1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet

az Országos Építésügyi Szabályzat közzétételéről szóló 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelet módosításáról

Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 27. §-ának (1) bekezdése alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § Területet felhasználni, telket és területet alakítani, épületet, továbbá - a bányaműveléshez szükséges föld alatti létesítmények kivételével - műtárgyat és más építményt tervezni és kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni a Szabályzat rendelkezései szerint szabad."

2. §

(1) A Szabályzat e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

(2) Ahol a Szabályzat "magánszemély" megnevezést alkalmaz, azon "természetes személy"-t kell érteni.

3. §

(1) Ez a rendelet 1990. március 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit az első fokú határozattal még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 1. §-ának (2) bekezdése, továbbá 56. §-a (1) bekezdésének az "illetőleg a Munkásőrség parancsnoka" szövegrésze hatályát veszti, 3. §-ának (1) bekezdésében pedig az "Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium" megnevezés helyébe a "Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium" megnevezés lép.

Derzsi András s. k.,

közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter

Melléklet az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelethez

Az Országos Építésügyi Szabályzat módosítása

1. A Szabályzat 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A rendezési terv - a 11. § (1) bekezdésében foglalt előírások keretei között -

a) a meglevő településrészek, a településközpontok felújítása, átépítése és korszerűsítése,

b) a kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a régészeti és a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet védelme,

c) a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület megóvása

érdekében a 17-47. §-nak az egyes területfelhasználási egységekre vonatkozó előírásaitól eltérő szabályokat is megállapíthat."

2. A Szabályzat 19. §-a (2) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép és a (2) bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

"(2) A területen - az övezeti előírások megtartásával és a 11. § rendelkezéseinek keretei között - a főépülethez csatlakozóan vagy attól különállóan a következő melléképületek helyezhetők el:"

"f) kazánház."

3. A Szabályzat 31. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a már túlnyomórészt beépült telektömb területén lévő beépítetlen egyedi telek a Szabályzat előírásainak megfelelően egyébként nem volna beépíthető, az építésügyi hatóság - az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásával - a területfelhasználás, illetőleg az építés engedélyezése során a telektömbben általában kialakult beépítésnek megfelelő beépítést és épületelhelyezést az övezeti előírásoktól eltérően is engedélyezhet, ha az a szomszédos telkek beépítését nem akadályozza és a rendeltetésszerű használatukat nem zavarja. Ilyen esetben az övezetre előírt legnagyobb beépítettség mértékének legfeljebb 5%-kal való túllépése is megengedhető."

4. A Szabályzat 44. §-ának (3), (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az (1), illetőleg a (2) bekezdésben előírt legkisebb méretet elérő vagy az meghaladó nagyságú, illetőleg a korábbi előírásoknak megfelelően kialakított és legalább 720 m2-es (200 négyszögöles) földrészleten - a tulajdonosok, tartós használók vagy haszonbérlők számára tekintet nélkül - egy legfeljebb 30 m2 nettó alapterületű, földszintes, legfeljebb 3,50 m homlokzatmagasságú és legfeljebb 5,50 m tetőgerincmagasságú, a tájba illő és a földrészlet megműveléséhez szükséges - ideiglenes tartózkodásra is alkalmas és az illemhelyet is magába foglaló - gazdasági épület (présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló) helyezhető el. Az épület tetőtere beépíthető. A földrészleten pince és állattartás céljára szolgáló építmény, továbbá - a földrészlet nagyságára tekintet nélkül - növénytermesztés céljára szolgáló növényház (üvegház) és fóliasátor is elhelyezhető."

"(5) Ha a már korábban kialakított, közvetlenül szomszédos földrészletek területe csak együttesen éri el az (1), illetőleg a (2) bekezdésben előírt legkisebb méretet, azok tulajdonosai, tartós használói vagy haszonbérlői - megállapodásuk alapján - a (3) bekezdésnek megfelelő, egy közös gazdasági épületet helyezhetnek el. Az említettek pincét és állattartás céljára szolgáló építményt az 500 m2-t (139 négyszögölet) - az (1) bekezdés a) pontjában említett területen a 800 m2-t (222 négyszögölet) - elérő földrészleten külön-külön is elhelyezhetnek.

(6) Azokon a földrészleteken, ahol a rendezési terv a terület későbbi más célú felhasználását irányozza elő, illetőleg ahol egyébként belátható időn belül a terület közérdekű felhasználása válik szükségessé, az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a földrészleten elhelyezhető gazdasági épület és egyéb építmények csak ideiglenes jellegűek lehetnek, s azokat a tulajdonosa a földrészlet más célú vagy közérdekű felhasználásakor kártalanítási igény nélkül köteles eltávolítani."

5. A Szabályzat 45. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Természetes személy tulajdonában, tartós használatában vagy haszonbérletében álló, legalább 1500 m2 (417 négyszögöl) nagyságú földrészleten az (1) bekezdés a) és c) pontjában, továbbá a 44. § (3), (4) és (6) bekezdésében említett építmények helyezhetők el az ott, vagy ennek hiányában az építésügyi hatóság által előírtak szerint. A már korábban kialakított, 1500 m2 (417 négyszögöl)-nél kisebb, de 800 m2-t (222 négyszögölet) elérő nagyságú ilyen földrészleten pincét, állattartás céljára szolgáló építményt, továbbá az (1) bekezdés a) pontjában említett építményt szabad elhelyezni."

6. A Szabályzat 49. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"49. § (1) Az építési telken az épületeket - az 50. és a 65-68. §-ban előírtakon túlmenően - úgy kell elhelyezni, hogy az egyes helyiségekre előírt benapozás lehetősége február 15-én legalább 60 percen át biztosított Jegyen. A homlokzat benapozását számítással, szerkesztéssel kell megállapítani.

(2) Az épületek elhelyezése a környezetében már meglévő épületeknek az előírt benapozottságát a 132. §-ban meghatározott mérték alá nem csökkentheti."

7. A Szabályzat 50. §-ának (3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Építménynek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló határfalában, továbbá az erre néző tetőfelületén nyílászárót, nyílást, szellőzőt -a szellőzőkürtő, a tetőkibúvó és az (5) bekezdésben említettek kivételével - létesíteni nem szabad."

"(5) A főépületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló határfalában és az arra néző tetőfelületén csak lakás vagy üdülőegység közlekedő, tisztálkodó, illemhely, továbbá főző és élelmiszertároló mellékhelyiségének legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 60/60 cm méretű szellőző ablaka, szellőző nyílása lehet. A telek oldalhatárán álló, illetőleg csurgótávolságra álló határfalon az épület pinceszintjén és az alagsori szintjén lévő helyiségek, terek nyílásai, nyílászárói, szellőzői nem lehetnek."

8. A Szabályzat 53. §-a (1) bekezdésének bevezető rendelkezése és a) pontja, továbbá az 1. és a 2. ábra helyébe a következők lépnek:

"(1) Repülőtér környezetében a repülés biztonságát szolgáló védőterület a repülőtér építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 15 km-es távolságon belüli terület, amely

a) légi megközelítési sáv: a légi megközelítés(ek) irányában a repülőtér üzemi területének szélétől, a repülés irányától jobbra és balra mért 15-15%-os széttartású terület (1-2. ábra), ezt 1%-os emelkedésű sík (akadálysík) határolja;"

1. ÁBRA

2. ÁBRA

9. A Szabályzat 66. §-a (1) bekezdésének, továbbá (3) bekezdésének bevezető rendelkezése és a (3) bekezdése a) pontjának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az ipari és a mezőgazdasági üzemi termelő és az üzemi tároló rendeltetésű építmények közötti, továbbá az ezekkel szomszédos más rendeltetésű épületek egymással szemben álló oldalhomlokzatai közötti legkisebb távolságot a homlokzatokra előírt benapozottság és a következő táblázat szerinti tűztávolságok alapján kell meghatározni."

"(3) Az (1) bekezdésben nem említett és a szomszédos telkeken mellettük álló vagy elhelyezhető épületek egymást átfedő oldalhomlokzatai közötti legkisebb távolságot a következők szerint kell meghatározni:

a) az épületek egymást átfedő, illetőleg így elhelyezhető homlokzatai közül a nagyobb homlokzatmagasság mértékének megfelelő távolságot kell meghatározni, de ez az érték - a b) és a c) pontban, továbbá az (5) és a (6) bekezdésben említett esetek kivételével - nem lehet kisebb

- sem az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb utcai homlokzatmagasság mértékénél,

- sem pedig 6 m-nél."

10. A Szabályzat 66. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha az oldalhatáron álló beépítés céljára már kialakított egyedi telek - a szomszédos telken álló vagy elhelyezhető épületeket is figyelembevéve - az épületek között előírt legkisebb távolság hiánya miatt nem volna beépíthető, az építésügyi hatóság az is engedélyezheti, hogy az I-III. tűzállósági fokozatú lakó- és üdülőépületek egymással szemben fekvő, illetőleg az így elhelyezhető homlokzatai között - az előírt homlokzati benapozottság teljesülése esetén - 4 m távolság legyen, ha az épületek egymást átfedő oldalhomlokzatainak magassága öt méternél nem nagyobb és az egyiken legfeljebb csak az 50. § (5) bekezdése szerinti szellőzők vannak.

(6) A közterületen elhelyezhető építmények (pl. pavilonok) kialakításának módját, tűzállósági fokozatát, használati biztonságának feltételeit, továbbá az építési telken álló épületektől való legkisebb távolságait - a 4., a 11. és a 49. § előírásaira is tekintettel - az érdekelt szakhatóságok hozzájárulása alapján az építésügyi hatóság cselenként határozza meg."

11. A Szabályzat 67. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A oldalkert szélessége nem lehet kisebb

a) oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületek között a 66. § szerint megengedett legkisebb távolságnál,

b) szabadonálló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén a 66. § előírásait is alkalmazva

- sem az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb utcai homlokzatmagasság (H) felénél,

- sem az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság felénél,

- sem pedig 3 m-nél.

Az oldalkert előírt legkisebb méretén belül épületrész (szélfogó, erkély, tornác stb.) - az előlépcső, továbbá a falsíktól 1 m-nél nem nagyobb kiállású párkány, eresz, bejárati ajtó feletti előtető kivételével - nem állhat."

12. A Szabályzat 102. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az egy tűzszakaszba tartozó és egy lépcsőházzal rendelkező, illetőleg zártfolyosós kiürítési útvonalú középmagas- és magasépületben a kiürítési útvonalra nyíló önálló rendeltetési egységek és a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek bejárati ajtóit az önálló rendeltetési egységek bejárati ajtóira vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak megfelelően kell kialakítani."

13. A Szabályzat 110. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az égéstermék szabadba történő kivezetése céljára)

"b) több önálló rendeltetési egység közös hőellátása céljára szolgáló tüzelőberendezés esetén központi,"

(kéményt kell létesíteni.)

14. A Szabályzat 116. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"116. § (1) Homlokzati égéstermékkivezetés csak a helyiség légterétől elzárt égésterű gázüzemű tüzelőberendezés céljára létesíthető, ha

a) az égéstermék tető fölé történő kivezetésére a helyiséghez egyedi kémény nem tartozik és új gázkémény létesítése műemléki, városképi vagy egyéb műszaki okból akadályozott,

b) az égésterméknek a kivezetése feletti építményszint, más önálló rendeltetési egység nyílászáróihoz való közvetlen hozzájutását épületszerkezet (pl. függőfolyosó-, erkélylemez) korlátozza, illetőleg a kivezetés az épület legfelső építményszintjén (emeletén) létesül,

c) a kivezetés közterületre vagy legalább 3 m széles saját kertre, udvarra, illetőleg olyan légudvarra néző homlokzatra létesül, amelynek a szabad alaprajzi légtérkeresztmetszete (11. ábra) a kivezetés magasságában és afelett legalább 50 m2 és amelynek az induló szintjén a külső tér irányából a folyamatos légbevezetés legalább 0,5 m2-es felületen át biztosított,

d) a kivezetés a műemlékvédelmi és a városképi érdeket nem sérti, az egészséget nem veszélyezteti, az előírt környezeti légszennyezési határérték túllépését nem eredményezi, továbbá

e) a kivezetés olyan határfalon szükséges, amely a szomszédos telek határától a c) pontban meghatározott távolságot nem éri el, de ez a távolság legalább 1,50 m és e telekhatáron kerítés van és legfeljebb 2 db, 6 kW-ot meg nem haladó hőteljesítményű gázüzemű tüzelőberendezés égésterméke kerül kivezetésre.

(2) Épület homlokzatára égéstermék nem vezethető ki:

a) új épületben, az egy lakószintes lakó- és üdülőépületek kivételével;

b) bölcsöde, csecsemőotthon, óvoda, alap- és középfokú iskola, továbbá fekvőbetegek szállásépületén, szociális otthonépületben, nevelőotthon és diákotthon-épületekben, illetőleg ilyen célra szolgáló helyiségekben;

c) magas lakóépületben, továbbá minden egynél többszintes más rendeltetésű épületben, annak a legfelső építményszintje kivételével.

(3) Homlokzati égéstermék-kivezetés - az (1) és a (2) bekezdés keretei között - 6 kW-nál nagyobb hőteljesítményű tüzelőberendezés céljára csak a legfelső építményszinten és a terepcsatlakozás felett legalább 2,50 m magasságban, a szomszédos telekhatártól legalább 3 m távolságra álló homlokzatfelületen létesíthető."

15. A Szabályzat 124. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A csatornavezeték az elvezetett szennyvíz hatásának ellenálló, korrózióálló, továbbá a vízszintes irányú szakasz oldható csőkapcsolat és tisztítóidom nélküli legyen."

16. A Szabályzat 124. §-a (3) bekezdésének d) pontja hatályát veszti és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Minden olyan helyiség feletti födémen, födémben, álmennyezetben, melynek rendeltetésszerű használatát az esetleges átázás (rejtettcsepegés) veszélyezteti, továbbá minden élelmiszer tárolására, feldolgozására, forgalmazására, fogyasztására szolgáló helyiség légterében és a felette lévő födémben, födémen, álmennyezetben

a) vízszintes irányban

- W C és vizelde berendezés szennyvízcsatornája nem vezethető,

- egyéb berendezés csatornavezetéke - ha az műszakilag nem kerülhető el - üzemi víz elleni szigetelt szerelőszintben, padlócsatornában vagy védőcsőben vagy födém felett szabadon vezethető,

b) függőleges csatornavezeték - megfelelő hangszigeteléssel - átvezethető, ha az a mechanikai sérülések ellen védett és oldható csőkapcsolatot, továbbá tisztítóidomot nem tartalmaz."

17. A Szabályzat 131. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ahol a Szabályzat a helyiség legkisebb alaprajzi méreteit, illetőleg alapterületét írja elő, ott a helyiség hasznos alapterületét kell alapul venni. A helyiség legkisebb alaprajzi mérete - eltérő hatósági előírások hiányában - legalább a következő legyen:

- szabad szélesség 0,80 m,

- szabad mélység 1,10 m befelé nyíló ajtószárny esetén 1,40 m."

18. A Szabályzat 152. §-a a következő (5) bekezdés rendelkezésével egészül ki:

"(5) Vegyes rendeltetésű épületben az egyes önálló rendeltetési egységekre a rájuk vonatkozó általános hatósági előírásokat kell alkalmazni, az épület egészére vonatkozó használati és biztonsági követelményeket pedig a szakhatóságok eseti előírásai alapján kell megállapítani."

19. A Szabályzat 154. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A mozgásukban, cselekvőképességükben gátoltak épülete, helyisége (pl. gyermekotthon, fekvőbeteg szállásépülete, szociális otthon, óvoda) csak akkor lehet egyszintesnél (földszintesnél) magasabb(an), ha tűz esetén az emeleten tartózkodók az egészségesekre előírt kiürítési időn belül átmeneti (mentett) térbe vagy az épületből kijuttathatók."

20. A Szabályzat 172. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A felvonulási épület a főépület kivitelezésének befejezése után, az ideiglenes építmény pedig öt éven túl csak akkor tartható fenn, ha az az építmények elhelyezésére vonatkozó előírásokat és a rendezési terv követelményeit kielégíti és az a hatósági előírások szerint a rendeltetésének megfelelővé teszik."

21. A Szabályzat 4. mellékletének 29., 71. és 96. pontja helyébe a következő fogalommeghatározások lépnek és a melléklet a következő 105/A. ponttal egészül ki:

"29. Főépület: az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten elhelyezhető, annak megfelelő rendeltetésű épület."

"71. Melléképület: az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten - az övezeti előírás szerint - főépületnek nem minősülő épület."

"96. Terepszint alatti építmény: olyan építmény, amely teljes egészében a környező (szomszédos) és a csatlakozó terepszint alatt van vagy legfeljebb a lejtő felőli homlokzatfelülete és az olyan oldalhomlokzatfelületrésze kerül a terepszint fölé, amelyhez közvetlenül kerti szabadlépcső vagy lejtő csatlakozik (pl. támfalgarázs)."

"105/A. Vegyes rendeltetésű épület: amelyben az egyes önálló rendeltetési egységek használati jellemzői, rendeltetése, biztonsági feltételrendszere egymástól eltérő."