129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet módosításáról

A Kormány a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben (a továbbiakban: T.) kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

A 89/1990. (V. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) Megbízás alapján rendszeresen munkát végzőnek az kell tekinteni, akinek ugyanannál a megbízónál a havi megbízási díja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének [85. § (1) bek.]

a) a felét eléri, illetőleg

b) a hatszoros összegét nem haladja meg.

(2) Ha a megbízási jogviszony a naptári hónap teljes tartama alatt nem áll fenn, egy naptári napra az (1) bekezdés szerinti öregségi nyugdíj legkisebb összege felének, illetőleg hatszorosának harmincad részét kell figyelembe venni."

2. §

A R. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a (3) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Ha a biztosított betegség - ide nem értve a gümőkóros megbetegedést - terhesség vagy szülés miatt vált keresőképtelenné, és ennek első napját közvetlenül megelőző egy éven belül betegség, terhesség, vagy szülés miatt táppénzben részesült, ezt az időt (előzmény) a táppénzre jogosultság újabb időtartamába be kell számítani. Nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított gümőkóros megbetegedés miatt vagy gyermek ápolása címén részesült táppénzben."

"(3) Ha a folyamatos biztosítás időtartama egy, gümőkóros megbetegedés esetén két évnél rövidebb, a táppénzre jogosultság időtartamának megállapításánál előzményként az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően csak a folyamatos biztosítás ideje alatti keresőképtelenséget lehet figyelembe venni."

3. §

A R. 86. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az 1990. december 31-ét követően munkaviszonyban (szövetkezeti tagként) eltöltött időt ösztönző nyugdíjpótlékra jogosultság szempontjából figyelembe venni nem lehet.

(8) Azt, aki 1990. december 31-ig egy évnél rövidebb, de legalább harminc nap ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító időt szerzett, ösztönző nyugdíjpótlék a 88. § (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával erre az időre is megilleti."

4. §

A R. 97. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontjai és a (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az 1987. december 31-ét követő időre eső keresetet a következők szerint kell megállapítani:)

"a) a naptári évben elért (adóköteles jutalom és adóköteles év végi részesedés nélküli) kereset, továbbá a 96. § (3) bekezdése szerinti időre járó és 1987. december 31-e utáni időponttól megállapított baleseti járadék együttes ősszegét el kell osztani a biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt, majd

b) az egy napra eső keresetet meg kell szorozni 365-tel (szökőévben 366-tal) és a szorzathoz hozzá kell adni a naptári évben kifizetett adóköteles jutalom (jutalomrész) és év végi részesedés összegét,"

"(3) Ha a nyugdíjazás évében (a továbbiakban: töredék-év) elért keresetet is figyelembe kell venni, az erre az időre eső és a nyugdíj alapjául szolgáló keresetet - ide nem értve az az esetet, ha a töredékévben kizárólag jutalmat, év végi részesedést fizettek ki - a (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell kiszámítani.

(4) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a T. 44., illetőleg e rendelet 91-92. §-ai szerint figyelembe vett időszak (átlagszámítási időszak) 1988. január 1-jét megelőző tartama alatt elért kereset, kifizetett jutalom és év végi részesedés összegét, továbbá az (1)-(3) bekezdés szerint kiszámított keresetek együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszak alatt biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt. Az így kapott napi átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel és el kell osztani tizenkettővel."

5. §

A R. 99. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A mezőgazdasági szövetkezet tagjának és alkalmazottjának eredménytől függő részesedésére az év végi részesedésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni."

6. §

A R. 101. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bányászatban föld alatt legalább tizenöt éven át korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozó öregségi nyugdíját kérelemre annak a keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amit a vele azonos munkakörben foglalkoztatottak a nyugdíj megállapítását megelőző naptári évben átlagosan elértek annál a munkáltatónál, ahol az igénylő ebben a munkakörben utoljára dolgozott. A munkakör változása esetén a korábbi korkedvezményes munkakörben elért átlagkeresetet kell alapul venni, ha az igénylő a változásig is legalább tizenöt évet dolgozott föld alatt korkedvezményre jogosító munkakörben, és a korábbi munkakör szerinti átlagkereset számára kedvezőbb. E rendelkezés akkor alkalmazható, ha az igénylő a nyugdíj megállapításáig korkedvezményre jogosító munkát végzett, vagy egészségi okból került föld feletti munkakörbe."

7. §

A R. a következő 121/A. §-sal egészül ki:

"121/A. § (1) A rokkantsági nyugdíjat és a baleseti rokkantsági nyugdíjat állapotváltozás esetén rokkantsági csoportonként annak a rokkantsági nyugdíjnak az öt százalékával kell emelni, illetőleg csökkenteni, amely a rokkantat az állapotváltozás időpontjában megilleti.

(2) Az (1) bekezdést kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a rokkantsági nyugdíjas halálakor a II. vagy az I. rokkantsági csoportba tartozott és az özvegyi nyugdíj alapját a III. rokkantsági csoport szerinti rokkantsági nyugdíj képezi, illetőleg, ha a baleseti rokkantsági nyugdíjas nem üzemi baleset következtében halt meg és halálakor a II. vagy az I. rokkantsági csoportba tartozott."

8. §

A R. 131. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Szolgálati időként kell figyelembe venni az átképzési támogatás, a munkanélküli segély és az átmeneti munkanélküli járadék folyósításának idejét, továbbá az az időt, amely alatt a nyugdíjigénylő ápolási díjban részesült."

9. §

A R. 200. 8-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"200. § Az élettárs özvegyi járadékra jogosultságának megállapításánál a T. 58. §-át megfelelően alkalmazni kell."

10. §

A R. 213. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"213. 8 A saját jogú nyugellátásban részesülő élettársa után házastársi pótlékra a 212. § (2) és (3) bekezdésében előírt feltételekkel is csak akkor jogosult, ha élettársával megszakítás nélkül legalább egy év óta együtt él."

11. §

A R. 220. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"220. § A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének, vagy rokkantságának (munkaképesség-csökkenésének) az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésén történt megjelenésével összefüggésben érte."

12. §

A R. 279. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A megállapított nyugellátást, baleseti nyugellátást a nyugdíjfolyósító szerv a Pénzintézeti Központnak utalja át. Ugyanígy kell eljárni, ha külföldön élő személy az ország elhagyását megelőző időponttól megállapított nyugellátásának, baleseti nyugellátásának folyósítását kéri."

13. §

A R. 291. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A T. I. fejezetében említett biztosítottat foglalkoztató munkáltató - a (3)-(7) bekezdés kivételével - a biztosított részére, a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott nyugdíjjárulék-alapot képező [R. 295. § (1) bek. és 305. § (1) bek.] bérjellegű, pénzbeli juttatás után negyvenhárom százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni."

14. §

A R. 294. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tarlós külföldi szolgálatot teljesítő biztosított után a munkáltató a külföldi szolgálat idejére annak a 295. § (1) bek. szerinti juttatásnak az alapján köteles havonként a társadalombiztosítási járulékot fizetni, amelyet a biztosított részére a külföldi szolgálat időtartamára belföldön forintban folyósít."

15. §

A R. 295. §-ának (1) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Nyugdíjjárulék alapját képező bérjellegű juttatásként kell figyelembe venni, a biztosított munkáltatójától (foglalkoztatójától) kapott munkabért, munkadíjat (időbér, teljesítménybér, havidíj, túlmunkadíj, bérpótlékok), és ilyen jellegű egyéb pénzbeli juttatást, továbbá az átképzési támogatást, a prémiumot, a jutalékot, a jutalmat, a hűségjutalmat, az év végi részesedést, az eredménytől függő részesedést, az ipari szövetkezet tagja részére a munkavégzés alapján kifizetett osztalékot, a kisszövetkezet tagjának a 291. § (4) bekezdésében meghatározott jövedelmét, továbbá az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában említett kistermelők szövetkezete tagjának a közös munkavégzés alapján kiosztott - ide nem értve az adózott nyereség terhére adott - jövedelmet."

"(4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezéseitől eltérően nem kell nyugdíjjárulékot fizetni a másodállásból származó kereset után."

16. §

A R. 300. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"300. § Nem képez nyugdíjjárulék-alapot:

a) a szerzői jogvédelem alá tartozó munkáért kifizetett szerzői díj,

b) a természetbeni juttatás (szolgáltatás),

c) a 40. §-ban említett jövedelem-kiegészítés,

d) a tárgyjutalom, valamint

e) a nem munkabér, munkadíj jellegű juttatás és a külön elszámolható költségtérítés jellegű járandóság. Ilyenek például:

- a munkaruha, a védőruha, az egyenruha, a formaruha, a védőital és az egyéni védőeszköz ellenértéke,

- a munkahelyi étkeztetés keretében ingyenesen, vagy térítés ellenében nyújtott juttatás, étkezési hozzájárulás,

- a vagyoni hozzájárulás alapján adott juttatás (osztalék),

- a szabadságmegváltás címén adott juttatás,

- az építőiparban és az építőanyag-iparban a fagyszünet idejére adott díj,

- a társadalmi célokra felajánlott munkáért elszámolt díjazás, valamint a társadalmi munka elismeréseként nem

a munkáltató által adott jutalom,

- az önkéntes tűzoltók és rendőrök díja,

- a jubileumi jutalom,

- az újítási díj,

- a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő keresetkiegészítése,

- a végkielégítés címén adott juttatás,

- a vállalatok, a szövetkezetek, a gazdasági társaságok, az egyesületek, a társadalmi szervezetek, az érdekképviseleti szervek választott vagy kijelölt és nem függetlenített tisztségviselőinek e tisztségükkel összefüggésben kifejtett tevékenységéért adott tiszteletdíj, jutalom,

- a tanulmányi ösztöndíj,

- az illetményföld, a háztáji föld megváltásáért adott összeg,

- a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó keresetkiegészítés,

- a mezőgazdasági szövetkezet nem dolgozó nyugdíjas, járadékos tagjának adott tagsági pótlék,

- a kiküldetési (külszolgálati) költségtérítés, a szállás-és útiköltség-térítés, a saját gépkocsi használatáért adott térítés, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés, a különélési díj, a költözködési költségtérítés, az álló-és fogyóeszköz, valamint a szerszám használatáért adott térítés, a bedolgozónak fizetett rezsitérítés,

- a reprezentációs költség,

- a segély - ide értve az első tényleges katonai szolgálatra bevonultak segélyét és a letelepedési segélyt is -,

- a szociális, kulturális juttatás és a társadalmi sporttevékenységgel összefüggésben adott juttatás,

- az üdüléshez, utazáshoz adott munkáltatói hozzájárulás, illetőleg ezeknek a munkáltató által átvállalt költsége,

- a lakásépítő akció keretében a munkáltató által adott lakásépítési támogatás összege."

17. §

A R. 301. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: "(4) Az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság vezetője különös méltánylást érdemlő kivételes esetben a nyugdíjjárulék egyösszegben történő befizetését a (3) bekezdésben megjelölt határidő eltelte után - legfeljebb további egy éven belül - is engedélyezheti."

18. §

A R. 305. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A mezőgazdasági szövetkezet tagja nyugdíjjárulékot köteles fizetni

a) a bérköltség terhére - ide nem értve a c)-d) pontban említett juttatást - bármilyen címen kifizetett pénzbeli járandóság,

b) a bérköltség terhére el nem számolt, a 295. § (1) bekezdésében meghatározott juttatás,

c) a részes munkavállalás címén a részére jóváírt munkanapokra eső jövedelem,

d) a mezőgazdasági szövetkezettel kötött külön megállapodás alapján közös munkavégzésként elismert munkanapokra eső jövedelem

után."

19. §

A R. 379. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ipari szakcsoport tagja és a gazdasági társaság természetes személy tagja esetében a járulékfizetési kötelezettség a tagsági jogviszony létrejöttének napjától annak megszűnéséig áll fenn.

A járulékot a tagsági jogviszony megszűnését követően kiosztott jövedelem után is meg kell fizetni."

20. §

A R. 383. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Munkaviszonyban nem álló előadóművésznek kell tekinteni a hivatásos előadóművészi tevékenységre jogosító bizonyítvánnyal, oklevéllel, működési engedéllyel rendelkező előadóművészt, lemezbemutatót, művészeti oktatót, a zenekar technikai feladatot ellátó, erre vonatkozó igazolvánnyal rendelkező tagját, valamint a Népi Iparművészeti Tanács által kiállított igazolvánnyal rendelkező népi iparművészt, ha a működési engedélyben, illetőleg igazolványban, szakképesítésben meghatározott tevékenységét nem egyéni vállalkozóként, illetőleg nem munkaviszony (tagsági viszony) keretében folytatja."

21. §

A R. 392. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkaviszonyban nem álló előadóművész esetében a járulékfizetési kötelezettség a 383. §-ban említett művészeti tevékenysége kezdetének napjától annak megszűnéséig áll fenn. A társadalombiztosítási járulékot havonta, utólag kell fizetni. A járulék egy-egy naptári hónapra a következő hónap első napján esedékes és e hónap 15. napjáit fizethető meg késedelmi pótlék mentesen."

22. §

A R. 393. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A munkaviszonyban nem álló előadóművészt kérelmére mentesíteni kell a társadalombiztosítási járulék fizetése alól arra a naptári hónapra, amelynek teljes tartama alatt

a) munkaviszonyban áll, ipari szövetkezetnek közös munkahelyen dolgozó tagja, ha munkaideje a munkakörére megállapított törvényes munkaidőt eléri,

b) egyéni vállalkozóként, gazdasági társaság vagy ipari szakcsoport tagjaként társadalombiztosítási-, nyugdíjjárulékot fizet, vagy

c) mezőgazdasági szövetkezet tagjaként a hónap folyamán legalább tizenhárom, nő nyolc tízórás munkanapot teljesített,

d) bedolgozóként a havi keresete eléri a 3000 forintot."

23. §

A R. 396. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szellemi szabadfoglalkozást folytató - ha magasabb összegű járulék fizetését nem vállalja - a 389. § (1) bekezdésében meghatározott II. osztályra előírt járulékot attól a naptól köteles fizetni, amelyen e tevékenységér megkezdte."

24. §

A R. 413. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A társadalombiztosítási igazgatóság vezetője az egyéni gazdálkodót - kérelmére - különös méltánylást érdemlő kivételes esetben mentesítheti a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól."

25. §

A R. 414. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"414. § (1) Az anyasági és temetési segély a) a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató hallgatójának a tanulmányok,

b) a tényleges szolgálatban álló egyházi személynek a szolgálat,

c) a nemzeti gondozási díjban, a nyugellátásban, a baleseti rokkantsági nyugdíjban, a hozzátartozói nyugellátásban és a hozzátartozói baleseti nyugellátásban, a kivételes nyugellátásban, az átmeneti járadékban, a rendszeres szociális járadékban és az egyháztól (felekezettől) nyugdíjban részesülőknek az ellátás folyósításának a tartama alatt vagy ennek megszűnését követő 180 napon belül bekövetkezett szülés, illetőleg elhalálozás esetén jár.

(2) Az anyasági és temetési segély a baleseti táppénzben részesülőnek a táppénz folyósításának a tartama alatt bekövetkezett szülés, illetőleg elhalálozás esetén jár.

(3) A hozzátartozó szülése, illetőleg elhalálozása esetén a segély akkor jár, ha a szülés vagy a halál az (1)--(2) bekezdésben meghatározott időtartam alatt következett be."

26. §

A R. 446. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1)-(3) bekezdés bejelentési kötelezettségét az egyéni vállalkozó az erre rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével teljesíti, amelyet a vállalkozói igazolványt kiadó szerv továbbít az előírt határidőben a társadalombiztosítási szervhez."

27. §

A R. 447. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az az egyéni gazdálkodó, akinek a mezőgazdasági termelésből származó jövedelme eléri a 351. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget, jogosultságának és járulékfizetési kötelezettségének a megállapítása céljából a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) első ízben nyilatkozatot köteles tenni, hogy egyéni mezőgazdasági kistermelői tevékenységet folytat.

A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a nyilatkozatot tevő

a) személyi adatait, személyi számát,

b) állandó lakóhelyét,

c) más jogcímen nyugdíjra jogosító szolgálati időt nem szerez,

d) részére saját jogán nyugdíjat még nem állapítottak meg,

e) a 412. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék fizetésének a vállalását."

28. §

A R. 448. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"448. § (1) A munkaviszonyban nem álló előadóművész a 383. §-ban említett művészeti tevékenység kezdetétől számított tizenöt napon belül a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) köteles bejelenteni

a) személyi adatait, személyi számát,

b) állandó lakóhelyét,

c) a művészeti tevékenység folytatására jogot adó jogosítványt kiállító szerv nevét és címét,

d) a művészeti tevékenység megnevezését és kezdetének időpontját.

(2) A munkaviszonyban nem álló előadóművész köteles tizenöt napon belül a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) bejelenteni, ha

a) e művészeti tevékenységét megszüntette,

b) neve, állandó lakóhelye megváltozott,

c) harminc napnál hosszabb időn át külföldön folytat tevékenységet,

d) a c) pontban említett külföldi tevékenységét befejezte."

29. §

A R. 449. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szellemi szabadfoglalkozást folytató személy a tevékenységének megkezdését követő tizenöt napon belül köteles a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) bejelenteni

a) személyi adatait, személyi számát,

b) állandó lakóhelyét,

c) tevékenységének megnevezését."

30. §

A R. III. számú mellékletében a II. fejezet 1. pontjának tizenhetedik és huszonkettedik, továbbá a 2. pontjának nyolcadik bekezdése a következők szerint módosul:

"A "Segélyezési egyéni lap", "Pótlap", "Ellátási folyósítása napja" rovatában azoknak a naptári napoknak a számát kell nyilvántartani, amelyekre az ellátást számfejtették."

"A "Segélyezési egyéni lap", "Pótlap", "Ellátás összege" rovatba a számfejtési időszakra megállapított ellátás összegét kell felvezetni."

"A "Táppénzes napok száma" a) rovatába a gyermekápolás, b) rovatába az üzemi baleset, c) rovatába pedig a foglalkozási megbetegedés, a d) rovatában az egyéb keresőképtelenségek miatti táppénzes napok számát kell nyilvántartani. Ha a biztosított több jogcímen részesült táppénzben, a táppénzes napokat az e) rovatban összesíteni kell."

31. §

(1) Ez a rendelet 1991. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti: a R. 29. §-ának (8) bekezdése, a 98., 177-178., 181. §-ai, a 185-186. §-ai, 204. §-ának (2) bekezdése, a 212. §-ának (5) bekezdése, a 291. §-ának (8) bekezdése, 292., 297., 298. §-ai, a 352. §-ának a), d), e) pontjai, a 359. §-ának (2) bekezdése, 387. §-ának (2) bekezdése, a 397. §-ának (5) bekezdése, a 423. §-a az előtte levő címmel együtt, a 424-426. §-ai, a 436. §-a (3) bekezdésének hatodik francia bekezdése, a 454. §-a az előtte levő címmel együtt, a 462. §-ának (1)-(2) bekezdése, a 474. §-a, a 480. §-a, 481. §-ának (2) bekezdése, továbbá (3) bekezdésében a (2) bekezdésre hivatkozás, 482. §-ának (2)-(4) bekezdése, 486. §-a, a 487. §-ának (3) bekezdése, továbbá a IV. számú mellékletének a VIII. pontja; a R. 475. §-ának (2) bekezdésében az R. 474. §-ára hivatkozás R. 121/A. §-ra változik, a R. 182. §-ának (3) bekezdéséből "a 486. §-ban említett kiegészítéssel" szövegrész hatályát veszti, a "sem" szó pedig "nem" szóra változik.

(2) A rendelet 11. §-ának rendelkezését az 1990. december 31-ét követően kezdődő keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

(3) A R. 446. §-a (2)-(3) bekezdésében a "tanácsi szakigazgatási szerv", illetőleg a "szakigazgatási szerv" szövegrész a "vállalkozói igazolványt kiadó szerv" megjelölésre változik. A "tanácsi szakigazgatási szerv" alatt egyebekben az önkormányzati szervet kell érteni.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök