39/1974. (XI. 1.) MT rendelet
a rendőrségről
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1974. évi 17. számú törvényerejű rendeletének 12. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli.
A rendőrség feladata és szervezete
1. §[1]
A rendőrség feladata a közbiztonság védelme, a közlekedés rendjének, meghatározott személyeknek és objektumoknak a biztosítása, a hatáskörébe utalt igazgatásrendészeti feladatok ellátása.
2. §
A rendőrség fegyveres testület és a "Magyar Népköztársaság Rendőrsége" nevet viseli.
3. §[2]
4. §
(1)[3]
(2) A rendőri szervek illetékességi területét általában az államigazgatási területi beosztásra figyelemmel a belügyminiszter állapítja meg.
(3) A rendőrség állományának kiképzésére és továbbképzésére, valamint a közrend biztosítása érdekében történő felhasználására a belügyminiszter tanintézeteket és karhatalmi alakulatokat szervezhet.
5. §
A rendőrség állományába való felvételt és a szolgálati viszonyt külön jogszabály határozza meg.
A rendőrség hatásköre és működése
6. §[4]
7. §
A rendőrség a bűnözés elleni harcban:
a) intézkedéseket foganatosít a bűncselekmények megelőzése, felderítése, illetőleg az előkészületben levő vagy megkezdett bűncselekmények véghezvitelének megakadályozása érdekében;
b) a hatáskörébe utalt bűncselekmények esetében lefolytatja a nyomozást;
c) a jogszabályban megállapított kényszerintézkedéseket alkalmazza a közbiztonságot vagy a szocialista társadalmi rendünket megsértő (jogsértő) személyekkel szemben;
d)[5] felkutatja az eltűnt személyeket; rendkívüli halál esetén lefolytatja a hatáskörébe utalt eljárást,
e)[6] ellenőrzi a Btk. 38. §-a (2) bekezdésének 1-4. pontjában felsorolt közügyektől eltiltást, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltás végrehajtását és e mellékbüntetések végrehajtása érdekében intézkedéseket tehet,
f)[7] külön jogszabály rendelkezései szerint közreműködik a pártfogó felügyelet végrehajtásában,
g)[8] ellátja a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség tagságából adódó feladatait.
8. §
A rendőrség a közrend védelme érdekében:
a) körzetmegbízotti, járőr és őrszolgálatot szervez, őrzi a kijelölt épületeket, létesítményeket, biztosítja a fontosabb közúti, vasúti, vízi és légi szállításokat, továbbá felügyeletet és ellenőrzést gyakorol a polgári fegyveres őrségek működése felett, gondoskodik az üzemrendészeti szervek bűnügyi képzéséről;
b) biztosítja a nagyobb ünnepségek, rendezvények, felvonulások és sportesemények rendjét;
c) védi minden állampolgár élet- és vagyonbiztonságát;
d) elemi csapások, nagyobb rendkívüli események színhelyén gondoskodik a közbiztonság, a rend fenntartásáról, illetőleg helyreállításáról, biztosítja és összehangolja a különböző mentőegységek zavartalan munkáját, továbbá közreműködik az élet- és vagyonmentésben;
e) elővezetést foganatosít a jogszabályokban meghatározott esetekben és feltételek mellett, végrehajtásuk érdekében a szükséges kényszerítő eszközt alkalmazhatja;
f) más állami és társadalmi szervezetekkel együttesen a hatályos jogszabályoknak megfelelően harcot folytat társadalomellenes jelenségek ellen, amelyek bűncselekmények elkövetését idézhetik elő;
g) közreműködik a gyermek- és fiatalkorúak védelmére vonatkozó rendelkezések végrehajtásában; ennek során gondoskodik a szülői felügyelet nélkül hagyott gyermekek és fiatalkorúak átmeneti gondozásba vételéről, illetőleg szüleiknek történő átadásáról;
h) azonnali segítségnyújtásról intézkedik azoknak a személyeknek a részére, akik nyilvános helyen balesetet szenvedtek, vagy magatehetetlen állapotba kerültek;
i) segítséget nyújt hivatalos személyeknek a szolgálati kötelezettségük ellátásában azokban az esetekben, amikor azok törvényes eljárásait akadályozzák;
j) együttműködik az egészségügyi szervekkel a ragályos, súlyos fertőző betegségek leküzdésében:
k) ellenőrzi a közterületek tisztántartására vonatkozó szabályok megtartását.
9. §
A rendőrség a közlekedés rendjének védelme érdekében:
a) biztosítja a közúti közlekedés rendjét, ideiglenes forgalmi korlátozásokat rendel el és szüntet meg; a belügyminiszter által meghatározott helységek forgalmas útvonalain, irányítja a közúti forgalmat;
b)[9] közbiztonsági és rendészeti szempontból ellenőrzi a közúti forgalomban résztvevő járműveket, azok forgalmi okmányait, illetőleg vezetői igazolványokat, a gépjárművek műszaki állapotát, segíti a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium illetékes szerveit a jogszabályban hatáskörükbe utalt ellenőrzési feladatok ellátásában;
c) lefolytatja a nyomozást a hatáskörébe tartozó közúti, vasúti, vízi és légi közlekedési balesetek ügyében; közlekedési szabálysértés esetén figyelmeztetést alkalmaz, vagy a helyszínen bírságol, illetőleg feljelentést teszt;
d) széles körű propaganda tevékenységet fejt ki a közlekedési balesetek megelőzésére, a közlekedési szabályok megtartása érdekében, a járművezetők és általában a lakosság körében; irányítja és szervezi az állami és társadalmi szervek együttműködését a közlekedés biztonsága érdekében végzett balesetmegelőzési, ismeretterjesztő és propaganda tevékenység vonatkozásában; gondoskodik a közlekedésbiztonsági tanácsok folyamatos működéséről;
e) engedélyezi a gépjármű-, és kerékpárversenyek tartását;
f) jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a közúti, vízi és légi közlekedésrendészeti igazgatás körébe tartozó engedélyezési tevékenységet, illetőleg abban közreműködik;
g) közreműködik a polgári repülőtereken és azok körzetében létesítendő építkezések engedélyezési eljárásában.
10. §
(1)[10] A rendőrség az igazgatásrendészeti feladatainak ellátása során:
a) gondoskodik az ország lakosságának személyi igazolvánnyal történő ellátásáról, a lakcímbejelentési szabályok betartásának ellenőrzéséről;
b)[11]
c)[12]
d) végzi a külföldiek ellenőrzését, engedélyezi tartózkodásukat és letelepedésüket az ország területén, gondoskodik a vízumkiadásról és az idegenrendészeti hatósági feladatok ellátásáról;
e) ellátja az állampolgársági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos feladatokat, eljár az állampolgárság hivatalból történő megállapításában, javaslatot tesz a magyar állampolgárságnak honosítással, illetőleg visszahonosítással való megadására, valamint elbocsátással vagy megfosztással való megszüntetésére;
f) központilag nyilvántartja az elkövetett bűncselekményeket és a bíróságok által elítélteket; az utóbbi személyekről (előéletükről) a bíróságok, az ügyészségek, a nyomozó hatóságok és az országos hatáskörű szervek vezetőinek, valamint a fővárosi, megyei tanács elnökének megkeresésére közlést ad;
g)[13]
h) kiadja a hatósági erkölcsi bizonyítványokat;
i) lefolytatja az eljárást a hatáskörébe utalt szabálysértések miatt;
j) ellátja az ipari célokat szolgáló robbantóanyagok, polgári kézi lőfegyverek, lőszerek, légfegyverek, riasztópisztolyok és a nem katonai jellegű lőterek rendészetével kapcsolatos feladatokat;
k) véleményezi az italmérési, zárórameghosszabbítási, valamint tánc-, zene- és kártyajátszási engedélyekre vonatkozó kérelmeket;
l) ellátja a kábítószerek, valamint a sugárzó anyagok és készítmények, továbbá a sokszorosítógépek rendészeti felügyeletét:
m)[14]
n) eljár a rendőrség hatáskörébe utalt talált dolgok ügyében.
o)[15] engedélyezi a rendszámtábla gyártását;
p)[16] a trolibusz és a külön jogszabályban meghatározott esetek kivételével a gépjármű, a mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija forgalomba helyezésekor kiadja a forgalmi engedélyt, és meghatározza a járműre kiadható, megvásárolható rendszámot;
q)[17] gondoskodik a vezetői engedélyek, a járművezetői engedélyek, a forgalmi engedéllyel és rendszámtáblával ellátott járművek nyilvántartásáról;
r)[18] jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a közúti közlekedési igazgatás körébe tartozó engedélyezési tevékenységet, illetőleg abban közreműködik.
(2)[19] A gépjármű forgalmi engedélyét és a rendszámtáblát a gépjárművet értékesítő cég és cégnek nem minősülő egyéni vállalkozó is kiadhatja, ha erre a rendőrség feljogosította.
A rendőrség eljárásának alapvető szabályai
11. §
A rendőrség a nyomozás során a Büntető Eljárási Törvényben meghatározottak szerint jár el, az abban meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
12. §[20]
13. §
(1) A közrend és a közbiztonság megsértése vagy veszélyeztetése esetén a rendőr jogosult és köteles bárkivel szemben szolgálatilag fellépni. A rendőr olyan esetben szolgálaton kívül is jogosult és köteles fellépni, ha szolgálatban levő rendőr nincs jelen vagy a szolgálatban levő rendőrt intézkedésében segíteni kell.
(2)[21] A rendőr jogosult és köteles igazoltatni azt a személyt, akinek igazoltatása - személyazonosságának megállapítása érdekében - szükséges. Bűncselekmény és szabálysértés elkövetésének gyanúja esetén járművet, csomagot átvizsgálhat. A közrend és a közbiztonság megsértése vagy veszélyeztetése esetén a rendőr adatokról, tényekről az állampolgároktól felvilágosítást kérhet. A fegyveres erők és a fegyveres testületek tagjaival szembeni rendőri intézkedés szabályait a belügyminiszter az illetékes miniszterekkel és a Munkásőrség országos parancsnokával egyetértésben állapítja meg.
(3)[22] A rendőr a belügyminiszter által meghatározott esetekben jogosult személyt előállítani. Az előállítás foganatosítása előtt megvizsgálhatja, hogy az előállítandó személynél van-e támadásra alkalmas eszköz. Az előállított ügyében a rendőrhatóságnak azonnal, legkésőbb négy órán belül kivételesen indokolt esetben pedig nyolc órán belül döntést kell hozni és intézkedni kell a szabadonbocsátásról vagy őrizetbevételéről.
(4)[23]
(5)[24] A rendőrség őrizetbevételre a következők szerint jogosult:
a) Az előállított személyt 24 órai időtartamra jogosult őrizetbe venni, ha az őrizetbevételt a személyazonosság megállapítása, vagy az őrizetbe vett személy érdeke (túlittas, ön- vagy közveszélyes állapot) szükségessé teszi.
b) A bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével alaposan gyanúsítható személy őrizetbevételének a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény, illetve a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény rendelkezései alapján van helye.
c)[25]
(6) A rendőr szabálysértés esetén figyelmeztetést alkalmaz, vagy a helyszínen bírságol vagy feljelentést tesz. Joga van rendszeresített eszközök alkalmazására (alkoholszonda, fényképezés stb.).
(7)[26]
(8) A rendőr gondoskodik az utcákon, közterületeken és egyéb nyilvános helyeken erősen ittas állapotban tartózkodó személyek egészségügyi kijózanító szobába szállításáról.
(9) Bűncselekmény elkövetőjének üldözése és elfogása, valamint a baleset áldozatának elszállítása érdekében a rendőr jogosult közhasználatú, közületi és egyéb járművet igénybevenni. A rendőr nem veheti igénybe az államhatalom és az államigazgatás legfelsőbb szervei, továbbá a belügyminiszter által utasításban meghatározott állami és társadalmi szervek vezetőinek, valamint a külállamok képviseleti szerveinek megkülönböztetett jelzésű járműveit.
(10) A rendőr köteles szolgálata jogszerű teljesítése közben intézkedéseinek érvényt szerezni, ennek érdekében joga van kényszerítő eszközök alkalmazására. Ilyenek: testi kényszer, bilincs használata, szolgálati kutya alkalmazása, gumibot használata és a jogszabályban meghatározott esetekben fegyverhasználat.
(11) A rendőrség jogosult a közrendet és közbiztonságot veszélyeztető cselekmények meggátlása érdekében az állampolgárok, így különösen az önkéntes rendőrök segítségét igénybe venni.
(12)[27] Hivatalok épületeibe, vállalatok területére, nyilvános vagy a közönség befogadására szolgáló, illetőleg a közönség részére nyitvaálló helyiségbe vagy területre, valamint magánlakásba a rendőr a bűncselekményt elkövető üldözése és elfogása, valamint a bűncselekmény megszakítása érdekében, felkérésre és segélykiáltásra bármikor beléphet. A belügyminiszter utasításban határozza meg azoknak az állami és társadalmi szerveknek a helyiségeit, ahová a rendőr csak külön engedély alapján léphet be.
Vegyes rendelkezések
14. §
(1) Azokban a községekben, városokban, ahol a rendőrség körzeti megbízotti szolgálatot szervez, a tanácsok végrehajtó bizottsága gondoskodik a körzeti megbízotti szolgálathoz szükséges helyiségről.
(2)[28]
(3)[29] Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy szabályozza a vezetői engedély, járművezetői engedély, a járművezetői igazolvány, a forgalmi engedély, a rendszámtábla használatának feltételeit, helyszíni elvételük és visszavonásuk - a járművezetői igazolvány kivételével -, kiadásuk rendjét, tartalmi, formai követelményüket.
15. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik. Egyidejűleg a 154/1950. (VI. 3.) MT számú rendelet hatályát veszti.
Fock Jenő s. k.,
a Minisztertanács elnöke
Lábjegyzetek:
[1] Módosította a 26/1990. (II. 14.) MT rendelet 8. § b) pontja. Hatályos 1990.02.14.
[2] Hatályon kívül helyezte a 83/1990. (IV. 27.) MT rendelet 2. §-a. Hatálytalan 1990.04.27.
[3] Hatályon kívül helyezte a 83/1990. (IV. 27.) MT rendelet 2. §-a. Hatálytalan 1990.04.27.
[4] Hatályon kívül helyezte a 26/1990. (II. 14.) MT rendelet 8. § b) pontja. Hatálytalan 1990.02.14. Módosítani rendelte továbbá 1990.03.15-ei hatállyal a 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 12. § (1) bekezdése. A módosítás nem hajtható végre.
[5] Megállapította a 48/1984. (XI. 21.) MT rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 1984.11.21.
[6] Módosította a 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 12. § (1) bekezdése. Hatályos 1990.03.15.
[7] Beiktatta a 48/1984. (XI. 21.) MT rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 1984.11.21.
[8] Beiktatta a 48/1984. (XI. 21.) MT rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 1984.11.21.
[9] Módosította a 4/1990. (VII. 11.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 1990.08.01.
[10] Számozását módosította a 4/1990. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1990.08.01.
[11] Hatályon kívül helyezte a 87/1989. (VII. 31.) MT rendelet 3. §-a. Hatálytalan 1989.08.01.
[12] Hatályon kívül helyezte a 166/1991. (XII. 26.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatálytalan 1992.01.01.
[13] Hatályon kívül helyezte a 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 12. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.
[14] Hatályon kívül helyezte a 41/1989. (V. 7.) MT rendelet 1. §-a. Hatálytalan 1989.05.07.
[15] Beiktatta a 4/1990. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1990.08.01.
[16] Beiktatta a 4/1990. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1990.08.01.
[17] Beiktatta a 4/1990. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1990.08.01.
[18] Beiktatta a 4/1990. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1990.08.01.
[19] Beiktatta a 4/1990. (VII. 11.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 1990.08.01.
[20] Hatályon kívül helyezte az 1981. évi 25. törvényerejű rendelet 24. §-a. Hatálytalan 1982.01.01.
[21] Megállapította a 48/1984. (XI. 21.) MT rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 1984.11.21.
[22] Megállapította a 48/1984. (XI. 21.) MT rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 1984.11.21.
[23] Hatályon kívül helyezte a 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 12. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.
[24] Megállapította a 48/1984. (XI. 21.) MT rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 1984.11.21.
[25] Megállapította a 154/1989. (XII. 29.) MT rendelet 1. §-a. Hatályos 1989.12.29.
[26] Hatályon kívül helyezte a 26/1990. (II. 14.) MT rendelet 8. § b) pontja. Hatálytalan 1990.02.14. Hatályon kívül helyezte továbbá a 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 12. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.
[27] Módosította a 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 12. § (1) bekezdése. Hatályos 1990.03.15.
[28] Hatályon kívül helyezte a 83/1990. (IV. 27.) MT rendelet 2. §-a. Hatálytalan 1990.04.27.
[29] Beiktatta a 4/1990. (VII. 11.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1990.08.01.