatában egyidejűleg köteles megerősíteni, hogy az általa át nem vett árut az eladó rendelkezésére tartja, az utóbbi költségére és kockázatára.

66. §

(1) Ha a vevő országának bankja megállapítja, hogy a kifizetett összeg teljes, illetve részleges visszatérítésére irányuló követelés megfelel a 62., illetve a 64. §-ban meghatározott feltételeknek, úgy a vevő országának bankja a két ország és/vagy a bankok között fennálló egyezménynek megfelelően a vevő számlájáról leemelt összeget visszatéríti. Egyidejűleg a vevő országának bankja a vevő hozzá benyújtott nyilatkozatának másolatát megküldi az eladó országa bankjának, amely megterheli az eladó számláját.

(2) Az összeg visszatérítésekor a vevő országának bankja közli az eladó országának bankjával az 58. § (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt okmányok beérkezésének időpontját.

(3) A kifizetett teljes számlaösszegnek a 62. § 1., 3. és 6. pontja alapján történő visszatérítése esetén a vevő köteles az általa kézhez vett és az adott árutételre vonatkozó okmányokat az eladónak első kívánságára visszaküldeni.

(4) Az eladó által korábban felvett összegnek a vevő részére való visszatérítése után az eladónak joga van arra, hogy saját országa bankjához az okmányokat és/vagy a számlát a vevő visszatérítést igénylő nyilatkozatának másolatával együtt utólagos elfogadású (azonnali fizetéssel járó) inkasszó útján történő újból fizetés végett ismételten benyújtsa, ha:

a) a 62. § 3., 7. és 8. pontjában meghatározott esetekben az eladó a hiányzó és/vagy kijavított okmányokat benyújtotta;

b) a 62. § 4. pontjában meghatározott esetben az eladó a szállítást kompletten teljesítette;

c) a 62. § 5. pontjában meghatározott esetben a szerződésben előírt fizetési határidő bekövetkezett;

d) a 62. § 9. pontjában meghatározott esetben az eladó az okmányokat a megfelelő számláról történő fizetés végett nyújtotta be. (5) Miután a bank az összeget a vevő számlájára visszatérítette, az eladó és a vevő a közöttük felmerülő összes véleményeltérést közvetlenül egymás között intézi el.

67. §

Az áruk kölcsönös szállításával kapcsolatos szolgáltatásoknak és egyéb költségeknek a kifizetése, ideértve a szereléssel, tervezéssel és előkészítő munkálatokkal, valamint a fuvarozási és szállítmányozási szolgáltatásokkal kapcsolatos költségeket is, amelyek az áruszámlában nincsenek felvéve, utólagos elfogadású inkasszó formájában (inkasszó azonnali fizetéssel) történik, a számlának és a felek megállapodása szerinti egyéb okmányoknak a hitelező által saját országa bankjánál történt benyújtása ellenében.

68. §

A 67. §-ban említett szolgáltatásokkal és egyéb költségekkel kapcsolatos elszámolások esetén a hitelező teljes felelősséggel tartozik azért, hogy az általa a banknak benyújtott okmányok és az azokban foglalt adatok, vagy a számlának okmányok nélkül történt benyújtása megfelelnek az adóssal történt megállapodásnak.

69. §

A 67. §-ban említett szolgáltatásokkal és egyéb költségekkel kapcsolatos elszámolások esetén az adós jogosult attól a naptól számított 24 munkanap alatt, amelyen saját országának bankja a hitelező számláját megkapta, a 70. és 71. §-ban szabályozott esetekben a kifizetett összeg teljes vagy részleges visszafizetését követelni.

70. §

Az adós jogosult a számla teljes összegének visszatérítését követelni, ha:

1. a szolgáltatásokat megbízás nélkül teljesítették, vagy a megbízást a szolgáltatások teljesítése előtt visszavonták;

2. a szolgáltatásokat már korábban kifizették;

3. nem nyújtották be a felek megállapodása szerinti valamennyi okmányt, vagy a benyújtott okmányokból nem lehet megállapítani, hogy milyen szolgáltatásokat és milyen értékben teljesítettek;

4. a fizetést nem utólagos elfogadású inkasszó formájában (inkasszó azonnali fizetéssel), hanem más formában vagy más számlán keresztül kell lebonyolítani;

5. más olyan körülmények forognak fenn, amelyek tekintetében a felek megállapodásukban ezt a jogot kifejezettén megadták.

71. §

Az adós jogosult az összeg részbeni visszatérítését követelni, ha:

1. a számlában vagy az ahhoz mellékelt okmányokban a hitelező javára számolási hiba van;

2. a számlában magasabb díjszabásokat és/vagy díjtételeket alkalmaztak, mint amelyekben a felek egymással megegyeztek;

3. valutaárfolyamokat helytelenül alkalmaztak;

4. a számlában olyan szolgáltatások, illetékek, közvetítői jutalékok, pótlékok szerepelnek, amelyekben a felek nem egyeztek meg;

5. a számla összegét az áru mennyiségére, súlyára és térfogatára vonatkozó helytelen adatok alapján számították ki;

6. a számlában a teljesített szolgáltatások ellenértéke mellett nem teljesített és/vagy csak részben teljesített szolgáltatások ellenértéke is fel van tüntetve;

7. a fizetést nem utólagos elfogadású inkasszó formájában (inkasszó azonnali fizetéssel), hanem más formában vagy más számlán keresztül kell lebonyolítani.

72. §

Ha az összeget az adósnak a 70. és 71. § alapján visszatérítik, az okmányok visszaadására a felek megállapodása az irányadó.

73. §

A 67. §-ban említett szolgáltatásokkal és egyéb költségekkel kapcsolatos elszámolásoknál a 67-71. § rendelkezésein kívül megfelelően alkalmazni kell az 59., 65., 66. és 89. § rendelkezéseit is

74. §

(1) A mennyiségi és a minőségi kifogásokkal, valamint a kötbérekkel kapcsolatos, továbbá az egyéb jogcímeken alapuló fizetéseket a következőképpen teljesítik :

a) az adós részéről elismert összegnek a hitelező javára történő közvetlen átutalása útján, vagy

b) az adós részéről elismert összegnek a hitelező országának bankja által utólagos elfogadású inkasszó

formájában (inkasszó azonnali fizetéssel), az adós jóváíró jegyzéke alapján teljesített azonnali kifizetése útján.

(2) A jóváíró jegyzéket azonnali fizetésű inkasszó formájában nem lehet benyújtani a bankhoz fizetésre a kiadásának napjától számított elévülési idő lejárta után.

(3) Az adósnak joga van a jelen § (1) bekezdésének b) pontja alapján kifizetett összeg visszafizetését követelni, ha bizonyítja, hogy a számla összegét, amellyel a számláját megterhelték, a jelen § (1) bekezdésének a) pontja szerint már átutalta.

75. §

(1) A szállítás különleges feltételeire tekintettel a szerződésben ki lehet kötni, hogy a szállítandó árukért a fizetések a szerződésben kikötött határidőben a vevő által megnyitandó akkreditívben történnek.

(2) Ha a vevő a szerződésben kikötött határidőben nem nyitja meg az akkreditívet, az eladó köteles számára az akkreditív megnyitására póthatáridőt nyújtani.

(3) Ha a vevő az akkreditívet a póthatáridőn belül sem nyitja meg. az eladó jogosult a szerződéstől elállni.

(4) Az akkreditív megnyitásával kapcsolatos késedelem esetén az eladó jogosult az áru feladását visszatartani.

(5) Ha az eladó az árut az akkreditív megnyitása előtt - akár a megállapított határidőkhöz képest késedelemmel is feladta, az eladó országának bankja az okmányokat az előzetes elfogadású inkasszó szabályai szerinti fizetésre veszi át.

XII. fejezet

A felelősség néhány általános szabálya. Szankciók

76. §

(1) A felek kötelezettségeik nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése miatt anyagi felelősséggel tartoznak.

(2) Az anyagi felelősség formái:

a) kötbérfizetés a kötelezettséget nem teljesítő vagy nem megfelelően teljesítő fél (kötelezett) által a másik fél (jogosult) részére;

b) kártérítés a kötelezett által a jogosult részére.

(3) A jelen Általános Szállítási Feltételek és a kétoldalú egyezmények megfelelő rendelkezései határozzák meg a jelen § (2) bekezdésében megállapított anyagi felelősségi formák alkalmazásának eseteit.

(4) Eltérő szerződéses kikötés hiányában az a fél, aki saját szerződéses kötelezettségének teljesítéséhez harmadik személyt vett igénybe, a másik szerződő féllel szemben a kötelezettségnek a harmadik személy részéről történő nemteljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetén ugyanúgy felel, mint a saját eljárásáért.

77. §

(1) A kötelezett a jogosult követelése alapján akkor köteles a kötelezettség nemteljesítése vagy nem megfelelő teljesítése miatt kötbért fizetni, ha a kötbért a jelen Általános Szállítási Feltételek, kétoldalú egyezmény vagy a szerződés írta elő.

(2) A jogosult kötbérigénye azon tény alapján keletkezik, hogy a kötelezett a kötelezettséget nem teljesítette vagy nem megfelelően teljesítette.

(3) A választottbíróság a jelen Általános Szállítási Feltételek vagy a kétoldalú egyezmény alapján követelt kötbért nem mérsékelheti.

(4) Ha a kötelezettség teljes vagy részleges nemteljesítése, illetve a kötelezettség nem megfelelő teljesítése annak a következménye volt, hogy a jogosult a kötelezettség teljesítése során az elvárható módon nem működött együtt a kötelezettel, vagy a kötelezettség teljesítése során maga a jogosult más, jogellenes magatartást tanúsított, a választottbíróság a jogosult kötbérkövetelését egészben vagy részben elutasíthatja, attól függően, hogy a jogosult jogellenes magatartása milyen mértékben hatott ki a kötelezett kötelezettségének teljesítésére.

78. §

(1) Azokban az esetekben, amikor kártérítés követelhető, a fél kötelezettsége a másik félnek a kötelezettségek nem teljesítésével vagy nem megfelelő teljesítésével okozott kára megtérítésére az alábbi körülmények együttes esetén áll be:

a) a szerződéses kötelezettséget nem teljesítik vagy nem megfelelően teljesítik;

b) annak eredményeként, hogy az egyik fél szerződéses kötelezettségét nem teljesíti vagy nem megfelelően teljesíti, a másik félnek anyagi kára keletkezett ;

c) a szerződő fél kötelezettségének nem teljesítése és a másik félnek okozott anyagi kár között közvetlen okozati összefüggés áll fenn;

d) a kötelezett vétkes a kötelezettség nem teljesítésében vagy nem megfelelő teljesítésében.

(2) A vétkesség megállapítása során ismérvként az adott fajtájú viszonyokban általában elvárható gondosságot kell figyelembe venni.

(3) A jelen § (1) bekezdésének "a", "b" és "c" pontjaiban előírt körülmények meglétével, valamint a kár mértékével kapcsolatos bizonyítási teher a jogosultra hárul.

A kötelezett vétkességét védelmezni kell.

79. §

(1) Kár alatt a jogosult költségeit, a vagyonában keletkezett veszteséget vagy károsodást, valamint az elmaradt hasznot kell érteni.

(2) A jelen Általános Szállítási Feltételek értelmében kárként a jogosult költségeit, a vagyonában keletkezett veszteséget vagy károsodást kell megtéríteni. Az elmaradt hasznot csak abban az esetben kell megtéríteni, ha ezt kétoldalú egyezmény vagy a szerződés előírja.

(3) A kötelezett nem köteles megtéríteni azokat a károkat, amelyeket a jogosult az adott fajtájú viszonyokban általában elvárható gondosság tanúsítása mellett elkerülhetett volna.

(4) A szerződő felek nem jogosultak kártérítés címén azokat a kötbérösszegeket egymástól követelni, amelyeket a nemzeti jogszabályok vagy a gazdasági szerződések alapján fizettek ki saját országukban, szerződő partnereik részére.

(5) A közvetett károkat nem kell megtéríteni.

80. §

(1) A jogosult köteles megtéríteni a saját kötelezettségszegése által a kötelezettnek okozott pótlólagos költségeket, többek között a szerződés teljesítésével kapcsolatos költségeket.

(2) Ha a jogosult kötelezettségszegése következtében a kötelezett számára a szerződésben megállapított határidőben a szerződés teljesítése lehetetlenné válik, a kötelezett erről a jogosultat haladéktalanul, írásbeli formában értesíteni köteles.

81. §

(1) A fél semmilyen kártérítési igényt nem támaszthat azokon az alábbiakban feltüntetett jogcímeken, amelyek esetében a jelen Általános Szállítási Feltételek kötbérkövetelési jogot állapit meg:

- szállítási késedelemért (85. §);

- műszaki dokumentáció késedelmes rendelkezésre bocsátásáért (86. § (1) bekezdés);

- elemzési bizonyítvány szolgáltatásának elmulasztásáért (86. § (2) bekezdés);

- az ismétlődő hibák miatti áruszállítások felfüggesztésekor, mint szállítási késedelemért (45. § (3) bekezdés);

az áru fel nem használásáért (40. § (5) bekezdés);

- a kifizetett összegek megalapozatlan visszaköveteléséért (89. §);

- az akkreditív meghatározott időpontban történő megnyitásának elmulasztásáért (90. § (1) és (3) bekezdések.)

(2) Az olyan tényállások alapján, amelyek vonatkozásában a jelen Általános Szállítási Feltételek, kétoldalú egyezmény vagy a szerződés a kötelezettségek nem teljesítésének vagy nem megfelelő teljesítésének esetére nem állapít meg kötbért, a kötelezett a jogosultnak okozott kárt köteles megtéríteni.

82. §

(1) A felek mentesülnek a szerződéses kötelezettségek részleges vagy teljes nemteljesítésével kapcsolatos felelősség alól, ha a nemteljesítés ellenállhatatlan erő következménye. A késedelemben lévő kötelezett azonban nem hivatkozhat a késedelem során felmerült ellenállhatatlan erőre.

(2) Ellenállhatatlan erőn olyan körülményeket kell érteni, amelyek a szerződés megkötése után rendkívüli jellegű, a fél által előre nem látott és el nem hárítható események következtében álltak be.

(3) A felek mentesülnek a szerződéses kötelezettségek részleges vagy teljes nemteljesítésével kapcsolatos felelősség alól akkor is, ha ez kétoldalú egyezményből vagy a szerződésből következik.

(4) A felek nem mentesülnek a szerződéses kötelezettségek részleges vagy teljes nemteljesítésével kapcsolatos felelősség alól, ha a nemteljesítés az állam illetékes szerve olyan egyoldalú intézkedéseinek (különösen tervezési és irányítási intézkedéseknek) következménye, melyek nem általános tiltó jellegűek az export-, vagy import-ügyletek tekintetében, valamint nem karantén-intézkedések vagy egészségügyi és állategészségügyi tilalmak.

(5) A kötelezettre hárul azon körülmények bizonyításának terhe, amelyek a kötelezettet mentesítik a kötelezettségek nemteljesítéséért vagy nem megfelelő teljesítéséért való felelősség alól.

83. §

(1) Az a fél, akinek részére a szerződéses kötelezettségek teljesítése a 82. §-ban említett körülmények következtében lehetetlenné vált, köteles e körülmények bekövetkeztéről a másik felet írásban haladéktalanul, de a szerződéses kötelezettségek teljesítése határidején belül értesíteni. Az értesítésnek tartalmaznia kell a körülmények bekövetkeztére és jellegére, valamint lehetséges következményeikre vonatkozó adatokat. Ugyancsak haladéktalanul, írásban köteles a fél a másik felet e körülmények megszűntéről is értesíteni.

(2) A feleket a szerződés teljes vagy részleges nem teljesítésével kapcsolatos felelősség alól mentesítő körülményeket az illető ország kereskedelmi kamarájának vagy más illetékes központi szervének igazolnia kell.

(3) Az a fél, akinek a szerződéses kötelezettségek teljesítése lehetetlenné vált, az értesítés elmulasztásával vagy a nem kellő időben küldött értesítéssel okozott kár megtérítésére köteles, ha a másik felet nem értesíti vagy nem a kellő határidőben értesíti azoknak a körülményeknek a bekövetkezéséről, amelyek őt a felelősség alól mentesítik.

84. §

(1) A 82. §-ban meghatározott esetekben a szerződéses kötelezettségek teljesítésére a felek részére megszabott határidő arányosan annyi idővel meghosszabbodik, mint amennyi időn keresztül az ilyen körülmények és következményeik hatnak.

(2) Ha ezek a körülmények és következményeik - olyan áruk tekintetében, amelyek szállítási határideje a szerződés megkötésétől számított 12 hónapot nem haladja meg - 5 hónapnál, olyan áruk tekintetében pedig, amelyek szállítási határidejét a szerződés megkötésétől számított 12 hónapnál hosszabb időben állapították meg - 8 hónapnál tovább tartanak, bármelyik fél jogosult a szerződés további teljesítésétől elállni. Ilyen esetben egyik fél sem követelheti a másik féltől az esetleges károk megtérítését.

(3) A fél abban az esetben élhet a szerződéstől való elállás jogával, ha a szerződés teljesítésétől való elállásáról a másik felet még mielőtt az szerződéses kötelezettségeinek teljesítését megkezdené, legkésőbb azonban a jelen § (2) bekezdésében meghatározott 5, illetőleg 8 hónapos határidő leteltétől számított 30 napon belül értesíti.

(4) A jelen §-nak a kötelezettségek teljesítési határidői meghosszabbodásával kapcsolatos rendelkezései a fix határidős szerződésekre nem alkalmazhatók.

85. §

(1) Az áruknak a szerződésben megállapított határidőkhöz képest késedelmesen történő szállítása esetén az eladó a határidőben le nem szállított áru értéke után számított kötbért köteles a vevőnek fizetni.

(2) Ha kétoldalú egyezmény vagy a szerződés másként nem rendelkezik, a kötbért a késedelem első napjától kezdődően a következő mértékben számítják fel:

az első 30 nap folyamán - napi 0,05%;

- a következő 30 nap folyamán - napi 0,08%;

- ezt követően - 0,12% a késedelem minden napja után.

(3) A KGST-tagországok közötti kölcsönös kereskedelemben szállítandó gépek és berendezések tartalékalkatrészeinek a szerződésben megállapított határidőkhöz képest késedelmesen történő szállítása esetén, ha kétoldalú egyezmény vagy a szerződés másként nem rendelkezik, a kötbért a késedelem első napjától a következő mértékben számítják fel:

- az első 15 nap folyamán - napi 0,05%;

- a következő 15 nap folyamán napi 0,08%;

- ezt követően - 0,12% a késedelem minden napja után.

(4) A jelen § (2) és (3) bekezdéseiben előírt kötbér teljes összege azonban nem haladhatja meg a késedelmesen szállított áru értékének 8%-át.

86. §

(1) Ha az eladó olyan műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátásával esik késedelembe, amely nélkül a gépeket, vagy berendezéseket nem lehet üzembe helyezni, úgy azon gépek vagy berendezések értéke után számítva tartozik a 85. § (2) és (4) bekezdésében megszabott módon és összegben kötbért fizetni, amelyekre a műszaki dokumentáció vonatkozik. Ha a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátásának késedelme azoknak a gépeknek vagy berendezéseknek a késedelmes szállítása után következik be, amelyekre a műszaki dokumentáció vonatkozik, a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátásának késedelme miatt fizetendő kötbért a gépek vagy berendezések késedelmes szállítása miatt fizetendő kötbér folytatásaként számítják fel. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a gépek vagy berendezések szállításának késedelme követi a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátásának késedelmét.

(2) Ha a további feldolgozásra szolgáló árunál (pl. nyersanyagoknál, öntvényeknél és hengerelt áruknál) a felek megállapodnak abban, hogy az eladó a vevőnek olyan elemzési bizonyítványt szolgáltat, amely nélkül az áru rendeltetésszerűen nem használható, feltüntetve a szerződésben azokat a mutatókat, amelyeket az elemzési bizonyítványnak tartalmaznia kell, az eladó pedig késedelmesen szolgáltatja az elemzési bizonyítványt, akkor azon áru értéke után számított kötbért tartozik fizetni a 85. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott rendben és mértékben, amelyre az elemzési bizonyítvány vonatkozik.

87. §

(1) Ha a szerződésben nincs más határidő megállapítva, az áru szállításának a szerződésben meghatározott szállítási határidőhöz képest több mint 4, nem sorozatban gyártott nagyberendezés esetében pedig több mint 6 hónapos késedelme esetén a vevő jogosult a szerződés teljesítésétől annak késedelemben lévő része tekintetében, és ha az áru leszállított része a le nem szállított rész nélkül nem használható, a korábban leszállított része tekintetében is elállni.

(2) A vevőnek joga van a jelen § (1) bekezdésében meghatározott határidők letelte előtt is elállni a szerződéstől, ha az eladó írásban közli a vevővel, hogy az árut e határidőkön belül nem fogja szállítani.

(3) Komplett üzemek és berendezések tekintetében a szerződéstől való elállás határidejét a felek minden esetben külön állapítják meg.

(4) A szerződéstől a jelen § alapján történő elállás esetén a vevő saját választása szerint, amelyre a szerződéstől való elállás bejelentésének időpontjában köteles, jogosult a 85. §-ban megállapított késedelmi kötbér helyett az alábbiakat követelni az eladótól:

vagy kötbér fizetését a szállítás elmulasztásáért, a szerződéstől való elállással érintett áru értékének 8%-át kitevő mértékben; vagy kártérítést; a kártérítés összege annak a le nem szállított áru értékének 4%-a, amelyre vonatkozóan a vevő elállt a szerződéstől, hacsak a vevő nem tudja a kárt vagy a kár magasabb összegét bizonyítani.

(5) A szerződéstől való elállás esetén az eladó köteles a vevőnek az utóbbi által eszközölt fizetéseket évi 6%-os kamat felszámítása mellett visszatéríteni.

(6) A jelen § (1), (2) és (3) bekezdésének rendelkezései a fix határidős szerződésekre nem alkalmazandók.

88. §

(1) A fix határidős szerződésekben megszabott szállítási határidő megsértése esetén az eladó kétoldalú egyezmény vagy a szerződés eltérő rendelkezéseinek hiányában a le nem szállított áru értékének 5%-át kitevő mértékű kötbért tartozik a vevőnek fizetni.

(2) Kétoldalú egyezmény vagy a szerződés eltérő rendelkezése hiányában a fix határidős szerződésben megszabott szállítási határidő megsértése esetén a vevő a szerződéstől való elállásakor a jelen § (1) bekezdésében előírt kötbér helyett a szerződés nemteljesítésével okozott kár megtérítését követelheti az eladótól.

(3) Ha a vevő a fix határidős szerződés alapján késedelmesen szállított áru átvételéhez hozzájárul, a jelen § (1) bekezdésében meghatározott kötbért megfizetni nem kell. Ilyen esetben az eladó a késedelem első napjától számított minden nap után a 85. §-ban megszabott mértékű, kötbért fizeti a vevőnek.

89. §

Ha a vevőnek megalapozatlan követelése alapján visszatérítették az általa kifizetett összeget, a vevőnek az említett összeg megfizetésén kívül ezen összeg 0,1 %-át kitevő mértékű kötbért kell fizetnie az eladó részére a késedelem minden napja után, a visszatérítés napjától a végső fizetés napjáig számítva, de legfeljebb a megalapozatlanul visszatérített összeg 7%-át, valamint a 119. § (1) bekezdése alapján 6% éves kamatot a maximális kötbér elérése után a késedelem időszakára.

90. §

(1) Ha a szerződés által a 75. § alapján előírt akkreditívet a vevő a szerződés által megállapított határidőben nem nyitja meg, köteles az eladó részére az akkreditív megnyitásáig a szerződésben megállapított határidőkhöz képest mutatkozó késedelem minden napja után 0,05% mértékű, de legfeljebb az akkreditív összegének 5%-át kitevő kötbért fizetni.

(2) Az eladó - ha a vevőnek az akkreditív megnyitásához póthatáridőt nyújtott - nem veszti el a jogát a jelen § (1) bekezdésében kikötött kötbér felszámítására.

(3) Ha az eladó a 75. § (3) bekezdésének alapján eláll a szerződéstől, saját választása szerint vagy a jelen § (1) bekezdésében kikötött kötbért vagy az akkreditív összegének 3%-át kitevő egyszeri kötbért igényelhet a vevőtől, amennyiben a kötbér mértékét a szerződés másként nem szabályozza.

91. §

(1) Ha az eladó nem küld vagy nem kellő időben küld értesítést a vevőnek arról, hogy az árut feladta, a feladott áru értékének 0,1%-át kitevő kötbért, de küldeményenként legalább 25 rubelt és legfeljebb 100 rubelt fizet a vevőnek.

(2) A vevő az áru feladásáról szóló értesítés elküldésének elmulasztása vagy az értesítés nem kellő időben történt elküldése miatt nem jogosult az eladóval szemben kártérítési igényt támasztani, kivéve a fuvareszközök (hajók, vasúti kocsik stb.) állása miatt a vevő által a fuvarozónak kifizetett olyan költségeket, amelyek okozati összefüggésben állnak az értesítés elküldésének elmulasztásával vagy az értesítés nem kellő időben történt elküldésével.

(3) A jelen § (2) bekezdésében említett, a fuvareszközök állása miatt felmerülő költségeket

a) vízi fuvarozás esetén a jelen § (1) bekezdésének megfelelően felszámított és/vagy kifizetett kötbér összegén felül kell megtéríteni;

b) más fuvarozási mód esetén a költségeknek a jelen § (1) bekezdésének megfelelően felszámított és/ vagy kifizetett kötbér összegét meghaladó részét kell megtéríteni, azonban a kötbér és a fuvareszközök állása miatt az egy fuvarozási okmánnyal feladott árutételre eső költségtérítés összegében nem haladhatja meg a jelen § (1) bekezdésében meghatározott kötbér legmagasabb mértékét.

92. §

Ha a vevő az eladó hozzájárulása nélkül a 44. § (1) bekezdésében foglaltak megszegésével küldi vissza az árut, amelyre kifogást jelentett be, az eladó jogosult a vevőtől a visszaszállított áru értékének 2%-át kitevő mértékű kötbér fizetését vagy kártérítést követelni.

93. §

Kétoldalú egyezmény vagy a szerződés eltérő rendelkezése hiányában a pénzfizetést, ha az nem fedezi az alapadósságot, a kamatokat és a költségeket, az alábbi rendben kell elszámolni:

- költségek;

- kamatok;

- alapadósság.

94. §

Azokban az esetekben, amikor a jelen Általános Szállítási Feltételek alapján a kötbért a késedelem minden napja után számítják fel, a kötbért a késedelem minden megkezdett napja után kell felszámítani.

XIII. fejezet

A kifogások* benyújtásának és megvizsgálásának rendje és határidői[5]

95. §

(1) A kifogásokat írásban kell bejelenteni.

(2) A minőségi kifogásokat, ideértve az olyan árukkal kapcsolatosakat is, amelyekre jótállást vállaltak, továbbá a mennyiségi kifogásokat távirat vagy géptávíró útján is be lehet jelenteni. Ilyen esetben a kifogást legkésőbb a távirat vagy géptávíró útján történt bejelentéstől számított 7 munkanap letelte előtt, de a 97. §-ban meghatározott határidőn belül levélben meg kell erősíteni. Amennyiben a vevő a megerősítést késve küldi el, úgy ezt a levelét kell a kifogás első ízben való bejelentésének tekinteni.

(3) A kifogáshoz mellékelni kell a megalapozottságát bizonyító okmányokat. Ajánlatos, hogy a felek minőségi vagy mennyiségi kifogásuk bejelentésekor a megalapozottságot bizonyító okmányok egyikeként a kifogásokról felvett jegyzőkönyvet mellékeljék.

(4) Az eladóhoz az áru meg nem érkezése (teljes elveszése) miatt benyújtott, a 39. § (4) bekezdése szerint előterjesztett kifogáshoz mellékelni kell a vasúti fuvarlevél másodpéldányát, valamint az azon körülményt igazoló okmányokat, hogy az eladó országának vasútja nem adta át az árut az átvevő vasútnak.

(5) A kifogás bejelentése napjának a bejelentő országa postahivatalának az ajánlott levél vagy a távirat felvételét igazoló bélyegzője keltét, illetőleg a géptávírón továbbított közlés keltét vagy a címzett félnek történt átadás napját kell tekinteni.

(6) Ha a kifogás bejelentésére nyitva álló határidő utolsó napja a bejelentő országában munkaszüneti napra esik, a határidő utolsó napjának a rákövetkező legközelebbi munkanapot kell tekinteni.

96. §

(1) A felek kölcsönösen nem emelnek olyan kifogást, amellyel kapcsolatban a követelés összege nem haladja meg a 25 rubelt.

(2) A jelen § (1) bekezdésének rendelkezései nem terjednek ki a felfedezett számolási hibával kapcsolatos elszámolási követelésekre és az olyan kifogásokra, amelyek rendezése nélkül a vevő az árut nem használhatja.

(3) Eltérő szerződéses kikötés hiányában a jelen § (1) bekezdésének a mennyiségi és minőségi kifogásokkal kapcsolatos rendelkezéseit az egy fuvarokmány alapján szállított árutételre vonatkozó követelésekre kell alkalmazni, a késedelmi kötbérrel kapcsolatos igényekre vonatkozó rendelkezéseket pedig a szerződéshez mellékelt specifikáció egy árupozíciójára vonatkozó követelésekre.

97. §

(1) A kifogás bejelenthető:

a) az áru minőségével kapcsolatban a szállítás napjától számított 6 hónapon belül;

b) az áru mennyiségével kapcsolatban a szállítás napjától számított 3 hónapon belül*;[6]

c) az áru meg nem érkezésével (teljes elveszésével) kapcsolatban - a 39. § (4) bekezdésében említett esetekben - azon a határidőn belül, mely biztosítja az eladónak azt a lehetőséget, hogy követelésével időben a fuvarozóhoz forduljon, azonban minden esetben legkésőbb 120 nappal a fuvarozóval szembeni kifogás bejelentési határidejének lejárta előtt;

d) olyan árukkal kapcsolatban, melyekre jótállást vállaltak, legkésőbb a jótállási idő letelte után 30 nappal, feltéve, hogy a hibát a jótállási időn belül állapították meg;

e) az olyan áru minőségével kapcsolatban, melyre alkalmassági és/vagy eltarthatósági időt állapítottak meg, legkésőbb az áru alkalmassági és/ vagy eltarthatósági idejének lejárta után 30 nappal, feltéve, hogy a hibát az említett alkalmassági és/vagy eltarthatósági időn belül fedezték fel, hacsak a szerződés más határidőt nem ír elő;

f) a kötbérekkel kapcsolatban legkésőbb 3 hónapon belül.

Ennek során:

a naponként számított kötbéreknél a határidő folyása kezdetét veszi a kötelezettség teljesítésének napján, illetőleg azon a napon, amelyen a kötbér elérte az illető jogcímen felszámítható legmagasabb mértéket, ha a kötelezettséget eddig a napig nem teljesítették; - a csak egy összegben felszámítható kötbéreknél e határidő folyása az igény keletkezésének napján veszi kezdetét; g) egyéb jogcímen az igény keletkezésének napjától számított 6 hónapon belül.

(2) A gyorsan romló friss zöldségfélékkel, gyümölcsökkel kapcsolatos minőségi és mennyiségi kifogásokat a jelen § (1) bekezdésének "a" és "b" pontjában meghatározottnál rövidebb határidőn belül kell bejelenteni. A kifogások bejelentésének konkrét határidőit ezekre az árukra a szerződésben kell kikötni.

(3) A kifogások bejelentésére a jelen § (1) bekezdésének "a", "b". "c", "d", "e" és "f" pontjaiban megjelölt, vagy a jelen § (2) bekezdésének megfelelően megállapított határidő elmulasztása megfosztja a kifogás bejelentőjét attól a jogától, hogy a választottbírósághoz forduljon.

(4) Ha a kifogást a jelen § (1) bekezdése "g" pontjában megjelölt határidőhöz képest késve jelentik be, úgy abban az esetben, ha a kifogásra a választ, hacsak a szerződésben más határidő a válaszadásra nincs kikötve, a kifogás kézhezvételétől számított 60 napon belül adják meg, a választottbírósági eljárás illetékeit az ügy kimenetelétől függetlenül a kifogás bejelentésének határidejét megsértő fél viseli. Ha azonban a választottbiróság arra a következtetésre jut, hogy a kifogás benyújtásának késedelmét olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyekért a kifogást bejelentő fél nem felelős, úgy a választottbíróság kivételesen az ügy kimenetelétől függően döntheti el a választottbírósági eljárás illetékére vonatkozó kérdést.

98. §

(1) Ha az eset körülményeiből nem tűnik ki világosan, hogy ki a felelős az áru minőségi vagy mennyiségi hiányosságaiért (a fuvarozó-e vagy a feladó), vagy ha mindkettőjük felelőssége felmerülhet és a fuvarozóval szemben jelentenek be kifogást, a vevő abból a célból, hogy az eladóval szemben a kifogás bejelentésének jogát a határidő elmulasztása miatt ne veszítse el, köteles a kifogásnak az eladónál való bejelentésére megszabott határidőn belül közölni, hogy a fuvarozóval szemben kifogást jelentett be.

(2) Ha a fuvarozó magyarázataiból vagy a bíróság ítéletéből az tűnik ki, hogy az adott kifogással kapcsolatos felelősség a feladót terheli, a vevő köteles a fuvarozó elutasító nyilatkozatának vagy a bíróság ítéletének kézhezvétele után, ha más határidőt a szerződésben nem kötöttek ki, legkésőbb 30 napon belül megküldeni az eladónak a kifogást bizonyító okmányokat és mellékelni azokhoz a fuvarozó levelének, illetve a bíróság ítéletének másolatát. Ilyen esetekben a kifogást időben bejelentettnek kell tekinteni.

(3) A jelen § (1) és (2) bekezdésének rendelkezései alkalmazandóak a vevő által az eladó részére kifizetett árutételnek a vevő feladási rendelkezésében előírt rendeltetési helyre történő meg nem érkezése (teljes elveszése) esetén is, amikor a 39. § (4) bekezdésének megfelelően a közvetlen nemzetközi vasúti teherforgalomban szállított áru esetében a vasútnak kifogást jelentettek be.

(4) A jelen § (2) bekezdésének rendelkezései alkalmazandóak a vevő által az eladó részére kifizetett árutétel meg nem érkezése (teljes elveszése) esetén is, amikor a fuvarozó, akivel szemben kifogást jelentettek be, olyan körülmények miatt mentesül a felelősség alól, melyek a feladótól sem függenek, de amelyek az áru vétlen pusztulása vagy vétlen megrongálódása veszélyének az eladóról a vevőre történő átszállása előtt merültek fel.

99. §

(1) A minőségi és mennyiségi kifogásban legalább fel kell tüntetni:

a) az áru megnevezését a szerződésnek megfelelően;

b) a mennyiséget, amellyel kapcsolatban a kifogást bejelentik;

c) a szerződés számát;

d) azokat az adatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy ténylegesen melyik áruval kapcsolatos a kifogás, mégpedig tömegáruk esetén a fuvarozási kellékek, más áruk esetén a fuvarozási vagy egyéb kellékek megjelölése útján;

e) a kifogás lényegét (mennyiségi hiány, nem megfelelő minőség, a komplettség hiánya stb.);

f) a vevő követeléseit (pótszállítás, a hibák kiküszöbölése stb.).

(2) A kötbérre vonatkozó igénybejelentésnek tartalmazni kell azokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik azon fél részére, akivel szemben az igényt érvényesítik, annak megvizsgálását és az érdemi válaszadást a 101. §-ban megállapított határidőben.

Eltérő szerződéses kikötés hiányában az ilyen bejelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a szerződés számát, megfelelő esetekben azokat a szerződés (a szerződés melléklete) szerinti árutételeket is, amelyekre az igény vonatkozik;

b) az áru megnevezését a szerződésnek megfelelően;

c) hivatkozást a jelen Általános Szállítási Feltételek vagy a kétoldalú egyezmény megfelelő rendelkezéseire, vagy a szerződés azon feltételeire, amelyek alapján az igényt bejelentik;

d) az igénybejelentés jogalapját képező szerződésszegést (szállítási késedelem, a kifizetett összeg indokolatlan követelés alapján történő visszafizetése, az akkreditív késedelmes megnyitása stb.);

e) a követelt összeget;

f) a kötbér kiszámítását.

Ha az igénybejelentés a szerződés (a szerződés melléklete) két vagy több árutételére vonatkozik, a kötbért minden árutételre külön kell felszámolni.

(3) Ha a kifogásból hiányzik valamilyen, a jelen § (1) vagy (2) bekezdésében megjelölt adat, a kifogás címzettje köteles haladéktalanul tájékoztatni a kifogás bejelentőjét, hogy milyen adatokkal kell kiegészítenie a kifogást. Amennyiben a kifogás címzettje nem teljesíti ezt a kötelezettségét, a későbbiekben nem hivatkozhat arra, hogy a kifogás hiányos volt.

(4) Ha a kifogás bejelentője a kifogás címzettjének a jelen § (3) bekezdése szerinti közlését olyan időpontban kapta meg, amikor a kifogás bejelentésére nyitva álló határidő a 97. § értelmében már letelt, vagy a közlés kézhezvételét követő 14 napon belül telik le, a kifogás bejelentője a kézhezvételtől számított 14 napon belül jogosult kifogásának kiegészítésére, tekintet nélkül a kifogás bejelentésére nyitva álló határidő leteltére.

(5) A jelen § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben a kifogás megvizsgálására a 100. és 101. § értelmében megszabott határidő attól a naptól számít, amelyen a kifogás címzettje kézhez veszi a kifogást a jelen § (1) vagy (2) bekezdésének megfelelően kiegészítő adatokat.

(6) Ha a minőségi és mennyiségi kifogással együtt nem nyújtják be a megalapozottságot bizonyító okmányokat, az eladó követelheti a vevőtől azok haladéktalan megküldését. Ha az eladó nem élt ezzel a jogával, úgy a későbbiekben nem hivatkozhat arra, hogy a kifogás hiányos volt. Ha az eladó követelte a megalapozottságot bizonyító okmányok benyújtását, a vevő viszont a megállapított határidőben nem teljesítette ezt a kötelezettségét, úgy az ügy kimenetelétől függetlenül a választottbírósági eljárás illetékei a vevőt terhelik.

100. §

(1) Az eladó köteles haladéktalanul, de legkésőbb a szerződésben kikötött határidőn belül az áru minőségével, illetve mennyiségével kapcsolatos kifogást megvizsgálni és a vevőnek a kifogásra érdemi választ adni (tehát kijelenteni, hogy hajlandó annak egészen vagy részben eleget tenni, vagy közölni, hogy annak akár teljes, akár részleges kielégítését megtagadja). Amennyiben a szerződésben ilyen határidő nincs kikötve, az eladó a kifogásra érdemi válaszát haladéktalanul, de legkésőbb a kifogás kézhevételétől számított 60 nap alatt, komplett üzemekkel és berendezésekkel kapcsolatban pedig 90 nap alatt köteles megadni.

(2) Ha az eladó a kifogásra érdemi válaszát a jelen § (1) bekezdésében meghatározott határidőben nem adja meg, a vevő pedig a válasz kézhezvétele előtt választottbírósághoz fordul, úgy a választottbírósági eljárás illetékeit az ügy kimenetelétől függetlenül az eladó viseli. A jelen bekezdés rendelkezései a jelen § (3) bekezdésében meghatározott esetekre nem alkalmazandók.

(3) Ha az eladó a kifogásra érdemi választ a jelen § (1) bekezdésében meghatározott határidőben műszakilag indokolt okokból nem tud adni, javasolhatja a vevőnek e határidő meghatározott időpontig való meghosszabbítását.

(4) Ha a vevő a kifogásra adandó érdemi válasz határidejének az eladó által javasolt meghosszabbítását nem fogadja el és választottbírósághoz fordul, a választottbírósági eljárás illetékeinek kérdésében az ügy kimenetelétől függően a választottbíróság dönt.

(5) Ha a vevő a kifogásra adandó érdemi válasz határidejének az eladó által javasolt meghosszabbítását elfogadta, de az eladó e megegyezés szerinti határidőben sem adja meg érdemi válaszát és a vevő követelésével választottbírósághoz fordul, úgy a választottbíróság az ügyet érdemben elbírálva a választottbírósági eljárás illetékeiben, az ügy kimenetelétől függetlenül, az eladót marasztalja el.

101. §

Az a fél, akinek kötbérigényt jelentettek be, köteles azt a kézhezvétel napjától számított 30 napon belül megvizsgálni és érdemi választ adni, hacsak a szerződés más határidőt nem állapít meg.

102. §

A fél a 100. § (1) bekezdésében és a 101. §-ban írtakon kívüli más jogcímeken benyújtott kifogásra a kifogás kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles érdemi választ adni, hacsak a szerződés más határidőt nem állapít meg.

103. §

A 97., 99. és 101. § rendelkezései a jelen Általános Szállítási Feltételekben, kétoldalú egyezményben vagy a szerződésben megállapított összes kötbérfizetési követelés esetén alkalmazandók.

XIV. fejezet

Választottbíróság

104. §

(1) A szerződésből vagy azzal kapcsolatban keletkezhető minden vita a rendes bíróság hatáskörének kizárásával választottbírósági eljárásban kerül elbírálásra, mégpedig e viták elintézésére az alperes országában vagy a felek megegyezése esetén a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának valamely harmadik tagországában alakított választottbíróság előtt.

(2) Az alapkeresettel azonos jogviszonyból származó viszontkeresetet és a beszámítás iránti igényt ugyanaz a választottbíróság bírálja el, mint az alapkeresetet.

105. §

(1) A jogvitákat az ügyet eldöntő választottbíróságnál érvényes eljárási szabályoknak megfelelően bírálják el.

(2) A választottbírósági tárgyalás lefolytatása és a határozatok kihirdetése a választottbíróság országának nyelvén történik, bármelyik fél kívánságára más nyelvre történő hivatalos fordítás mellett. A választottbíróság határozatait szintén a választottbíróság országának nyelvén fogalmazzák meg, bármelyik fél kívánságára más nyelvre történő hivatalos fordítás mellett.

(3) A választottbíróság határozatai véglegesek és a felekre kötelezőek.

XV. fejezet

Elévülés

106. §

A jelen Általános Szállítási Feltételekben szabályozott viszonyokból származó követelések elévülésére e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

107. §

(1) Az általános elévülési idő két év.

(2) Egyéves különleges elévülési időt kell alkalmazni:

a) a vevőnek az eladóval szembeni, az áruk minőségével és mennyiségével kapcsolatos kifogásokra alapított keresetei esetében;

b) a kötbérigényekre alapított keresetek esetében;

c) az áru meg nem érkezésével (teljes elveszésével) kapcsolatos kifogásokra alapított keresetek esetében, melyeket a 39. § (4) bekezdésének megfelelően terjesztenek elő.

108. §

(1) Az általános elévülési időt az igény keletkezésének időpontjától kell számítani. Ennek során a kártérítési keresetek esetében az elévülési idő attól a naptól kezdődik, amelyen a kárt szenvedett fél tudomást szerzett a kárról, vagy arról tudomást kellett szereznie.

(2) A különleges elévülési időt

a) az áruk minőségével és mennyiségével kapcsolatos kifogásokra alapított keresetek esetében azt a napot követő naptól kell számítani, amelyen a vevő megkapta az eladónak a kifogásra adott érdemi válaszát, ha pedig az eladó a kifogásra érdemi választ a 100. § (1), illetve (5) bekezdésében meghatározott határidőben nem adott, úgy azt a napot követő naptól, amelyen a kifogásra adandó érdemi válasz fent említett határideje letelt. Ha az eladó válasza a kifogás érdemi eldöntését nem tartalmazza, az elévülési időt azt a napot követő naptól kell számítani, amelyen a kifogásra adandó érdemi válasz határideje letelt;

b) a kötbérigényekre alapított keresetek esetében azt a napot követő naptól kell számítani, amelyen az igényt bejelentő fél igényére érdemi választ kapott, ha pedig az érdemi válasz a 101. §-ban meghatározott határidőben nem érkezik meg, úgy azt a napot követő naptól, amelyen a kötbérigényre adandó válasz határideje letelt;

c) az áru meg nem érkezésével (teljes elveszésével) kapcsolatos kifogásokra alapított keresetek esetében, melyeket a 39. § (4) bekezdésének megfelelően terjesztettek elő, azt a napot követő naptól kell számítani, amelyen a vevő megkapta az eladónak a kifogásra adott érdemi válaszát, ha pedig az eladó a kifogásra érdemi választ a 102. §-ban meghatározott határidőben nem adott, úgy azt a napot követő naptól, amelyen a kifogásra adandó érdemi válasz fent említett határideje letelt.

109. §

Az elévülést a választottbíróság abban az esetben veszi figyelembe, ha arra a kötelezett hivatkozik.

110. §

Ha a kötelezett kötelezettségét az elévülési idő letelte után teljesítette, teljesítését nem követelheti vissza akkor sem, ha a teljesítés időpontjában az elévülési idő leteltéről nem volt tudomása.

111. §

Az elévült követelések a felek megegyezése alapján számíthatók be.

112. §

(1) Az elévülési idő folyása nyugszik:

a) az elévülési idő alatt bekövetkezett vagy továbbható ellenállhatatlan erő hatásának idejére, ha az ellenállhatatlan erő akadályozta a kereset benyújtását;

b) arra az időre, mely alatt az eladó köteles volt a hibát kiküszöbölni.

(2) Az elévülés nyugvása idejét az elévülés idejébe nem lehet beszámítani.

113. §

(1) Az elévülési idő folyását a keresetindítás, továbbá a kötelezett írásban történt tartozáselismerése félbeszakítja.

(2) A félbeszakadás után az eredetivel azonos tartamú elévülési idő kezdődik újból.

(3) Ha felperes a választottbírósághoz benyújtott keresetétől eláll, az elévülési idő nem tekinthető félbeszakítottnak.

114. §

Az alapkövetelés elévülésével együtt a járulékos követelések is elévülnek.

115. §

A keresetindítás napjának a keresetnek a választottbírósághoz való benyújtása napját, a keresetlevél postán való elküldése esetén pedig az ajánlott küldemény átvételét igazoló postai pecsét keltét kell tekinteni.

116. §

Ha az elévülési idő utolsó napja a bejelentő országában munkaszüneti napra esik, a határidő utolsó napjának a rákövetkező legközelebbi munkanapot kell tekinteni.

117. §

A jelen fejezet rendelkezéseitől eltérni nem szabad.

XVI. fejezet

Egyéb rendelkezések

118. §

Ha valamely kötelezettség teljesítésének határideje sem a szerződésben, sem az Általános Szállítási Feltételekben, sem kétoldalú egyezményben nincs rögzítve, a kötelezett jogosult nyomban teljesíteni, a jogosult pedig a kötelezettnek megfelelő határidőt biztosíthat a teljesítéshez, és a kötelezett csak e határidő lejárta után lesz késedelemben.

119. §

(1) Ha a kötelezett pénztartozással van késedelemben, köteles a hitelezőnek fizetési késedelmének összege után évi 6%-os kamatot fizetni.

(2) Kötbérfizetés esetén a kamatot a kötbérigény elévülési idejének kezdetétől a kötbérfizetés napjáig terjedő időszakra kell felszámítani.

(3) A pénztartozás késedelmes teljesítésével kapcsolatos, a jelen § (1) bekezdésében meghatározott kamat összegét meghaladó kárt nem kell megtéríteni.

120. §

(1) A felek egyike sem jogosult a szerződés szerinti jogait és kötelezettségeit a másik fél írásbeli beleegyezése nélkül harmadik személyre átruházni.

(2) A jelen § (1) bekezdésének rendelkezései nem terjednek ki arra az esetre, amikor a szerződés szerinti jogokat és kötelezettségeket az arra illetékes szerv határozata alapján ugyanannak az országnak külkereskedelmi tevékenységre jogosult másik szervezetére ruházzák át, feltéve, hogy erről a másik felet levélben értesítik.

121. §

A szerződés teljesítésével kapcsolatos összes költségeket, adókat, vámilletékeket és díjakat az eladó országának területén az eladó, a vevő országának a területén és tranzit területen pedig a vevő fizeti.

122. §

(1) A felek áruszállítással kapcsolatos viszonyaira azokban a kérdésekben, amelyeket a szerződések vagy a jelen Általános Szállítási Feltételek nem szabályoznak vagy nem kimerítően szabályoznak, az eladó országának anyagi joga kerül alkalmazásra.

(2) Az eladó országának anyagi jogán a polgári jog általános rendelkezéseit, nem pedig az eladó országának szocialista szervezetei és vállalatai közötti viszonyokra megállapított különleges rendelkezéseket kell érteni.

Mellékletek :

1. A tartalékalkatrész-szállítási szerződések megkötésének biztosítása.

2. A tartalékalkatrészek nem időben történő szállításáért viselt felelősség üzemzavar esetén.

A KGST 1968/1988. évi ÁSZF 1. sz. melléklete

A tartalékalkatrész-szállítási szerződések megkötésének biztosítása

1.1. Ha a tartalékalkatrész-szállítási szerződést a gépek és berendezések szállítási szerződéseivel egy időben nem kötik meg, vagy ha nem kötöttek hosszútávú szerződést a tartalékalkatrészek szállítására, akkor a felek a szállítandó gépek és berendezések sajátosságainak figyelembevételével általában előírják a gépek és berendezések szállítási szerződéseiben a tartalékalkatrészek szállításáról szóló leendő szerződések alapvető feltételeit, többek között:

- a szerződések megkötésének határidőit, a szükséges esetekben pedig a megkötés rendjét is;

- a szállítandó tartalékalkatrészek nomenklatúrájára, választékára, minőségére és mennyiségére vonatkozó tájékoztató jellegű adatokat;

- az árakat és/vagy az ármeghatározás rendjét az érvényes árképzési elveknek és módszereknek, valamint a KGST-szervek ajánlásainak megfelelően.

1.2. A tartalékalkatrész-szállítási szerződéseknek a szerződésben az 1.1. pontnak megfelelően megállapított határidőkhöz képest késedelmesen történő megkötése esetén az a fél, melynek tekintetében a szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettséget megsértették, követelheti kötbér fizetését, mint szállítási késedelem esetén, a KGST ÁSZF 85. §-ának (2) és (4) bekezdése által előírt mértékben a szerződéskötés alá tartozó tartalékalkatrészek értékéből kiszámítva. Ha a tartalékalkatrész-szállítási szerződések megkötésének késedelme meghaladja a 4 hónapot, akkor az a fél, melynek tekintetében a szerződéskötési kötelezettséget megsértették, a szerződéskötési késedelem miatti kötbér helyett követelheti:

- vagy kötbér fizetését a szerződéskötés elmulasztásáért a szerződéskötés alá tartozó tartalékalkatrészek értékének 8%-át kitevő összegben;

- vagy kártérítést; ennek során a kártérítés összege a szerződéskötés alá tartozó tartalékalkatrészek értékének 4%-a, hacsak nem sikerül a kárt vagy a kár magasabb összegét bizonyítani.

1.3. Ha az eladó országában megállapított rendnek megfelelően a tartalékalkatrészek szállítását más szervezet végzi, mint a gépek, berendezések és más termékek szállítását, úgy a jelen pont szerinti kötelezettségeket a tartalékalkatrészeket szállító szervezet teljesíti.

A KGST 1968/1988. évi ÁSZF 2. sz. melléklete

A tartalékalkatrészek nem időben történő szállításáért viselt felelősség üzemzavar esetén

Ha a felek a szállítandó gépek és berendezések tartalékalkatrészeinek szállításáról szóló szerződésben meghatározták az üzemzavar eseteit, a tartalékalkatrészekre vonatkozó megrendelések vevő által történő bejelentésének módját és határidőit, valamint a tartalékalkatrészek szállításának rendjét és határidőit üzemzavar bekövetkeztekor, úgy egyidejűleg a felek a szerződésben megállapodhatnak a késedelmes szállítás miatti kötbérben. Ha ilyenkor a szerződésben más nincs kikötve, a kötbért a késedelem első napjától számítják fel 0,8%-ot kitevő összegben a késedelem minden napja után. A kötbér teljes összege azonban nem haladhatja meg a késedelmesen szállított tartalékalkatrészek értékének 8%-át.

"