41/1991. (III. 8.) Korm. rendelet
a Befektetésösztönzési Alapról
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 66. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló, többször módosított 1988. évi XXIV. törvény 15. §-ában foglaltakra a Kormány a következőket rendeli el:
1. §
A Befektetésösztönzési Alap (a továbbiakban: Alap) a külföldiek magyarországi, elsősorban termelési célú, nemzetgazdasági prioritásainkkal összhangban levő befektetéseinek ösztönzését, a külföldi részvételű gazdasági társaságok (a továbbiakban: gazdasági társaság) működési feltételeinek javítását szolgáló elkülönített állami pénzalap.
2. §
(1) Az Alap forrásai:
a) az állami költségvetésből nyújtott az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű állami támogatás;
b) a privatizációból származó bevételekből a Vagyonpolitikai Irányelvekben az Országgyűlés által meghatározott összeg;
c) az Alapból a tárgyévet megelőző években fel nem használt összeg;
d) a külföldi és a belföldi jogi, illetve magánszemélyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági és egyéb társaságok által az Alap javára teljesített önkéntes befizetések, átutalások;
e) az Alap átmenetileg fel nem használt - költségvetésen kívüli forrásból származó - állományának kamatai, az értékállandóság biztosítását, illetve a forrásbővítést szolgáló, elsősorban rövidtávú befektetésekből származó egyéb tőkejövedelem;
f) az Alap egyéb saját bevételeinek összege, így különösen az Alap javára teljesített visszafizetések és ezek járulékai.
(2) Az Alap bevételi többlete, illetve év végi maradványa nem vonható el.
3. §
Az Alapot a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) kezeli és ellátja az Alappal kapcsolatos titkársági feladatokat.
4. §
(1) Az Alapból az a korlátolt felelősségű társaság, illetve részvénytársaság kaphat támogatást, melynél
a) az alap/törzstőke meghaladja az 50 millió forintot, és
b) a külföldi részesedés hányada legalább 30% és
c) a külföldi fél részesedésében a konvertibilis valutában teljesített pénzbeli hozzájárulás aránya legalább 50%.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételtől a 11. §-ban meghatározott Tárcaközi Bizottság kivételesen, kiemelkedő technika, technológia alkalmazása esetén, vagy ha a beruházásra olyan külön jogszabályban meghatározott településen kerül sor, ahol az adóalanyt vállalkozási nyereségadó-, illetve általános forgalmi adókedvezmény illeti meg, eltérhet.
5. §
A 4. §-ban meghatározott gazdasági társaságnak az Alapból támogatás elsősorban
a) a termelési célú, új, korszerű technika, technológia alkalmazását elősegítő infrastruktúra (kiemelten víz-, villany-, gázvezeték, ipari célú távhővezeték, csatorna, út, iparvágány, telefonvezeték kiépítése, bővítése, korszerűsítése) külső telekhatárig kívülről történő kiépítéséhez; vagy
b) közműfejlesztési hozzájáruláshoz
adható.
6. §
A támogatások összege a 4. §-ban meghatározott gazdasági társaságoknál a beruházási költségek 20%-áig, de legfeljebb 100 millió forintig terjedhet.
7. §
Az 5. § a) pontjában meghatározott támogatás vissza nem térítendő formában nyújtható. Az 5. § b) pontjában meghatározott célra kedvezményes kamatozású, hosszú lejáratú, visszatérítendő támogatás adható.
8. §
(1) Az Alapból történő támogatásra a minisztérium - hivatalos tárcalapjában - negyedévenként pályázatot hirdet.
(2) A pályázati felhívás tartalmazza különösen a pályázatok kötelező tartalmi elemeit, az adott pályázati időszakban felosztásra kerülő keretösszeg nagyságát, a pályázatok benyújtási rendjének részletes szabályait, a pályázatok elfogadásának zárónapját, és egyéb, a pályázók számára lényeges információkat.
(3) Hiányos, vagy a döntéshozatalhoz nem megfelelő részletességű pályázat esetén a minisztérium egy ízben, a határidő megjelölésével kiegészítésre hívja fel a pályázót.
(4) A pályázatokat a Tárcaközi Bizottság a pályázatok elfogadásának zárónapját, illetve a (3) bekezdésben foglaltak alapján a kiegészítés megtételére nyitvaálló határidői követő 60 napon belül bírálja el.
9. §
A pályázatok elbírálásánál előnyben részesül az a gazdasági társaság, amelyik a módosított 1988. évi XXIV. törvény 15. §-a alapján a társaságot a törvény szerint megillető adókedvezmények igénybevételéről részben vagy egészben lemond.
10. §
(1) A támogatás felhasználásának feltételeiről pénzügyi teljesítéséről, ütemezéséről a minisztérium - a Tárcaközi Bizottság döntése alapján - szerződésben állapodik meg a pályázóval.
(2) A szerződésben foglaltak teljesítésével, továbbá a költségek igazolására benyújtott számlák, dokumentumok felülvizsgálatával kapcsolatos tevékenysége során a minisztérium külső szakértőket, illetve más szerveket is bevonhat.
11. §
(1) A Tárcaközi Bizottság elnöke a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, illetve az általa erre megbízott személy. A Tárcaközi Bizottság tagjait a Belügyminisztérium a Földművelésügyi Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Vagyonügynökség, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság vezetői jelölik ki, különös tekintettel az egyéb, elkülönített állami pénzalapok közötti együttműködés biztosítására.
(2) A Tárcaközi Bizottság üléséig a benyújtott pályázatokkal kapcsolatban be kell szerezni az érdekelt település polgármesteri hivatalának, a megyei önkormányzati hivatalnak, illetve a fővárosi főpolgármesteri hivatalnak, valamint a Magyar Gazdasági Kamara, a Vállalkozók Országos Szövetsége, az Ipartestületek Országos Szövetsége, a Kiskereskedők Országos Szervezete, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa, a Joint Venture Szövetség, a Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Országos Szövetsége, a Magyar Agrár Kamara véleményét is.
(3) A Tárcaközi Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg azzal, hogy a Tárcaközi Bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a (2) bekezdésben meghatározott és érdekelt szervek képviselőit.
12. §
(1) Az Alapból nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű beruházást megvalósító gazdasági társaságban állami tulajdoni részesedés megszerzése is finanszírozható. Az állami tulajdoni részesedés megszerzéséről a Tárcaközi Bizottság javaslata alapján a Kormány dönt.
(2) A társaságban az (1) bekezdésnek megfelelően megszerezhető állami tulajdon nagysága nem haladhatja meg a társaság alapítói vagyonának 20%-át.
(3) Az (1) bekezdés alapján megszerzett állami tulajdoni részesedéssel kapcsolatos tulajdonosi jogokat az Állami Vagyonügynökség gyakorolja azzal, hogy az állami tulajdoni részesedést három éven belül elidegeníti.
(4) Jelen § alapján is csak olyan gazdasági társaságban szerezhető állami tulajdoni részesedés, amely megfelel a 4. §-ban foglalt feltételeknek.
13. §
A pénzintézeti folyósítási költségek a kedvezményezett társaságot terhelik.
14. §
Az Alap működésével, illetve a támogatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel kapcsolatos, e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a költségvetési gazdálkodás, illetve a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadóak.
15. §
E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Dr. Antall József s. k.,
miniszterelnök