39/1990. (XII. 29.) PM rendelet
a Magyar Nemzeti Bank jövedelemszabályozásáról
A vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény 2. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
1. §
A rendelet hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (továbbiakban: Bank) terjed ki.
2. §
(1) A Bank az éves mérleg szerinti eredményének - a jogszabályban meghatározott célokra történő visszatartása után - fennmaradó részét köteles befizetni az állami költségvetésbe, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Adóelszámolási Irodája nevén vezetett számlára.
(2) A nyereség képződésével arányosan a Bank negyedévenként - a tárgynegyedév utolsó hónapjának 25-éig - nyereségelőleget fizet, amit legkésőbb a következő hó végéig a tényleges helyzetnek megfelelően módosít.
3. §
A Bank az eredmény megállapítása során a költségek, illetve a ráfordítások között számolhatja el a következőket:
a) Az állóeszközök értékcsökkenési leírását a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvényben meghatározott szabályok szerint.
b) A Bank által társadalmi szervezet tagjaként fizetett tagdíj, fenntartási hozzájárulás összegét, valamint az egyesülés működési költségeihez nyújtott hozzájárulás összegét;
c) A vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. tv. 4. számú mellékletében meghatározott reprezentációs költségek összegét;
d) A jóléti (szociális, kulturális és sport) célokra fordított összegeket.
4. §
(1) A Bank a 2. § alapján a mérleg szerinti nyereségéből a) a dolgozók anyagi ösztönzésére és a vezető dolgozók anyagi érdekeltségére külön jogszabályban meghatározott összeget és a jutalomjellegű bevételeket;
b) pótlásra, az állóeszközök teljesítményének megőrzését szolgáló fejlesztésre az év végi bruttó állóeszköz állomány 12%-ának megfelelő összeget;.
c) a szintentartási igényeken felül jelentkező egyedi, jelentős értékű beruházásokra a Bank közgyűlése által megállapított összeget;
d) a Bank dolgozói lakásépítésének (vásárlásának) támogatására a pénzügyminiszter által az egyes pénzintézetek jövedelemszabályozásáról szóló jogszabályban, az átlagos állományi létszámra vetítetten megállapított összeget (5000 Ft/fő/év);
e) a közérdekű kötelezettségvállalásra (Ptk. 593-596. §-ai) és alapítványra (Ptk. 74/A-74/F. §-ai) fordított összeget, amely megegyezik az ilyen célra [5. § f) pont] kifizetett összeggel;
f) a felhalmozott (tartalék) vagyon növelésére a Bank évi rendes közgyűlése határozatának megfelelő összeget
tarthatja vissza.
(2) Az (1) bekezdés a) és e) pontja szerint visszatartott összeget a szabadrendelkezésű eredménybe kell helyezni.
(3) Az (1) bekezdés b), c), d) és f) pontja szerint visszatartott összegekkel a Bank felhalmozott vagyonát kell növelni.
(4) A fejlesztési célú felhasználásokra, illetve a dolgozók lakásépítésének támogatására az (1) bekezdés b)-d) pontja szerint biztosított összegek más célra nem használhatók fel, illetve egymás között nem csoportosíthatók át.
5. §
(1) A szabadrendelkezésű eredmény a következő célokra használható fel:
a) a dolgozók anyagi ösztönzésére;
b) egyéb személyi jellegű kifizetésekre;
c) pályázati díj címén történő kifizetésekre;
d) a vezető dolgozók jutalmának kifizetésére;
e) a választott testületi tagok, a gazdasági társaság vezető tisztségviselői díjának kifizetésére;
f) közérdekű kötelezettségvállalásra (Ptk. 593-596. §-ai) és alapítványra (Ptk. 74/A-74/F. §-ai);
g) egyéb, jogszabályban előírt, a szabadrendelkezésű eredményt terhelő kifizetésekre.
(2) A szabadrendelkezésű eredménynek az éves mérlegzárásnál az (1) bekezdésben meghatározott felhasználási célok után fennmaradó összege a következő évre átvihető.
6. §
(1) A Bank felhalmozott vagyonát
a) a 4. § (1) bekezdés b), c), d) és f) pontjában meghatározott összegekből;
b) központi alapokból, önkormányzatoktól, egyéb jogi személyektől véglegesen átvett pénzösszegekből;
c) a Bankot gazdasági társaságban, külföldi bankérdekeltségben való részvétele alapján megillető részesedésből (osztalékból), a leánypénzintézettől és a pénzeszközök végleges átadása után az átvevőtől kapott részesedés összegéből;
e) külön jogszabályban meghatározott egyéb összegekből
képezi.
(2) A Bank felhalmozott vagyonát növeli:
a) a megelőző évek ellenőrzése során feltárt, a felhalmozott Vagyont érintő adómegállapítások miatti adótöbbletek összege;
b) a gazdasági társaságba bevitt vagyon nyilvántartási és a társasági szerződésben meghatározott értéknek különbözete, ha az utóbbi magasabb;
c) a térítés nélkül átvett vagyontárgyaknak az átadónál nyilvántartott értéke;
d) a kapott lakáshasználatbavételi díj összege és a lakásépítési kölcsönök kamata.
(3) A felhalmozott vagyont csökkenti
a) az állammal szembeni kötelezettségek teljesítése az 1/1989. (I. 1.) PM rendelet 8. §-a szerint;
b) a fejlesztéshez kapcsolódó egyéb fejlesztési kifizetések;
c) olyan egyéb célokra fordított összeg, amelyről fog-szabály rendelkezik;
d) a megelőző évek ellenőrzése során feltárt, a felhalmozott vagyont érintő adómegállapítások miatti adóhiány összege;
e) a véglegesen átadott pénzeszközök összege;
f) a gazdasági társaságba, külföldi bankérdekeltségbe bevitt vagyon nyilvántartási és a társasági szerződésben meghatározott értékének különbözete, ha az előbbi magasabb;
g) a költségként el nem számolható értékcsökkenés összege;
h) a térítés nélkül átadott vagyontárgyak nyilvántartási értéke;
i) a lakáshasználatbavételi díj és a lakásbérleti jogról való lemondás esetében a pénzbeli térítés összege, valamint a bérlő, illetve vevőkijelölési jog megszerzéséért fizetett összeg, továbbá a dolgozók lakásépítési kölcsönével kapcsolatban a Bank által átvállalt kezelési költség és a vissza nem térítendő támogatás.
7. §
(1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1/1989. (I. 1.) PM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni; így az eredmény megállapításával kapcsolatban a 4. § (1) és (2) bekezdése az adókötelezettség teljesítésével, a befizetés rendjével kapcsolatosan a 10. § (1) és (2) bekezdése és a 10. § (5) és (6) bekezdése irányadó.
(2) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben 1990. évben, illetve az 1990. évi eredményfelosztás során kell alkalmazni.
Dr. Kupa Mihály s. k.,
pénzügyminiszter