1990. évi XLV. törvény

az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról[1][2]

1. § Az országgyűlési képviselők választásáról szóló, az 1990. évi II. törvénnyel módosított 1989. évi XXXIV. törvény 30. § (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szavazatszámláló bizottság titkárát és két tagját a helyi tanács vagy a végrehajtó bizottság választja meg; személyükre - a pártok javaslataira is figyelemmel - a végrehajtó bizottság titkára tesz indítványt. A szavazatszámláló bizottság további 1-1 tagját a választókerületben jelöltet állító párt, illetőleg független jelölt bízza meg. A pártok illetőleg a független jelöltek közös megbízást is adhatnak. Ha a megbízott tagok száma - a jelölés lezárása után - kettőnél kevesebb, akkor a tanács vagy a végrehajtó bizottság további tagok választásával a szavazatszámláló bizottságot 5 főre kiegészíti.

(2) Az egyéni és a területi választási bizottság titkárát és két tagját a fővárosi, megyei tanács vagy a végrehajtó bizottság választja meg; személyükre - a pártok javaslataira is figyelemmel - a végrehajtó bizottság titkára tesz indítványt. A választási bizottság további 1-1 tagját az egyéni és a területi választókerületben jelöltet állító párt, illetőleg független jelölt bízza meg. Ha a megbízott tagok száma - a jelölés lezárása után - kettőnél kevesebb, akkor a fővárosi, megyei tanács vagy a végrehajtó bizottság további tagok választásával a választási bizottságot 5 főre kiegészíti."

2. § Az 53. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A választások állami feladatainak megszervezése és technikai lebonyolítása, a választási szervek mellett működő munkacsoportok tevékenységének irányítása a belügyminiszter feladata. E tevékenységéről az Országgyűlés ülésén beszámol.

(2) Az e törvényben meghatározott határidőket, határnapokat naptár szerint, továbbá a szavazatösszesítés rendjét a belügyminiszter rendeletben állapítja meg, melyet a sajtóban közzé kell tenni."

3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság ideiglenes elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés megbízott elnöke