15/1990. (V. 14.) BM rendelet

a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról

A rendőrségről szóló 39/1974. (XI. 1.) MT rendelet 15. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem:

1. §

A rendelet hatálya a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: törvény) szerinti rendezvényekre terjed ki.

2. §

(1) A közterületen tartandó rendezvény (a továbbiakban: bejelentéshez kötött rendezvény) megtartására vonatkozó bejelentés elbírálására a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányság, a fővárosban a Budapesti Rendőrfőkapitányság vezetője (a továbbiakban: vezető) jogosult.

(2) Az illetékes vezetők jogkörüket akkor is önállóan gyakorolják, ha a rendezvény helyszíne több rendőrkapitányság működési területét érinti.

(3) A döntés előkészítését és az ezzel összefüggő ügyintézői feladatokat a rendőrkapitányságokon a közrendvédelmi szerv (osztály, alosztály, csoport), a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányság Közrendvédelmi Osztálya (a továbbiakban: közrendvédelmi szerv) végzi.

(4) A személyesen benyújtott bejelentés átvétele, a szóbeli bejelentés jegyzőkönyvbe foglalása, hivatali munkaidő alatt a közrendvédelmi szerv, egyébként a rendőrkapitányság ügyeleti szolgálata, a fővárosban a Budapesti Rendőrfőkapitányság Központi Ügyeleti Osztálya feladata.

(5)[1] A levélben, telefaxon érkezett bejelentést írásbeli bejelentésnek kell tekinteni.

(6) A személyesen és írásban benyújtott bejelentésről az átvevő rendőri szerv két példányban igazolást állít ki. Ebből egy példányt a bejelentést benyújtónak átad, egy példányt pedig a bejelentéshez csatol. A szóban tett bejelentést az arról készült jegyzőkönyv igazolja, melynek egy példányát a bejelentőnek kell átadni, aki az átvételt a rendőrségi példányon aláírásával igazolja. A bejelentés idejét a felvett jegyzőkönyv, illetve a kiállított igazolás a nap és az óra pontos megjelölésével tartalmazza.

3. §

(1) A rendőrség csak a törvény 7. §-ában előírt adatokat igényelheti. Ha a bejelentés azokat nem vagy hiányosan tartalmazza, akkor a közrendvédelmi szerv - a személyesen benyújtott vagy szóban tett bejelentés esetén az átvevő, illetve a bejelentést felvevő rendőri szerv - hívja fel a szervező figyelmét, határidő megjelölésével, a hiány pótlására. Postán érkezett bejelentés esetén - a rendezvény tervezett időpontjától függően - a hiánypótlásra való felhívás írásban, postai úton vagy közvetlen megkereséssel történik. A felhívás másodpéldányát, illetve a megkeresésről készült feljegyzést az ügyirathoz kell csatolni.

(2) A személyesen benyújtott bejelentés hiánypótlását a szervező helyben, azonnal elvégezheti. Ha a hiány helyben nem pótolható - szóbeli és írásos bejelentésnél egyaránt - a hiánypótlásra történt felhívást és a megjelölt határidőt jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) Hiánypótlásra legkorábbi határidőként a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőző harmadik nap jelölhető meg.

(4) Ha a szervező az (1) bekezdés szerinti hiánypótlást a megjelölt határidőn belül elvégzi, a bejelentést időben és szabályszerűnek kell tekinteni. Ha a hiányt határidőre nem pótolja, a vezető a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

4. §

(1) A rendőri szervhez beérkezett bejelentést azonnal át kell adni az illetékes közrendvédelmi szerv vezetőjének, akadályoztatása esetén helyettesének vagy megbízottjának.

(2) A közrendvédelmi szerv vezetője a bejelentés beérkezését a vezetőnek haladéktalanul, szóban jelenti.

(3) A közrendvédelmi szerv vezetője a bejelentés tartalmi vizsgálatát követően:

a) megállapítja, hogy a bejelentés tartalmazza-e a törvény 7. §-ában felsorolt adatokat, illetve azok pótlására történt-e felhívás. Ha szükséges, a hiány pótlására intézkedik,

b)[2] tájékoztatja azoknak a szolgálati ágaknak a vezetőit, akiknek szakvéleménye szükséges annak eldöntéséhez, hogy a tervezett rendezvény megtartása nem ütközik-e a törvény valamelyik rendelkezésébe, illetőleg nem szükséges-e a törvény 8. §-a (1) bekezdésének alkalmazása.

(4) A megkeresett szervek vezetői a rendezvény megtartásával kapcsolatos szakvéleményeket a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, írásban közlik a közbiztonsági szerv vezetőjével.

(5) A közrendvédelmi szerv - figyelemmel a törvény 8. §-ára - tájékozódik, hogy a bejelentett rendezvény tervezett ideje és helye nem veszélyezteti-e súlyosan népképviseleti szerv, vagy bíróság zavartalan működését, illetőleg nem jár-e a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével, Az esetleges megtiltást megalapozó körülményre hívja fel a szervező figyelmét és tájékoztassa, hogy ez a hely vagy időpont megváltoztatásával elhárítható.

(6) Ha a szervezők által tervezett rendezői létszámot a közrendvédelmi szerv kevésnek tartja, - tájékoztató jelleggel - erre felhívja a szervező figyelmét, és azt az egyeztetésről készült jegyzőkönyvbe foglalja.

5. §

(1) A közrendvédelmi szerv vezetője a bejelentést a szakvéleményekkel, a 4. § (5) bekezdésében meghatározott adatokkal, a szervezőkkel folytatott egyeztetésről készült jegyzőkönyvekkel és egyéb iratokkal döntés végett haladéktalanul a vezető elé terjeszti. A vezető a bejelentés beérkezését követően 48 órán belül dönt a rendezvény esetleges megtiltása kérdésében, illetve állást foglal, hogy a rendezvény megtartása a törvény rendelkezéseinek megfelel-e.

(2) A bejelentéshez kötött rendezvény megtiltásáról a vezető államigazgatási határozatban dönt. A határozat indoklási részének minden esetben tartalmaznia kell a rendezvény megtiltásának törvényen alapuló konkrét okát.

(3) A határozatot a hatósághoz történt beérkezéstől számított 72 órán belül saját kézbesítő útján, az erre vonatkozó jogszabály szerint kell kézbesíteni. Az irat kézbesíthető - a bejelentésben megjelölt - a szervezők képviseletére jogosult személynek, távollétében a rendező szerv vagy a rendezők bármelyikének.

6. §

(1) Ha a bejelentésből megállapítható, hogy a tervezett rendezvény bejelentése, megtartása a törvény rendelkezéseibe ütközik, de előzetesen nem tiltható meg, a rendőrség a szervezőt erre írásban figyelmezteti.

(2) Ha a bejelentésből, vagy más módon egyértelműen megállapítható, hogy a tervezett rendezvény a törvény 2. § (3) bekezdésében foglaltakba fog ütközni, vagy a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve fognak megjelenni, vagy a rendezvényt a bejelentésnek a törvény 7. § a) és b) pontjai követelményeinek megfelelő tartalmától eltérően fogják megtartani, a figyelmeztetésnek tartalmaznia kell a jogkövetkezményekre - az esetleges feloszlatásra - vonatkozó felhívást is.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményekre való figyelmeztetést a vezető nemcsak a szervezővel közli, hanem a helyileg szokásos módon (pl. a tömegtájékoztatási eszközöket is igénybe véve) nyilvánosságra is hozza. Így jár el akkor is, ha a rendezvényre várhatóan nagy létszámú résztvevő készül, de annak megtartását - a bejelentésben megjelölt helyszínen, vagy időben - megtiltotta.

7. §

(1) A rendezvény megtiltásáról szóló határozat egy példányát a közrendvédelmi szerv eljuttatja, illetve átadja a közrend és közbiztonság fenntartásában közreműködő rendőri ágak vezetőinek is. A fővárosban a közrendvédelmi szerv vezetője a rendezvény megtiltásáról szóban a rendezvénnyel érintett kerületi rendőrkapitányságok vezetőjét is értesíti. A vezetőket azokról a bejelentésekről is tájékoztatja, amelyek nem felelnek meg a rendezvény előzetes bejelentésére, szervezésére vonatkozó törvényi feltételeknek.

(2) A rendőrkapitányság vezetői a rendezvény tudomásul vételét vagy megtiltását, illetve a törvény rendelkezéseibe ütköző rendezvény bejelentését a rendőr-főkapitányság vezetőjének jelentik.

(3) Ha bármely rendőri szerv tudomására jut, hogy bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés nélkül, a rendezvényt megtiltó határozat ellenére, vagy a bejelentéstől eltérő módon szerveznek, a rendezvény (tervezett) helye szerint illetékes közrendvédelmi szerv vezetőjét azonnal értesíti. A közrendvédelmi szerv vezetője az információt azonnal jelenti a vezetőnek, egyidejűleg értesíti a 7. § (1) bekezdésében meghatározott szervek vezetőit.

8. §

A rendezvény megtiltásáról szóló határozat bírósági felülvizsgálata során, valamint a feloszlatás jogellenességének megállapítása iránt indított perben, ha a bíróság szükségesnek tartja a felek meghallgatását, a rendőrséget a vezető által kijelölt személy képviseli.

9. §

(1) A vezető hatáskörébe tartozik a rendőrség rendezvényen jelenlévő képviselőjének (a továbbiakban: rendbiztos) és a biztosítás parancsnokának kijelölése. A vezető döntése alapján a két feladatkört egy személy is elláthatja. A területileg illetékes rendőrhatóságot a törvény hatálya alá tartozó rendezvényen a rendbiztos képviseli.

(2) Rendbiztost kell kijelölni minden olyan rendezvényre, melyen a szervezők a rend fenntartásához a rendőrség közreműködését kérték. A rendbiztos - a magánlakásban megtartásra kerülő rendezvények kivételével - más esetekben is kijelölhető.

10. §

(1) A közrendvédelmi szerv a bejelentés tudomásul vételéről értesíti:

a) a 7. § (1) bekezdésében meghatározott szervek vezetőit;

b) ha a tudomásul vett rendezvény közúton kerül megtartásra, a közút kezelőjét a rendezvény helyének és időpontjának megjelölésével;

c) a fővárosban a rendezvény által érintett rendőrkapitányság vezetőjét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítések végrehajtásáról a közbiztonsági szerv feljegyzést készít.

11. §

A törvény 9. §-ának (3) bekezdésében foglalt esetben a közbiztonsági szerv a rendezvény új időpontjáról haladéktalanul értesíti a 7. § (1) bekezdésében meghatározott szervek vezetőit, illetve ha a rendezvényt közúton tartják, a közút kezelőjét.

12. §

A rendbiztos köteles:

a) a rendezvényt megelőzően felvenni a kapcsolatot a szervezőkkel és tájékozódni, hogy a rend fenntartása érdekében milyen intézkedéseket tettek, illetve terveznek;

b) a szervezőkkel egyeztetni a rendezvény rendjének biztosításában kérésükre közreműködő rendőri (és együttműködő) erők feladatát, tevékenységét, illetve a rendezőkkel való együttműködés formáit;

c) a rendezvény rendőri biztosítási tervének elkészítésében közreműködni;

d) a rendezvényen jelen lenni és a szervezők kérésére a rend fenntartásában közreműködni, a rendezvényt megzavaró személyeket személyesen vagy a biztosításra kivezényelt, illetve helyszínre hívott rendőri és együttműködő erők bevonásával eltávolítani;

e) figyelemmel kísérni a rendezvény törvényességét, továbbá bejelentéshez kötött rendezvény esetén azt is, hogy a megtartásra a bejelentésben foglaltaknak megfelelően kerül-e sor;

f) a rendezvény résztvevőinek törvényességet veszélyeztető magatartása esetén a szervező figyelmét felhívni törvényi kötelezettségére, illetve a szervező javaslatára, kérésére vagy a biztosítás parancsnokának utasítására rendőri intézkedésekkel közreműködni a rend helyreállításában;

g) együttműködni a rendezvény biztosítására helyszínre vezényelt rendőri és együttműködő erők parancsnokával;

h) soron kívül jelentést tenni a biztosítás parancsnokának, a szerv vezetőjének, illetve a rendőrkapitányság (Budapesten a rendőr-főkapitányság) ügyeletének minden olyan eseményről, amely a rendezvény feloszlatásához, a közlekedés rendjének biztosításához rendőri erők helyszínre irányítását teszi szükségessé;

i) a rendezvényt követően észrevételeiről, intézkedéseiről írásos jelentést készíteni.

13. §

(1) Bejelentéshez kötött rendezvény biztosítására, a közlekedés rendjének fenntartására, esetleges feloszlatására a biztosítás parancsnoka tervet készít, melyet a vezető hagy jóvá. A terv tartalmazza azt is, hogy a szervezők kérésére a rendezvény rendjének fenntartásában milyen erők, milyen formában működjenek közre.

(2) Tervet kell készíteni a nagyobb tömegek részvételével középületekben tartott - bejelentési kötelezettség alá nem tartozó - rendezvényeken a szervezők kérésére a rend fenntartásában részt vevő rendőri erők feladataira, tevékenységére is.

14. §

A rendezvény a törvény 12. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tilalomba ütközik, ha a rendezvényen akár egy személy is fegyveresen vagy felfegyverkezve jelenik meg.

15. §

(1) Ha a rendbiztos a rendezvényen megállapítja, hogy a gyülekezési jog gyakorlása törvénysértő és a rendőrséget feloszlatási kötelezettség terheli, azt jelenti a vezetőnek. A rendezvény feloszlatására, illetve a rendőri karhatalmi feladatok megkezdésére a vezető ad parancsot.

(2) A törvénybe ütköző rendezvény a feloszlatás szempontjából egy megítélés alá esik a bejelentés nélkül tartott rendezvénnyel.

(3) A rendőrség a rendezvény feloszlatásakor jól hallható módón - hangosbeszélőn - figyelmezteti a résztvevőket, hogy ha nem hagynak fel a törvénysértő magatartásukkal, illetőleg a helyszínről önként nem távoznak el, akkor a rendőrség - akár kényszerítő eszköz igénybevételével is - szétoszlatja a rendezvényt. A rendőrség azt is közli, hogy a rendezvény helyszínét milyen irányban hagyják el. Ha a figyelmeztetés nem vezet eredményre, azt kétszer meg kell ismételni.

(4) A tömeg oszlatására - a rendőri kényszerítő eszközök alkalmazására - akkor kerülhet sor, ha a felszólítás és a további két alkalommal megismételt figyelmeztetés ellenére a tömeg nem oszlik szét.

(5) A rendezvény feloszlatása során, ha a tömeg magatartására figyelemmel erre lehetőség van, a rendőrség első intézkedésként igazoltatásokat foganatosít és azokról igazoltató lapokat állít ki. A tömegoszlatás tényleges megkezdésére akkor kerülhet sor, ha a tömeg a felszólítások, illetve az igazoltatások ellenére nem oszlik szét. A tömegoszlatást a karhatalmi feladatokra vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

16. §

A rendőrség képviselője a törvény 12. §-ának (3) bekezdése alapján a bejelentéshez nem kötött rendezvényen is jelen lehet, a szervező kérésére a rendezvény rendjének biztosításban közreműködik és intézkedik a rendezvényt megzavaró személy eltávolításáról. Az ilyen rendezvény feloszlatására is intézkedhet.

17. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Gál Zoltán s. k.,

belügyminisztériumi államtitkár