Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

1990. évi VIII. törvény

az állam vállalatokra bízott vagyonának védelméről[1]

Az állami vagyon és a társadalom érdekeinek fokozott védelme, továbbá nyilvánosság és a verseny erősítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § (1) E törvény hatálya alá tartoznak az állami vállalatoknak, ezek leányvállalatainak, és az egyéb állami gazdálkodó szerveknek (a továbbiakban: vállalat) következő szerződései:

a) nem pénzbeli hozzájárulás teljesítése gazdasági társaságnak, feltéve, hogy a hozzájárulás értéke a vállalat könyvviteli mérleg szerinti összes eszközértékének tíz százalékát, de legalább a húsz millió forintot meghaladja;

b) a vállalat vagyoni értékű jogának vagy gazdasági társaságban fennálló tulajdonosi érdekeltségének elidegenítése, feltéve, hogy a szerződés értéke a harminc millió forintot meghaladja;

c) eltérő törvényi rendelkezés hiányában a vállalat ingatlanának elidegenítése, ideértve a bérletvételi (lízing) szerződés kötését is, feltéve, hogy a szerződés értéke a harminc millió forintot meghaladja;

d) a vállalat más állóeszközének elidegenítése, arra bérletvételi (lízing) szerződés kötése, feltéve, hogy az állóeszköz könyvviteli mérleg szerinti értéke az ötven millió forintot meghaladja;

e) minden olyan egyéb szerződés (bérlet, haszonbérlet stb.), amelynek alapján a vállalat könyvviteli mérleg szerinti összes eszközének ötven százalékát meghaladó része használatának, hasznosításának és a hasznok szedésének joga vagy e jogok valamelyike mást illet.

(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjában említett - két naptári éven belül kötött - szerződések (hozzájárulások) értékét szerződésfajtánként külön-külön egybe kell számítani. Az értékhatár túllépésének jogkövetkezményeit csak a túllépést megvalósító arra a szerződésre kell alkalmazni, amelynek értéke az egy millió forintot meghaladja.

(3) E törvény hatálya nem terjed ki:

a) azokra a szerződésekre, amelyeket a vállalat a rendszeresen folytatott, rendeltetésszerű gazdasági tevékenysége körében köt meg;

b) a vállalat más vállalattal kötött szerződésére, kivéve a vállalatnak a leányvállalatával kötött szerződését.

2. § Az 1. § (1) bekezdés a), b), c) és d) pontjában felsorolt szerződések tárgyául szolgáló vagyon értékét a vállalat köteles nyilvántartott vagyonértékelővel (könyvvizsgáló szervezettel vagy független könyvvizsgálóval, illetőleg vagyonértékelésre feljogosított szervezettel vagy személlyel) megállapíttatni.

3. § A törvény hatálya alá tartozó szerződések megkötésére irányuló szándékát a vállalat köteles az Állami Vagyonügynökségnek bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tervezett szerződés megnevezését, az abban szereplő érték megjelölését, a vagyonértékelő által megállapított értéket és a szerződés egyéb lényeges feltételeit (időtartam, teljesítés ideje és módja stb.), továbbá a szerződés értékének a vállalat könyvviteli mérlegében szereplő eszközértékéhez viszonyított arányát.

4. § A vállalat a szerződést a bejelentésben foglalt feltételekkel a bejelentés kézhezvételétől számított harminc nap elteltével megkötheti, kivéve ha az Állami Vagyonügynökség e határidőn belül az 5. §-ban felsorolt intézkedések valamelyikét megteszi.

5. § (1) Az Állami Vagyonügynökség a következő intézkedéseket teheti:

a) ha a vagyonértékelés eredményének helyessége alapos okból kétségbe vonható, ismételt vagyonértékelést írhat elő, amelyet az általa kijelölt vagyonértékelő a megbízástól számított harminc napon belül végez el az Állami Vagyonügynökség költségére; az így megállapított értéken alul a vállalat az Állami Vagyonügynökség hozzájárulása nélkül a vagyont nem idegenítheti el, illetve azt társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként nem viheti be; vagy

b) ha a szerződés jelentősége vagy egyéb körülmények, különösen a verseny szabadságának a biztosítása indokolja, előírhatja, hogy az 1. § (1) bekezdés b), c) d) és e) pontja szerinti szerződés megkötésére pályázat alapján kerüljön sor; vagy

c) ha a szerződés a társadalom érdekeit nyilvánvalóan sérti, vagy a nemzetgazdaság megkárosítására vezet, annak megkötését megtiltja.

(2)[2]

6. §[3]

7. § (1)[4] A vállalat az 5. § (1) bekezdés b) pontjában említett esetben köteles, egyébként jogosult arra, hogy pályázatot írjon ki és annak feltételeit maga határozza meg. Ennek során a versenytárgyalásról szóló 1987. évi 19. törvényerejű rendeletet nem kell alkalmazni.

(2) A pályázat nyilvános, de kivételesen indokolt esetben, az Állami Vagyonügynökséggel egyetértésben zártkörű (meghívásos) pályázat is kiírható.

(3) A nyilvános pályázatot legalább két országos napilapban kell meghirdetni, a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább hét nappal megelőzően. Zártkörű (meghívásos) pályázat esetén az érdekelteket közvetlenül kell a pályázatra felhívni.

(4) A pályázati felhívásban meg kell jelölni a vállalat nevét és székhelyét, a pályázat tárgyát, a pályázat célját, a pályázat benyújtásának, valamint a döntés kihirdetésének helyét és időpontját, továbbá a hasznosítás kívánatos irányára, módjára és egyéb feltételeire vonatkozó mindazokat az adatokat, amelyek szükségesek a megalapozott ajánlat készítéséhez.

(5) A pályázat kiírásáról, feltételeiről és a vállalat dolgozóinak esetleges részvételi lehetőségeiről a vállalat dolgozóit külön tájékoztatni kell.

8. § A pályázatok benyújtásának határideje nem lehet kevesebb tizenöt napnál. A vállalat a beérkezett pályázatokat tizenöt napon belül köteles elbírálni.

9. § (1) A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.

(2) Egyenlő feltételek esetén a pályázatot kiíró vállalat dolgozója mint egyéni vállalkozó, illetőleg a kizárólag a vállalat dolgozóinak részvételével működő gazdasági társaság és szövetkezet által benyújtott ajánlatot kell előnyben részesíteni.

(3) A nyilvános pályázat eredményét, így különösen az ajánlatok alapvető adatait és a döntést, annak indokaival együtt ugyanabban a két országos napilapban kell közzétenni, ahol a felhívás megjelent. Zártkörű (meghívásos) pályázat esetén az előbbi adatokat a pályázókkal közvetlenül ismertetni kell.

10. § Az e törvény rendelkezéseibe ütköző szerződés semmis.

11. § Ez a törvény az 1990. évi március hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

Dr. Szűrös Mátyás s. k.,

a Köztársaság ideiglenes elnöke

Dr. Fodor István s. k.,

az Országgyűlés megbízott elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1990. január 26-ai ülésén fogadta el.

[2] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXXI. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.09.18.

[3] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXXI. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.09.18.

[4] Megállapította az 1990. évi LXXI. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos 1990.09.18.