Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni bennük a Jogkódex?

...Bővebben...

39/1974. (XI. 1.) MT rendelet

a rendőrségről

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1974. évi 17. számú törvényerejű rendeletének 12. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli.

A rendőrség feladata és szervezete

1. §[1]

A rendőrség feladata a közbiztonság védelme, a közlekedés rendjének, meghatározott személyeknek és objektumoknak a biztosítása, a hatáskörébe utalt igazgatásrendészeti feladatok ellátása.

2. §

A rendőrség fegyveres testület és a "Magyar Népköztársaság Rendőrsége" nevet viseli.

3. §[2]

4. §

(1)[3]

(2) A rendőri szervek illetékességi területét általában az államigazgatási területi beosztásra figyelemmel a belügyminiszter állapítja meg.

(3) A rendőrség állományának kiképzésére és továbbképzésére, valamint a közrend biztosítása érdekében történő felhasználására a belügyminiszter tanintézeteket és karhatalmi alakulatokat szervezhet.

5. §

A rendőrség állományába való felvételt és a szolgálati viszonyt külön jogszabály határozza meg.

A rendőrség hatásköre és működése

6. §[4]

7. §

A rendőrség a bűnözés elleni harcban:

a) intézkedéseket foganatosít a bűncselekmények megelőzése, felderítése, illetőleg az előkészületben levő vagy megkezdett bűncselekmények véghezvitelének megakadályozása érdekében;

b) a hatáskörébe utalt bűncselekmények esetében lefolytatja a nyomozást;

c) a jogszabályban megállapított kényszerintézkedéseket alkalmazza a közbiztonságot vagy a szocialista társadalmi rendünket megsértő (jogsértő) személyekkel szemben;

d)[5] felkutatja az eltűnt személyeket; rendkívüli halál esetén lefolytatja a hatáskörébe utalt eljárást,

e)[6] ellenőrzi a Btk. 38. §-a (2) bekezdésének 1-4. pontjában felsorolt közügyektől eltiltást, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltás végrehajtását és e mellékbüntetések végrehajtása érdekében intézkedéseket tehet,

f)[7] külön jogszabály rendelkezései szerint közreműködik a pártfogó felügyelet végrehajtásában,

g)[8] ellátja a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség tagságából adódó feladatait.

8. §

A rendőrség a közrend védelme érdekében:

a) körzetmegbízotti, járőr és őrszolgálatot szervez, őrzi a kijelölt épületeket, létesítményeket, biztosítja a fontosabb közúti, vasúti, vízi és légi szállításokat, továbbá felügyeletet és ellenőrzést gyakorol a polgári fegyveres őrségek működése felett, gondoskodik az üzemrendészeti szervek bűnügyi képzéséről;

b) biztosítja a nagyobb ünnepségek, rendezvények, felvonulások és sportesemények rendjét;

c) védi minden állampolgár élet- és vagyonbiztonságát;

d) elemi csapások, nagyobb rendkívüli események színhelyén gondoskodik a közbiztonság, a rend fenntartásáról, illetőleg helyreállításáról, biztosítja és összehangolja a különböző mentőegységek zavartalan munkáját, továbbá közreműködik az élet- és vagyonmentésben;

e) elővezetést foganatosít a jogszabályokban meghatározott esetekben és feltételek mellett, végrehajtásuk érdekében a szükséges kényszerítő eszközt alkalmazhatja;

f) más állami és társadalmi szervezetekkel együttesen a hatályos jogszabályoknak megfelelően harcot folytat társadalomellenes jelenségek ellen, amelyek bűncselekmények elkövetését idézhetik elő;

g) közreműködik a gyermek- és fiatalkorúak védelmére vonatkozó rendelkezések végrehajtásában; ennek során gondoskodik a szülői felügyelet nélkül hagyott gyermekek és fiatalkorúak átmeneti gondozásba vételéről, illetőleg szüleiknek történő átadásáról;

h) azonnali segítségnyújtásról intézkedik azoknak a személyeknek a részére, akik nyilvános helyen balesetet szenvedtek, vagy magatehetetlen állapotba kerültek;

i) segítséget nyújt hivatalos személyeknek a szolgálati kötelezettségük ellátásában azokban az esetekben, amikor azok törvényes eljárásait akadályozzák;

j) együttműködik az egészségügyi szervekkel a ragályos, súlyos fertőző betegségek leküzdésében:

k) ellenőrzi a közterületek tisztántartására vonatkozó szabályok megtartását.

9. §

A rendőrség a közlekedés rendjének védelme érdekében:

a) biztosítja a közúti közlekedés rendjét, ideiglenes forgalmi korlátozásokat rendel el és szüntet meg; a belügyminiszter által meghatározott helységek forgalmas útvonalain, irányítja a közúti forgalmat;

b)[9] közbiztonsági és rendészeti szempontból ellenőrzi a közúti forgalomban résztvevő járműveket, azok forgalmi okmányait, illetőleg vezetői igazolványokat, a gépjárművek műszaki állapotát, segíti a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium illetékes szerveit a jogszabályban hatáskörükbe utalt ellenőrzési feladatok ellátásában;

c) lefolytatja a nyomozást a hatáskörébe tartozó közúti, vasúti, vízi és légi közlekedési balesetek ügyében; közlekedési szabálysértés esetén figyelmeztetést alkalmaz, vagy a helyszínen bírságol, illetőleg feljelentést teszt;

d) széles körű propaganda tevékenységet fejt ki a közlekedési balesetek megelőzésére, a közlekedési szabályok megtartása érdekében, a járművezetők és általában a lakosság körében; irányítja és szervezi az állami és társadalmi szervek együttműködését a közlekedés biztonsága érdekében végzett balesetmegelőzési, ismeretterjesztő és propaganda tevékenység vonatkozásában; gondoskodik a közlekedésbiztonsági tanácsok folyamatos működéséről;

e) engedélyezi a gépjármű-, és kerékpárversenyek tartását;

f) jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a közúti, vízi és légi közlekedésrendészeti igazgatás körébe tartozó engedélyezési tevékenységet, illetőleg abban közreműködik;

g) közreműködik a polgári repülőtereken és azok körzetében létesítendő építkezések engedélyezési eljárásában.

10. §

(1)[10] A rendőrség az igazgatásrendészeti feladatainak ellátása során:

a) gondoskodik az ország lakosságának személyi igazolvánnyal történő ellátásáról, a lakcímbejelentési szabályok betartásának ellenőrzéséről;

b)[11]

c)[12]

d) végzi a külföldiek ellenőrzését, engedélyezi tartózkodásukat és letelepedésüket az ország területén, gondoskodik a vízumkiadásról és az idegenrendészeti hatósági feladatok ellátásáról;

e) ellátja az állampolgársági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos feladatokat, eljár az állampolgárság hivatalból történő megállapításában, javaslatot tesz a magyar állampolgárságnak honosítással, illetőleg visszahonosítással való megadására, valamint elbocsátással vagy megfosztással való megszüntetésére;

f) központilag nyilvántartja az elkövetett bűncselekményeket és a bíróságok által elítélteket; az utóbbi személyekről (előéletükről) a bíróságok, az ügyészségek, a nyomozó hatóságok és az országos hatáskörű szervek vezetőinek, valamint a fővárosi, megyei tanács elnökének megkeresésére közlést ad;

g)[13]

h) kiadja a hatósági erkölcsi bizonyítványokat;

i) lefolytatja az eljárást a hatáskörébe utalt szabálysértések miatt;

j) ellátja az ipari célokat szolgáló robbantóanyagok, polgári kézi lőfegyverek, lőszerek, légfegyverek, riasztópisztolyok és a nem katonai jellegű lőterek rendészetével kapcsolatos feladatokat;

k) véleményezi az italmérési, zárórameghosszabbítási, valamint tánc-, zene- és kártyajátszási engedélyekre vonatkozó kérelmeket;

l) ellátja a kábítószerek, valamint a sugárzó anyagok és készítmények, továbbá a sokszorosítógépek rendészeti felügyeletét:

m)[14]

n) eljár a rendőrség hatáskörébe utalt talált dolgok ügyében.

o)[15] engedélyezi a rendszámtábla gyártását;

p)[16] a trolibusz és a külön jogszabályban meghatározott esetek kivételével a gépjármű, a mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija forgalomba helyezésekor kiadja a forgalmi engedélyt, és meghatározza a járműre kiadható, megvásárolható rendszámot;

q)[17] gondoskodik a vezetői engedélyek, a járművezetői engedélyek, a forgalmi engedéllyel és rendszámtáblával ellátott járművek nyilvántartásáról;

r)[18] jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a közúti közlekedési igazgatás körébe tartozó engedélyezési tevékenységet, illetőleg abban közreműködik.

(2)[19] A gépjármű forgalmi engedélyét és a rendszámtáblát a gépjárművet értékesítő cég és cégnek nem minősülő egyéni vállalkozó is kiadhatja, ha erre a rendőrség feljogosította.

A rendőrség eljárásának alapvető szabályai

11. §

A rendőrség a nyomozás során a Büntető Eljárási Törvényben meghatározottak szerint jár el, az abban meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

12. §[20]

13. §

(1) A közrend és a közbiztonság megsértése vagy veszélyeztetése esetén a rendőr jogosult és köteles bárkivel szemben szolgálatilag fellépni. A rendőr olyan esetben szolgálaton kívül is jogosult és köteles fellépni, ha szolgálatban levő rendőr nincs jelen vagy a szolgálatban levő rendőrt intézkedésében segíteni kell.

(2)[21] A rendőr jogosult és köteles igazoltatni azt a személyt, akinek igazoltatása - személyazonosságának megállapítása érdekében - szükséges. Bűncselekmény és szabálysértés elkövetésének gyanúja esetén járművet, csomagot átvizsgálhat. A közrend és a közbiztonság megsértése vagy veszélyeztetése esetén a rendőr adatokról, tényekről az állampolgároktól felvilágosítást kérhet. A fegyveres erők és a fegyveres testületek tagjaival szembeni rendőri intézkedés szabályait a belügyminiszter az illetékes miniszterekkel és a Munkásőrség országos parancsnokával egyetértésben állapítja meg.

(3)[22] A rendőr a belügyminiszter által meghatározott esetekben jogosult személyt előállítani. Az előállítás foganatosítása előtt megvizsgálhatja, hogy az előállítandó személynél van-e támadásra alkalmas eszköz. Az előállított ügyében a rendőrhatóságnak azonnal, legkésőbb négy órán belül kivételesen indokolt esetben pedig nyolc órán belül döntést kell hozni és intézkedni kell a szabadonbocsátásról vagy őrizetbevételéről.

(4)[23]

(5)[24] A rendőrség őrizetbevételre a következők szerint jogosult:

a) Az előállított személyt 24 órai időtartamra jogosult őrizetbe venni, ha az őrizetbevételt a személyazonosság megállapítása, vagy az őrizetbe vett személy érdeke (túlittas, ön- vagy közveszélyes állapot) szükségessé teszi.

b) A bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével alaposan gyanúsítható személy őrizetbevételének a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény, illetve a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény rendelkezései alapján van helye.

c)[25]

(6) A rendőr szabálysértés esetén figyelmeztetést alkalmaz, vagy a helyszínen bírságol vagy feljelentést tesz. Joga van rendszeresített eszközök alkalmazására (alkoholszonda, fényképezés stb.).

(7)[26]

(8) A rendőr gondoskodik az utcákon, közterületeken és egyéb nyilvános helyeken erősen ittas állapotban tartózkodó személyek egészségügyi kijózanító szobába szállításáról.

(9) Bűncselekmény elkövetőjének üldözése és elfogása, valamint a baleset áldozatának elszállítása érdekében a rendőr jogosult közhasználatú, közületi és egyéb járművet igénybevenni. A rendőr nem veheti igénybe az államhatalom és az államigazgatás legfelsőbb szervei, továbbá a belügyminiszter által utasításban meghatározott állami és társadalmi szervek vezetőinek, valamint a külállamok képviseleti szerveinek megkülönböztetett jelzésű járműveit.

(10) A rendőr köteles szolgálata jogszerű teljesítése közben intézkedéseinek érvényt szerezni, ennek érdekében joga van kényszerítő eszközök alkalmazására. Ilyenek: testi kényszer, bilincs használata, szolgálati kutya alkalmazása, gumibot használata és a jogszabályban meghatározott esetekben fegyverhasználat.

(11) A rendőrség jogosult a közrendet és közbiztonságot veszélyeztető cselekmények meggátlása érdekében az állampolgárok, így különösen az önkéntes rendőrök segítségét igénybe venni.

(12)[27] Hivatalok épületeibe, vállalatok területére, nyilvános vagy a közönség befogadására szolgáló, illetőleg a közönség részére nyitvaálló helyiségbe vagy területre, valamint magánlakásba a rendőr a bűncselekményt elkövető üldözése és elfogása, valamint a bűncselekmény megszakítása érdekében, felkérésre és segélykiáltásra bármikor beléphet. A belügyminiszter utasításban határozza meg azoknak az állami és társadalmi szerveknek a helyiségeit, ahová a rendőr csak külön engedély alapján léphet be.

Vegyes rendelkezések

14. §

(1) Azokban a községekben, városokban, ahol a rendőrség körzeti megbízotti szolgálatot szervez, a tanácsok végrehajtó bizottsága gondoskodik a körzeti megbízotti szolgálathoz szükséges helyiségről.

(2)[28]

(3)[29] Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy szabályozza a vezetői engedély, járművezetői engedély, a járművezetői igazolvány, a forgalmi engedély, a rendszámtábla használatának feltételeit, helyszíni elvételük és visszavonásuk - a járművezetői igazolvány kivételével -, kiadásuk rendjét, tartalmi, formai követelményüket.

15. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik. Egyidejűleg a 154/1950. (VI. 3.) MT számú rendelet hatályát veszti.

Fock Jenő s. k.,

a Minisztertanács elnöke

Lábjegyzetek:

[1] Módosította a 26/1990. (II. 14.) MT rendelet 8. § b) pontja. Hatályos 1990.02.14.

[2] Hatályon kívül helyezte a 83/1990. (IV. 27.) MT rendelet 2. §-a. Hatálytalan 1990.04.27.

[3] Hatályon kívül helyezte a 83/1990. (IV. 27.) MT rendelet 2. §-a. Hatálytalan 1990.04.27.

[4] Hatályon kívül helyezte a 26/1990. (II. 14.) MT rendelet 8. § b) pontja. Hatálytalan 1990.02.14. Módosítani rendelte továbbá 1990.03.15-ei hatállyal a 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 12. § (1) bekezdése. A módosítás nem hajtható végre.

[5] Megállapította a 48/1984. (XI. 21.) MT rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 1984.11.21.

[6] Módosította a 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 12. § (1) bekezdése. Hatályos 1990.03.15.

[7] Beiktatta a 48/1984. (XI. 21.) MT rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 1984.11.21.

[8] Beiktatta a 48/1984. (XI. 21.) MT rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 1984.11.21.

[9] Módosította a 4/1990. (VII. 11.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 1990.08.01.

[10] Számozását módosította a 4/1990. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1990.08.01.

[11] Hatályon kívül helyezte a 87/1989. (VII. 31.) MT rendelet 3. §-a. Hatálytalan 1989.08.01.

[12] Hatályon kívül helyezte a 166/1991. (XII. 26.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatálytalan 1992.01.01.

[13] Hatályon kívül helyezte a 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 12. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

[14] Hatályon kívül helyezte a 41/1989. (V. 7.) MT rendelet 1. §-a. Hatálytalan 1989.05.07.

[15] Beiktatta a 4/1990. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1990.08.01.

[16] Beiktatta a 4/1990. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1990.08.01.

[17] Beiktatta a 4/1990. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1990.08.01.

[18] Beiktatta a 4/1990. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1990.08.01.

[19] Beiktatta a 4/1990. (VII. 11.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 1990.08.01.

[20] Hatályon kívül helyezte az 1981. évi 25. törvényerejű rendelet 24. §-a. Hatálytalan 1982.01.01.

[21] Megállapította a 48/1984. (XI. 21.) MT rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 1984.11.21.

[22] Megállapította a 48/1984. (XI. 21.) MT rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 1984.11.21.

[23] Hatályon kívül helyezte a 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 12. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

[24] Megállapította a 48/1984. (XI. 21.) MT rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 1984.11.21.

[25] Megállapította a 154/1989. (XII. 29.) MT rendelet 1. §-a. Hatályos 1989.12.29.

[26] Hatályon kívül helyezte a 26/1990. (II. 14.) MT rendelet 8. § b) pontja. Hatálytalan 1990.02.14. Hatályon kívül helyezte továbbá a 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 12. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

[27] Módosította a 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 12. § (1) bekezdése. Hatályos 1990.03.15.

[28] Hatályon kívül helyezte a 83/1990. (IV. 27.) MT rendelet 2. §-a. Hatálytalan 1990.04.27.

[29] Beiktatta a 4/1990. (VII. 11.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1990.08.01.

Tartalomjegyzék