89/1990. (V. 1.) MT rendelet

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásáról

A Minisztertanács a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) végrehajtására a következőket rendeli:

A T. 10-14. §-aihoz

1. §[1]

(1)[2] A fizetés nélküli szabadság vagy a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés harminc napot meghaladó tartama alatt - ide nem értve a munkaviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony megszüntetésekor a kötelező felmentés esetét - szünetel a biztosítás, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére illetmény vagy távolléti díj fizetés nem történt. Kivétel ez alól, ha jogszabály másként rendelkezik, illetőleg, ha az igénybevételre háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tízévesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt kerül sor.

(2)[3] Az ügyvéd biztosítása a T. 103/D. § (8) bekezdés d) pontjában, továbbá a T. 103/E. § (8) bekezdés d) pontjában említett időtartam alatt szünetel.

(3) Szünetel a biztosítás az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha a 136. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.

2. §[4]

3. §[5]

4. §[6]

5. §[7]

A T. 10. §-a (1) bekezdésének f) pontjában említett segítő családtag biztosítása a rendszeres közreműködés, illetőleg munkavégzés kezdetének napjától annak abbahagyása napjáig áll fenn.

6. §[8]

7. §[9]

A bedolgozó biztosítása szünetel arra az időtartamra, amely alatt díjazásban nem részesül, kivéve azt az időtartamot, amely alatt

a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül,

b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül,

c) katonai szolgálatot teljesít.

8. §[10]

(1) A megbízási, a vállalkozási jellegű jogviszony keretében díjazás ellenében munkát végző személyek biztosítási idejét a jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig kell megállapítani.

(2) A T. 10. § (3) bekezdés c) pontjában említett választott tisztségviselő biztosítása a választás napjától a tisztség ellátásának megszűnése napjáig áll fenn.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a biztosítás nem áll fenn az alatt az időtartam alatt, amelyre díjazást nem fizettek, kivéve azt az időtartamot, amikor az említett személy

a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül,

b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül,

c) katonai szolgálatot teljesít.

9. §[11]

10. §[12]

11. §[13]

12. §[14]

13. §[15]

14. §

(1)[16] Különös méltánylást érdemlő kivételes esetben betegségi és anyasági ellátást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár engedélyezhet.

(2)[17] Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője különös méltánylást érdemlő körülmények megléte esetén - a Társadalombiztosítási Alap költségvetéséről szóló törvényben jóváhagyott összeg erejéig - kivételes nyugellátást engedélyezhet.

(3) Kivételes nyugellátás nem engedélyezhető annak, aki az öregségi korhatárt nem töltötte be, vagy nem rokkant, kivéve, ha a kivételes nyugellátást árvaellátás címén engedélyezik.

15. §

(1) A T.-nek és e rendeletnek a betegségi és anyasági ellátásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a fegyveres erők (honvédség, határőrség), a rendőrség, a büntetésvégrehajtási testület, a nemzetbiztonsági szolgálatok és egyéb szervek hivatásos, valamint továbbszolgáló állománya tagjaira és családtagjaira. A hivatásos, illetőleg továbbszolgáló állományban töltött időt - ideértve a leszerelési segéllyel ellátás idejét is - biztosításban töltött időnek kell tekinteni.

(2) A hivatásos szolgálat sajátosságaiból adódó eltéréseket a Kormány külön jogszabályban állapítja meg.

(3)[18] E rendelet alkalmazásánál katonai szolgálat alatt a polgári szolgálatot is érteni kell.

16. §

A nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személy társadalombiztosítási ellátására - a kiküldetés tartamára tekintet nélkül - a tartós külföldi szolgálatot teljesítőkre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a kiküldött belföldön nem áll munkaviszonyban, és a nemzetközi szervtől részesül díjazásban.

A T. 15-16. §-aihoz:

17. §

A betegségi és anyasági ellátásra jogosultság szempontjából a katonai szolgálat idejét biztosításban töltött időnek kell tekinteni, ha a biztosítás a katonai szolgálatra bevonulást megelőző tizenöt napon belül vagy a katonai szolgálat alatt szűnt meg.

18. §[19]

Nem jár betegségi és anyasági ellátás a biztosítás szünetelésének időtartamára.

19. §

(1)[20] Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget, a táppénzre, a terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási díjra jogosultságot, ezek időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

(2)[21]

(3)[22] A gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt gyermek ápolása címén táppénz nem jár.

(4)[23] A szülők közös háztartásában levő gyermek (gyermekek) után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre.

19/A. §[24]

(1) A biztosított és az eltartott hozzátartozója, valamint az a személy, aki jogosult a társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak igénybevételére (a továbbiakban együtt: biztosított)

a) az egészségügyi alapellátás keretében jogosult

aa) betegsége esetén a háziorvos rendelése szerint a háziorvosi szolgálat szakképzett ápolója által nyújtott szakápolásra,

ab)[25] térítésmentes fogorvosi ellátásra

- a sztomatológiai szakellátást igénylő szövődményes állapotok ellátására,

- tancéllal végzett kezelés vállalása esetén a fogorvosi alap- és szakellátásra,

- a fogorvosi alap- és szakellátás keretében végzett diagnosztikai vizsgálatra és a kezelési terv megbeszélésére,

- 18 éves korig teljes körű fogorvosi ellátásra,

- az öregségi nyugellátásra jogosító életkor betöltése után, továbbá, ha rokkantnyugdíjban, közgyógyellátásban részesül, terhes, illetve sorkatonai szolgálatot teljesít - előző évi fogorvosi szűrővizsgálat igazolása nélkül is - a frontfogak gyökérkezelésére, gyökértömésére és fedőtömésére, plasztikus töméssel történő kezelésre, a kezeléshez szükséges rtg-vizsgálatra,

- a betegségek megelőzése érdekében 18 éves kor alatt évente 2 alkalommal, 18 éves kor felett évente 1 alkalommal fogorvosi szűrővizsgálatra, ennek keretében a teljes fogászati státusz rögzítésére, fizikális, funkcionális és sztomato-onkológiai vizsgálatra és szájhigiénés egészségügyi felvilágosításra;

- a fertőző betegek, a pszichiátriai betegek az alapbetegségükkel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelésére,

- szakorvosi javaslat vagy beutaló alapján fogászati góckeresésre,

- a sorkatonai szolgáltatot teljesítők az 50 százalékot meghaladó rágóképesség-csökkenés esetén elrendelt fogpótlásra;

ac)[26] 18 éves korig a fogazati rendellenességek fogszabályozó kezelésére térítésmentesen, ha a fogszabályozó kezelés 16 éves életkor betöltése előtt megkezdődött. A fogszabályozó készülék árához a népjóléti miniszter rendeletében meghatározottak szerinti támogatás jár. Nem jár társadalombiztosítási támogatás sem az orvosi munka, sem a fogtechnikai költséghez, ha a kezelést 6 hónapnál hosszabb időtartamra megszakították, vagy a fogszabályozás esztétikai célt szolgál;

ad)[27] a fogmegtartó tevékenység keretében 18 éves kor betöltése után a VII. számú melléklet 7. pontjában meghatározott részleges térítés ellenében:

- plasztikus (amalgám és esztétikus) fogtömésre,

- gyökérkezelésre, gyökértömésre, valamint a kezelés során szükséges rtg-vizsgálatra, a szakmai előírások szerint;

ae)[28] a rágóképesség helyreállítása érdekében

- az öregségi nyugellátásra jogosító életkor betöltése után

= a teljes foghiány esetén akrilát alaplemezű,

= részleges, szubtotális foghiány esetén akrilát alaplemezű, kapocs elhorgonyzású,

= a részleges foghiány egyéb eseteiben fém alaplemezű, kapocs elhorgonyzású

kivehető fogpótlások elkészítésének orvosi munkájára térítésmentesen, valamint technikai költségeinek a népjóléti miniszter rendeletében meghatározott mértékű támogatására,

- az öregségi nyugellátásra jogosító életkor alatt - amennyiben rokkantnyugdíjban részesül -, a teljes vagy részleges kivehető lemezes fogpótlások és a rögzített fogpótlások elkészítésének orvosi munkájára térítésmentesen, valamint ezek technikai költségeinek támogatására a népjóléti miniszter rendeletében meghatározottak szerint,

- az üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén, amennyiben a fogászati ellátás és a fogpótlás az üzemi baleset vagy a foglalkozási megbetegedés következménye, az orvosi kezelésre térítésmentesen, továbbá a fogtechnikai költség támogatására, a népjóléti miniszter rendeletében meghatározott típusú fogpótlások árának 100%-os mértékű társadalombiztosítási támogatására,

- amennyiben közgyógyellátásban részesül a teljes vagy részleges kivehető lemezes fogpótlások elkészítésének orvosi munkájára térítésmentesen, továbbá a népjóléti miniszter rendeletében meghatározott típusú fogpótlások technikai költségeinek támogatására a gyógyászati segédeszközökről szóló népjóléti miniszteri rendeletben meghatározottak szerint.

af)[29]

ag)[30]

b) az egészségügyi szakellátás keretében jogosult

ba) szülészeti ellátás keretében

- család- és nővédelmi tanácsadásra,

- genetikai tanácsadásra és az ehhez szükséges diagnosztikai vizsgálatokra,

- 45 éves korig a meddőség kivizsgálására és gyógykezelésére,

- az ae) pontban foglaltakon túl fogászati elsődleges megelőző ellátásokra és a terhességi ínygyulladás kezelésére a terhesség megállapításától a szülést követő 90 napig,

- szülésre felkészítésre és szoptatási tanácsadásra,

- orvos által rendelt anyatejre,

bb)[31] a fogorvosi szakellátás keretében

- az intézményi háttérrel biztosítható, ráépített szakvizsgával nyújtható szolgáltatásokra vagy az átlagosnál magasabb szintű felkészültséget igénylő beavatkozásokra,

- az arc, állcsont, illetve szájüregi fejlődési rendellenességben, daganatos betegségben szenvedők, illetve sérültek orvosi kezelésére és a kezelés során szükséges, a népjóléti miniszter rendeletében meghatározott típusú protézis, fogszabályozási és fogpótlási eszközök technikai költségeire;

bc)[32] a rehabilitációs ellátás keretében

-[33] a népjóléti miniszter rendeletében meghatározott akut eseményeket követően szanatóriumi ellátás keretében történő rehabilitációra,

- az orvos által rendelt egyéb terápiás ellátások keretében pszichoterápiára, beszédjavításra, gyógyászati segédeszközök használatának betanítására, fizoterápiára, gyógyfoglalkoztatásra;

bd)[34] a (2) bekezdés kivételével otthoni szakápolási tevékenységre - a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kivételével - térítésmentesen, amennyiben azt az egészségbiztosítási pénztárral finanszírozási szerződéses kapcsolatban álló kezelőorvos (háziorvos, szakorvos) az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott tevékenységi körében rendeli el, és a szakápolói tevékenység fekvőbeteg intézetben történő ellátást helyettesít, vagy a megkezdett fekvőbeteg-intézeti ellátást lerövidíti és a beteg állapota napi 3 óránál hosszabb szakápolást nem igényel, továbbá az ellátás az előírt időtartam alatt - az elrendelésnek megfelelően - szervezetten biztosítható.

(2)[35] A biztosított az adaptációs szabadság idejére az (1) bekezdés szerinti otthoni szakápolásra nem jogosult.

(3)[36] Betegszállításra a biztosított gyógykezelése, a kórisme megállapítása, illetve szükség esetén kontrollvizsgálat céljából a beutalásra jogosult orvos rendelése alapján jogosult. Betegszállítást az orvos csak abban az esetben rendelhet, ha a biztosított szállítása egészségügyi intézménybe vagy onnan lakására (tartózkodási helyére) másként nem oldható meg, és

a) csak fekvő helyzetben szállítható, vagy

b) betegsége miatt szállítása közben szakfelügyelete szükséges, vagy

c) járóképtelen vagy egészségi állapota kizárja a szokványos közlekedési eszközök használatát, vagy

d) fertőzésveszély vagy kóros magatartása miatt közforgalmú járművet nem vehet igénybe.

(4)[37] A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően részleges költségtérítés nélkül jogosult a biztosított betegszállításra, ha

a) közgyógyellátásban részesül,

b) sürgős szállítás esetén, továbbá

c) rendszeres művese- vagy sugárkezelésre, illetve

d) egészségügyi intézményből más egészségügyi intézménybe történő szállítás esetén.

(5)[38] Az (1) bekezdés ad)-ae) pontjai szerinti fogmegtartó és protetikai szolgáltatásokra - az üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés következtében szükségessé váló fogászati ellátás és fogpótlás kivételével - a biztosított 1998. január 1. napját követően csak abban az esetben jogosult, ha az előző évben szűrővizsgálaton részt vett, és az erről szóló igazolást bemutatja. Oktatási intézménybe járó 18 éven aluliak csoportos szűrővizsgálaton történő megjelenését a területileg illetékes iskolafogászati szolgálat igazolja, 18 éven felüli biztosított esetén az igazolást a szűrővizsgálatot végző fogorvos adja ki.

19/B. §[39]

(1)[40] A biztosított - a sürgős szükség esetén túl - az alapellátás orvosának beutalása nélkül jogosult igénybe venni a

a) bőrgyógyászati,

b) fül-, orr-, gége,

c) nőgyógyászati,

d) általános sebészeti és baleseti sebészeti,

e) szemészeti,

f) onkológiai,

g) urológiai szakrendelést, valamint

h) az ideggondozó, a bőr- és nemibeteg gondozó, a tüdőgondozó és az onkológiai gondozó keretében nyújtott orvosi ellátást.

(2) A szakellátásra beutalt biztosított - ideértve az (1) bekezdésben említett eseteket is - az egyes szakorvosi ellátásokat szakorvosi beutalással is igénybe veheti.

(3) A szakellátásra beutalt biztosított ismételt háziorvosi beutalás nélkül jogosult igénybe venni harminc napig a folyamatos járóbeteg-szakellátást, harminc napon túl abban az esetben, ha a szakellátás orvosa erről a háziorvost tájékoztatja.

(4)[41]

(5)[42] Az (1) bekezdésben foglalt esetben a szakellátás orvosa a biztosított háziorvosát írásban értesíti. Ha a szakellátás orvosa olyan elváltozást észlel, amely érintheti a biztosított gépjárművezetésre, lőfegyverviselésre és munkakörre való alkalmasságát, illetve, amelynek ismerete a beteg gyógykezelésével kapcsolatban nélkülözhetetlen (pl. gyógyszer-túlérzékenység) erről a háziorvost közvetlenül írásban értesíti.

(6)[43] Minden orvos, aki tagja a Magyar Orvosi Kamarának, jogosult saját magát, illetve közeli hozzátartozóját [Ptk. 685. § b) pont] szakellátásra utalni. Az egészségügyben dolgozók beutalására - az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az egészségügyi intézmény orvosa is jogosult.

19/C. §[44]

(1)[45] A gyógyászati céllal, külön jogszabályban meghatározott módon rendelt gyógyszerek árához társadalombiztosítási támogatás jár a biztosított részére, ha a gyógyszert - a tevékenység helye szerint területileg illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárral - gyógyszerek társadalombiztosítási támogatással történő rendelésére szerződést kötött orvos rendeli.

(2)[46] A biztosított részére a vényen rendelt gyógyszer árához akkor jár a társadalombiztosítási támogatás, ha azt az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárral (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási pénztár) a gyógyszer kiszolgálásra és a társadalombiztosítási támogatás elszámolására szerződést kötött gyógyszertár szolgáltatja ki. A gyógyszertár hitelt érdemlően köteles dokumentálni a - (4) bekezdés szerint 50, 70, 90 és 100%-os - társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek egyéves leltár-időszakonkénti készletét, időközi beszerzését és értékesítését.

(3) Az egészségbiztosítási pénztárak szerződést azzal a gyógyszertárral (gyógyszertár működtetőjével) kötnek, amely megfelel a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvényben meghatározott feltételeknek.

(4)[47] A társadalombiztosítási támogatás a külön jogszabályban meghatározott gyógyszereknél a támogatás mértékét megállapító jogszabály hatálybalépésének időpontjában a Népjóléti Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által a támogatás alapjául elfogadott mindenkori - ÁFÁ-val megnövelt (bruttó) - ár 0, 50, 70, 90, illetve 100%-ának megfelelő összeg, amely

a) az 50, 70 és 90%-os támogatásnál áremelkedés esetén a kihirdetéskor érvényes támogatás értéke egy évig változatlan, árcsökkenés esetén a társadalombiztosítás által a támogatás alapjául elfogadott ár 50, 70 és 90%-ának megfelelő összeg,

b) 100% esetében az ár változásának mértékével korrigált összeg.

(5) A társadalombiztosítási támogatás meghatározott összeg azoknál az azonos hatóanyagtartalmú gyógyszereknél, amelyek vagy különböző néven és/vagy más gyártó előállításából kerülnek forgalomba, és a törzskönyvező hatóság minősítése szerint egyenértékűek és az azonos hatóanyagot egyenértékű gyógyszerformában tartalmazzák, valamint alkalmazási módjuk megegyezik.

(6) A meghatározott összegű támogatást a támogatás alapjául kiválasztott gyógyszer tekintetében a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásával az arra megállapított százalékos támogatásnak megfelelő összegben kell meghatározni.

(7) Gyógytápszerek esetében - ha a törzskönyvező szerv alkalmazásukat klinikailag azonos javallatra állapította meg - a támogatás meghatározott összegben is megállapítható.

(8)[48] A (4)-(7) bekezdésben foglaltakat évente legalább egyszer, január 15-ig felül kell vizsgálni.

(9)[49] A társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek körét, az egyes gyógyszereknek a társadalombiztosítási támogatás alapjául elfogadott árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás mértékét, illetőleg összegét és a társadalombiztosítási támogatás elszámolásának módját a népjóléti miniszter rendeletben* állapítja meg.[50]

(10) A gyógyszerész a gyógyszer kiszolgáltatása előtt tájékoztatja a gyógyszert kiváltó személyt a kiváltandó gyógyszernek a társadalombiztosítási támogatással csökkentett áráról. Amennyiben - a külön jogszabályban előírt szakmai helyettesíthetőség figyelembevételével - a gyógyszer más olyan gyógyszerrel helyettesíthető, melynek a társadalombiztosítási támogatással csökkentett ára kedvezőbb és rendeléskor az orvos nem zárta ki a helyettesíthetőséget, a gyógyszerész a gyógyszert kiváltó személyt erről tájékoztatja és kérésére a gyógyszert helyettesítheti.

(11)[51] Az OEP az egyes gyógyszerek árához kifizetett társadalombiztosítási támogatások összegeiről - az elszámolási és vényellenőrzési rendszerében gyűjtött adatait - havonta (papíron, illetve számítógépes adathordozón) a Népjóléti Minisztériumnak megküldi.

(12)[52] A társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi intézmény által nyújtott szolgáltatás keretében az (1) bekezdés szerinti szerződésen a finanszírozási szerződés gyógyszerek rendelésére jogosult orvosok azonosító adatait tartalmazó mellékletét kell érteni.

(13)[53] A társadalombiztosítás által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatók orvosai, valamint a pro família gyógyszerrendelési jogot gyakorolni kívánó orvosok 1995. december 1-jét követően gyógyszert csak az (1) bekezdés szerinti szerződés alapján rendelhetnek társadalombiztosítási támogatással. A szerződés megkötését az érintett orvos kezdeményezésére a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár nem tagadhatja meg.

19/D. §[54]

(1) Az orvosi rehabilitációs ellátás keretében - külön jogszabályban meghatározott orvos által - rendelhető gyógyfürdőellátások:

a) termál gyógymedence (ideértve a hévízi tófürdőt is),

b) termál kádfürdő,

c) iszappakolás, iszapfürdő,

d) súlyfürdő,

e) szénsavas fürdő,

f) orvosi gyógymasszázs,

g) víz alatti vízsugármasszázs,

h) víz alatti csoportos gyógytorna,

i) komplex gyógyfürdőellátás

j) csoportos gyógyúszás 18 éves kor alatt.

(2)[55] A járóbeteg-ellátás során igénybe vett gyógyfürdőellátások társadalombiztosítási támogatásának mértéke az (1) bekezdés a)-j) pontjai szerinti gyógyfürdőellátások esetén az OEP által a társadalombiztosítási támogatás alapjául elfogadott áfával növelt ár 100 százalékának megfelelő összeg.

(3) Az orvos a gyógyfürdőellátásokat gyógyfürdőutalványon (a továbbiakban: utalvány) rendeli. Az utalvány az ellátás igénybevételének megkezdésétől számított 8, csoportos gyógyúszás esetén 12 hétig érvényes.

(4) Az (1) bekezdés szerinti gyógyfürdőellátások társadalombiztosítási támogatással kizárólag kúraszerűen rendelhetők és az ellátás nyújtására a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárral, illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatósággal (a továbbiakban együtt: MEP) szerződést kötött szolgáltatónál (a továbbiakban: gyógyfürdő) vehetők igénybe.

(5) A MEP gyógyfürdőellátásra azzal a gyógyfürdővel köt szerződést, amely

a) az (1) bekezdés a)-h) pontjaiban felsorolt gyógyfürdőellátások közül legalább négy fajta, vagy

b) az (1) bekezdés j) pontja szerinti gyógyfürdőellátás

szolgáltatására alkalmas.

(6) A gyógyfürdőellátások társadalombiztosítási támogatásának utólagos elszámolása a gyógyfürdő és a MEP között létrejött szerződés alapján történik. Társadalombiztosítási támogatás csak szabályosan kitöltött és érvényes utalvány alapján számolható el.

(7) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy az orvosi rehabilitáció keretében történő gyógyfürdőellátások rendelésének részletes szabályait, valamint az ellátásokhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatás elszámolásának rendjét rendeletben meghatározza.

19/E. §[56]

(1)[57] Társadalombiztosítási támogatás jár a biztosított részére a külön jogszabályban felsorolt - az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézet (a továbbiakban: ORKI) által gyógyászati segédeszköznek minősített, és azok rendelésére jogosult orvos által vényen rendelt - sorozatban és egyedileg gyártott új és újraértékesített, használt, kölcsönzött gyógyászati segédeszköz (a továbbiakban: gyógyászati segédeszköz) vásárlása, kölcsönzése, javítása esetén az OEP által elfogadott árához, kölcsönzési díjához, valamint az értékesített gyógyászati segédeszköz OEP által elfogadott javítási díjához.

(2) A megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: MEP) gyógyászati segédeszközök kiszolgálására, visszavásárlására, kölcsönzésére, javítására azzal a forgalmazóval (gyártóval) köt szerződést, amely megfelel a (3) bekezdésben előírt szakmai követelményeknek.

(3) A MEP a (2) bekezdés szerinti szerződést megköti

a) azzal az egyéni vállalkozóval, aki megfelel a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben és a végrehajtására kiadott, az Országos Képzési Jegyzékről rendelkező 7/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglalt előírásoknak, és

b) azzal a társas vállalkozással, amelynek főfoglalkozású alkalmazottja vagy személyesen munkát végző tagja rendelkezik az a) pontban előírt feltétellel,

c)[58] képesítési előírás hiányában azzal az egyéni vállalkozóval vagy társas vállalkozással, aki (amely) ORKI által minősített gyógyászati segédeszközt forgalmaz.

(4)[59] A külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközöknél a társadalombiztosítási támogatás az OEP által a támogatás alapjául elfogadott áfa nélküli ár 50, 85, illetőleg 100%-ának megfelelő, de legfeljebb a külön jogszabályban meghatározott fix összeg. Az OEP a támogatás összegére eső áfá-t a forgalmazónak megtéríti. Fix összegű támogatás csak az ORKI által minősített gyógyászati segédeszköz társadalombiztosítási támogatási ára alapján határozható meg.

(5)[60] A külön jogszabályban meghatározott és rendeltetésszerű használat közben meghibásodott - 12 hónapnál hosszabb kihordási idejű - gyógyászati segédeszközök javításánál a társadalombiztosítási támogatás az OEP által elfogadott áfa nélküli javítási díj 85%-a, legfeljebb azonban az új eszköz áfa nélküli árához nyújtott - a javítás időpontjában érvényes - társadalombiztosítási támogatási összeg 60%-ának áfá-val növelt értéke.

(6) Az újraértékesített és az új gyógyászati segédeszköz társadalombiztosítási támogatási összegének aránya megegyezik ezen eszközök társadalombiztosítási támogatás alapjául elfogadott árának arányával.

(7) Az OEP a társadalombiztosítási támogatás alapjául elfogadott árat, javítási díjat, a kölcsönzési díjat és a társadalombiztosítási támogatás összegét évente felülvizsgálja.

(8)[61] A gyógyászati segédeszközök kiszolgálásával, visszavásárlásával, javításával kapcsolatos társadalombiztosítási támogatás utólagos elszámolási rendjét, valamint a gyógyászati segédeszközök kölcsönzésével és használatba-adásával kapcsolatos egyéb elszámolási rendet - illetve az elszámoláshoz szükséges bizonylatok átadásának kötelezettségét - a forgalmazó (gyártó), a szolgáltató és a MEP között létrejött szerződésben kell meghatározni. A társadalombiztosítási támogatás csak szabályosan kiállított és érvényes vény, illetve munkalap alapján számolható el.

(9) Ha a biztosított - sajátos egészségi állapota miatt - a külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközzel nem látható el, a rendelésre jogosult orvos által javasolt eszköz árához, kölcsönzési és javítási díjához egyedi kérelem alapján - a Gyógyászati Segédeszköz Szakértői Bizottság javaslatára - az OEP főigazgatója támogatást nyújthat.

(10)[62] Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy rendeletben határozza meg a gyógyászati segédeszközök rendelésére vonatkozó szabályokat, orvosszakmai előírásokat, a kölcsönzés, valamint a visszavásárlás és használatba adás szakmai feltételeit, továbbá a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati segédeszközök körét, az eszközök kihordási idejét, árukhoz, kölcsönzési díjukhoz és javításukhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatás összegét, illetve mértékét.

(11)[63] A társadalombiztosítási támogatással történő gyógyászati segédeszköz rendelésére a 19/C. § (1) és (11)-(12) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

(12)[64] A népjóléti miniszter évente felülvizsgálja a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati segédeszközök körét.

19/F. §[65]

(1)[66] A járóbeteg-szakellátásra, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe beutalt biztosítottat az utazási költséghez nyújtott társadalombiztosítási támogatás akkor illeti meg, ha az egészségügyi szolgáltatást a T. 16/B. §-ában említett és a lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes, vagy - szakmailag indokolt esetben - a tartózkodási helyéhez legközelebb eső és megfelelő feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe.

(2)[67] Ha a biztosított beutaló nélkül, de orvosilag indokoltan vette igénybe a járóbeteg-szakellátást, az utazási költség megtérítése a lakóhelyére, illetőleg a tartózkodási helyére történő visszautazásra illeti meg.

(3)[68] A biztosítottat a gyógyászati segédeszköz igénybevétele (kiszolgáltatása) - ideértve a gyógyászati segédeszköz elkészítéséhez szükséges próbán való megjelenést is - során felmerült utazási költséghez nyújtott társadalombiztosítási támogatás akkor illeti meg, ha a beutaló orvos által megjelölt gyógyászati segédeszközt gyártók (kiszolgáltatók) közül a lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) legközelebb eső gyógyászati segédeszközgyártót (kiszolgáltatót) veszi igénybe. Nem jár társadalombiztosítási támogatás a gyógyászati segédeszköz átvétele miatt felmerülő utazási költséghez, ha a biztosított személyes megjelenését a segédeszköz-rendelésre jogosult orvos nem tartja indokoltnak.

(4)[69] A biztosítottnak a rehabilitáció keretében a 19/D. § szerint rendelt gyógyfürdőellátás, valamint az orvosi rehabilitáció keretében a 20/1995. (VI. 17.) NM rendeletnek megfelelő szanatóriumi ellátás igénybevételéhez is jár az utazási költségtérítés.

(5)[70] A társadalombiztosítási támogatás nem jár a helyi közlekedési eszköz igénybevételéhez.

(6)[71] A biztosítottal azonos módon illeti meg a társadalombiztosítási támogatás a 14 éven aluli gyermek kísérőjét, illetőleg a 14 éven felüli biztosított kísérőjét, ha a biztosított egészségi állapota miatt a kíséretet az illetékes orvos szükségesnek tartja.

(7)[72] Az (1)-(2), illetőleg (6) bekezdésben említett esetben a biztosított, illetőleg kísérője a MÁV, valamint a Győr-Sopron-Ebenfurti vasút magyar vonalán, továbbá a BKV-HÉV vonalain hitelezett utazási utalvány alapján, díjfizetés nélkül utazhat. A hitelezett utazási utalvány e célra rendszeresített szigorú számadású nyomtatvány, amely másodosztályon történő egyszeri utazásra jogosít.

(8)[73] Azt a biztosítottat, aki a közlekedési viszonylatok, illetőleg, aki a betegsége, egészségi állapota miatt vasúton (HÉV-en) utazni nem tud, társadalombiztosítási támogatásként az adott viszonylatban közlekedő menetrend szerinti közlekedési eszköz jegyének ára - ideértve a (6) bekezdésben említett kísérő jegyének árát is - illeti meg. A menetjegy árának megtérítésére való jogosultságot az illetékes orvos az e célra rendszeresített utazási utalványon igazolja.

(9)[74] Az (1)-(8) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a biztosított (kísérője) a 70. életévét betöltötte, kivéve, ha a biztosított betegsége, egészségi állapota miatt közforgalmú közlekedési eszközön utazni nem tud.

(10)[75] A hitelezett utazási utalvány (utazási utalvány) kiállítására jogosult

a) az alapellátás orvosa a szakellátásra történő beutaláskor;

b) az egészségügyi szakellátás orvosa - ideértve a gondozó intézet szakorvosát is - a vizsgálat, a kezelés, a kórházból való elbocsátás és az ismételt kezelés elrendelésekor;

c) a gyógyfürdő által kijelölt személy a gyógyfürdő szolgáltatás igénybevételét követően;

d) a gyógyászati segédeszközt gyártó (kiszolgáltató) által kijelölt személy a gyógyászati segédeszköz elkészítéséhez (javításához) szükséges próbára való berendeléskor és a gyógyászati segédeszköz átadásakor történő személyes megjelenés esetén.

(11)[76] A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, a korai fejlesztést és gondozást, a fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény és a rehabilitációs célú szakszolgálat igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költség megtérítéséhez utazási utalvány kiállítására a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vezetője jogosult. Az említett szolgáltatások igénybevételét a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője az erre a célra rendszeresített utazási utalványon havonta (hetente) igazolja.

(12)[77] A fogyatékos gyermek és kísérője részére a közforgalmú személyszállítási, utazási kedvezményekről szóló 13/1991. (I. 18.) Korm. rendeletben biztosított kedvezményt meghaladó része téríthető meg utazási költség címén, ha az utazás közforgalmú közlekedési eszköz igénybevételével történt.

(13)[78] Az utazási utalványok elszámolása a (7) bekezdésben említett közlekedési eszközök üzembentartója és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közötti szerződés alapján történik.

19/G. §[79]

(1) A tartósan külföldön foglalkoztatott biztosított és a vele együtt külföldön tartózkodó házastársa és gyermeke külföldön történő egészségügyi ellátása akkor fogadható el indokoltan igénybe vettnek, ha

a) eleget tettek a külön jogszabályban előírt orvosi vizsgálati kötelezettségnek;

b)[80] és az egészségügyi ellátás megfelel a T. 16/A. § (3) bekezdés b), c), d) és i) pontjaiban foglaltaknak, ideértve a sürgős szükség esetét is. A T. 16/C. § (1) bekezdésének alkalmazásánál az egészségügyi ellátás során rendelt gyógyszerhez nyújtott társadalombiztosítási támogatás összege megegyezik a belföldön rendelhető gyógyszerekhez nyújtott társadalombiztosítási támogatás összegével.

(2)[81] A T. 16/C. §-a (1) bekezdésének alkalmazásánál az egészségügyi ellátás költségét a VII. számú mellékletben foglaltak szerint kell megállapítani.

A T. 17-22. §-aihoz:

20. §

Ha a biztosított táppénzre jogosultsága a megszűnt biztosítása és a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló újabb biztosítása alapján is megállapítható, táppénzre csak az újabb biztosítása alapján jogosult.

21. §

(1) A kórházba utazás és visszautazás napjára táppénz annak is jár, aki nem keresőképtelen.

(2) Amennyiben a beutaltat helyhiány miatt később veszik fel a kórházba, a felvételtől táppénzre ugyanúgy jogosult, mint kórházba utalásakor, abban az esetben is, ha jogosultsága egyébként időközben megszűnt.

22. §

(1) A biztosítás megszakítás nélkül akkor áll fenn, ha abban a szabadnap, a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével egy napi megszakítás sincs.

(2) Nem számít megszakításnak a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának az ideje, valamint az a bedolgozói jogviszonyban töltött idő, amely alatt a biztosítás nem állott fenn.

23. §

(1)[82]

(2) Ha a bedolgozónál keresőképtelensége első napján feldolgozásra átvett anyag van, táppénz csak az anyag visszaszolgáltatásának a napjától jár. Nem alkalmazható ez a korlátozó rendelkezés abban az esetben, ha a munkáltató igazolja, hogy a keresőképtelenség ideje alatt a bedolgozó és családtagja bedolgozói munkát nem végez.

24. §[83]

25. §

A gyermekgondozási segélyben részesülőnek táppénz - a gyermekgondozási segély helyett - abban az esetben jár, ha a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadságot tartós (legalább 30 napi időtartamú) megbetegedés miatt szakítja meg.

26. §

(1) Keresőképtelen az is,

a) akit kórházba (klinikára) bármilyen ok miatt felvettek,

b) aki tizennégy évesnél fiatalabb vörhenybeteg gyermeket otthon ápol,

c) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

(2) Vörhenybeteg gyermek ápolása címén táppénz esetenként legfeljebb huszonkét napon át jár.

27. §

(1) A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott.

(2) Ha a biztosított a katonai szolgálat, ideértve a 15. § (1) bekezdésében említett szervek hivatásos, valamint továbbszolgáló állománya tagjainak a szolgálati idejét is, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása alatt válik keresőképtelenné, a keresőképtelenség első napjának a katonai szolgálat, illetőleg a segély folyósításának a megszűnését követő napot kell tekinteni.

28. §

A T. 18. §-ának d)-e) pontját megfelelően alkalmazni kell

a) a mostohaanyára és a mostohaapára,

b) a nevelőanyára, illetőleg a nevelőapára,

c) arra, akihez a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet állami gondoskodás alatt álló gyermeket helyezett el.

29. §

(1) Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.

(2) Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha

a) a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban, vagy

b) bírói ítélet (bírósági egyezség) alapján házastársa részére tartásdíjat, illetőleg gyermektartásdíjat fizet, vagy házastársától tartásdíjat kap.

(3) Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell tekinteni azt az élettársat is, aki bírói ítélet (bírósági egyezség) alapján a közös gyermek után élettársa részére gyermektartásdíjat fizet, vagy élettársától ezen a címen tartásdíjat kap.

(4) Egyedülállónak kell tekinteni azt, akinek a

a) férje sorkatonai szolgálatot teljesít,

b) házastársa kórházi ápolásban részesül, külföldön tartózkodik,

c) házastársa közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul,

d) házastársa a háztartásukban levő gyermekről a gyámügyi feladatokat ellátó illetékes szakigazgatási szerv igazolása szerint legalább két hónap óta nem gondoskodik,

e)[84]

(5) Egyedülállónak kell tekinteni azokat a házastársakat is, akik a vakok személyi járadékában részesülnek vagy arra egyébként jogosultak.

(6) Egyedülállóként kell figyelembe venni azt is, akinek a házastársa

a) az illetékes orvos igazolása szerint betegsége, illetőleg testi vagy szellemi fogyatékossága miatt munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette, és ez az állapota előreláthatóan hat hónapon át fennáll.

b) nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, kivételes nyugellátásban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, rendszeres szociális segélyben, hadigondozási pénzellátásban részesül,

c) kényszergyógykezelés alatt áll,

d) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt vagy munkaterápiás intézeti gyógykezelésre, illetve kényszergyógyításra kötelezett alkoholista,

és a házastárs keresete, jövedelme - ide nem értve az eseti segélyt és a tanulmányi ösztöndíjat - az a), c), d) pontban felsorolt esetekben az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, a b) pontban felsorolt esetekben pedig a házastárs nyugellátása, egyéb ellátása az öregségi [85. § (1) bek.], a rokkantsági [118. § (1) bek.], a baleseti rokkantsági [240. § (1) bek.] nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.

(7) A (4)-(6) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az élettársakra is.

(8)[85]

30. §

(1) A gyermek ápolása címén a T. 19. §-a (1) bekezdésének c)-e) pontja alapján járó, de igénybe nem vett napok a következő évre átvihetők. Nem vihetők át az igénybe nem vett napok arról az évről, amelyben a fizetés nélküli szabadság, a külföldi tartózkodás időtartama a 180 napot meghaladta, vagy a biztosításban töltött idő a 180 napot nem érte el. E rendelkezést együttélő szülők esetében akkor kell alkalmazni, ha mindkét szülő fizetés nélküli szabadságon vagy külföldön van, illetőleg egyik szülő biztosítási ideje sem éri el a 180 napot.

(2) Az egyedülállóság címén megállapított és igénybe nem vett napok csak abban az esetben vihetők át a következő évre, ha az egyedülállóság az előző év teljes időtartama alatt fennállott. Az egyedülállóság címén járó és igénybe nem vett napokat a következő évben (években) az egyébként együtt élő szülők csak egyedülállóként vehetik igénybe azzal, hogy e napok igénybevételére csak a nem egyedülállóként járó napok kimerítését követően kerülhet sor.

(3) A gyermekgondozási segély folyósításának megszűnését követő naptól a gyermek(ek) ápolása címén megállapított napok száma nem lehet több a gyermek(ek) következő születésnapjáig hátralevő napok számánál. Az így megállapított és fel nem használt napok a következő évre (évekre) átvihetők, függetlenül attól, hogy a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama a 180 napot meghaladta-e vagy sem.

(4) A nevelőszülőnél elhelyezett gyermek és az örökbefogadott gyermek ápolása címén megállapított napok száma nem lehet több az elhelyezés, illetőleg az örökbefogadás napjától a gyermek következő születésnapjáig hátralevő napok számánál.

30/A. §[86]

A T. 19. § (2) bekezdésének rendelkezését a R. 21. § (1) bekezdésében és a R. 26. § (1) bekezdés a) pontjában említett esetben is alkalmazni kell.

31. §

(1) A táppénzre jogosultság időtartamának a megállapításánál biztosításban töltött időként kell figyelembe venni

a) a katonai szolgálat idejét,

b)[87]

(2) A folyamatos biztosításban töltött idő tartamának megállapításánál a biztosításban töltött idő minden naptári napját figyelembe kell venni.

(3)[88] A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.

32. §[89]

(1)[90] Ha a biztosított betegség, terhesség vagy szülés miatt vált keresőképtelenné, és ennek első napját közvetlenül megelőző egy éven belül betegség, terhesség vagy szülés miatt táppénzben részesült, ezt az időt (előzmény) a táppénzre jogosultság újabb időtartamába be kell számítani.

(2) Nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított beteg gyermek ápolása címén részesült táppénzben.

(3) Ha a folyamatos biztosítás időtartama egy évnél rövidebb, a táppénzre való jogosultság időtartamának megállapításánál előzményként csak a folyamatos biztosítás ideje alatti táppénzfolyósítás időtartamát lehet figyelembe venni.

32/A. §[91]

33. §

Az, aki táppénzre jogosultságát kimerítette, táppénzre újból akkor jogosult, ha keresőképessé vált, és ezt követően biztosítottként munkát végez. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a fizetett szabadság időtartamát munkavégzésnek tekinteni nem lehet.

34. §

(1) Az egyévesnél idősebb beteg gyermek ápolása címén járó táppénzre jogosultság szempontjából előzményként csak azt az időt lehet figyelembe venni, amely alatt a biztosított ugyanazon gyermek ápolása címén a gyermek legutóbbi születésnapját követően táppénzben részesült.

(2)[92] A szülők közös háztartásában levő ugyanazon gyermek ápolása címén igénybe vett táppénzes napokat előzményként együttesen kell figyelembe venni.

35. §

Az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása, a vörhenybeteg gyermek ápolása, továbbá a közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat címén járó táppénzre jogosultság szempontjából előzményt figyelembe venni nem lehet.

36. §

(1) A táppénz - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.

(2) Nem jár táppénz

a)[93] a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs - ideértve a katonai szolgálat és a fizetés nélküli szabadság idejét is -, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn,

b) arra az időtartamra, amely alatt a biztosított külföldön tartózkodik, kivéve, ha a biztosított államközi egyezmény hatálya alá tartozik vagy államközi egyezmény keretében, illetőleg külön jogszabály alapján részesül külföldön gyógykezelésben,

c) a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt,

d)[94]

e) az ittasság miatt vagy abból eredően keletkezett keresőképtelenség első három napjára,

f) az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára,

g)[95]

h)[96] a munkanélküli segély, munkanélküli járadék, átképzési támogatás, keresetpótló juttatás, továbbá a pályakezdők munkanélküli segélye folyósításának időtartamára.

(3)[97] A munkaterápiás intézeti gyógykezelés alatt álló alkoholistának az intézeti gyógykezelés időtartamára táppénz nem jár. Ha a beutalt a kezelés ideje alatt munkaterápiás intézeten kívül részesül kórházi ápolásban, erre az időre a táppénz az általános szabályok szerint illeti meg.

37. §[98]

38. §[99]

(1) A táppénzt meg kell vonni attól, aki

a) a gyógyulását felróhatóan késleltette, illetőleg az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, illetőleg

b) az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.

(2) A Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár és a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság ellenőrzésre jogosult orvosának javaslatára a táppénzfolyósító szerv köteles a táppénz megvonásáról határozatban intézkedni.

39. §

(1)[100] A táppénz összegének megállapításánál a figyelembe vehető jövedelem naptári napi összege 3300 forintnál több nem lehet.

(2)[101]

(3)[102]

(4)[103] Ösztöndíjas szakmunkástanulónál az ösztöndíjat kell keresetként figyelembe venni.

(5)[104]

40. §[105]

40/A. §[106]

(1)[107] Az egyéni vállalkozó táppénzét a táppénz igénybevétel kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban egészségbiztosítási járulék alapjaként figyelembe vehető havi jövedelem; ennek hiányában a táppénz igénybevétel kezdetét magában foglaló naptári év első napján érvényes minimális bér harmincad része alapján kell megállapítani.

(2)[108]

41. §[109]

(1)[110] Az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában és a gazdasági társaságnál rendszeresen munkát végző segítő családtag napi táppénzét a T. 103/A. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jövedelem harmincad része alapján kell megállapítani.

(2)[111] Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a segítő családtag táppénzét a keresőképtelenség kezdő napját megelőző hónapban az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem alapulvételével kell megállapítani, ha a T. 103/A. § (4) bekezdése alapján választott magasabb összeg után a járulékot már legalább 365 napra megfizették.

42. §[112]

43. §[113]

44. §[114]

45. §[115]

(1)[116] A táppénz alapjaként figyelembe vehető naptári nap átlagkereset megállapításánál azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak az irányadó időszakban [T. 22. § (1)-(2) bekezdés] egészségbiztosítási járulékot kellett fizetnie. A december havi munkabért az irányadó időszakban kifizetettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha azt a következő év január hónapban fizetik ki.

(2) Ha a teljesítménybérben foglalkoztatott keresőképtelen biztosított munkáltatójánál nincs azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott biztosított, a T. 22. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásánál a táppénz alapjaként a munkaszerződésben előírt díjazás egy naptári napra jutó összegét kell figyelembe venni.

(3)[117]

45/A. §[118]

A T. 103/E. §-ában említett társas vállalkozó táppénzét a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben elért - az egészségbiztosítási járulék alapját képező - jövedelem egy naptári napra jutó átlaga alapján kell megállapítani. Ha a társas vállalkozó e tevékenységét a keresőképtelenség első napját magában foglaló naptári évben kezdte meg, táppénzét a keresőképtelenség bekövetkezése évének első napjától, a keresőképtelenség kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónap utolsó napjáig elért - az egészségbiztosítási járulék alapját képező - jövedelem naptári napi átlag alapján kell megállapítani. Ha a társas vállalkozónak sem a keresőképtelenséget közvetlenül megelőző évben, sem a keresőképtelenség bekövetkezésének évében nincs táppénzalapként figyelembe vehető jövedelme, táppénzét a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér harmincad része alapján kell megállapítani.

46. §[119]

47. §[120]

(1) A táppénz alapját képező naptári napi átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy az irányadó időszakban figyelembe vehető jövedelmet el kell osztani az ebben az időszakban a biztosításban töltött napoknak a (2) bekezdésben megjelölt napokkal csökkentett számával (osztószám).

(2) A biztosításban töltött napokat csökkenteni kell az igazolt távollét (pl. fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség időtartama) napjaival, ha a biztosítottnak erre az időre keresete nem volt.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a jutalom, a 13. havi illetmény - ideértve a köztisztviselő külön juttatását -, továbbá a prémium naptári napi átlagának kiszámításánál az osztószámot a (2) bekezdés szerinti időtartam naptári napjaival csökkenteni nem lehet.

47/A. §[121]

48. §[122]

49. §[123]

50. §[124]

51. §[125]

52. §[126]

53. §

A jogosult az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíj igénybevétele céljából a táppénzről lemondhat.

54. §[127]

A gyermekgondozási segélyben vagy a gyermeknevelési támogatásban részesülő személyre a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a táppénzre jogosultság időtartamának megállapításánál csak a gyermekgondozási segély vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartama alatt keletkezett biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni;

b) a táppénz összegének megállapításánál az a) pontban meghatározott, legutóbbi biztosítási jogviszonyból származó munkabért (munkadíjat) lehet figyelembe venni.

A T. 23-25. §-aihoz:

55. §

Terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő tartamára a csecsemőt örökbefogadó biztosított nőnek is jár.

56. §

A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi, illetőleg 270 napi biztosítási időbe be kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási segély folyósításának az idejét,

b) az oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét,

c)[128]

57. §

A bedolgozó terhességi-gyermekágyi segélyére a 23. § rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.

58. §

Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak

a) ha bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött kereső tevékenységét személyesen folytatja,

b) a külföldi tartózkodás időtartamára, kivéve, ha államközi egyezmény hatálya alá tartozik vagy gyermekével magánszemélyként átmenetileg tartózkodik külföldön.

59. §[129]

59/A. §[130]

(1) A T. 25. §-ának (3) bekezdésében említett 180 naptári nap alatt elért kereset kiszámításánál csak azt a keresetet - ide nem értve a jutalmat, a havi munkabér szerves részét nem képező prémiumot és az év végi részesedést - lehet figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulékot (1992. március 1. napja előtt nyugdíjjárulékot) fizetett. A terhességi-gyermekágyi segély kiszámításának alapja a 180 naptári napi kereset egy naptári napi átlaga.

(2) A T. 25. §-a (3) bekezdésének alkalmazásánál az egymást követő különböző biztosítási jogviszonyokban elért kereseteket, illetőleg az ellátás alapjaként figyelembe vehető jövedelmeket össze kell számítani.

(3)[131] A T. 25. §-a (3) bekezdésében említett tényleges, illetőleg szerződés szerinti keresetként a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának kezdő napját közvetlenül megelőző hónapban végzett munkáért kifizetett munkabért, ennek hiányában a szerződés szerinti keresetet kell figyelembe venni.

(4)[132] Annak, aki a munkanélküli ellátás folyósítása, illetőleg szünetelése alatt, vagy az ellátás megszűnését követő 42 napon belül szül és nem rendelkezik a T. 25. § (3) bekezdésében említett 180 napi egészségbiztosítási járulékalapot képező keresettel, a terhességi-gyermekágyi segély napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimális bér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a munkanélküli ellátás alapját képező átlagkereset a minimális bér kétszeresét nem éri el, naptári napi átlagkeresetként a munkanélküli ellátás alapját képező átlagkereset harmincad részét kell figyelembe venni.

60. §[133]

(1) A terhességi-gyermekágyi segélyre, ha eltérő rendelkezés nincs, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2)[134]

61. §[135]

62. §

A jogosult a gyermekgondozási segély igénybevétele céljából a terhességi-gyermekágyi segélyről lemondhat.

A T. 25/A. §-ához:

63. §[136]

64. §[137]

65. §[138]

66. §[139]

67. §[140]

A T. 26. §-ához:

68. §[141]

69. §[142]

70. §[143]

A T. 27. §-ához:

71. §[144]

72. §[145]

73. §[146]

A T. 36-43. §-aihoz:

74. §

Saját jogú nyugellátás a növelt összegű öregségi járadék és a növelt összegű munkaképtelenségi járadék, hozzátartozói nyugellátás a növelt összegű özvegyi járadék is.

74/A. §[147]

A saját jogú és a hozzátartozói, továbbá a baleseti nyugellátás folyósítását a nyugellátásban részesülő kérelmére szüneteltetni kell.

75. §[148]

(1) A T. 39. §-a (8) bekezdése f) pontjának alkalmazásában azt a nőt illeti meg a kedvezmény, aki a gyermeket szülte, továbbá aki a kiskorút legalább 10 éves időtartamban - egybefüggően vagy megszakításokkal - háztartásában nevelte. Háztartásban nevelt gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg, így különösen tanulmányai folytatása, gyógykezelése miatt tartózkodik a háztartáson kívül.

(2)[149]

(3) Külön-külön illeti meg a kedvezmény a gyermeket szülő nőt, és azt a személyt, aki az (1)-(2) bekezdésben megjelölt feltételek szerint nevelte a kiskorút. A kedvezményt ugyanazon személy gyermekenként csak egy jogcímen veheti igénybe.

(4) A nevelt- és az örökbefogadott gyermek után is jár a szolgálati idő kedvezmény, ide nem értve a hivatásos nevelőszülő gondozásában lévő gyermeket.

(5)[150] A szolgálati idő kedvezmény szempontjából a háztartásban felnevelés tényét a IX. számú melléklet szerinti nyilatkozattal, a gyermekszülés tényét születési anyakönyvi kivonattal kell igazolni. A gyermek tartós betegségét, továbbá fogyatékosságát - a 17/1990. (V. 8.) SZEM rendeletben foglaltak szerint kiállított - orvosi igazolással kell bizonyítani.

(6) A tartós beteg, illetve fogyatékos gyermek után járó szolgálati idő kedvezmény számítása során a 0,5 év 183 naptári napnak felel meg. A kedvezmény időtartama nem haladhatja meg a 4,5 évet.

(7) A szolgálati idő kedvezmény megállapításánál legfeljebb három gyermek vehető figyelembe.

(8) A T. 39. §-a (10) bekezdése szerinti csökkenést a T. 43. §-a (1) bekezdése alapján megállapított öregségi nyugdíj összegére kell végrehajtani.

75/A. §[151]

A korkedvezményre jogot szerzett személy részére az előrehozott öregségi nyugdíj a T. 39. § (8)-(9) bekezdésében meghatározott életév betöltését megelőző időponttól is jár.

75/B. §[152]

Az 1997. január 1-je előtt korkedvezményes öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett személyek öregségi nyugdíjkorhatára - függetlenül az igényérvényesítés időpontjától - nő esetében az 55., férfi esetében pedig a 60. betöltött életév.

76. §

(1) A korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékét az I. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az I. számú mellékletben felsorolt munkakörben, munkaviszonyban, ipari szövetkezeti tagként eltöltött időt a korkedvezményre jogosultság szempontjából abban az esetben is számításba kell venni, ha ezt az időt szolgálati időként figyelembe venni nem lehet. A külföldön eltöltött időnek csak azt a tartamát lehet számításba venni, amelynek során az igénylő bányában föld alatt dolgozott a jegyzékben felsorolt munkakörben.

(3) A korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben eltöltött időket egybe kell számítani. Az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe vehető idő minden harminc napját ötven nappal kell a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben eltöltött időhöz hozzászámítani.

(4)[153] A táppénzes állományban (betegszabadságon) töltött időt abban az esetben lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha az igénylő keresőképtelenségének bekövetkezésekor korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozott.

(5) A korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében felsorolt munkaköri meghatározásokat kiterjesztően értelmezni nem lehet. Az abban használt meghatározástól eltérő megjelölésű munkakört csak akkor lehet korkedvezményre jogosító munkakörnek tekinteni, ha

a) az eltérő megjelölés a jegyzékben felsorolt munkakörnek szűkített meghatározása vagy

b) az eltérés csak az elnevezésben mutatkozik, maga a munkakör - a munkaköri leírásból megállapíthatóan - a jegyzékben felsorolt munkakörrel azonos.

77. §

(1)[154] Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője - a munkaügyi minisztériummal egyetértésben - engedélyezheti a korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében felsorolt munkakörben eltöltött idő korkedvezményre jogosító időként történő figyelembevételét akkor is, ha a jegyzék szerint a korkedvezmény hatálya az üzemre nem terjed ki.

(2)[155] Ha a munkakör azonosítása tekintetében vita merül fel, az azonosítás kérdésében az illetékes minisztérium és az adott munkakör szerint illetékes szakmai (ágazati) érdekképviselet(ek), szakszervezet(ek) központi szerve(i) véleményének a meghallgatásával az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője dönt.

78. §[156]

(1) Korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében szereplő és a menetrendszerű tömegközlekedésben (személyszállításban) járművezetői munkakörben eltöltött időt akkor kell korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha a járművezető bármely munkáltatónál vagy vállalkozóként 1992. március 1-je előtt forgalomba állított járműtípust vezetett, illetőleg ezen oktatott.

(2)[157] Azokat, akik 1992. március 1-je előtt egyéb utazó és forgalmi munkakörben tengelyen eltöltött idővel korkedvezményre jogot szereztek, az továbbra is megilleti, de az említett időpont után ezen munkakörökben további korkedvezményt nem szerezhetnek.

(3)[158] Az 1992. február 29-ét követően forgalomba állított járműtípus esetében az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet alapján a Közlekedési Főfelügyelet (illetőleg az általa kijelölt szerv) - az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézettel egyeztetett - szakvéleményt ad arra vonatkozóan, hogy az adott járműtípus vezetése korkedvezményre jogosító járművezetői munkakörben végzett munkának minősül-e.

(4)[159] A Közlekedési Főfelügyelet a korkedvezményre jogosultságra vonatkozó szakvéleményét köteles a jármű forgalomba állításával megegyező időpontban az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak megküldeni.

79. §

(1) A korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében a polgári repülésnél felsorolt munkakörben azt a naptári évet lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, amelyben az igénylő repülési óraszáma legalább 200 óra. A repülési óraszám megállapításánál a légügyi hatóság külön megbízása alapján végzett repülési órák számát is figyelembe kell venni. Nem vonatkoznak ezek a rendelkezések a légiforgalmi irányító munkakörben töltött időre.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásánál a ténylegesen repüléssel töltött órák számát

a) a berepüléseket, hatósági műszaki ellenőrző repüléseket, repüléstechnikai vizsgáztatásokat végző dolgozónál, a helikopter személyzeténél, valamint a vitorlázó repülőnél négyszeresen,

b) az a) pontban nem említett különleges (mezőgazdasági, erdővédelmi, egészségügyi, vízügyi stb.) repülési feladatokat ellátó dolgozónál, valamint a légitaxi személyzeténél kétszeresen

kell figyelembe venni.

(3) Ejtőernyősnél - az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően - korkedvezményre jogosító időnek azt a naptári évet kell tekinteni, amelyben légi járműből legalább ötven ugrást hajtott végre, vagy pedig ejtőernyős ugrással, illetve ejtőernyősök ugrásának az előkészítésével kapcsolatos repülési óraszáma legalább huszonöt.

(4)[160] A táppénzes állományban (betegszabadságon) töltött idő minden naptári napjára annyi repülési órát (ejtőernyős ugrást) kell számítani, mint amennyi a naptári év többi napjára átlagosan esik.

(5) A repülési (ejtőernyős) szakképzés idejét - tényleges tartamára tekintet nélkül - ötévi korkedvezményre jogosító időként kell figyelembe venni.

80. §

A 15. § (1) bekezdésében említett szerveknél a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében felsorolt polgári repülési munkakörnek megfelelő beosztásban hivatásos állományban eltöltött időt a hivatásos állományúak szolgálati idejének a számítására vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.

81. §

(1) A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni a 15. § (1) bekezdésben említett szerveknél, korábban a fegyveres erőknél és fegyveres testületeknél

a) hivatásos szolgálatban ténylegesen eltöltött szolgálati időt

b)[161] nem hivatásos szolgálatban vagy más állam hadseregében eltöltött és az a) pont szerinti hivatásos szolgálatba beszámított időt.

(2) A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni az (1) bekezdésben említett szerveknél továbbszolgáló állományban 1960. december 17-e után eltöltött időt is.

(3)[162] Továbbszolgáló állományban 1960. december 18-a előtt eltöltött időt, valamint a katonai szolgálatban töltött időt (175. §) abban az esetben lehet a korkedvezményre jogosultság szempontjából számításba venni, ha az igénylő e szolgálatát megelőző és követő harminc napon belül az I. számú mellékletben felsorolt munkakörben dolgozott.

82. §

Az öregségi nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelyen az igénylő az öregségi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte. Ha az igénylőnek eddig a napig nincs meg a jogosultságához szükséges szolgálati ideje, a jogosultság az előírt szolgálati idő megszerzését követő nappal nyílik meg.

83. §

Az öregségi nyugdíjra jogosultságot a baleseti rokkantsági nyugdíj csak abban az esetben zárja ki, ha ennek összegét szolgálati időként figyelembe vehető jogviszonyban elért kereset alapján állapították meg.

84. §

(1)[163] Az öregségi nyugdíjnak a T. 43. §-a (1) bekezdése szerint járó összegét a havi átlagkereset fél százalékával kell növelni minden olyan év után, amelyre az igénylő nyomdász segélyező egyesület vagy nyugdíjpénztár tagjaként 1946. augusztus 1-je és 1951. december 31-e közötti időben járulékot fizetett.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetnél 1946. augusztus 1-je és 1951. december 31-e között fennállott tagsági időnek arra a tartamára is, amely alatt a tag egyidejűleg munkaviszonyban állott.

84/A. §[164]

(1) A T. 43. § (4) bekezdésében meghatározott nyugdíjnövelésre való jogosultság szempontjából, továbbá annak mértéke tekintetében - az egyéb feltételek fennállása esetén - az 1997. január 1-je előtt megszerzett szolgálati időt is figyelembe kell venni.

(2) Annak a személynek, aki a T. 43. § (6) bekezdése szerint nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását kéri (a továbbiakban: rögzített nyugdíj), nyugdíját a reá irányadó korhatár betöltésének időpontjában érvényes összegben kell megállapítani. Annak, aki a nyugdíjkorhatárt 1997. január 1-je előtt már betöltötte, rögzített nyugdíját olyan összegben kell megállapítani, amilyen összegben az 1997. január 1-jétől megilletné őt. A rögzített nyugdíjat határozattal kell megállapítani. A megállapításnál az R. 266. §-ában foglalt feltételek fennállását nem kell vizsgálni.

(3) Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől folyósított állandó özvegyi nyugdíj a T. 43. §-a (6) bekezdésének alkalmazását kizárólag abban az esetben zárja ki, ha az igénylő a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől szerzett szolgálati idejének legalább fele részében - a T. 60. § (1) bekezdése vagy a T. 95. §-a alapján - állandó özvegyi nyugdíjban részesült.

(4)[165] A T. 43. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a nyugdíjnövelés a baleseti rokkantsági nyugdíjhoz is jár.

84/B. §[166]

A T. 43. §-a (1) bekezdésének alkalmazásánál az a) és b) pont közül annak alapján kell az öregségi nyugdíjat megállapítani, amely a megszerzett szolgálati idő alapján magasabb mértékű ellátást biztosít.

85. §

(1)[167] Ha az öregségi nyugdíjat 1996. december 31-ét követő, de 1998. január 1-jét megelőző időponttól állapítják meg, annak legkisebb összege havi 11 500 forint.

(2)[168]

(3) Ha az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset az (1) bekezdésben meghatározott összeget nem éri el, az öregségi nyugdíj összege azonos a havi átlagkereset összegével. Ezt az összeget kell a nyugellátások emeléséről, illetőleg kiegészítéséről szóló külön jogszabály szerint emelni. Az így megállapított öregségi nyugdíj azonban nem lehet több az (1) bekezdésben meghatározott összegnél.

(4)[169]

(5)[170] Az (1) és (3) bekezdés rendelkezései az öregségi résznyugdíj megállapításánál nem alkalmazhatók.

(6)[171][172] Ha az átmeneti járadékban részesülő öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, öregségi nyugdíja, előrehozott öregségi nyugdíja - ide nem értve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat - a megállapítás időpontjában nem lehet kevesebb annál az összegnél, amely az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése, illetőleg az előrehozott öregségi nyugdíj megállapítása hónapjában átmeneti járadék címen megilleti. E rendelkezést kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha átmeneti járadék helyett rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat állapítanak meg.

86. §

(1) Továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlék (a továbbiakban: ösztönző nyugdíjpótlék) jár annak, aki öregségi nyugdíjra jogosultságának a megszerzése után - a nyugdíj megállapítása nélkül - munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagként legalább egy évet (365 naptári napot) munkában töltött.

(2) A munkaviszonyban vagy ipari szövetkezet tagjaként munkában töltött idő számításánál a szolgálati időnek azt a tartamát kell figyelembe venni, amely alatt az igénylő

a) munkaideje a munkakörére megállapított törvényes (teljes) munkaidőt elérte, és

b) munkabért (munkadíjat) kapott.

(3) A mezőgazdasági szövetkezet tagjaként munkában töltött idő számításánál annyi hónapot - naptári évenként legfeljebb tizenkét hónapot - kell figyelembe venni, ahányszor az igénylő munkavégzéssel tizenhárom, nő nyolc munkanapot szerzett. Ez nem vonatkozik a tagság fennállása alatt a vezetőség engedélyével létesített munkaviszonyban töltött idő figyelembevételére. Ha az igénylő mezőgazdasági szövetkezeti tagsága egész naptári éven át nem állott fenn, legfeljebb annyi hónap vehető munkában töltött időként figyelembe, ahány hónapon át a tagság fennállott.

(4)[173] Mezőgazdasági szövetkezeti tagként munkavégzéssel szerzett munkanapnak a 151. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott napok számítanak.

(5) Az ösztönző nyugdíjpótlékra jogosultság szempontjából a bedolgozóként, továbbá 1976. január 1-jét megelőzően mezőgazdasági szövetkezetnél munkaviszonyban vagy tagként munkában töltött időt figyelembe venni nem lehet.

(6) Az ösztönző nyugdíjpótlékra jogosultság szempontjából az 1980. december 31-ét követően munkában töltött időből a fizikai munkakörben töltött időt lehet figyelembe venni. Aki 1980. december 31-ig egyéb munkakörben egy évnél rövidebb időt töltött munkában, ösztönző nyugdíjpótlékra a 88. § (2) bekezdésének a megfelelő alkalmazásával erre az időre is jogosult.

(7)[174] Az 1990. december 31-ét követően munkaviszonyban (szövetkezeti tagként) eltöltött időt ösztönző nyugdíjpótlékra jogosultság szempontjából figyelembe venni nem lehet.

(8)[175] Azt, aki 1990. december 31-ig egy évnél rövidebb, de legalább harminc nap ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító időt szerzett, ösztönző nyugdíjpótlék a 88. § (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával erre az időre is megilleti.

87. §

(1) Az ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító időt legkorábban az öregségi nyugdíjra jogosultság megnyílása napjától lehet számítani.

(2) A korkedvezményes öregségi nyugdíjra jogosultság megnyílása napjának az ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító idő számítása szempontjából történő megállapításánál a korkedvezményes munkakörben töltött időt a nyugdíj megállapításáig, legfeljebb azonban a hatvanadik, nőnél az ötvenötödik életév betöltéséig lehet figyelembe venni.

(3) A munkaviszonyban vagy ipari szövetkezeti tagként egyidejűleg fennálló részfoglalkozásokban eltöltött időket egybe kell számítani. Az egybeszámított munkaidő ösztönző nyugdíjpótlékra akkor jogosít, ha az a főfoglalkozásként fennálló munkakörre megállapított törvényes munkaidőt eléri.

(4) Az egybeszámított részfoglalkozások alapján járó ösztönző nyugdíjpótlék mértékére a főfoglalkozás szerinti munkakör az irányadó.

(5) Ösztönző nyugdíjpótlékra jogosultság szempontjából 1980. december 31-ét követően a részfoglalkozásokban eltöltött időkből csak a fizikai munkában - ideértve a 88. § (4) bekezdés b) pontjában felsorolt munkaköröket is - eltöltött időket lehet egybeszámítani.

88. §

(1) Az ösztönző nyugdíjpótlék a termelésben és a forgalomban, valamint a lakosság ellátásával kapcsolatban álló fizikai munkakörben töltött minden év után az öregségi nyugdíj hét, egyéb munkakörben három százaléka. Az 1972. január 1-jét megelőzően munkában töltött időre az ösztönző nyugdíjpótlék mértéke fizikai munkakörben az öregségi nyugdíj három, egyéb munkakörben egy százaléka.

(2) A munkában töltött idő egy vagy több évet meghaladó, de 365 napot el nem érő tartamára (töredék időre) az ösztönző nyugdíjpótléknak a töredék idővel arányos része jár. Nem jár ösztönző nyugdíjpótlék a harminc napnál rövidebb időre.

(3) A különböző mértékű ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító időket külön-külön kell számítani és megállapítani, hogy az igénylő hány év és hányszor harminc nap után jogosult ösztönző nyugdíjpótlékra. Ha a különböző mértékű ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító töredék idők együttesen a harminc napot elérik, az ösztönző nyugdíjpótlék erre a harminc napra a hosszabb töredék időre irányadó mérték szerint jár.

(4) Az (1) bekezdésben megállapított magasabb mértékű ösztönző nyugdíjpótlék

a) a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében (FEOR) felsorolt fizikai, valamint

b) 256 Ápolónő, ápoló

257-258 Asszisztens

259 Egyéb egészségügyi szakképesítéshez kötött foglalkozások, a 2590 Vizsgázott fogász munkakör kivételével

262-263 Közép- és alsó fokú tanintézeti tanár, tanító, óvónő és egyéb pedagógus

foglalkozás alapján jár.

89. §

(1) Az öregségi nyugdíj megállapítása után munkában töltött idő alapján - a 86-88. §-ok megfelelő alkalmazásával - ösztönző nyugdíjpótlék jár annak a nyugdíjasnak, akinek a nyugdíja kérelemre vagy 1988. január 1-je előtt a foglalkoztatási keret vagy keretösszeg kimerítése miatt szünetelt.

(2) Az ösztönző nyugdíjpótlék szempontjából nem vehető figyelembe az az idő, amelyre öregségi nyugdíjat folyósítottak.

(3) Az öregségi nyugdíjasként szerzett ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító időhöz hozzá kell számítani a nyugdíj megállapítása előtti időből fennmaradt (a nyugdíj megállapításánál figyelembe nem vett) ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító időt, és az ösztönző nyugdíjpótlékot az egybeszámított idő figyelembevételével kell megállapítani.

(4) Az öregségi nyugdíj megállapítását követően munkában töltött időre ösztönző nyugdíjpótlék legkorábban a nyugdíj újbóli folyósításának az időpontjától jár.

(5) Ösztönző nyugdíjpótlékkal kiegészített öregségi nyugdíj újbóli megállapítása [T. 46. § (2) bek.] esetén az ösztönző nyugdíjpótlékot az öregségi nyugdíj új összege alapján kell megállapítani.

90. §

Az öregségi nyugdíjnak az ösztönző nyugdíjpótlékkal kiegészített összege a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet.

A T. 44-45. §-aihoz

91. §[176]

A T. 54. §-a (5) bekezdésének alkalmazása esetén a havi átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, mintha a szolgálati idő figyelembevételét nem kellene korlátozni. Ez vonatkozik az egyéni vállalkozó havi átlagkeresetének meghatározására is.

92. §[177]

A T. 44. § (1) bekezdés alkalmazásánál a baleseti járadékot, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések szerint járó keresetkiegészítést az egyes naptári években azon határösszegen felül is figyelembe kell venni, amely összegig a kereset, jövedelem után nyugdíjjárulékot kell fizetni.

93. §

(1) Az öregségi nyugdíj összegének a megállapításánál a főfoglalkozású munkaviszonnyal (ipari szövetkezeti tagsággal) egyidejűleg mellékfoglalkozásként fennálló munkaviszonyból (ipari szövetkezeti tagságból) származó keresetet időarányosan figyelembe kell venni, ha az igénylőt főfoglalkozásában a munkakörére megállapított törvényes munkaidőnél rövidebb munkaidőre alkalmazták.

(2) A másodállásból származó keresetet az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni nem lehet.

(3) Főfoglalkozásnak azt a foglalkozást kell tekinteni, amelyből származó kereset a nagyobb.

94. §

(1) Ha a főfoglalkozás és a mellékfoglalkozás szerinti munkakörökre irányadó törvényes munkaidő azonos, a mellékfoglalkozásban elért keresetből annyi időre eső keresetet lehet figyelembe venni, amennyi a főfoglalkozás szerinti tényleges munkaidőt a munkakörre megállapított törvényes munkaidőre kiegészíti.

(2) Ha a főfoglalkozás és a mellékfoglalkozás szerinti munkakörökre irányadó törvényes munkaidő nem azonos, meg kell állapítani, hogy a főfoglalkozásban a tényleges munkaidőt a törvényes munkaidőre kiegészítő idő hányad része a törvényes munkaidőnek, továbbá, hogy erre az időhányadra az igénylőt a mellékfoglalkozásban milyen összegű részkereset illetné meg. Az így kiszámított részkereset - legfeljebb azonban a mellékfoglalkozásból származó tényleges kereset - összegével lehet a főfoglalkozásból származó keresetet kiegészíteni.

(3) Ha a mellékfoglalkozásban végzett helyettesítés tartama egyfolytában a harminc napot nem haladja meg, a helyettesítésért járó díjazást az átlagkereset megállapításánál figyelembe kell venni.

95. §

(1) Ha az igénylőnek a főfoglalkozás keretében betöltött munkakörére a munkajogi szabályok kötelező munkaidőt nem határoznak meg és az ebből származó keresete havi 3500 forintnál kevesebb, a mellékfoglalkozásból származó kereset legfeljebb olyan összegben vehető figyelembe, amilyen összeg a főfoglalkozásból származó keresetet havi 3500 forintra egészíti ki.

(2) Ha a mellékfoglalkozás keretében betöltött munkakörre a munkajogi szabályok a kötelező munkaidőt nem határozták meg, a mellékfoglalkozásból származó keresetből legfeljebb annyiszor havi 450 forintot lehet számításba venni, ahány óra a főfoglalkozás szerinti munkaidőt a munkakörre megállapított törvényes munkaidőre kiegészíti.

96. §[178]

(1)[179] Keresetként az 1992. április 1-jét megelőző időre havi 3500 forint, az 1992. március 31-ét követő időre az 1992. január 1-jén érvényes minimális bér összege, havi 8000 forint, 1993. február 28. napját követően pedig a nyugdíj megállapításának napját megelőző naptári hónapban érvényes - külön jogszabályban általánosan meghatározott - minimális bér összege képez nyugdíjalapot a háztartási alkalmazottként töltött időre. A minimális bért az átlagkereset meghatározásánál a magánszemélyek jövedelemadójával csökkenteni nem kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni az átlagszámítási időszaknak arra a tartamára nézve is, amelyet az igénylő szigorított javító-nevelő munkában töltött vagy amely alatt a szakszövetkezeti tag 1992. március 1-je előtt társadalombiztosítási járulékot fizetett.

(3) Ha a havi átlagkereset megállapításnál figyelembe vehető keresettel azonos időre baleseti rokkantsági nyugdíj járt, erre az időtartamra a 4. fokozatú baleseti járadéknak megfelelő összeget kell keresetként figyelembe venni.

(4)[180] A havi átlagkereset meghatározásánál az 1987. december 31-e utáni időre eső nyugdíjjárulék-köteles keresetet, az 1987. december 31-e utáni időponttól megállapított baleseti járadékot, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó és 1987. december 31-e utáni időre eső keresetkiegészítést csökkenteni kell a magánszemélyek jövedelemadójának kizárólag ezen keresetekre eső összegével. Az 1996-ban és 1997-ben elért keresetekre eső személyi jövedelemadó képzett összegét a munkáltató, a bér kifizetője által történt adóelőleg megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni. Az 1988. január 1-je, az és 1996. december 31-e közötti, valamint az 1997. évre eső keresetekből az adó kiszámításánál naptári évenként[181]

a) az 1988. január 1-je és 1990. december 31-e közötti keresetből 12 000 forintot,

b) az 1991-ben elért kereset alapján kiszámított adó összegéből 3000 forintot,

c)[182] az 1993-ban elért kereset alapján kiszámított adó összegéből 2400 forintot,

d)[183] az 1994-ben elért keresetből egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék címén tíz százalékot,

e)[184] az 1995-ben elért kereset alapján megállapított adó összegéből az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék címén levont összeg 25 százalékát

f)[185] az 1997-ben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset, jövedelem 20 százalékát, de legfeljebb jogosultsági hónaponként havi 3600 Ft-ot

kell levonni.

Nem irányadók azonban a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerinti, összjövedelmet csökkentő kiadások és adókedvezmények.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az öregségi nyugdíjat a 101-103. §-ok szerint kell megállapítani.

(6)[186] A T. 119/D. §-ának (1) bekezdése alapján megállapodást kötő személy e minőségben eltöltött idejére öregségi nyugdíjának megállapításánál keresetnek az az összeg számít, amely után járulékot fizet.

(7)[187] A T. 44. §-a (1) bekezdésének alkalmazásánál az 1991. évi IV. törvényben biztosított juttatások alatt a munkanélküli járadékot, a pályakezdők munkanélküli segélyét, a képzést elősegítő keresetkiegészítést, a keresetpótló juttatást és az 1991. évi IV. törvény hatálybalépését megelőző időponttól megállapított, munkanélkülieket megillető ellátást is érteni kell.

(8)[188] Ha a szociálpolitikai egyezmény szakmai átlagkereset figyelembevételét írja elő, akkor a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 26. §-a (3) bekezdésének rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.

(9)[189] A keresetre vonatkozó adatokat - tekintettel a T. 120. és 120/A. §-saiban foglaltakra is - a munkáltató nyilvántartása alapján kiállított igazolással, vagy a munkavállaló birtokában lévő egykorú okirattal kell igazolni.

97. §[190]

(1)[191] A havi átlagkereset kiszámításánál az 1987. december 31-ét követő időre a 96. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell a keresetet naptári évenként meghatározni. Az így kiszámított összeghez kell naptári évenként hozzáadni az adóalapot nem képező, de nyugdíjjárulék-köteles egyéb keresetet és az 1988. január 1-je előtti időponttól megállapított baleseti járadékot.

(2) Ha a biztosítottnak nem volt naptári évenként 365 (szökőévben 366) napi keresete, a naptári évre eső keresetet a következők szerint kell megállapítani:[192]

a)[193] a naptári évben elért (az ebben az évben kifizetett adóköteles jutalom és adóköteles év végi részesedés nélküli) kereset, továbbá a T. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti időre járó és 1987. december 31-e utáni időponttól megállapított baleseti járadék, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó keresetkiegészítés, a betegszabadság tartamára folyósított összeg alapjául szolgáló átlagkereset és az 1991. évi IV. törvényben biztosított juttatások közvetlen vagy közvetett alapjául szolgáló átlagkereset összegét el kell osztani a biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt, majd

b)[194] az egy napra eső keresetet meg kell szorozni 365-tel (szökőévben 366-tal) és a szorzathoz hozzá kell adni a naptári évben kifizetett adóköteles jutalom (jutalomrész) és év végi részesedés összegét;

c)[195] az így képzett évi keresetből 1988. január 1. és 1990. december 31. között naptári évenként 12 000 forintot, 1994-ben pedig egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék címén tíz százalékot le kell vonni;

d)[196][197] majd meg kell határozni az így kiszámított összegre eső képzett adóösszeget [az 1991. évben elért keresetre képzett adót 3000 forinttal, az 1993. évre képzett adót 2400 forinttal, az 1995. évre képzett adót a 96. § (4) bekezdés e) pontjában meghatározott összeggel, az 1997. évre képzett adót pedig a kereset, jövedelem 20 százalékát kitevő összeggel, de legfeljebb havi 3600 forinttal csökkenteni kell], amelyet el kell osztani 365-tel (szökőévben 366-tal);

e) az egy napra eső adóösszeg figyelembevételével ki kell számítani a ténylegesen elért keresetre eső adóösszeget (ezt úgy kell kiszámítani, hogy az egy napra eső adóösszeget meg kell szorozni a biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt), és

f) ezzel az összeggel kell a naptári évi keresetet csökkenteni, majd

g) az így kiszámított összeghez hozzá kell adni az adott naptári évben elért, adóalapot nem képező, de nyugdíjjárulék-köteles egyéb keresetet;

h)[198] az a)-g) pontok szerint megállapított naptári évi keresetekhez hozzá kell adni az átlagszámítási időszak alatt folyósított és 1988. január 1-je előtti időponttól megállapított baleseti járadék naptári évre szóló összegét, majd

i)[199] az a)-h) pontok alapján meghatározott naptári évi kereseteket a T. 44. §-a (3) bekezdésében meghatározott szorzószámokkal kell növelni;

j)[200] ha az igénylőnek az 1988. január 1-je és a nyugdíj megállapítása közötti időben nincs 1260 napi - 1995. december 31-ét követő időponttól történő nyugdíj-megállapítás esetén az 1260 napnak naptári évenként 180-180 nappal növelt naptári napi keresete, az 1988. január 1-je előtti időből kell a hiányzó napokra eső keresetet figyelembe venni. Az 1988. január 1-je előtti időben elért keresetet a magánszemélyek jövedelemadójával csökkenteni nem kell. A T. 44. §-ának (5) bekezdésében említett növelés mértékét a VIII. számú melléklet tartalmazza.

(3)[201] Ha a nyugdíjazás évében (a továbbiakban: töredékév) elért keresetet is figyelembe kell venni, az erre az időre eső és nyugdíjalapot képező keresetet a (2) bekezdés a)-i) pontjában foglaltak megfelelő alkalmazásával kell kiszámítani.

(4)[202] Az öregségi nyugdíj alapját képező átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a T. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti átlagszámítási időszak alatt elért keresetet és ez alatt az időszak alatt kifizetett év végi részesedés, jutalom, jutalék, prémium együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszak alatt biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek keresete volt. Az így kapott napi átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel és el kell osztani 12-vel.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásánál a nyugdíjazást követő év végéig kifizetett bányászati hűségjutalmat úgy kell tekinteni, mintha azt a nyugdíj megállapítását megelőző napon fizették volna ki.

(6)[203] Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni.

98. §[204]

99. §

(1)[205] A 96-97. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a mezőgazdasági szövetkezeti tag átlagkeresetének kiszámításánál is az 1993. január 1-je előtti naptári évekre vonatkozóan azzal az eltéréssel, hogy az osztószám megállapításánál a 151. § (6) bekezdésében felsorolt, továbbá - ha munkanap jóváírás nem történt - azok a napok nem vehetők figyelembe, amelyeken a tag

a) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült,

b) keresőképtelen volt, de betegségi segélyt, táppénzt nem kapott,

c) jogszabály alapján kötelezően engedélyezett fizetés nélküli szabadságon volt,

d) hatósági idézés alapján állampolgári kötelezettségét teljesítette,

e) házastársa, szülője, gyermeke temetése miatt volt távol.

(2)[206] Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a betegszabadság napjait osztószámként figyelembe kell venni, keresetnek a T. 44. §-ának (1) bekezdésében meghatározott összeg számít.

(3)[207] A mezőgazdasági szövetkezeti tag 1988. január 1-je és 1992. december 31-e közötti keresetére vonatkozó adóösszeg kiszámításánál a 151. § (4) bekezdése alapján elismert szolgálati idő minden 30 napjára eső keresetet egyhavi keresetnek kell tekinteni. Ha azonban az átlagkereset szempontjából irányadó osztószámot az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni, a 97. § (2)-(3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4)[208] Az átlagszámítási időszaknak arra a tartamára, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag nem a szövetkezetben, hanem egyéb - biztosítással járó - jogviszony keretében dolgozott, azt a keresetet kell számításba venni, amely után egyéb biztosítása alapján nyugdíjjárulékot fizetett. Ezen időtartam naptári napjait - az (1) bekezdéstől eltérően - osztószámként is figyelembe kell venni.

(5)[209] Az átlagszámítási időszaknak arra a tartamára, amely alatt a taggal tisztség betöltése céljából kettős mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszonyt létesítettek, vagy a tagot - mint szakembert - több mezőgazdasági szövetkezet közösen foglalkoztatta, figyelembe kell venni valamennyi mezőgazdasági szövetkezettől kapott azt a keresetet, amely után nyugdíjjárulékot kellett fizetni.

(6)[210] A mezőgazdasági szövetkezet tagjának és alkalmazottjának eredménytől függő részesedésére az év végi részesedésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(7)[211] A szövetkezeti tagsági viszony keretében munkaviszony jellegű vagy vállalkozási jellegű jogviszonyban dolgozónál az 1992. február 29-ét követő időre keresetként személyes közreműködés idejére az az összeg vehető figyelembe, amely után nyugdíjjárulékot fizetett.

100. §[212]

A T. 44/A. §-át akkor is alkalmazni kell, ha az egyéni vállalkozónak vagy a társas vállalkozás tagjának figyelembe vehető havi jövedelméből kell megállapítani az öregségi nyugdíjat.

101. §

(1)[213] A bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél föld alatt legalább tizenöt éven át korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozó öregségi nyugdíját, kérelemre, annak a keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amit a vele azonos munkakörben foglalkoztatottak a nyugdíj megállapítását megelőző naptári évben átlagosan elértek annál a munkáltatónál, ahol az igénylő ebben a munkakörben utoljára dolgozott. A munkakör változása esetén a korábbi korkedvezményes munkakörben elért átlagkeresetet kell alapul venni, ha az igénylő a változásig is legalább tizenöt évet dolgozott föld alatt, korkedvezményre jogosító munkakörben, és a korábbi munkakör szerinti átlagkereset számára kedvezőbb. A gazdálkodó szervezet, illetőleg a korkedvezményre jogosító tevékenység megszűnése esetén azonos tevékenységet folytató bányaüzemnél, ennek hiányában a bányászat ágazati irányítását ellátó miniszter által - az illetékes érdekképviseleti szerv véleményének meghallgatásával - meghatározott bányaüzemnél azonos munkakörben foglalkoztatottak átlagkeresetét kell figyelembe venni. E rendelkezés akkor alkalmazható, ha az igénylő a nyugdíj megállapításáig korkedvezményre jogosító munkát végzett, vagy egészségi okból került föld feletti munkakörbe.

(2) Az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben legalább tizenöt éven át korkedvezményre jogosító fizikai munkakörben dolgozó öregségi nyugdíját kérelmére annak a keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amit a vele azonos munkakörben foglalkoztatottak a nyugdíj megállapítását megelőző naptári évben átlagosan elértek annál a munkáltatónál, ahol az igénylő ebben a munkakörben utoljára dolgozott.

102. §

A 101. §-ban meghatározott átlagkereset megállapításánál az év végi részesedést és a jutalmat is figyelembe kell venni.

103. §

(1) A polgári repülésnél korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő alapján a jogosult kérelmére az öregségi nyugdíjat

a)[214] annak a keresetnek az alapulvételével kell - a T. 44. §-a (1)-(3) bekezdése megfelelő alkalmazásával - megállapítani, amelyet az említett korkedvezményre jogosító munkakörben utoljára elért, ha ebben a munkakörben legalább tíz évet dolgozott, vagy

b) annak a keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amelyet nyugdíjazása évében a korkedvezményre jogosító munkakörével azonos munkakörben foglalkoztatottak átlagosan elértek annál a munkáltatónál (hasonló munkáltatónál), ahol az igénylő utoljára korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott.

(2) Az (1) bekezdés b) pontját akkor lehet alkalmazni, ha az igénylő az öregségi nyugdíj megállapításáig tizenöt évet az említett korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott, a nyugdíjazást megelőzően azonban utoljára egy éven át már nem ilyen munkakört töltött be.

104. §

(1)[215] Szakmunkáskedvezményre jogosult a Vasutak szolgálatában foglalkoztatott az a biztosított is, akinek munkaköre betöltéséhez legalább két, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnak a Munkaügyi Minisztériummal és az illetékes érdekképviseleti szervvel egyetértésben megjelölt munkakörben pedig egy vasúti szakvizsga megszerzése szükséges. A szakmunkáskedvezményre jogosító időt a szakvizsga, ha pedig két szakvizsga szükséges, a második szakvizsga megszerzésétől lehet számítani.

(2) A szakmunkáskedvezmény alkalmazása szempontjából a szakmunkástanuló-időt szakképzettségnek megfelelő munkakörben töltött időnek kell tekinteni.

(3) Szakmunkáskedvezményre jogosító időnek kell tekinteni a katonai szolgálatban töltött időt, ha az igénylő ezt megelőzően és követően harminc napon belül a szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgozott.

(4) Szakképzettségnek megfelelő munkakörben töltött időnek számít az irányító munkakörben eltöltött idő is, ha az igénylő e munkakörében a szakképzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatottak munkáját irányította.

(5) Ha az igénylőnek több szakmunkás-képesítése vagy ezzel egyenértékű szakképesítése van, az átlagkeresetet abban a munkakörben foglalkoztatottak keresetének a figyelembevételével kell megállapítani, amelyben az igénylő a leghosszabb ideig dolgozott.

(6) A szakmunkáskedvezmény alkalmazása szempontjából a szolgálati időnek azt a tartamát, amely alatt az igénylő munkát nem végzett, olyan munkakörben töltött időként kell figyelembe venni, amilyen munkakörben ezt megelőzően utoljára dolgozott.

105. §

(1) A szakmunkáskedvezmény alkalmazásánál azt az átlagkeresetet kell alapul venni, amelyet az igénylő szakképzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatottak a nyugdíjazás évének első napjától a nyugdíj megállapítását megelőző naptári hónap utolsó napjáig terjedő idő alatt, ha pedig a nyugdíjazásra a naptári év első felében kerül sor, a nyugdíjazást megelőző naptári évben év végi részesedés és jutalom nélkül átlagosan elértek.

(2)[216] Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni - a 101. §-ban foglaltak kivételével - minden olyan esetben, amikor a biztosított által elért kereset helyett a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatottak átlagos keresetét kell az öregségi nyugdíj megállapításánál alapul venni.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti átlagkereset meghatározásánál a bányászati hűségjutalom összegét (időarányos részét) számításba kell venni.

(4) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásánál figyelemmel kell lenni a 96. § (4) bekezdésében foglaltakra.

(5)[217] A T. 45. §-a második mondatának alkalmazása esetén a szakmunkás öregségi nyugdíját az utolsó 365 naptári nap alatt szakmunkás munkakörben elért és a T. 44. §-a (3), illetőleg (5) bekezdése alapján növelt keresetének alapulvételével kell megállapítani akkor, ha ez idő alatt legalább 30 naptári napra keresete volt.

(6)[218] Az (1)-(5) bekezdés, valamint a 101. § alkalmazása, továbbá a T. 44. §-a (6) bekezdésének utolsó mondata szerinti minimális bér havi átlagkeresetként történő figyelembevétele esetén a baleseti járadékot nem lehet számításba venni.

A T. 46. §-ához

106. §[219]

107. §

(1) A T. 47. §-a c) pontjának az alkalmazása szempontjából nem dolgozik rendszeresen az, aki

a) a munkakörére megállapított törvényes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig már a megrokkanását megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor, ha munkaideje a megrokkanását követően tovább csökken, vagy

b) az igény bejelentését megelőző 180 nap alatt keresőképtelensége miatt megszakításokkal legalább hetvenkét napon át nem dolgozott.

(2) A keresetet abban az esetben lehet a megrokkanás előtti keresetnél lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha annak - a 96. § (4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával - a magánszemélyek jövedelemadójával csökkentett összege legalább húsz százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képező átlagkeresetnél.

108. §

(1) A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megállapításánál a megrokkanás időpontjában betöltött életkort kell figyelembe venni.

(2) Az, aki a megrokkanáskor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az alacsonyabb korcsoportban az előírt szolgálati időt megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a megrokkanásig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.

(3) Abban az esetben, ha az igénylő korkedvezményre jogosító és egyéb szolgálati időt is szerzett, a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időnek nem kizárólag korkedvezményre jogosító idő alapján történő számításánál a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött minden évet egy és negyedévként kell számításba venni.

109. §

Az, aki szolgálati idejének a kezdetét megelőző időtől rokkant, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az igénybejelentés időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a nyugdíj igénylését megelőző kereseténél.

110. §

(1) A rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől a rokkantság az orvosi bizottság véleménye szerint fennáll. Ha az orvosi bizottság a megrokkanás időpontjáról nem nyilatkozott, a megrokkanás időpontjának az igénybejelentés napját kell tekinteni.

(2)[220] Ha az igénylőnek az (1) bekezdésben megjelölt napig nincs meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati ideje, a rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szükséges szolgálati idő megszerzését követő nappal nyílik meg.

(3)[221] Ha az igénylő az (1), illetőleg (2) bekezdésben meghatározott napon munkaviszonyban áll, rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azon a napon nyílik meg, amelytől

a) munkaviszonyban már nem áll és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy

b) munkát rendszeresen nem végez [107. § (1) bekezdés] és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy

c) lényegesen kisebb keresetet [107. § (2) bekezdés] biztosító munkakörben dolgozik.

(4)[222]

111. §

(1) A rokkantsági nyugdíj mértéke, illetőleg összege a III. rokkantsági csoportban a harmincötödik életév betöltése előtt bekövetkezett megrokkanás esetén:

Szolgálati idő, évA havi átlagkereset %-ban
2-nél kevesebb51,0
251,5
352,0
452,5
553,0
653,5
754,0
854,5
955,0
1055,5
1156,0
1256,5
1357,0
1457,5
1558,0
1658,5
1759,0
1859,5
1960,0
2060,5
2161,0
2261,5
2362,0
2462,5
2563,0

(2) A rokkantsági nyugdíj mértékének a megállapításánál a ténylegesen megszerzett és nem a 108. § (3) bekezdése szerint számított szolgálati időt kell alapul venni.

112. §

A rokkantsági nyugdíj mértéke, illetőleg összege a III. rokkantsági csoportban a harmincötödik életév betöltése után bekövetkezett megrokkanás esetén:

[223]
SzolgálatiA havi átlagkereset százaléka
idő35-3940-4445-4950-5455-61
évéves életkorban bekövetkezett megrokkanás esetén
1054,051,046,542,037,5
1156,053,048,544,039,5
1256,555,050,546,041,5
1357,057,052,548,043,5
1457,557,554,550,045,5
1558,058,056,552,047,5
1658,558,558,554,049,5
1759,059,059,056,051,5
1859,559,559,558,053,5
1960,060,060,060,055,5
2060,560,560,560,557,5
2161,061,061,061,059,5
2261,561,561,561,561,5
2362,062,062,062,062,0
2462,562,562,562,562,5
2563,063,063,063,063,0

113. §

A rokkantsági nyugdíj mértéke, illetőleg összege a III. rokkantsági csoportban harmincötödik életév betöltése után bekövetkezett megrokkanás esetén, korkedvezményre jogosító munkakörben szerzett nyolcévi vagy ennél hosszabb szolgálati idő alapján:

[224]
Szolgálati időA havi átlagkereset százaléka
35-3940-4445-4950-5455-61
évéves életkorban bekövetkezett megrokkanás esetén
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
54,551,547,042,538,0
55,053,549,044,540,0
55,555,551,046,542,0
56,056,053,048,544,0
56,556,555,050,546,0
57,057,057,052,548,0
57,557,557,554,550,0
58,058,058,056,552,0
58,558,558,558,554,0
59,059,059,059,056,0
59,559,559,559,558,0
60,060,060,060,060,0
60,560,560,560,560,5
61,061,061,061,061,0
61,561,561,561,561,5
62,062,062,062,062,0
62,562,562,562,562,5
63,063,063,063,063,0

114. §[225]

(1) Ha az igénylő a harmincötödik életévének betöltése után, de negyvenötödik életéve betöltését megelőzően rokkant meg, és a 108. § (2) bekezdés szerint jogosult rokkantsági nyugdíjra, ennek összegét tízévi, illetőleg korkedvezményes munkával szerzett jogosultság esetén nyolcévi szolgálati idő alapján kell megállapítani. A negyvenötödik életév betöltésétől a T. 49. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szolgálati idő (korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő) figyelembevételével kell a rokkantsági nyugdíj összegét meghatározni.

(2) Ha az igénylő a 108. § (3) bekezdése szerint jogosult rokkantsági nyugdíjra és

a) a harmincötödik életéve betöltése után, de a negyvenötödik életéve betöltése előtt rokkant meg, tízévi,

b) a negyvenötödik életéve betöltése után, de az ötvenötödik életéve betöltése előtt rokkant meg, tizenöt évi,

c) ötvenötödik életéve betöltése után rokkant meg, húszévi

szolgálati idő alapján kell a nyugdíjat megállapítani.

115. §

A rokkantsági nyugdíj mértéke huszonöt évet meghaladó szolgálati idő után a III. rokkantsági csoportban az öregségi nyugdíj mértékével azonos [T. 43. §-ának (1) bek.].

116. §

A 84. §-nak a rendelkezéseit a rokkantsági nyugdíj megállapításánál is megfelelően alkalmazni kell.

117. §

A rokkantsági nyugdíj összege a II. rokkantsági csoportban a havi átlagkereset öt, az I. rokkantsági csoportban pedig tíz százalékával több, mint a III. rokkantsági csoportban.

118. §

(1)[226] Ha a rokkantsági nyugdíjat 1996. december 31-ét követő, de 1998. január 1-jét megelőző időponttól állapítják meg, a rokkantsági nyugdíj legkisebb összege

a III. rokkantsági csoportban havi 11 500 forint,

a II. rokkantsági csoportban havi 12 100 forint,

az I. rokkantsági csoportban havi 12 500 forint.

(2)[227]

(3)[228] Ha a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset az (1) bekezdésben meghatározott összeget nem éri el, a rokkantsági nyugdíj megállapításánál a 85. § (3) és (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

118/A. §[229]

A T. 51. §-a (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásánál, ha a rokkantsági nyugdíjat igénylő legalább 30 napra rendelkezik keresettel, ennek átlaga azonban a minimális bért nem éri el, a rokkantsági nyugdíjat a minimális bér alapulvételével kell megállapítani. A számítás során a 97. § (2) bekezdésének j) pontját megfelelően alkalmazni kell.

119. §[230]

120. §

A 103. §-a (1) bekezdésének b) pontja arra is alkalmazható, aki a polgári repülésnél szolgálati idejének a fele részében dolgozott korkedvezményre jogosító munkakörben.

121. §

(1) A rokkantsági nyugdíjat az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után - ide nem értve a korkedvezményes életkort - csak a III. rokkantsági csoportnak megfelelő összegben lehet újból megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított nyugdíjhoz a külön jogszabály szerinti - a rokkantsági fokozatnak megfelelő - emelést (kiegészítést) kell hozzáadni.

121/A. §[231]

(1) A rokkantsági nyugdíjat és a baleseti rokkantsági nyugdíjat állapotváltozás esetén rokkantsági csoportonként annak a rokkantsági nyugdíjnak az öt százalékával kell emelni, illetőleg csökkenteni, amely a rokkantat az állapotváltozás időpontjában megilleti.

(2) Az (1) bekezdést kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a rokkantsági nyugdíjas halálakor a II. vagy az I. rokkantsági csoportba tartozott és az özvegyi nyugdíj alapját a III. rokkantsági csoport szerinti rokkantsági nyugdíj képezi, illetőleg, ha a baleseti rokkantsági nyugdíjas nem üzemi baleset következtében halt meg és halálakor a II. vagy az I. rokkantsági csoportba tartozott.

122. §

A T. 53. §-a (1) bekezdésének alkalmazásánál a nyugdíjasként elért kereseten - a 96. § (4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával - a magánszemélyek jövedelemadójával csökkentett keresetet kell érteni.

123. §

Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után a rokkantsági nyugdíjat a T. 53. §-ának (1) bekezdése alapján megszüntetni nem lehet.

124. §

A rokkantsági nyugdíj feléledése esetén a nyugdíj mértékét módosítani kell, ha a jogosult a korábbi rokkantsági nyugdíjának a megállapítása után újabb szolgálati időt szerzett, vagy más rokkantsági csoportba került. Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor - ide nem értve a korkedvezményes életkort - betöltése után a jogosult részére, a 121. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával, a III. rokkantsági csoport szerinti rokkantsági nyugdíj állapítható meg.

125. §[232]

Az, aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort - ide nem értve a korkedvezményes életkort - még nem töltötte be, feléledés helyett kérheti rokkantsági nyugdíjra jogosultságának új igényként történő elbírálását.

Általános rendelkezések

126. §

(1)[233] Szolgálati időnek számít a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, szolgálati viszony, a szakmunkástanuló viszony alapján, valamint a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként, a bedolgozóként, a megbízás alapján, a választott tisztségviselőként, a vállalkozás jellegű jogviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, az ösztöndíjas aspiránsként és ösztöndíjas doktorjelöltként, továbbá a szövetkezeti tagként biztosításban töltött idő, valamint az az idő, amelyre nézve az igénylő szolgálati idő megszerzésére megállapodást kötött, és az erre előírt mértékű járulékot megfizette.

(2)[234] Ha jogszabály másként nem rendelkezik, szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a biztosításban töltött időnek a harminc napot meghaladó azt a tartamát, amely alatt

a) a biztosított munkabérben (díjazásban) nem részesült;

b) a biztosítás szünetelt.

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a szakérettségire előkészítő tanfolyamon, a kiemelt minősítésű szakérettségis kollégiumban töltött időt - a kapott ösztöndíjra tekintet nélkül - akkor is, ha az akkor hatályos rendelkezésekkel ellentétben a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát erre az időszakra megszüntette.

(4) A fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha

a) a biztosítottat háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tízévesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg,

b)[235] a biztosított a szabadságot 1992. március 1-jét megelőzően azért kapta, hogy tartós külföldi szolgálatot teljesítő, nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött, külföldön munkát vállaló, illetőleg külföldi ösztöndíjas tanulmányúton részt vevő házastársával külföldön tartózkodjék, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette,

c)[236] a biztosított a fizetés nélküli szabadságot közeli hozzátartozója otthoni ápolása, illetőleg gondozása vagy saját lakás magánerőből történő építése céljából kapta, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette, szolgálati idő azonban legfeljebb 1992. december 31-ig vehető figyelembe.

(5) Szolgálati időnek számít az az idő, amely alatt a biztosított javító-nevelő munkát vagy szigorított javító-nevelő munkát végzett.

(6) Szolgálati időként kell figyelembe venni a nevelőjelöltnek 1962. június 30-a előtt oktatási-nevelési intézményben eltöltött idejét (gyakorlóévet). Nevelőjelölt az óvónőjelölt, a tanítójelölt, az általános iskolai és középiskolai tanárjelölt. Gyakorlóév címén a ténylegesen letöltött időtartamot, de legfeljebb 14 hónapot lehet szolgálati időnek tekinteni.

(7) Szolgálati időnek számít az az idő, amely alatt

a) a biztosított szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője volt,

b) a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagja, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozója, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagja biztosított volt, feltéve, hogy erre az időre utána járulékot fizettek.

(8) Ha a kisszövetkezet tagja a hatályos rendelkezések szerint a naptári évre előírt legmagasabb járulékalapnak megfelelő nyugdíjjárulékot megfizette, a naptári év hátralevő tartama munkavégzés nélkül is szolgálati időnek számít, feltéve, ha tagsága ez idő alatt is fennállt.

126/A. §[237]

A szolgálati időnek a T. 54. §-a (4) bekezdésében említett 550 napi növelésére az az anya jogosult, akinek a gyermeke a 18. életévét megelőző időponttól tartósan beteg, vagy fogyatékos (volt). A tartós betegséget, illetőleg a fogyatékosságot a családi pótlékról szóló jogszabályok rendelkezésének megfelelő alkalmazásával orvosi igazolással kell bizonyítani.

126/B. §[238]

(1) A T. 54. §-ának (6) bekezdése szerinti arányos szolgálati időt az egyéni nyilvántartó lap kiállítására és vezetésére kötelezett számítja ki. A szolgálati időt az adott naptári évre (évben) - a biztosítási jogviszony időtartamára - úgy kell kiszámítani, hogy

a) meg kell állapítani az említett időszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles kereset (jövedelem) és az erre az időszakra - a (2) bekezdés szerint - számított minimálbér összegét,

b) ha az adott naptári időszakban ténylegesen elért nyugdíjjárulék-köteles kereset kevesebb mint az ugyanazon időszakra vonatkozó minimálbér összege, akkor a nyugdíjjárulék-köteles kereset (jövedelem) összegét el kell osztani az a) pont szerint megállapított minimálbér összegével, majd

c) az így kapott hányadost meg kell szorozni az adott időszak naptári napjainak számával. Ha az így kapott szám nem egész szám, azt egész számra fel kell kerekíteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett időtartamok teljes tartamára figyelembe vehető minimálbér számításánál - ha a biztosítási jogviszony a naptári hónap (hónapok) teljes időtartama alatt fennállt - naptári hónaponként a mindenkor érvényes minimálbér havi összegét, ha pedig a biztosítási jogviszony nem teljes naptári hónapon át áll fenn, egy naptári napra a mindenkor érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni. Az adott időszakra vonatkozó minimálbér számításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt, vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete (jövedelme).

126/C. §[239]

A T. 54. § (7) bekezdésében említett szolgálati idő szempontjából elismerhető tevékenységnek tekinthető a szerzői jogról szóló jogszabályok szerint szerzői jogi védelem alá tartozó művek közül a T. 54. § (7) bekezdésének a), c), d) e), f), g) pontjaiban nem említett művek [így különösen számítógépi programalkotások és a hozzájuk tartozó dokumentációk (szoftver), építészeti alkotások, épületegyüttesek, illetőleg városépítészeti együttesek tervei] létrehozása, valamint a T. 54. § (7) bekezdés b) pontjában és a 126/E. § (2) bekezdésében meghatározott kivételek közé nem tartozó előadások megtartása.

126/D. §[240]

A T. 54. § (7) bekezdése alkalmazásánál

a) a szerzői jogvédelem alá eső személyes alkotótevékenység esetében az 1996. december 31-e utáni időpontban kötött felhasználási szerződés alapján kifizetett, nyugdíjjárulékalapot képező díj minden 3300 forintja után - a töredék maradványösszeg figyelmen kívül hagyásával - egy naptári napot, de naptári évenként - függetlenül a felhasználási szerződések számától - legfeljebb 365 napot,

b) a T. 54. §-a (7) bekezdésének b) pontja szerinti, a 126/C. § hatálya alá eső előadások esetében - ha az előadás megtartására 1996. december 31-e utáni időpontban kötöttek szerződést - előadásonként egy napot, de naptári évenként legfeljebb 365 napot

kell szolgálati időként figyelembe venni.

126/E. §[241]

(1) A T. 54. § (7) bekezdés a) pontjában meghatározott mű akkor tekintendő nyilvánosságra hozottnak, ha

a) felhasználására a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 26-28. és 30. §-a, valamint a végrehajtására kiadott 9/1969. (XII. 29.) MM rendelet 21. §-a alapján felhasználási szerződést kötöttek, és

b) a mű bármilyen hordozón rögzített példánya a felhasználónál rendelkezésre áll, és a Szerzői Jogvédő Hivatalnál történt nyilvántartásba vétellel vagy más módon bizonyítható, hogy a mű a felhasználás megkezdésekor már létezett, valamint

c) a mű felhasználási szerződés szerinti rendes felhasználása ténylegesen megtörtént, és ennek alapján a művet legalább 500 példányban kiadták, vagy legalább 10 példányban közkönyvtárban a mű bárki számára hozzáférhetővé vált.

(2) A T. 54. § (7) bekezdés b) pontjában meghatározott előadás akkor tekintendő nyilvánosan tartottnak, ha

a) az előadás megtartására és/vagy az Szjt. 49. § (1)-(2) bekezdése szerinti, az előadás megtartását követő további felhasználására az Szjt. 26-28. § megfelelő alkalmazásával a T. 54. § (7) bekezdés b) pontjában felsorolt szervezetekkel írásban felhasználási szerződést kötöttek, és

b) az előadás szerződés szerinti rendes felhasználása ténylegesen megtörtént, és ennek alapján az előadás bárki számára hozzáférhetővé vált.

127. §

Azoknál a dolgozóknál, akik munkaviszonyuk keretében az üzem működése vagy foglalkozásuk jellege folytán a naptári hétnek csak egyes napjain végeznek munkát, a biztosításban töltött időből a tényleges munkavégzés napjait lehet csak szolgálati időként számításba venni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akiknek a heti munkaideje a munkakörükre irányadó teljes heti munkaidőnek legalább a felét eléri.

128. §

(1)[242] Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt, amely a munkaviszony jogellenes megszüntetésétől annak helyreállításáig, vagy utóbbi mellőzése esetén a munkaviszony jogellenes megszüntetésének - az arra hivatott szerv által történő - megállapításáig telt el.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a szövetkezeti tagsági viszony jogellenes megszüntetése esetén is. Arra az időre, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag tagsági viszonyának a jogellenes megszüntetése miatt munkát nem végezhetett, annyi munkaegységet, illetőleg munkanapot kell naptári évenként figyelembe venni, amennyit ez alatt az idő alatt a vele azonos vagy hasonló munkakörben dolgozó tagok a szövetkezetben átlagosan teljesítettek.

129. §

(1) Ipari szövetkezet bedolgozó tagjaként 1968. június 1-je előtt eltöltött idő akkor vehető szolgálati időként figyelembe, ha a bedolgozó keresete a havi 220 forintot meghaladta, illetőleg a napi 9 forintot elérte.

(2) A bedolgozói jogviszonyban eltöltött időt egykorú okirati bizonyíték alapján lehet szolgálati időként figyelembe venni.

130. §

A rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony alapján biztosítottként munkában töltött időt legkorábban 1963. június 1-jétől lehet - egykorú okirati bizonyíték alapján - szolgálati időként figyelembe venni.

131. §

(1) Szolgálati időként kell figyelembe venni

a)[243] a táppénz (betegszabadság idejére folyósított juttatás), a baleseti táppénz, illetőleg a kártalanítási segély, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyógykezelési járadék, az ideiglenes rokkantsági nyugdíj és az időleges rokkantsági járadék folyósításának,

b) a szülési szabadságnak és

c)[244] a gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát.

(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolás idejét is. A biztosítás megszűnését, illetőleg az egyéb címen szerzett szolgálati időt követő kórházi ápolás alapján összesen egy évet - gümőkóros megbetegedés esetén két évet - lehet szolgálati időként figyelembe venni.

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szövetkezet tagjának, a mezőgazdasági szakcsoport tagjának, az egyéni gazdálkodónak, a kisiparosnak, a magánkereskedőnek, az egyéni vállalkozónak, az ügyvédi, jogtanácsosi, gazdasági munkaközösség, az ipari szakcsoport tagjának, a munkaviszonyban nem álló előadóművésznek, illetőleg a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának

a) szülése esetén a szülése napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig,

b) halála esetén a hónap első napjától az elhalálozás napjáig

eltelt időt, ha ezt megelőző naptári hónapban szolgálati időt szerzett, illetőleg ezt megelőzően társadalombiztosítási járulékot fizetett, vagy a házastárs után társadalombiztosítási járulékot fizettek.

(4)[245] Szolgálati időként kell figyelembe venni az átképzési támogatás, a munkanélküli segély és az átmeneti munkanélküli járadék folyósításának idejét, továbbá azt az időt, amely alatt a nyugdíjigénylő ápolási díjban részesült, illetőleg gyermeknevelési támogatást kapott, feltéve, hogy a díj vagy a támogatás után a T. 103/B. §-ának (9) bekezdése alapján nyugdíjjárulékot fizetett. 1991. március 1-jétől szolgálati időnek számít a munkanélküli járadék, a képzési támogatás és pályakezdők munkanélküli segélye folyósításának ideje, valamint az az időtartam is, amelyre a Szolidaritási Alap a T. 103/C. §-nak (5) bekezdése alapján nyugdíjjárulékot fizetett.

(5) Az egységes anyasági segélyben részesült nőnél szülési szabadság címén

a) 1962. december 24-e előtti szülés esetén nyolcvannégy napot,

b) 1962. december 23-át követő szülés esetén száznegyven napot

kell figyelembe venni.

(6) A munkaterápiás intézetben kezelt alkoholistának ezt az idejét szolgálati időként kell figyelembe venni, ha intézeti kezelésének a kezdetekor biztosított volt.

132. §

(1) Szolgálati időnek számít a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje, legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges idő.

(2) A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek.

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.

(4) Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.

133. §

(1) A külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét a nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati időként akkor lehet figyelembe venni, ha a külföldön szerzett képesítést honosították, illetőleg a tanulmányok idejét hazai felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították.

(2) A külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán 1944 után folytatott tanulmányi időt az (1) bekezdésben említett honosítás, illetőleg beszámítás igazolása nélkül is figyelembe kell venni, ha a hallgató

a) magyar ösztöndíjasként, vagy

b) az illetékes magyar hatóság engedélyével államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből, külföldi szervnél - magánkezdeményezésre - pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült és így végezte tanulmányait.

134. §[246]

A gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként eltöltött időt legkorábban 1975. július 1-jétől lehet szolgálati időként figyelembe venni. Az 1988. december 31-ét követően eltöltött időnek az a tartama szolgálati idő, amelyre a gépjárművezető-képző munkaközösség tagja a reá irányadó járulékfizetési kötelezettségnek eleget tett.

135. §

Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt, amelyre a munkaviszonyban nem álló előadóművész a T. hatálybalépése után társadalombiztosítási járulékot fizetett.

136. §

(1) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés, valamint a szigorított őrizet tartamát.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően szolgálati időként kell figyelembe venni

a) az előzetes letartóztatás idejét, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették vagy a büntető eljárást megszüntették,

b) a szabadságvesztés, szigorított őrizet idejét, ha utóbb a bíróság az elítéltet jogerősen felmentette.

137. §

(1) A szolgálati időt a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján kell számításba venni.

(2) A társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket, ha jogszabály másként nem rendelkezik, abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő

a) munkakönyvének a kiállítás napját követő időre vonatkozó bejegyzéseivel,

b) egykorú okirattal,

c) a munkáltató vagy jogutódja által az eredeti nyilvántartások alapján kiállított okirattal,

d) hitelt érdemlő egyéb módon

igazolja, illetőleg bizonyítja.

Az 1975. július 1-je előtti egyes szolgálati idők figyelembevétele

138. §

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a 126. §-nak a szolgálati időre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell azokra is, akik a T. hatálybalépése előtt fennállott jogviszonyuk alapján a T., és e rendelet szerint biztosítottnak minősülnének.

139. §

Háztartási alkalmazottként a T. hatálybalépése előtt munkaviszonyban töltött időt szolgálati időként akkor lehet figyelembe venni, ha a háztartási alkalmazott munkaideje legalább heti harminc óra volt; bejáró háztartási alkalmazottnál pedig akkor, ha ugyanannál a munkáltatónál hetenként legalább harminc órát dolgozott, és munkaviszonya megszakítás nélkül harminc napon át fennállott.

140. §

Szolgálati idő a gyakornokok és a kiképzésben részesülő más dolgozók e minőségben töltött ideje, valamint a Munkaerőtartalékok Hivatala Mesterképző Technikumán töltött tanulmányi idő.

141. §

A munkáltató saját vállalatában (üzemében) foglalkoztatott gyermekének, unokájának, szülőjének, nagyszülőjének, testvérének 1952 előtt munkában töltött idejét szolgálati időként csak akkor lehet figyelembe venni, ha egykorú okirati bizonyíték szerint

a) tanoncszerződéssel,

b) iparossegédként vagy gyári munkásként munkakönyvvel,

c) gyakornoki minőségben szerződéssel

állott alkalmazásban.

142. §

A mezőgazdaságban (erdőgazdaságban) és a rokon termelési ágakban foglalkoztatott dolgozóknak (gazdasági cseléd, gazdasági munkás, napszámos stb.) az 1948 előtt munkaviszonyban töltött idejét hitelt érdemlően bizonyítottnak kell tekinteni akkor is, ha azt az igénylő lakóhelye szerint illetékes városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, a községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi hivatal elnöke (a továbbiakban együtt: igazgatási osztály) - közvetlen tudomás alapján kiállított - a munkáltató megnevezését, a munkaviszony időtartamát, valamint az alkalmazás megjelölését feltüntető hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

143. §

Szolgálati időként egykorú okirati bizonyíték alapján vehető figyelembe

a) a gazdatisztként, illetőleg a gazdaság igazgatásában foglalkoztatott személy 1937. július 1-je előtt munkaviszonyban töltött ideje,

b) a házfelügyelőként Budapesten 1940. szeptember 1-je előtt, egyéb helységekben - ideértve az 1950. évben Budapesthez csatolt kerületeket is - 1947. augusztus 1-je előtt munkaviszonyban töltött idő,

c) az 1952. november 1-je és 1969. december 31-e közötti munkaviszonyban töltött idő, ha a dolgozó munkaideje a munkakörére megállapított törvényes munkaidő felét nem érte el.

144. §

Szolgálati időként kell figyelembe venni

a) a baloldali politikai magatartás vagy származás miatt - a munkaviszony kényszerű megszűnése következtében - munkaviszonyon kívül töltött időt, ha ennek az időnek a beszámítását kérelemre 1950. előtt az illetékes szerv jóvátételként elrendelte,

b) az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági (haláleseti) biztosításban, illetőleg a bányanyugbér-biztosításban 1952 előtt önkéntes fizetéssel és önkéntes továbbfizetéssel szerzett, egykorú okirattal igazolt időt.

145. §

Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőjének e minőségben 1952. előtt eltöltött idejét, ha egyidejűleg a társaság tagja volt.

146. §

(1)[247] Szolgálati időnek számít az 1952. előtt közszolgálatban töltött idő, valamint az egykorú okirattal igazolt az az idő, amelyet nyugdíjjogosultság vagy korpótlék és szabadságidő szempontjából 1952. január 1-je előtt a közszolgálati időbe beszámítottak.

(2) Közszolgálatban töltött időnek számít

a) az államnál, a fővárosnál, a megyéknél, a városoknál és a községeknél, valamint az általuk fenntartott és kezelt intézeteknél, intézményeknél, alapítványoknál, alapoknál, vállalatoknál és üzemeknél,

b) az Országos Társadalombiztosító Intézetnél, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézeténél, az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetnél, az Országos Ipari és Bányászati Családpénztárnál, a Magyar Hajózási Betegbiztosító Intézetnél,

c) a Magyar Államvasutaknál - ideértve az általa átvett vasutakat -, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasútnál és a Fertővidéki Helyiérdekű Vasútnál,

d) a Magyar Postánál,

e) a Dohányjövedéknél és a Szeszegyedáruságnál,

f) a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt.-nál, kivéve az ideiglenesen foglalkoztatottakat,

g) a honvédségnél (folyamőrségnél), a rendőrségnél és a pénzügyőrségnél (vámőrségnél) ideértve a polgári alkalmazottakat is,

h) a Nem Állami Tanszemélyzet Országos Nyugdíjintézete tagjaként, kivéve a szerzetesrendi tagokat,

i) az Állami Színházak Nyugdíjintézete tagjaként 1950. február 1-je előtt

töltött idő.

(3) Közszolgálatban töltött időnek számít

a) a fizetés nélküli vagy tiszteletbeli minőségben töltött idő, ha kinevezés követte,

b) az állam által átvett intézmények, intézetek, vállalatok, üzemek (államosított erdőgazdaságok, vízitársulatok, mentők, postamesteri hivatalok stb.) közszolgálatba átvett dolgozóinak az átvételt megelőző ideje,

c) a községi bírói minőségben 1945. január 1-jétől a tanácsok megalakulásáig folyamatosan eltöltött idő, ha a volt községi bíró a tanácsok megalakulásakor a végrehajtó bizottságnál munkaviszonyba került.

147. §

(1) A bírósági végrehajtónak e minőségben 1955. szeptember 1-je előtt eltöltött idejét egykorú okirati bizonyíték alapján lehet szolgálati időként figyelembe venni.

(2) Szolgálati időnek számít az ügyvédjelöltnek, valamint a helyettes ügyvédnek e minőségben eltöltött és az ügyvédi kamara által igazolt ideje.

148. §

(1) Szolgálati időnek számít az 1952 előtt nyugdíjpénztár tagjaként töltött és az eredeti nyugdíjpénztári nyilvántartás adataival vagy egyéb egykorú okirattal igazolt idő.

(2) Nyugdíjpénztár tagjaként töltött időnek számít

a) az elismert és az állam által átvett el nem ismert vállalati nyugdíjpénztár,

b) az Állami Vállalatok Központi Nyugdíjpénztára, illetőleg az Országos Nyugdíjintézet,

c) nyomdászsegélyező egyesületek,

d) a Hírlapírók Országos Nyugdíjbiztosító Intézete,

e) a Budapesti Vígszínház Nyugdíjintézete, a Magyar Színház Nyugdíjintézete, az Országos Színészegyesület Nyugdíjintézete, a Színészek Országos Nyugdíjintézete,

f) az Országos Orvosi Nyugdíj- és Segélyező Intézet tagjaként eltöltött idő,

g) az Állami Vállalatok Központi Nyugdíjpénztárába, illetőleg az Országos Nyugdíjintézetbe felvett tagnak 1952 előtt külön nyugdíjszerződés vagy nyugdíjszabályzat hatálya alatt töltött ideje,

h) az Első Dunagőzhajózási Társaság Nyugdíjszabályzata alapján szerzett idő, ha a szabályzat hatálya alá tartozó alkalmazott 1944. december 31-ig a nyugdíjjogosultsághoz előírt tízévi tagsági időt megszerezte, és állandó lakóhelye 1957. június 21-én Magyarország területén volt.

149. §

Egykorú okirati bizonyíték alapján vehető figyelembe szolgálati időként az 1945. április 1-je előtt magánszolgálatban, nem nyugdíjpénztári tagként eltöltött időnek az a tartama, amely alatt az alkalmazott keresete a biztosítási bérhatárt meghaladta.

150. §[248]

A mezőgazdasági szövetkezet tagjaként eltöltött idő figyelembevétele

151. §

(1) A mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetnél (a továbbiakban: termelőszövetkezet) 1967. január 1-je előtt fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít

a) az első belépés teljes naptári éve,

b) minden további teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott és a tag közös munkával legalább 120, nő 80 munkaegységet teljesített,

c) a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott,

d) a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, de legfeljebb a tagsági idő naptári tartama, ha a tagság az egész naptári éven át nem állott fenn.

(2) A termelőszövetkezeti tag 1967. január 1-je előtti szolgálati idejének a számításánál fél munkaegységet kell figyelembe venni minden olyan munkanap után, amelynek során

a) keresőképtelensége, terhessége vagy szülése, továbbá katonai szolgálata vagy tanfolyamon részvétele miatt közös munkát nem végzett,

b) munkaviszonyban állott, vagy ipari szövetkezet tagja volt.

(3)[249] A termelőszövetkezeti tag 1966. december 31-ét követő szolgálati idejének számításánál közös munkával teljesített munkanapként

a) a személyesen teljesített munkanapokat és

b) meghatározott terület családi vagy egyéni művelése címén a terület megműveléséhez szükséges - munkanapokban kifejezett - munkaráfordításnak a mezőgazdasági szövetkezet vezetősége által megállapított hányadát

kell figyelembe venni.

(4)[250] Munkanapokon legkésőbb 1992. december 31-ig tízórás munkanapot kell érteni. Minden olyan munkamennyiséget, amelynek mérése nem munkanappal történt, munkanapokra kell átszámítani.

(5)[251] Munkanapnak számít az a nap is, amelyen a mezőgazdasági szövetkezeti tag szerződéses üzemeltetésű üzlet (egység) vezetőjeként az üzletet (egységet) üzemelteti, valamint amelyet a mezőgazdasági szövetkezet a tagjával kötött külön megállapodás alapján közös munkavégzés címén munkanapként köteles nyilvántartásba venni.

(6)[252] Munkanapnak számít - a heti pihenőnapok kivételével - az a nap is, amelyen a mezőgazdasági szövetkezeti tag

a) betegségi segélyben, táppénzben, baleseti táppénzben részesült, illetőleg betegszabadságon volt;

b) kórházi ápolás alatt állott;

c) szülési szabadságon volt;

d) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült;

e) háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy tízévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt a munka végzése alól mentesítést kapott;

f) katonai szolgálatot teljesített;

g) népi ülnöki tennivalókat végzett;

h) a szövetkezet hozzájárulásával közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanult, vagy egész napos tanfolyamon (iskolán, edzőtáborban stb.) vett részt;

i) jogszabályban biztosított vagy a vezetőség által engedélyezett tanulmányi szabadságon volt, vagy munkavégzés nélkül a mezőgazdasági szövetkezettől díjazásban részesült;

j) tagságának fennállása alatt munkaviszonyban állt, vagy egyéb jogcímen is biztosított volt és táppénzben részesült.

(7)[253] Termelőszövetkezetnél 1966. december 31-e után fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít

a) a teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával 150, nő 100 munkanapot teljesített,

b) a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott,

c) a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, de legfeljebb a tagsági idő naptári tartama, ha a tagság az egész naptári éven át nem állott fenn.

(8)[254] Nem lehet szolgálati időként figyelembe venni a termelőszövetkezeti tagként eltöltött azt az időt, amely alatt a tag 1960. szeptember 30-a után öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesült.

(9)[255] 1992. február 29-ét követően szolgálati időként kell figyelembe venni a szövetkezeti tagként biztosításban töltött időt.

152. §

A mezőgazdasági szövetkezeti tag közös munkában részt vevő családtagja szolgálati idejének a számításánál a 151. § (4) bekezdését kell alkalmazni arra az időtartamra, amely alatt a családtag biztosítása munkamegállapodás alapján fennállott.

153. §

(1) A mezőgazdasági szakszövetkezetnél (a továbbiakban: szakszövetkezet) 1970. december 31-e után fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít

a) a teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával 150, nő 100 munkanapot teljesített,

b) a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott,

c) a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, de legfeljebb a tagsági idő naptári tartama, ha a tagság az egész naptári éven át nem állott fenn.

(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni az 1983. január 1-jétől társadalombiztosítási járulékot fizető mezőgazdasági szövetkezeti tagnak azt az idejét, amely alatt

a) növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett,

b) keresőképtelenséget okozó betegsége, balesete, szülése miatt a növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetése alól mentesült,

c) 1973. január 1-je előtt havi 85,50 forint járulékot fizetett, ha 1973. január 1-jétől növelt összegű járulék fizetésére vállalt kötelezettséget.

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt is, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezet tagja 1982. december 31-ig növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett, ha ezt követően mezőgazdasági szövetkezeti tagként legalább egy teljes naptári év szolgálati időt szerzett.

(4)[256] Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagságnak azt a tartamát, amely alatt a szakszövetkezet tagja növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett.

(5)[257] Nem lehet szolgálati időként figyelembe venni a szakszövetkezeti tagként eltöltött azt az időt, amely alatt

a) a tag öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesült, vagy

b) a tagot a T. hatálybalépése előtt a kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás alól mentesítették.

154. §

(1) Szolgálati időként kell figyelembe venni

a) azt az időt, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag 1982. december 31-ét követően társadalombiztosítási járulékot fizetett, vagy

b)[258] a foglalkoztatási kötelezettség szünetelésének idejét, ha a mezőgazdasági szövetkezet és a tag írásbeli megállapodása szerint a szünetelésre a tag közeli hozzátartozójának otthoni ápolása, gondozása vagy saját lakás magánerőből történő építése céljából került sor és a tag erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette, szolgálati idő legfeljebb azonban 1992. december 31-ig vehető figyelembe.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett időtartam naptári napjait a tag átlagkeresetének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni, ha a foglalkoztatási kötelezettség szünetelésének időtartamára a munkanap-jóváírás nem történt.

155. §

(1)[259]

(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a közös gazdaságban családtagként végzett munkával eltöltött azokat a naptári éveket is, amelyeket a mezőgazdasági szövetkezet tagjának a T. hatálybalépése előtt előterjesztett kérelme alapján hozott jogerős határozattal az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) nyugdíjévnek ismert el.

(3) A mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában munkamegállapodás nélkül részt vevő családtagjánál szolgálati időként a biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni.

156. §[260]

(1) A szakszövetkezeti tag szolgálati idejének a számításánál alapul szolgáló munkanapok figyelembevételére a 151. § (3)-(6) bekezdésének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a naptári évnek azt a részét, amely alatt a tag egyéb jogviszony alapján is biztosított volt vagy társadalombiztosítási járulékot fizetett, illetőleg utána társadalombiztosítási járulékot fizettek, nem szakszövetkezeti tagság alapján szerzett szolgálati időként kell számításba venni.

(2) Szolgálati időnek számít a szakszövetkezeti tagságnak az az ideje, amelyre a tag a havi 1200 forint társadalombiztosítási járulék és a havi 200 forint szakszövetkezeti járulék közötti különbözetet megfizette.

157. §

Szakszövetkezet vagy jogelődje tagjaként 1971. január 1-je előtt eltöltött azok a naptári évek számítanak szolgálati időnek, amelyeket a tag 1973. december 31-ig előterjesztett kérelme alapján hozott jogerős határozattal az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) nyugdíjévnek ismert el.

158. §[261]

159. §

(1) A mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszony megszűnését követő betegségi, illetőleg szülési segélyezés időtartamát szolgálati idő szempontjából úgy kell tekinteni, mintha ez alatt a tagsági viszony fennállott volna.

(2) A mezőgazdasági szövetkezeti tagok szolgálati idejének a számítására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell arra a tagra is, aki mezőgazdasági szövetkezetben javító-nevelő munkát végez.

160. §

A mezőgazdasági szövetkezet tagjaként eltöltött azt az időt, amely alatt a tag mint munkaviszonyból átirányított (áthelyezett) szakember működött, a munkaviszonyban töltött idő figyelembevételére vonatkozó rendelkezések szerint kell szolgálati időként számításba venni.

A mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, továbbá az egyéni gazdálkodóként eltöltött idő figyelembevétele

161. §

(1) Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, illetőleg az egyéni gazdálkodóként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag, az egyéni gazdálkodó társadalombiztosítási járulékot fizetett.

(2)[262]

(3)[263]

162. §[264]

163. §[265]

164. §

A nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személynek ebben a minőségben eltöltött idejét szolgálati időként kell figyelembe venni.

A külföldön munkában töltött idő figyelembevétele

165. §

(1) A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni:

a) a Csehszlovákiától és Jugoszláviától ideiglenesen Magyarországhoz csatolt területeken lakott személyeknek az idegen vagy magyar jogszabályok alapján öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági (haláleseti) biztosításban töltött vagy ezzel egy tekintet alá eső, valamint közszolgálatban töltött időt, ha a dolgozó állandó tartózkodási helye 1946. március 1-jén Magyarország területén volt,

b) a Románia területén szerzett biztosítási vagy ezzel egy tekintet alá eső, valamint közszolgálatban töltött időt, ha a dolgozó állandó tartózkodási helye 1946. március 1-jén Magyarország területén volt,

c) a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény alapján Magyarországra áttelepült személynek a csehszlovák öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági (haláleseti) biztosításban, illetőleg közszolgálatban töltött idejét,

d) az idegen állam jogszabályai szerint biztosításban, illetőleg közszolgálatban töltött azt az időt, amelyet a fegyverszüneti egyezménnyel hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján korábban el kellett ismerni.

(2) Ha az igénylő igazolja az (1) bekezdés hatálya alá eső munkaviszony fennállását, a külföldi biztosítás tényét azonban nem tudja bizonyítani, a biztosítás fennállását vélelmezni kell, amennyiben a munkaviszonyban töltött idő egyébként szolgálati időnek számít.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjának az alkalmazásánál a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény alapján Magyarországra áttelepült személynek kell tekinteni, aki ezt a minőségét az Áttelepítési Kormánybiztosság által kiállított személyi lappal vagy a Pénzintézeti Központ által saját nyilvántartásai alapján kiállított igazolással bizonyítja. Az áttelepült személynek Csehszlovákiában szerzett idejét az illetékes csehszlovák társadalombiztosítási szerv, csehszlovák közszolgálati alkalmazottak esetében a szolgálati főnökség által kiállított igazolás, határozat, szolgálati bizonyítvány vagy hitelt érdemlő egyéb egykorú okirat alapján lehet a szolgálati idő számításánál figyelembe venni.

166. §

(1) A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni a magyar állampolgár 1945. április 4-e és 1967. december 31-e közötti időben fennállott külföldi munkavállalásának a tartamát, ha

a) a munkavállalást az erre feljogosított szerv engedélyezte,

b) a munkavállalásra államközi egyezmény, illetőleg magyar külkereskedelmi szervek által kötött egyezmény végrehajtásaként került sor, és

c) az állampolgár külföldi munkavállalását megelőzően Magyarországon munkaviszonyban állott.

(2) Az 1967. december 31-e után fennállott külföldi munkavállalás tartamát szolgálati időként akkor lehet figyelembe venni, ha a magyar állampolgár

a) a munkavállalásra 1989. október 25-e előtt az erre feljogosított szervtől engedélyt kapott, és

b) az előírt nyugdíjjárulékot (társadalombiztosítási járulékot) megfizette.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell arra a magyar állampolgárra is, aki külföldön - a közép- és felsőfokú oktatás keretében folytatott tanulmányokat kivéve - olyan tevékenységet folytatott, amelyre

a) államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből,

b) külföldi szervnél - magánkezdeményezésre - pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült.

(4)[266] Ha a magyar állampolgár 1992. február 29-ét követően vállal külföldön munkát, illetőleg lesz ösztöndíjas, szolgálati időt megállapodás alapján [T. 119/D. § (1) bekezdés] szerezhet.

(5)[267] Az előadóművész 1975. június 30-a után fennállott külföldi munkavállalásának a tartamát szolgálati időként kell figyelembe venni akkor, ha

a) a munkavállalásra 1989. október 25-e előtt az erre feljogosított szerv engedélye alapján vagy magyar impresszáló szerv közreműködésével került sor,

b) a munkavállalás tartama egyhuzamban harminc napnál hosszabb, és

c) az előírt nyugdíjjárulékot (társadalombiztosítási járulékot) megfizette.

(6)[268] A (2)-(4) bekezdések szerint kell szolgálati időként számításba venni az olyan országban fennállott munkavállalás idejét, amely a Magyarországgal kötött szociálpolitikai egyezmény alapján szolgálati időként nem vehető figyelembe.

Az egyházi személyként és a szerzetesrendi tagként eltöltött idő

167. §[269]

Szolgálati időként kell figyelembe venni az egyházi személynek, illetőleg a szerzetesrendi tagnak e minőségben, valamint a diakonissza nővérek és a Szociális Misszió Társulat nővéreinek ilyen minőségben munkában eltöltött idejét.

168. §[270]

169. §

Az egyházi személyként és a szerzetesrendi tagként szerzett szolgálati időt az egyházi szervek által kiállított igazolás alapján lehet figyelembe venni.

Ügyvédként, közjegyzőként és önálló bírósági végrehajtóként eltöltött idő figyelembevétele[271]

170. §

(1) Szolgálati időként kell figyelembe venni:

a) a magángyakorlatot folytató és az 1954. május 1-je előtt ügyvédi munkaközösségben működő ügyvédnek kamarai tagként eltöltött azt az idejét, amelyre nyugdíjjárulékot fizetett,

b) az ügyvédi munkaközösség tagjaként 1954. április 30-a és 1983. december 31-e között eltöltött időt,

c) az 1983. december 31-e után ügyvédi munkaközösség tagjaként eltöltött azt az időt, amelyre a tag társadalombiztosítási járulékot fizetett.

(2) Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni az ügyvédi munkaközösségi tagság 1984. január 1-je előtti harminc napot meghaladó azt a tartamát, amely alatt az ügyvéd neki felróható okból működést nem fejtett ki.

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag társadalombiztosítási járulékot fizetett.

(4)[272] Szolgálati időként kell figyelembe venni az ügyvédi és jogtanácsosi munkaközösség tagjaként 1988. december 31-e után, továbbá az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, valamint a szabadalmi ügyvivői társaság tagjaként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a járulékot megfizették.

(5)[273] Szolgálati időként kell figyelembe venni a közjegyzőként 1991. december 31-ét követően eltöltött időszaknak azt a tartamát, amelyre a közjegyző társadalombiztosítási járulékot fizetett.

(6)[274] Szolgálati időként kell figyelembe venni az önálló bírósági végrehajtóként 1995. március 31-ét követően eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre az önálló bírósági végrehajtó társadalombiztosítási járulékot fizetett.

Kisiparosként, magánkereskedőként, egyéni vállalkozóként, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport és gazdasági társaság tagjaként eltöltött idő figyelembevétele

171. §

(1) Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparosként, a magánkereskedőként és egyéni vállalkozóként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a kisiparos, a magánkereskedő, illetőleg az egyéni vállalkozó a T. hatálybalépése előtt nyugdíjjárulékot, 1975. július 1-jétől 1988. december 31-ig társadalombiztosítási járulékot, ezt követően pedig társadalombiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizetett.

(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a gazdasági munkaközösség, illetőleg az ipari szakcsoport tagjaként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag társadalombiztosítási járulékot fizetett.

(3)[275] Szolgálati időként kell figyelembe venni az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport (a továbbiakban: ipari szakcsoport) tagjaként, továbbá a gazdasági társaság tagjaként 1988. december 31-ét követően eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag nyugdíjjárulékot fizetett, és amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek.

172. §

(1) Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösség tagja és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának, továbbá 1988. december 31-ét követően a gazdasági társaság természetes személy tagja házastársának azt az idejét, amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek.

(2)[276]

173. §[277]

A katonai szolgálatban töltött idő figyelembevétele

174. §[278]

(1) Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot, amelynek utólagos járulékfizetés mellett történő beszámítását a mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában részt vett családtagja, a mezőgazdasági szakcsoport tagja, az egyéni gazdálkodó, a szakszövetkezet tagja, illetőleg a kisiparosnak, a magánkereskedőnek, az egyéni vállalkozónak a házastársa 1992. március 1-jét megelőzően a lakóhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervtől kérte és az előírt társadalombiztosítási járulékot legkésőbb 1992. december 31-ig megfizeti.

(2) Ha a szolgálati idő (1) bekezdés szerinti utólagos beszámításának feltételei több jogcímen is fennállanak, összesen legfeljebb öt év számítható be.

175. §

A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni

a) a volt fegyveres erők és a fegyveres testületek, valamint a volt honvédség (folyamőrség) sorozott állományú tagjai első tényleges és tartalékos szolgálatának az idejét,

b) a honvédelmi munkaszolgálatban, továbbá a hadifogságban töltött időt,

c) a deportálásban töltött időt,

d) az 1939. évi II. törvényen alapuló leventeszolgálatban külföldön töltött időt, ha a leventét akarata ellenére kényszerítették az ország területének az elhagyására.

176. §

(1) Szolgálati időként figyelembe kell venni a 15. § (1) bekezdésében említett szervek hivatásos vagy továbbszolgáló állományában töltött időt, ha a szolgálat nem nyugállományba helyezéssel szűnt meg.

(2) A közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó rendelkezések szerint kell figyelembe venni a volt néphadseregnél, honvédségnél (folyamőrségnél), a rendőrségnél, a pénzügyőrségnél, a vámőrségnél hivatásos vagy továbbszolgáló állományban 1952. január 1-jét megelőzően eltöltött időt, ha a szolgálat 1952 előtt megszűnt.

177. §[279]

178. §[280]

179. §[281]

180. §

Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha a bíróság az eltűnést jogerősen megállapította.

181. §[282]

182. §[283]

(1) Ha az állandó özvegyi nyugdíjat 1996. december 31-ét követő, de 1998. január 1-jét megelőző időponttól állapítják meg, annak legkisebb összege havi 10 700 forint.

(2) Ha az 1996. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő állandó özvegyi nyugdíj öregségi, illetőleg rokkantsági résznyugdíjon alapul, annak összege a T. 65. §-ának (1) bekezdésében meghatározott összeget akkor sem haladhatja meg, ha az az özvegyi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegét nem éri el.

183. §

Az özvegyi nyugdíjnak bírói ítélet alapján történő megosztását az ítélet jogerőre emelkedését követő hónap első napjától kell végrehajtani.

184. §

(1) Ha a jogosultak száma megváltozik, az özvegyi nyugdíjat meg kell, illetőleg újból meg kell osztani. A megosztásra (újbóli megosztásra) legkorábban a jogosultak számának a változását, illetőleg az igénybejelentést követő hónap első napjától kerülhet sor.

(2) Az özvegyi nyugdíjat újból megosztani, illetőleg a jogosult özvegyi nyugdíját felemelni az özvegyi nyugdíj megszűnését követő egy év elteltével kell, ha valamelyik jogosult részére végkielégítést állapítottak meg, és az özvegyi nyugdíjra jogosultak száma ezért változik.

(3) Nem lehet az özvegyi nyugdíjat újból megosztani akkor, ha valamelyik jogosult özvegyi nyugdíjának folyósítását saját jogú nyugellátás, baleseti nyugellátás megállapítása miatt vagy egyéb okból egészben vagy részben szüneteltetik, illetőleg az özvegyi nyugdíjat korlátozott összegben folyósítják.

185. §[284]

186. §[285]

187. §

(1) A végkielégítés a házasságkötés hónapjára járó havi özvegyi nyugdíj tizenkétszeres összege.

(2) A végkielégítés összegének a megállapításánál az özvegyi nyugdíj teljes összegét kell számításba venni akkor is, ha az özvegyi nyugdíjat korlátozott összegben folyósították, vagy a folyósítást szüneteltették.

(3) Ha az özvegyi nyugdíjat több jogosult között megosztva kell folyósítani, a házasságot kötő özvegyi nyugdíjas végkielégítésének az összegét az őt megillető özvegyi nyugdíj figyelembevételével kell megállapítani.

188. §

(1) Iskolai tanulmányok címén azt az árvát is megilleti az árvaellátás, aki

a) az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi,

b)[286] huszonöt évesnél fiatalabb és a dolgozók általános vagy középiskolájában tanul.

(2) Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezéséig a nyári szünet tartamára is jár. A tanulmányok folytatását az iskola által kiállított igazolással évenként, legkésőbb a tanulmányok megkezdésétől számított három hónapon belül kell igazolni.

(3)[287] Az árvaellátásra jogosultságot nem érinti, ha a felsőoktatási intézmény hallgatójának hallgatói, illetőleg a középiskola tanulójának tanulói jogviszonya szünetel.

189. §[288]

Ha az árvaellátást 1996. december 31-ét követő, de 1998. január 1-jét megelőző időponttól állapítják meg, annak legkisebb összege havi 9800 forint.

190. §

(1) A mostohagyermek árvaellátásába a vér szerinti szülő által fizetett tartásdíjat be kell számítani. Ha a tartásdíj eléri az árvaellátás összegét, az árvaellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ha a vér szerinti szülő tartási kötelezettségének nem tesz eleget, az árvaellátás teljes összege jár. A tartásdíj behajtása iránt a folyósító szerv hivatalból köteles intézkedni.

(2) Az árvaellátás és az özvegyi nyugdíjjal azonos összegű árvaellátás közötti különbözetet be kell hajtani attól a szülőtől, aki gyermekét elhagyta. A különbözet behajtása iránt a folyósító szerv hivatalból köteles intézkedni.

191. §

A szülői nyugdíjra jogosultság szempontjából orvosi vizsgálat nélkül rokkantnak kell tekinteni azt a szülőt (nagyszülőt), aki a hatvanötödik, nő a hatvanadik életévét betöltötte.

192. §

A szülői nyugdíj legkisebb összege azonos az állandó özvegyi nyugdíj legkisebb összegével. [182. § (1) bekezdés].

193. §

A szülői nyugdíjat újból meg kell osztani, ha a jogosultak száma megváltozik. Az újbóli megosztásra legkorábban a jogosultak számának a változását követő hónap első napjától kerülhet sor.

Öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék

194. §

Öregségi járadékra a mezőgazdasági szövetkezeti tag akkor jogosult, ha

a) a hetvenedik, nő a hatvanötödik életévét betöltötte,

b) legalább három év óta megszakítás nélkül tagja mezőgazdasági szövetkezetnek,

c) az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg vagy öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, kivételes nyugellátása az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el,

d) rendszeres szociális járadékban nem részesül, és

e) keresete, munkavégzésből származó jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.

195. §

Munkaképtelenségi járadékra a mezőgazdasági szövetkezeti tag akkor jogosult, ha

a) teljesen munkaképtelen,

b) legalább három év óta megszakítás nélkül tagja mezőgazdasági szövetkezetnek,

c) a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, vagy öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, kivételes nyugellátása az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el,

d) rendszeres szociális járadékban nem részesül és

e) keresete, munkavégzésből származó jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.

196. §

(1) Az öregségi, munkaképtelenségi járadékra jogosultsághoz szükséges szövetkezeti tagsági időbe be kell számítani azt az időt is, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag a szövetkezetbe történt belépését közvetlenül megelőzően megszakítás nélkül egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetnek (termelői szakcsoport, mezőgazdasági társulás, ifjúsági szövetkezet) volt a tagja.

(2) A mezőgazdasági szakszövetkezet vagy egyéb egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet tagjaként eltöltött azokat a naptári éveket lehet figyelembe venni, amelyekben a szövetkezeti tag az alapszabályban előírt vagyoni hozzájárulási kötelezettségének eleget tett.

197. §

(1)[289] Az öregségi és a munkaképtelenségi járadék összege havi 10 600 forint, illetőleg havi 11 400 forint. Ha a házastársak mindegyike jogosult öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra, havi 10 300 forint, illetőleg havi 10 600 forint összegű járadék illeti meg azt a házastársat, aki igényét később terjeszti elő.

(2) A különélő házastársak mindegyike az öregségi, illetőleg a munkaképtelenségi járadék teljes összegére jogosult, ha

a) a házastársak az igénybejelentést megelőzően már öt év óta külön élnek, vagy

b) különélésük a mezőgazdasági szövetkezetbe történt belépésük időpontjában is fennállott.

198. §

A munkaképtelenségi járadékot - a 278. § (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával - meg kell szüntetni, ha a járadékos már nem munkaképtelen.

199. §

(1) Özvegyi járadékra annak a mezőgazdasági szövetkezeti tagnak az özvegye jogosult, aki öregségi vagy munkaképtelenségi járadékosként, illetőleg az ehhez szükséges feltételek megszerzése után halt meg, ha az özvegy

a) a házastársával annak halálakor együtt élt,

b) házastársának a halálakor a hatvanötödik - özvegyen maradt férj a hetvenedik - életévét betöltötte, vagy munkaképtelen,

c) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, kivételes nyugellátása az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el,

d) özvegyi nyugdíjban, baleseti özvegyi nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban nem részesül, és

e) keresete, munkavégzésből származó jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.

(2) Aki házastársa halálakor a hatvanötödik - férj a hetvenedik - életévét nem töltötte be és nem volt munkaképtelen, özvegyi járadékra akkor jogosult, ha házastársa halálától számított tizenkét hónapon belül a hatvanötödik - férj a hetvenedik - életévét eléri vagy munkaképtelenné válik.

200. §[290]

Az élettárs özvegyi járadékra jogosultságának megállapításánál a T. 58. §-át megfelelően alkalmazni kell.

201. §

A munkaképtelenség címén megállapított özvegyi járadékra a jogosultság megszűnik, ha az özvegy már nem munkaképtelen, vagy az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt házasságot köt.

202. §[291]

Az özvegyi járadék összege havi 10 500 forint.

203. §

Az öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadékra jogosultság szempontjából nem lehet számításba venni

a) keresetként a mezőgazdasági szövetkezettől kapott juttatásokat,

b) jövedelemként a gyermekgondozási segély összegét.

203/A. §[292]

(1) Öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra szerez jogot az is, aki legalább három évi megszakítatlan mezőgazdasági szövetkezeti tagságát közvetlenül követően az 1992. évi I. törvényen alapuló szövetkezet tagja lesz és e tagság fennállása alatt - legkésőbb 1994. december 31-ig - a hetvenedik, nő a hatvanötödik életévét betölti vagy teljesen munkaképtelenné válik.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az özvegyi járadék iránti igény elbírálásánál is.

(3) Ha az öregségi, munkaképtelenségi, illetőleg az özvegyi járadék az (1)-(2) bekezdés rendelkezésein alapul, a jogosultság szempontjából a szövetkezettől kapott juttatások nem vehetők keresetként számításba.

204. §

(1) Az, aki

a)[293] özvegyi nyugdíjra, baleseti özvegyi nyugdíjra, baleseti járadékra a "Népművészet Mestere"-ként az 1991. évi XII. törvény 2. §-ának (2) bekezdése szerinti pótlékra,

b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegét el nem érő öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra, szülői nyugdíjra, kivételes nyugellátására

és öregségi, munkaképtelenségi vagy özvegyi járadékra is jogosult, kérheti, hogy az a)-b) pontokban felsorolt ellátását az öregségi, munkaképtelenségi, illetőleg özvegyi járadék összegével, legfeljebb azonban a T. 65/A. § (1) bekezdésében meghatározott összegre egészítsék ki. Az összeghatár számításánál a házastársi pótlékot, valamint a hadigondozott és a nemzeti gondozott pénzellátását figyelmen kívül kell hagyni.[294]

(2)[295]

Szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadéka

205. §

Növelt összegű öregségi járadékra jogosult az, aki

a)[296] az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt [T. 39. §-ának (1)-(3) bekezdése] elérte,

b)[297] az öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati idővel azonos tartalmú, növelt összegű járadékra jogosító időt szerzett, és

c) a szakszövetkezet alapszabályában előírt vagyoni hozzájárulási kötelezettségének eleget tett.

206. §

Növelt összegű munkaképtelenségi járadékra a 205. § c) pontjában meghatározott feltétel fennállása esetén az jogosult, aki teljesen munkaképtelen, és a rokkantsági nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel azonos tartamú növelt összegű járadékra jogosító időt szerzett.

207. §

(1) Növelt összegű járadékra jogosító időként azt az időt kell figyelembe venni, amely alatt a szakszövetkezeti tag

a) növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett,

b) keresőképtelenséget okozó betegsége, balesete, szülési szabadsága, katonai szolgálata miatt a növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetése alól mentesült,

c) a növelt összegű járulék, illetőleg növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetésének megkezdése után nyugdíj-, illetőleg társadalombiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett,

d) 1973. január 1-je előtt havi 85,50 forint járulékot fizetett, ha 1973. január 1-jétől növelt összegű járulék fizetésére vállalt kötelezettséget.

(2) Növelt összegű járadékra jogosító időként kell figyelembe venni azt az időt is, amely alatt a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja

a) növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett,

b) keresőképtelenséget okozó betegsége, balesete, szülési szabadsága, katonai szolgálata miatt a növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetése alól mentesült,

c) a növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetésének a megkezdése után tagként szolgálati időt szerzett,

d)[298] 1992. február 29-ét követően a T. 54. §-a szerinti szolgálati időt szerzett.

(3)[299] Növelt összegű járadékra jogosító időként kell figyelembe venni a szolgálati idő 1992. február 29-e utáni tartamát.

208. §[300]

A növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadék alapösszege havi 10 800 forint, illetőleg havi 11 400 forint. A járadék összege a tíz éven felüli növelt összegű járadékra jogosító minden év után az alapösszeg három százalékával emelkedik.

209. §

(1) Növelt összegű özvegyi járadékra az jogosult, akinek a házastársa növelt összegű öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra jogosultságot szerzett, illetőleg ilyen járadékosként halt meg, ha az özvegy

a) a házastársával annak halálakor együtt élt, és

b)[301] házastársának halálakor az öregségi nyugdíjra jogosító életkort [T. 39. §-ának (1)-(3) bekezdése] elérte vagy munkaképtelen.

(2) Aki házastársának a halálakor az öregségi nyugdíjra jogosító életkort még nem érte el, és nem volt munkaképtelen, növelt összegű özvegyi járadékra akkor jogosult, ha házastársának a halálától számított tizenkét hónapon belül az említett életkort eléri, vagy munkaképtelenné válik.

210. §

(1) A 209. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén az élettárs (200. §) is jogosult növelt összegű özvegyi járadékra.

(2) A munkaképtelenség címén megállapított növelt összegű özvegyi járadékra a jogosultság megszűnik, ha az özvegy már nem munkaképtelen, vagy az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkor (T. 60. §) betöltése előtt házasságot köt.

211. §[302]

A növelt összegű özvegyi járadék a növelt összegű öregségi járadék fele, de legalább havi 10 500 forint.

Házastársi pótlék

212. §

(1) Házastársi pótlékra az jogosult, akinek a saját jogú nyugellátása a havi 5200 forintot nem éri el. Ez az összeghatár a nyugellátások emelésére vonatkozó külön jogszabály szerint emelkedik.

(2) Az öregségi és a rokkantsági nyugdíjast az után a vele együtt élő házastársa után illeti meg házastársi pótlék,

a) aki az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort (T. 60. §) betöltötte vagy rokkant, és

b) akinek a nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét [182. § (1) bek.] nem haladja meg.

(3) Az öregségi, a munkaképtelenségi járadékost és a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékost az után a vele együtt élő házastársa után illeti meg házastársi pótlék,

a) aki az özvegyi járadékra, illetőleg a növelt összegű özvegyi járadékra jogosító életkort elérte vagy munkaképtelen, és

b) akinek a nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét [182. § (1) bek.] nem haladja meg.

(4) Nem lehet keresetként, jövedelemként figyelembe venni az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb, legfeljebb két gyermek gondozásáért kapott díjazást, valamint a gyermekgondozási segély összegét.

(5)[303]

213. §[304]

A saját jogú nyugellátásban részesülő élettársa után házastársi pótlékra a 212. § (2) és (3) bekezdésében előírt feltételekkel is csak akkor jogosult, ha élettársával megszakítás nélkül legalább egy év óta együtt él.

214. §

Nem jogosult házastársi pótlékra az a járadékos, akinek a házastársa, illetőleg élettársa öregségi, munkaképtelenségi vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.

215. §

A házastársi pótlékra a jogosultság annak a hónapnak az első napjával nyílik meg, amelyben a jogosultság valamennyi feltétele teljesül, de legkorábban attól a hónaptól, amelytől a nyugellátást a teljes hónapra korlátozás nélkül kell folyósítani.

216. §

A házastársi pótlék összege havi 900 forint. Ha az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíj összege a havi 4300 forintot meghaladja, házastársi pótlék címén az az összeg jár, ami a nyugdíjat havi 5200 forintra egészíti ki. Ezek az összeghatárok a nyugellátások emelésére vonatkozó külön jogszabály szerint emelkednek. Az ösztönző nyugdíjpótlékot a határösszegek szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

A T. 76-80. §-aihoz:

217. §[305]

218. §

(1) A bedolgozónak az a balesete számít üzemi balesetnek,

a) amelyet a bedolgozói munka teljesítése érdekében kifejtett tevékenysége során az ehhez szükséges anyag, valamint gép, szerszám vagy hasonló munkaeszköz használata, illetőleg kezelése okozott,

b) amely a bedolgozót a vállalt munka teljesítéséhez szükséges anyag, valamint gép, szerszám, vagy hasonló munkaeszköz és a bedolgozó által készített termék szállítása közben érte.

(2) Üzemi baleset az a baleset is, amely a bedolgozót a munka teljesítésének a helyéről a munka (anyag) átvételének, illetőleg a termék átadásának a helyére menet vagy onnan visszamenet érte. Ha a munka teljesítésének a helye a munkáltatóval kötött megállapodás szerint nem a bedolgozó személyi igazolványába bejegyzett lakásán van, üzemi baleset az a baleset is, amely a bedolgozót lakásáról a munka teljesítésének, a munka (anyag) átvételének, illetőleg a termék átadásának a helyére vagy onnan visszamenet érte.

219. §[306]

220. §[307]

A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének, vagy rokkantságának (munkaképesség-csökkenésének) az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

221. §

A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek jegyzékét a II. számú melléklet tartalmazza.

221/A. §[308]

A T. 79/A. §-ban említett egészségügyi szolgáltatások társadalombiztosítási támogatásának összege azonos a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyfürdő ellátásoknak a társadalombiztosítás által elfogadott - az igénybevételkor érvényes - árával.

222. §

(1) Ha az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjas üzemi balesetet szenved, és munkaképesség-csökkenése alapján 2-4. fokozatú baleseti járadékra jogosult, nyugdíjat a baleseti járadék ötven százalékával ki kell egészíteni.

(2) Ha az üzemi balesetet szenvedett öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjas munkaképesség-csökkenése a hatvanhét százalékot eléri, de baleseti rokkantsági nyugdíj megállapítását nem kéri, nyugdíját a 4. fokozatú baleseti járadék ötven százalékával kell kiegészíteni. Ha e nyugdíjas választási jogának az érvényesítése előtt meghal, a hozzátartozók nyugellátását - választásuk szerint - a korábbi nyugellátás vagy a baleseti rokkantsági nyugdíj figyelembevételével kell megállapítani.

A T. 80. §-ához

223. §

(1)[309] A biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri.

(2)[310] Az egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított baleseti táppénzének alapjaként a társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelmet, legfeljebb a 39. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárig lehet figyelembe venni.

(3)[311] A saját jogú nyugdíj mellett munkát végző biztosított baleseti táppénzének alapjaként csak a nyugdíjasként elért és a (2) bekezdésben említett jövedelmet lehet figyelembe venni.

223/A. §[312]

Ha a baleseti táppénzre jogosult a T. 19. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott időtartamot kimeríti és a keresőképtelenségének elbírálására illetékes orvos véleménye szerint a balesetből (foglalkozási betegségből) eredően továbbra is keresőképtelen, az említett időtartam lejárta előtt 60 nappal (vagy a baleseti táppénz 300. napjánál) a kezelőorvos kezdeményezi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Orvosszakértői Intézetének I. fokú Bizottságánál az üzemi balesetet szenvedett személy vizsgálatát annak eldöntése céljából, hogy az állapota kialakult-e, vagy továbbra is keresőképtelen, s a keresőképtelenség várható tartamára a baleseti táppénz meghosszabbítását engedélyezi.

224. §

(1)[313] A baleseti táppénzre - ha eltérő rendelkezés nincs - a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2)[314] Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében újból keresőképtelenné válik, baleseti táppénzre ismét jogosult, ha táppénzre egyébként jogosult. A baleseti táppénz a korábbinál kevesebb nem lehet.

(3) Ha a sérült a baleseti táppénz folyósításának ideje alatt szül és terhességi-gyermekágyi segélyre is jogosult, választhat a baleseti táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély között.

(4) Ha a biztosított foglalkozási betegség alapján jogosult baleseti táppénzre, az üzemi baleset napjának a foglalkozási betegség orvosilag megállapított napját kell tekinteni.

225. §[315]

226. §[316]

227. §

Ha a gyermekgondozási segélyben részesülő üzemi baleset, foglalkozási betegség következtében vált keresőképtelenné, baleseti táppénzre harminc napot el nem érő keresőképtelenség esetén is jogosult.

[317]

228. §[318]

A T. 81-86. §-ahoz:

229. §

A T. 82. §-ában meghatározott két évet attól a naptól kell számítani, amelytől az 1. fokozatú baleseti járadékot megállapították.

230. §

A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő munkaképesség-csökkenése az orvosi bizottság véleménye szerint a tizenöt százalékot meghaladja. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg.

231. §

Ha a baleseti járadék megállapításánál egy évnél rövidebb időre eső keresetet kell alapul venni, és ez a kereset a sérültnek a baleset időpontjában betöltött, illetőleg foglalkozási betegség veszélyének kitett munkaköre (munkahelye) szerinti átlagkeresethez képest aránytalanul magas vagy alacsony, a tényleges kereset helyett ezt a munkaköri átlagkeresetet kell alapul venni.

232. §

(1) A baleseti járadékot - ide nem értve a foglalkozási betegség alapján járó baleseti járadékot - a főfoglalkozásban elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani akkor is, ha a sérült az üzemi balesetet mellékfoglalkozásban vagy másodállásban szenvedte el.

(2) A főfoglalkozásban és a mellékfoglalkozásban elért kereset figyelembevételével a 93-94. §-ok rendelkezései szerint kell a baleseti járadék alapját képező havi átlagkeresetet megállapítani.

(3)[319] Ha a baleseti járadékot nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset alapján állapítják meg, a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni akkor is, ha e kereset után nyugdíjjárulék-fizetés nem történt.

233. §

(1) A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) A havi átlagkereset megállapításánál ha az

a) 1987. december 31-e utáni időre eső keresetet kell figyelembe venni, azt a magánszemélyek jövedelemadójával (képzett adóval) csökkenteni nem kell,

b) 1988. január 1-je előtti időre eső keresetet kell figyelembe venni, azt a magánszemélyek jövedelemadójára és a nyugdíjjárulék mértékének változására tekintettel bruttósítani kell.

234. §[320]

235. §

Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha a munkaképesség-csökkenés utóbb három hónapon át a huszonöt százalékot meghaladja. Ha a munkaképesség-csökkenés ismét huszonhat százalék alá száll, a tizenöt százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára - legfeljebb két éven át - újból jár.

236. §

A baleseti járadék módosításánál, illetőleg újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti járadékot utoljára megállapították.

A T. 87-93. §-aihoz:

237. §

A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultsággal kapcsolatban a 107. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

238. §

(1) A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megnyílása szempontjából a 110. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2) Szilikózisból eredő ötvenszázalékos munkaképesség-csökkenés alapján baleseti rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő

a) már nem dolgozik, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy

b) szilikózisveszélymentes munkakörben (munkahelyen) rendszeresen nem dolgozik, vagy keresetének - a 96. § (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával - a magánszemélyek jövedelemadójával csökkentett összege lényegesen kevesebb a korábbi kereseténél.

(3) Ha az igénylő baleseti rokkantsági nyugdíjra az (1)-(2) bekezdés rendelkezései szerint nem jogosult, vagy baleseti rokkantsági nyugdíj helyett baleseti járadékot igényel, részére 4. fokozatú baleseti járadékot kell megállapítani.

239. §

A 84. § rendelkezéseit a baleseti rokkantsági nyugdíj összegének a megállapításánál is megfelelően alkalmazni kell.

240. §

(1)[321] Ha a baleseti rokkantsági nyugdíjat 1996. december 31-ét követő, de 1998. január 1-jét megelőző időponttól állapítják meg, a baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege

a III. rokkantsági csoportban havi 11 600 forint,

a II. rokkantsági csoportban havi 12 200 forint,

az I. rokkantsági csoportban havi 12 600 forint.

(2) Ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset az (1) bekezdésben meghatározott összeget nem éri el, a baleseti rokkantsági nyugdíj összege azonos a havi átlagkeresettel.

(3) A (2) bekezdés alapján megállapított baleseti rokkantsági nyugdíjat emelni kell a nyugellátások emeléséről, illetőleg kiegészítéséről szóló külön jogszabály szerint. A (2) bekezdés alapján megállapított baleseti rokkantsági nyugdíj azonban az emeléssel és kiegészítéssel sem lehet több az (1) bekezdésben meghatározott összegnél.

241. §

(1) A baleseti rokkantsági nyugdíjat ösztönző nyugdíjpótlékkal kell kiegészíteni, ha a sérült a nyugdíj megállapításáig ösztönző nyugdíjpótlékra jogosultságot szerzett. Az ösztönző nyugdíjpótlékkal kiegészített baleseti rokkantsági nyugdíj a havi átlagkeresetnél több nem lehet.

(2) Az ösztönző nyugdíjpótlékot a baleseti rokkantsági nyugdíj alapulvételével kell megállapítani akkor is, ha a sérült a baleseti rokkantsági nyugdíj megállapítása előtt ösztönző nyugdíjpótlékkal kiegészített öregségi nyugdíjban részesült, vagy erre jogot szerzett.

242. §

(1) A 233. § (2) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók, ha a baleseti rokkantsági nyugdíj összegének az alapját képező havi átlagkeresetet a baleseti járadékra vonatkozó rendelkezések szerint állapítják meg.

(2) Ha az öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjas baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá, a nyugdíját legalább olyan összegű átlagkereset figyelembevételével kell megállapítani, mint amilyen összeg a korábbi nyugdíj alapját képezte.

243. §

A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnése esetén a munkaképesség-csökkenés mértékének megfelelő baleseti járadékot kell megállapítani.

244. §

(1) Baleseti járadék helyett baleseti rokkantsági nyugdíj megállapítása esetén, valamint a nyugdíj módosításánál, illetőleg újbóli megállapításánál, továbbá baleseti rokkantsági nyugdíj helyett járadék megállapítása esetén azt a havi átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti rokkantsági nyugdíjat (járadékot) utoljára megállapították.

(2) Baleseti járadék helyett baleseti rokkantsági nyugdíj megállapítása esetén a havi átlagkeresetet - az igénylő kérelmére - az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani.

245. §

(1) A T. 89. §-ának az alkalmazásánál a havi átlagkeresetet a 96. § (4) bekezdésének alapulvételével kell megállapítani, kivéve ha a baleseti járadékot 1988. január 1-je előtti időponttól állapították meg.

(2) A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultságnak 1987. december 31-e utáni megszűnése esetén a baleseti járadék megállapításánál az alapul szolgáló keresetet a magánszemélyek jövedelemadójára, illetőleg a nyugdíjjárulék mértékének változására tekintettel emelt (bruttósított) összegben kell figyelembe venni.

246. §

A T. 91. §-a (2) bekezdésének alkalmazásánál a nyugdíjasként elért kereset alatt - a 96. § (4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával - a magánszemélyek jövedelemadójával csökkentett keresetet kell érteni.

247. §

A baleseti rokkantsági nyugdíj összegének a T. 93. §-a alapján történő újbóli megállapításánál a 96. § (3) bekezdésében említett baleseti járadékot keresetként figyelembe venni nem lehet.

Jogosultság újabb üzemi baleset esetén

248. §

(1) Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményét együttesen kell figyelembe venni, és a baleseti járadékot, illetőleg rokkantsági nyugdíjat akkor kell újból megállapítani, ha a sérült az újabb baleset következtében magasabb baleseti fokozatba, illetőleg rokkantsági csoportba kerül.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetben a baleseti járadékot, illetőleg rokkantsági nyugdíjat a korábbi és az újabb üzemi balesetre irányadó átlagkeresetek közül a kedvezőbb alapján kell megállapítani.

(3) A baleseti járadéknak, illetőleg baleseti rokkantsági nyugdíjnak a kedvezőbb átlagkereset alapján - az (1)-(2) bekezdés figyelembevételével - megállapított összegéhez az emelést, valamint az időközi kiegészítéseket a korábbi baleseti járadék, illetőleg baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításától kell hozzáadni.

Házastársi pótlék

249. §

A baleseti rokkantsági nyugdíjast háztartási pótlék az öregségi és a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó rendelkezések szerint illeti meg.

A T. 94. §-ához:

250. §

A baleseti sérült hozzátartozóit baleseti nyugellátás megilleti abban az esetben is, ha a sérült a baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt nem az üzemi baleset következtében halt ugyan meg, de vélelmezhető, hogy életben maradása esetén baleseti rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult.

A T. 98-99. §-aihoz:

250/A. §[322]

(1) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor a jogosult a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet (a továbbiakban: TAJ) igazoló okmány bemutatásával egyidejűleg a személyazonosságát hitelt érdemlően igazolja.

(2) A TAJ-t az állampolgár kezdeményezésére a lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási hely) szerint illetékes MEP Hatósági Igazolványon igazolja. A TAJ kiadását erre a célra rendszeresített nyomtatvány kiállításával lehet kezdeményezni.

(3) A TAJ-t igazoló okmány megrongálódása, illetve elvesztése esetén az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű igazgatási díj megfizetése után a MEP másodlatot állít ki.

250/B. §[323]

(1) Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult deviza jogszabályok szerint külföldinek minősülő személy (a továbbiakban: külföldi) jogosultságát az "Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról (a továbbiakban: Igazolás) elnevezésű nyomtatvánnyal igazolja.

(2) A (1) bekezdésben említett Igazolást a biztosításra kötelezett külföldi állampolgár és eltartott hozzátartozója részére a munkáltató állítja ki és negyedévenként igazolja a járulékfizetés tényét, a jogosultság megszűnésekor az Igazolásra rávezeti az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnésének időpontját.

(3) Megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi állampolgár részére az Igazolást a vele megállapodást kötő MEP állítja ki. A külföldi állampolgár a járulékbefizetését havonta a befizetés teljesítésének helyén az igazolás lebélyegzésével igazoltatja.

251. §

(1)[324] A társadalombiztosítási készpénzellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.

(2) Ha az igényt az igénybejelentés felvételére, illetve az igény elbírálására illetékes szervnél szóban terjesztették elő, az igénybejelentés napja az a nap, amelyen azt írásba foglalták, illetve amely napon az igénylő aláírta. Írásban benyújtott igénybejelentés esetén a benyújtás napja számít az igénybejelentés napjának.

(3)[325] Ha a társadalombiztosítási készpénzellátásra irányuló igényt posta útján terjesztették elő, az igénybejelentés napjának a kérelem postára adásának az igazolt napját kell tekinteni.

(4)[326] A térítésmentes egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó igényt a T. 16/B. §-ában említett egészségügyi szolgáltatónál a T. 16/B. §-ában előírt módon lehet érvényesíteni.

252. §

(1) Az igény bejelentésével egyidejűleg az igénylőnek az elbíráláshoz szükséges adatokat és igazolásokat is elő kell terjesztenie. Ha ezt elmulasztotta, ezek pótlására az igényelbíráló szervnek - legalább harmincnapi határidő kitűzésével - az igénylőt fel kell hívnia.

(2) Ha az igénylő a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó ismételt felhívásnak sem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni. Az eljárás megszüntetése helyett a rendelkezésre álló adatok és igazolások alapján kell a társadalombiztosítási ellátást megállapítani, ha arra az igénylő egyébként jogosult.

(3) Ha az igénylő a mulasztását elfogadhatóan nem igazolja, az adatok és igazolások későbbi benyújtását új igénybejelentésnek kell tekinteni.

252/A. §[327]

(1)[328] A tartósan külföldön foglalkoztatott biztosított és a vele együtt külföldön tartózkodó házastársa és gyermeke indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátási költségének megtérítése iránti igényt a munkáltatóhoz kell benyújtani. Az igényt a munkáltató a biztosítás fennállásának igazolásával, számlával, valamint a kiegyenlítésének igazolásával továbbítja az illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz.

(2)[329] Külföldön munkát vállalóként vagy egyéb jogcímen külföldön tartózkodó magyar állampolgár biztosított a külföldön felmerült gyógykezelés költségének megtérítését a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztártól igényelheti. Az igény bejelentésével egyidejűleg be kell nyújtani a külföldi számlát, az egészségügyi szolgáltatás igénybevételének sürgősségét, továbbá a számla kiegyenlítését bizonyító igazolást.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett külföldi számlának, igazolásnak fordítását is be kell nyújtani.

253. §[330]

254. §

(1) Az igényelbíráló szerv az igénylőt személyes megjelenésre is felhívhatja meghallgatás, orvosi felülvizsgálat, kórházi megfigyelés stb. céljából. Ha az igénylő a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó ismételt felhívásra sem jelenik meg, vagy orvosi felülvizsgálatnak, kórházi megfigyelésnek elfogadható indok nélkül nem veti magát alá, és emiatt az igényt elbírálni nem lehet, az eljárást meg kell szüntetni. A megszüntetés utáni jelentkezést - ha az igénylő a mulasztását elfogadhatóan nem igazolja - új igénybejelentésnek kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülőre is. Ha az ellátásban részesülő az orvosi vizsgálaton vagy a kórházban a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó ismételt felhívásra sem jelenik meg, ellátását a legközelebbi esedékesség időpontjától meg kell szüntetni. Ilyen esetben a megszüntetett ellátás - ha az igénylő mulasztását elfogadhatóan nem igazolja - legkorábban a jelentkezés hónapjának első napjától jár.

255. §

(1) Az igényelbíráló szervnek határozatot kell hoznia

a) a biztosítási jogviszony fennállásának a megállapítására irányuló kérelem,

b)[331] a betegségi és anyasági ellátás iránti igény elutasításáról, illetőleg akkor, ha az igény teljesítését az igénylő részben sérelmesnek tartja,

c) a nyugellátási, a baleseti nyugellátási, valamint az ezekhez kapcsolódó házastársi pótlék iránti igény teljesítéséről és elutasításáról.

d)[332] a rögzített nyugdíj [T. 43. § (6) bekezdés] iránti igény teljesítéséről és elutasításáról.

(2) Határozatot kell hozni

a) a nyugellátás, a baleseti nyugellátás összegének a felemeléséről vagy csökkentéséről, kivéve az ellátások évenkénti emelését (kiegészítését),

b) a nyugellátásra, a baleseti nyugellátásra jogosultság megszűnéséről,

c) a nyugellátás, a baleseti nyugellátás szüneteltetéséről;

d) a nyugellátáshoz, a baleseti nyugellátáshoz kapcsolódó házastársi pótlék megszüntetéséről, valamint folyósításának a szüneteltetéséről,

e) a nyugellátásra, a baleseti nyugellátásra jogosultság feléledéséről,

f) a nyugellátásnak, a baleseti nyugellátásnak a nyugdíjazás után szerzett szolgálati idő alapján történő módosításáról és újbóli megállapításáról.

(3) A nyugellátás megszüntetéséről nem kell határozatot hozni, ha

a) a nyugellátásban, a baleseti nyugellátásban részesülő személy meghalt,

b) az ideiglenes özvegyi nyugdíj egyévi tartama lejárt,

c) az 1. fokozatú baleseti járadék kétévi tartama lejárt.

(4)[333] Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése esetén nem kell határozatot hozni a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) az előnyugdíjra jogosultság megszüntetéséről.

255/A. §[334]

(1) Ha az érdekelt a rögzített nyugdíj megállapítása után és a reá irányadó öregségi korhatár betöltését követő naptól - annál, aki az öregségi korhatárt 1997. január 1-je előtt betöltötte: 1997. január 1-jétől - számítva és legalább 365 napi újabb szolgálati idő hiányában nyugdíjat igényel, illetőleg mégis a rögzített nyugdíj folyósítását kéri, a kérést (igényt) új igénybejelentésnek tekintve azt az általános szabályok szerint kell elbírálni. A határozatban a rögzített nyugdíjat vissza kell vonni.

(2) A rögzített nyugdíj megállapítása után meghalt személy hozzátartozóinak igényét a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) bírálja el, illetőleg hoz határozatot az általános szabályok szerint. Határozatából ki kell tűnnie, hogy a meghalt személy választhatott volna-e két nyugdíj között. Ha igen, a folyósítás megindításakor az özvegy is választhat [T. 38. § (1) bekezdés]. A nyugdíjfolyósító szerv erről határozatot hoz.

256. §

Az igényelbíráló szerv a már jogerősen elbírált ügyben benyújtott ismételt igénybejelentést, ha az korábban fel nem hozott és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tényeket vagy bizonyítékokat nem tartalmaz, újabb eljárás lefolytatása és határozat hozatala nélkül elutasíthatja.

257. §

(1)[335] A táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a biztosítottnak a biztosítás fennállása alatt és megszűnése után a munkáltatójánál kell bejelentenie.

(2)[336] A táppénzigény előterjesztésekor a keresőképtelenséget külön jogszabály rendelkezései szerint kiállított orvosi igazolással, a kórházi (klinikai) ápolást a kórház (klinika) által kiállított igazolással, a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságot a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolással vagy terhesgondozási könyvvel, a szülést pedig születési anyakönyvi kivonattal vagy kórházi igazolással kell igazolni.

(3)[337] Annak, akinek a keresőképtelensége közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetőleg foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt áll fenn, azt, ahogy munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkakörben (munkahelyen) átmenetileg sem foglalkoztatható, a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője, állategészségügyi zárlat esetén a zárlatot elrendelő szerv által kiállított igazolással kell bizonyítania.

(4)[338]

(5)[339] A vasutak dolgozóinak az (1) bekezdésben említett ellátások iránti igényét a vasutak illetékes szervénél kell bejelenteniük.

(6)[340] Ha a biztosított munkáltatója jogutód nélkül megszűnt, a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a lakóhely szerint illetékes MEP-nél kell bejelentenie.

257/A. §[341]

Az utazási költség megtérítése iránti igényt a jogosult a lakóhelye szerint illetékes MEP-hez vagy a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyhez nyújthatja be. A kifizetőhelyhez benyújtott igényt 8 napon belül a jogosult lakóhelye szerint illetékes MEP-hez kell továbbítani. Az igényt a MEP bírálja el, és az utazási költséget az igény benyújtását követő 30 napon belül kifizeti.

258. §

(1)[342] Ha a munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely (a továbbiakban: kifizetőhely) nincs, a munkáltató köteles az igény elbírálásához "Munkáltatói szövetkezeti igazolvány"-t, illetőleg "Foglalkoztatói igazolás"-t kiállítani, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal (okmányokkal) együtt három munkanapon belül a székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek), illetőleg a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatnak (a továbbiakban: TÁKISZ) megküldeni. Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját megelőzően két éven belül más munkáltatónál is biztosítási jogviszonyban állt, a munkáltatói szövetkezeti igazolványra e munkáltatónál fennállott biztosítási időt és a keresőképtelenség kezdetét megelőző egy éven belül a táppénzelőzményt a 455. §-ban említett igazolvány adatai alapján kell feljegyezni.

(2)[343] Az igénybejelentés napja az a nap, amelyen a biztosított az ellátás iránti kérelmét előterjesztette és a 257. § (2) bekezdésében említett igazolásokat (okmányokat) benyújtotta. Az igénybejelentést a biztosított kérelmére igazolni kell.

(3) Az ellátás iránt szóban előterjesztett kérelmet, ha azt nem teljesítették, az igényelbíráló szerv köteles írásba foglalni.

(4) A 257. § (2)-(4) bekezdésében nem említett tények tekintetében az igénylő nyilatkozata az irányadó.

(5)[344] A munkáltató az (1) bekezdés szerinti "Munkáltatói szövetkezeti igazolvány"-t, illetőleg "Foglalkoztatói igazolás"-t két példányban köteles kiállítani, és annak egy példányát 5 évig megőrizni.

259. §[345]

260. §

(1)[346] A táppénzt és a terhességi-gyermekágyi segélyt

a) kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,

b)[347] ha az igény elbírálására a TÁKISZ (FÁKISZ) az illetékes, akkor a TÁKISZ (FÁKISZ),

c) egyéb esetekben a munkáltató székhelye (telephelye), illetőleg a jogosult lakóhelye szerint illetékes MEP bírálja el, és folyósítja.

(2)[348] Az egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) és a munkáltató az (1) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően megállapodást köthet.

(3) A táppénzt utólag kell folyósítani, mégpedig

a) az (1) bekezdés a)-b) pontjában említett esetben a bérfizetési napon,

b)[349]

(4)[350] A terhességi-gyermekágyi segélyt és a gyermekgondozási díjat havonta utólag kell folyósítani

a) az (1) bekezdés a)-b) pontjában említett esetben a munkabér (munkadíj) végelszámolásakor,

b)[351]

(5)[352]

(6) A kifizetőhely az ellátást a (3) bekezdés a) pontjában, illetőleg a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott napon kívül más napon is folyósíthatja.

(7)[353]

(8)[354]

(9)[355]

(10)[356] A táppénzfolyósító szerv köteles a biztosított keresőképtelensége 180. napját - ide nem értve a gyermekápolási táppénz folyósításának időtartamát - követő nyolc napon belül annak lakóhelye szerint illetékes OOSZI I. fokú orvosi bizottságánál a munkaképesség-változás mértékének előzetes megállapítását kezdeményezni. A 180 nap számításánál az előzményt figyelembe kell venni.

260/A. §[357]

260/B. §[358]

(1) Annak, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére a táppénz, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély igényét annak a munkáltatónak kell elbírálni és folyósítani, ahol társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Több társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató által történő egyidejű foglalkoztatás esetén az elbírálás és a folyósítás az egészségügyi hozzájárulást fizető munkáltatónál történik. Ennek hiányában a T. 10. § (1) bekezdés a) pontjában említett jogviszonyt létesítő munkáltató székhelye szerint illetékes MEP-nél kell az igényt elbírálni. Az igény elbírálásához a különböző munkáltatók által kiállított munkáltatói igazolást be kell nyújtani.

(2) A táppénzfolyósítás időtartamát és a táppénz összegét jogviszonyonként kell megállapítani. A több jogviszony alapján megállapításra kerülő táppénz alapja együttesen napi 3300 forintnál több nem lehet. A T. 103. § (3) bekezdésének alkalmazása érdekében a több jogviszony alapján táppénzt folyósító társadalombiztosítási kifizetőhely az illetékes MEP-et értesíti a további munkáltatónál fennálló jogviszony alapján megállapított táppénz összegéről.

261. §[359]

262. §[360]

A kifizetőhellyel rendelkező munkáltatónak a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, baleseti táppénz, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, az anyasági támogatás, a családi pótlék, a keresetkiegészítés, valamint az átmeneti keresetkiegészítés megállapításánál, folyósításánál és elszámolásánál az OEP által jóváhagyott "Útmutató"-ban foglaltak szerint kell eljárni.

262/A. §[361]

(1)[362] Baleseti egészségügyi szolgáltatás keretében gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyfürdő ellátás térítésmentesen akkor rendelhető, ha az üzemi baleset tényét jogerősen megállapították. Az üzemi baleset megállapításáról a baleseti táppénzt folyósító szerv az elbírálást követő három munkanapon belül köteles a keresőképtelenséget elbíráló orvost írásban értesíteni.

(2)[363] Az (1) bekezdésben említett időpontig társadalombiztosítási támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyfürdő ellátás árához biztosított által kifizetett térítési díjat az üzemi baleset jogerős megállapítását követően a biztosított kérelmére a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) soron kívül téríti meg. A kérelemhez csatolni kell a kezelő orvos igazolását az üzemi balesettel összefüggésben rendelt ellátásokról és a gyógyszertár, gyógyfürdő vagy gyógyászati segédeszközt kiszolgáltató igazolását a térítési díj összegéről.

(3) A vasutak biztosítottjai részére a (2) bekezdésben említett térítési díjat a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság téríti meg.

Nyugellátás, baleseti ellátás iránti igény

263. §

A baleseti táppénz iránti igény bejelentésére és elbírálására, valamint a baleseti táppénz folyósítására a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

263/A. §[364]

(1) A bejelentett üzemi baleset vagy foglalkozási betegség tényét a táppénz folyósítására illetékes szerv határozattal bírálja el abban az esetben is, ha baleseti táppénzigényt a biztosított nem nyújtott be. A határozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy mikor történt az üzemi baleset és az milyen egészségkárosító következményekkel járt. A határozatot a kezelőorvosnak, továbbá a biztosítottnak meg kell küldeni.

(2) Az (1) bekezdésben említett határozat meghozatalához az üzemi baleset egészségkárosító következményeiről az elsődleges orvosi ellátást nyújtó orvos - egészségügyi intézmény - tájékoztatja a baleseti táppénz folyósítására jogosult szervet.

(3) Az üzemi balesettel összefüggésben baleseti egészségügyi szolgáltatás csak az (1) bekezdésben említett határozat bemutatása esetén rendelhető.

264. §

(1) A nyugellátásra és a baleseti nyugellátásra az igényt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által az erre a célra rendszeresített és az igénylő (törvényes képviselője) által aláírt nyomtatványon[365]

a)[366] az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél), a nyugellátásban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő halála esetén a hozzátartozói igényt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság),

b)[367] a vasutas biztosítottak körébe tartozó munkavállalók a szolgálati főnökségnél, a munkaviszony megszűnése után a legutóbbi szolgálati főnökségnél, a Vasutak által megállapított nyugellátásban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő halála esetén a hozzátartozói igényt a lakóhely szerint illetékes nyilvántartási állomáson, illetőleg a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatósághoz, Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt.-hez (a továbbiakban: GYSEV Rt.) kell bejelenteni.

(2) A házastársi pótlékra az igényt a saját jogú nyugellátás, illetőleg a baleseti rokkantsági nyugdíj megállapítása iránti igénnyel együtt kell bejelenteni. Ha a nyugellátást, a baleseti rokkantsági nyugdíjat már megállapították, a pótlékot a folyósító szervnél kell igényelni.

(3)[368] A nyugellátást, a baleseti nyugellátást, valamint azokat az ellátásokat, amelyek megállapítását külön jogszabály a nyugdíjmegállapító, illetőleg nyugdíjfolyósító szervek hatáskörébe utalja, az (1) bekezdés b) pontjában említettek részére a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság, illetőleg a GYSEV Rt. állapítja meg.

265. §[369]

(1) Az igényelbíráló szervtől legkorábban az 50. életév betöltésekor kérhető annak közlése, hogy a kérelmezőnek - a kérelem elbírálásakor érvényben levő jogszabályok szerint - mennyi szolgálati ideje van.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező rendelkezésére álló igazolásokat, illetőleg egyéb okmányokat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tárgyában az igényelbíráló szerv határozatot hoz. A határozatban meg kell jelölni azokat a naptári időtartamokat, amelyeket szolgálati időként elismert, továbbá - megfelelő indokolással - azokat az időtartamokat, amelyeket szolgálati időként nem ismert el.

(4) Az (1) bekezdésben említett életkortól függetlenül közölni kell a szolgálati idő tartamát, ha azt a kérelmező korkedvezményre hivatkozva kéri. Ebben az esetben a figyelembe vehető, valamint a figyelembe nem vehető szolgálati idő, továbbá a korkedvezményre jogosító idő tartamáról kell a határozatot meghozni.

266. §

(1)[370]

(2)[371]

(3)[372]

(4)[373] Nem akadálya a rokkantsági nyugdíj megállapításának az olyan jogviszony fennállása, amelyből származó keresetet (jövedelmet) a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál figyelembe venni nem lehetett.

(5)[374] Az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj

a) az egyéni vállalkozónak és a társas vállalkozás tagjának, valamint

b) a T. 10. § (1) bekezdés f) pontjában említett segítő családtagnak

attól a naptól állapítható meg, amely napon a jogosultsághoz szükséges feltételek bekövetkeznek.

(6)[375] Ha az igénylő részére munkanélküli járadékot, képzési támogatást vagy pályakezdők munkanélküli segélyét, illetőleg nyugdíj előtti munkanélküli segélyt folyósítanak, az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat legkorábban a felsorolt ellátások folyósítása megszűnését követő naptól kell megállapítani.

267. §[376]

268. §[377]

269. §

A hozzátartozói nyugellátásokra és a hozzátartozói baleseti nyugellátásokra, az öregségi és a munkaképtelenségi járadékra az igény annak a hónapnak az első napjával nyílik meg, amelyik hónapban a jogosultsághoz szükséges valamennyi feltétel teljesült. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékra is.

270. §

(1) A baleseti nyugellátás iránti igényt a baleset bekövetkezése, foglalkozási betegség esetén a betegség megállapításának a napjától számított két éven belül lehet érvényesíteni. Ha a sérült a baleset miatt táppénzben részesült, a határidőt az első ízbeni táppénz megszűnésének a napjától kell számítani.

(2) Három éven belül lehet érvényesíteni a baleseti nyugellátás iránti igényt, ha a baleset következményét az (1) bekezdésben említett határidő után lehetett csak megállapítani.

(3) Az üzemi baleset következtében meghalt személy hozzátartozói a halál napját követő két éven belül érvényesíthetik igényüket.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megjelölt határidő után akkor lehet az igényt érvényesíteni, ha egykorú okirat (baleseti jegyzőkönyv, társadalombiztosítási vagy üzemi nyilvántartás, rendőrhatósági eljárás során készült iratok, orvosi leletek, boncolási jegyzőkönyv stb.) alapján kétségen kívül bizonyított, hogy üzemi baleset történt, továbbá ha a sérülés és a munkaképesség-csökkenés (halál) között a 272. §-ban megjelölt orvosi bizottság véleménye szerint okozati összefüggés van.

271. §

(1) Ha a baleseti ellátásra jogosultság megállapítása szempontjából szükséges, a társadalombiztosítási szerv helyszíni vizsgálatot tarthat. A vizsgálat alkalmával a munkáltató köteles a szükséges felvilágosításokat megadni.

(2)[378] A Vasutak dolgozóit ért üzemi balesetet a szolgálati főnökség az igényelt ellátásnak megfelelően a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóságnak (a továbbiakban: VTI), illetőleg a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságnak, vagy a GYSEV Rt.-nek köteles bejelenteni. Ha a baleset körülményeinek a megvizsgálása az ellátásra jogosultság megállapítása szempontjából szükséges, azt a VTI, illetőleg a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vagy a GYSEV Rt. végzi.

272. §[379]

(1) A nyugellátással és a baleseti nyugellátással kapcsolatban a rokkantság fokát és a munkaképesség-csökkenés mértékét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének orvosi bizottságai (a továbbiakban: orvosi bizottság) véleményezik.

(2)[380] Ha a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata során a bíróság a keresetet elutasította ugyan, de a munkaképesség-csökkenésnek utóbb bekövetkezett, a rokkantsági fokot elérő változását, illetőleg a rokkantság fokát vagy a munkaképesség-csökkenés mértékét az ítélet indokolásában tényként rögzítette, akkor az újabb igénybejelentés alapján megismételt eljárásban az (1) bekezdés szerinti orvosi véleményt már nem kell beszerezni.

273. §

Ha a nyugellátásra vagy baleseti nyugellátásra a jogosultság kétséget kizáróan fennáll, az ellátás összege azonban adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján előleget kell megállapítani és folyósítani. A nyugellátásnak, baleseti nyugellátásnak határozattal történő megállapításakor az ellátás összegébe az előleget be kell számítani.

273/A. §[381]

A nyugellátásnak a szociálpolitikai egyezmény alapján történő megállapításáig a magyar nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által - a kizárólag Magyarországon szerzett szolgálati idő és kereset alapján - megállapított és folyósított nyugellátás összegét előlegként kell kezelni, és be kell számítani az egyezmény szerinti nyugellátás összegébe.

274. §

Az igénylő nyugellátásra bejelentett igényét az első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig írásbeli nyilatkozattal visszavonhatja, ha ellátást nem vett fel, vagy a felvett ellátást a jogorvoslati határidő lejártáig visszafizeti.

275. §

Ha a nyugellátásra vagy a baleseti nyugellátásra irányuló igényt azért utasították el, mert az igénylő munkaképesség-csökkenése, illetőleg rokkantsága a jogosultsághoz szükséges mértéket nem érte el, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül előterjesztett igénybejelentést csak abban az esetben kell elbírálni, ha az illetékes orvos igazolja, hogy az igénylő egészségi állapota az elutasítás óta rosszabbodott.

276. §[382]

Az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjnak a nyugdíjazás után szerzett szolgálati idő alapján történő módosítása, vagy újbóli megállapítása iránti igényt a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél), a Vasutak által megállapított nyugdíjjal kapcsolatban pedig a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságnál, illetőleg a GYSEV Rt.-nél kell előterjeszteni.

277. §

Az ösztönző nyugdíjpótlékban részesülő öregségi nyugdíjas ösztönző nyugdíjpótlék újbóli megállapítását csak akkor kérheti, ha a pótlékra jogosító újabb ideje legalább 180 nap. Ez a rendelkezés a hozzátartozói és a baleseti nyugellátások megállapításánál nem alkalmazható.

278. §

(1) A nyugellátásnak és baleseti nyugellátásnak orvosi vizsgálat alapján történő leszállítását az orvosi vizsgálat napját követő második hónap első napjától, megszüntetését az erről szóló határozat keltét követő második hónap első napjától, felemelését pedig az állapotrosszabbodás orvosilag megállapított napját, legkorábban az állapotrosszabbodás bejelentését, hivatalból történő felülvizsgálat esetén az orvosi vizsgálat napját követő hónap első napjától kell foganatosítani.

(2) Ha a rokkantsági vagy a baleseti rokkantsági nyugdíjas azért nem tekinthető rokkantnak, mert keresete lényegesen nem kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél, e tény megállapítását követő hónap első napjától kell a nyugdíjat megszüntetni.

279. §

(1)[383] A kivándorolt, illetőleg külföldön élő vagy tartózkodó személy nyugellátás, baleseti nyugellátás iránti igényét a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, a nyugellátásban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőként meghalt személy hozzátartozóinak igényét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, a vasutak volt dolgozóinak, illetőleg hozzátartozóiknak igényét pedig a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság, illetőleg GYSEV Rt. bírálja el. Ha az igényt nem személyesen terjesztik elő, az igénybejelentés céljára rendszeresített nyomtatványon az igénylő aláírását közjegyzőileg hitelesíttetni kell.

(2) A jogosultság beállásának nem akadálya, ha az igénylő külföldön rendszeresen dolgozik, illetőleg munkaviszonyban áll.

(3)[384] A megállapított nyugellátást, baleseti nyugellátást a nyugdíjfolyósító szerv a Pénzintézeti Központ Bank Rt.-hez, illetőleg a nyugdíjasnak az első folyósítást követően előterjesztett kérésére egyéb - a nyugdíjfolyósító szervvel az ellátások utalására szerződéses kapcsolatban álló - pénzintézethez utalja. Ugyanígy kell eljárni, ha külföldön élő személy az ország elhagyását megelőző időponttól megállapított nyugellátásának, baleseti nyugellátásának folyósítását kéri.

(4)[385] A nyugdíjfolyósító szerv a (3) bekezdés hatálya alá tartozó személyre nézve minden naptári évben legfeljebb kétszer adategyeztetést végez. Az ebből a célból kiküldött nyomtatványt a nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülőnek megfelelően kitöltve, aláírva és közjegyző vagy hatóság által hitelesítve vissza kell küldenie. Ha a kitöltött nyomtatvány 90 napon belül nem érkezik vissza, vagy visszaérkezik, de abból a jogosultság fennállása nem tűnik ki, az ellátás folyósítását a határidő lejárta vagy a visszaérkezés napját követő második naptári hónap első napjával fel kell függeszteni. Későbbi hiánypótlás esetében az ellátást - a T. 100. §-a (1) bekezdésében foglaltakat is alkalmazva - tovább kell folyósítani. Az adategyeztetés módjára a nyugdíjfolyósító szerv a közreműködő pénzintézettel megállapodást köthet.

280. §

(1) A nyugellátást és a baleseti nyugellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

(2)[386] A Vasutak nyugdíjasai, illetőleg ezek hozzátartozói részére járó nyugellátások és baleseti nyugellátások folyósításával kapcsolatos feladatokat a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság végzi.

(3) A nyugellátást és a baleseti nyugellátást havonta utólag kell folyósítani, legkorábban attól a naptól, amikortól azt határozattal megállapították.

(4) Ha a (3) bekezdésben megjelölt napon folyósítást kizáró ok áll fenn, a nyugellátás és a baleseti nyugellátás folyósítását a kizáró ok megszűnését követő naptól kell megindítani.

(5)[387] Az öregségi és a rokkantsági nyugdíj folyósítása legkorábban a táppénz, illetőleg a baleseti táppénz megszűnését követő naptól indítható meg.

(6)[388] Ha az előnyugdíjban, korengedményes nyugdíjban részesülő az öregségi nyugdíjkorhatárt eléri, ettől a naptól kezdődően a megállapított előnyugdíjat, korengedményes nyugdíjat öregségi nyugdíj címén kell részére folyósítani.

281. §

A nevelt gyermek, a testvér és az unoka árvaellátásának a folyósítását szüneteltetni kell, ha tartásra köteles hozzátartozója tartásra képessé válik.

282. §[389]

(1) Arra az időre, amely alatt a jogosult - beleszámítva az őrizetbevétel idejét is -, harminc napot meghaladóan előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztését tölti, nyugellátását, baleseti nyugellátását szüneteltetni kell, illetőleg, ha kéri, azt az általa - visszavonásig érvényes - szabályszerű meghatalmazással ellátott személy kezéhez vagy a büntetésvégrehajtási intézethez kell részére folyósítani.

(2) A szüneteltetett nyugellátást, baleseti nyugellátást a büntetőeljárás befejezése, illetőleg a szabadságvesztés letöltése után egy éven belül előterjesztett kérelemre a jogosult részére egy összegben ki kell utalni.

283. §[390]

(1) Annak a nyugellátását, baleseti nyugellátását, aki érvényes útlevéllel átmenetileg külföldön tartózkodik, belföldön vezetett átutalási betétszámlájára vagy belföldi meghatalmazottja részére kell folyósítani. A meghatalmazott nevét és címét az ellátásra jogosultnak a nyugdíjfolyósító szerv tudomására kell hoznia. Ha a külföldön tartózkodás az egy naptári évet meghaladja, a továbbfolyósításhoz (átutalási betétszámlára történő további utaláshoz) az ellátásra jogosult újabb igénybejelentése szükséges.

(2)[391] A devizabelföldi nyugdíjas külföldi tartózkodása esetén - a reá irányadó devizajogszabályok szerint - kérheti ellátása külföldre utalását azzal, hogy ebben az esetben is alkalmazni kell az R. 279. § (3) bekezdésének rendelkezéseit.

284. §[392]

Az átmenetileg külföldön tartózkodó személyre az adategyeztetési kötelezettség abban az esetben terjed ki, ha a külföldi tartózkodás időtartama előreláthatóan az egy évet meghaladja. Az adategyeztetés módjára a nyugdíjfolyósító szerv a közreműködő pénzintézettel megállapodást köthet. A külföldi tartózkodás miatt ki nem fizetett nyugellátást, baleseti nyugellátást a jogosult - hazaérkezését követő egy éven belül előterjesztett - igénybejelentésére ki kell fizetni.

285. §

A házastársi pótlék folyósítását szüneteltetni kell arra a hónapra, amelyben

a) a jogosult nyugellátása, baleseti nyugellátása szünetel,

b) a házastárs nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét meghaladja. [182. § (1) bek]

286. §

A társadalombiztosítási igény érvényesítésével, valamint az ellátás folyósításával kapcsolatban a személyes megjelenésre felhívott részére az ezzel összefüggésben felmerült indokolt költségeket meg kell téríteni.

287. §

A személyes megjelenésre felhívott személynek az utazási, az élelmezési és a szállás költségét, valamint a keresetveszteségét meg kell téríteni. Ha a személyes megjelenésre felhívott személy csak kísérővel képes megjelenni, a kísérő utazási, élelmezési és szállás költségét, valamint keresetveszteségét is meg kell téríteni.

288. §[393]

289. §

(1) Élelmezési költség címén napi 80 forint jár annak, akinek személyes megjelenése miatt tizenkét óránál hosszabb ideig kell lakóhelyétől távol tartózkodnia. Ha a távollét tizenkét óránál kevesebb, de nyolc óránál több, az élelmezési költség fele jár, ha pedig nyolc óránál kevesebb, élelmezési költség nem jár. Keresetveszteség térítése esetén az élelmezési költség fele összege jár.

(2) Szállásköltség megtérítése címén legfeljebb napi 200 forint jár annak, akinek személyes megjelenése miatt éjfél után lakóhelyétől távol kell tartózkodnia.

(3) Keresetveszteség címén a ténylegesen felmerült keresetveszteséget kell megtéríteni. E címen egy napra azonban 400 forintot meghaladó összeget megtéríteni nem lehet.

(4) Az igény érvényesítésével kapcsolatban kórházi megfigyelésre utalt igénylőnek (nyugdíjasnak, járadékosnak) élelmezési és szállásköltség nem jár, ha ellátást és szállást a kórházban kap. Keresetveszteség címén egy napra egyedülálló személynek 200 forintot, ha pedig a megfigyelt igénylőnek túlnyomóan saját keresetéből eltartott családtagja van, 400 forintot meghaladó összeget megtéríteni nem lehet.

290. §

(1)[394] A 287. és a 289. §-ban megjelölt költségeket a jogorvoslati eljárás során megidézett tanúknak minden esetben, az igénylőnek azonban csak akkor kell megtéríteni, ha az első fokú határozatot az igénylő javára másodfokon részben vagy egészben megváltoztatták.

(2) Ha az igénylő a jogerősen elutasított igényét a határozathozatal napját követő egy éven belül újból előterjeszti, a költségeket csak akkor lehet megtéríteni, ha az újabb igénybejelentés alapján az igényt egészben vagy részben teljesítették.

(3) A bírói eljárás során felmerült költségek megtérítésére a Polgári Perrendtartás rendelkezései az irányadók.

290/A. §[395]

(1) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató - ideértve a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatot is - a T. 103. §-a (3) bekezdésében említett hozzájárulást a tárgyhavi összesítő elszámoláson köteles bevallani, és a járulékokkal együtt befizetni.

(2) Ha a biztosított részére a T. 18. §-a a) pontjában említett keresőképtelenség vagy a kórházi (klinikai ápolás) időtartamára a táppénzt a Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: MEP) állapítja meg és folyósítja, a táppénz folyósításával egyidejűleg a T. 103. §-a (3) bekezdésében említett hozzájárulásról fizetési meghagyással értesíti a munkáltatót.

Társadalombiztosítási járulék

291. §[396]

A T. 103/A. §-ának (4) bekezdésében említett kérelmet az egyéni vállalkozónak a telephelye (állandó lakóhelye), a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának a társaság székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez) kell benyújtania.

292. §[397]

293. §[398]

A 15. § (1) bekezdésében említett szervek hivatásos és továbbszolgáló állományú tagjai részére társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett pénzbeli juttatások a társadalombiztosítási ellátásoknak megfelelő mértékben elszámolhatók a járulék terhére. A járulékbefizetést, illetőleg elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött megállapodásban kell rendezni.

294. §[399]

Nyugdíjjárulék

295. §[400]

A T. 103/B. §-ának (4)-(5) bekezdésében említett biztosított a naptári év folyamán mindaddig köteles egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni, amíg nem igazolja, hogy a járulékalapot képező juttatása együttesen elérte a napi 3300 forint naptári évre számított összegét. A biztosítottól levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegéről a munkáltatók kötelesek az V. és VI. számú mellékletekben meghatározott adattartalommal nyilvántartást vezetni.

296. §[401]

(1)[402][403] Ha az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló biztosított a T. 103/B. § (2) bekezdésében, a T. 103/B. § (4)-(5) bekezdésében, a T. 103/D. § (5)-(6) bekezdésében, a T. 103/E. § (5)-(7) bekezdésében meghatározottnál magasabb összeg után fizetett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, a járulékkülönbözetet el kell számolni, és azt részére vissza kell fizetni. Az egyik biztosítási jogviszony megszűnése esetén az elszámolási és a visszafizetési kötelezettség azt a munkáltatót terheli, amelynél a biztosított biztosítási jogviszonya a naptári évben továbbra is fennáll. Ha az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok azonos időben szűnnek meg, vagy még a naptári év utolsó napján is fennállnak, az elszámolási és a visszafizetési kötelezettség azt a munkáltatót terheli, amelyiknél magasabb volt a járulékalapot képező jövedelem. A naptári évi összeghatár megállapításánál - a naptári éven belül - az egyidejűleg fennálló (fennállt) biztosítással járó jogviszonyok esetében is csak azokat a naptári napokat lehet figyelembe venni, amely napokra a biztosítottnak járulékalapot képező jövedelme volt. A T. 103/B. § (5) bekezdésében, a T. 103/D. § (6) bekezdésében, valamint a T. 103/E. § (7) bekezdésében említett igazolást a biztosítottnak ahhoz a munkáltatóhoz kell benyújtania, amelyik a járulékkülönbözet elszámolására és visszafizetésére kötelezett. A munkáltató az igazolás kézhezvételét követő harminc napon belül köteles a járulékkülönbözetet elszámolni és a biztosítottnak visszafizetni, továbbá ennek tényét a Nyugdíj- és Egészségbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lapon feltüntetni, valamint az V-VI. számú melléklet szerint vezetett nyilvántartásba bejegyezni.

(2) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg több egyéb biztosítással járó jogviszonyban is áll, az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából a munkáltatóra előírt kötelezettségek az illetékes MEP-et terhelik.

297. §[404]

298. §[405]

299. §[406]

300. §[407]

301. §[408]

302. §[409]

303. §[410]

(1) A nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személy az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot a külföldi beosztásának megfelelő, a kiküldő szerv által - a T. 103/B. §-a rendelkezései alapján - meghatározott kereset után köteles fizetni.

(2)[411] A nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyt terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot a munkáltató, ennek hiányában a kiküldő szerv köteles megelőlegezni és az alkalmazásában álló biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékával együtt az illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez), illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatósághoz átutalni.

304. §[412]

305. §[413]

306. §[414]

307. §[415]

307/A. §[416]

A T. 103/C. § (5) bekezdésében előírt nyugdíjbiztosítási járulékot a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell megfizetni. A járulékfizetés, illetőleg elszámolás módjáról a Pénzügyminisztérium és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megállapodást köt.

308. §[417]

309. §[418]

310. §[419]

311. §[420]

312. §[421]

313. §[422]

313/A. §[423]

(1)[424] Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettség kezdetének napjától [T. 103/D. § (10) bekezdése] ez év december 31. napjáig tevékenységet kezdőnek minősül.

(2) Tevékenységet kezdőnek minősül az egyéni vállalkozói tevékenységet özvegyi jogon folytató személy is a tevékenység folytatására irányuló szándék bejelentésének napjától a bejelentés napját magában foglaló naptári év december 31. napjáig.

(3)[425] Nem minősül tevékenységet kezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenység megszűnésének napját követően ugyanazon a jogcímen [T. 103/D. § (1) bekezdése a), b), c), d) pontja] ismét egyéni vállalkozóként tevékenykedik, feltéve, hogy a két időpont között egy teljes naptári év nem telt el.

(4)[426] Amennyiben az egyéni vállalkozó [T. 103/D. § (1) bekezdés] egy teljes naptári éven át táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, katonai szolgálatot teljesít, illetőleg szabadságvesztés büntetést tölt - ezt követően a T. 103/D. § (7) bekezdésben meghatározott időpontig - tevékenységet kezdőnek minősül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, illetőleg az ápolási díj folyósításának időtartama alatt a vállalkozó tevékenységét személyesen folytatja.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha az egyéni ügyvéd kamarai tagsága egy teljes naptári éven át szünetelt.

(6)[427] A T. 103/D. §-ának (1) bekezdés c) pontjában említett egyéni szabadalmi ügyvivő a társadalombiztosítási járulékot az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot Szabadalmi Ügyvivői Kamarai tagságának kezdetétől annak megszűnéséig fizet, kivéve azt az időtartamot, amely alatt a szabadalmi ügyvivői tevékenységét szünetelteti.

313/B. §[428]

(1) A T. 103/F. § (1) bekezdésében említett egyéni vállalkozó minden év január 31-éig - 1997-ben május 31-éig - nyilatkozik arról, hogy a T. 103/D. § (3) bekezdésében, illetőleg a T. 103/E. § (3) bekezdésében említett legkisebb összegű járulékot egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként kéri figyelembe venni. A nyilatkozatát az illetékes MEP-hez és az érintett vállalkozáshoz is be kell nyújtania.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók abban az esetben is, ha a biztosított egyidejűleg több társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja. Ez esetben a választásra vonatkozó nyilatkozatát valamennyi társas vállalkozáshoz be kell nyújtania.

(3) Ha a vállalkozó a tárgyéven belül megkezdett újabb vállalkozási tevékenysége alapján tartozik a T. 103/F. § hatálya alá, a választásra vonatkozó nyilatkozatát az újabb vállalkozás kezdetét magában foglaló hónap végéig kell benyújtania az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint a MEP-hez, illetőleg a társas vállalkozáshoz.

314. §[429]

315. §[430]

(1)[431]

(2)[432] Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, egyes munkáltatók részére pedig az illetékes egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség), illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság a T. 105/A. §-ában meghatározott határidőtől legfeljebb a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig eltérő határidőt is engedélyezhet.

316. §[433]

(1)[434] A társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, valamint az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegét a munkáltató köteles kiszámítani, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék forintra kerekített összegét a biztosítottól levonni. A munkáltató köteles a társadalombiztosítási járulékot, baleseti járulékot, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot - külön felszólítás nélkül - a székhelye (telephelye), illetőleg a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség), illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság bankszámlájára a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig befizetni. Ha a munkáltató a fizetést bankszámlák közötti elszámolás útján teljesíti, a fizetést akkor kell megtörténtnek tekinteni, amikor a pénzintézet a fizetésre kötelezett bankszámláját megterheli. A bankszámlára készpénzben teljesített fizetést akkor kell megtörténtnek tekinteni, amikor a készpénzt az egészségbiztosítási pénztár(kirendeltség) pénztáránál vagy a postán befizetik.

(2)[435] A szakmunkástanuló után az ösztöndíjat, illetőleg a szakmunkásbért fizető munkáltatót [T. 11/A. § a) pontja] terheli a társadalombiztosítási járulék fizetésének a kötelezettsége. Az ösztöndíjból egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot külön levonni nem kell.

(3) A társas vállalkozás köteles a tagjának segítő családtagja után járó járulékot [T. 103/B. § (1) bek.] a tag jövedelméből levonni és az egyéb járulékokkal együtt elszámolni és befizetni. Ha a tagnak a járulék elszámolásakor jövedelme nincs, a segítő családtag után járó járulékot a társas vállalkozás köteles megelőlegezni, elszámolni és befizetni.

317. §[436]

Az egyéni vállalkozó a T. 103/D. §-ának (11) bekezdésében előírt bevallásban a személyi jövedelemadó alapját képező jövedelem alapján megállapított és fizetendő társadalombiztosítási, továbbá egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, valamint az 1996. évi LXXXVIII. törvény 2. § (2) bekezdésében előírt egészségügyi hozzájárulás havi összegét is bevallja.

318. §[437]

(1)[438] A társas vállalkozás köteles a tagjai után fizetendő társadalombiztosítási járulékot a jövedelemből levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig az illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez) befizetni.

(2)[439] Ha a tárgyhónapban a tag(ok) részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán - a tárgyhónapig bezárólag - befizetett (elszámolt) társadalombiztosítási, illetőleg egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék a legalacsonyabb járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a legalacsonyabb összegű társadalombiztosítási járulék [T. 103/E. § (2)-(3) bek.], illetőleg egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék [T. 103/E. § (5) bek.] összegét köteles az (1) bekezdésben előírt határidőn belül befizetni.

(3)[440] A jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség köteles a járulékot a tárgyhót követő hónap 5. napjáig ahhoz a gazdálkodó szervezethez befizetni, amely a munkaközösségért felelősséget vállalt. E gazdálkodó szerv a hozzá befizetett járulékot az általa fizetendő járulékokkal együtt a tárgyhót követő hó 10. napjáig az illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez) bevallja és befizeti.

319. §[441]

319/A. §[442]

(1)[443] A végrehajtási eljárást lefolytató illetékes egészségbiztosítási pénztár határozattal törli a társadalombiztosítási tartozást, ha a tartozásért helytállni köteles személyek mindegyikével szemben lefolytatták a végrehajtási eljárást, de az nem vezetett eredményre. A behajthatatlanság szempontjából végrehajtásnak kell tekinteni az ingó, ingatlan végrehajtást, illetve a felszámolási és egyszerűsített felszámolási eljárásokat is.

(2) Ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül a társadalombiztosítási tartozás végrehajthatóvá válik, a végrehajthatatlanság címén törölt tartozást újból elő kell írni.

(3)[444] Az (1) bekezdésben említett egészségbiztosítási pénztár az 500 000 forintot meghaladó behajthatatlan tartozásokat csak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár engedélye alapján törölheti. A törlési engedélyhez az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság egyetértése szükséges.

319/B. §[445]

A T. 103. §-a (3) bekezdésében említett hozzájárulás bevallására és a befizetési kötelezettségre, illetőleg a felelősségi szabályok alkalmazására a T.-nek a járulékokra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

320. §

(1) A T. 106. §-ának (1) bekezdésében megjelölt határidőn belül jogalap nélkül felvett ellátással kapcsolatban a munkáltató és egyéb szerv abban az esetben kötelezhető megtérítésre, ha

a) az ellátás jogalap nélküli felvevője meghal, mielőtt visszafizetési kötelezettségének eleget tett, vagy

b) az ellátás jogalap nélküli felvétele kizárólag a munkáltató, illetőleg egyéb szerv mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és a visszafizetésre kötelezettől a jogalap nélkül felvett ellátás nem hajtható be.

(2) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a felvételéért több munkáltatót vagy egyéb szervet terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.

(3) A jogalap nélkül felvett ellátással kapcsolatban a közrehatás arányában megállapított megtérítési kötelezettség nem módosítható azon a címen, hogy a visszafizetésre kötelezettől az őt terhelő rész nem hajtható be, illetőleg az mérsékelték vagy elengedték.

320/A. §[446]

(1) A betegszállítást megrendelő egészségügyi intézmény, illetve magángyakorlatot folytató orvos köteles megtéríteni a szállítást végző által kiállított számlán részletezett szállítási költséget, amennyiben

a) előzetesen elmulasztotta tájékozódási kötelezettségét és az ellátást nyújtó egészségügyi intézmény a beteg felvételét helybiztosítás hiányában elutasította, vagy

b) a betegszállítás indoka általa tudottan megszűnt és a szállítást ennek ellenére nem mondta le, vagy

c) a rendelés nem a 19/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történt.

(2) Az egészségügyi intézmény köteles megtéríteni a betegszállítás költségeit, amennyiben előzetes helybiztosítás ellenére a felvételt elutasítja.

321. §

A T. 108. és 109. §-a alapján megtérítésre kötelezett a ténylegesen nyújtott társadalombiztosítási ellátásért felelős. A megtérítés összege nem csökkenthető azért, mert a megtérítés alapját képező ellátásra jogosultat egyéb címen is megilletné társadalombiztosítási ellátás.

A kártérítés beszámítása

322. §

Ha a nyugellátásban vagy a baleseti nyugellátásban részesülő személy mástól - ide nem értve a dologi kár megtérítését - kártérítést kapott anélkül, hogy a kártérítés összegének a megállapításánál ellátását figyelembe vették volna, az ellátás ugyanarra az időre a kártérítés mértékéig nem jár. Ha a kártérítést időtartam megjelölése nélkül egy összegben fizették ki, a nyugellátás, a baleseti nyugellátás annyi időre nem jár, amennyire a kártérítés fele összege fedezetet nyújt.

Felelősség a bejelentés jogtalansága és nem szabályszerű bejelentés esetén

323. §[447]

Az a munkáltató, egyéb szerv, amely

a)[448] valótlan adatok feltüntetésével olyan személyt jelentett be, akire a biztosítás nem terjed ki, a kijelentésig, illetve mindaddig, amíg az egészségbiztosítási pénztár a bejelentés jogtalanságát meg nem állapítja, köteles a társadalombiztosítási járulékot, továbbá az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot megfizetni,

b) a biztosított keresetét a ténylegesnél magasabb összegben jelenti be, vagy a bejelentett időre a kereset csökkenésének a bejelentését elmulasztja, elkésetten teljesíti, a bejelentett időre, illetőleg a tényleges kereset megállapításáig köteles a társadalombiztosítási járulékot, továbbá az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot a bejelentett magasabb összeg után megfizetni,

c)[449] a bejelentési és járulékfizetési kötelezettségének teljesítését elmulasztotta, a biztosítottnak kifizetett - járulékalapot képező - kereset után járó társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot abban az esetben is köteles megfizetni, ha a nyilvántartás hiánya miatt a biztosított neve és adatai nem állapíthatók meg. Ha pedig csak a biztosított személyi adatai állapíthatók meg, a kifizetett díjazás nem, a társadalombiztosítási járulékot, továbbá az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot a T. 103/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott összeg után köteles megfizetni.

324. §[450]

A T. 111. §-ához:

325. §[451]

A T. 113. §-ához:

325/A. §[452]

(1) Ha a társadalombiztosítási igazgatási szerv az általa tartott ellenőrzése során feltárt mulasztások miatt járulék, késedelmi pótlék, rendbírság, járulékbírság vagy mulasztási bírság megfizetésére kötelezte a munkáltatót, egyéb szervet, illetőleg személyt, akkor a fizetésre kötelezett a mulasztása miatt felmerült eljárás költségeit is köteles megtéríteni.

(2) Az eljárási költség a mulasztás feltárását követően minden megkezdett órára ellenőrönként 500 forint.

(3) Az eljárási költség nem számítható fel, ha a mulasztásból eredően kirovásra került járulékok, vagy a felszámított késedelmi pótlék, rendbírság, járulékbírság, mulasztási bírság, illetve együttes összegük a 10 000 forintot nem éri el. Az eljárási költség a kirovásra került járulékok, vagy a felszámított késedelmi pótlék, rendbírság, járulékbírság, mulasztási bírság, illetve ezek együttes összegét nem haladhatja meg.

(4) Az eljárás időtartamát a jegyzőkönyvnek, a felszámított eljárási költséget pedig a fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell.

326. §

A megtérítési követelés az ellátás mindenkori esedékességétől számított öt éven belül érvényesíthető.

327. §[453]

(1)[454] A T. 108-109. §-án alapuló és nyugellátás, baleseti nyugellátás megtérítésére irányuló követelést az a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - a Vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság - érvényesíti, amely a megtérítendő ellátást megállapította. A megtérítendő összeget az illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez) kell befizetni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti megtérítési igényt a nyugdíjfolyósító szerv érvényesíti, a megtérítendő összeget a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, Vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatósághoz kell befizetni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakból adódó elszámolás módjáról az OEP és az ONYF főigazgatója megállapodást köt.

327/A. §[455]

A 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 16. §-ában említett szakellenőrzés során a kirovásra kerülő társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, illetőleg baleseti járulék, továbbá a felszámított késedelmi pótlék, továbbá járulékbírság és mulasztási bírság iránti követelés érvényesítésére a fizetési meghagyást a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség), a Vasutaknál a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság bocsátja ki.

328. §

(1) A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése, illetőleg megtérítése iránt határozattal kell intézkedni. Ha a jogalap nélkül felvett ellátással kapcsolatban visszafizetési kötelezettség nem állapítható meg, a megtérítés iránt fizetési meghagyással kell intézkedni. A társadalombiztosítási szerv egyéb követelését is fizetési meghagyással érvényesíti.

(2)[456] A jogalap nélkül felvett betegségi és anyasági ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szerv hozza, amely a jogalap nélkül felvett ellátást folyósította. Ha a visszafizetési kötelezettség mellett a munkáltató, egyéb szerv megtérítési kötelezettsége is megállapítható, a visszafizetésre kötelező határozatot a munkáltató, illetőleg egyéb szerv székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség), a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, az egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség), Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság hozza.

(3) A jogalap nélkül felvett nyugellátás, baleseti nyugellátás visszafizetésére, illetőleg megtérítésére kötelező határozatot az ellátást folyósító szerv hozza. Ha a túlfizetés az ellátás helytelen megállapítása miatt történt - a megállapító határozat módosításával egyidejűleg -, a megállapító szerv hoz határozatot.

329. §

(1) A jogalap nélkül felvett táppénzt, gyermekgondozási díjat, baleseti táppénzt elsősorban a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, baleseti táppénzből kell levonni. A levonás a táppénz, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz harminchárom százalékát nem haladhatja meg.

(2) A jogalap nélkül felvett nyugellátást, baleseti nyugellátást elsősorban a nyugellátásból, baleseti nyugellátásból kell levonni. Árvaellátásból csak az árvaellátás címén jogalap nélkül felvett összeget lehet levonni. A levonás a folyósított ellátás ötven százalékát nem haladhatja meg.

(3) A levonást a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után lehet megkezdeni. A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét a keresetből is le lehet vonni.

(4) A jogalap nélkül felvett terhességi-gyermekágyi segélyt a keresetből kell levonni.

330. §

(1) Ha a jogalap nélkül felvett ellátást a munkáltató folyósította, a levont összeget társadalombiztosítási bevételként kell elszámolnia. Egyéb esetben a munkáltató a levont összeget annak a társadalombiztosítási szervnek köteles átutalni, amelynek a megkeresése alapján eszközölte a levonást.

(2) A munkáltató a levonásról, valamint arról, hogy a levonást egészben vagy részben foganatosítani nem lehet, köteles a megkereső szervet értesíteni.

331. §[457]

332. §[458]

Ha a nyugdíj megállapításakor az egyéni vállalkozónak, illetőleg a társas vállalkozás tagjának járuléktartozása van, a tartozást a nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíjból havi részletekben levonhatja.

333. §

Ha a jogalap nélkül felvett ellátást nem a munkáltató folyósította, a levonással meg nem térült összeget a társadalombiztosítási szerv megkeresése alapján köteles a keresetből levonni. Ha a munkáltató ennek nem tesz eleget, köteles a mulasztása miatt meg nem térült összeget megfizetni.

334. §

(1)[459]

(2) A visszafizetésre kötelezett halála esetén a követelés meg nem térült összegét - az örökség erejéig - az örököstől kell behajtani. A hozzátartozót megillető társadalombiztosítási ellátásból - ide nem értve a T. 102. §-ának (2) bekezdése szerint kifizetett ellátást - a meg nem térített összeget levonni, illetőleg tőle behajtani nem lehet.

335. §[460]

A T. 113. §-ának (1)-(2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell a 15. § (1) bekezdésében említett szervek hivatásos állományú tagjai és ezek hozzátartozói részére megállapított ellátásokkal kapcsolatos követelések érvényesítésére is.

A T. 114. §-ához:

336. §[461]

(1) A nyugdíjbiztosítási igazgatóság, illetőleg kirendeltség vezetője méltányos esetben mérsékelheti, illetőleg elengedheti

a) a nem jogi személyt terhelő megtérítés összegét;

b) az ellátás jogalap nélküli felvétele miatt visszafizetési kötelezettségként előírt tartozás összegét;

c)[462] a munkáltatót, egyéb szervet és magánszemélyt terhelő járulékbírságot és mulasztási bírságot, eljárási költséget,

feltéve, hogy a határozatot, fizetési meghagyást a nyugdíjbiztosítási igazgatóság, illetőleg kirendeltség illetékes szakágazati egysége nyugellátással, baleseti nyugellátással kapcsolatban hozta (hozná) vagy bocsátotta (bocsátaná) ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vezetője jár el, ha a határozatot, fizetési meghagyást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság illetékes szakágazati egységet hozta (hozná), illetőleg bocsátotta (bocsátaná) ki.

(3) A mérséklési, illetőleg az elengedési jogkört a MÁV Nyugdíj Igazgatóság vezetője gyakorolja, ha a határozatot az (1) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt nyugellátási, baleseti nyugellátási ügyekben a MÁV Nyugdíj Igazgatóság vagy a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút soproni igazgatósága (a továbbiakban: GYSEV) hozta, illetőleg hozná.

(4) A mérséklési, illetőleg az elengedési jogkört az egészségbiztosítási pénztár, illetőleg kirendeltség vezetője gyakorolja az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt esetekben, ha a határozatot, fizetési meghagyást az egészségbiztosítási pénztár, illetőleg kirendeltség illetékes szakágazati egysége betegségi és anyasági ellátással vagy baleseti táppénzzel kapcsolatban hozta (hozná) vagy bocsátotta (bocsátaná) ki.

(5) A mérséklési, illetőleg az elengedési jogkört a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője gyakorolja, ha a (4) bekezdés szerinti ügyben a GYSEV hozta a határozatot, illetőleg bocsátotta ki a fizetési meghagyást.

(6)[463] Az egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) vezetője a járuléktartozás rendezésére irányuló eljárás során a járuléktartozás megfizetése esetén a munkáltatót, az egyéb szervet és magánszemélyt terhelő késedelmi pótlékot, járulékbírságot és mulasztási bírságot és eljárási költséget - az ONYF és az OEP vezetője által közösen kialakított keretek között - méltányos esetben mérsékelheti vagy elengedheti.

(7) Ha a méltányosságot kérő személy vagy szerv érdekképviseletének (képviselőjének) véleményét rendelkezésre bocsátja, a véleményt az (1)-(6) bekezdés alkalmazásánál mérlegelni kell.

A T. 115-117. §-aihoz:

337. §[464]

A T. 115. §-ának (1) bekezdésében megjelölt vitás ügyekben eljáró szervek, illetőleg személyek:

a)[465] a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak, az egészségbiztosítási pénztárnak és ezek kirendeltségeinek ügykör szerint illetékes szakágazati, illetőleg a fellebbezés elbírálása céljából létrehozott egysége (a továbbiakban együtt: szakágazati egység),

b)[466] a nyugdíjbiztosítási igazgatóság, az egészségbiztosítási pénztár, valamint kirendeltségeik vezetője és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vezetője,

c) a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője,

d) a MÁV Nyugdíj Igazgatóság vezetője.

337/A. §[467]

Az R. 327/A. §-ban említett esetben a fizetési meghagyás elleni pert a fizetési meghagyást kibocsátó igazgatási szerv ellen kell megindítani. A bírósági eljárásban a fizetési meghagyást kibocsátó igazgatási szerv jár el.

338. §[468]

(1)[469] A kifizetőhelynek, továbbá a TÁKISZ-nak a betegségi és anyasági ellátással, valamint a baleseti táppénzzel kapcsolatban tett intézkedése, illetőleg hozott határozata ellen a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár, illetőleg kirendeltség szakágazati egységéhez lehet fellebbezni.

(2) A vasutak biztosítottai - ideértve azokat is, akiknek az igényét a GYSEV bírálta el - a kifizetőhelynek az (1) bekezdésben említett intézkedése, illetőleg határozata ellen a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetőjéhez fellebbezhetnek.

(3)[470] Ha első fokon egészségbiztosítási pénztár, illetőleg kirendeltség szakágazati egysége, a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság erre illetékes egysége intézkedett vagy hozott határozatot, a fellebbezést a pénztár, kirendeltség vezetője, illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője bírálja el.

(4) A fellebbezést, az intézkedés közlését, illetőleg a határozat kézbesítését követő tizenöt napon belül annál a munkáltatónál (szervnél) kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani, amely a sérelmezett intézkedést, határozatot hozta. A munkáltató a fellebbezést a kapcsolódó iratokkal együtt három napon belül köteles továbbítani az elbírálásra jogosulthoz.

338/A. §[471]

A 336. §-ban, valamint a 338-339. §-ban megjelölt hatáskört a vezető helyettesére átruházhatja.

339. §[472]

(1) A nyugellátással, baleseti nyugellátással kapcsolatban a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság, illetőleg kirendeltség szakágazati egysége által hozott határozat ellen a határozat kézbesítését követő tizenöt napon belül a nyugdíjbiztosítási igazgatóság, illetőleg kirendeltség vezetőjéhez, ha pedig a határozatot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság szakágazati egysége hozta, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vezetőjéhez lehet fellebbezni.

(2) A vasutak igazgatási szerveinek és a GYSEV-nek a nyugellátással és a baleseti nyugellátással kapcsolatban hozott határozata ellen a határozat kézbesítését követő tizenöt napon belül a MÁV Nyugdíj Igazgatóság vezetőjéhez lehet fellebbezni.

(3) A fellebbezést az első fokú határozatot hozó szervhez kell benyújtani.

340. §[473]

A R. 338-339. §-a szerint a benyújtott fellebbezést határozattal kell elbírálni. A határozatot írásba kell foglalni. A határozatnak tartalmaznia kell a fellebbezés tárgyát, a döntést, annak indokolását és a jogorvoslati lehetőséget. A határozatot a fellebbezést elbíráló szakágazati egység vezetője, illetőleg a határozatot hozó vezető írja alá. A határozatot meg kell küldeni a fellebbezőnek és az igényelbíráló szervnek.

341. §[474]

A R. 337. §-ában felsorolt személyek, illetőleg szervek másodfokú határozata ellen a határozat kézbesítését követő harminc napon belül az érdekelt keresettel fordulhat az első fokú határozatot hozó szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz. Ha az első fokú határozatot kifizetőhely vagy a TÁKISZ hozta, a keresetet a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár, kirendeltség ellen, a 338. § (2) bekezdése szerinti esetben pedig a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság ellen kell benyújtani.

342. §[475]

343. §[476]

344. §[477]

345. §[478]

346. §[479]

Ha a kereset elbírálása során vitássá válik, hogy az igénylő korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott-e, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, abban a kérdésben pedig, hogy az igénylő szakmunkáskedvezményre jogosító munkakörben dolgozott-e, a Munkaügyi Minisztérium, illetőleg a szakképesítésért felelős minisztérium, valamint a 77. § (2) bekezdésében megjelölt érdekképviselet(ek), szakszervezet(ek) központi szerve(i) véleményét ki kell kérni. A Főigazgatóság a 77. § (2) bekezdésében megjelölt szervvel egyeztetett véleményt ad.

347. §

(1)[480]

(2)[481] A kizárólagos mérlegelési jogkörben hozott intézkedéssel, illetőleg határozattal szemben jogorvoslattal élni nem lehet.

348. §[482]

349. §

A megtérítésre kötelezett személy az ellene kibocsátott fizetési meghagyással szemben a T. 117. §-a szerint bírósághoz fordulhat.

350. §

A fizetési meghagyás ellen határidőben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van.

350/A. §[483]

350/B. §[484]

A T. 118. § (1) bekezdésének k) pontjában említett állampolgár a tanulói jogviszony szünetelésének ideje alatt is jogosult egészségügyi szolgáltatásra.

350/C. §[485]

A T. 118. § (1) bekezdés p) pontjában említett személyek - a szabadságvesztés büntetést letöltött személy kivételével - a fogva tartás megszűnését követően e jogcímen egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak.

350/D. §[486]

A T. 118/A. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak alkalmazásánál a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben meghatározott közép- és felsőfokú oktatási intézményt kell érteni. Ha az oktatási intézmény minősítése tekintetében vita merül fel, az azonosítás kérdésében a Művelődési és Közoktatási Minisztérium véleménye az irányadó.

A T. 118-119. §-aihoz:

351. §[487]

351/A. §[488]

(1) A T. 119. § (2) bekezdésében említett személy az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettségének előírása érdekében az erre a célra rendszeresített nyomtatványt kiállítja és a lakóhelye szerint illetékes MEP-hez az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség kezdetét követő hónap 10. napjáig benyújtja. A bevallást az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség kezdetét és megszűnését követő hónap 10. napjáig kell benyújtani.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett személynek adóköteles jövedelme van jövedelembevallást kell benyújtania.

(3) Az adóköteles jövedelemmel járó tevékenység folytatása esetén az adóköteles jövedelem után fizetendő 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulék összegébe be kell számítani a tárgyi időszakban a minimálbér után már befizetett egészségbiztosítási járulékot.

(4) A T. 119. § (2) bekezdésén alapuló egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség megszűnését az ezt követő hónap 10. napjáig kell bejelenteni.

352. §[489]

353. §[490]

354. §[491]

355. §

(1) A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosult személyekre, valamint hozzátartozóikra a T. és e rendelet rendelkezéseit az ebben a fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)[492] A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosult személyek ellátásával kapcsolatos feladatokat, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség), egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) látja el.

(3)[493]

Az egyéni vállalkozók társadalombiztosítási ellátása

356. §[494]

357. §[495]

358. §[496]

359. §[497]

360. §[498]

361. §[499]

362. §[500]

363. §[501]

364. §[502]

365. §[503]

366. §[504]

367. §[505]

368. §[506]

369. §[507]

370. §[508]

371. §[509]

372. §[510]

373. §[511]

374. §[512]

375. §[513]

376. §[514]

377. §[515]

378. §[516]

379. §[517]

380. §[518]

381. §[519]

382. §[520]

383. §[521]

384. §[522]

385. §[523]

386. §[524]

387. §[525]

388. §[526]

389. §[527]

390. §[528]

391. §[529]

392. §[530]

393. §[531]

394. §[532]

395. §[533]

396. §[534]

397. §[535]

398. §[536]

398/A §[537]

399. §[538]

400. §[539]

401. §[540]

402. §[541]

403. §[542]

404. §[543]

405. §[544]

406. §[545]

407. §[546]

408. §[547]

409. §[548]

410. §[549]

411. §[550]

412. §[551]

413. §[552]

[553]

414. §[554]

415. §[555]

416. §[556]

Baleseti ellátásra jogosultság

417. §[557]

Üzemi balesetnek számít

a) a kiegészítő tevékenységet folytató esetében a T. 77. §-ban és az R. 220. §-ban említett baleset,

b) oktatási intézmény, iskola, tanfolyam gyakorlati képzésben részesülő tanulójának (hallgatójának) az a balesete, melyet gyakorlati képzés közben vagy ezzel összefüggésben szenvedett el,

c) szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebetegnél és szenvedélybetegnél a munkaterápiás foglalkoztatás közben vagy ezzel összefüggésben elszenvedett baleset,

d) az előzetes letartóztatásban lévő, illetőleg szabadságvesztés büntetést töltő személynél a fogvatartás ideje alatt végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, valamint a fogvatartást foganatosító szerv közege által adott utasítás teljesítése közben vagy azzal összefüggésben elszenvedett baleset,

e)[558]

f) a társadalmi munka közben vagy ezzel összefüggésben elszenvedett baleset.

418. §[559]

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó baleseti táppénzét a 40/A. §, a társas vállalkozóét pedig a 45/A. §-ban foglaltak szerint kell megállapítani, azzal az eltéréssel, hogy a baleseti táppénz alapjaként azt a jövedelmet kell figyelembe venni, amely után baleseti járulékot fizettek.

419. §[560]

A T. 118. §-a (3) bekezdésének b)-f) pontjában említett személyek baleseti táppénzének napi összege az év első napján érvényes minimális bér hatvan százalékának harmincad része.

420. §[561]

(1) A 417. § b) és e)-f) pontjában felsoroltak baleseti nyugellátását az ellátás megállapítása évének első napján érvényes minimális bér hatvan százaléka alapján kell megállapítani.

(2) Ha a baleseti sérült a baleset időpontjában egyéb jogviszonyában biztosított volt, a baleseti nyugellátást ez utóbbi jogviszonyban elért kereset alapján kell megállapítani, ha ez számára kedvezőbb.

(3) A 417. § c) pontja szerinti üzemi baleset esetén az (1) bekezdésben meghatározott összeg helyett a biztosítottként elért kereset figyelembevételével kell a baleseti nyugellátást megállapítani, ha ez a kereset kedvezőbb és az elmebeteg, illetőleg a szenvedélybeteg a gyógykezelést közvetlenül megelőzően biztosított volt. E rendelkezést nem lehet alkalmazni arra, akinek munkaterápiás kezelés keretében történő foglalkoztatására büntetőeljárás során elrendelt kényszergyógykezelés vagy kényszerelvonókezelés miatt került sor.

(4) A 417. § d) pontjában említett baleset alapján járó baleseti ellátást a balesetkor végzett munkáért járó díjazás figyelembevételével kell megállapítani. Ha a baleset olyan munka végzése közben történt, amelyért díjazást nem fizettek, illetőleg ennek összege nem állapítható meg, vagy az a baleseti nyugellátás megállapítása évének első napján érvényes minimális bérnél kevesebb, a baleseti nyugellátás összegét az utóbb említett bér alapján kell megállapítani.

421. §[562]

422. §[563]

(1)[564] A munkaterápiás gyógykezelésben részesülő elmebeteget és szenvedélybeteget, valamint az előzetes letartóztatásban levő, illetőleg szabadságvesztést töltő személyt a 417. § c), illetőleg d) pontja szerinti üzemi baleseten alapuló baleseti nyugellátás a gyógyintézet elmeosztályán, a munkaterápiás intézetben, az elmebetegotthonban, vagy a kórházi elmeosztály családi ápolási telepén elhelyezés, illetőleg az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés tartama alatt is megilleti. A baleseti nyugellátást attól az időponttól kell megállapítani, amelytől az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete orvosi bizottságának a véleménye szerint az állapot kialakultnak tekinthető. Az alkalmazkodó (adaptációs) szabadságra bocsátott elmebeteg e szabadság tartamára a baleseti táppénzre is jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően megállapított baleseti nyugellátást a gyógykezelést ellátó intézethez, illetőleg a büntetésvégrehajtási intézethez kell folyósítani.

[565]

423. §[566]

424. §[567]

425. §[568]

426. §[569]

Külön szervezett iskolák (tanfolyamok) hallgatóinak társadalombiztosítási ellátása

427. §[570]

428. §[571]

429. §[572]

430. §[573]

431. §[574]

432. §[575]

433. §[576]

434. §[577]

434/A. §[578]

434/B. §[579]

434/C. §[580]

A T. 119/D. §-a szerinti megállapodás megkötése az egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség), vasutaknál a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság feladatkörébe tartozik.

434/D. §[581]

Külföldi szerv vagy személy biztosításban töltött idő igazolásával, vagy nyugellátással kapcsolatos megkeresésére, illetőleg kérelmére a választ, határozatot - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - közvetlenül az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv adja (küldi) meg az érdekelt részére.

435. §

(1) A munkáltatók és egyéb szervek kötelesek a társadalombiztosítással kapcsolatos feladatok végzését is ellenőrizni.

(2)[582]

(3)[583] A vasutaknál a T. 121/A. §-a szerinti ellenőrzés az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság feladatkörébe tartozik.

435/A. §[584]

(1)[585] Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, illetőleg igazgatási szervei - ellenőrzésre jogosult munkatársai útján - jogosultak a T. 16/A. §-ban felsorolt egészségügyi szolgáltatások teljesítését és igénybevételét ellenőrizni.

(2) Az ellenőrzés során a társadalombiztosítás eljáró munkatársai jogosultak:

a) egészségügyi szolgáltatókat felkeresni;

b) az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő biztosítottakra vonatkozó dokumentációba betekinteni, szükség esetén felkért szakértők útján a biztosítottat, annak hozzájárulásával megvizsgáltatni;

c) szakmai észrevételeiket a betegdokumentációhoz csatolni;

d) megvizsgálni az egészségügyi szolgáltatások indokoltságát, azok teljesítését és minőségét, a dokumentáció rendszerességét és tartalmát, a szolgáltatás hozzáférhetőségét, hatékonyságát;

e) a vizsgálat értékelésének eredményéről az ellenőrzött szolgáltatót és az illetékes ANTSZ-t írásban értesíteni;

f) az egészségügyi szolgáltatók betegellátáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységet vizsgálni, az ezzel kapcsolatos bizonylatokba betekinteni;

g) ismételten feltárni, hiányosságok alapján az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződés felmondását (módosítását) kezdeményezni;

h)[586] a társadalombiztosítási támogatással gyógyszert, gyógyászati segédeszközt és gyógyfürdőellátást rendelő orvos rendelésre vonatkozó tevékenységének jogszerűségét vizsgálni.

(3)[587] A finanszírozási szerződést megkötő társadalombiztosítási szerv a szerződés felmondásáról a területileg illetékes ÁNTSZ véleményének figyelembevételével az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hozzájárulásával dönt.

435/B. §[588]

(1) Az OEP, illetőleg az egészségbiztosítási pénztárak - az ellenőrzésre jogosult munkatársai útján - jogosultak ellenőrizni

a) társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök egyéves leltáridőszakon belüli beszerzésére, készletváltozására és értékesítésére vonatkozó okmányait, továbbá a gyógyszertárban, illetőleg a gyógyászati segédeszköz forgalmazónál (gyártónál) lévő tényleges készletet összevetnie a társadalombiztosítási támogatás elszámolásának alapjául szolgáló vényekkel (munkalapokkal),

b) a társadalombiztosítási támogatás elszámolásának alapjául szolgáló vény (munkalap) - külön jogszabályban előírt - alakiságát,

c) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás összege kiszámításának jogszerűségét és pontosságát.

(2) Az OEP és az egészségbiztosítási pénztár az ellenőrzés eredményéről az ellenőrzött gyógyszertárat, illetve a gyógyászati segédeszköz forgalmazót (gyártót) írásban értesíti. Gyógyszertári ellenőrzés esetében az ellenőrzések tapasztalatairól az OEP havonta írásban tájékoztatja a Népjóléti Minisztériumot, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a gyógyszertár székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) intézetét és a Magyar Gyógyszerész Kamarát.

(3) Az egészségbiztosítási pénztár által gyógyszertárnál ismételten feltárt hiányosságok esetében a megyei egészségbiztosítási pénztár - a Magyar Gyógyszerész Kamara megyei szervezete véleményének kikérésével és az OEP engedélyével - a társadalombiztosítási támogatás folyósítását felfüggesztheti. A folyósítás felfüggesztésére okot adó, jogszabályba ütköző cselekményeket (mulasztásokat) a 19/C. § (3) bekezdés szerinti szerződésben rögzíteni kell.

435/C. §[589]

(1) Ha a 435/A-435/B. §-ban meghatározott ellenőrzések során jogszabállyal ellentétes gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, egészségügyi szolgáltatás elszámolását állapítják meg, az OEP az alábbiak szerint intézkedhet:

a) közalkalmazotti jogviszonyban lévő orvos esetén az orvos munkáltatójánál kezdeményezi fegyelmi eljárás lefolytatását,

b) a T. 106. §-a alapján intézkedik a jogalap nélkül felvett egészségügyi szolgáltatás (társadalombiztosítási támogatás) megtérítése iránt,

c) egy naptári éven belül ismételt vagy 50 ezer forintot meghaladó károkozás esetén kezdeményezi:

ca) a munkáltatóval kötött finanszírozási szerződés módosítását az érintett orvos gyógyszerrendelési jogosultságának kizárására,

cb) a társadalombiztosítással közvetlenül finanszírozási szerződést kötött orvosok szerződésének felmondását.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a közgyógyellátás terhére térítésmentesen gyógyszert olyan orvos rendel, aki arra nem jogosult.

436. §[590]

(1)[591] Nyugdíj- és Egészségbiztosítási Egyéni Nyilvántartó lapot (a továbbiakban: nyilvántartó lapot) kell kiállítani és vezetni a T. 10. §-ának (1)-(3) bekezdésében említett biztosítottakról, továbbá a T. 54. §-ának (7) bekezdése szerint szolgálati időt szerző személyekről, valamint a T. 119/D. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglaltak alapján szolgálati idő szerzésére irányuló megállapodást kötött személyről.

(2) Nyilvántartó lapot kell kiállítani és vezetni a T. 103/B. §-a (7)-(8) bekezdésében említett feltételek fennállása esetén a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban és a gyermekgondozási segélyben részesülő személyről.

(3) Nyilvántartó lapot kell kiállítani és vezetni a T. 103/C. §-a (1)-(4) bekezdésében említett feltételek fennállása esetén a munkanélküli járadékban, keresetpótló juttatásban részesülő személyről, továbbá a T. 103/C. §-a (5) bekezdésében említett feltételek fennállása esetén az egyházi személyről és a szerzetesrend tagjáról.

(4) Nem kell nyilvántartó lapot kiállítani és vezetni a T. vagy külön jogszabály, illetőleg államközi egyezmény alapján öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes nyugdíjban, az előnyugdíjban, a bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, valamint a szolgálati nyugdíjban részesülő személyt), a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjban, (ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személyt is), továbbá a növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülő személyről, ha biztosítással járó jogviszonyban áll.

437. §[592]

(1) A nyilvántartó lapot a biztosítás kezdetétől számított 3 napon belül köteles kiállítani:

a)[593] az összesítő elszámolás benyújtására kötelezett munkáltatónál foglalkoztatott biztosítottról a munkáltató (foglalkoztató),

b) a szakmunkástanulóról a szakmunkástanuló gyakorlati oktatását biztosító, illetőleg az ösztöndíj folyósítására kötelezett szerv,

c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóról a gyakorlati képzésről gondoskodó gazdálkodó szervezet,

d) a szolgálati idő szerzésére megállapodást kötő személyről a megállapodást megkötő MEP,

e) a gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülő személyről a támogatást, a díjat folyósító szerv, a gyermekgondozási segélyben részesülő személyről a segélyt folyósító munkáltató, vagy MEP,

f) a munkanélküli járadékban, keresetpótló juttatásban részesülő személyről a járadékot, juttatást megállapító és folyósító szerv,

g) az egyházi személyről, a szerzetesrend tagjáról az illetékes egyházi szerv,

h) az egyéni vállalkozókról [T. 10. § (2) bekezdés a) pontja], továbbá a személy szerinti bejelentésre kötelezett munkáltatók által foglalkoztatott biztosítottakról az illetékes MEP,

i) a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotó tevékenységet folytató személyről [T. 54. §-ának (7) bekezdése] a mű felhasználója,

j) a biztosítás megszűnését követően táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személyről az ellátást megállapító és folyósító MEP, a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltató, ha az ellátást megállapította és folyósítja.

(2)[594] Az (1) bekezdés h) pontja szerinti esetben a nyilvántartó lapot az illetékes MEP a tudomásra jutástól, illetőleg a bejelentéstől számított 15 napon belül, az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt gyermekgondozási segély és j) pontja szerinti esetben pedig, ha az ellátásnak biztosítási előzménye nincs, a folyósítás megszüntetésétől számított 15 napon belül állítja ki.

(3) A nyilvántartó lap kiállítására és vezetésére vonatkozó tájékoztatást az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság "Útmutató"-ja tartalmazza. Az "Útmutató"-t az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - a Vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság - a nyilvántartás kiállítására, vezetésére kötelezettek rendelkezésére bocsátja és a Társadalombiztosítási Közlönyben is közzétételre kerül.

(4) A nyilvántartó lap kiállításának és vezetésének eltérő rendjére az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a TÁKISZ-szal (FÁKISZ-szal) megállapodást köthet.

438. §[595]

(1) A nyilvántartó lapot a tárgyévre vonatkozóan, első alkalommal 1997. évre kell kiállítani és vezetni.

(2)[596] A nyilvántartó lapot a tárgyév december 31. napjával minden biztosítottra vonatkozóan le kell zárni és a biztosítottak születési dátuma szerinti rendezettségben a tárgyévet követő év április 30. napjáig a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) részére meg kell küldeni. A bizonylatokról két példányban jegyzéket kell készíteni. A jegyzéknek a következő adatokat kell tartalmaznia: sorszám, biztosított neve, anyja neve, születési dátum, születési hely, TAJ-szám. A jegyzéket a munkáltatónak cégbélyegzővel és cégszerű aláírásával kell záradékolnia.

(3)[597] A nyilvántartó lapot soron kívül le kell zárni, és a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) részére meg kell küldeni, ha

a) a biztosított a nyugdíj megállapítására igényt terjeszt elő,

b) a biztosított jogán hozzátartozói, baleseti hozzátartozói igényt terjesztenek elő,

c) a nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) kéri,

d) a nyilvántartó lap vezetésére kötelezett munkáltató jogutód nélkül megszűnik.

(4)[598] A nyilvántartó lap vezetésére kötelezett, a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósággal (kirendeltséggel) kötött megállapodás alapján a nyilvántartó lapok adattartalmát az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által rendszeresített és a kötelezett részére rendelkezésre bocsátott számítógépes programmal is előállíthatja, és adatszolgáltatási kötelezettségét számítógépes adathordozón is teljesítheti.

(5) A nyilvántartó lap kiállítására kötelezett a tárgyévet követő év január hónap 10. napjáig a nyilvántartó lap hiteles másolatát a biztosított részére köteles kiadni. A nyilvántartó lap kiállítására kötelezett a nyilvántartó lap hiteles másolatát a biztosítás megszűnésekor soron kívül köteles a biztosított részére kiadni.

(6) A MEP-ek által teljesítendő adatszolgáltatás eltérő rendjére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megállapodást köthet.

439. §[599]

(1) A gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülő személyről a nyilvántartó lapot a támogatást, illetőleg a díjat folyósító szerv - a folyósítás megszüntetésekor - köteles kiállítani.

(2) A nyilvántartó lapra - a személyi adatokon kívül - "A biztosítási időtartam tól-ig" rovatba a támogatás, illetőleg a díj folyósításának kezdő napját és megszüntetésének napját kell feltüntetni, a "Megjegyzés" rovatba pedig "gyermeknevelési támogatás vagy ápolási díj folyósítása" bejegyzést kell tenni.

(3)[600] A lezárt nyilvántartó lapot a támogatás, illetőleg a díj folyósításának megszüntetését követő 15 napon belül az említett juttatásban részesülő állandó lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) részére meg kell küldeni.

(4)[601] A T. 103/C. §-ának (5) bekezdésében említett személyekről a nyilvántartó lapot az egyházi szervek kötelesek az általános szabályok szerint kiállítani, vezetni, és a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) megküldeni.

440. §[602]

440/A. §[603]

A munkáltató a tárgyévet követő év január 31. napjáig - 1997-ben május 31. napjáig - köteles igazolást adni a biztosított részére a tárgyévben levont és befizetett egészségbiztosítási, illetőleg nyugdíjjárulék összegéről és az annak alapját képező jövedelemről.

A biztosítottak bejelentése

441. §

(1)[604] Az egyéni vállalkozó és a többi magánszemély, továbbá a polgári jogi társaság, a társasház tulajdonközössége, az egyház (felekezet, intézmény stb.) köteles az általa foglalkoztatott biztosítottakat a székhelye (telephelye), illetőleg a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez) bejelenteni.

(2)[605] Az egyéni vállalkozó köteles bejelenteni azt a szakmunkástanulót, akinek ösztöndíjat folyósít, továbbá a szakképző iskolának azt a tanulóját, akivel szerződést kötött.

(3)[606] A bejelentésre kötelezett munkáltató a biztosítottakat havonként az erre a célra rendszeresített bejelentési jegyzéken köteles bejelenteni. A jegyzéket két példányban kell kiállítani és a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig benyújtani.

441/A. §[607]

(1) A munkáltató köteles az általa foglalkoztatott biztosítottakat a foglalkoztatás megkezdését követő hónap 10-éig a székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP-hez bejelenteni. A bejelentést az erre a célra rendszeresített "Bejelentés a biztosítottakról" elnevezésű nyomtatványon kell teljesíteni.

(2) A munkáltató a biztosított bejelentésével egyidejűleg a biztosított nagykorú eltartott hozzátartozóit is bejelenti, a "Bejelentés a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosultakról" elnevezésű nyomtatványon. Az eltartott hozzátartozó bejelentéséhez a biztosítottnak és a nagykorú eltartottnak együttes írásbeli nyilatkozatot kell benyújtani, mely tartalmazza a közös háztartásban történő eltartás tényét.

(3)[608] Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül a munkáltatónak a tárgyhónapot követő hónap 10-éig be kell jelentenie a biztosítás szünetelésének időtartamát és a biztosítás alapját képező jogviszony megszűnését, továbbá a biztosítás megszűnését követően a munkáltató által folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély időtartamát.

(4) A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok az (1)-(2) bekezdésben előírt bejelentés teljesítésére az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral megállapodást kötnek.

441/B. §[609]

(1) Az illetékes települési önkormányzat jegyzője jelenti be a rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, továbbá a hadigondozotti pénzellátásban részesülő személyeket és ezek nagykorú eltartott hozzátartozóit az ellátás megállapítását követő hónap 10-éig. Az eltartott hozzátartozó bejelentéséhez a 441/A. § (2) bekezdésében említett együttes eltartói nyilatkozatot csatolni kell. Bejelentést kell teljesíteni az említett ellátások megszüntetése esetén is a megszüntetést követő öt munkanapon belül.

(2) A települési önkormányzat jegyzője köteles bejelenteni azt a személyt is, akinek a szociális rászorultságát a polgármester megállapította, és részére kiadta az egészségügyi szolgáltatásra jogosító igazolványt. A bejelentésnek tartalmaznia kell azt, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosító igazolványt milyen időtartamra állították ki.

441/C. §[610]

(1) A 441/A-441/B. §-okban említetteken kívül bejelentésre kötelezett:

a) egyházi felekezeti nyugdíjban részesülők és eltartott hozzátartozóik esetén az egyházi, felekezeti nyugdíjat folyósító szerv,

b) bányászati keresetkiegészítésben részesülők és eltartott hozzátartozóik esetén a keresetkiegészítést folyósító szerv,

c) biztosítási jogviszonyban nem álló sorkatonai szolgálatot teljesítők esetén a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokság,

d) polgári szolgálatot teljesítők esetén az illetékes munkaügyi központ,

e) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos intézményben elhelyezettek esetén - az a) pontban említett személyek kivételével - az intézmény vezetője,

f) középfokú nevelési-oktatási, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár esetén az intézmény vezetője,

g) fogvatartottak esetén, a fogvatartást foganatosító szerv.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervek a bejelentést, a felsorolt jogcímek kezdetét vagy megszűnését követő hónap 10. napjáig a "Bejelentés a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosultakról" elnevezésű nyomtatványon teljesítik.

(3) A nyugellátásban - ideértve a hozzátartozói nyugellátásban részesülőket is -, előnyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, továbbá az öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, rokkantsági járadékban, valamint Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, illetve rendszeres rokkantsági segélyben, továbbá nemzeti gondozási díjban, pótlékban részesülők esetén a nyugdíjfolyósító szerv bejelentési kötelezettségének teljesítésére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megállapodást köt.

(4)[611] A (3) bekezdésben említett személyek, továbbá az egyéni vállalkozók az eltartott hozzátartozóikat a 441/A. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozat benyújtásával a lakóhelyük szerint illetékes MEP-nél az előírt nyomtatványon kötelesek bejelenteni.

441/D. §[612]

(1)[613] A 441/A-441/C. §-okban említett szervek (személyek) az 1997. évi december 31-i állapotnak megfelelően kötelesek valamennyi egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy adatait 1998. január 31-ig az előírt nyomtatványon vagy mágneses adathordozón bejelenteni.

(2) A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a bejelentési kötelezettségre megállapodást kötnek.

(3) A nettó elszámolási rendszerbe tartozó munkáltatók helyett a biztosítottak (1) bekezdés szerinti bejelentését a TÁKISZ (FÁKISZ) teljesíti. A biztosított eltartott hozzátartozóit a munkáltató köteles bejelenteni a TÁKISZ (FÁKISZ) folyószámlaszámán.

442. §[614]

(1)[615] A 441. §-ban említett munkáltatók az általuk foglalkoztatott biztosítottakról társadalombiztosítási célra kötelesek olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét, személyi azonosító jelét, születésének helyét, anyja nevét, alkalmazásának minőségét, munkába lépésének és kilépésének, illetőleg a biztosítás kezdetének és megszűnésének napját, továbbá a korkedvezményre jogosító munkakörben a foglalkoztatás kezdetének és megszűnésének napját. A munkáltató a biztosítottat a munkába lépése napján, a munkavégzés megkezdése előtt köteles nyilvántartásba venni.

(2)[616] A társas vállalkozás [T. 103/E. § (1) bekezdés] köteles a főfoglalkozású tagjairól az V. számú mellékletben foglaltak szerint a havi társadalombiztosítási, illetőleg az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék összegét, továbbá a főfoglalkozású és a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő tagjairól az 1996. évi LXXXVIII. törvény alapján fizetendő egészségügyi hozzájárulás összegét nyilvántartani.

(3)[617] A T. 10. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjában, továbbá a (3) bekezdésében említett egészségbiztosítási és/vagy nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett biztosítottat foglalkoztató munkáltató a biztosítottakról köteles a VI. számú mellékletben foglaltak szerint a járulékelszámolási adatokat, a havi egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapját és összegét, továbbá az 1996. évi LXXXVIII. törvény alapján fizetendő egészségügyi hozzájárulás összegét nyilvántartani.

(4)[618] A 441. §-ban említett munkáltatók az általuk foglalkoztatott biztosítottakról nem kötelesek a (3) bekezdésben foglalt nyilvántartást vezetni. A személy szerinti bejelentésre kötelezett munkáltatók által foglalkoztatott biztosítottakról a VI. melléklet szerinti járulékelszámolási adatokat az illetékes egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) köteles nyilvántartani.

(5)[619]

(6)[620]

(7)[621]

443. §[622]

444. §[623]

A bejelentés igazolására a bejelentési jegyzéknek az igazolószelvénye szolgál. Az igazolószelvényt az átvevő szerv bélyegzőlenyomatával látja el.

Összesítő elszámolás

445. §[624]

(1)[625] A nyilvántartó lap vezetésére kötelezett munkáltató minden naptári hónapra vonatkozóan összesítő elszámoláson köteles kimutatni

a) a társadalombiztosítási, a baleseti járulék, valamint az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapját, továbbá a társadalombiztosítási, a baleseti, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, továbbá az 1996. évi LXXXVIII. törvény alapján fizetendő egészségügyi hozzájárulás,

b) a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség által a 318. § (3) bekezdésének rendelkezései szerint befizetett járulékok

összegét.

(2)[626] A T. 103/C. §-ának (3) bekezdésében említett folyósító szerv minden naptári hónapra összesítő elszámoláson köteles kimutatni a társadalombiztosítási, valamint az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapját, továbbá a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegét, továbbá az 1996. évi LXXXVIII. törvény alapján fizetendő egészségügyi hozzájárulás összegét.

(3) Az összesítő elszámolásnak a fizetési meghagyással azonos joghatálya van.

(4)[627] A társadalombiztosítási ellátást folyósító munkáltató az (1) bekezdésben felsorolt adatokon kívül köteles az összesítő elszámoláson kimutatni a tárgyhónapban kifizetett táppénzek után a T. 103. §-a (3) bekezdésében említett hozzájárulás összegét, valamint a tárgyhónapban kifizetett társadalombiztosítási ellátás, a külön jogszabályban meghatározott egyéb ellátások és a kifizetőhely fenntartóját a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 5. §-a (2) bekezdése szerint megillető költségtérítés összegét, továbbá a kifizetések (költségtérítés) és a fizetendő járulékok különbözetét.

(5)[628] Az összesítő elszámolást a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez), a vasutaknál a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatósághoz megküldeni. Ugyanezen a határidőn belül kell a (4) bekezdésben említett különbözetet ezekhez a szervekhez átutalni.

Az egyéni vállalkozók bejelentési kötelezettsége

446. §

(1)[629] Az egyéni vállalkozó a T. 103/D. §-ának (9) bekezdésében említett időponttól számított tizenöt napon belül köteles a telephelye (állandó lakóhelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez) bejelenteni[630]

a)[631] személyi adatait (nevét, leánykori nevét, születési helyét, TAJ-számát, anyjának leánykori nevét) és az adószámát,

b) telephelyét (fióktelephelyét, fióktelephelyeit) és állandó lakóhelyét,

c) a T. 103/D. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett személy esetében a vállalkozói igazolvány (engedély) átvételének időpontját,

d)[632] a T. 103/D. § (1) bekezdésének c) pontjában említett egyéni ügyvéd és az egyéni szabadalmi ügyvivő, az ügyvédi, illetőleg a szabadalmi ügyvivői kamarai tagság kezdetének az időpontját,

e)[633] a T. 103/D. §-a (1) bekezdésének d) pontjában említett közjegyzőnél és önálló bírósági végrehajtónál, a szolgálat keletkezésének időpontját,

f)[634]

g) a vállalkozói tevékenység megnevezését,

h) a vállalkozói igazolványt (engedélyt, jogosítványt) kiadó szerv megnevezését és címét.

(2) A vállalkozói tevékenységet özvegyi jogon folytató személy esetén attól a naptól számított tizenöt napon belül, amikor a vállalkozói tevékenység folytatására irányuló szándékát a vállalkozói igazolványt kiadó szervnél bejelentette, az egyéni vállalkozást özvegyi jogon folytató telephelye (lakóhelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez) be kell jelenteni:[635]

- a vállalkozást özvegyi jogon folytató személyi adatait (nevét, leánykori nevét, születési helyét, személyi számát, anyjának leánykori nevét),

- telephelyét, állandó lakóhelyét,

- a vállalkozói igazolvány kiadásának keltét,

- a vállalkozói tevékenység megnevezését,

- az eredetileg jogosult egyéni vállalkozó halálának az időpontját,

- a vállalkozói tevékenység folytatására irányuló szándék bejelentésének az időpontját és annak a vállalkozói igazolványt kiadó szervnek a megnevezését, amelyhez ez a bejelentés történt.[636]

(3)[637] Az egyéni vállalkozó telephelye (állandó lakóhelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez) be kell jelenteni, ha[638]

a) az egyéni vállalkozó [T. 103/D. § (1) bekezdés a)-b) pont] a vállalkozói igazolványát (engedélyét) visszaadta, a visszaadástól számított tizenöt napon belül,

b) a vállalkozói igazolványt (engedélyt) kiadó szerv visszavonta, vagy jogerős bírósági határozat a vállalkozót foglalkozásának a gyakorlásától eltiltotta, a vonatkozó határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül,

c)[639] az egyéni ügyvéd és az egyéni szabadalmi ügyvivő, ha az ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel vagy megszűnt a tagság szünetelésétől, illetve megszűnésétől számított 15 napon belül,

d)[640] a közjegyzői, az önálló bírósági végrehajtói szolgálat megszűnt, a megszűnést követő 15 napon belül,

e)[641]

f) az egyéni vállalkozó neve, telephelye, lakóhelye megváltozott, az illetékes szervhez történő bejelentést követő tizenöt napon belül,

g)[642]

h)[643]

(4)[644] Az (1)-(3) bekezdés bejelentési kötelezettségét az egyéni vállalkozó az erre rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével teljesíti, amelyet a vállalkozói igazolványt kiadó szerv továbbít az előírt határidőben az egészségbiztosítási pénztárhoz.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen a kisiparosokra és a magánkereskedőkre is alkalmazni.

(6)[645] Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni arra a magánszemélyre is, aki a 113/1989. (XI. 15.) MT rendelet, valamint a 30/1989. (XI. 15.) SZEM rendelet alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, a 9/1990. (III. 28.) SZEM rendelet alapján gyógyszerészi magántevékenységet folytat, továbbá a 6/1981. (IV. 12.) MÉM rendelet alapján engedélyezett, illetőleg a 21/1992. (VIII. 3.) FM rendelet szerint kiváltott vállalkozói igazolvány alapján állatorvosi magángyakorlatot folytat.

447. §[646]

448. §[647]

449. §[648]

450. §[649]

451. §[650]

Társas vállalkozások bejelentési kötelezettsége[651]

452. §[652]

(1) A T. 103/E. §-ának (1) bekezdésében említett társas vállalkozás a megalakulását követő tizenöt napon belül köteles a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez) bejelenteni[653]

a) a társas vállalkozás nevét és székhelyét,

b) a megalakulása (jóváhagyása) időpontját,

c) a képviseletre jogosult személyi adatait, lakcímét,

d) valamennyi pénzforgalmi jellegű bankszámlájának, elszámolási számlájának számát, továbbá a bankszámlát (elszámolási számlát) kezelő pénzintézet megnevezését.

(2) Az (1) bekezdésben említett társas vállalkozás köteles a megszűnését három napon belül az illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez) bejelenteni.[654]

Az iskolai szövetkezetek, iskolai szövetkezeti csoportok bejelentési kötelezettsége

453. §[655]

[656]

454. §[657]

A betegségi és anyasági ellátással kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség

455. §[658]

(1)[659] Annak, akinek a főfoglalkozású munkaviszonya, munkaviszony jellegű jogviszonya és egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya megszűnt (a továbbiakban: biztosítási jogviszony), a munkáltató, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) köteles az "Igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásokról" elnevezésű (a továbbiakban: igazolvány) igazolást kiadni.

(2) Az a biztosított, aki az (1) bekezdésben említett igazolvánnyal rendelkezik, köteles azt az újabb munkáltatójának átadni.

(3) A kifizetőhellyel rendelkező munkáltató az (1) bekezdésben említett jogviszony megszűnésekor köteles az igazolványban a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, illetőleg a biztosítás szünetelésének időtartamát feltüntetni, továbbá azt, hogy a biztosított a jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző egy éven belül mikortól meddig részesült táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, továbbá várandóssági pótlékban, illetőleg családi pótlékban. (A gyermekápolási táppénz időtartamát külön kell feltüntetni.)

(4)[660] A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató az igazolványba a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony időtartamát köteles bejegyezni, továbbá azt, hogy a járulékot melyik egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez), milyen törzsszám alatt fizeti.

(5) Ha az igazolvány betelt, új igazolványt kell kiállítani, és azt a korábbihoz csatolva az (1)-(4) bekezdésben foglaltak szerint vezetni.

(6) Ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor az igazolványt nem adja át, a munkáltató köteles a biztosítottat felkérni, hogy az igazolványt az előző munkáltatótól szerezze be. Ha az előző munkáltató a biztosítási igazolványt már korábban kiadta, az újonnan kiállított igazolványon jelezni kell, hogy másolat.

(7) Ha a biztosított előző munkáltatója a biztosítási igazolványba a kiállítást megelőző legalább kétévi biztosítási időre vonatkozó, és a (3)-(4) bekezdésben megjelölt adatokat nem tudja bejegyezni, úgy a két évből még hátralévő időre vonatkozó igazolványt attól a munkáltatótól kell beszerezni, aki a biztosítottat abban az időben foglalkoztatta.

456. §

A gyermekgondozási díjban részesülő köteles három napon belül a folyósító szervnek bejelenteni, ha munkába lép, hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét megkezdi, külföldre távozik vagy a gyermek a háztartásából (gondozásából) elkerül.

Az üzemi balesetek és a foglalkozási betegségek bejelentése és nyilvántartása

457. §

(1)[661] A biztosított üzemi balesetnek minősülő munkabalesetéről, a "Munkabaleseti Jegyzőkönyv" felvételére külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

(2)[662] A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet a munkáltató köteles kivizsgálni és a vizsgálat eredményét "Üzemi baleseti jegyzőkönyv"-ben rögzíteni.

(3)[663] A munkáltató a munkabalesetről, illetőleg az üzemi balesetről felvett jegyzőkönyvet, valamint a baleseti ellátásra jogosító foglalkozási megbetegedésről kiállított vizsgálati lap másolatát - jegyzékbe foglalva - a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles megküldeni a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek).

(4)[664] A biztosított üzemi balesetnek nem minősülő balesetéről is jegyzőkönyvet kell felvenni, ha a keresőképtelenség időtartama a nyolc napot meghaladta. A jegyzőkönyvnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a sérült nevét, személyi adatait, lakását,

b) hol, mikor és hogyan történt a sérülés,

c) ki volt a sérült szerint a baleset okozója (név, lakcím),

d) gépjárművel kapcsolatos sérülés esetén ki az üzemben tartó,

e) volt vagy van-e folyamatban a balesettel kapcsolatban hatósági (rendőrségi, ügyészségi, bírósági stb.) eljárás,

f) az eljáró szerv nevét és az ügy számát.

458. §[665]

(1) Az egyéni vállalkozó bejelentése alapján - ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatót is - az általa elszenvedett üzemi balesetet az illetékes egészségbiztosítási pénztár vizsgálja ki és veszi fel az üzemi baleseti jegyzőkönyvet.

(2) Az üzemi baleseti jegyzőkönyv felvételére kötelezett a T. 118. § (3) bekezdésének b) pontjában említett esetben az oktatási intézmény; a c) pontban említett esetben az intézmény; a d) pontban említett esetben az a fogva tartást foganatosító szerv; az e) pontban említett esetben az a szerv vagy intézmény, amely javára a társadalmi munkát végezték; az f) pontban említett esetben pedig az az intézmény, amelynél a közérdekű vagy közhasznú munka végzése történt.

A nyugdíjasok bejelentési kötelezettsége

459. §

(1) A nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülő személy köteles a nyugdíjfolyósító szervhez bejelenteni minden olyan tényt vagy adatot, amely a nyugellátásra, baleseti nyugellátásra jogosultságot vagy ezen ellátások folyósítását érinti. A bejelentést tizenöt napon belül kell megtenni. A bejelentésnek a személyi adatok (személyi szám) és a lakcím mellett tartalmaznia kell a nyugdíjfolyósítási törzsszámot is.

(2) A nyugellátást folyósító szerv külön felhívására a nyugellátásban vagy baleseti nyugellátásban részesülő minden személy köteles a nyugellátásra, a baleseti nyugellátásra vonatkozó jogosultság és a folyósítás szempontjából szükséges adatokat, tényeket és körülményeket - a felhívásban kitűzött határidő alatt - bejelenteni. Ha a nyugdíjas (járadékos) a tértivevénnyel igazolt felhívásnak a kitűzött határidőre nem tesz eleget, az ellátás folyósítását a nyugellátást folyósító szerv szüneteltetheti.

A mezőgazdasági és az ipari szakcsoportok bejelentése

460. §[666]

Az iskolai szövetkezeti csoportok bejelentése

461. §[667]

Adatszolgáltatás a munkaviszonyban nem álló előadóművészekről

462. §

(1)[668]

(2)[669]

(3)[670]

(4)[671]

Bejelentések teljesítése

463. §

(1) A bejelentések közvetlenül az illetékes szervnél vagy posta útján teljesíthetők.

(2) A bejelentés teljesítésére megszabott határidő szempontjából az illetékes szervhez beérkezés időpontja az irányadó. Posta útján történő teljesítés esetén, ha a postára adást feladóvevénnyel (postakönyvvel) igazolják a postára adás időpontja az irányadó.

464. §

(1)[672] Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a bejelentési és a bevallási kötelezettség teljesítésére, az adatszolgáltatásra, nyilvántartások vezetésére, az igény érvényesítésére nyomtatványt rendszeresíthet, amelynek használata kötelező. A bejelentés, a bevallás és az adatszolgáltatás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által meghatározott módon, az általa kiadott programmal készített számítógépes adathordozón is teljesíthető. A számítógépes adathordozón teljesített bevallás esetén a MEP kinyomtatja a mágneses adathordozók adatait és a kinyomtatott nyomtatványon igazolja az adathordozó átvételét. A nyomtatványokról, azok formájáról és tartalmáról az OEP és ONYF tájékoztatót ad ki, melyet a Társadalombiztosítási Közlönyben tesz közzé.

(2)[673] A kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a betegségi és anyasági ellátásokról köteles Igazolványt, Adatmegállapító lapot, segélyezési egyéni lapot, táppénzfizetési jegyzéket és segélyezési pénztárnaplót kiállítani, vezetni, tárolni, továbbá az általa folyósított egyéb ellátások kifizetéséről nyilvántartást vezetni.

(3)[674]

(4)[675] A T. 120/A. §-ában előírt adatszolgáltatást az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni. Az adatszolgáltatás az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által meghatározott esetben és módon mágneses adathordozón is teljesíthető. Az adatszolgáltatás módjára, az adatszolgáltatásnak a jogszabályban meghatározott időszakot megelőzően történő teljesítésére, illetőleg az említett időszakon belüli ütemezésére az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, a Vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság és az adatszolgáltatásra kötelezett munkáltatók és egyéb szervek megállapodást köthetnek.

465. §[676]

(1)[677] Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a 464. § alapján előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség, továbbá rendszeresített nyomtatvány használata alól mentesítést adhat. Az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség), egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség), vasutaknál a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság a bejelentés módjára és a határidőkre egyes munkáltatókkal és egyéb szervekkel eltérő megállapodást köthet.

(2)[678]

466. §

A T. hatálybalépése előtt bekövetkezett baleset alapján baleseti ellátást akkor lehet megállapítani, ha a baleset bekövetkezésének az időpontjában hatályos jogszabály szerint a sérültet üzemi baleset címén táppénz (kártalanítási segély), illetőleg nyugellátás vagy baleseti nyugellátás megillette vagy megillette volna.

467. §[679]

468. §

A T. és e rendelet rendelkezéseinek az alkalmazása során - a korábbi jogszabályok szerint öregségi nyugdíjként megállapított nyugellátásokon kívül - öregségi nyugdíjnak kell tekinteni a következő ellátásokat is:

- a bányanyugbérre vonatkozó rendelkezések (1925. évi XXXIV. törvény) alapján az öregségi korhatár elérése címén megállapított bányanyugbért,

- az öregségi, rokkantsági, özvegyi és árvasági biztosításról szóló 1928. évi XL. törvény alapján megállapított öregségi járadékot, illetőleg ellátást,

- a gazdasági munkavállalók öregségi biztosításáról szóló 1938. évi XII. törvény alapján megállapított öregségi járadékot,

- az állami alkalmazottak nyugellátásáról szóló 1912. évi LXV. törvény szerint megállapított nyugdíjat és nyugbért, kivéve, ha a nyugdíjast (nyugbérest) a hatvanadik, nyugdíjas nőt az ötvenötödik életévének a betöltése előtt rokkanttá nyilvánították,

- a volt vállalati nyugdíjbiztosítottakra vonatkozó nyugdíjszabályok alapján megállapított nyugdíjat - ideértve az Adriai Biztosító Társaság és a Trieszti Általános Biztosító Társulat magyarországi igazgatósága nyugdíjpénztári tagjai részére folyósított saját jogú nyugdíjelőleget -, kivéve, ha a nyugdíjast a hatvanadik, nyugdíjas nőt az ötvenötödik életévének a betöltése előtt rokkanttá nyilvánították,

- a megvont nyugdíjak átmeneti rendezésről szóló 14/1956. (XII. 1.) Korm. határozat alapján a hatvanadik, nyugdíjas nő esetében az ötvenötödik életév betöltése címén folyósított nyugdíjat,

- az állami tulajdonba került erdőgazdaságokban alkalmazottak szolgálati viszonyának a rendezéséről szóló 12260/1945. (1946. I. 17.) ME rendelet, valamint a földbirtokreform végrehajtása következtében szünetelő nyugellátások rendezéséről szóló 6800/1948. (VI. 27.) Korm. rendelet alapján a volt erdészeti, illetőleg mezőgazdasági alkalmazott részére megállapított nyugellátást,

- a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 67/1958. (XII. 24.) Korm. rendelet 110. §-ában meghatározott saját jogú egyesített nyugellátást, kivéve, ha a nyugdíjast a hatvanadik, nyugdíjas nőt az ötvenötödik életévének a betöltése előtt rokkanttá nyilvánították,

- a Belügyminisztérium testületeinek irodai rendfokozatú tagjai részére az 1952. január 1-je és az 1954. szeptember 30-a közötti időben érvényben volt rendelkezések szerint megállapított szolgálati nyugdíjat attól az időponttól, amikor a nyugdíjas a hatvanadik, nő az ötvenötödik életévét betöltötte,

- a 15. § (1) bekezdésében említett szervek hivatásos, valamint továbbszolgáló állományú tagjai részére megállapított szolgálati nyugdíjat attól az időponttól, amikor a nyugdíjas az ötvenötödik életévét betöltötte,

- az Állami Operaháznál és a színházaknál alkalmazott hivatásos magántáncosokra, tánckari tagokra, magánénekesekre és fúvós zenészekre, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által nyilvántartott, függetlenített szimfonikus zenekarokban működő fúvós zenészekre vonatkozó rendelkezések alapján megállapított nyugellátást.

469. §

(1) A T. és e rendelet rendelkezéseinek az alkalmazása során - a korábbi jogszabályok szerint rokkantsági nyugdíjként megállapított nyugellátásokon kívül - rokkantsági nyugdíjnak kell tekinteni a (2)-(4) bekezdésekben felsorolt ellátásokat is.

(2) A III. rokkantsági csoport szerint járó rokkantsági nyugdíjnak kell tekinteni:

- a gazdasági munkás- és cselédsegélyező pénztárról szóló 1912. évi VIII. törvény szerint a hatvanhét százalékot elérő keresőképesség-csökkenés alapján megállapított járadékot,

- a bányanyugbérre vonatkozó rendelkezések (1925. évi XXXIV. törvény) szerint megállapított rokkantsági bányanyugbért, kivéve, ha százszázalékos munkaképesség-csökkenés miatt a bányanyugbért 1952. január 1-je után felemelték,

- az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosításról szóló 1928. évi XL. törvény szerint megállapított rokkantsági járadékot, illetőleg ellátást, kivéve, ha a járadékot (ellátást) száz százalékot elérő munkaképességcsökkenés miatt 1952. január 1-je után felemelték,

- a gazdatisztek öregségi, rokkantsági és haláleseti biztosításáról szóló 1936. évi XXXVI. törvény szerint megállapított rokkantsági nyugdíjat, kivéve, ha a rokkantsági nyugdíjat száz százalékot elérő munkaképesség-csökkenés miatt 1952. január 1-je után felemelték,

- az állami alkalmazottak nyugellátásáról szóló 1912. évi LXV. törvény szerint megállapított nyugdíjat és nyugbért, ha a nyugdíjast (nyugbérest) a hatvanadik, nyugdíjas nőt az ötvenötödik életévének a betöltése előtt rokkanttá nyilvánították,

- a volt vállalati nyugdíjbiztosítottakra vonatkozó nyugdíjszabályok szerint megállapított nyugdíjat - ideértve az Adriai Biztosító Társaság és a Trieszti Általános Biztosító Társulat magyarországi igazgatósága nyugdíjpénztári tagjai részére folyósított saját jogú nyugdíjelőleget -, ha a nyugdíjast a hatvanadik, nyugdíjas nőt az ötvenötödik életévének a betöltése előtt rokkanttá nyilvánították,

- a megvont nyugdíjak átmeneti rendezéséről szóló 14/1956. (XII. 1.) Korm. határozat alapján rokkantság címén folyósított nyugdíjat,

- a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 67/1958. (XII. 24.) Korm. rendelet 110. §-ában meghatározott saját jogú egyesített nyugellátást, ha a nyugdíjast a hatvanadik, nyugdíjas nőt az ötvenötödik életévének a betöltése előtt rokkanttá nyilvánították, a nyugdíjat azonban száz százalékot elérő munkaképesség-csökkenés, illetőleg tehetetlenség címén nem emelték fel.

(3) A II. rokkantsági csoport szerint járó rokkantsági nyugdíjnak kell tekinteni a száz százalékot elérő munkaképesség-csökkenés miatt 1952. január 1-je után felemelt és

- a bányanyugbérre vonatkozó rendelkezések (1925. évi XXXIV. törvény) szerint megállapított rokkantsági bányanyugbért,

- az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosításról szóló 1928. évi XL. törvény szerint megállapított rokkantsági járadékot, illetőleg ellátást,

- a gazdatisztek öregségi, rokkantsági és haláleseti biztosításáról szóló 1936. évi XXXVI. törvény szerint megállapított rokkantsági nyugdíjat,

- a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 67/1958. (XII. 24.) Korm. rendelet 110. §-ában meghatározott saját jogú egyesített nyugellátást.

(4) Az I. rokkantsági csoport szerint járó rokkantsági nyugdíjnak kell tekinteni a (3) bekezdésben felsorolt, tehetetlenségi pótlékkal kiegészített, illetőleg tehetetlenség címén felemelt ellátásokat.

470. §

(1) A T. és e rendelet rendelkezéseinek az alkalmazása során - a korábbi jogszabályok szerint baleseti rokkantsági nyugdíjként megállapított nyugellátásokon kívül - baleseti rokkantsági nyugdíjnak kell tekinteni a (2)-(4) bekezdésekben felsorolt nyugellátásokat is.

(2) A III. rokkantsági csoport szerint járó baleseti rokkantsági nyugdíjnak kell tekinteni:

- az 1952. január 1-je előtt hatályban volt jogszabályok szerint hatvanhat százalékot meghaladó, de száz százalékot el nem érő munkaképesség-csökkenés alapján megállapított baleseti járadékot,

- az 1952. január 1-je és a T. hatálybalépése közötti időben érvényben volt jogszabályok szerint üzemi baleset alapján megállapított III. csoportbeli rokkantsági nyugdíjat,

- a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 67/1958. (XII. 24.) Korm. rendelet 110. §-ában meghatározott saját jogú egyesített nyugellátást, ha az egyik ellátás hatvanhat százalékot meghaladó de száz százalékot el nem érő munkaképesség-csökkenés alapján megállapított baleseti járadék,

- a 15. § (1) bekezdésében említett szervek hivatásos, valamint továbbszolgáló állományú tagjai részére a katonai (szolgálati) kötelmekkel összefüggő baleset, betegség alapján megállapított III. csoportbeli rokkantsági nyugdíjat.

(3) A II. rokkantsági csoport szerint járó baleseti rokkantsági nyugdíjnak kell tekinteni

- az 1952. január 1-je előtt hatályban volt jogszabályok szerint száz százalékot elérő munkaképesség-csökkenés alapján megállapított baleseti járadékot,

- az 1952. január 1-je és a T. hatálybalépése közötti időben érvényben volt jogszabályok szerinti üzemi baleset alapján megállapított II. csoportbeli rokkantsági nyugdíjat,

- a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 67/1958. (XII. 24.) Korm. rendelet 110. §-ában meghatározott saját jogú egyesített nyugellátást, ha az egyik ellátás száz százalékot elérő munkaképesség-csökkenés alapján megállapított baleseti járadék,

- a 15. § (1) bekezdésében említett szervek hivatásos, valamint továbbszolgáló állományú tagjai részére a katonai (szolgálati) kötelmekkel összefüggő baleset, betegség alapján megállapított II. csoportbeli rokkantsági nyugdíjat.

(4) Az I. rokkantsági csoport szerint járó baleseti rokkantsági nyugdíjnak kell tekinteni

- a tehetetlenség címén felemelt baleseti járadékot,

- az 1952. január 1-je és a T. hatálybalépése közötti időben érvényben volt jogszabályok szerint üzemi baleset alapján megállapított I. csoportbeli rokkantsági nyugdíjat,

- a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 67/1958. (XII. 24.) Korm. rendelet 110. §-ában meghatározott saját jogú egyesített nyugellátást, ha az egyik ellátás tehetetlenség címén felemelt baleseti járadék,

- a 15. § (1) bekezdésében említett szervek hivatásos, valamint továbbszolgáló állományú tagjai részére a katonai (szolgálati) kötelmekkel összefüggő baleset, betegség alapján megállapított I. csoportbeli rokkantsági nyugdíjat.

471. §

A T. hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályok szerint megállapított öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat a T. hatálybalépése után szerzett szolgálati idő minden éve után a nyugdíj egy és fél százalékával fel kell emelni. A szolgálati időnek azt a tartamát, amely alatt a nyugdíjat korlátozás nélkül folyósították, nem lehet figyelembe venni.

472. §[680]

473. §

(1) A T. hatálybalépése előtti időponttól megállapított öregségi nyugdíjhoz a 89. §-nak a rendelkezései szerint ösztönző nyugdíjpótlék jár a nyugdíjasként 1971. december 31-e után nem mezőgazdasági szövetkezetnél munkaviszonyban vagy ipari szövetkezet tagjaként, 1975. december 31-e után pedig munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagként munkában töltött időre.

(2) Az 1972. január 1-je és 1974. december 31-e között nyugdíjasként munkában töltött időre ösztönző nyugdíjpótlék csak akkor jár, ha az öregségi nyugdíjas a naptári év folyamán munkavégzés mellett nyugdíjat nem vett fel. Ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni az 1975. január 1-je és június 30-a közötti naptári időszakra is.

474. §[681]

475. §

(1) A T. hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályok szerint megállapított rokkantsági nyugdíj feléledése esetén a nyugdíjat olyan összegben kell megállapítani, mintha megszüntetésére nem került volna sor.

(2)[682] Ha a nyugdíjas rokkantsági nyugdíjra való jogának a feléledésekor más rokkantsági csoportba tartozik, vagy rokkantsági nyugdíjának a korábbi megállapítása óta újabb szolgálati időt szerzett, a nyugdíjnak az (1) bekezdés szerint járó összegét a 471. §-nak, illetőleg 121/A. §-nak rendelkezései szerint módosítani kell.

(3) A feléledés címén járó rokkantsági nyugdíj helyett a 125. §-nak a rendelkezései szerint lehet a rokkantsági nyugdíjat újból megállapítani.

476. §

(1) Az 1952. január 1-je előtt hatályban volt jogszabályok szerint hatvanhét százalékot el nem érő munkaképesség-csökkenés alapján megállapított baleseti járadékban részesülőt állapotváltozás esetén a T. 83. §-ának megfelelő baleseti fokozatba kell besorolni, és a baleseti járadékot, ha az állapotváltozás miatt a járadékos más baleseti fokozatba került, a következő összegekben kell megállapítani:

A korábbi jogszabály szerint
ABCDmezőgaz-dasági
járadékosztályban havi forint
1. baleseti fokozat25732562254725372545
2. baleseti fokozat26232604258825732585
3. baleseti fokozat26632638261725922611
4. baleseti fokozat28552812276927272734

(2) Ha az 1952. január 1-je előtt hatályban volt jogszabályok alapján megállapított baleseti járadékban részesülő személy munkaképesség-csökkenése állapotrosszabbodás miatt a hatvanhét százalékot eléri, a III. rokkantsági csoport szerint megállapítható baleseti rokkantsági nyugdíj havi összege az

A járadékosztályban 5355 forint,

B járadékosztályban 5309 forint,

C járadékosztályban 5240 forint,

D járadékosztályban 5240 forint,

mezőgazdasági járadékosztályban 5240 forint.

(3) Az 1952. január 1-je előtti jogszabályok szerint szilikózis alapján megállapított baleseti járadékot állapotváltozás esetén a T. rendelkezései szerint kell módosítani, illetőleg helyette baleseti rokkantsági nyugdíjat megállapítani.

477. §

(1) Az 1952. január 1-je és 1958. december 31-e között megállapított baleseti járadékot állapotváltozás esetén a T. 83. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mérték arányában kell módosítani.

(2) Ha a baleseti járadékos állapotrosszabbodás miatt baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá, a nyugdíj összegét a T. és e rendelet szerint úgy kell megállapítani, mintha az állapotrosszabbodást újabb baleset okozta volna.

478. §

Állapotváltozás esetén a 477. § (1) bekezdése szerint járó baleseti járadék összegét a következők szerint kell számítani:

479. §

Állapotváltozás esetén az 1959. január 1-je és 1975. június 30-a között, mezőgazdasági szövetkezeti tag részére 1967. január 1-je és 1975. június 30-a között megállapított baleseti járadékot úgy kell módosítani, mintha az állapotváltozás a megállapítás időpontjában már bekövetkezett volna.

480. §[683]

481. §[684]

482. §[685]

483. §[686]

484. §[687]

A járulékfizetési és bevallási kötelezettség teljesítése, továbbá a társadalombiztosítási kifizetőhelyi, valamint a 437. § (4) bekezdése szerinti megállapodásból eredő feladatok ellátása, ideértve az ezekkel kapcsolatos felelősségi szabályokat is, a nettófinanszírozási rendszerhez tartozó munkáltatók esetén a TÁKISZ-t (FÁKISZ-t) terheli.

485. §[688]

486. §[689]

A T. 125. §-ához:

487. §

(1) A rendelet 1990. május 1-jén lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet, valamint az ezt módosító

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásáról kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról szóló 31/1975. (XI. 15.) MT rendelet,

a 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 14/1976. (V. 27.) MT rendelet,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról szóló 42/1976. (XII. 18.) MT rendelet,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásáról kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 47/1977. (XII. 21.) MT rendelet,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 52/1979. (XII. 30.) MT rendelet,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásáról kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról szóló 24/1980. (VI. 27.) MT rendelet,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásáról kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról szóló 39/1980. (IX. 30.) MT rendelet,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 55/1980. (XII. 20.) MT rendelet,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 51/1981. (X. 27.) MT rendelet,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtására kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról szóló 6/1982. (II. 10.) MT rendelet,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról szóló 25/1982. (V. 28.) MT rendelet,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról szóló 39/1982. (IX. 1.) MT rendelet,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról szóló 66/1982. (XII. 4.) MT rendelet,

a tudományos továbbképzésről szóló 72/1982. (XII. 10.) MT rendelet 15. §-a,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 24/1983. (VII. 12.) MT rendelet,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról szóló 47/1983. (XI. 20.) MT rendelet,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról, valamint a nyugellátások és egyéb ellátások kiegészítéséről, illetőleg emeléséről szóló 3/1985. (I. 17.) MT rendelet 1-23., 32., 33. §-a,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról szóló 36/1985. (VII. 11.) MT rendelet,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról szóló 49/1985. (XI. 6.) MT rendelet,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról szóló 5/1986. (II. 27.) MT rendelet,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról szóló 36/1986. (VIII. 26.) MT rendelet,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról szóló 63/1986. (XII. 17.) MT rendelet,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról szóló 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet,

a nyugellátások és egyéb ellátások emeléséről, illetőleg kiegészítéséről, valamint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról szóló 82/1987. (XII. 27.) MT rendelet 1., 7-16. §-a,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról szóló 52/1988. (VII. 1.) MT rendelet 1-5. §-a,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról szóló 68/1988. (IX. 13.) MT rendelet,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról szóló 116/1988. (XII. 31.) MT rendelet,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról szóló 147/1989. (XII. 27.) MT rendelet 1-55. §-a, 57. §-ának (1)-(4) és (9) bekezdése,

a magyar állampolgár külföldön történő munkavállalásáról szóló jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 105/1989. (X. 25.) MT rendelet 2. §-ának (3)-(4) bekezdése,

az ápolási díjról szóló 33/1990. (II. 25.) MT rendelet 12. §-ának (2) bekezdése,

továbbá a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény és a 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 3/1975. (VI. 14.) SZOT szabályzat, valamint az ezt módosító

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény és a 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 3/1975. (VI. 14.) SZOT szabályzat módosításáról szóló 4/1975. (XI. 15.) SZOT szabályzat,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény és a 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 3/1975. (VI. 14.) SZOT szabályzat módosításáról szóló 2/1976. (III. 18.) SZOT szabályzat,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény és a 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 3/1975. (VI. 14.) SZOT szabályzat módosításáról szóló 3/1976. (V. 27.) SZOT szabályzat,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény és a 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 3/1975. (VI. 14.) SZOT szabályzat módosításáról szóló 5/1976. (XII. 18.) SZOT szabályzat,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény és a 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 3/1975. (VI. 14.) SZOT szabályzat módosításáról és kiegészítéséről szóló 1/1977. (XII. 21.) SZOT szabályzat,

a 2/1964. (VII. 19.) és a 3/1975. (VI. 14.) SZOT szabályzat módosításáról szóló 1/1978. (IX. 14.) SZOT szabályzat,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény és a 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 3/1975. (VI. 14.) SZOT szabályzat kiegészítéséről és módosításáról szóló 1/1980. (I. 30.) SZOT szabályzat,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény és a 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 3/1975. (VI. 14.) SZOT szabályzat kiegészítéséről és módosításáról szóló 3/1980. (VII. 10.) SZOT szabályzat,

a 3/1975. (VI. 14.) SZOT szabályzat módosításáról és kiegészítéséről, valamint a 3/1967. (VII. 21.) SZOT szabályzat hatályon kívül helyezéséről szóló 4/1980. (XII. 20.) SZOT szabályzat,

a 3/1975. (VI. 14.) SZOT és az 1/1967. (II. 26.) SZOT szabályzat kiegészítéséről szóló 1/1981. (XI. 14.) SZOT szabályzat,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény és a 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 3/1975. (VI. 14.) SZOT szabályzat módosításáról szóló 3/1982. (V. 28.) SZOT szabályzat,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény és a 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 3/1975. (VI. 14.) SZOT szabályzat módosításáról szóló 5/1982. (XII. 13.) SZOT szabályzat,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény és a 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 3/1975. (VI. 14.) SZOT szabályzat módosításáról szóló 1/1983. (IV. 6.) SZOT szabályzat,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény és a 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 3/1975. (VI. 14.) SZOT szabályzat, valamint a gyermekgondozási segélyről szóló 10/1982. (IV. 16.) MT rendelet végrehajtásáról rendelkező 2/1982. (IV. 26.) SZOT szabályzat módosításáról szóló 4/1983. (XII. 20.) SZOT szabályzat,

egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosításáról szóló 1/1985. (I. 17.) ME rendelet,

egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosításáról szóló 13/1985. (XII. 10.) ME rendelet,

egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosításáról szóló 2/1986. (II. 27.) ME rendelet,

egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosításáról szóló 5/1986. (VIII. 26.) ME rendelet,

egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosításáról szóló 8/1986. (XII. 17.) ME rendelet,

egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosításáról szóló 5/1987. (XII. 24.) ME rendelet,

egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosításáról szóló 25/1988. (XII. 31.) SZEM rendelet,

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény és a 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 3/1975. (VI. 14.) SZOT szabályzat módosításáról szóló 19/1989. (VII. 10.) SZEM rendelet,

valamint a 6/1982. (II. 10.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 1/1982. (II. 10.) SZOT szabályzat.

(2) A szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjének, illetőleg az üzletvezető közeli hozzátartozójának társadalombiztosítási jogaira és kötelezettségeire a szerződések lejártáig az 1990. április 30-ig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3)[690]

I. számú melléklet 89/1990. (V. 1.) MT rendelethez

Korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzéke

MunkakorMunkaköri leírásKorkedvezmény hatálya
1. Föld alatt végzett munka
Vájár, segédvájár (aknavájár, bányamen-
tő, brigád-, csapat-, csoport-, front-, har-
madvezető vájár, előfúró, elővájár, elő-
készítő és fejtési vájár, feltáró vájár,
fenntartó vájár, főtecsavarozó vájár, fej-
tőpajzs és vándorbiztosító berendezést
kezelő vájár, frontmester, injektáló vá-
jár, iszapoló vájár, iszapmester, jövesztő
vájár, kőporöv készítő vájár, kőműves
vájár, lakatosvájár, meddős vájár, minta-
vevő vájár, műszaki fejlesztési vájár, om-
lasztó vájár, réselő gép kezelő vájár, rob-
banó anyagszállítást ellenőrző vájár,
robbanóanyag kiadó vájár, robbantó-
kamra kezelő-, vezető vájár, robbantó
vájár, lőmester, frontlőmester, körzeti
lőmester, szénmaró és széngyalu kezelő
vájár, TH gyűrű rabló vájár, tömedékelő
vájár, tűzvédelmi vájár, vájár szakokta-
tó)
Gondoskodás a biztonságos munkavég-
zés feltételeiről. A munka irányítása, ter-
melés, jövesztés, rakodás, mintavétel. A
különböző fúró-, fejtő-, rakodó- és bizto-
sító berendezések kezelése, bányatérsé-
gek készítése, fenntartása, biztosítása.
Omlasztás végzése, irányítása, biztosító
szerkezetek visszanyerése. Robbantó
vizsgával rendelkező vájár részéről a rob-
banóanyagok tárolásával, szállításával és
a robbantással kapcsolatos munkák ellá-
tása. Kutatófúrás esetében a mélyfúró,
feltörési fúrógépek kezelése. Vájár szak-
munkástanulók oktatása.
Bányászat
Csapatcsillés (csapoló-, elővájó-, -falazá-
si-, feltáró-, fenntartó-, front-, csapatcsil-
lés, műszaki fejlesztési csapatcsillés,
csatlós vagy szállítócsillés munkakörben
szerzett gyakorlat után a csapatra került
segédmunkás)
A vájár által rábízott termelőmunka vég-
zése, biztosítási anyag előkészítése, szál-
lítóeszköz, munkahelyre továbbítása, gé-
pek szerelése, áthelyezése, sínfektetés,
rakodás, gyámlyuk ásás, szer-
számtisztítás, a munkahely közvetlen és
teljes kiszolgálása termelőmunka köz-
ben.
Bányászat
Csatlós (aknánál, lejtős és szintes pályá-
nál fő-, másod-, segéd-, vezető- csatlós,
aknakapcsos, buktatós, csilleakasztó,
csillekapcsoló, frajos, kapcsos, kuplis,
siklófékes)
A bányaszállító vágatokban szállítás.
Csillék összekapcsolása, csatlakoztatása,
átállítása, átkapcsolása, rendezése, for-
gatása, siklófékek, csilleogók kezelése.
Kötélkorongok, görgők, biztonsági be-
rendezések karbantartása és tisztítása. A
munkahelyek takarítása és víztelenítése.
Jelzések adása s fogadása valamennyi ak-
nánál, a vízszintes és lejtős pályáknál, a
fősiklóknál, a főszállító vágatoknál.
Bányászat
Szállító csillés (anyagbeadó, anyagmoz-
gató, baligás, cúgos, csapoló, csillebeadó,
csilleforgató, csillekísérő, csilleszámláló,
csillerendező, csilletoló, csilleürítő, fa-
beadó, fékes garatos, kocsis, kiskocsis,
nagykocsis, kutyás (facsille toló), légaj-
tós, lóvezető, mozdonykísérő, robbanó-
anyagszállító, sorompó nyitogató, urasá-
gi csillés, vipperes, vonatkísérő, vonatos)
A gurítón leadott termék csapolása, csil-
lébe rakása, szállítás elősegítése, üres
csillének a munkahelyre leadása, csillék
csatlakoztatása a kötélpályához, csilleto-
lás kézi erővel, siklófék kezelése, fék- és
egyéb szállítóberendezés karbantartása.
Jelzések adása, vétele. A termeléshez
szükséges anyagok szállítása, biztonsági
berendezések karbantartása, takartása,
vágatok víztelenítése, seprése, lehullott
anyagok eltakarítása, telt csille egyengetése, válogatás, a csillében martadt
anyagok kitakarítása, a csillék kitisztítá-
sa. Váltók, légajtók, vonatjelző lámpák
kezelése, vonatok kísérése, fékezése.
Mozdony karbantartásánál, olajozásá-
nál, tisztításánál segédkezés.
Bányászat
MunkakörMunkaköri leírásKorkedvezmény hatálya
Bányaiparosok, szakmunkások, csapatra
telepített vagy csapatokat közvetlenül
kiszolgáló iparosok (ács, fúrómester, he-
gesztő, gumiszalag-, kaparószalag-, lég-
csőszerelő, kovács, aknakovács, tűziko-
vács, kőműves, lakatos: (elektrofront-,
gép-, karbantartó-, mozdonyszerelő-la-
katos), villanyszerelő, frontvillanyszere-
lő, vízvezetékszerelő, vulkanizáló].
A bányatérségek képzésével, felszerelésé-
vel, biztosításával, fenntartásával, üzemel-
tetésével kapcsolatos szakmunkák végzé-
se. Falazás, gépalapozás, aknakészítes,
hajtás, vezérlécek felzerelése, járóosztá-
lyok, pihenők, létrák építése, sikló és
ereszke készítése. Föld alatti szállítóbe-
rendezések helyszínre szállítása, szerelése,
villamosberendezések szerelése, javítása
és megelőző karbantartása. Hegesztő be-
rendezések szállítása, szerelése, mozgatá-
sa és hegesztések végzése.
Bányászat, ha a dolgozó teljes
munkaidejét föld alatt tölti
Bányászat, ha a dolgozó teljes
munkaidejét föld alatt tölti
Csapatra telepített vagy csapatokat köz-
vtlenül kiszolgáló betanított és segéd-
munkások (bányafarabló, bányanapszá-
mos, csavar utánhúzó, figuráns, fúró-
munkás, kőporöv-készítő, mintavevő,
operátor, penészsepregelő, szállító, TH
gyűrű rabló, ürszéktakarító, vasútfenn-
tartó, -javító, karbantartó)
A bányabeli vasútpályák építése, fenn-
tartása, karbantartása. Részvétel a szál-
lításban, a termelvények csillébe rakásá-
nál, betöltésénél, a Kiszállító vágatokhoz
való továbbításánál, a TH gyűrűk, vastá-
mok és egyéb biztosító berendezések
szétszedésénél. A biztosítási anyagok
szállítása, a csavarok utánhúzása, mun-
kahelyek és vágatok stb. tisztítása, taka-
rítása. Műszeres bányafelmérési mun-
káknál segédkezés. Kutató-fúróberen-
dezések szállítása, kezelése, mintavétel.
Gépész, szállítógépkezelő (csörlőkeze-
lő, elektromos-, diesel-, sűrített levegőjű
mozdonyvezető, segédvezető és kezelő,
függőszékpálya kezelő, gumiszalag ke/e-
lő, kaparószalag kezelő, láncosvonszoló
kezelő, lajtősakna gépkezelő, szivattyú-
kezelő, vitlakezelő)
A gépek, szállítóberendezések kezelése,
áttelepítése, tisztántartása, kenése és kar-
bantartása. Fejtő-, rakodó-, réselőgépek
kisebb hibáinak helyszíni javítása. Bánya-
térségek világító berendezéseinek javítása,
jelzőberendezések kezelése. Gépterek,
gépházak takarítása. A biztonsági és óvó-
rendszabályok betartása és betartatása,
jelzések vétele, továbbítása és végrehajtá-
sa. Mozdony vezetése, karbantartása, tisz-
títása, üzemanyaggal való ellátása, kenő-
olaj cseréje. Szivattyúk, kompresszorok
kezelése karbantartása. Az üzemzavar je-
lentése.
Bányászat
Bányatechnikus, aknász, felvigyázó
(alőr, felőr, főfelőr, főbányafelőr, bánya-
felmérő-, bányamentő-, biztonsági-,
légvezetéki bányatechnikus, bányamen-
tő állomásparancsnok-helyettes, front-,
fő-, körletvezető, revier-, segéd-, szállí-
tásrendező aknász, hutmann, főhut-
mann, oberhutmann, műszaki ellenőr,
főellenőr, segéd felvigyázó, steiger,
obersteiger, szállítási felvigyázó)
A fejtési, a frontfejtési és az elővájási, ku-
tató fúrási munkát végző dolgozók napi
munkájának irányítása és ellenőrzése. A
munka szervezése a biztonság figyelembe-
vételével, a műszaki akadályok elhárítása,
baleseti források megszüntetése. Közre-
működés az üzemeltetési és művelési ter-
vek készítésénél, a feltárási és kutatási kér-
dések megoldásánál. Munkaátvétel, mű-
szaki napló vezetése, a folyamatos terme-
lés és szállítás biztosítása.
Bányászat
[691]
MunkakörMunkaköri leírásKorkedvezmény hatálya
Bányamérnök, bányamester (aknamélyí-
tő mérnök, aknavezető főmérnökhelyet-
tes, bányamentő parancsnok, bánya-
gondnok, bányamérnök gyakornok,
bergmeister, főbányamester, földalatti
műszaki tiszt I., II., III. légvezetési fele-
lős bányamérnök, műszakmester, segéd-
mérnök, üzemmérnök)
A bányaüzemek biztonságos és gazdasá-
gos termelésének megtervezése, művelé-
si módok kidolgozása, bevezetése, tech-
nológiai folyamatok előírása, racionali-
zálása, korszerűsítése, fejlesztése, mű-
szaki leírások kidolgozása, végrehajtá-
suk megszervezése és ellenőrzése a ter-
melési programok teljesítésének biztosí-
tása. Mentési munkálatoknál a rájuk bí-
zott egység vezetése.
Bányászati, ha a dolgozó mun-
kaidejének legalább 3/4 részéi
föld alatt tölti
Műszaki munkakörök (bányamérő, bá-
nyafelmérő, bánya levegő-, pormérő, bá-
nyageológus, geofizikus, bányafúró veze-
tő, biztonsági megbízott, energetikus,
elővájási-, feltárási-, fejtési-, frontfejtési-
gépmester, szakipari munkahelyi veze-
tő)
A termelés biztonsági követelmények-
nek megfelelő szervezése, az előírt rend-
szabályok betartásának ellenőrzése, a le-
vegőellátás tervezése és elkészíttetése, a
levegőnyomás, por állandó mérése, nap-
lók vezetése, jelentések készítése. Föld-
tani szelvények, munkahelyi geológiai
felvételek készítése. A bányagépek ener-
giaellátásának megtervezése, kivitelezé-
se, az ellátás ellenőrzése. Az energia ve-
zetékek és fogyasztóhelyek védelme, a
villamos és gépüzemi munkák irányítása
és ellenőrzése.
Bányászat, ha a dolgozó mun-
kaidejének legalább 3/4 részét
föld alatt tölti
2. Fúrótoronynál végzett munka
Fúrómester, főfúrómesterA fúró, lyukbefejező, kútjavító, mentő
munkában való részvétel, a műszak har-
madok munkájának irányítása.
Nehéziparban és a Környezet-
védelmi és Területfejlesztési
Minisztériumhoz tartozó terü-
leten a mélyfúrás
Segéd fúrómesterCsőszerelés, kisebb javítások, egysze-
rűbb alkatrész-cserék végzése, irányítá-
sa.
Nehézparban és a Környezet-
védelmi és Területfejlesztési
Minisztériumhoz tartozó terü-
leten a mélyfúrás
KapcsolóCsőszerelési tevékenység keretében a
szállítószék kezelése a kapcsoló állás-
ban. Az iszapszivattyú üzemeltetése.
Nehéziparban és a Környezet-
védelmi és Területfejlesztési
Minisztériumhoz tartozó terü-
leten a mélyfúrás
KulcsosA munkapadozaton csőszerelői tevé-
kenység végzése, a gépkulcsok, szállító-
székek kezelése, karbantartó és szerelő
munka végzése.
Nehéziparban és a Környezet-
védelmi és Területfejlesztési
Minisztériumhoz tartozó terü-
leten a mélyfúrás
Fúrási gépészFúró és lyukbefejező berendezéseket
meghajtó erőgépek üzemeltetése, javítá-
sok, alkatrészcserék és karbantartási
munkák végzése.
Nehéziparban és a Környezet-
védelmi és Területfejlesztési
Minisztériumhoz, tartozó terü-
leten a mélyfúrás
[692]
MunkakörMunkaköri leírásKorkedvezmény hatálya
3. Sűrített levegőben végzett munka
Keszonos
Búvár
Tartósan sűrített levegőben végzett
munka
Búváröltözékben, változó nyomású sűrí-
tett levegőben, vízalatti munkavégzése.
A nemzetgazdaság egész területén,
egy légköri nyomásnál maga-
sabb nyomású légtérben dolgo-
zóknál
A népgazdaság egész területén
4. Csatorna (zárt) karbantartásnál vég-
zett munka
Zárt csatorna tisztító (zárt csatorna javí-
tó-, tisztító-, szak-, segéd- és betanított
munkás)
A zárt szennyvíz csatornák rendelte-
tésszerű üzemeltetésének ellenőrzése,
folyamatos karbantartása.
Vízügy, helyiipar
CsatornabúvárA zárt csatornákban keletkezett hibák
feltérképezése, a hibák gyors megszünte-
tése, dugulások felszabadítása, a csator-
na TMK munkák kijelölése.
Vízügy, helyiipar
Zárt csatorna szűrőrács-tisztító (főgyűj-
tőcsatorna befogadójában dolgozók)
A zárt szennyvízcsatornákban a csator-
nahordalék, rácsszemét kiszűrése, össze-
gyűjtése, eltávolítása.
Vízügy, helyiipar
5. Melegüzemben végzett munka
Adagoló [darukapcsoló (eleklrokemen-
ce berakásnál), anyagos (III. segéd),
adagkészítő (sarzsás), kohóadagoló (öt-
vözetgyártásnál). generátor fűtő, zsugo-
rító-gép kezelő, ingásszalag kezelő, ros-
tagépkezelő, töltőkocsi kezelő, keverő-
dob kezelő, Schenk-vályu kezelő, vedres-
emelő kezelő, szénporadagoló (érctö-
mörítésnél), csillagtörő kezelő, vissza-
tértiszalag kezelő, tömörítvénykocsi ürí-
tő, zsugorítvány ürítő)
Kézi erővel vagy gépi úton gépek, beren-
dezések anyaggal ellátása, ürítése feldol-
gozás céljából.
Kohó- és gépipar, Közlekedési
Hírközlési és Vízügyi Mi-
nisztériumhoz tartozó vasúti
közlekedés
Olvasztár (főolvasztár, acélgyártó-, tork-
rettáló-, kemencekarbantartó-, fenékja-
vító főolvasztár, kemence főmester, ol-
vasztár II., III., IV., V., keverő- elektro-,
metalló-, torkrettáló olvasztár, olvasztár
csapoló I., II., III. segéd, rácsfuvató ol-
vasztár, III. segéd, keverősegéd, olvasz-
tár I., II. segéd, acélgyártó segéd, torkret-
táló olvasztár 1. segéd, keverőkemence-
motor kezelő, salaklehúzó, alumínium-
kohász, metallótermikus ötvözetgyár-
tó, bórkarbidgyártó)
Közreműködés folyékony nyersvas, vas,
acél, elektroacél és más fémek, ötvözetek
előállításához szükséges technológiai
berendezések üzemeltetésében.
Kohó- és gépipar, nehézipar,
Közlekedési, Hírközlési és
Vízügyi Minisztériumhoz
tartozó vasúti közlekedés
[693]
MunkakörMunkaköri leírásKorkedvezmény hatálya
Kohómunkás [begyújtófejkezelő, gyújtó-
kocsi kezelő, nyersvas utókezelő csoport-
vezető, nyersvas utókezelő, öntőgépész,
öntőgépi vaslazító, hűtőszerelvény laka-
tos, hűtőszerelvény mosó, hűtőszerelvé-
nyes (lapmosó), hűtőlapmosó, vízőr, be-
tanított vizes, műszakos csőszerelő, kohó-
gépész, nyersvas utókezelő lakatos, mul-
ticyklon kezelő, szállópor eresztő, granu-
láló csoportvezető, granuláló, granuláló
öntőmunkás, salak granuláló csoportve-
zető, folyékony salak öntócsoportverzető,
folyékony salak döntő, salakhabosító cso-
portvezető, salakhabosító segédmunkás,
sínszerelő (alumíniumkohászatban), ko-
hóüzemi általános segédmunkás (alumí-
niumkohászatban), granuláló (kokillás)].
Kohó- és segédberendezései zavartalan,
folyamatos üzemeltetésének biztosítása
a technológiai előírásoknak megfelelő-
en, részvétel a folyékony salak feldolgo-
zásában.
Kohó- és gépipar, nehézipar
Kohó-léghevítő (forrószél szerelvényes)Léghevítő berendezés felfűtése, kezelé-
se, átváltása, a füst, gáz, kupola hőmér-
séklet, kéményhuzat figyelemmel kíséré-
se, a kohó zavartalan ellátásának biztosí-
tása előmelegített levegővel
Kohó- és gépipar
Kohó-tömítő (tömőgép kezelő)Tűzálló massza előkészítése, dugaszoló-
gépbe rakása, csopoló nyílások dugaszo-
lógéppel lezárása a csapolás után.
Kohó- és gépipar
Martin berakó darus (berakó darus)Szilárd hulladék ötvöző és kikészítő
anyagok gépi úton történő berakása a
Martin kemencébe (adagolás), belső ke-
mence javításnál anyagok kemencébe ra-
kása.
Kohó- és gépipar
Csapoló (kúpoló csapos, kúpoló csapo-
ló, kúpoló kemencekezelő, főcsapoló,
alumínium csapoló)
Kemence előkészítése beolvasztásra, le-
vegőfuvókák kezelése, próbavétel, folyé-
kony halmazállapotú fémek, ötvöző
anyagok csapolásának előkészítése és Ie-
csapolása, salak leeresztése, csapolótek-
nő eltávolítása, megdermedt ötvöző-
anyagok kiszedése a csapolóteknőből.
A nemzetgazdaság egész, területén,
ha a dolgozó munkaidejének
legalább 2/3 részét ebben a
munkakörben tölti
Öntőcsarnoki darus, öntődarus [félpor-
tál darus, konzol darus, konzoldaru kor-
mányos, nyersvasbeöntő darukormá-
nyos, keverőcsarnoki darukormányos,
öntődaru kormányos, öntödei darus, üst-
fordító kormányos, melegsalak feldolgo-
zó darus, kohócsarnoki darus, beöntő
darus, nyomócsőöntödei (öntőcsarnoki)
darus
Martin-kokillamunkás (kokilla előmun-
kás, kokilla segéd I., II., III., IV., kokillás,
salakfazék és kokilla tapasztó, fejtapasz-
tó és falazó, felöntés javító, felöntőfej ja-
vító, felöntés döngölő, kokilla hegesztő,
kokilla hegesztő segéd, kokilla hegesztő
és oxigénes, öntőcsarnoki autogénes, au-
togén vágó, autogén vágó segéd, lehúzó
munkás)
Öntöcsarnokban gépi úton anyagok
mozgatása, olvadékkal, folyékony fém-
mel teli üstöknek az öntés helyére szállí-
tása, öntés, keverőkemence folyékony
nyersvassal ellátása, salak és salakostál
szállítása, salaküst és salaktál cserélése,
üres üst előkészítéshez szállítása, hulla-
dék vagonba ürítése, törzsminta formá-
ba helyezése, kihúzása és összerakása.
Martin-öntőcsarnokban a kokillák, fel-
öntőfejek, alaptáblák, beöntő tölcsérek
előkészítése, kezelése, javítása, mozgatá-
sa. Közreműködés az öntésnél, kokillák
lehúzásánál, öntecsek kinyomásánál.
Kohó- és gépipar, nehézipar,
Közlekedési, Hírközlési és
Vízügyi Minisztériumhoz
tartozó vasúti közlekedés
Kohó- és gépipar
[694]
MunkakörMunkaköri leírásKorkedvezmény hatálya
Fémkokilla munkás (kokillaöntő)Kokillák előkészítése öntéshez, öntés,
folyékony fémek szállítása, öntvények ki-
emelése kokillából.
Kohó- és gépipar
Kokillatéri darus (kokilla-lehúzó daru-
kormányos, kokilla-lehúzó és öntecsáta-
dó darus, kokillacsarnoki darukormá-
nyos, futódarus)
Kokillák lehúzása az öntecsekről, öntecs
kinyomása, a kokillák, anyagok szállítása
gépi úton.
Kohó- és gépipar (a Dunai
Vasmű kivételével)
Üstös (üst előmunkás, üstkezelő, üstse-
géd, nyersvasüst kezelő)
Folyékony halmazállapotú nyersvas,
acél, fém, ötvözet, salak szállításánál al-
kalmazott üstök előkészítése, tisztítása
és javítása, szárítása, alaptábla falazása,
állítása, beöntőtölcsér, kokilla előkészí-
tése, kezelése.
Kohó- és gépipar, Közlekedési,
Hírközlési és Vízügyi Mi-
nisztériumhoz tartozó vasúti
közlekedés
Kemencekőműves (kemence tapasztó-,
kemencekőműves csoportvezető, ke-
mence karbantartó-, öntőcsarnoki-, ön-
tőgödör falazó-, üstfalazó-, kádépítő ko-
hócsarnoki-, samott-, üvegolvasztó ke-
mencekőműves, kemencejavító segéd,
kemencekőműves segítő)
Tűzálló téglából készült kemencefalaza-
tok, öntőgödrök építése, bontása és javí-
tása. Üstök, salaktálak, csapoló-csator-
nák, alaptáblák, tölcsérek, üstdugószer
kezetek bélelése, falazása és javítása tű-
zálló téglával. Üvegolvasztó kemencék
és tartozékaik javítása, építése, bontása.
Kohó- és gépipar, nehézipar,
építőipar, építőanyagipar,
Közlekedési, Hírközlési és
Vízügyi Minisztériumhoz
tartozó vasúti közlekedés
Kemencés (kemence-, gép, izzítókemen-
ce-, tartó tolókemence-, mélykemence-,
öntödei kemencelágyító-, kemence-,
edzőüzemi kemencekezelő, esztergakés-
forrasztó, forrasztár, kemencefűtő, ajtó-
húzó, berakó gurító, lemeztoló kezelő,
melegítő, melegítő segítő, hámorelőko-
vácsoláshoz-, köpükovácsoláshoz-, há-
morszélcsítéshez-, planírozáshoz-, kasza
és sarlószélesítéshez ki fűtő, salakhúzó
melegítő, salakos, salakzsák tisztító cso-
portvezető, salakzsáktisztító, kemence-
segéd (puslihúzó, lemezcsomaghúzó),
tömörítőgép-, tömörítvény-gépkezelő,
kemence vízügyeletes lakatos csoportve-
zető, kemenceügyeletes-, kemence vízü-
gyeletes-, kemence-, melegüzemi kar-
bantartó-, kemencekarbantartó-, kar-
bantartó-, kemence és öntőcsarnoki
ügyeletes lakatos, csatlakozó felrakó,
anódkeret csúsztató, tüskehúzó, tüske-
verő, anódköpenyező, anódrendszer ke-
zelő, masszázó, milivoltmérő, kohócsar-
noki karbantartó)
Izzító-, olvasztó-kemenceberendezés
üzemeltetése, előírásszerű működteté-
sük biztosítása. Előmelegített anyagok
továbbítása.
Kohó- és gépipar, nehézipar
Meleghengersori darus (másodmelegí-
tő-kemence berakó daruvezető)
A hengerlő anyagok kemencéhez szállí-
tása izzítás céljából, előmelegítés után a
hengersorra történő átszállítása. Hen-
gersori javításoknál, cseréknél közremű-
ködés.
Kohó- és gépipar
[695]
MunkakörMunkaköri leírásKorkedvezmény hatálya
Meleghengerész [hengerműi kormányos,
hengerlő motoros, csőhengerlő redukáló
csőgyártásnál, csavarhajtó (csavarállító),
duplázó, felfogó, kötélhúzó, csapkenő,
görgőkezelő, átvezető kezelő I., II., III.,
IV., V. lyukkenő, abroncssori csatorna ke-
zelő, csőkezelő, áthordó, átvonszoló-, tri-
ósori adagoló szánka-, melegráma von-
szoló kezelő, számlálógép kezelő, egyen-
gető, motollás, abroncs-elhúzó, drótkari-
ka rendező, selejthúzó, blokk-olló elő-
munkás, anyagirányító, blokk-olló kezelő,
bugaolló segéd I., II., blokk-olló segéd I.,
II., hengersori melegolló kezelő I., II., elő-
vágó, melegolló elővágó, melegollós, me-
legolló segéd, melegolló-, meleg fűrész
kezelő, melegrűrészes, melegolló-, meleg-
fűrész munkás (elővágó bélyegzős, réve-
rő) tartó és triósori fűrészsegéd, melegbu-
ga kihordó, meleghulladékos végeihordó,
lemezrajzoló I., II. segéd, revéző (revés,
revés előmunkás), kalapácsoló (revesep-
regető)]
Előmelegített acélnak a fémnek henger-
állványon, hengersoron, hengerlőgépen
vagy ezek segédberendezésein történő
melegalakítása, megmunkálása, kikészí-
tése, méretre vágása.
Kohó- és gépipar, nehézipar
(hőhatásnak ki nem tett mun-
kahelyek kivételével)
Meleghengerdei térdarusA hengerdében feldolgozásra kerülő
anyagok ki- és beszállítása gépi úton.
Kohó- és gépipar
Formázó (héjformázó, héjöntő, héjsütő,
héj magkészítő, melegmaggyártó)
Héjformázó gépen formázás, héjforma
sütése, héj forma előkészítése, leöntése,
alakos maghéj sütése, gyantás homokkal
megtöltött minták, illetve magszekré-
nyek sütése kályhában.
Kohó- és gépipar
Formaszárító-kemencekezelő (szárító-
kezelő)
Formák és magok szárítókemencébe ra-
kása, kemence felfűtése, a kész formák
kézi vagy gépi úton történő kirakása.
Kohó- és gépipar, Közlekedési,
Hírközlési és Vízügyi Mi-
nisztériumhoz tartozó vasúti
közlekedés
Öntő (csarnoki előmunkás, öntő el-
őmunkás, fémöntő-, vasöntő-, öntőfor-
mázó-, kézi formázó-, gépi formázó-, ko-
killa formázó-, folyékony fém-, acélfor-
mázó-, mag-vas-, acélforma-összerakó-,
centrifugál-, precíziós-, csapágyöntő, ön-
tő-magkészítő, öntő I., II., III. segéd, ön-
tés előkészítő, öntőcsarnoki anyagkészí-
tő, öntőcsarnoki tisztogató segéd, göd-
rös segéd, darukapcsoló gödrös segéd,
salakos, salakoskocsi tisztító, oxigénes,
öntő szakoktató)
Öntő forma készítése, az öntés előkészí-
tése, folyékony halmazállapotú fém szál-
lítása, formába öntése kézi vagy gépi
úton. Szakmunkás tanulók oktatása.
A nemzetgazdaság egész területén,
ha a dolgozó munkaidejének
legalább 2/3 részét ebben a
munkakörben tölti.
Öntőcsoportnál segédmunkás (öntő
melletti segédmunkás, öntő segédmun-
kás)
Formaszekrények összerakása, folyé-
kony fémek hordása, öntésnél közremű-
ködés, formagázok gyújtása, öntéskari-
kák eltávolítása, homok szórásával su-
gárzó hő csökkentése.
Kohó- és gépipar, nehézipar,
könnyűipar,.Közlekedési, Hír-
közlési és Vízügyi Miniszté-
riumhoz tartozó vasúti közle-
kedés
[696]
MunkakörMunkaköri leírásKorkedvezmény hatálya
Öntödei rámoló (formaszekrény ürítő,
rámoló, kirámoló, ürítő, kiverő rámoló)
A leöntött formáknak az öntvények der-
medése után kézi vagy gépi erővel törté-
nő kiszedése, szétbontása, öntvények ki-
készítőbe, tárolóhelyre szállítása.
A nemzetgadaság egész területén,
ha a dolgozó munkaidejének
legalább 2/3 részét ebben a
munkakörben tölti
Öntvénytisztító (öntvényköszörűs)Munkadarabokról a homok, féder, vala-
mint a belső magváz eltávolítása, az önt-
vények forgatása kézi vagy gépi erővel. A
felöntések eltávolítása kézi kalapáccsal,
szalag vagy körfűrésszel, hegesztő készü-
lékkel, különböző gépi eszközökkel. Fé-
derek, fáncok eltávolítása állványos, len-
gő vagy légköszörűvel, nyeles, illetve ké-
zi vágóval.
A nemzetgazdaság egész területén,
ha a dolgozó munkaidejének
legalább 2/3 részét ebben a
munkakörben tölti
Öntödei föld alatti munkásFöld alatti formahomok-alagútban ho-
mok lapátolása, vashulladék mágnessel
történő eltávolítása.
Kohó- és gépipar
Öntvényhegesztő (hengerfej-hegesztő)Öntvény előmelegítése, az öntvényben
keletkezett üreg, repedés kijavítása he-
gesztéssel
Kohó- és gépipar, Közlekedési,
Hírközlési és Vízügyi Mi-
nisztériumhoz tartozó vasúti
közlekedés
Edző, hőkezelő (edzőlágyító, cementáló
edző, cementáló, csomagoló, nemesítő,
nitráló, lágyító előmunkás, daruláncos,
homokos, görgős és láng kemence elő-
munkás, görgős és lángkemence segéd,
öntödei hőkezelő)
Hőkezelő kemencébe anyag berakása,
izzítása, hőn tartása, kiszedése, vízben,
olajban, sókályhában, gázban, lángban,
betétben, edzőprésben, készülékben, in-
dukciós kemencében edzés, megeresz-
tés, feszültség oldása, nemesítés, norma-
lizálás, szénítés, nitrálás.
A nemzetgazdaság egész területén
- az OFU és AICHELIC típu-
sú hőkezelő berendezések ke-
zelőinek kivételével - ha a
dolgozó munkaidejének leg-
alább 2/3 részét ebben a mun-
kakörben tölti
Kovács [kovácsoló munkás, fogós, eme-
lő, emelőszállító, kis villás, nagy villás,
forgató peremező, pöröly-, sajtoló kor-
mányos, kalapácsvezető, manipulátor
kezelő, tűzi-, próba-, hámor-, szerszám-,
rugó-, lemez-, kézi-, hengerészsegítő-,
csővéghegyező meleg-, süllyesztékes-,
meleg-, sorozati kovács, tűzi kovács se-
gédmunkás, hámorvezető, hámor és kö-
pü előkovácsoló, hámor szélesítő-planí-
rozó, hámor melegkivágó, kaszarudacs
készítő (csoportmunka), kasza és sarló
szélesítő, kasza peremező, kaszamarko-
lat hajlító, kaszaalak sajtoló, patkósa-
rok-, boronafogkovácsoló és sajtoló,
penge kovácsoló, sarló formázó, sarló
hegyező, melegsajtoló előmunkás,
hydraulikus kályhás, csavar-, szegecs-,
frikciós-, kengyel-, anyasajtoló, ívcsőhaj-
lító melegpréselő, sajtolósegéd, késhajlí-
tó, kemencesegéd, kovácsolásnál revés,
melegdarus, kovácsüzemi darus]
Munkadarab kemencében izzítása, szál-
lítása, megmunkálás közben tartása,
mozgatása, forgatása, kovácsolással, saj-
tolással melegen alakítása, formálás, zö-
mítés, darabolás kézi vagy gépi úton.
A nemzetgazdaság egész területén,
ha teljes munkaidejében gépi
kovácsolást folytató üzemben
dolgozik
[697]
MunkakörMunkaköri leírásKorkedvezmény hatálya
Zománcégető (zománcolvasztó)A zománcozás alapanyagának olvasztó-
kemencében tűzi úton történő előállítá-
sa, alapzománccal, zománcporral bevont
munkadarab égetése kemencében, zo-
máncozott késztermék kemencéből ki-
szedése.
A nemzetgazdaság egész területén,
ha a dolgozó munkaidejének
legalább 2/3 részét ebben a
munkakörben tölti.
Pácoló [hengerműi-, horganyzói (óno-
zói)-, Siemag pácolói előmunkás, segéd,
darus, daruvezető, hákos, vizes, szárítós)
Pácfürdő készítése, a pácolandó anyag
előkészítése, pácfürdőbe helyezése kézi
vagy gépi úton, a lepácolt anyagok fürdő-
ből kiemelése, az elhasznált páclevek le-
engedése, páckádak tisztítása, pácolt le-
mezek szárítása.
Kohó- és gépiparban kizárólag
lemezpácolás
Horganyzó, ónozó [horganyzó, (ónozó),
kazánnál fémolvasztó előmunkás, segéd,
beadó, lemezhordó, hamuelhúzó)
Alapanyag kemencébe rakása, fémkokil-
lák előkészítése, a fémolvasztó kemence
tűzelésének ellenőrzése, a kiolvadt hor-
gany (ón) kiöntése öntőkanállal fémko-
killákba, a kihűlt horgany (ón) téglák
máglyázása, horgany (ón) fürdő készíté-
se, a lemezek horgany (ón) fürdőbe me-
rítése, a horganyozott (ónozott) lemezek
kiemelése, hajlítása és tárolása, a fürdő-
ről salak lehúzása és kieszedése
Kohó- és gépiparban kizárólag
lemezkikészítés
Generátor-adagoló darusA széntároló helyről a szénnek gépi úton
a generátor adagoló nyílása fölé továbbí-
tása, generátorba adagolása.
Kohó- és gépipar
Klinkerégető (cementégető)Égetőkemencébe nyersanyagból a minő-
ségi előírásoknak megfelelő klinker ége-
tése.
Építőanyagipar
Mészégető (kemencefűtő)Mészégető kemencében a mészkőből a
minőségi előírásoknak megfelelő mész
égetése.
A nemzetgazdaság egész területén,
ha teljes munkaidejében kör-,
vagy aknakemencénél dolgozik
Kemencebehordó tégla- és cserép-
égetésnél
A tárolt félkész száraz, tégla és cserépáru
szállítóeszközre rakása (karéval, kocsi-
val). A megrakott szállítóeszköznek kézi
erővel a kemencébe továbbítása és ott a
nyersterméknek a rakóval közösen falba,
máglyába rakása.
Éptőanyagipar, kohó- és gép-
ipar
Kemencekihordó tégla és cserép-
égetésnél
A kiégetett téglaárunak, tűzálló anyag-
nak karéra vagy kocsira rakása, majd a
szállítóeszköznek kézi erővel a kemen-
ceajtón keresztül a tárolóhelyre továbbí-
tása és ott a késztermék máglyába raká-
sa.
Építőanyagipar, kohó- és gép-
ipar
Kemencerakó munkás (kemencébe rakó
munkás, kemence rakó)
A kemencébe szállított száraz téglaáru
szakszerű felrakása úgy, hogy a tűz. jára-
ta az áruégetéshez biztosított legyen.
Építőanyagipar, kohó- és gép-
ipar
[698]
MunkakörMunkaköri leírásKorkedvezmény hatálya
Tégla-, cserép- és tűzállóanyagipari
(magnezit, samott, szilika) égető
Égetés végzése körkemencében, kamrás
vagy alagútkemencében. Széntüzelésű
kemencénél kézi lapátolással a tüzelő-
nyíláson keresztül a szén beszórása a
tűztérbe, gáztüzelésnél a berendezés ke-
zelése a tüzeléstechnikai előírásoknak
megfelelően. Az égetésnél a kemence
hőfokának folyamatos ellenőrzése.
Építőanyagipar, kohó- és gép-
ipar.
Kemence be- és kihordó, mészhúzó
mészégetésnél(körkemcncénél kőbera-
kó és mészkihordó, aknakemencénél ke-
mence be- és kihordó, mészhúzó)
Égető kemencébe mészkő berakása, ége-
tett mész kihordása. Széntüzelésű akna-
kemencénél húzónyílás felnyitása, ége-
tett mész lazítása, kihúzása, a gáz és olaj-
tüzelésű aknakemencénél a mészhúzó
berendezés kezelése. A mész csillébe,
szállítószalagra továbbítása kézi erővel,
húzónyílás lezárása.
A nemzetgazdaság egész területén,
ha teljes munkaidejében kör-
vagy aknakemencénél dolgozik
Finomkerámiai kemencemunkás (ke-
mencemunkás, kerek kemence rakó-,
szedő, folyamatos üzemű kemencekocsi
rakó, leszedő, takarólap tisztító, kátrá-
nyozó, salakozó)
Kerek vagy folyamatos üzemű kemence
kiégetendő tárgyakkal való feltöltése,
kiégetés után a kerek kemencénél a kész
termék kihordása, folyamatos üzemű ke-
mencénél a késztermék leemelése az
égető kocsiról. Az égető kocsinál a taka-
ró samottlapok és kátránylefolyók
tisztítása. A kerek kemencénél az égetés
alatt a salak eltávolítása a tűzszekrény-
ből.
A nemzetgazdaság egész területén
Finomkerámiai égetőmunkás, csiszoló-
korong égető (finomkerámiai égető, sza-
kaszos széntüzelésű kemenceégető (ke-
rek és szögletes), szakaszos gáztüzelésű
kemenceégető, folyamatos üzemű ke-
menceégető]
Szakaszos széntüzelésű (kerek és szögle-
tes) kemence előkészítése égetésre. A
megrakott tokok behordása a kemence
égető terébe, illetve a kolonok elhelyezé-
sével a tűzjáratok kialakítása. Az égetés
lefolytatása, az égetett áru kiszedése.
Szakaszos gáztüzelésű kemencénél az
áruval megrakott samott-tokok behor-
dása a kemencetérbe, azok egymásba ra-
kása, a kemencenyílás befalazása, gázé-
gők begyújtása, hőfok ellenőrzése, gáz és
levegő szabályozása, a kiégetett áruk ki-
szedése. Folyamatos üzemű kemencénél
az égetéshez előkészített áruval megra-
kott kemencekocsinak a tolóhídra tolása
és rögzítése, égetése után az égetőkocsi-
nak a tolóhíddal együtt a tároló vágány-
ra tolása és a kiégetett árunak tároló
helyre juttatása
A nemzetgazdaság egész területén
Samottmassza, készítő, égetési segéd-
eszköz gyártó
Az alapanyag előtörése, őrlése, henger-
lése. Az őrölt és hengerelt anyag keveré-
se nedvesen, gépi úton, majd a massza pi-
hentetése, többszörös átgyúrása és fel-
dolgozása
Építőanyagipar
MunkakörMunkaköri leírásKorkedvezmény hatálya
Kemencében samott-tok tisztítóA keramitlapok égetésénél használt sa-
mott-tok tisztítása a kemencében a kera-
mitlapok berakásával egyidejűleg. A
tisztítás elvégzése két tok összedörzsölé-
sével.
Építőanyagipar
KamratiszítóA téglaiparban az égető kemence alján
lerakódott szénsalak, téglatörmelék
szállítóeszközre rakása és kézi erővel a
tárolótérre továbbítása.
Építőanyagipar
Üvegolvasztó, berakó, üvegkiszedő-áru-
hordó, páckeverő, keverő-gépkezelő
[kézi anyagkeverő (páckeverő), gépi
anyagkeverő (előkeverő, szódaadagoló,
mérlegelő, homok és dolomitszárító),
adagoló, kemencekezelő]
Az üveggyártás alapanyagának tárolása,
aprítása, szitálása, szárítása, a nyers-
anyag keverése az előírt technológia sze-
rint. A nyersanyag keverék berakása a
kemencébe kézi vagy gépi úton, a kemen-
ce járatása, a hőfok állítása, a kemence,
az üvegolvadék ellenőrzése és próba vé-
tele.
Építőanyagipar, kohó- és gép-
ipar
Üvegfúvó pipával [golyófúvó (bankafú-
vó) befúvó, szár és talp készítő, korsó és
palacktágító, fülkészítő, melegítő, üveg-
merítő)
Az üvegolvasztó kemencéből fúvócsővel
üvegolvadék kiemelése, a kezdő gömb
fújása, formázása, üvegtest készre fújása.
A kész üvegtestre szár, talp, fül rakása.
Korsó, palack tágítása a beégető dobok-
nál.
Építőanyagipar, kohó- és gép-
ipar
Üvegipari öntő [kikós, nyomópréselő,
merítő, préselő, fújtató, nyomóprés me-
rítő, nyomó (fesz) préselő, melegítő
(heftoló ragasztó), perem beégető, gyű-
rű (ring) rakó, lencsepréselő, ballonfú-
vó, automata főgépész, gépész, gépkeze-
lő, gépbeállító, kezelő, olajozó, frittes)
Öntött üveggyári hengerelőgép kezelő,
síküveghúzó gépkezelő (öntött üveggyá-
ri hengerelőgép főgépész, hengerelő gé-
pész)
A kemencéből az üvegolvadék vaskanál-
lal kiemelése, öntőasztalhoz szállítása, a
folyékony üvegnek hengerek közé önté-
se. Hengerelés, majd a kész. üvegtáblá-
nak a hűtőszalagra rakása. Formaprése-
lés végzése, automata gép üzemeltetése,
kezelése, forma cserélése, fritt szállítása.
A kemencéből kilépő üvegolvadék táblá-
vá hengerelése, a gép kezelése, javítása
meleg állapotban. Üvegszalagon haladó
anyag követése, törés kikezelése, üveg-
szalag kezelése, húzókamra melegítése,
kezelése és tisztítása, gép szerelése, gáz
és levegő dobok váltása.
Építőanyagipar, kohó- és gép-
ipar
Építőanyagipar
Karbidkemence fűtőA gyártáshoz szükséges nyersanyagok
beadagolása a kemencébe kézi vagy gépi
erővel, elektróda hosszabbítása, önsütő
massza összetörése, utántöltése elektró-
da hüvelybe.
Nehézipar
Karbidkemence csapolóCsapolótál csapolónyílás elé tolása, a
csapolónyílás megnyitása, a folyékony
karbid lecsapolása, csapolónyílás elzárá-
sa, karbid mérése, kihűlés után karbidlap
kiemelése.
Nehézipar
Karbid csomagoló, kiszerelőKárbidlepények szállítása daruval, kar-
bidlepény törése, karbid betöltése do-
bokba, azok lezárása, konténerbe vagon-
ba rakása.
Nehézipar
MunkakörMunkaköri leírásKorkedvezmény hatálya
Karbidkemence (műszterterem) kezelőKemence-műszerek ellenőrzése, kemen-
ce terhelés szabályozása, részvétel az
elektróda hüvely hosszabbításában.
Nehézipar
Olvasztár műkorundgyártásnálÍvfénykemencében korundtömb előállí-
tása, kemence kezelése, terhelés irányí-
tása, kemencehűtés ellátása, ellenőrzése.
Nehézipar
Áramszabályozó műkorundgyártásnálAz olvasztáshoz szükséges áram szabá-
lyozása műszerekkel és kisegítő beren-
dezésekkel.
Nehézipar
Örlőmű kezelő, adagoló műkorundgyár-
tásnál
Pofástörő-, henger-, mágneshenger-,
vibrátor-, elevátor-, szita kezelése szem-
csék mérlegelése, csomagolása, tároló-
helyre szállítása
Nehézipar
Szemcse kalcináló műkorundgyártásnálMűkorund vegyes szemcse ízzítása, kar-
bidos elbontása, kemence töltése, üríté-
se, porlasztó pisztolyok szabályozása, iz-
zított anyag hűtése, csomagolása.
Nehézipar
Durvatörő kezelő műkorundgyártásnálMűkorund tömb leemelése kemenceko-
csiról, a tömb törése előírt darabnagy-
ságra, daru kezelése, anyag szállítása,
mérlegelése.
Nehézipar
Szita kezelő és karbantartó műkorund-
gyártásnál
Vegyes nagyságú szemcséből, porból fi-
nom szemcse leválasztása, mérlegelése,
csomagolása, szitaszövetek tisztítása,
szitakeretek cserélése
Nehézipar
Válogató műkorundgyártásnálMűkorund tömb törésénél keletkezett
kérges anyag és törési salak minőség sze-
rinti osztályozása kézi erővel.
Nehézipar
Anódozó műkorundgyártásnálKemence-kocsi újraépítése, anódmasz-
sza készítése, berakása, döngölési mun-
kák végzése.
Nehézipar
Olvasztár kádkőgyártásnálTimföldből ívfénykemencében korund
olvasztása
Nehézipar
Öntő kádkőgyártásnálForma készítése, beágyazása, szekrény
összeállítása, olvasztó kemence billenté-
se, folyékony korund formába öntése.
Nehézipar
Formázó kádkőgyártásnálKádkő forma készítéseNehézipar (ha formakészítés
mellett öntést is végez)
Bontó és tolópad kezelő kádkőgyártás-
nál
Formaszekrények kibontása, szigetelő-
anyag eltávolítása, köpeny leemelése,
kádkő mérlegelése, formaszekrények
előkészítése, mozgatása.
Nehézipar
[699]
MunkakörMunkaköri leírásKorkedvezmény hatálya
Hűtőtéri darukezelő kádkőgyártásnál
Kádkő megmunkáló
Bontásra kerülő szekrények és kádkövek
szállítása gépi úton
Kádkő megmunkálása gépi úton az adott
méret alapján, kádkő szállítása a tároló-
helyre.
Nehézipar
Nehézipar
6. Villamosenergia-iparban végzett
munka
Kazánüzemi belső salakosTüzes salak és pernye eltávolító beren-
dezés kezelése, salak elhordása, salak-
torlódás és szénpor-dugulás elhárítása.
Nehézipar, kohó- és gépipar,
az Országos Energiahálózatba
bekapcsolt erőművek, vala-
mint földalatti erőműtelepek
KazántisztítóKazánok és tartozékainak belső és külső
tisztítása
Nehézipar, kohó- és gépipar,
az Országos Energiahálózatba
bekapcsolt erőművek, vala-
mint földalatti erőműtelepek
Kazánkőműves (kazánkőműves segéd,
betanított munkás)
Erőműben a kazánok belső falazatának
javítása, karbantartása.
Nehézipar, kohó- és gépipar,
az Országos Energiahálózatba
bekapcsolt erőművek, vala-
mint földalatti erőműtelepek
7. Textiliparban végzett munka
Előfonónő, előfonatot gyártó vigony-
kártolt gyapjúipari károlónő [minden
textilipari (fésűs, kártolt, nyújtott) előfo-
nó tevékenység)
Fonónő, szelfaktor-kötőnő, szelfaktor
kötözőnő, fonógépkezelőnő, fonókötö-
zőnő (minden fonó tevékenység: fésűs,
kártolt, nyújtott eljárás, harangfonás,
gyűrűs és szelfaktor fonás)
A gép folyamatos üzemelésének biztosí-
tása, kézi erővel az előtét csévék előké-
szítése és utánrakása, a kész előfonal le-
szedése, szakadás kijavítása, géptisztítás.
A gép kezelése, a berendezés anyaggal
való ellátása, előfonal cseréje, kész fonal
leszedése, elrakása, szakadás, kijavítása,
hulladék összegyűjtése, géptisztítás.
Könnyűipar
Könnyűipar
Szövőnő [malheur-fűzőnő (fűző-fejtő-
nő) szalagszövőnő, hevedergyári szövő-
nő, azbesztszövőnő]
Vetülékcséve cseréje, vetélőváltás, lánc-
és vetülékfonal szakadás kijavítása,
egyéb géphibák kiküszöbölése. A láncfo-
nal, a fonalőr tisztítása. Kész darab levá-
gása, leszedése, elszállítása, hulladék-
gyűjtés, géptisztítás.
Könnyűipar, a volt Iparművé-
szeti Vállalat (jogutód) szövő-
üzeme és az ipari szövetkeze-
tek mechanikai szövőgépekkel
működő közös műhelye.
8. Sütőiparban végzett munka
Magyar, gőzös és platnis kemencénél la-
pátos vető és kisütő
Nyers termék lapátra helyezése, lemosá-
sa, kemencébe vetése, kemencéből kisze-
dése, lemosása, átsütő kemencébe helye-
zése. Kész termék kiszedése, lemosása,
kisütő edénybe helyezése.
A nemzetgazdaság egész területén
napi 7 tohna/16 óra feletti ka-
pacitású üzemekben
[700]
MunkakörMunkaköri leírásKorkedvezmény hatálya
KemencekőművesFalazott (magyar, gőzös) melegkemence
fenék (herd) javítása, cseréje, kemenc-
boltozat lust- és gőzcseréje, kemence-
boltozat fűst- és gőzcsatorna kemencere-
pedés, kemence-, kazánház, fűtőtér javí-
tása, gázcső beépítése és cseréje.
Földművelésügyi Minisztérium irányítása alá
tartozó Sütőipari Vállalat
9. Hűtőházban végzett munka
Hűtőházi rakodóHűtőházba szállított áru hűtőtérbe to-
vábbítása, tárolása, mozgatása, kirakása.
A nemzetgazdaság egész területén
legalább -20 °C hőmérséklet-
től
10. Ionizációs sugárzás hatása alatt vég-
zett munka
Sugárzó-, radioaktív-anyagokkal és ké-
szítményekkel dolgozók (orvos, bioló-
gus, vegyész, gyógyszerész, fizikus, mér-
nök, kutatóintézeti dolgozó, technikus,
középfokú szakképesítéssel rendelkező
egészségügyi-, műszaki dolgozó, ápoló-
nő, laboráns, asszisztens, szak-, betaní-
tott-, segédmunkás)
Természetes és mesterséges radioaktív
anyagokkal gyógykezelések, vizsgálatok,
besugárzások, sugárkezelések végzése,
preparátumok előkészítése, sterilizálás,
radioaktív anyagokkal kezelt betegek
ápolása, ellátása, kutató-, analitikai és
preparatív munkák végzése, előkészíté-
se, műanyagok sugárzásos polimerizáci-
ójának tanulmányozása, mérési vizsgála-
tok-, állatkísérleti kutató-, izotópos
nyomjelzéstechnikai "C" vagy annál ma-
gasabb szintű izotóplaboratóriumban
munkák végzése, thorium, wolfram ipari
felhasználásával kapcsolatos munkák
végzése.
A nemzetgazdaság egész, területén
ionizációs sugárzás hatása alatt
legalább napi 3 órán át végzett
munka
Ionizáló sugárzást kibocsátó berende-
zéssel dolgozó (orvos, biológus, vegyész,
gyógyszerész, fizikus, mérnök, kutatóin-
tézeti dolgozó, technikus, középfokú
szakképesítéssel rendelkező egész-
ségügyi-, műszaki dolgozó, ápolónő,
asszisztens, röntgenes, röntgengépkeze-
lő, radiológus, anyagvizsgáló, műszaki
dolgozó, próbatermi bemérő, szerelő,
szervizelő, MEO-s (főállású), szak-, be-
tanított-, segédmunkás)
Röntgenvilágítással, felvétellel-, átvilá-
gítással vizsgálatok végzése, röntgenthe-
rápia alkalmazása, részecskegyorsítók-
kal végzett kutatás, nagyenergiájú sugár-
zásokat kibocsátó forrásokkal végzett
analitikai és preparatív munka, prepará-
tumok előkészítése, acélok és más fém-
anyagok, öntvények, varratok vizsgálata
és minősítése. Elektronmikrószkópos
vizsgálatokhoz metszetek előkészítése,
ezek vizsgálata, fényképezése, elektron
mikroszkóp és berendezések működte-
tése, karbantartása, szerviz végzése.
Röntgengépek, röntgengenerátorok-,
therápiás-, diagnosztikai berendezések-,
röntgencsövek próbája, a hibák megálla-
pítása, beszabályozás, beállítás, javítás,
szerelés, átvizsgálás, felújítás, üzemi pró-
bák végzése, átadás, kutató munkánál
közreműködés, laboratóriumi vizsgálati
munkák végzése, műanyagok, katalizá-
torok anyagának vizsgálata, hibák rönt-
gensugaras vizsgálata, ellenőrzése.
A nemzetgazdaság egész területén
ionizációs sugárzás hatása alatt
legalább napi 3 órán át végzett
munka
[701]
MunkakörMunkaköri leírásKorkedvezmény hatálya
Sugárforrások felhasználásánál dozi-
metriai és egyéb mérési feladatokkal fog-
lalkozó fizikus
Természetes vagy mesterséges radioak-
tív anyagokkal, nyitott és zárt radioaktív
izotópokkal, részecskegyorsítókkal nagy
energiájú sugárzásokat kibocsátó egyéb
forrásokkal végzett kutatásokkal kap-
csolatban a sugárforrások dozimetriai és
egyéb mérési feladatainak végzése.
A nemzetgazdaság egész területén
ionizációs sugárzás hatása alatt
legalább napi 3 órán át végzett
munka.
Ionizáló sugárforrásokat alkalmazó
részlegekben dokumentációval és adat-
felvétellel foglalkozó dolgozók
Természetes és mesterséges ionizáló su-
gárforrásokat alkalmazó részlegekben
- azonos légtérben - dokumentáció és
adatfelvétel készítése.
A nemzetgazdaság egész területén
ionizációs sugárzás hatása alatt
legalább napi 3 órán át végzett
munka.
Az uránérc-dúsító technológiai folya-
mathoz közvetlenül kapcsolódó munka-
körökben dolgozók [dekontamináló
(szennyezettség mentesítő) dezaktiváló,
érdúsítói mintavevő, ércdúsítói szak-
munkás és gépkezelő laboráns, érdúsítói
karbantartó lakatos, érdúsítói műszak-
vezető, művezető).
Az üzem sugárszennyezett területéről ja-
vítás vagy egyéb célból kikerült gépnek,
alkatrésznek sugárzó anyagtól mentesí-
tése Sugárszennyezett épület, fal, beren-
dezés sugármentesítése. A technológiai
keverő, feltáró stb. tartályokból anyag-
mintának végleges hányadolása labora-
tóriumi vizsgálathoz. Folyamatos üze-
melés biztosítása, üzemzavar elhárítása
teljes munkaidőben gép mellett. A folya-
matból vett minta laboratóriumban tör-
ténő vizsgálása, elemzése. Technológia
gép, berendezés karbantartása, javítása,
üzemzavar elhárítása, a technológiai
helységeiben. Zavartalan üzemelés biz-
tosítása, szervezése, irányítása. Közre-
működés műszaki fejlesztési, egész-
ségvédelmi tervek üzemrészre vonatko-
zó feladatainak gyakorlati végrehajtásá-
ban.
Nehézipar, inonizációs sugár-
zás hatása alatt legalább napi 3
órán át végzett munka
11. Közlekedésnél végzett munka
Mozdonykísérő [mozdonyvezető, diesel-
, villamos-, gőzmozdonyvezető, segédke-
zelő, fűtő, mozdonyfűtő, utazó kazánfű-
tő, utazó gépkezelő, mozdonyfigyelő,
diesel-gépkezelő, diesel-gépkísérő, die-
sel-motorkenő, diesel- és gőzhajtású da-
ruvezető (kötött pályán), utazó, oktató
mozdonyfelvigyázó]
Mozdony (motor) vezető: a vontató jár-
mű vezetése, vonat továbbítása, a gép to-
vábbítása, műszaki kiszolgálása, kezelé-
se, kocsik sorolása, berendezése tolatása.
Segédkezelő: állomáson és pályaudva-
ron tolatás végzése.
Utazó kazánfűtő: gőzmozdonyok, fűtő-
kocsik kazánjának fűtése.
Utazó gépkezelő: korszerű vontatójár-
műveken (dicsei, villamos) a mozdony
kezelése (olajozás, tisztítás, ellenőrzés),
menet közben a pálya, jelző és a gép meg-
figyelése.
Diesel és gőzhajtású daruvezető: jármű
vezetése, műszaki kiszolgálása, kezelése,
emelés végzése.
Utazó oktató mozdonyfelvigyázó: moz-
donyszemélyzet gyakorlati képzése, el-
lenőrzése, a gép műszaki ellenőrzése.
Magyar Államvasutak, a Győr-
Sopron-Ebenfurti Vasút és a
Fertővidéki Helyiérdekű Vas-
út, a nemzetgazdaság egyéb terüle-
tén pedig a normál és széles
nyomtávú vasútnál. Utazó ok-
tató mozdonyfelvigyázónál, ha
munkaidejének legalább 3/4
részét tengelyen tölti.
[702]
MunkakörMunkaköri leírásKorkedvezmény hatálya
Vonatkísérő (vonatvezető, vonatkezelő,
vonatlevelező, jegyvizsgáló, fékező, kira-
kó, személyvonat vizsgáló főkalauz, uta-
zó takarítónő)
Vonatvezető: állomás területén kívül le-
vő vonatnál a közlekedéssel és tolatással
kapcsolatos tevékenység irányítása, bi-
zonylatok vezetése, jelzők megfigyelése.
Vonatkezelő: árukezelés, áruk ki- és be-
rakásának végzése, ha a vonatvezető más
teendői miatt ezt a feladatot ellátni nem
tudja.
Vonatlevelező: a vasút tevékenységével
kapcsolatos levelezés, pénzszállítás, ki-
sebb csomagok továbbítása.
Jegyvizsgáló: jegyek vizsgálata, menet-
jegy kiadása, utasok felvilágosítása, for-
galmi tevékenység végzése (jelzésadás,
vonatfedezés, tolatási munkában való
részvétel)
Fékező: fék-kezelés, figyelés, vonatfede-
zés, tolatási munkák, kocsik szét- és
összekapcsolása.
Kirakó: darabáru kezelést is végző vo-
natnál ki- és berakodás végzése, szükség
esetén kézi fék kezelése,
személyvonat vizsgáló főkalauz: jegy-
vizsgálók munkájának ellenőrzése.
Utazó takarítónő: menet közben takarí-
tás, az utasok kényelmének biztosítása.
Magyar Államvasutak, a Győr-
Sopron-Ebenfurti Vasút és a
Fertővidéki Helyiérdekű Vas-
út, a nemzetgazdaság egyéb terüle-
tén pedig a normál és széles
nyomtávú vasútnál
Étszolgálati dolgozók és hálókocsi kala-
uz (szakács, kézilány, felszolgáló, fizető
felszolgáló, étszolgálati büfés, kosaras,
hálókocsi kalauz)
Szakács: étkezőkocsin étel készítése, ta-
lálása.
Kézilány: étkezőkocsin szakács munká-
jának segítése, előkészítés, konyhai
munka végzése.
Felszolgáló, fizető felszolgáló: étkező-
kocsin étel, ital felszolgálása, gondosko-
dás az utasok számlájának kiegyenlítésé-
ről.
Étszolgálati büfés, kosaras: büfés kocsi-
ban az utasok kiszolgálása, az utasok
étel, ital igényének helyben történő ki-
elégítése.
Hálókocsikalauz: hálókocsi rendbentar-
tása, ágyazás, fűtés, értékek megőrzése,
jegyeladás, utasok elhelyezése, ébreszté-
se és egyéb igényeinek kielégítése.
Vasúti közlekedésnél az utazó
forgalomban
Magyar Államvasutak, a Győr-
Sopron-Ebenfurti Vasút és a
Fertővidéki Helyiérdekű Vas-
út, a nemzetgazdaság egyéb terüle-
tén pedig a normál és a széles
nyomtávú vasútnál
Kocsirendező (kocsimester, tolatásveze-
tő, sarus, saruscsoportvezető, kocsiren-
dező gépkísérő)
Kocsimester: több tolató csapat munkájá-
nak irányítása és ellenőrzése.
Tolatásvezető: tolatási (kocsirendezési)
feladatoknak a helyszínen történő irányí-
tása és ellenőrzése.
Sarus, saruscsoportvezető: irányvágá-
nyokra guruló kocsik sarukkal történő
megállítása.
Kocsirendező gépkísérő: személy- és te-
herkocsik szét-, illetve összeakasztása,
mozgó kocsik, vonatatójárművek kísérése.
[703]
MunkakörMunkaköri leírásKorkedvezmény hatálya
Mozgópostás [mozgóposta vezető, (ro-
vatoló) mozgóposta raktárkezelő, hírlap
feldolgozó és továbbító]
Vasúti szállítás ideje alatt mozgópostá-
val továbbított valamennyi postai külde-
ménynek (levél, hírlap, csomag) menet
közben rendeltetési hivatalok, illetőleg
útirányok szerinti feldolgozása és zárlat-
ba foglalása.
Vasúti közlekedés
Járművezető-, oktató járművezető, (au-
tóbusz-, villamos-, metró-, trolibusz-,
HÉV motorvezető, fogaskerekű és FAV
vezető)
Kötött, részben kötött vagy nem kötött
pályán közlekedő jármű vezetése, utasok
szállítása, fel- és leszállás figyelemmel kí-
sérése, teherszállítás lebonyolítása.
Menetrendszerű tömegközlekedésben (személyszállításban) a jogszabályban meghatározott feltételekkel.
Tengeri hajós, fedélzeti dolgozók (mat-
róz, kormányos matróz, fedélzetmester,
rádiós, fedélzeti tiszt, hajóparancsnok,
hajóács, szakács, pincér)
Az úszóegység rendeltetésszerű működ-
tetése érdekében végzett fedélzeti tevé-
kenység. Az úszóegység navitikailag irá-
nyítása, karbantartása, kormányzása, kö-
télmanőver végrehajtása.
Hajózás
Hajógépházi dolgozók (tengeri-, folyami
gépüzem vezető, első-, másod géptiszt,
tengeri hajón harmadik-, negyedik gép-
tiszt, elektrikus, olajozó, gépmester,
gépápoló folyami hajón gépkezelő, hajó-
kazán-kezelő, balatoni hajón gépüzem-
vezető, gépvezető)
Tengeri, folyami és tavi hajókon a gép-
üzem és segédüzemek üzemeltetésének
biztosítása.
Hajózás
DokkmunkásKülönböző áruknak, gépeknek, beren-
dezéseknek a hajótérből raktárba, vasúti
kocsiba rakása gépi és kézi erővel.
Hajózás
Mentőgépkocsi vezető (mentőállomá-
son, HM, BM, MÁV mentőgépkocsi ve-
zető)
Mentőgépkocsi vezetése (forgalmi el-
sőbbség igénybevételével) hordágy vite-
le, részvétel a beteg kézi szállításában,
balesetnél közreműködés az elsősegély
nyújtásában.
Egészségügyi, honvédelem bel-
ügy és a MÁV területén
12. Polgári repülésnél végzett munka
Repülőgép vezető (légi járművezető,
gépparancsnok, első pilóta, másodpiló-
ta, pilóta)
A légi jármű manuális és műszeres veze-
tése, légi üzemeltetés és irányítás a légi
jármű üzemeltetési utasításában foglalt
követelmények szerint.
A nemzetgazdaság egész területén
a jogszabályban meghatározott
feltételekkel
NavigátorTöbb személyzetű légi járművön annak
vezetéséhez, irányításához és légi üze-
meltetéséhez előírt navigációs feladatok
ellátása a légi jármú üzemeltetési utasí-
tásában foglalt követelmények szerint.
A nemzetgazdaság egész területén
a jogszabályban meghatározott
feltételekkel
Hajózó-távírász (rádió-távírász)Több személyzetű légi járművön annak
vezetéséhez, irányításához és légi üze-
meltetéséhez előírt rádió-távírászi fel-
adatok ellátása a légi jármű üzemelteté-
si utasításában foglalt követelmények
szerint.
A nemzetgazdaság egész területén
a jogszabályban meghatározott
feltételekkel
[704]
MunkakörMunkaköri leírásKorkedvezmény hatálya
Hajózó-szerelő (mérnök, technikus, sze-
relő)
Több személyzetű légi járművön annak
vezetéséhez, irányításához és légi üze-
meltetéséhez előírt hajózó-szerelői fel-
adatok ellátása a légi jármű üzemelteté-
si utasításában foglalt követelmények
szerint.
A nemzetgazdaság egész területén
a jogszabályban meghatározott
feltételekkel
Ejtőernyős, ejtőernyős kiképzőEjtőernyős ugrások végzése, ezeknek a
személyeknek a hivatásszerű gyakorlati
kiképzése, ellenőrzése és vizsgáztatása.
A nemzetgazdaság egész területén
a jogszabályban meghatározott
feltételekkel
Repülésnél gyakorlati oktató, kiképző,
ellenőrző, vizsgáztató
A repülésben sportolóként részt vevő lé-
gi járművezetők hivatásszerű repülési
gyakorlati kiképzése, ellenőrzése és vizs-
gáztatása, valamint a hivatásos légi jár-
művezető, navigátor, hajózó-távírász és
hajózó-szerelő képzésében részvétel.
A nemzetgazdaság egész területén
a jogszabályban meghatározott
feltételekkel
Légiutas kísérő (stewardess)Légi járművön történő utasszállításnál
az utasok kiszolgálása, ellátása, esetleges
elsősegély nyújtás, az utastérben rend-
szeresített utaskiszolgálásra szolgáló és
mentő felszerelések, valamint eszközök
kezelése.
A nemzetgazdaság egész területén
a jogszabályban meghatározott
feltételekkel
Polgári légiforgalmi irányító (repülési
irányító, körzeti radarirányító, útvonal
radarirányító)
Az ország légterében, a repülőterek kör-
zeteiben az irányító illetékességi körze-
tén belüli repülőgép-forgalom irányítása
és koordinálása hírközlő és radarberen-
dezések, valamint egyéb eszközök fel-
használásával. A légiforgalom nemzet-
közi koordinálása.
A nemzetgazdaság egész területén
a légiforgalomban

13. Robbanóanyag-iparban végzett munka[705]

II. számú melléklet a 89/1990. (V. 1.) MT rendelethez

A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek jegyzéke

SorszámA foglalkozási betegség megnevezéseMunkakör (munkahely)
1.Ólom és vegyületei által okozott mérgezésMinden olyan munka, amely ólomnak és vegyületei-
nek előállítására és feldolgozására irányul
2.Kadmium és vegyületei által okozott mérgezésMinden olyan munka, amely kadmiumnak és vegyüle-
teinek előállítására és feldolgozására irányul
3.Foszfor és vegyületei által okozott mérgezésMinden olyan munka, amely foszfornak vagy vegyüle-
teinek termelésére, kivonására és felhasználására irá-
nyul
4.Higany, valamint foncsorai és vegyületei által
okozott mérgezés
Minden olyan munka, amely a higanynak, valamint
foncsorainak és vegyületeinek nyerésére, előállítására
és felhasználására irányul
5.Arzén és vegyületei állal okozott mérgezésMinden olyan munka, amely arzénnak vagy vegyülete-
inek termelésére, előállítására és felhasználására irá-
nyul
6.Mangán és vegyületei által okozott mérgezésMinden olyan munka, amely mangán termelésére, elő-
állítására és felhasználására irányul
7.Berillium és vegyületei által okozott mérgezésMinden olyan munka, amely berillium termelésére,
előállítására és felhasználására irányul
SorszámA foglalkozási betegség megnevezéseMunkakör (munkahely)
8.Benzol vagy homológjai által okozott mérgezésMinden olyan munka, amely benzol vagy homológjai
előállítására, kivonására és felhasználására irányul
9.Benzol és homológjainak nitro- és aminoszár-
mazékai által okozott mérgezés
Minden olyan munka, amely a benzol és homológjai-
nak nitro- és aminoszármazékai termelésére, kivoná-
sára és felhasználására irányul
10.Metilalkohol által okozott mérgezésMinden olyan munka, amely metilalkohol előállításá-
ra és felhasználására irányul
11.A zsírsorozat halogén vegyületei által okozott
mérgezés
Minden olyan munka, amely a zsírsorozat halogén ve-
gyületei termelésére, kivonására és felhasználására
irányul
12.Nitroglicerin, nitroglikol, etilénglikol és dinit-
rát által okozott mérgezés
Minden olyan munka, amely nitroglicerin, nitroglikol,
etilénglikol és dinitrát előállítására és felhasználására
irányul
13.Szénkéneg által okozott mérgezésMinden olyan munka, amely szénkéneg előállítására
és felhasználására irányul
14.Kénhidrogén által okozott mérgezésMinden olyan munka, amely kénhidrogén előállításá-
ra és felhasználására irányul
15.Szénmonoxid által okozott mérgezésMinden olyan ipari üzem, ahol a levegő CO-szennye-
zettsége előfordulhat
16.Mindazok a károsodások, amelyeket ionizáló
sugárzások (pl. a rádium és a radioaktív anya-
gok, a röntgensugarak) okozhatnak
Minden olyan munka, amely rádium és egyéb radioak-
tív anyagok vagy ionizáló sugárzás hatásával jár
17.Bőr egyszerű rákos megbetegedéseiMinden olyan munka, amely kátrány, szurok, bitu-
men, ásványolajok, paraffin vagy vegyületei, illetőleg
az említett anyagokból származó készítmények vagy
üledékek kezelésével vagy felhasználásával jár
18.Húgyutak rákos vagy egyéb daganatos nyálka-
hártya-megbetegedései, amelyek aromás ami-
nok hatására keletkeznek
Aromás aminokat előállító és feldolgozó üzemekben
végzett munka
19.Sűrített levegős szerszámok és hasonló hatású
gépek és munkaeszközök okozta rázkódás kö-
vetkeztében fellépő megbetegedések
Minden olyan munka, amely légkalapáccsal, könnyebb
sűrített levegős szerszámokkal és cipőgyári "Anklopf"
gépen történik, továbbá minden olyan munkaeszköz-
zel végzett munka, amely vibrációs ártalmat okoz
20.Dekompressziós megbetegedés következtében
fellépő idült állapotok (keszonbetegség, a köz-
ponti idegrendszer, a halló- és egyensúlyszerv,
a váll- és csípőizület idült elváltozásai)
Sűrített levegőben végzett munka, búvármunka, ma-
gassági repülés
21.Fluor és vegyületei hatására a csontok, ízületek
és szalagok megbetegedése (fluorózis)
Minden olyan munka, amely fluor előállításával és ve-
gyületei előállításával és felhasználásával, valamint
nátrium-alumíniumfluorid (kriolit) felhasználásával
jár
22.Szilikózis tüdőgümőkórral vagy anélkülMinden olyan munkafolyamat, amely szabad kovasav-
tartalmú por belégzésével jár
23.Alumíniumpor hatására a mélyebb légutak és
tüdő megbetegedése
Minden olyan munka, amely alumínium termelésére,
előállítására és feldolgozására irányul
24.Azbesztózis tüdőrákkal vagy anélkülMinden olyan munka, amely azbeszt termelésére és
feldolgozására irányul
25.Légutak foglalkozás okozta rákos megbetege-
dései
Minden olyan munka, amely alkálikromátok előállítá-
sára és krómfestékké való feldolgozására irányul
26.Rövidhullámú hősugárzás hatására keletkezett
szürkehályog
Üveghuták, üvegipari feldolgozóüzemek, vas- és acél-
kohók, fémolvasztó üzemek és hengerdék
SorszámA foglalkozási betegség megnevezéseMunkakör (munkahely)
27.Zoonózisok. Állattól emberre közvetlenül vagy
közvetve átvitt megbetegedések, továbbá a te-
tanuszbacilus által okozott merevgörcs, a tartó-
sömör, más néven gombás szőrtüszőgyulladás,
ha a foglalkozással kapcsolatban keletkeztek
Állattarás, állatgondozás és egyéb mezőgazdasági
munka, valamint állati tetemekkel és hulladékkal való
foglalkozás, áruk berakása, kirakása vagy szállítása
28.Műtrágya és növényvédő szerek által okozott
mérgezés és károsodás
Minden olyan munka, amely műtrágya vagy növényvé-
dő szer előállítására, kiszerelésére, csomagolására és
felhasználására irányul
29.Dioxán (dietiléndioxid) által okozott mérgezésMinden olyan munka, amelynek során a dioxánt oldó-
szerként alkalmazzák és minden gyártási eljárás,
amelynek során dioxánt is felhasználnak, pl. kerámia-
ipar
30.Zaj okozta halláskárosodásMinden olyan munkahely, ahol a zajszint a 18 152-
79. számú Magyar Szabvány előírásaiban meghatáro-
zott zajszintet meghaladja, és ezen a munkahelyen dol-
gozó 1966. július 1-jét követően legalább öt éven át za-
jártalomnak volt kitéve
31.Fertőző betegségek által okozott idült egész-
ségkárosodás, ha a foglalkozással kapcsolatban
keletkezett
Minden olyan munka, amely a tüdőgyógyintézetekben,
a fekvőbeteg-gyógyintézetek tüdőosztályain, a tüdő-
gondozó intézetekben a gümőkóros betegek, a fertő-
zőbeteg-körházakban vagy általános kórházak fertő-
zőbeteg-osztályain a heveny fertőző betegek egészségü-
gyi ellátására irányul, illetve az ott dolgozók és az ápo-
lás alatt álló betegek kiszolgálására létesült állandó al-
kalmazást jelent
32.Vírushepatitis által okozott akut és idült egész-
ségkorosodás, ha a foglalkozással kapcsolatban
keletkezett
Minden olyan munka, amelynek során a dolgozó
egészségügyi és szociális intézménynél, szolgálatnál,
orvostudományi egyetemen, Orvostovábbképző Inté-
zetnél, egészségügyi kutatóintézetekben valamint a
Szociális és Egészségügyi Minisztéiumhoz tartozó vál-
lalatnál
- beteggel, váladékaival, vizsgálati anyagával érint-
kezésbe kerül
- az orvosi beavatkozás, ápolás folyamán használt
műszert, eszközt, textíliát, berendezési tárgyat össze-
gyűjti, tisztítja, karbantartja, javítja
- tetemmel vagy annak részeivel boncolás, továbbá
szövettani feldolgozás folyamán érintkezésbe kerül
- hepatitis esetében járványügyi vizsgálatot vagy fer-
tőtlenítést végez
33.Térdizületi meniscus sérüléseBányák, ahol a munkát térdelő helyzetben kell végez-
ni; a MÁV járműjavító üzemek és vontatási főnöksé-
gek térdelő, guggoló testhelyzetben dolgozó kocsi- és
mozdonylakatosai, továbbá kazánkovácsai; parkettra-
kók, kövezőmunkások, útburkoló munkások,
amennyiben munkájukat térdelő helyzetben végzik, ha
ilyen munkakörben legalább három évet dolgoztak,
vagy ha a meniscus szövettani vizsgálata a jellegzetes
degeneratív elváltozást kimutatta
34.TalkózisMinden olyan munka, amely a talkum (magnéziumszi-
likát) termelésére és feldolgozására irányul
35.Diffúz, progrediáló fibrózissal járó keményfém-
pneumokoniózis
A keményfémek porkohászati technológiával történő
előállítása során az alapanyag őrlése, a hevítést meg-
előző formázása és csiszolása.

III. számú melléklet a 89/1990. (V. 1.) MT rendelethez[706]

IV. számú melléklet a 89/1990. (V. 1.) MT rendelethez[707]

V. számú melléklet a 89/1990. (V. 1.) MT rendelethez[708]

A gazdasági társaság a tagjairól személyenként a következő járulékelszámolási adatokat köteles nyilvántartani:

1. a biztosított tag (kiegészítő tevékenységet folytató tag) TAJ-száma,

2. név, leánykori név, anyja neve, születési helye, születési ideje,

3. a munkáltató folyószámlaszáma (törzsszáma),

4. az adott tárgyhónapra megállapított minimum járulékalap(ok) összegét, az adott tárgyhavi és az előző hónap(ok) minimum járulékalapjának együttes, halmozott összegét, (a havi minimum járulékalapok megállapításánál figyelemmel kell lenni a 6. pontban említett időtartamokra),

5. a biztosított tag egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetési kötelezettségének felső határát, azaz a napi 3300 forint naptári évre vagy a naptári év időarányos részére számított összegét,

6. a legalacsonyabb és a legmagasabb járulékalapot azzal az időtartammal arányosan csökkenteni kell, amely alatt a biztosított tag az adott hónapban táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesült, katonai, polgári szolgálatot teljesített, előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt, ügyvéd esetében az ügyvédi kamarai tagságának szüneteltetése időtartamával, a jogcím pontos megjelölésével. Ki kell mutatni a tárgyhónapban kifizetett tényleges jövedelem összegét, továbbá az adott tárgyhavi és a már előző hónap(ok)ban a személyes közreműködés alapján kifizetett tényleges jövedelem együttes, halmozott összegét,

7. a fizetendő társadalombiztosítási járulék havi és halmozott összegét,

8. a fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék havi és halmozott összegét,

9. a fizetendő egészségügyi hozzájárulás összegét.

VI. számú melléklet a 89/1990. (V. 1.) MT rendelethez[709]

A munkáltató az általa foglalkoztatott biztosítottakról a következő járulékelszámolási adatokat köteles nyilvántartani:

1. a biztosított TAJ-száma,

2. név, leánykori név, anyja neve, születési helye, születési ideje,

3. a munkáltató folyószámlaszáma (törzsszáma),

a biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségének felső határát, a napi 3300 forint naptári évre vagy a naptári év időarányos részére számított összegét, illetőleg annak csökkentett összegét, a naptári évi összeghatár megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időtartamnak a naptári napjait, amely alatt a biztosítottnak társadalombiztosítási járulékalapot képező adóköteles jövedelme nem volt, pl. táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült, katonai, polgári szolgálatot teljesít, előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt, fizetés nélküli szabadságon van stb.,

a tárgyhónapra vonatkozóan az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapot képező juttatásokat részletezve, a kifizetett juttatásokat jogcím szerinti megbontásban,

5. a fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegét az adott tárgyhónapra, továbbá az adott tárgyhavi egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, illetve az előző hónapban levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék együttes, halmozott összegét, a fizetendő egészségügyi hozzájárulás összegét.

VII. számú melléklet a 89/1990. (V. 1.) MT rendelethez[710]

[711]
SzolgáltatásTérítés alapjául szolgáló
egység
Egységre számított
díjtétel Ft
1. Fekvőbeteg-ellátás [ideértve: a hotelszolgáltatást (élelmezést), a gyógyszerköltséget, a fizikális orvosi vizsgálatot és
az ápolási tevékenységet]
1.1. Aktív ellátásbanegy ápolási nap
1 ágyas szobaegy ápolási nap10 000 Ft
2-4 ágyas szobaegy ápolási nap7 000 Ft
+szobához önálló fürdő, WCegy ápolási nap1 000 Ft
4 ágy feletti szobaegy ápolási nap3 000 Ft
Postoperativ (őrző) egységegy ápolási nap12 000 Ft
Intenzívegy ápolási nap15 000 Ft
1.2. Krónikus (ápolást, gondozást nyújtó) ellátásegy ápolási nap3 000 Ft
2. Műtétek, illetve beavatkozásokegy esetszám
egyszerű műtét (beavatkozás)egy esetszám7 000 Ft
közepes műtétegy esetszám15 000 Ft
nagy műtétegy esetszám30 000 Ft
Speciális műtét (jelentős speciális anyag, beépített eszköz stb.)egy esetszám60 000 Ft
(plusz speciális
anyag tételes áron)
3. Diagnosztikai vizsgálatok (függetlenül attól, hogy járó- vagy fekvőbeteg-ellátás keretében végezték, ideértve a
laboratóriumi, radiológiai, cytológiai stb. vizsgálatokat)
Egyszerű vizsgálategy vizsgálat1 000 Ft
Közepes vizsgálat (anyag-, munka-, illetve eszközigény szerint)egy vizsgálat3 000 Ft
Speciális vizsgálat (különleges eszköz, anyag, bonyolultsági fok stb.)egy vizsgálat15 000 Ft
4. Egyéb speciális terápiás kezelések, eljárások (fekvő- és járóbeteg-ellátásban egyaránt felszámítható, pl. dyalizálás)
Egyszerűegy kezelés, eset1 000 Ft
Közepesegy kezelés, eset3 000 Ft
Speciálisegy kezelés, eset10 000 Ft
5. Járóbeteg-ellátás, fizikális vizsgálatokegy vizsgálat
Első vizsgálat2 000 Ft
További vizsgálatok1 000 Ft
6. Mentőszállítás
Gépkocsi igénybevétele esetén alapdíjegy km70 Ft
Légiszállítás repülővel esetén alapdíjegy üzemóra25 000 Ft
Légiszállítás helikopterrel esetén alapdíjegy üzemóra30 000 Ft
Szállítás során szükséges felügyeleti díjakorvosi5 000 Ft
mentőtiszti3 000 Ft
mentőápolói2 000 Ft"
7. Fogászati kezelések részleges térítési díja
amalgám tömésegy tömés500 Ft
esztétikus tömésegy tömés800 Ft
gyökértömés, rtg-vizsgálattal, gyökértömésgyökércsatornánként1200 Ft

VIII. számú melléklet a 89/1990. (V. 1.) MT rendelethez[712]

Az 1988. január 1-je előtti időben elért keresetek beszámításához alkalmazandó valorizációs szorzószámok

(Az 1984. előtti kereseteket bérpótlék nélkül kell beszámítani!)

[713]
Év1993. évi
megállapítás
1994. évi
megállapítás
1995. évi
megállapítás
1996. évi megállapítás
1950.19,21623,30927,43434,924
1951.17,99521,82825,69132,705
1952.14,16117,17820,21825,738
1953.13,33516,17519,03824,236
1954.12,17614,77017,38422,129
1955.11,58114,04716,53421,048
1956.10,70512,98615,28419,456
1957.9,19411,15313,12716,710
1958.8,99110,90612,83716,341
1959.8,62210,45912,31015,671
1960.8,42210,21512,02415,306
1961.830910,07911,86315,101
1962.8,1079,83411,57514,735
1963.7,8019,46311,13814,179
1964.7,5539,16110,78313,727
1965.7,5269,13010,74613,679
1966.7,1708,69810,23713,032
1967.6,9488,4289,92012,629
1968.6,8038,2529,71312,365
1969.6,5217,9109,31011,851
1970.6,1197,4238,73711,122
1971.5,8507,0968,35310,633
1972.5,5516,7337,92510,088
1973.5,1736,2757,3859,402
1974.4,8035,8266,8578,730
1975.4,5065,4656,4338,189
1976.4,2995,2156,1387,814
1977.3,9994,8515,7107,269
1978.3,7034,4925,2876,730
1979.3,5204,2705,0266,398
1980.3,3304,0404,7556,053
1981.3,1273,7934,4645,683
1982.2,9363,5624,1925,336
1983.2,8103,4084,0115,107
1984.2,5063,0403,5784,555
1985.2,2932,7823,2744,168
1986.2,1272,5803,0373,866
1987.1.9592,3762,797"3,560

IX. számú melléklet a 89/1990. (V. 1.) MT rendelethez[714]

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[2] Megállapította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[3] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[4] Hatályon kívül helyezte a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1995.12.27. Alkalmazandó 1996.01.01-ig

[5] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[6] Hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.03.01.

[7] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[8] Hatályon kívül helyezte a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[9] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[10] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[11] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[12] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[13] Hatályon kívül helyezte a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[14] Hatályon kívül helyezte a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatálytalan 1994.01.01.

[15] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[16] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés d) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[17] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés a) pontja. Hatályos 1993.06.12. Lásd 1991. évi III. törvény 4. § (3) bekezdése, 1992. évi X. törvény 21. § (1) bekezdése, 1993. évi CXV: törvény 10. § (2) bekezdése, 1995. évi LXXIII. törvény 23. §-a.

[18] Beiktatta a a 203/1996. (XII. 23). Korm rendelet 4. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[19] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[20] Módosítani rendelte a 69/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése, mely módosítást azonban hatálybalépése előtt hatályon kívül helyezte a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdése.

[21] Hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.03.01.

[22] Módosítani rendelte a 69/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése, mely módosítást azonban hatálybalépése előtt hatályon kívül helyezte a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdése.

[23] Módosítani rendelte a 69/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése, mely módosítást azonban hatálybalépése előtt hatályon kívül helyezte a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdése.

[24] Megállapította a 69/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1995.07.01. A korábban tb támogatással rendelt proetikai és fogszabályozó segédeszközök, illetőleg a megkezdett gyógyfürdőellátás után a tb támogatás 1995. IX. 28-ig számolható el.

[25] Módosította a a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[26] Megállapította a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 1996.05.13.

[27] Módosította a 114/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 1996.08.22.

[28] Módosította a 114/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet 7.§ (3) bekezdése. Hatályos 1996.08.22.

[29] Hatályon kívül helyezte a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatálytalan 1996.05.01.

[30] Hatályon kívül helyezte a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatálytalan 1996.05.01.

[31] Módosította a 114/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 1996.08.22.

[32] Módosította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[33] 1995. VII. 1-jét követően megkezdett kezelésekre, beavatkozásokra és ellátásokra kell alkalmazni.

[34] Beiktatta a 114/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 1996.08.22.

[35] Beiktatta a 114/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatályos 1996.08.22.

[36] Számozását módosította a 114/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatályos 1996.08.22.

[37] Számozását, valamint szövegét módosította a 114/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a, és a 7.§ (3) bekezdése. Hatályos 1996.08.22.

[38] Számozását módosította a 114/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatályos 1996.08.22.

[39] Beiktatta a 106/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1992.07.01.

[40] Megállapította a 172/1994. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 1994.12.28.

[41] Hatályon kívül helyezte a 96/1997. (VI. 11.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997. 08. 01.

[42] Beiktatta a 172/1994. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 1994.12.28.

[43] Beiktatta a 172/1994. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 1994.12.28.

[44] Megállapította a 11/1995. (II. 8.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1995.03.01.

[45] Megállapította a 122/1995. (X. 6.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.10.14.

[46] Megállapította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.12.27.

[47] Megállapította a 96/1997. (VI. 11.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatályos 1997. 08. 01.

[48] Megállapította a 122/1995. (X. 6.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.10.14.

[49] Helyesbítette a Magyar Közlöny 1997/12. száma. Hatályos 1997.01.25.

[50] * Szabályozására lásd 2/1995. (II. 8.) NM rendelet, 8/1994. (IV. 22.) NM rendelet

[51] Számozását módosította a 96/1997. (VI. 11.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 1997. 07. 01.

[52] Számozását módosította a 96/1997. (VI. 11.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 1997. 07. 01.

[53] Számozását módosította a 96/1997. (VI. 11.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 1997. 07. 01.

[54] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[55] Megállapította az 1/1997. (I. 10.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1997.01.15.

[56] Megállapította a 101/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1995.09.01.

[57] Módosította a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 1996.05.01.

[58] Megállapította a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 1996.05.01.

[59] Megállapította a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 1996.05.01.

[60] Megállapította a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 1996.05.01.

[61] Megállapította a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 1996.05.01.

[62] Módosította a 238/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdés b) pontja. Hatályos 1997.01.25.

[63] Beiktatta a 122/1995. (X. 6.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 1995.10.14.

[64] Beiktatta a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése. Hatályos 1996.05.01.

[65] Beiktatta a 106/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1992.07.01.

[66] Megállapította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 1993.03.01.

[67] Megállapította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[68] Beiktatta a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[69] Beiktatta a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[70] Számozását módosította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[71] Számozását módosította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[72] Számozását módosította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[73] Számozását módosította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[74] Számozását módosította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[75] Számozását módosította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[76] Beiktatta a a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[77] Beiktatta a a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[78] Számozását módosította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[79] Beiktatta a 106/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1992.07.01.

[80] Megállapította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[81] Megállapította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 7. §-a. Hatályos 1993.03.01.

[82] Hatályon kívül helyezte a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1995.04.01.

[83] Hatályon kívül helyezte a 12/1992. (I. 20.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1992.01.20.

[84] Hatályon kívül helyezte a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1995.04.01.

[85] Hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[86] Beiktatta a 12/1992. (I. 20.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1992.01.20.

[87] Hatályon kívül helyezte a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[88] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[89] Megállapította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 8. §-a. Hatályos 1993.03.01.

[90] Módosította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[91] Hatályon kívül helyezte a 69/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.01.

[92] Módosította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.04.01.

[93] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 9. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[94] Hatályon kívül helyezte a 106/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.07.01.

[95] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[96] Megállapította a 51/1991. (III. 31.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 1991.04.01.

[97] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[98] Hatályon kívül helyezte a 17/1991. (I. 28.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.28.

[99] Megállapította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[100] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[101] Hatályon kívül helyezte a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1995.04.01.

[102] Hatályon kívül helyezte a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1995.04.01.

[103] Számozását módosította a 12/1992. (I. 20.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 1992.01.20.

[104] Hatályon kívül helyezte a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1995.04.01.

[105] Hatályon kívül helyezte a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatálytalan 1994.01.01.

[106] Beiktatta a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 12. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[107] Módosította a 69/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése. Hatályos 1995.07.01.

[108] Hatályon kívül helyezte a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1995.04.01.

[109] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[110] Számozását módosította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[111] Beiktatta a a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[112] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[113] Hatályon kívül helyezte a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1995.04.01.

[114] Megsemmisítette a 13/1993. (III. 9.) AB határozat.

[115] Megállapította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 7. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[116] Módosította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[117] Hatályon kívül helyezte a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[118] Módosította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[119] Hatályon kívül helyezte a 77/1990. (XI. 1.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatálytalan 1990.10.31.

[120] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[121] Hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.03.01.

[122] Megsemmisítette a 17/1990. (VII. 31.) AB határozat.

[123] Hatályon kívül helyezte a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatálytalan 1994.01.01.

[124] Hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.03.01. Az 1993. március 1-jét megelőzően kezdődött megszakítás nélküli táppénzfolyósítás esetén még alkalmazni kell.

[125] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[126] Hatályon kívül helyezte a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1995.04.01.

[127] Megállapította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 9. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[128] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[129] Hatályon kívül helyezte a 17/1991. (I. 28.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.28.

[130] Beiktatta a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 11. §-a. Hatályos 1993.03.01.

[131] Beiktatta a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 10. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[132] Beiktatta a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 10. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[133] Megállapította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 12. §-a. Hatályos 1993.03.01.

[134] Hatályon kívül helyezte a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatálytalan 1994.01.01.

[135] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[136] Hatályon kívül helyezte a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatálytalan 1996.05.01.

[137] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[138] Hatályon kívül helyezte a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatálytalan 1996.05.01.

[139] Hatályon kívül helyezte a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatálytalan 1996.05.01.

[140] Hatályon kívül helyezte a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatálytalan 1996.05.01.

[141] Hatályon kívül helyezte a 171/1992. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1993.01.01.

[142] Hatályon kívül helyezte a 171/1992. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1993.01.01.

[143] Hatályon kívül helyezte a 171/1992. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1993.01.01.

[144] Hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan az 1993. évi III. törvény hatálybalépésének napjától.

[145] Hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan az 1993. évi III. törvény hatálybalépésének napjától.

[146] Hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan az 1993. évi III. törvény hatálybalépésének napjától.

[147] Beiktatta a 159/1996. (X. 25.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[148] Megállapította a 159/1996. (X. 25.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[149] Megsemmisítette a 32/1997. (V. 16.) AB határozat. Hatálytalan 1997.12.31.

[150] Módosította a 32/1997. (V. 16.) AB határozat. Hatályos 1997.12.31.

[151] Beiktatta a 159/1996. (X. 25.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[152] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[153] Megállapította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[154] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés a) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[155] Megállapította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 11. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[156] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 20. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[157] Beiktatta a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 15. §-a. Hatályos 1993.03.01.

[158] Számozását módosította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 15. §-a. Hatályos 1993.03.01.

[159] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés a) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[160] Megállapította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[161] Módosította a 19/1997. (III. 19.) AB határozat. Hatályos1996. 09. 01.

[162] Módosította a 124/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése. Hatályos 1992.09.01.

[163] Módosította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatályos 1993.03.01.

[164] Beiktatta a 159/1996. (X. 25.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[165] Beiktatta a 70/1997. (IV. 18) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1997.04.18.

[166] Beiktatta a 159/1996. (X. 25.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[167] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[168] Hatályon kívül helyezte a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1995.04.01.

[169] Hatályon kívül helyezte a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1995.04.01.

[170] Beiktatta a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése. Hatályos 1993.03.01.

[171] Számozását módosította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 16. §-a. Hatályos 1993.03.01.

[172] Megállapította a 70/1997. (IV. 18) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 1997.04.18.

[173] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 21. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[174] Beiktatta a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1991.01.01.

[175] Beiktatta a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1991.01.01.

[176] Beiktatta a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 7. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[177] Megállapította a 70/1997. (IV. 18) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1997.04.18.

[178] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 22. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[179] Megállapította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése. Hatályos 1993.03.01.

[180] Módosította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[181] Megállapította a 70/1997. (IV. 18) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.04.18.

[182] Beiktatta a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése. Hatályos 1993.03.01.

[183] Beiktatta a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 1994.01.01.

[184] Beiktatta a 183/1994. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 1995.01.01.

[185] Beiktatta a 70/1997. (IV. 18) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.04.18.

[186] Módosította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[187] Megállapította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.12.27.

[188] Beiktatta a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 12. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[189] Beiktatta a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdése. Hatályos 1995.12.27.

[190] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 23. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[191] Módosította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.12.27.

[192] A nyitó szövegrészt megállapította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése. Hatályos 1993.03.01.

[193] Megállapította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése. Hatályos 1993.03.01.

[194] Megállapította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése. Hatályos 1993.03.01.

[195] Megállapította a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 1994.01.01.

[196] Megállapította a 183/1994. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.01.01.

[197] Megállapította a 70/1997. (IV. 18) Korm. rendelet 5.§-a. Hatályos 1997.04.18.

[198] Megállapította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése. Hatályos 1993.03.01.

[199] Megállapította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 9. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[200] Megállapította a 183/1994. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.01.01.

[201] Megállapította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése. Hatályos 1993.03.01.

[202] Megállapította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése. Hatályos 1993.03.01.

[203] Megállapította a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatályos 1994.01.01.

[204] Hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[205] Megállapította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése. Hatályos 1993.03.01.

[206] Beiktatta a 106/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 1992.07.01.

[207] Megállapította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése. Hatályos 1993.03.01.

[208] Számozását módosította a 106/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 1992.07.01.

[209] Számozását módosította a 106/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 1992.07.01.

[210] Számozását módosította a 106/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 1992.07.01.

[211] Számozását módosította a 106/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 1992.07.01.

[212] Megállapította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 20. §-a. Hatályos 1993.03.01.

[213] Megállapította a 117/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1994.09.15.

[214] Módosította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatályos 1993.03.01.

[215] Módosította a 44/1990. (IX. 15.) és a 46/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet. Hatályos 1990.09.15.

[216] Megállapította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 13. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[217] Beiktatta a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[218] Beiktatta a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[219] Hatályon kívül helyezte a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[220] Megállapította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 21. §-a. Hatályos 1993.03.01.

[221] Megállapította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 21. §-a. Hatályos 1993.03.01.

[222] Hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.03.01.

[223] Módosította a 159/1996. (X. 25.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[224] Módosította a 159/1996. (X. 25.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[225] Megállapította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 22. §-a. Hatályos 1993.03.01.

[226] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[227] Hatályon kívül helyezte a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1995.04.01.

[228] Módosította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatályos 1993.03.01.

[229] Beiktatta a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 23. §-a. Hatályos 1993.03.01.

[230] Hatályon kívül helyezte a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1995.12.27. Alkalmazandó 1996. I.1-ig

[231] Beiktatta a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. §-a. Hatályos 1991.01.01.

[232] Megállapította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[233] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[234] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdése. Hatályos 1992.03.13.

[235] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése. Hatályos 1992.03.13.

[236] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése. Hatályos 1992.03.13.

[237] Beiktatta a 17/1991. (I. 28.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatályos 1991.01.28.

[238] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 19. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[239] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 20. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[240] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 21. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[241] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[242] Megállapította a 103/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1992.07.01.

[243] Megállapította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 14. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[244] Megállapította a 69/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1995.07.01.

[245] Megállapította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 25. §-a. Hatályos 1993.03.01.

[246] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 27. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[247] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 28. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[248] Hatálybalépésének napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 44/1991. (VIII. 28.) AB határozat, majd hatályon kívül helyezte a 112/1991. (IX. 2.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatálytalan 1991.09.02.

[249] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 29. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[250] Beiktatta a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 29. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[251] Beiktatta a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 29. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[252] Beiktatta a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 29. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[253] Számozását módosította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 29. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[254] Számozását módosította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 29. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[255] Beiktatta a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 26. §-a. Hatályos 1993.03.01.

[256] Beiktatta a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 15. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[257] Számozását módosította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 15. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[258] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 30. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[259] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[260] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 31. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[261] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[262] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[263] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[264] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[265] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[266] Módosította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[267] Számozását módosította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 32. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[268] Számozását módosította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 32. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[269] Megállapította a 17/1991. (I. 28.) Korm. rendelet 7. §-a. Hatályos 1991.01.28.

[270] Hatályon kívül helyezte a 17/1991. (I. 28.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.28.

[271] Az alcím címét megállapította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 14. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[272] Megállapította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 16. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[273] Beiktatta a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 33. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[274] Beiktatta a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 14. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[275] Módosította a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 1994.01.01.

[276] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[277] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[278] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 34. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[279] Hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[280] Hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[281] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi II. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.28.

[282] Hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[283] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 23. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[284] Hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[285] Hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[286] Megállapította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 27. §-a. Hatályos 1993.03.01.

[287] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 24. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[288] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[289] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 26. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[290] Megállapította a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 9. §-a. Hatályos 1991.01.01.

[291] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 27. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[292] Beiktatta a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 35. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[293] Megállapította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 21. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[294] Módosította az 1994. évi XLV. törvény 31. §-a. Hatályos 1994.09.01.

[295] Hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[296] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[297] Megállapította a 17/1991. (I. 28.) Korm. rendelet 8. §-a. Hatályos 1991.01.28.

[298] Beiktatta a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 36. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[299] Beiktatta a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 28. §-a. Hatályos 1993.03.01.

[300] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 28. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[301] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[302] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 29. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[303] Hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[304] Megállapította a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 10. §-a. Hatályos 1991.01.01.

[305] Hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.03.01.

[306] Hatályon kívül helyezte a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1995.04.01.

[307] Megállapította a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 11. §-a. Hatályos 1991.01.01.

[308] Megállapította a 11/1995. (II. 8.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 1995.03.01. A Közlönyben helytelenül 222/A. § jelent meg.

[309] Számozását módosította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 15. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[310] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 30. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[311] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 30. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[312] Beiktatta a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 24. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[313] Megállapította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 29. §-a. Hatályos 1993.03.01.

[314] Megállapította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 16. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[315] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[316] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[317] Az alcím címét hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan az 1993. évi III. törvény hatálybalépésének napjától.

[318] Hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan az 1993. évi III. törvény hatálybalépésének napjától.

[319] Beiktatta a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 17. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[320] Hatályon kívül helyezte a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1995.12.27. Alkalmazandó 1996. I.1-ig

[321] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[322] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 32. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[323] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 33. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[324] Megállapította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 26. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[325] Megállapította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 26. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[326] Beiktatta a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 26. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[327] Beiktatta a 106/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatályos 1992.07.01.

[328] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés e) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[329] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés e) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[330] Hatályon kívül helyezte a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1995.04.01.

[331] Megállapította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 30. §-a. Hatályos 1993.03.01.

[332] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 34. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[333] Beiktatta a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 27. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[334] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 35. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[335] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 36. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[336] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 36. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[337] Módosította a 22/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 10. §-a. Hatályos 1992.02.15.

[338] Hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan az 1993. évi III. törvény hatálybalépésének napjától.

[339] Megállapította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdése. Hatályos 1993.03.01.

[340] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 36. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[341] Megállapította a 70/1997. (IV. 18) Korm. rendelet 6. §-a. Hatályos 1997.04.18.

[342] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 8. §-a, valamint 19. § (2) bekezdés e) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[343] Módosította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatályos 1993.03.01.

[344] Beiktatta a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 18. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[345] Hatályon kívül helyezte a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[346] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 38. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[347] Módosította a 19/1991. (I. 29.) Korm. rendelet. Hatályos 1991.02.01.

[348] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés e) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[349] Hatályon kívül helyezte a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1995.04.01.

[350] Módosítani rendelte a 69/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése, mely módosítást azonban hatálybalépése előtt hatályon kívül helyezte a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdése.

[351] Hatályon kívül helyezte a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1995.04.01.

[352] Hatályon kívül helyezte a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1995.04.01.

[353] Hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan az 1993. évi III. törvény hatálybalépésének napjától.

[354] Hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan az 1993. évi III. törvény hatálybalépésének napjától.

[355] Hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan az 1993. évi III. törvény hatálybalépésének napjától.

[356] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[357] Hatályon kívül helyezte a 69/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.01.

[358] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[359] Hatályon kívül helyezte a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1995.04.01.

[360] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 40. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[361] Beiktatta a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 33. §-a. Hatályos 1993.03.01.

[362] Módosította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 28. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[363] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés e) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[364] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 41. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[365] A bevezető szövegrészt módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés a) és c) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[366] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés a) és c) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[367] Megállapította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.12.27.

[368] Beiktatta a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.12.27.

[369] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 42. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[370] Megsemmisítette a 45/1996. (X. 22.) AB határozat. Hatálytalan 1996. 10. 22.

[371] Megsemmisítette a 45/1996. (X. 22.) AB határozat. Hatálytalan 1996. 10. 22.

[372] Megsemmisítette a 45/1996. (X. 22.) AB határozat. Hatálytalan 1996. 10. 22.

[373] Módosította a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[374] Megállapította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.04.01.

[375] Beiktatta a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.12.27.

[376] Hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.03.01.

[377] Hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.03.01.

[378] Megállapította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 31. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[379] Szerkezetét módosította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 43. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[380] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 43. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[381] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 44. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[382] Megállapította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 32. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[383] Módosította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 39. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.12.27.

[384] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 45. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[385] Módosította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 45. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[386] Megállapította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.12.27.

[387] Módosította a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 1994.01.01.

[388] Beiktatta a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 33. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.12.27.

[389] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 39. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[390] Szerkezetét módosította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 46. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[391] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 46. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[392] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 47. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[393] Hatályon kívül helyezte a 106/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.07.01.

[394] Módosította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatályos 1993.03.01.

[395] Beiktatta a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 34. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[396] Módosította a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[397] Hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[398] Módosította a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 1994.01.01.

[399] Hatályon kívül helyezte a 70/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1997.04.18.

[400] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 49. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[401] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 50. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[402] Megállapította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 38. §-a. Hatályos 1993.03.01.

[403] Módosította a 70/1997. (IV. 18) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdése. Hatályos 1997.04.18.

[404] Hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[405] Hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[406] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[407] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[408] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[409] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[410] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 44. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[411] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés j) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[412] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[413] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[414] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[415] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[416] Módosította a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[417] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[418] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[419] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[420] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[421] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[422] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[423] Beiktatta a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 39. §-a. Hatályos 1993.03.01.

[424] Módosította a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[425] Módosította a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[426] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 51. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[427] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 51. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[428] Beiktatta a 70/1997. (IV. 18) Korm. rendelet 7. §-a. Hatályos 1997.04.18.

[429] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[430] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 45. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[431] Hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.03.01.

[432] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés h) és j) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[433] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 46. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[434] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés j) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[435] Módosította a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[436] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 52. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[437] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 48. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[438] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés j) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[439] Módosította a 70/1997. (IV. 18) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdése. Hatályos 1997.04.18.

[440] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés j) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[441] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[442] Beiktatta a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 40. §-a. Hatályos 1993.03.01.

[443] Megállapította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.04.01.

[444] Megállapította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.04.01.

[445] Módosította a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[446] Beiktatta a 69/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 1995.07.01.

[447] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 49. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[448] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés j) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[449] Módosította a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[450] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[451] Hatályon kívül helyezte a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1995.12.27. Alkalmazandó 1996. I.1-ig

[452] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 53. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[453] Megállapította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 26. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[454] Módosította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 54. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[455] Módosította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 39. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.12.27.

[456] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés k) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[457] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[458] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 50. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[459] Hatályon kívül helyezte a 118/1991. (IX. 12.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatálytalan 1991.09.12.

[460] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 51. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[461] Megállapította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 9. §-a. Hatályos 1993.06.12.

[462] Módosította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 39. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.12.27.

[463] Módosította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 39. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.12.27.

[464] Megállapította a 124/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 1992.09.01.

[465] Megállapította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. §-a. Hatályos 1993.06.12.

[466] Megállapította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. §-a. Hatályos 1993.06.12.

[467] Beiktatta a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 28. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[468] Megállapította a 124/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1992.09.01.

[469] Megállapította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése. Hatályos 1993.06.12.

[470] Megállapította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos 1993.06.12.

[471] Beiktatta a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 42. §-a. Hatályos 1993.03.01.

[472] Megállapította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 12. §-a. Hatályos 1993.06.12.

[473] Megállapította a 124/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 1992.09.01.

[474] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 13. §-a. Hatályos 1993.06.12.

[475] Hatályon kívül helyezte a 124/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.09.01.

[476] Hatályon kívül helyezte a 124/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.09.01.

[477] Hatályon kívül helyezte a 124/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.09.01.

[478] Hatályon kívül helyezte a 124/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.09.01.

[479] Megállapította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 29. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[480] Hatályon kívül helyezte a 124/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.09.01.

[481] Módosította a 1991. évi XXVI. törvény 15. § (4) bekezdése. Hatályos 1991.07.27.

[482] Hatályon kívül helyezte a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 348. §-a. Hatálytalan 1995.09.01.

[483] Hatályon kívül helyezte a 31/1993. (II. 17.) Korm. rendelet Mellékletének c) pontja. Hatálytalan 1993.02.26.

[484] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 55. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[485] Módosította a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[486] Beiktatta a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 31. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[487] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[488] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 56. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[489] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[490] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[491] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[492] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés j) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[493] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[494] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[495] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[496] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[497] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[498] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[499] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[500] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[501] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[502] Hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.03.01.

[503] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[504] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[505] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[506] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[507] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[508] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[509] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[510] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[511] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[512] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[513] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[514] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[515] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[516] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[517] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[518] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[519] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[520] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[521] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[522] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[523] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[524] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[525] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[526] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[527] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[528] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[529] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[530] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[531] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[532] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[533] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[534] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[535] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[536] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[537] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13. (ld. még 14/1993. (III. 9.) AB határozat)

[538] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[539] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[540] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[541] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[542] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[543] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[544] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[545] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[546] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[547] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[548] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[549] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[550] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[551] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[552] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[553] Az alcím címét hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan az 1993. évi III. törvény hatálybalépésének napjától.

[554] Hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan az 1993. évi III. törvény hatálybalépésének napjától.

[555] Hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan az 1993. évi III. törvény hatálybalépésének napjától.

[556] Hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan az 1993. évi III. törvény hatálybalépésének napjától.

[557] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 53. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[558] Hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.03.01.

[559] Módosította a 106/1991 (VI. 26.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése. Hatályos 1992.07.01.

[560] Módosította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.04.01.

[561] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 56. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[562] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[563] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 57. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[564] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés f) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[565] Az alcím címét hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[566] Hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[567] Az alcím címét hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[568] Az alcím címét hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[569] Az alcím címét hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[570] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[571] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[572] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[573] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[574] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[575] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[576] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[577] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[578] Hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.03.01.

[579] Hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.03.01.

[580] Beiktatta a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 15. §-a. Hatályos 1993.06.12.

[581] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 57. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[582] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[583] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés i) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[584] Beiktatta a 106/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 11. §-a. Hatályos 1992.07.01.

[585] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés d) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[586] Beiktatta a 11/1995. (II. 8.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1995.03.01.

[587] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés d) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[588] Beiktatta a 11/1995. (II. 8.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 1995.03.01.

[589] Beiktatta a 96/1997. (VI. 11.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdése. Hatályos 1997. 07. 01.

[590] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 58. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[591] Módosította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatályos 1993.03.01.

[592] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 59. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[593] Módosította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.04.01.

[594] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés j) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[595] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 60. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[596] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[597] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés e) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[598] Beiktatta a 51/1991. (III. 31.) Korm. rendelet 16. §-a. Hatályos 1991.04.01.

[599] Megállapította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 44. §-a. Hatályos 1993.03.01.

[600] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[601] Módosította a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[602] Hatályon kívül helyezte a 70/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1997.04.18.

[603] Beiktatta a 70/1997. (IV. 18) Korm. rendelet 8. §-a. Hatályos 1997.04.18.

[604] Módosította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.04.01.

[605] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 61. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[606] Módosította a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[607] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 62. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[608] Megállapította a 70/1997. (IV. 18) Korm. rendelet 9. §-a. Hatályos 1997.04.18.

[609] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 63. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[610] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 64. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[611] Megállapította a 70/1997. (IV. 18) Korm. rendelet 10. §-a. Hatályos 1997.04.18.

[612] Beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 65. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[613] Megállapította a 70/1997. (IV. 18) Korm. rendelet 11. §-a. Hatályos 1997.04.18.

[614] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 62. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[615] Megállapította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.04.01.

[616] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 66. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[617] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 66. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[618] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 66. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[619] Hatályon kívül helyezte a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[620] Hatályon kívül helyezte a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[621] Hatályon kívül helyezte a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[622] Hatályon kívül helyezte a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[623] Módosította a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[624] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 63. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[625] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 67. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[626] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 67. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[627] Megállapította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 37. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[628] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés j) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[629] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdése. Hatályos 1992.03.13.

[630] Módosította a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[631] Módosította a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[632] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 68. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[633] Megállapította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.04.01.

[634] Hatályon kívül helyezte a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[635] A bevezető szövegrészt módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés j) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[636] Módosította a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.01.01.

[637] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 64. § (2) bekezdése. Hatályos 1992.03.13.

[638] A bevezető szövegrészt módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés j) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[639] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 68. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[640] Megállapította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 34. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.04.01.

[641] Hatályon kívül helyezte a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[642] Hatályon kívül helyezte a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[643] Hatályon kívül helyezte a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[644] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés j) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[645] Megállapította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 46. §-a. Hatályos 1993.03.01.

[646] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[647] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[648] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[649] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[650] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[651] Módosította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatályos 1993.03.01.

[652] Megállapította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 65. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[653] A bevezető szövegrészt módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés j) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[654] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés j) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[655] Hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.03.01.

[656] Az alcím címét hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[657] Hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[658] Megállapította a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 47. §-a. Hatályos 1993.03.01.

[659] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés e) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[660] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés j) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[661] Megállapította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 35. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[662] Megállapította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 35. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[663] Beiktatta a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 35. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[664] Számozását módosította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 35. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[665] Megállapította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 36. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[666] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[667] Hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.03.01.

[668] Hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[669] Hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[670] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[671] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[672] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 69. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[673] Módosította a 70/1997. (IV. 18) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.04.18.

[674] Hatályon kívül helyezte a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[675] Beiktatta a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 38. §-a. Hatályos 1995.12.27.

[676] Módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés i) és j) pontja. Hatályos 1993.06.12.

[677] Számozását módosította a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 37. §-a. Hatályos 1995.04.01.

[678] Hatályon kívül helyezte a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[679] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[680] Hatályon kívül helyezte a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[681] Hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[682] Módosította a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.01.01.

[683] Hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[684] Hatályon kívül helyezte a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatálytalan 1994.01.01.

[685] Hatályon kívül helyezte a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatálytalan 1994.01.01.

[686] Hatályon kívül helyezte a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatálytalan 1994.01.01.

[687] Megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 70. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[688] Hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.13.

[689] Hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[690] Hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[691] Módosította az 1990. évi XXX. törvény. Hatályos 1990.09.15.

[692] Módosította az 1990. évi XXX. törvény. Hatályos 1990.09.15.

[693] Módosította az 1990. évi XXX. törvény. Hatályos 1990.09.15.

[694] Módosította az 1990. évi XXX. törvény. Hatályos 1990.09.15.

[695] Módosította az 1990. évi XXX. törvény. Hatályos 1990.09.15.

[696] Módosította az 1990. évi XXX. törvény. Hatályos 1990.09.15.

[697] Módosította az 1990. évi XXX. törvény. Hatályos 1990.09.15.

[698] Módosította az 1990. évi XXX. törvény. Hatályos 1990.09.15.

[699] Módosította az 1990. évi XXX. törvény. Hatályos 1990.09.15.

[700] Módosította az 1990. évi XXX. törvény. Hatályos 1990.09.15.

[701] Módosította az 1990. évi XXX. törvény. Hatályos 1990.09.15.

[702] Módosította az 1990. évi XXX. törvény. Hatályos 1990.09.15.

[703] Módosította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 68. §-a. Hatályos 1992.03.13.

[704] Módosította az 1990. évi XXX. törvény. Hatályos 1990.09.15.

[705] Beiktatta a 161/1992. (XII. 15.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1992.12.15.

[706] Hatályon kívül helyezte a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[707] Hatályon kívül helyezte a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[708] Megállapította a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 72. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[709] Megállapította a 203/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet 71. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[710] Beiktatta a 106/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 12. §-a. Hatályos 1992.07.01.

[711] Módosította a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1996.05.13.

[712] Beiktatta a 183/1994. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. §-a. Hatályos 1995.01.01.

[713] Módosította a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 39. § (4) bekezdése. Hatályos 1995.12.27.

[714] Beiktatta a 159/1996. (X. 25.) Korm. rendelet 6. §a (ld. Melléklet). Hatályos 1997.01.01.

[715] A IX. melléklet B) részéból az "egyedül" szavakat és az "Ez idő alatt házasságba nem éltem" mondatokat megsemmisítette a 32/1997. (V. 16.) AB határozat. Az új szöveg hatályos 1997.12.31.

Tartalomjegyzék