27/1990. (XII. 27.) PM rendelet

a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 1/1974. (I. 17.) PM rendelet módosításáról

A tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. törvényerejű rendelet 16. §-ában, valamint a törvényerejű rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1002/1974. (I. 17.) MT határozat 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező - többször módosított - 1/1974. (I. 17.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:[1]

"(2) Ha az átváltásnak akadálya van (pl. álváltóhely hiánya, munkaszüneti nap stb.), külföldi részére teljesített szolgáltatásért és azzal összefüggő árueladásért járó, a 14. § (1) bekezdés c) pontja szerint engedély nélkül birtokban tartható mennyiséget meg nem haladó összegű külföldi pénzt el szabad fogadni."

2. §

A R. 5. §-a utolsó mondatának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"Ha a devizahatóság a belföldi fizetőeszköz felhasználását nem engedélyezi, elrendeli annak visszaküldését."

3. §

A R. 7. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

"(1) A külföldiek forint fizetőeszközeiket és forint fizetőeszközben részükre belföldről történt átutalásokat forintszámlán helyezhetik el.

(2) A forintszámlán szereplő összeget a tulajdonos -ha jogszabály a külföldi fizetőeszközzel való fizetést nem írja elő - belföldön szabadon felhasználhatja.

(3) A forintszámlákat az erre felhatalmazott bankok és pénzintézetek vezetik. A forintszámlán szereplő összeg után a számlavezető kamatot fizet.

(4) A forintszámláról külföldre átutalás nem teljesíthető. Ha a forint külföldi fizetőeszközre való átváltását nemzetközi szerződés vagy jogszabály írja elő, az átutalásra -ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Pénzintézeti Központnál vezetett forintszámla terhére van lehetőség".

4. §

(1) A R. 10/A. § (1) bekezdésének d) és f) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(Nem kell devizahatósági engedély:)

"d) ahhoz, hogy a belföldi és külföldi egymásra, továbbá külföldiek egymásra visszterhesen külföldi részvétellel működő társaságban fennálló társasági érdekeltséget átruházzanak, továbbá ahhoz, hogy külföldi ilyen érdekeltséget belföldinek, vagy külföldinek ajándékozzon. Az ellenértéket a külföldinek a belföldi javára konvertibilis valutában kell megfizetnie, kivéve, ha nemzetközi szerződés vagy törvény ettől eltérően rendelkezik. Az ellenértéket a külföldi javára a belföldinek, valamint - ha a fizetés belföldön történik - a külföldinek forint számlára kell befizetnie. Nem kell a fizetést forintszámlára teljesíteni, ha a külföldi társaság érdekeltségét maga a társaság vásárolja meg."

"f) ahhoz, hogy a külföldi részvétellel működő társaság külföldi tagjának konvertibilis valutában szolgáltatott pénzbeli hozzájárulását a társaság a befizetés pénznemében belföldi banknál saját számláján tartsa és a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. tv. szerint felhasználja."

(2) A R. 10/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Külföldi által külföldi részvétellel működő társaság alapításához, ilyen társasági érdekeltség megszerzéséhez az 1988. évi XXIV. tv-ben foglaltak szerint nem kell devizahatósági engedély."

5. §

A R. 14. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a felajánlási kötelezettség alól.)

"c) személyenként összesen 5000 forintot meg nem haladó értékű külföldi pénz,"

6. §

(1) A R. 14. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Mentes a felajánlási kötelezettség alól a Magyar Nemzeti Bank valuta árfolyamlapján nem jegyzett külföldi fizetőeszköz."

(2) A R. 14. § (3) és (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(3) A belföldön iskolarendszerű oktatásban tanulmányokat folytató külföldiek által a vámhatóságoktól beutazáskor kért értékbehozatali tanúsítvánnyal igazoltan behozott vagy részükre külföldről magyarországi devizaszámlára átutalt összeg mentes a felajánlási kötelezettség alól. Az értékbehozatali tanúsítvánnyal behozott külföldi fizetőeszközt a behozataltól számított 8 napon belül a külföldi nevén nyitott devizaszámlára kell befizetni. Nem kell befizetni a számlára az engedély nélkül birtokban tartható mennyiséget meg nem haladó összegű külföldi pénzt [(1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdés].

(4) A (3) bekezdésben említett számlán jóváírt összeg a számlavezető által kiállított kiviteli engedéllyel külföldre kivihető, de annak Magyarországra visszahozott részét -az engedély nélkül birtokban tartható mennyiséget meg nem haladó összegű külföldi pénz [(1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdés] kivételével nyolc napon belül a devizaszámlára vissza kell fizetni. A számlán jóváírt összeg forintban bármikor felvehető."

7. §

A R. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. § (1) A belföldi természetes személyek - a külkereskedelmi tevékenységből, az idegenforgalomból és a nemzetközi fuvarozásból, szolgáltatásból, a belföldi kereskedelemből származó fizetőeszköz kivételével - külföldi fizetőeszközeiket és külföldről részükre történt átutalásaikat devizaszámlán helyezhetik el.

(2) A devizaszámlára csak a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett konvertibilis fizetőeszköz helyezhető el. A devizaszámla bármely, a Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamlapján szereplő konvertibilis pénznemben vagy forintban vezethető. A devizaszámla tulajdonosok a devizaszámlán levő, az említett pénznemben fennálló követeléseiket más konvertibilis devizára vagy forintra bármikor átválthatják. A külföldi pénznem átszámítása forintra vagy más külföldi pénznemre az átszámítás napján érvényes hivatalos árfolyamon történik.

(3) A devizaszámlára befizetett összeg eredetét a számlavezető nem vizsgálja.

(4) A devizaszámla- követelés a devizajogszabályok szerint külföldön szabadon felhasználható, külföldre átutalható, kivéve a külföldön levő ingatlan tulajdonának, használatára vonatkozó egyéb jogának megszerzése céljából történő felhasználást. Az a számlatulajdonos, aki véglegesen - elhagyja Magyarországot, a devizaszámláján szereplő összeget kiviheti, illetve átutalhatja.

(5) Nem vonatkozik a (4) bekezdésben foglalt korlátozás a külföldön tartózkodó természetes személy részére, lakás vagy üdülő ott-tartózkodását meg nem haladó időtartamra szolgáló igénybevételére.

(6) A devizaszámlán fennálló követelés belföldön az alábbi célokra használható fel:

a) konvertibilis valutáért értékesítő üzletben történő vásárlásra,

b) belföldi alapítvány, vagy közérdekű kötelezettségvállalás alapítására, ilyenhez való hozzájárulásra, illetve társadalmi szervezet, költségvetési szerv, egyház, vallási felekezet részére ellenszolgáltatás nélküli átadásra,

c) külföldi menetjegy vásárlására,

d) külföldi idegenforgalmi szolgáltatás megrendelésére.

(7) Devizaszámlát a Magyar Nemzeti Bank által felhatalmazott pénzintézetek vezetnek.

(8) A devizaszámla-követelést devizában a számlatulajdonos, vagy örököse - viszonosság esetén ideértve a külföldi örököst is -, illetve a számlatulajdonos engedélyével közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja], szülőjének testvére és annak gyermeke használhatják fel. A számlakövetelés forint ellenértékét a számlatulajdonos bármely meghatalmazottja részére kifizetheti a pénzintézet.

(9) A devizaszámla kezelésével kapcsolatos, devizában felmerülő költség - ideértve a konverzióért felszámított költséget is felszámítása devizában, a jutalék és a forintban felmerülő költség felszámítása a számlaszerződésben meghatározott pénznemben történik."

8. §

A R. a 15. §-a után a következő 15/A. §-sal egészül ki:

"15/A. § A 3. számú mellékletben meghatározottak -az ott megjelölt feltételekkel és mértékben - a külföldről, konvertibilis bevételből származó járandóságuk összegéből deviza visszavásárlására jogosultak. A visszavásárolt deviza devizaszámlán elhelyezhető."

9. §

A R. 19. § (2) bekezdésének a), b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Meg kell adni a Tvr. 12. §-ában említett engedélyt annak, aki az ingóságot)

"a) a jogszabály szerint a turizmus céljára szolgáló külföldi fizetőeszközből,

b) devizaszámláról felvett külföldi fizetőeszközből,

c) a személyenként engedély nélkül birtokban tartható és külföldre kivihető külföldi fizetőeszközből [14. § (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése],"

(vásárolta)

10. §

(1) A R. 24. § (1) bekezdésének b), h) és n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az utasoknak devizahatósági engedély nélkül szabad kivinniük:)

"b) az engedély nélkül birtokban tartható mennyiséget meg nem haladó összegű külföldi pénzt [14. § (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése];"

"h) belföldi és külföldi kiviheti az az árucikket is, amelyet az erre kijelölt üzletben konvertibilis valutáért vásároltak;"

"n) külföldiek kivihetik azokat a vagyontárgyakat, amelyeket igazoltan a Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyam-lapján felsorolt fizetőeszköz általuk történt átváltásából eredő forintösszegből vásároltak, kivéve az aranyat, a platinát, az ezüstöt az ezekből készült tárgyat, a muzeális tárgyat, a bélyeget, valamint az 1. számú melléklet a) pontjában meghatározott értékhatáron belül sem kivihető tárgyat, továbbá a tápot és a takarmányt. Az átváltást az arra felhatalmazott valutabeváltó helyek által kiállított, a külföldi útlevélszámát feltüntető valutavételi bizonylattal kell igazolni."

(2) A R. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A külföldiek devizaértékeiket és utiholminak nem tekinthető vagyoni értékeiket devizahatósági engedély nélkül vihetik ki az országból, feltéve, hogy azok behozatalát értékbehozatali tanúsítvánnnyal igazolják. Az értékbehozatali tanúsítványt a beutazáskor a vámhatóságtól lehet kérni. Külföldiek ilyen tanúsítvány nélkül is kivihetnek utazási csekket és olyan más csekket, vagy váltót, amelynek kibocsátója, címzettje és rendelvényese külföldi, valamint külföldi fizetőeszközben történő fizetéshez felhasználható hitelkártyát, csekk-kártyát és bankkártyát. Azon államok állampolgárai, amely államok törvényes fizetőeszközét a Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyam-lapján nem jegyzi, értékbehozatal tanúsítványt kötelesek kérni a magukkal hozott olyan külföldi fizetőeszközökről, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyam-lapján jegyez. A tanúsítványt pótolja a külföldi részére saját devizahatósága által kiadott kiviteli engedély."

11. §

A R. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek, egyidejűleg a jelenlegi (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre változik.

"(1) A külföldi fizetőeszköznek forintra, illetőleg a forintnak külföldi fizetőeszközre való átszámítására a Magyar Nemzeti Bank pénznemenként egységes hivatalos árfolyamot jegyez, és az a Magyar Nemzeti Bank hivatalos helyiségében árfolyamlapon teszi közzé.

(2) Az árfolyamlapon nem szereplő külföldi fizetőeszközt annak tulajdonosa korlátozás nélkül birtokban tarthatja, külföldre kiviheti, külföldről behozhatja."

12. §

A R. 3. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

13. §

Ez a rendelet 1991. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a R. 22. §-a, 24. §-ának g) pontja, valamint az 5. számú melléklete.

Dr. Kupa Mihály s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 27/1990. (XII. 27.) PM rendelethez

"3. számú melléklet az 1/1974. (I. 17.) PM rendelethez

A devizavisszavásárlás (15/A. §) szabályai az alábbiak:

I. A belföldi természetes személyek a következő jogcímeken, mértékben és igazolás alapján jogosultak deviza visszavásárlásra:

1. Jogcím: ügyvédi, jogtanácsosi és jogi oktatói munkaközösség tagjának munkadíja,

mérték: az elszámolt munkadíj 50%-ának, mint alapnak a 100%-a,

igazoló: az MNB által felhatalmazott ügyvédi, jogtanácsosi, illetve jogi oktatói munkaközösség.

2. Jogcím: verseny- és pályadíjazása mérték:

a) egyéni sportoló esetén a szövetség által a versenyző részére meghatározott és az Országos Sporthivatal által jóváhagyott összeg 100%-a,

b) csapat-sportág esetén a csapattagot megillető devizarészesedés 100%-a,

c) az egyéb verseny- és pályadíj 100%-a,

igazoló: az Országos Sporthivatal, a Nemzetközi Koncertigazgatóság, a Magyar Köztársaság Művészeti Alapja és az MNB.

3. Jogcím: szellemi termék után járó díj

a) találmány (szabadalom) know-how, ipari minta és védjegy külföldi értékesítése,

b) az a) pontban említett szellemi termék felhasználásával előállított áru külföldi értékesítése,

mérték:

az a) pont esetén: a külföldi eladásból, illetőleg hasznosításból a feltalálót megillető vételár, illetőleg llicendíj 100%-a,

ab) pont esetén: a belföldivel, mint hasznosítóval a szellemi termék hasznosítására kötött szerződés alapján a licencdíj (szolgálati találmány esetén a munkáltatóval kötött díjazási szerződés alapján a találmányi díj, valamint közreműködői díj), illetőleg szerződés hiányában a szellemi termék igazságügyi szakértő által megállapított eszmei díjhányadának 100%-a,

igazoló: az a) pont esetén: LICENCIA Találmányokat Értékesítő Vállalat, NOVEX, NIKEX, TRANSELEKTRO, MEDICOR, BIOGAL, EGIS, CHINOIN, Kőbányai Gyógyszerárugyár, MOGÜRT GARÁZSKER Rt., AKADIMPEX CYCLOLAB, INNOFINANCE, REALCO, TUNGSRAM RT, Tiszai Vegyi Kombinát, MNB,

a b) esetén: CHINOIN, BIOGAL, Kőbányai Gyógyszerárugyár, EGIS, CYCLOLAB, INNOFINANCE, TUNGSRAM Rt., Tiszai Vegyi Kombinát, MOGÜRT-GARÁZSKER Rt., MNB.

4. Jogcím: szerzői jogdíj

a) zeneművek (ideértve: az ún. kis és nagy jogdíjat a filmekhez felhasznált műveket), irodalmi művek (ideértve: a műfordításokat és a filmekhez felhasznált műveket is), tudományos művek (ideértve: a cikk honoráriumokat is) és színpadi művek jogdíjai,

b) softwarek,

c) képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások, valamint ipari tervezőművészi alkotások jogdíjai,

d) filmjogdíj, (kizárólag tv-film esetén),

e) építészeti, műszaki terv,

mérték: az a), b), e) pont esetén a jogdíj 100%-a, a d) pont esetén: a felosztott jogdíjból (amely a befolyt összeg 100%-a) az alkotókat megillető összeg 100%-a, igazoló: az a) pont esetén: Szerzői Jogvédő Hivatal, a b) pont esetén: Szerzői Jogvédő Hivatal, NOVOTRADE Rt., INTERÁG Rt., METRIMPEX, SZÁMALK, TRADE-COOP, COMPORGAN, SG-2., Számítástechnikai Kutató és Innovációs Központ, ASK Kft., ELEKTRO-MODUL Műszertechnika, REALCO, R-SOFT,

a c) pont esetén: a Magyar Köztársaság Művészeti Alapja és Szerzői Jogvédő Hivatal,

a d) pont esetén: Szerzői Jogvédő Hivatal, az e) pont esetén: Szerzői Jogvédő Hivatal.

5. Jogcím: filmértékesítés (ideértve: minden audiovizuális alkotást, a tv-filmek kivételével),

mérték: a) az 1988. június 30-ig megkötött szerződések esetén nettó export árbevétel 25%-a, a rendező, az operatőr, az író között 50-30-20%-os arányban megosztva (rajz- és animációs filmek esetében a rendező és a tervezők között 70-30%-os arányban megosztva),

b) az 1988. július 1-je után megkötött szerződések esetén a nettó export árbevételből a film gyártója és az alkotók (szerzők) között létrejött szerződés feltételeitől függően az alkotókat (szerzőket) a devizabevételhez fűződő anyagi érdekeltség alapján megillető összeg 100%-a,

igazoló: a) HUNGAROFIL Vállalat,

b) a filmgyártó vállalatok.

6. Jogcím: könyv- és zenemű értékesítés,

mérték: a) az 1988. december 31-ig megkötött szerződések esetén a befolyt devizaösszegből művenként 25 000 Ft-ig az összeg 100%-ának, e felett 5%-ának az egyes szerzőkre (ideértve a fordítókat és az illusztrátorokat is) jutó hányada,

b) az 1989. január 1-je után megkötött szerződések esetén a nettó export árbevételből - a kiadók és a szerzők között létrejött szerződés feltételeitől függően - a szerzőket a devizabevételhez fűződő anyagi érdekeltség alapján megillető összeg 100%-a,

igazoló: Corvina Kiadó, Akadémiai Kiadó és Nyomda, Zeneműkiadó Vállalat.

7. Jogcím: képző-, ipar- és fotóművészeti termék értékesítés,

mérték: az alkotót megillető alkotói díj 100%-a,

igazoló: ARTEX, KULTÚRA, ARTUNION, Képcsarnok Vállalat, IDEA Iparművészeti Vállalat, FOLKART, NOVOTRANS, HUNGEXPO, GENERALIMPEX, INTERPRESS, Kisipari Termeltető Vállalat, GOBLEIN, MOGÜRT-GARÁZSKER Kft., HUNGAROCOOP, HUNGAROTEX, INTERVIDEO, KONKOORD, Műgyűjtők Galériája Kft., NOVOTRADE Rt., NOVALK, OFOTÉRT, REALCO, továbbá az önnálló exportjoggal rendelkező művészek által értékesített alkotások esetén a deviza-ellenértéket fogadó bank, fotóművészeti termék esetén az MNB.

8. Jogcím: műgyűjtő tulajdonát képező, elhunyt művész alkotásának külföldi értékesítése,

mérték: a nettó devizaárbevétel 100%-a, limitáras értékesítés esetén a tulajdonost megillető árbevétel 100%-a,

igazoló: ARTEX, ARTUNION, MAGYAR MÉDIA PRESS-ART Kft., Műgyűjtők Galériája Kft., Széchenyi Kiadó Kft.

9. Jogcím: hanglemez, hangszalag, műsoros kazetta értékesítés,

mérték: a szerzőt és a közreműködőket a szerződés alapján megillető összeg 100%-a,

igazoló: HUNGAROTON.

135. szám

10. Jogcím: oktatói díj,

mérték: a művelődési és közoktatási miniszter által meghatározott körben a képzésben résztvevő oktatók részére évenként és személyenként a külföldiek oktatásáért kapott forint díjazás összegének megfelelő konvertibilis valuta legfeljebb 500 US$ az intézmény részére megállapított keret erejéig,

igazoló: az MNB által felhatalmazott intézmény.

II. A deviza visszavásárlásához szükséges igazolás az I. pontban említetteken kívül a Magyar nemzeti Banktól kérhető.

III. A deviza visszavásárlásához kiadott igazolás a kiállítása keltétől számított harminc napig érvényes.

IV. Az örökös részére a deviza visszavásárlásához az I. pontban említettek adják ki az igazolást, az egyes alpontokban meghatározott mérték száz százalékának megfelelő összegben."