60/1989. (VI. 27.) MT rendelet

a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény végrehajtásáról rendelkező 7/1977. (III. 12.) MT rendelet módosításáról

A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény 142. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

1. §

A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény végrehajtásáról rendelkező 7/1977. (III. 12.) MT rendelet (a továbbiakban:R.) 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az öregségi nyugdíjra jogosult tagot a vezetőség a nyugállományba vonulást megelőző 6 havi időtartamra -átlagrészesedésének folyósítása mellett - a munkavégzés alól felmentheti."

2. §

Az R. 14. §-a a következő (3) és (4) bekezdésekkel egészül ki:

"(3) A termelőszövetkezet a volt tag, illetőleg örökösének tulajdonában, haszonélvezetében lévő, de a beviteli kötelezettség alapján közös használatba került földjét az alapszabály rendelkezéseitől függően - forgalmi árhoz közel eső ellenérték fejében, illetőleg forgalmi ár hiányában a kisajátítási kártalanítást megközelítő ellenérték fejében - megválthatja, vagy a bevitt földdel egyenértékű termőföldet az erre a célra a vezetőség által kijelölt területen a volt tagnak, illetőleg örökösének kiadhat.

(4) A termelőszövetkezet a volt tagnak, illetőleg örökösének a tagsági viszonyból eredő követelését - megállapodás alapján - részjeggyel is kiegyenlítheti."

3. §

Az R. a következő 55. §-al egészül ki:

"55. § (1) Földjáradékra jogosult a saját tulajdonában, vagy haszonélvezetében lévő közös használatba került termőföld után

a) a termelőszövetkezet, illetőleg a szakszövetkezet tagja,

b) a tag házastársa (élettársa) az életközösség fennállása alatt, valamint a tag özvegye,

c) az idős a bevitelkor élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozó személy, ha a megélhetése alapjául szolgáló termőföld családtagja beviteli kötelezettsége alapján került a szövetkezet közös használatába, függetlenül attól, hogy a családtaggal közös háztartásban él és önálló keresettel rendelkezik,

d) a termelőszövetkezet, vagy a szakszövetkezet közös használatába került föld haszonélvezője.

(2) A földjáradék mértéke a közös használatba adott termőföld bevitelkori kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után az alapszabályban meghatározott mennyiségű, de legalább 8 kg étkezési búza felvásárlási áron számított forint összege, melynek kifizetése a zárszámadás jóváhagyásának napján esedékes."

4. §

Az R. 59/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"59/A. § A termelőszövetkezet alapszabálya kimondhatja, hogy célrészjegyet - a tagokkal azonos feltételekkel - a szövetkezet határozatlan idejű munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottai is jegyezhetnek, a szövetkezetnek kölcsönt nyújthatnak, illetőleg az 59. § (5) bekezdésében a tagnak biztosított hozzájárulásban is részesülhetnek."

5. §

Az R. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"60. § A szakszövetkezet tagja a gazdaságához tartozó összes föld és állatállomány, illetőleg a szakszövetkezet tevékenységének megfelelő egyéb termelőeszköz után az alapszabályban meghatározott vagyoni hozzájárulás fizetésére kötelezhető."

6. §

Az R. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"76. § (1) A munkamegállapodás létrejön, ha a tag és a termelőszövetkezet a közös munkavégzés körébe tartozó feladatban és a tagot megillető részesedésben megállapodtak.

(2) Ha a munka teljesítéséből következik, az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a munkamegállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a várható termés meghatározott hányadáért végzett munka esetén a termelő folyamattal kapcsolatos egyes költségek megosztására, az esetleges biztosítási díj viselésére, valamint elemi kár bekövetkezése esetén a kártalanítás elszámolására vonatkozó kikötéseket;

b) a háztáji gazdaságba kihelyezett állat gondozása esetén az a) pontban foglaltakon túlmenően a takarmány biztosítására, az állategészségügyi ellátásra, az állat szaporulatára, elválasztható termékére vonatkozó kikötéseket.

(3) Egy taggal többféle feladatra is köthető munka-megállapodás, amelyeket - a 78. § (1) bekezdésében meghatározott munkaóra teljesítéséig - a közös munka szempontjából össze kell számítani.

(4) Munkamegállapodást a tagok csoportjával is lehet kötni.

(5) A tag a munkamegállapodásban foglaltak mellett -indokolt esetben és átmenetileg - olyan, a közös munkavégzés körébe tartozó feladatokat is köteles ellátni, amelyre nézve munkamegállapodást nem kötöttek, ha erre egészségi állapotánál fogva alkalmas, megfelelő szakképzettséggel rendelkezik és a munkavégzés nem ütközik más jogszabály előírásaiba.

(6) A munkamegállapodás határozott és határozatlan időre, vagy meghatározott munka elvégzésére szólhat."

7. §

Az R. 76/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A belső vállalkozási egység részére átadott szövetkezeti eszközöket a belső vállalkozásban résztvevő tag szövetkezeti vagyonrészének értékéig térítésmentesen, az ezt meghaladó értékű eszközöket a megállapodás szerinti térítés ellenében használhatja a vállalkozás céljára. A belső vállalkozási egység a használatában lévő eszközöket nem idegenítheti el, bérbe, haszonbérbe nem adhatja, azokon jelentősebb átalakítást csak a megállapodásban foglaltak szerint, vagy a termelőszövetkezet előzetes hozzájárulásával végezhet."

8. §

Az R. 76/B. § (1) bekezdése e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"e) a termelőszövetkezettel történő elszámolás szabályai, ideértve a belső vállalkozás céljára felhalmozott vagyonrésszel való elszámolást,"

9. §

Az R. 77. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A termelőszövetkezetek dolgozóinak megállapított munkaideje a túlórákkal együtt legfeljebb évi 2500 óra lehet. A termelőszövetkezet vezetősége a termelési feladatok maradéktalan ellátása érdekében a mezőgazdasági és az azzal kapcsolatos munkakörökben a túlórával együtt évi 3000 óráig terjedő munkaidőt is megállapíthat, az érdekelt dolgozó egyetértésével. A megállapított munkaidő tagonként évi 1500, nők részére 1000 munkaóránál kevesebb nem lehet."

10. §

Az R. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"85. § (1) A termelőszövetkezet tagja a termelőszövetkezettel kötött munkamegállapodásban meghatározott munkaidejével részben vagy egészben azonos idő alatt munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt a vezetőség engedélyével létesíthet.

(2) A vezetőség a munkavállalási engedélyt megtagadja, ha a munkavállalás a termelőszövetkezeti tag munkateljesítésével összeférhetetlen.

(3) Nincs szükség a vezetőség engedélyére, ha

a) a tag munkavállalása a termelőszövetkezettel kötött munkamegállapodásban meghatározott munkaidőn kívül esik,

b) a termelőszövetkezet a tag részére előreláthatólag 30 napon belül, vagy már legalább 30 napja nem tud szakmai képesítésének megfelelő beosztást biztosítani,

c) a termelőszövetkezet foglalkoztatási kötelezettsége megszűnt, szünetel, vagy a termelőszövetkezet a taggal kötött munkamegállapodást felmondta."

11. §

Az R. a következő 142/F. §-al egészül ki:

"142/F. § (1) Az átalakuló szövetkezet alapszabályt megállapító közgyűlésén határozni kell a földtulajdoni és földhasználati viszonyok rendezéséről.

(2) A termelőszövetkezetnek azok az idős, rokkant, vagy tartósan munkaképtelen tagjai, akik a háztáji föld, vagy terményjuttatásban, illetőleg a háztáji juttatás helyett pénzmegváltásban részesültek, ezekre a juttatásokra az átalakult szövetkezetben tagsági viszonyuk fennállásáig továbbra is jogosultak."

12. §

(1) Ez a rendelet 1989. július 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az R. 13. § (2) bekezdésének második mondata, az 54. §-a, az 59. § (1) bekezdése, valamint (3) bekezdéséből "a jogszabályok és" szövegrész, a 61. § (2) bekezdése, a 91. §-a, a 98. §-ának (2) és (3) bekezdése, a 142/A. §-a, továbbá a 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 96. § (1) bekezdése, 1990. január 1. napjától pedig az R. 4. §-a, a 8. §-ának (2) bekezdése, a 129. §-a, a 131-135. § (1) bekezdése, 136. §-ának (1) és (4) bekezdése, 137. §-a, 141. §-ának (4) bekezdése, a 142/B. §-a, valamint a 142/D. §-ának (1) bekezdése és 144. §-a hatályát veszti.

Németh Miklós s. k.,

a Minisztertanács elnöke