1989. évi V. törvény

a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosításáról

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény (a továbbiakban: Mt.) a következők szerint módosul:

1. § Az Mt. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Mt. 8. § (2) Munkaviszonyra vonatkozó kérdésekről rendelkezik a kollektív szerződés, a kollektív keretszerződés, illetve a munkaügyi szabályzat, a munkavédelmi szabályzat, a szakszervezet munkahelyi szervének határozata a jóléti (szociális) ráfordításokról, továbbá a szervezeti és működési szabályzat. E szabályok a munkaviszonyra vonatkozó más szabálytól csak annyiban térhetnek el, amennyiben az megengedi. Az a rendelkezés, amely e tilalomba ütközik, érvénytelen."

2. § Az Mt. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Mt. 9. § Kollektív szerződés vagy kollektív keretszerződés szabályozhatja

a) a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek végrehajtásának elveit és módját, valamint e szabályok végrehajtásának előfeltételeit biztosító intézkedés megtételét,

b) a kollektív szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert."

3. § Az Mt. a következő 9/A-9/D. §-okkal egészül ki:

"Mt. 9/A. § (1) Kollektív keretszerződést köthet egyfelől a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, vagy több munkáltató, másfelől a szakszervezet.

(2) Kollektív keretszerződés kötésére az a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, illetőleg szakszervezet jogosult, amelyet tagjai erre felhatalmaztak, és amely a kollektív keretszerződés által érintett ágazati, szakmai, területi körben - különösen a taglétszáma, gazdasági jelentősége tekintetében - a legjelentősebb, és érdekképviseleti tevékenységében a kollektív keretszerződést kötő másik féllel szemben független.

(3) A kollektív keretszerződés kötésére való jogosultság felől vita esetén a szerződéskötésben érdekelt szervezet kérelmére, nem peres eljárásban a munkaügyi bíróság dönt.

Mt. 9/B. § (1) A kollektív keretszerződés hatálya - annak eltérő rendelkezése hiányában - kiterjed arra a munkáltatóra, aki

a) a kollektív keretszerződést kötötte, illetőleg

b) a kollektív keretszerződés megkötése idején a szerződést kötő munkáltatói szervezetnek tagja, vagy

c) a szakszervezet munkahelyi szervével egyetértésben később ahhoz csatlakozott.

(2) A kollektív keretszerződést alkalmazni kell az annak hatálya alá tartozó munkáltató azon dolgozóira is, akik nem tagjai a kollektív keretszerződést kötő szakszervezeteknek.

(3) Az ágazati vagy szakmai kollektív keretszerződésben meg kell határozni, hogy annak hatálya az (1) bekezdés b) pontjában említett munkáltatók mely körére terjed ki.

(4) A kollektív keretszerződést megkötése után haladéktalanul meg kell küldeni az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalnak, amely a hivatalos lapjában tájékoztatást tesz közzé annak megkötéséről. A kollektív keretszerződés eltérő rendelkezése hiányában a tájékoztatás minősül kihirdetésnek.

(5) A kollektív keretszerződésre - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a kollektív szerződésre előírt szabályokat kell alkalmazni.

Mt. 9/C. § (1) A munkáltató és a szakszervezet munkahelyi szerve - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - kollektív szerződést köt. Ha olyan kérdésben, amelynek rendezése a kollektív szerződésben kötelező, illetve azt bármelyik fél indokoltnak tartja, megegyezés nem jön létre, a 66/A. § szerinti eljárást le kell folytatni.

(2) A kollektív szerződésre alkalmazni kell a 9/B. § (2) bekezdésében foglaltakat.

(3) A kollektív keretszerződésbe ütköző kollektív szerződéses rendelkezés érvénytelen.

(4) A kollektív szerződés kihirdetése a munkáltatónál való kifüggesztéssel történik meg.

(5) A munkáltató megszűnésével a kollektív szerződés hatályát veszti.

(6) Kollektív szerződés hiányában az erre tartozó kérdésekben a felek a munkaszerződésben állapodhatnak meg.

Mt. 9/D. § (1) A kollektív szerződés tervezetét a munkáltatónál (munkáltatóknál) a dolgozók között vitára kell bocsátani. A vitát úgy kell megszervezni, hogy mindenütt kellő idő álljon rendelkezésre a tervezet megismerésére és annak alapos megvitatására. A vitáról jegyzőkönyvet kell készíteni. Erről a munkáltató és a szakszervezet munkahelyi szerve együttesen gondoskodik.

(2) Ha a kollektív szerződés másként nem rendelkezik, szabályait a kihirdetést [9/B. § (4) bekezdés, 9/C. § (4) bekezdés] követő tizenötödik naptól kell alkalmazni.

(3) A munkáltató köteles elősegíteni, hogy a kollektív szerződést a dolgozók megismerjék. Azokat a dolgozókat akiknek munkaköri kötelessége a kollektív szerződés rendelkezéseinek alkalmazása, valamint a szakszervezeti bizalmiakat el kell látni a kollektív szerződés egy-egy példányával.

(4) A kollektív szerződés elrendelheti, hogy az egy naptári évre járó juttatások tekintetében rendelkezéseit a megkötés évének január 1. napjáig visszamenőleges hatállyal kell alkalmazni. Ennek előfeltétele, hogy az a dolgozókra kedvezőbb legyen és a kollektív szerződést június 30-ig kihirdessék.

(5) A kollektív szerződést módosítani kell, ha a változtatás a jogszabályok módosulása miatt, vagy a kollektív szerződés jogszabálysértő rendelkezésének megszüntetése végett szükséges.

(6) A kollektív szerződést - eltérő megállapodás hiányában - bármelyik fél három hónapos határidővel felmondhatja."

4. § Az Mt. 10. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Mt. 10. § (1) Mezőgazdasági termelőszövetkezetnél vagy ipari szövetkezetnél a kollektív szerződésben szabályozható kérdésekről a szövetkezetre irányadó szabályoknak megfelelően megalkotott munkaügyi szabályzat rendelkezik. Ehhez - az alkalmazottak tekintetében - a szakszervezet munkahelyi szervének egyetértése szükséges.

(2) A kollektív szerződésre tartozó kérdéseket az államigazgatási és igazságszolgáltatási szervnél - az illetékes miniszterrel egyetértésben - az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél az illetékes miniszter rendelkezése és mindkét esetben munkaügyi szabályzat rendezi.

(3) A társadalmi szervezetnél a kollektív szerződésre tartozó kérdéseket munkaügyi szabályzat rendezi."

5. § Az Mt. 10/A. §-a helyébe a következű rendelkezések lépnek:

"Mt. 10/A § (1) A munkáltatónál a vezetésben való részvételre jogosult a dolgozók közössége.

(2) A részvétel keretében a dolgozók közössége jogosult véleményezni:

a) az adózott eredmény felhasználásának elveit;

b) a munkáltató szervezeti és működési szabályzatát (ügyrendjét), továbbá az átszervezésre, korszerűsítésre vonatkozó tervezeteket;

c) a munkáltató vagy egysége által meghirdetett anyagi vagy erkölcsi elismeréssel járó pályázatot;

d) a dolgozók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetét;

e) képviselőik útján a vezetés minden szintjén a vezető tevékenységét, továbbá előzetesen a munkaviszonyukkal összefüggő lényeges intézkedéseket (alkalmazás, felmentés, minősítés, kitüntetés), kivéve azokat a nem vállalati vezetőket, akiknek munkaviszonya választás, illetve a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy a Minisztertanács által kinevezés útján jön létre, továbbá a tanács végrehajtó bizottságának titkárát.

(3) A dolgozók közösségét egyetértési jog illeti meg:

a) a vállalati szociális terv kialakításában, a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásában,

b) a szervezeti és működési szabályzatnak (ügyrendnek) a dolgozók vezetésben való részvételét (a fórumokat, azok feladat- és hatáskörét, az alapvető eljárási szabályokat) megállapító szabályai tekintetében.

(4) A fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél a véleményezési jog a (2) bekezdés c)-d) pontjaira terjed ki."

6. § Az. Mt. a következő 10/B-10/C. §-okkal egészül ki:

"Mt. 10/B. § (1) A dolgozók a vezetésben való részvételt közvetlenül gyakorolják. Ha a dolgozók létszáma, munkahelyük tagoltsága és munkarendje az egyszerre, egyidőben való tanácskozást nem teszi lehetővé, részvételük közvetve is megvalósulhat.

(2) Közvetett fórumként működhet a szakszervezet munkahelyi szerve is.

Mt. 10/C. § (1) A dolgozók részvételének szabályai nem terjednek ki a magánszemély munkáltatóra.

(2) A dolgozók részvételét az államigazgatási és igazságszolgáltatási szervnél, a mezőgazdasági szövetkezetnél, az ipari szövetkezetnél és a gazdasági társaságnál külön jogszabály szabályozza."

7. § Az Mt. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A szakszervezetnek joga van kifogást emelni a munkáltatónak a munkaviszonyra vonatkozó szabályt vagy a munkaviszonnyal kapcsolatban a dolgozók érdekeit sértő intézkedésével szemben. A kifogásolt intézkedést az arra feljogosított szerv döntéséig vagy a felek megállapodásáig végrehajtani nem szabad.

(4) Ha a kifogást egyedi ügyben vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabály megsértése miatt emelték, a kifogás tárgyában a munkaügyi bíróság dönt. A keresetlevelet a bírósághoz, a kifogás bejelentésétől számított 15 napon belül lehel benyújtani. Egyéb kifogás esetén a 66/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni."

8. § Az Mt. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Munkaviszonyba - ha jogszabály kivételt nem tesz - az a személy léphet, akinek tankötelezettsége megszűnt."

9. § Az Mt. 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A munkáltató a felmondási idő egy részére vagy annak teljes tartamára a dolgozót a munkavégzés alól felmentheti. A felmentés tartamára a dolgozót átlagkeresete megilleti. Ha a munkáltató mond fel, a dolgozó részére a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott szabadidőt feltétlenül biztosítani kell."

10. § Az. Mt. 32. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Mt. 32. § (1) Ha a munkaviszonyban álló dolgozó további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, a (2)-(5) bekezdésben, valamint a 32/A-32/E. §-okban foglalt rendelkezések az. irányadók.

(2) Nem létesíthető olyan további munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, amely a dolgozó munkájával összeférhetetlen.

(3) Összeférhetetlen a további munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése, ha az a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmára vonatkozó szabályokba ütközik.

(4) Nem szabad az államigazgatási szervnél, illetőleg az irányító vagy ellenőrző szervnél alkalmazott dolgozót az. alárendelt vagy ellenőrzött szervnél, valamint e szervek dolgozóit az államigazgatási szervnél, illetőleg az. irányító vagy ellenőrző szervnél sem munkaviszony, sem egyéb jog-viszony alapján foglalkoztatni. E korlátozás nem vonatkozik a tudományos, oktatói, egészségügyi, valamint a szerzői jog szerinti védelemben részesülő - kiadással összefüggő - alkotó munkára, beleértve a lektori és a szerkesztői tevékenységet.

(5) Összeférhetetlenség miatt nem szabad további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíteni, amelynek folytán a dolgozó hozzátartozójával közvetlen alá- vagy fölérendeltségi helyzetbe kerülne, vagy ha beosztásánál fogva hozzátartozója tevékenységének közvetlen ellenőrzésére lenne köteles."

11. § Az Mt. a következő 32/A-32/E. §-okkal egészül ki:

"Mt. 32/A. § (1) Ha a dolgozó munkaideje az egyes munkaviszonyokban azonos időtartamra esik, a második munkaviszony: másodállás, ha pedig a munkaidők nem esnek azonos időtartamra, a további munkaviszony: mellékfoglalkozás. Amennyiben a munkaidők részben esnek azonos időtartamra, a munkaviszony csak e részében minősül másodállásnak.

(2) Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony különösen a bedolgozói munkaviszony és tagsági viszony, a szak-csoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági jogviszony. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az egyéni vállalkozói tevékenységre is.

(3) Jogszabály további jogviszony keretében történő munkavégzés tekintetében is e rendelkezések alkalmazását írhatja elő.

Mt. 32/B. § A munkáltató a vele munkaviszonyban álló dolgozóval másodállást, továbbá - a munkakörbe tartozó feladatok elvégzésére - mellékfoglalkozást vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet.

Mt. 32/C. § (1) Másodállás és az első állás munkaidejére eső munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony csak akkor létesíthető, ha emellett a dolgozó az első állása szerinti munkakörét megfelelően el tudja látni.

(2) A másodállásban megállapítható munkaidő a dolgozó törvényes munkaidejének legfeljebb fele lehet.

(3) A másodállás és az első állás munkaidejére eső munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony csak a munkáltató előzetes, írásbeli hozzájárulásával létesíthető. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi vita nem kezdeményezhető.

Mt. 32/D. § (1) A mellékfoglalkozás és az első állás munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését a dolgozó köteles előzetesen bejelenteni az első állás szerinti munkáltatónak. Az első állás szerinti munkáltató összeférhetetlenség esetén a további foglalkoztatást megtiltja.

(2) A kollektív szerződés

a) rendelkezhet a bejelentési kötelezettség mellőzéséről,

b) előzetes hozzájárulást írhat elő,

c) az (1) bekezdésen túlmenően a további foglalkoztatás megtiltásának egyéb eseteit is meghatározhatja.

(3) Az első állás szerinti munkáltatónak az előzetes hozzájárulást megtagadó, valamint a további foglalkoztatást megtiltó intézkedésével szemben munkaügyi vita kezdeményezhető.

Mt. 32/E. § (1) A további munkaviszony létesítésére szóló szerződést írásba kell foglalni.

(2) Amennyiben a dolgozó egynél több további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt kíván létesíteni, az első állással egy tekintet alá esik a létesíteni kívánt jogviszonyt megelőzően létrehozott másodállás és mellékfoglalkozás is."

12. § Az Mt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Mt. 40. § (1) A dolgozónak - a munkaidő megszakításával - lehetőséget kell biztosítani az étkezésre (munkaközi szünet).

(2) Ha a három-, vagy többműszakos, illetve megszakítás nélküli üzemelés miatt a munkaközi szünet a munkaidő megszakításával nem adható ki, a munkaviszonyra vonatkozó szabály legfeljebb napi húsz perc munkaközi szünetet a munkaidőn belül biztosíthat."

13. § Az Mt. a következő 66/A §-sal egészül ki:

"Mt. 66/A. § (1) A kollektív szerződés megkötésével vagy módosításával összefüggő, vagy a 14. § (4) bekezdése utolsó mondata szerinti kifogásból eredő, illetőleg egyéb munkaviszonyra vonatkozó szabály megsértésével össze nem függő vita esetén egyeztetésnek van helye. E célból a felek öt napon belül egyeztető bizottságot alakítanak.

(2) Eltérő megállapodás hiányában az egyeztető bizottságba a felek egy-egy tagot küldenek, és azok választanak elnököt. Az egyeztető bizottságban - szavazati jog nélkül - részt vehet az érintett államigazgatási szerv képviselője.

(3) Az egyeztető bizottság eljárása során szakértőt és tanút vehet igénybe.

(4) Az egyeztető bizottság közvetít a felek között és a felek megállapodását kezdeményezi a vita elintézése céljából.

(5) Az egyeztető bizottság kötelező erejű döntést akkor hozhat, ha előzetesen a felek annak írásbeli nyilatkozattal alávetették magukat. A felek megállapodása vagy az egyeztető bizottság döntése kollektív szerződéses rendezésnek minősül."

14. § Az Mt. 68. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény rendelkezései nem érintik:)

"d) a gazdasági társaság vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsága tagjai visszahívására és kártérítési felelősségére vonatkozó szabályokat."

15. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Ahol jogszabály magánmunkáltatót említ, ennek helyébe a "legfeljebb harminc főfoglalkozású dolgozót foglalkoztató magánszemély" kifejezés lép.

(3) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 354. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a szakszervezeti szerv által bejelentett kifogást egyedi ügyben vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabály megsértése miatt emelték, azt a munkaügyi bíróság a keresetlevélre irányadó szabályok szerint bírálja el. Ilyen esetben félnek az intézkedéssel érintett dolgozót kell tekinteni, és a tárgyalásra meg kell idézni."

Dr. Szűrös Mátyás s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Dr. Pesta László s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Balogh László s. k.,

az Országgyűlés jegyzője