16/1990. (I. 31.) MT rendelet
a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet módosításáról
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 8. §-ának (1) bekezdése alapján Minisztertanács a következőket rendeli:
1. §
A lakáscélú támogatásokról szóló a 35/1989. (IV. 30.) MT rendelettel módosított 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) E rendelet alapján a saját méltányolható lakásigénye kielégítése céljából a lakás építéséhez, vásárlásához, lakásszövetkezet tulajdonában lévő lakrész állandó használati jogának (továbbiakban: állandó használati jog) megszerzéséhez a nagykorú, valamint a 16. életévét betöltött állami nevelt kiskorú magyar állampolgár akkor vehet igénybe támogatást, ha magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, együttköltőző családtagjainak lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs. Külföldi állampolgár, vagy hontalan esetében a támogatás igénybevételét a Pénzügyminisztérium engedélyezheti.
(3) Támogatást vehet igénybe az is, akinek magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak tulajdonában együttesen legfeljebb egy lakás fele van, vagy a tulajdonában lévő lakás lebontását az arra illetékes és hatáskörrel rendelkező tanácsi szakigazgatási szerv elrendelte vagy engedélyezte, vagy 1988. december 31-e előtt haszonélvezettel terhelten került tulajdonába, vagy haszonélvezettel terhelten örökli és a haszonélvező a lakásban lakik."
2. §
A R. 2. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"A kedvezmény - a (2) bekezdés d) pontjában foglaltak kivételével - csak új lakás építésére (vásárlására) vehető igénybe közvetlenül vagy a használt lakás eladója útján közvetetten."
3. §
A R. 2. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a (2) bekezdés a következő g) ponttal és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
(Kedvezmény nyújtható:)
"d) az országos jelentőségű üdülőterületen lévőt kivéve a nem városi településeken üresen álló családi háznak a tanács kijelölése alapján a tanácsi alapítású vagy legalább 50%-os arányban a tanács tulajdonában lévő ingatlanközvetítő szervezettől történő megvásárlására, ha a vevő nem áll egyenesági rokoni, továbbá testvéri kapcsolatban a volt tulajdonossal."
"g) a tanács kijelölése alapján a tanácsi ingatlanközvetítő szervezettől olyan lakás megvásárlására, amelynek tulajdonosát nyugdíjasok házába helyezték el."
"(7) A szociálpolitikai kedvezmény szempontjából gyermek az építtető (vásárló) vérszerinti, örökbefogadott vagy gyámsága alatt álló gyermeke, valamint az az intézeti vagy állami nevelt gyermek, aki a gyermek- és ifjúságvédő intézettel kötött megállapodás alapján legalább egy éve él az építtetőnél (vásárlónál) mint nevelőszülőnél és ő vállalja, hogy az elhelyezés három éven belüli megszűnése esetén a kedvezményt visszafizeti, ha másik gyermek gondozására megállapodást nem köt."
4. §
A R. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Aki után kedvezményt már elszámoltak az után kedvezményt igénybe venni nem lehet, de újabb lakás építése (vásárlása) esetén a 2. § (3) bekezdésének alkalmazásánál - az igénybevételi feltételek fennállása esetén - a gyermekek számának megállapításakor figyelembe kell venni."
5. §
A R. a következő fejezetcímmel és 3/A §-sal egészül ki:
"Az első lakáshoz jutók külön támogatása
3/A § Az a fiatal házaspárt, akinek külön-külön vagy együttesen - komfort nélküli vagy szükséglakást, illetőleg átmeneti elhelyzésként meghatározott időszakra kapott bérlakást kivéve - lakástulajdona vagy résztulajdona, a határozott időre szólót kivéve bérleti vagy bérlőtársi jogviszonya, illetőleg állandó használati joga soha nem volt, a 2. § (2) bekezdésében meghatározott lakás építéséhez vagy vásárlásához vagy állandó használati jogának megszerzéséhez - a 12. § (3) bekezdésének alkalmazásakor készpénznek tekintendő - 150 000 forint állami támogatás illeti meg."
6. §
A R. a következő 3/B. §-sal egészül ki:
"3/ B. § (1) A súlyosan mozgássérült személy részére műszakilag akadálymentes lakás kialakításának többletköltségeire állami támogatás vehető igénybe.
(2) A támogatás akadálymentes új lakás építéséhez, vásárlásához, meglévő lakáson végzett akadálymentesítéshez legfeljebb 150 000 forint, ha az építtető vagy a vásárló a mozgássérült és legfeljebb 100 000 forint, ha az építtető vagy vásárló által eltartott közeli hozzátartozó (PTK 685. § b) pontja) a mozgássérült.
(3) A támogatást a mozgássérült, vagy az elhelyezéséről gondoskodó közeli hozzátartozó igényelheti az olyan mozgásában maradandó egészségi okokból súlyosan korlátozott, munkaképességét legalább 67%-ban elvesztett személy után, akinek állapotában lényeges javulás nem várható és
a) a mozgásokban nem akadályozottak használatára tervezett és az érvényben lévő általános építési előírások szerint megépített lakóépületet, illetve az abban lévő. lakást egyáltalában nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudná rendeltetésszerűen használni, és ezért
b) ahhoz, hogy az épületet, illetve lakását megfelelően használhassa, többletköltségek vállalásával kell az akadálymentessé tenni.
(4) A támogatást a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének javaslata alapján folyósítja az erre felhatalmazott pénzintézet."
7. §
A R. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A kiemelt törlesztési támogatást ugyanaz a család ismételten nem veheti igénybe."
8. §
A R. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A lakáscélú megtakarítás után igénybe vett külön kölcsönnel összefüggő törlesztési támogatás másra át nem ruházható, de az adós által épített, vásárolt vagy csereszerződéssel szerzett másik lakásra a kölcsöntartozással együtt átvihető."
9. §
A R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"7. § (1) 1991. július 1-jétől lakásépítésre vagy - vásárlásra felvett kölcsön törlesztésére csak annak a részére nyújtható kiemelt törlesztési támogatás, aki lakáscélra legalább havi 1000 forintot takarított meg betétben és a megtakarítás időtartama 1991. évben egy év. Az időtartam 1992. évtől évente egy évvel növekszik, amíg az öt évet nem éri el.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesítése esetén a pénzintézet a kiemelt törlesztési támogatásra jogosultak és a lakáscélra takarékoskodók részére az e minőségükben járó kölcsön folyósítását nem tagadhatja meg, ha az adós a támogatások igénybevételével a kölcsön visszafizetésére képes.
(3) A munkanélküli segélyben részesülő, valamint az a dolgozó, aki munkanélküliként nyilvántartásba vételét követően elhelyezkedett és a jövedelme az új munkahelyén legalább 30%-kal csökken, ennek időtartamára, de legfeljebb egy évre kérheti a lakás építésére vagy vásárlására felvett állami és pénzintézeti kölcsön törlesztésének a kamat megfizetésére való mérséklését vagy felfüggesztését. A jogosultságról szóló igazolást a lakhely szerinti tanács szakigazgatási szerve adja ki és a felfüggesztés esetén az esedékes kamatokat a pénzintézet a foglalkoztatási alappal számolja el."
10. §
A R. 12. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
"Ha az értékesítés céljára épített lakás vevője lakáscélú támogatásokat vesz igénybe, úgy azokat az a pénzintézet nyújtja, amellyel az értékesítő erre megállapodást kötött."
11. §
(1) Ez a rendelet 1990. február 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit - a 9. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - a hatálybalépést követően kötött kölcsön vagy adásvételi szerződésekre kell alkalmazni.
(2) Ha 1990. január 31-ig a kölcsön iránti igényt benyújtották, illetőleg a lakás vásárlóját kijelölték, a vevő vagy kölcsönigénylő kérelmére a kijelöléskor vagy az igény benyújtásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
Németh Miklós s. k.,
a Minisztertanács elnöke