1990. évi X. törvény

a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról[1]

1. § (1) A Magyar Köztársaság szuverenitásának és alkotmányos rendjének védelme érdekében létrehozott titkosszolgálatok e törvényben meghatározottak szerint különleges titkosszolgálati eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) alkalmazhatnak.

(2) Különleges eszköznek minősül minden olyan eszköz és módszer, amelyet az érintett személy tudta nélkül alkalmaznak és amelynek használata a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat sértheti.

(3) Különleges eszköz csak akkor alkalmazható, ha az adatok más módon nem szerezhetők be.

2. § Különleges eszközök a következő esetekben alkalmazhatók:

a) a Magyar Köztársaság gazdasági és honvédelmi érdekeinek érvényre juttatása céljából végzett kormányzati tevékenységhez szükséges bizalmas információk megszerzése;

b) a Magyar Köztársaság szuverenitását, gazdasági és honvédelmi érdekeit veszélyeztető, leplezett törekvések felderítése és elhárítása;

c) a kormányzati tevékenység szempontjából fontos objektumok és a fegyveres erők védelme;

d) az állam elleni bűncselekemények (Btk. X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekemények (Btk. XI. fejezet), a terrorcselekmény (Btk. 261. §), a légi jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a közösség elleni izgatás (Btk. 269. §), a rémhírterjesztés (Btk. 270. §, a külföldre szökés (Btk. 343. §) a zendülés (Btk. 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (Btk. 363. §) bűncselekmények és az azok elkövetésével gyanúsítható személyek felderítése;

e) a különösen fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek - tudtukkal történő - védelme;

f) a hazánkban bevándorló vagy menekült státusért folyamadó személyek biztonsági ellenőrzése.

3. § Különleges eszközök közül a technikai úton történő adatgyűjtésnek, a postai küldemény ellenőrzésének és a magánlakásba történő titkos behatolásnak az alkalmazását az 1. § (1) bekezdésében meghatározott érdek súlyos veszélyeztetése esetében az igazságügyminiszter engedélyezi.

4. § (1) A 3. § szerinti különleges eszközök alkalmazásának engedélyezését írásban kell kérni, és az engedélyt írásban kell megadni.

(2) A kérelmet a titkosszolgálatok vezetői terjeszthetik elő.

(3) A különleges eszközök alkalmazása egy hónapra engedélyezhető. Ez további egy hónapra meghosszabbítható, ha a különleges eszközök alkalmazásának 1. §-ban meghatározott feltételei fennállnak.

(4) A különleges eszköz alkalmazásának engedélyezése, illetve az engedély meghosszabbítása iránti kérelemben az 1. §-ban foglalt feltételek meglétét és az intézkedés alkalmazásának célját részletesen indokolni kell.

5. § (1) A különleges eszközök alkalmazását meg kell szüntetni, ha az a célját elérte, vagy nyilvánvalóvá vált, hogy a cél elérésére alkalmatlan. Ebben az esetben mindazokat az összegyűjtött adatokat meg kell semmisíteni, amelyek az elrendeléssel nincsenek összefüggésben.

(2) Ha a különleges eszközök alkalmazása nem alapozza meg az ellenőrzött személlyel szemben büntetőeljárás elrendelését, az ellenőrzött személyt az alkalmazott intézkedésről az engedélyt kérő tájékoztatja, és ezt követően az ellenőrzés során szerzett adatokat meg kell semmisíteni.

6. §[2]

7. § (1) Az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) 11. §-ának(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvényerejű rendeletben meghatározott körben az állam- és közbiztonság védelmét - a 4. §-ban foglalt feladatok kivételével - a Belügyminisztérium szervei látják el."

(2) A tvr. 11. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A 4. §-ban meghatározott feladatokat a Minisztertanács elnökének felügyelete alatt álló nemzetbiztonsági szolgálatok végzik.

(6) A nemzetbiztonsági szolgálat vezetőit a Minisztertanács nevezi ki és menti fel.

(7) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatait és működését külön törvény szabályozza. E törvény hatályba lépéséig a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörét, szervezetét a Minisztertanács rendeletben határozza meg."

8. § A fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"E törvényerejű rendelet hatálya a fegyveres erők (néphadsereg, határőrség), a rendőrség, a büntetés-végrehajtási testület és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományára (a továbbiakban együtt: hivatásos állomány) terjed ki."

9. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és polgári állományú tagjának a rendőrséggel fennálló szolgálati, illetőleg munkaviszonya megszűnik.

Dr. Szűrös Mátyás s. k.,

a Köztársaság ideiglenes elnöke

Dr. Fodor István s. k.,

az Országgyűlés megbízott elnöke