1/1989. (I. 1.) PM rendelet

egyes pénzintézetek jövedelemszabályozásáról

A vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. tv. 2. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a következőkel rendelem:

1. §

A rendelet hatálya a Pénzintézeti Központra és az Állami Fejlesztési Intézetre (továbbiakban: pénzintézet) terjed ki.

2. §

A pénzintézete - külön jogszabály szerint, illetőleg egyes esetekben közvetlenül - kamatkiegészítés, dotáció formájában, illetve egyéb jogcímen a mérleg szerinti eredményt érintő költségvetési támogatást kaphat. A támogatás folyósítása fel tételek teljesítéséhez, köthető.

3. §

(1) A pénzintézet az éves mérleg szerinti eredményének - e jogszabályban meghatározott célokra történő visszatartása után - fennmaradó részéi köteles befizetni az állami költségvetésbe.

(2) Év közben a pénzintézet eredményelőleget fizet. Az eredménybefizetés rendjéről a pénzügyminiszter külön intézkedik.

(3) A pénzügyminiszter az (1) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségen kívül egyéb jogcímen történő befizetési kötelezettséget is megállapíthat.

4. §

(1) A pénzintézetek a közös tevékenység költségeihez, történő hozzájárulást költségként, a közös tevékenység eredményének átadás-átvételét az eredmény terhére, illetve javára számolhatják el. Közös tevékenység:

a) a közös beruházás eredményeként létrehozott állóeszköz üzemeltetése,

b) a közösen finanszírozott kutatási, műszaki fejlesztési tevékenység.

(2) Az eredmény megállapítása során az állóeszközök, beruházások, készletek, értékpapírok, befektetések (vagyontárgyak) értékesítéséből származó, valamint az ezek megsemmisülésével, selejtezésével összefüggésben elért ellenértéket árbevételként kell elszámolni. Az értékesített, illetve selejtezett vagy megsemmisült vagyontárgyak nyilvántartási értékét az értékesítés elszámolt önköltségeként, illetve ráfordításként kell elszámolni.

(3) A pénzintézet az eredmény megállapítása során a költségek, illetve a ráfordítások között számolhatja el a következőket is:

a) az állóeszközök értékcsökkenési leírását a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint;

b) az egyesülés működési költségeihez nyújtott hozzájárulás összegét;

c) a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény 4. számú mellékletében meghatározott reprezentációs költségek összegét, legfeljebb az eladott áruk beszerzési értékével és

az alvállalkozói teljesítményekkel csökkentett árbevétel másfél ezreléke mértékéig.

5. §

(1) A pénzintézet a 3. § (1) bekezdése alapján a mérleg szerinti eredményéből

a) a dolgozók anyagi ösztönzésére - a külön jogszabályban - meghatározott összeget;

b) a vezető dolgozók anyagi érdekeltségére külön jogszabályban meghatározott összeget;

c) fejlesztési célú felhasználásokra - illetve a dolgozók lakásépítésének támogatására - a pénzügyminiszter által évente megállapított összeget

tarthatja vissza.

(2)[1] A pénzintézet a dolgozók lakásépítésének (-vásárlásának) támogatására az átlagos állományi létszámra vetítve 5000 Ft/fő/év összeget képezhet.

(3) Az (1) bekezdés szerint visszatartott, a dolgozók anyagi ösztönzésére szolgáló keretösszeget a szabad rendelkezésű eredménybe kell helyezni, a fejlesztési célú kifizetésekre, illetve a dolgozók lakásépítésének támogatására szolgáló összegekkel a pénzintézet felhalmozott vagyonát kell növelni.

(4) A fejlesztési célú felhasználásokra, illetve a dolgozók lakásépítésének támogatására a (2) bekezdés szerint biztosított összegek más célra nem használhatók fel, illetve egymás között nem csoportosíthatók át.

6. §

(1) A szabad rendelkezésű eredmény a következő célokra használható fel:

a) külön jogszabály szerint a dolgozók lakáshoz jutása céljára adott, vissza nem térítendő támogatás nyújtására;

b) a dolgozók anyagi ösztönzésére;

c) egyéb személyi jellegű kifizetésekre;

d) pályázati díj címén történő kifizetésekre;

e) a vezető dolgozók prémiumának kifizetésére;

f) a választott testületi tagok, a gazdasági társaság vezető tisztségviselői díjának kifizetésére;

g) közérdekű kötelezettségvállalásra (Ptk 593-596. §-ai) és alapítványra (Ptk 74/A, 74/F. §-ai)

h) egyéb, jogszabályban előírt, a szabad rendelkezésű eredményi terhelő kifizetésekre.

(2) A szabad rendelkezésű eredménynek az éves mérlegzárásnál az (1) bekezdésben meghatározott felhasználási célok után fennmaradó összege a következő évre átvihető.

7. §

(1) A pénzintézet felhalmozott vagyonát:

a) az 5. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott összegekből;

b) központi alapokból, tanácstól, egyéb jogi személytől véglegesen átvett pénzösszegekből;

c) a pénzintézetet a gazdasági társaságban való részvétel alapján megillető részesedésből (osztalékból) a leánypénzintézettől és a pénzeszközök végleges átadása után az átvevőtől kapott részesedés összegéből;

d) külön jogszabályban meghatározott egyéb összegekből képezi.

(2) A pénzintézet felhalmozott vagyonát növeli:

a) a megelőző évek ellenőrzése során feltárt, a felhalmozott vagyoni érintő adómegállapítások miatti adótöbbletek összege;

b) a gazdasági társaságba bevitt vagyon nyilvántartási és a társasági szerződésben meghatározott értékének különbözete, ha az utóbbi a magasabb;

c) a térítés nélkül átvett vagyontárgyaknak az átadónál nyilvántartott értéke.

(3) A felhalmozott vagyoni a 8. §-ban foglallak szerint az. állammal szembeni kötelezettségek teljesítésére kell felhasználni.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon felül a pénzintézet a felhalmozott vagyoni saját elhatározásának megfelelően a következő célokra fordíthatja:

a) a fejlesztéshez kapcsolódó egyéb fejlesztési célú kifizetésekre és azok előzetesen felszámított forgalmi adójára;

b) olyan egyéb célokra, amelyről külön jogszabály rendelkezik.

(5) A felhalmozott vagyoni csökkenti:

a) a megelőző évek ellenőrzése során feltárt, a felhalmozott eredményt érintő adómegállapítások miatti adóhiány összege;

b) a véglegesen átadott pénzeszközök összege;

c) a gazdasági társaságba bevitt vagyon nyilvántartási 6 a társasági szerződésben meghatározott értékének külön bözete, ha az előbbi magasabb;

d) a költségként el nem számolható értékcsökkenés összege;

e) a térítés nélkül átadott vagyontárgyak nyilvántartás értéke.

8. §

(1) A pénzintézet az adómentes tevékenységéhez kap csolódó beruházási célú beszerzései, illetve a személygép kocsi beszerzése után előzetesen felszámított, az általános forgalmi adóról szóló 1987. évi V. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 37/1987. (X. 12.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 8. §-ának rendelkezése alapján le nem vonható, illetve vissza nem igényelhető általános forgalmi adót a felhalmozott vagyon terhére, az ezen beszerzések ezután fennmaradó általános forgalmi adó részét pedig a különféle ráfordítások terhére számolja el.

(2) A pénzintézet az adóköteles tevékenységéhez kapcsolódó beruházási célú beszerzései után előzetesen felszámítolt, az R. 8. §-ának rendelkezése alapján le nem vonható, illetve vissza nem igényelhető általános forgalmi adót a felhalmozott vagyon terhére számolja el.

(3) Az adómentes és az. adóköteles tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beruházási célú beszerzésekre jutó előzetesen felszámított általános forgalmi adó megoszlására az R. 9. §-ának rendelkezései az irányadók.

9. §

(1) A pénzintézet fejlesztési célokra hitelt a felügyeleti szerv engedélye nélkül nem vehet igénybe.

(2) A pénzintézet jogi személyiségű gazdasági társaságban való részvételre, illetve leánypénzintézet alapítására az alapítói vagyon és a felhalmozott vagyon szabad pénzeszközeiből csak a pénzügyminiszter által engedélyezett összeget használhatja fel.

10. §

(1) Az e rendelet szerint, az állami költségvetéssel szemben fennálló kötelezettségek bevallása és befizetése ön-adóztatás formájában történik.

(2) A pénzintézet befizetési kötelezettsége a pénzintézet gazdasági tevékenységének megkezdése napjával kezdődik, és a pénzintézet megszűnéséig tart.

A beszámolási időszak az év első napjától (az év közben alakult pénzintézetnél a gazdasági tevékenység megkezdésének napjától) az év utolsó napjáig terjedő időszak.

(3) Ha a megszűnt pénzintézetnek jogutódja van a jogutód felelős a megszűnt pénzintézet befizetési kötelezettségének teljesítéséért.

(4) A felszámolás alatt levő pénzintézet befizetési kötelezettségének a felszámolás közzétételének napjával készült mérleg alapján köteles eleget tenni.

(5) Ha a pénzintézet bejelentése (önellenőrzés) vagy a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés alapján hozott jogerős adóhatósági határozat szerint a megállapított mérlegben a pénzintézet az állami költségvetéssel szemben kötelezettségeket, juttatásokat helytelenül vette számításba, akkor a helyes összeget a hiba elkövetésének időszakában hatályos jogszabályoknak megfelelően kell meghatározni. A különbözetet a számviteli előírások szerint kell elszámolni, és úgy kell rendezni, hogy a költségvetési elszámolások a jogszabályban meghatározott mértékre módosuljanak.

(6) A befizetéssel kapcsolatos elszámolásnál, valamint a mulasztások során hozandó intézkedéseknél a pénzügyi-gazdasági ellenőrzésről, továbbá az adóigazgatási eljárás szabályairól szóló jogszabályt kell megfelelően alkalmazni.

Záró rendelkezések

11. §

(1) Ez a rendelet 1989. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben az 1989. évben, illetve az 1989. évi eredményelszámolás során kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 20/1988. (VI. 10.) PM rendelet hatályát veszti.

Dr. Villányi Miklós s. k.,

pénzügyminiszter