5/1989. (IV. 7.) MÉM rendelet

az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 28/1981. (XII. 30.) MÉM rendelet módosításáról

1. §

Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló többször módosított 28/1981. (XII. 30.) MÉM rendelet melléklete (a továbbiakban: Szabályzat) e rendelet melléklete szerint módosul.

2. §

(1) Ahol a Szabályzat Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző szolgálatról rendelkezik, ott Állategészségügyi és Élelmiszervizsgáló Szolgálatot kell érteni.

(2) Ez a rendelet 1989. május 1. napján lép hatályba.

Váncsa Jenő s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

Melléklet az 5/1989. (IV. 7.) MÉM rendelethez

1. A SZ. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A szállítóeszközöket szélsőséges időjárási viszonyok esetén (30 °C feletti hőmérséklet) árnyékoló tetőborítással, illetőleg december 1. és március 1. között, megfelelő szellőzést is biztosító zárt borítással kell ellátni."

2. A SZ. 23. §-a következő (5), (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Minden nagyüzemi telepen fertőtlenítőszerből olyan mennyiségű járványvédelmi készletet kell tartani, amely legalább egyszeri általános fertőtlenítéshez szükséges.

(6) Az állattartó telepekre - a karbantartó, hibaelhárító vagy egyéb, a telep üzemeléséhez szükséges munkát végzőket kivéve - a nem ott dolgozók csak kivételesen az Állomás engedélyével, védőruhában, az adott telepre előírt állategészségügyi technológia szerint végrehajtott fertőtlenítés után léphetnek be.

(7) Több gazdaságot vagy egy gazdaság több telepét ellátó, és oda belépő dolgozó minden telepen külön védőruhát köteles használni."

3. A SZ. 28. § (2) bekezdés b) pontja az alábbiak szerint módosul:

"b) Nagyüzemi állományból csak a fogadás helye szerinti állomás által meghatározott fertőző betegségektől mentes állatokat szabad - állatorvosi vizsgálat után - az állomás által meghatározott feltételek szerint kihelyezni. Ezért a tervezett kihelyezés valamennyi lényeges körülményéről (honnan, hova, milyen állatfaj, mennyit, mikor, milyen állategészségügyi minősítéssel) a kihelyezést szervező, illetőleg a lebonyolító gazdálkodó szervezet előzetesen írásban köteles tájékoztatni a fogadás helye szerint illetékes állomást."

4. A SZ. 35. § (3) bekezdés g) pontja az alábbiak szerint módosul:

"g) a város utcáinak, tereinek, külső határának havonkénti bejárása; a kóbor állatok és ebek befogása, amelyet az állatok kíméletével kell végrehajtani."

5. A SZ. 42. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"42. § Az állatok tartásával és a termeléssel kapcsolatos technológiák alkalmazását, valamint az állategészségügyi beavatkozásokat, az állatokat kímélő módon kell végezni. Az állatok állategészségügyi okokból történő kiirtását oly módon kell végrehajtani, hogy ez számukra szenvedést ne okozzon."

6. A SZ. 48. § (2) bekezdése hatályát veszti, egyidejűleg a (3) bekezdés, illetőleg a (4) bekezdés c) pontja az alábbiak szerint módosul:

"(3) Nagyüzemi állományba juhot csak a 23. §-ban előírt karanténozás és az ezt követő kedvező eredményű állatorvosi vizsgálat után szabad bevinni. Indokolt esetben, a karanténozási időszak alatt, megelőzési célból juhrühesség elleni kezelés (fürösztés) is előírható.

(4) c) Az 50. § (5) bekezdésében előírt kezelés (fürösztés) elvégzése alól a gyűjtőtelep juhaira az állomás felmentést adhat."

7. A SZ. 49. § (2) és (3) bekezdése hatályát veszti.

8. A SZ. 50. § (6) bekezdése hatályát veszti, egyidejűleg az (5) és (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"(5) a) Valamennyi juhot évente egy alkalommal, legkésőbb július 31-ig, a (4) bekezdésben előírt vizsgálat eredményétől függetlenül, az alkalmazott gyógyszer használati utasításában előírtak szerint, gyógykezelni (füröszteni) kell.

b) A tárgyévben született bárányok gyógykezelése (fürösztése) alól a hatósági állatorvos felmentést adhat.

c) A gyógykezelés (fürösztés) módját az állomás határozza meg, a gyógykezelést engedélyezi és ellenőrzi ennek végrehajtását.

d) A gyógykezelés (fürösztés) szakszerűtlen végrehajtása esetén annak megismétlését az állomás előírhatja.

e) A kistermelőknél elvégzett gyógykezelést (fürösztést) a hatósági állatorvos igazolja.

f) Mind a nagyüzemi, mind a kistermelői állományok gyógykezelésének személyi és tárgyi feltételeiről (medence, kád, gyógyszer) az állat tulajdonosa gondoskodik."

"(7) A gyógykezelést az állatorvosnak, a fürösztést a tulajdonosnak kell végrehajtania."

9. A SZ. 55. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"55. § (1) Mixomatózis szempontjából veszélyeztetett területen és időszakban a nyulakat mixomatózis ellen az [állat(ok)] tulajdonosának költségére vakcinázni kell. A veszélyeztetett területet az Állomás határozza meg.

(2) A tenyésznyulaknak a termelőkhöz történő kihelyezésével foglalkozó mezőgazdasági nagyüzemek és egyéb gazdálkodó szervezetek kötelesek a nyúlkihelyezési tervüket állategészségügyi szempontból az állomással egyeztetni.

(3) Az állomás által meghatározott, a kistermelői állományokat veszélyeztető fertőző betegségekkel terhelt nagyüzemi állományokból nyulat kivinni tilos.

(4) a) A nyulak vírus okozta vérzéses betegségének megelőzése érdekében a védekezés nem specifikus lehetőségeit (az állatforgalom indokolt csökkentését, a nyúlállomány idegen személyektől való fertőződésének a védelmét, a ragályhordozó tárgyak fertőtlenítését stb.) fokozott mértékben alkalmazni kell.

b) Az állattartó kérésére, illetőleg egyetértésével a nyúl állományokat megelőző védőoltásban kell részesíteni.

c) Az oltott állomány pótoltatásáról (fiatal állatoknál az olthatósági kor elérésekor, törzsállományban az alapimmunitás lejáratakor stb.) állattartónak kell gondoskodnia.

d) Az oltás költsége (a vakcina ára, munkadíj stb.) az állat tulajdonosát terheli.

e) Az oltóanyag állatorvosi rendelvényre adható ki és az oltást csak állatorvos, vagy felügyelete alatt az ezzel megbízott szakember végezheti."

10. A SZ. 56. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"56. § (1) Az eb tulajdonosa - a fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek kivételével - köteles a lakóhelye szerint illetékes községi, városi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének, megyei városban a megyei városi hivatalnak (a továbbiakban: helyi szakigazgatási szerv), Budapesten a Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás által kijelölt területileg illetékes hatósági állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni, ha az állata

a) a háromhónapos kort elérte,

b) elhullott vagy elveszett,

c) új tulajdonoshoz került, vagy

d) tartási helye megváltozott.

(2) A bejelentett ebekről nyilvántartást kell vezetni, amelyben az ebtulajdonos adatain kívül (név, lakcím) az eb azonosítási adatait (fajtáját, korát, nemét, színét, ha van, jelölési számát) és a veszettség elleni utolsó védőoltás időpontját is fel kell tüntetni."

11. ASZ 57. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"57. § (1) Minden három hónaposnál idősebb ebet - a tudományos-kutatási és laboratóriumi vizsgálati célból tartott állatok kivételével - a tulajdonos köteles évenként veszettség ellen beoltatni.

(2) A védőoltások végrehajtására az állomás köteles -a minisztérium ütemezése alapján - tervet készíteni, erről a helyi szakigazgatási szervet értesíteni és a szükséges oltóanyagot az ingyenes oltóanyagokra előírt szabályok szerint megrendelni.

(3) A veszettség elleni védőoltást végző hatósági állatorvos személyét az oltás megkezdése előtt legalább 20 nappal az állomás jelöli ki és erről a helyi szakigazgatási szervet, valamint az illetékességi területén lévő fegyveres erőket és testületeket és rendészeti szerveket értesíti.

(4) A veszettség elleni oltás megszervezése a helyi szakigazgatási szerv feladata.

(5) A helyi szakigazgatási szerv a veszettség elleni védőoltás megszervezése alkalmával

a) a helyben szokásos módon közhírré teszi a csoportos védőoltás és a pótoltás időpontját és helyét,

b) az ebek oltásának elvégzéséhez segítő személyt rendel ki,

c) az ebnyilvántartást az oltásra kijelölt állatorvosnak átadja.

(6) Az ebek védőoltását az erre kijelölt helyen kell elvégezni. A veszettség elleni eboltás az ütemezett időszakon belül - a tulajdonos kérésére és költségére - az állattartás helyén is elvégezhető.

(7) Az oltásról igazolványt kell kiadni.

(8) A fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek az oltást saját hatáskörükben, szükség esetén hatósági állatorvossal végeztetik el.

(9) Ha az állatorvoshoz nem a csoportos védőoltások időpontjában vezetik fel az ebet oltás céljából, az állatorvos köteles gondoskodni arról, hogy az ebnyilvántartás a beoltott eb adataival kiegészüljön.

(10) Az oltást végző állatorvos a pótoltások befejezése után 15 napon belül köteles az állomásnak zárójelentést küldeni és az oltatlan ebek tulajdonosait a helyi szakigazgatási szervnek bejelenteni.

(11) A helyi szakigazgatási szerv a védőoltásban nem részesült ebet kártalanítás nélkül leöletheti."

12. A SZ. 64. § (10) bekezdése hatályát veszti.

13. A SZ. 68. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A tolltépő személyek csak a telepi, tiszta, fertőtlenített munkaruhában, lábbeliben állhatnak munkába, és fertőtlenített munkaeszközzel dolgozhatnak."

14. A SZ. 73. §-a (2) bekezdése hatályát veszti.

15. A SZ. 76. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"76. § (1) A légcsőatkával (Acarapis Woodi) fertőzött szomszédos országokkal érintkező határmenti részeken, indokolt esetben egyéb területeken is védőkörzet rendelhető el."

16. A SZ. 81. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(3) A hatósági állatorvos a betegségek állásáról minden hónap első napján a 15. sz. melléklet szerint az állomásnak köteles jelentést tenni."

17. A SZ. 83. § h) pontja az alábbiak szerint módosul:

"h) a hatósági állatorvosok jelentései alapján, a 15. sz. melléklet szerint, az állatbetegségek állását minden hónap harmadik napján a minisztériumnak jelenteni."

18. A SZ. 152. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul, egyidejűleg a (4) bekezdés második mondatában a "nőivarú állatok" helyébe a "vemhes nőivarú állatok" szövegrész lép.

"(1) Szarvasmarha, sertés és juhállományokban elsősorban mesterséges termékenyítést kell alkalmazni. Tehenek és kocák természetes fedeztetésére kizárólag gümőkórtól és brucellózistól mentes állományok esetében adhat engedélyt az állomás."

19. A SZ. 157. § (1) bekezdés első mondata az alábbiak szerint módosul:

"(1) A beteg, a betegségre gyanús, valamint az ondóvizsgálat eredménye szerint fertőzött bikát és kant keresésre, pároztatásra vagy mesterséges termékenyítésre nem szabad használni."

20. A SZ. 160. § (3) bekezdésben a "minisztérium külön utasítására" szövegrész hatályát veszti.

21. A SZ 290. § (3) bekezdésében a második francia bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(3) (Rühösség fertőzöttségére gyanús az az állat mely)

- juhok rühösség ellenes kötelező gyógyszeres kezelésének (fürösztésének) elrendelése esetén a kötelező kezelésben (fürösztésben) még nem részesült."

22. A SZ. 291. § (2) bekezdésének b) pontja a következők szerint módosul:

(A hatósági állatorvos köteles a Szabályzat 81. §-ában előírtakon felül)

"b) a rühös állomány gyógykezelését (fürösztését) ellenőrizni."

23. A SZ. 292. § (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(4) Amennyiben a juhok fürösztés előtt nem nyírhatók meg, a fürösztésnek a gyógyszerek használati utasításában előírt időtartam kétszereséig kell tartania."

24. A SZ. 297. § (1), illetőleg (8) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(1) a) A juhokon a nyírást követően 2 cm-es gyapjúhosszúságig egy alkalommal elvégzett fürösztés után 42 napon belül, vagy 2 cm-nél hosszabb gyapjú esetén 7-10 napi időközzel végzett kétszeri fürösztés után 70 napon belül a rühösség nem újult ki.

b) egyéb állatfajok esetében a 7-10 napi időközzel végzett kétszeri fürösztést követő 42 napon belül a rühösség nem újult ki, vagy

c) a gyógykezelésre engedélyezett készítmény használati utasításában előírtak szerinti gyógykezlés után, az utolsó kezeléstől számított 42 napon belül a rühösség nem újult ki, a fertőzöttségre gyanús állatokon a betegségre utaló tünetek nem mutatkoztak, és a fertőtlenítés megtörtént."

"(8) Fertőtlenítésre a fürösztésre engedélyezett készítmények használhatók."

24. A SZ. 309. § (1) bekezdés b) pontja az alábbiak szerint módosul:

"b) a betegség vagy betegség gyanúja miatt helyi zárlat alá vett nagyüzemi telep valamennyi sertésének leöletésére;"

25. A SZ. 313. § (1) bekezdés b) pontja az alábbiak szerint módosul:

"b)) a betegség vagy betegség gyanúja miatt zárlat alatt lévő nagyüzemi telepen valamennyi sertést leölték és a fertőtlenítést végrehajtották."

26. A SZ. 318. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(2) Aujeszky-féle betegségtől mentesnek azt az udvart, vagy tanyát lehet minősíteni, amelyben az egyidejűleg ott tartott valamennyi felnőtt tenyészsertés szerológiai vizsgálata negatív eredményre vezetett."

27. A SZ. 352. § (2) bekezdésében a "kényszervágott" szó helyébe a "levágott" szó lép.

28. A SZ. 391. § (1) bekezdése a következő francia bekezdéssel egészül ki:

"- amely tüneteket nem mutat, veszett állat marta meg és oltva nem volt."

29. ASZ. 401. § helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"401. § (1) A veszett és veszettségre gyanús állatot levágni tilos.

(2) A veszett és veszettségre gyanús állat által megmart tünetmentes, valamint a veszettség fertőzöttségére gyanús állat a marást követő 48 órán belül levágható."

30. A SZ. 438. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Fertőzöttség esetén 10 méhcsalád alatt, illetőleg 20 méhcsalád alatt 50%-ot meghaladó fertőzöttség esetén az egész állományt ki kell irtani. Az egyéb esetekben az állomány fertőzöttségi foka és a helyi körülmények alapján kell eldönteni, hogy a betegség megszüntetése érdekében az egész állományt vagy csak a beteg méhcsaládokat ölik-e le. A leölésnek a méhek esti hazatérése után kell történnie.

(3) 100 méhcsalád felett a leöletéshez a minisztérium hozzájárulása szükséges."

31. A SZ. 457. § (1) bekezdés c) pontja hatályát veszti.

32. A SZ. 458. § az alábbi 458/A-458/J §-okkal egészül ki:

"458/A. § A nyulak vírus okozta vérzéses betegségének (a továbbiakban: vérzéses betegség) leküzdése céljából a bejelentésre kötelezett betegségekre előírt általános szabályokat a nyulak vérzéses betegségének a fellépése esetén is alkalmazni kell.

Fogalmak meghatározása

458/B. § (1) Beteg az az állomány, amelyikben a betegségre jellemző klinikai és kórbonctani tünetek mutatkoznak és a laboratóriumi vizsgálat a kórhatározást megerősítette. Betegnek kell minősíteni továbbá azt az állományt is, amelyben a klinikai és kórboncolási tünetek nem jellemzőek, de laboratóriumi vizsgálattal, vagy kísérleti állatoltással a betegség fennállását egyértelműen megállapították.

(2) A betegséget - mentes területen a laboratóriumi pozitív eredmény alapján - a hatósági állatorvos állapítja meg. Fertőzött területen a laboratóriumi vizsgálat az állomás engedélye alapján elhagyható.

(3) Betegségre gyanús az az állomány, ahol a klinikai és kórbonctani tünetek nem jellemzőek és a laboratóriumi vizsgálat a betegséget egyértelműen nem tudta megállapítani, vagy kizárni.

(4) Fertőzött az az állomány, amelyben beteg állat nincsen, de a vágóhídi, vagy egyéb helyről származó visszajelzés szerint az állományból származó vágott állaton, vagy hullán a betegséget megállapították. Fertőzöttnek kell tekinteni továbbá azt az állományt is, amelybe a betegség leghosszabb lappangási idején belül beteg állományból nyulakat, vagy ragályhordozó tárgyakat szállítottak.

(5) Fertőzöttségre gyanús az az állomány, amely fertőzött állománnyal érintkezett, vagy érintkezhetett, beteg állat azonban nincsen.

(6) Veszélyeztetett állományok a fertőzött település (1)-(5) bekezdéseiben nem említett, járványtani indokok alapján az Állomás igazgatója által meghatározott szomszéd település(ek) állománya(i).

(7) A betegség leküzdését mindig állománydiagnózis alapján kell végezni.

A beteg, betegségre gyanús, fertőzött, fertőzöttségre gyanús és veszélyeztetett állományokkal követendő eljárás

458/C. § (1) a) - A beteg állományt forgalmi korlátozás alá kell helyezni, a létszámát pontosan meg kell állapítani, majd az állományt haladéktalanul le kell ölni és a tulajdonost - ha kizáró ok nem áll fenn - a vonatkozó egyéb jogszabályok szerint állami kártalanításban kell részesíteni.

- Amennyiben a tulajdonos az állományában a betegség ellen megelőző oltást nem végeztetett, vagy az elrendelt védőoltást megtagadta, részére állami kártalanítás nem fizethető.

b) Kivételes értékű és nagyságú állományokban vagy a minisztérium hozzájárulásával egyéb állományok esetében is az Állomás az a) bekezdésben előírttól eltérő leküzdési módot is alkalmazhat (forgalmi korlátozást, a beteg nyulak leöletése után a klinikailag egészségesnek látszó állatok haladéktalan védőoltását stb.). Az állami kártalanítást ebben az esetben is az a) bekezdésben előírtak alapján kell elbírálni, de jogosultság esetén az oltást követő 14. napig az oltás után elhullott nyulak is kártalaníthatók.

(2) A betegségre gyanús állományt mindaddig forgalmi korlátozás alatt kell tartani, amíg a betegséget meg nem állapították, vagy azt egyértelműen ki nem zárták.

(3) A fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állományokat forgalmi korlátozás alá kell helyezni.

(4) A fertőzött, fertőzöttségre gyanús és a veszélyeztetett állományokat haladéktalanul vakcinázni kell.

A helyi forgalmi korlátozás szabályai

458/D. § (1) A forgalmi korlátozás alá helyezett helyről nyulat, nyúlhúst, bőrt, szőrt vagy egyéb ragályfogó tárgyat kivinni, vagy oda nyulat bevinni tilos.

(2) A forgalmi korlátozás

a) beteg állomány esetén

- az állomány leöletésének a befejeződéséig,

- a 458/C. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén az állomány klinikailag egészségesnek látszó nyulainak oltását követően az utolsó beteg állat elhullásától számított 14 napig;

b) betegség gyanúja esetén

- ha a betegséget az állományban később megállapították a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontig -, ellenkező esetben a betegség egyértelmű kizárásáig;

c) a fertőzött, vagy fertőzöttségre gyanús állományban az állomány oltásának befejezésétől számított 14 napig tart.

(3) A 458/C. § (1) b) pontjában alkalmazott leküzdés esetén azonban - a forgalmi korlátozás feloldásától függetlenül - az állomány specifikus védettségét rendszeres pótoltásokkal 6 hónapig fenn kell tartani.

(4) A forgalmi korlátozás megszüntetése előtt szigorított fertőtlenítést kell végezni. Ez csak a betegség gyanúja miatti forgalmi korlátozás esetén hagyható el, ha a betegség fennállását a laboratóriumi vizsgálatok egyértelműen kizárták.

Községi forgalmi korlátozás

458/E. § (1) Községi forgalmi korlátozást kell elrendelni annak a városnak, vagy községnek (a továbbiakban: község) a területére, ahol a betegséget hatóságilag megállapították.

(2) A forgalmi korlátozás

a) szórványosan jelentkező betegség esetén (ha a fertőzött udvarok száma a község nyúltartó udvarainak számához viszonyítva 5% alatti) az oltás befejezésétől számított 14 napig;

b) járványos előfordulás esetén - az a) pontban meghatározott mérték felett - az utolsó beteg állomány forgalmi korlátozásának a feloldásáig, de az oltások befejeződésétől számított legalább 14 napig tart.

(3) Szórványos betegség esetén az állomás igazgatója engedélyezheti a veszélyeztetett udvarokból a vágási súlyt elért nyulakat oltás nélkül, az oltott nyulakat pedig az oltástól számított 14 nap után közvetlenül vágóhídra szállítsák.

(4) Járványos betegség esetén szállítási kedvezmény nem adható.

Védőkörzet elrendelése

458/F. § (1) A betegség megelőzése, vagy leküzdése céljából védőkörzet is elrendelhető.

(2) A védőkörzeten belül az állomás a nyúlállományok oltását elrendelheti.

(3) A védőkörzeten belüli nyúlszállítás és nyúlkihelyezés, továbbá a védőkörzetből való nyúlkiszállítás csak az állomás előzetes engedélye alapján történhet.

Oltás szabályai

458/G. § (1) Az oltás csak engedélyezett vakcinával történhet.

(2) Beteg állatot oltani tilos.

(3) Az oltás során udvaronként (nagyüzemben legalább istállónként) sterilizált tűt kell használni.

(4) Az oltás során a vakcina használati utasításában előírtak szerint kell eljárni.

(5) A leküzdő oltás feltételei a 55. § (4) bekezdés d)-e) pontjaiban előírtakkal azonosak.

Az állatok levágásának és a termékek forgalmazásának feltételei

458/H. § (1) Beteg, vagy betegségre gyanús nyulak nem vághatók le.

(2) Oltott állatok vágóhídra csak az oltástól számított 14 nap után szállíthatók.

(3) A betegségnek, vagy gyanújának a vágóhídon történt megállapítása esetén a fertőzött tételt elkülönítetten kell kezelni, a klinikailag egészségesnek látszó egyedek levághatók, és a hús - ha egyéb kizáró ok nincsen - emberi fogyasztásra alkalmas.

(4) A beteg és betegségre gyanús állatokat le kell ölni és ezeket, továbbá az együttesen érkezeit nyúlcsoport hulladékait az állati hullákra előírt szabályok szerint kell ártalmatlanná tenni.

(5) A bőr és a szőr ipari feldolgozásra átadható.

(6) A betegség, vagy gyanúja megállapításakor a területileg illetékes állomást haladéktalanul értesíteni kell.

Egyéb rendelkezések

458/I. § (1) A védőkörzetben, vagy a fertőzött községben történő felvásárlás egész időtartama alatt az állatorvosnak a helyszínen kell tartózkodnia és az átadásra szánt nyulak egészségi állapotáról még az átvétel előtt meg kell győződnie.

(2) Beteg, vagy betegségre gyanús nyúl észlelése esetén a tulajdonos valamennyi állatának átvételét meg kell tiltani és ezeket - az elvégzett szükséges fertőtlenítés után - a származási helyre vissza kell vitetni. Az egészséges nyulak vágóhídra való szállítását az állomás engedélyezheti.

(3) A felvásárlás végeztével a felvásárló helyet a felvásárló szerv fertőtleníteni köteles.

(4) Védőkörzetben, vagy fertőzött községben takarmányt árusítani csak az állomás által meghatározott feltételekkel szabad. Ezt az állomás - indokolt esetben - a felvásárlás napjára meg is tilthatja.

Fertőtlenítés

458/J. § (1) Fertőtlenítésre 4%-os formaiint, 4%-os nátronlúgot vagy 4%-os hidroxigénlugot kell használni.

(2) A fertőtlenítő anyag beszerzése és a fertőtlenítés az állat tulajdonosának, átvétel esetén a felvásárló szerv kötelessége."

33. A SZ. 466. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A parazitás fertőzöttség állományon belüli alakulását elsősorban az elhullott állatok boncolása és a levágott állatok húsvizsgálata során kell ellenőrizni. Amennyiben ez a védekezés módjának a kialakításához nem elegendő, az állatok fertőzöttségét évente egy alkalommal koprológiai vizsgálattal is ellenőrizni kell. A legelőre hajtandó állatok esetében ezt még a kihajlás előtt kell elvégezni."

34. A SZ. 470. § b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Állomás köteles)

"b) a mezőgazdasági nagyüzemekre indokolt esetben a kistermelői állatállományokra előírt vizsgálatok és beavatkozások elvégzését ellenőrizni;"

35. A SZ. 483. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"483. § (1) A Varroa atka ellen a biológiai módszerek és gyógykezelések együttes alkalmazásával kell védekezni.

(2) a) A gyógykezelésre csak törzskönyvezett és forgalombahozatalra engedélyezett gyógyszer használható.

b) Gyógykezelni az akácméz kipergetése után (júniusban), az áttelelő méhek fejlődésekor (augusztusban) és a betelelés előtti időszakban kell. A kezelések során az alkalmazott gyógyszer használati utasításában előírtakat figyelembe kell venni.

c) indokolt esetben az állomás gyógykezelést egyéb időszakban is előírhat.

(3) A komplex védekezés a méhész kötelessége. A védekezés segítésére a minisztérium időszakonként technológiai javaslatokat, szakmai útmutatót ad ki.

(4) Az állomás irányítja a méhészek védekezési tevékenységét, azt időszakosan ellenőrzi és hiányosságok esetén intézkedik azok megszüntetéséről.

(5) Elhanyagolt védekezés esetén, ha az állományban az atka feldúsult és a méhész az állomás által előírt védekezési módot nem hajtotta végre, a szomszédos méhállományok fertőződésének megakadályozása céljából az állomás a méhállományt állami kártalanítás nélkül leölettetheti."

36. A SZ. 498. § (1) bekezdése, (2) bekezdés b) pontja, valamint a (4) bekezdés második mondata az alábbiak szerint módosul:

"(1) Az állatkórház az Állomás, gazdálkodó szervezet, polgárjogi társaság, magánvállalkozás keretében működő szolgáltató jellegű intézmény, amelyben a beteg állatok -, továbbá átmeneti jelleggel egészséges állatok is -a tulajdonos megrendelésére elhelyezést, ápolást és rendszeres állategészségügyi ellátást kapnak. Létesítéséről, megszüntetéséről az Állomás keretében működőknél a minisztérium dönt. Minden más esetben a létesítést a tulajdonos elhatározása alapján a 2-3-4. pontokban szereplő feltételek megléte esetén a területileg illetékes Állomás engedélyezi, és működésüket felügyeli."

(Az állatkórházat olyan helyiségekkel, berendezéssel és eszközökkel kell ellátni, amely biztosítja)

"b) az állatok elhelyezését;"

"(4) ...A tulajdonos kérésére azonban térítés ellenében a szállításról az állatkórház gondoskodhat."

37. A SZ. 150. § (2) bekezdése, valamint a 151. § (2) bekezdése hatályát veszti.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére