42/1991. (III. 8.) Korm. rendelet

az összehangolt Áruleíró és Kódrendszerről Brüsszelben, az 1983. évi június hó 14. napján megkötött Nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről

1. § A Kormány az összehangolt Áruleíró és Kódrendszerről Brüsszelben, az 1983. évi június hó 14. napján megkötött, és a Magyar Köztársaság elnökének 314/1990. számú határozatával megerősített Nemzetközi Egyezményt e rendelettel kihirdeti.

2. § A Nemzetközi Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY

AZ ÖSSZEHANGOLT ÁRULEÍRÓ ÉS KÓDRENDSZERRŐL

Bevezetés

A Vámegyüttműködési Tanács égisze alatt kidolgozott jelen Egyezmény Szerződő Felei,

Attól az óhajtól vezérelve, hogy elősegítsék a nemzetközi kereskedelmet,

Attól az óhajtól vezérelve, hogy megkönnyítsék, különösen a nemzetközi kereskedelemre vonatkozó statisztikai adatok gyűjtését, összehasonlítását és elemzését,

Attól az óhajtól vezérelve, hogy csökkentsék azokat a költségeket, amelyek az áruk újrajelölésével, újraosztályozásával és újrakódolásával jár együtt, amikor a nemzetközi kereskedelem során az áruk egyik osztályozási rendszerből a másikba haladnak át, továbbá, hogy megkönnyítsék a nemzetközi kereskedelmi okmányok egységesítését, valamint az adatok továbbítását,

Figyelembe véve, hogy a nemzetközi kereskedelmi technikák és struktúrák szükségessé teszik a Brüsszelben 1950. december 15-én kelt az áruk vámtarifákba történő osztályozásáról szóló Nómenklatúra Egyezmény jelentős módosítását,

Figyelembe véve továbbá, hogy a kormányok és a kereskedelmi körök igénye az áruosztályozás és a statisztika részletessége terén messze túlhaladják az említett Egyezmény mellékletében szereplő Nómenklatúráját,

Figyelembe véve, hogy fontos a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások érdekében a pontos és összehasonlítható adatok biztosítása,

Figyelembe véve, hogy az Összehangolt Rendszer alkalmazásra kerül a különböző áruszállítási módokhoz kapcsolódó díjszabásoknál és statisztikáknál is,

Figyelembe véve, hogy az áruleíró és kódrendszereknek a lehető legtöbbet kell meríteniük az Összehangolt Rendszerből,

Figyelembe véve, hogy az Összehangolt Rendszer célkitűzése az, hogy a lehető legszorosabb kapcsolatot alakítsa ki egyfelől az export-import és másfelől a termelési statisztikák között,

Figyelembe véve, hogy szoros kapcsolatot kell fenntartani az Összehangolt Rendszer és az Egyesült Nemzetek Szabvány Nemzetközi Kereskedelmi Besorolása között,

Figyelembe véve, hogy a fenti igényeket olyan egyesített tarifa és statisztikai nómenklatúra közvetítésével célszerű kielégíteni, amelyet a nemzetközi kereskedelemben résztvevők használnak,

Figyelembe véve, hogy fontos biztosítani az Összehangolt Rendszer naprakész állapotát a nemzetközi kereskedelmi technikák és struktúrák függvényében.

Figyelembe véve a Vámegyüttműködési Tanács által létrehozott Összehangolt Rendszer Bizottság eddigi munkáját.

Figyelembe véve, hogy az említett Nómenklatúra Egyezmény alkalmas eszköznek bizonyult céljai egy részének megvalósítására, de a kívánt eredmények elérését a legjobban egy új nemzetközi egyezmény létrehozása útján lehet biztosítani.

Az alábbiakban állapodtak meg:

1. cikk

Meghatározások

A jelen Egyezmény alkalmazásában:

a) "Összehangolt áruleíró és kódrendszer", a továbbiakban "Összehangolt Rendszer" alatt azt a Nómenklatúrát kell érteni, amely tartalmazza a jelen Egyezmény mellékletében szereplő vámtarifaszámokat és alszámokat, ezek szövegét, az áruosztályokhoz, az árucsoportokhoz és az alszámokhoz tartozó megjegyzéseket, valamint az Összehangolt Rendszer értelmezésére vonatkozó általános szabályokat;

b) "tarifa nómenklatúra" alatt a Szerződő Fél törvényhozása által a behozatali vámok beszedésére létrehozott nómenklatúrát kell érteni;

c) "statisztikai nómenklatúra" alatt a Szerződő Fél által a behozatali vagy kiviteli kereskedelmi statisztikai adatok összegyűjtésére létrehozott árunómenklatúrát kell érteni;

d) "egyesített tarifa és statisztikai nómenklatúra" alatt olyan egyesített nómenklatúrát kell érteni, amely magában foglalja a tarifanómenklatúrát és a statisztikai nómenklatúrát és amelyet a Szerződő Fél a behozatali árunyilatkozat céljára jogilag előír.

e) "Tanács létrehozásáról szóló egyezmény" alatt a Vámegyüttműködési Tanács létrehozásáról szóló, Brüsszelben 1950. december 15-én kelt egyezményt kell érteni,

f) "Tanács" alatt a fenti e) pontban említett Vámegyüttműködési Tanácsot kell érteni,

g) "Főtitkár" alatt a Tanács főtitkárát kell érteni,

h) "megerősítés" alatt a tényleges megerősítést, az elfogadást és a jóváhagyást kell érteni.

2. cikk

A mellékletre vonatkozó rendelkezések

A jelen Egyezmény melléklete annak szerves részét képezi és az egyezményre történő mindennemű hivatkozást a mellékletre is alkalmazni kell.

3. cikk

A szerződő felek kötelezettségei

1. Az alábbi 4. cikkben említett kivételektől eltekintve:

a) Minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra, eltekintve a jelen cikk c) bekezdésébe foglalt rendelkezésektől, hogy attól az időponttól kezdődően, amikor a jelen Egyezmény vele szembe hatályossá válik, tarifa és statisztikai nómenklatúrái az Összehangolt Rendszerrel megegyeznek. Kötelezettséget vállalnak tehát arra, hogy a tarifa és statisztikai nómenklatúráik létrehozása során:

(1) felhasználják minden hozzátoldás és változtatás nélkül az Összehangolt Rendszer valamennyi vámtarifaszáma és alszáma szövegét és a hozzájuk tartozó kódszámokat;

(2) alkalmazzák az Összehangolt Rendszer általános értelmezési szabályait, valamint az áruosztályok és árucsoportok, továbbá az alszámok valamennyi megjegyzését, és nem módosítják az Összehangolt Rendszer áruosztályainak, árucsoportjainak, valamint vámtarifaszámai és alszámai szövegének terjedelmét;

(3) követik az Összehangolt Rendszer számozási sorrendjét.

b) Minden Szerződő Fél az Összehangolt Rendszer jelölésének megfelelően hozzáférhetővé teszi legalább hatszámjegyű alszámainak szintjéig a behozatali és kiviteli statisztikáit vagy saját kezdeményezésére e szinten túl is abban a mértékben, amelyben az olyan rendkívüli körülmények nem zárja azt ki mint a kereskedelmi adatok bizalmas jellege vagy nemzetbiztonsági okok.

c) A jelen cikk egyetlen rendelkezése sem kötelezi a Szerződő Feleket arra, hogy az Összehangolt Rendszer alszámait alkalmazzák tarifa nómenklatúrájukban, feltéve, hogy egyesített tarifa és statisztikai nómenklatúrájuk megfelel a jelen cikk a) (1), (2) és (3) bekezdéseibe foglalt kötelezettségüknek.

2. A fenti cikk a) bekezdésébe leírt kötelezettségnek megfelelően minden Szerződő Fél alkalmazhat olyan formai változásokat, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az Összehangolt Rendszert átültessék a hazai jogszabályokba.

3. A jelen cikk egyetlen rendelkezése sem korlátozza a Szerződő Felet abban, hogy az áruk osztályozására tarifa vagy statisztikai nómenklatúráin belül alosztályozásokat hozzanak létre az Összehangolt Rendszerét követő szinten azzal a feltétellel, hogy ezeket a bontásokat a jelen Egyezmény mellékletében szereplő hatszámjegyű kódszámokhoz toldják és azt követően számozzák.

4. cikk

A fejlődő országok által történő részleges alkalmazás

1. Bármely fejlődő ország Szerződő Fél országa külkereskedelmi struktúrájára vagy adminisztratív lehetőségeire tekintettel az általa szükségesnek ítélt időszakkal elhalaszthatja az Összehangolt rendszer alszámai egészének vagy egy részének bevezetését.

2. Az a fejlődő ország Szerződő fél, amely az Összehangolt Rendszer részleges alkalmazását választja, a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően kötelezettséget vállal arra, hogy a hatszámjegyű Összehangolt Rendszert teljes egészében alkalmazza öt éven belül attól az időponttól számítva, amikor a jelen Egyezmény vele szemben hatályossá válik, vagy bármely más olyan határidőn belül, amelyet szükségesnek tart figyelemmel a jelen cikk (1) bekezdésébe foglalt rendelkezéseire.

3. Az a fejlődő ország Szerződő Fél, amely az Összehangolt Rendszer részleges alkalmazását választja a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően, köteles valamely egyvonalas alszám valamennyi kétvonalas alszámát alkalmazni vagy egyetlen egyet sem, továbbá valamely vámtarifaszám valamennyi egyvonalas alszámát alkalmazni vagy egyetlen egyet sem. Az ilyen részleges alkalmazás esetében az alkalmazásra nem kerülő, az Összehangolt Rendszer hatodik, illetve ötödik és hatodik, számjegyét "0"-val, illetve "00"-val kell helyettesíteni.

4. Az a fejlődő ország Szerződő Fél, amely az Összehangolt Rendszer részleges alkalmazását választja a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően, Szerződő Féllé válása alkalmával közli a Főtitkárral azokat az alszámokat, amelyeket nem alkalmaz abban az időpontban, amikor a jelen Egyezmény vele szemben hatályba lép és azokat az alszámokat, amelyeket később fog alkalmazni.

5. Bármely fejlődő ország, amely az Összehangolt Rendszer részleges alkalmazását választja a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően Szerződő Féllé válása alkalmával közölheti a Főtitkárral, hogy kötelezettséget vállal a hatszámjegyű Összehangolt Rendszer teljes alkalmazására attól az időponttól számított három éven belül, amikor a jelen Egyezmény vele szemben hatályba lép.

6. Bármely fejlődő ország Szerződő Fél, amely a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően részlegesen alkalmazza az Összehangolt Rendszert, mentesül a jelen Egyezmény 3. cikkébe foglalt kötelezettségek alól az általa nem alkalmazott alszámokat illetően.

5. cikk

Technikai segítségnyújtás a fejlődő országok részére

A jelen Egyezmény fejlett ország Szerződő Felei külön megállapodásban rögzített módon technikai segítséget nyújtanak azoknak a fejlődő országoknak, amelyek ezt kérik, különösen a személyzet képzése, a jelenlegi osztályozási rendszerüknek az Összehangolt Rendszerbe való átültetése, valamint figyelemmel az Összehangolt Rendszer módosításaira az átültetett rendszerük naprakészen tartása, továbbá a jelen Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazása terén.

6. cikk

Az Összehangolt Rendszer Bizottság

1. A jelen Egyezménynek megfelelően, Összehangolt Rendszer Bizottság néven, valamennyi Szerződő Fél képviselőjéből álló Bizottságot hoznak létre.

2. Az Összehangolt Rendszer Bizottság általában évente legalább kétszer ülésezik.

3. Üléseit a Főtitkár hívja össze és a Szerződő Felek ellenkező értelmű határozata hiányában azokat a Tanács székhelyén tartják.

4. Az Összehangolt Rendszer Bizottságban minden Szerződő Fél egy szavazati joggal rendelkezik; mindazonáltal a jelen Egyezmény tekintetében, nem érintve a jövőben megkötendő egyezményeket, ha valamely vám- vagy gazdasági unió, valamint egy vagy több tagállama a Szerződő Felek, ezen Szerződő Felek együttesen csak egyetlen szavazatot adnak le. Hasonlóképpen, ha a 11. b) cikk rendelkezései szerinti Szerződő Fél vám- vagy gazdasági unió valamennyi tagállama Szerződő Féllé válik, akkor ezek együttesen csak egy szavazatot adnak le.

5. Az Összehangolt Rendszer Bizottsága elnököt és egy vagy több alelnököt választ.

6. Megállapítja eljárási szabályait tagjainak kétharmados többsége által hozott határozatával. Ezt a szabályzatot jóváhagyás végett a Tanács elé terjeszti.

7. Amennyiben szükségesnek véli, felkér kormányközi és más nemzetközi szervezeteket arra, hogy megfigyelőként részt vegyenek munkájában.

8. Szükség esetében albizottságokat vagy munkacsoportokat hoz létre különös figyelemmel a 7. cikk 1. a) bekezdésének rendelkezéseire, és meghatározza e szervezet összetételét, szavazási eljárását és működési szabályzatát.

7. cikk

A Bizottság feladatai

1. Az Összehangolt Rendszer Bizottsága figyelemmel a 8. cikk rendelkezéseire a következő hatáskörrel rendelkezik:

a) Javaslatot tesz a jelen Egyezmény minden olyan módosítására, amelyet kívánatosnak tart, figyelembe véve az alkalmazók igényeit, valamint a nemzetközi kereskedelmi technikák vagy struktúrák fejlődését;

b) megfogalmazza az Összehangolt Rendszer értelmezését szolgáló magyarázó jegyzeteket és az osztályozási és egyéb véleményeket;

c) az Összehangolt Rendszer egységes értelmezése és alkalmazása érdekében ajánlásokat tesz;

d) összegyűjti és terjeszti az Összehangolt Rendszer alkalmazásával kapcsolatos adatokat;

e) hivatalból vagy kérelemre adatokat szolgáltat vagy tanácsokat ad az Összehangolt Rendszer szerinti áruosztályozással kapcsolatos kérdések tekintetében a Szerződő Feleknek, a Tanács más tagállamainak, valamint azoknak a kormányközi és egyéb nemzetközi szervezeteknek, amelyeket a Bizottság erre illetékesnek talál;

f) a Tanács minden ülésén tevékenységéről jelentést tesz, beleértve a módosító javaslatokat, a magyarázó jegyzeteket, az osztályozási és egyéb véleményeket;

g) az Összehangolt Rendszerrel kapcsolatban gyakorolja mindazokat a jogokat és hatásköröket, amelyeket a Tanács vagy a Szerződő Felek hasznosnak tartanak.

2. Az Összehangolt Rendszer Bizottság azon adminisztratív döntéseit, amelyek kihatnak a költségvetésre, jóváhagyás végett a Tanács elé kell terjeszteni.

8. cikk

A Tanács szerepe

1. A Tanács az Összehangolt Rendszer Bizottság által kidolgozott, az Egyezményt módosító javaslatokat megvizsgálja és azokat a Szerződő Felek elé terjeszti a 16. cikkben lefektetett eljárás szerint, feltéve, hogy a Tanács valamely tagállama, amely a jelen Egyezmény Szerződő Fele, nem kéri, hogy ismételt vizsgálat céljából az egész javaslatot vagy annak egy részét utalják vissza a Bizottság elé;

2. Az Összehangolt Rendszer értelmezésére vonatkozó magyarázó jegyzetek, osztályozási és egyéb vélemények, valamint az Összehangolt Rendszer egységes értelmezése és alkalmazása biztosítására hivatott azon ajánlások, amelyeket az Összehangolt Rendszer Bizottság ülésén fogalmaztak meg, a Tanács által jóváhagyottnak tekintendők, kivéve, ha ezen bizottsági ülés berekesztésétől számított két hónapon belül valamely, a jelen Egyezmény Szerződő Fele értesíti a Főtitkárt arról, hogy kéri a kérdést a Tanács elé terjeszteni;

3. Ha valamely kérdést a jelen cikk 2. bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a Tanács elé terjesztenek, úgy az jóváhagyja az említett magyarázó jegyzeteket, osztályozási és egyéb véleményeket és ajánlásokat, feltéve, hogy a Tanács olyan tagállama, amely a jelen Egyezmény Szerződő Fele, nem kéri azt részben vagy egészében újabb megvizsgálás céljából a Bizottság elé visszautalni.

9. cikk

Vámtételek

A Szerződő Felek a jelen Egyezményben nem vállalnak semmiféle kötelezettséget a vámtételeket illetően.

10. cikk

A viták rendezése

1. A jelen Egyezmény értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó két vagy több Szerződő Fél között felmerülő bármely vitát lehetőség szerint egymás közötti tárgyalás útján rendezik.

2. Bármely vitás kérdést, amelyet tárgyalás útján nem sikerül rendezni, a vitában álló Szerződő Felek az Összehangolt Rendszer Bizottsága elé terjesztik, amely megvizsgálja a tényeket és javaslatot tesz annak rendezésére.

3. Ha az Összehangolt Rendszer Bizottságának nem sikerül a vitás kérdést rendeznie, akkor azt a Tanács elé terjeszti, amely a Tanácsot létrehozó Egyezmény III. e) cikke értelmében javaslatokat tesz

4. A vitában álló Szerződő Felek előre megegyezhetnek abban, hogy a Bizottság vagy a Tanács javaslatait kötelező erejűnek fogadják el.

11. cikk

A Szerződő Féllé válás feltételei

A jelen Egyezmény Szerződő Felévé válhatnak:

a) A Tanács tagállamai;

b) Azok a vám- vagy gazdasági uniók, amelyeket jelen Egyezmény által e részében vagy részben szabályozott kérdésekben történő szerződéskötésre feljogosítottak;

c) Minden más állam, amelyet a Főtitkár a Tanács utasítása alapján erre felkér.

12. cikk

Csatlakozási eljárás

1. Bármely állam, illetve vám- vagy gazdasági unió, amely megfelel a megkívánt követelményeknek, a jelen Egyezmény Szerződő Felévé válhat oly módon, hogy

a) megerősítés fenntartása nélkül azt aláírja;

b) az aláírást követően letétbe helyezi a megerősítő okmányt, ha megerősítés fenntartásával írta azt alá; vagy

c) csatlakozik az Egyezményhez azt követően, hogy az aláírásra már nincs nyitva.

2. A jelen Egyezmény 1986. december 31-ig áll nyitva aláírásra Brüsszelben a Tanács székházában a 11. cikkben említett államok és vám- vagy gazdasági uniók számára. Ezt követően pedig nyitva áll a csatlakozásra.

3. A megerősítő vagy csatlakozási okmányokat a Főtitkárnál kell letétbe helyezni.

13. cikk

Hatálybalépés

1. A jelen Egyezmény azt az időpontot legalább tizenkettő, de legfeljebb huszonnégy hónappal követő január 1-jén lép hatályba, hogy a 11. cikkben említett államok, illetve vám- vagy gazdasági uniók közül legalább 17 a jelen Egyezményt fenntartás nélkül aláírta, illetve letétbe helyezte a megerősítő vagy csatlakozási okmányát, de nem előbb, mint 1987. január 1.

2. Bármely állam, illetve vám- vagy gazdasági unió vonatkozásában, amely a jelen Egyezményt azt követően írta alá megerősítés fenntartása nélkül, erősítette meg vagy csatlakozott ehhez, hogy az 1. bekezdésben előírt minimális számot elérték, a jelen Egyezmény azt az időpontot legalább tizenkettő, de legfeljebb huszonnégy hónappal követő január 1-én lép hatályba, korábbi időpont megjelölésének hiányában, hogy ez az állam, illetve vám- vagy gazdasági unió aláírta a jelen Egyezményt megerősítés fenntartása nélkül vagy letétbe helyezte megerősítő vagy csatlakozási okmányát. Mindazonáltal a jelen bekezdésből kifolyólag sem léphet hatályba korábban, mint a jelen cikk 1. bekezdésében meghatározott határidő.

14. cikk

A függő területek által történő alkalmazás

1. Bármely állam, a jelen Egyezmény Szerződő Felévé válásakor vagy ezt követően a Főtitkárnak bejelentheti, hogy az Egyezmény kiterjed mindazokra a területekre, vagy mindazon területek bármelyikére, amelynek nemzetközi kapcsolataiért felelős. Ez a bejelentés azt az időpontot legalább tizenkettő, és legfeljebb huszonnégy hónappal követő január 1-én lép hatályba, hogy a Főtitkár a bejelentést kézhez vette, feltéve, hogy az korábbi időpontot nem jelöl meg. Mindazonáltal az Egyezmény mindaddig nem lép hatályba a bejelentésben foglalt területek tekintetében, amíg az érintett állam vonatkozásában nem válik hatályossá.

2. A jelen Egyezmény hatályát veszti a megjelölt területek tekintetében attól az időponttól kezdődően, amikortól a területek nemzetközi kapcsolataiért a Szerződő Fél felelőssége megszűnik vagy minden más korábbi időponttól, amelyről a jelen Egyezmény 15. cikkének megfelelően értesítették a Főtitkárt.

15. cikk

Felmondási eljárás

A jelen Egyezmény meghatározatlan időre szól. Mindazonáltal bármely Szerződő Fél felmondhatja azt és a felmondás azt követően válik hatályossá, hogy azt a Főtitkár kézhez vette, kivéve, ha abban későbbi időpontot jelöltek meg.

16. cikk

Módosítási eljárás

1. A Tanács javasolhatja a Szerződő Feleknek a jelen Egyezmény módosítását.

2. Minden Szerződő Fél értesítheti a Főtitkárt valamely ajánlott módosítással szembeni ellenvetéséről, s melyet visszavonhat a jelen cikk 3. bekezdésében meghatározott időn belül.

3. Minden ajánlott módosítás elfogadottnak tekintendő, attól az időponttól számított hat hónap elteltével, amikor a Főtitkár értesítést küldött az említett módosításról, feltéve, hogy eddig az időpontig egyetlen ellenvetést sem tettek.

4. Az elfogadott módosítások valamennyi Szerződő Fél tekintetében az alábbi időpontok egyikében lép hatályba:

a) abban az esetben, ha az ajánlott módosítást április 1. előtt közlik, a közlést követő második év január 1-jén, vagy

b) abban az esetben, ha az ajánlott módosítást április 1-jén vagy ezt követően közlik, a közlést követő harmadik év január 1-jén.

5. Minden Szerződő Fél statisztikai és tarifa nómenklatúráját, vagy a jelen Egyezmény 3. cikke 1/c) bekezdése szerinti egyesített tarifa és statisztikai nómenklatúráját köteles a módosított Összehangolt Rendszernek megfelelő állapotba hozni a jelen cikk 4. bekezdésében említett időpontig.

6. Bármely állam, illetve vám- és gazdasági unió, amely aláírja a megerősítés fenntartása nélkül vagy amely a jelen Egyezményt megerősíti, vagy ahhoz csatlakozik, úgy tekintendő, mint amely elfogadta a hatályos módosításokat, vagy azokat, melyeket jelen cikk 3. bekezdése rendelkezéseinek megfelelően elfogadtak addig az időpontig, amikor ez az állami, illetve vám- vagy gazdasági unió Szerződő Féllé vált.

17. cikk

A Szerződő Felek jogai az Összehangolt Rendszer tekintetében

Az Összehangolt Rendszerrel kapcsolatos kérdésekben a 6. cikk 4. bekezdése, a 8. cikk és a 16. cikk 2. bekezdése valamennyi Szerződő Félnek jogokat biztosít;

a) az Összehangolt Rendszer valamennyi része tekintetében, amelyeket a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően alkalmaz; vagy

b) addig az időpontig, amíg a jelen Egyezmény vele szemben a 13. cikk rendelkezéseinek megfelelően hatályba lép, az Összehangolt Rendszer valamennyi része tekintetében, amelyeket a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően alkalmazni köteles; vagy

c) az Összehangolt Rendszer valamennyi része tekintetében, feltéve, hogy kötelezettséget vállalt a hatszámjegyes, teljes Összehangolt Rendszer alkalmazására a 4. cikk 5. bekezdésében említett hároméves határidő lejártáig.

18. cikk

Fenntartások

A jelen Egyezményhez semmilyen fenntartást nem lehet fűzni.

19. cikk

A Főtitkár értesítései

A Főtitkár értesíti a Szerződő Feleket, a többi aláíró államot, a Tanács azon tagállamait, amelyek nem Szerződő Felei a jelen Egyezménynek és az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárát:

a) a jelen Egyezmény 4. cikkének megfelelően a részleges alkalmazásról kapott bejelentésekről;

b) a 12. cikk értelmében történt aláírásokról, megerősítésekről és csatlakozásokról;

c) a jelen Egyezmény 13. cikke értelmében történő hatálybalépés időpontjáról;

d) a 14. cikk értelmében kapott bejelentésekről;

e) a 15. cikk értelmében tett felmondásokról;

f) a 16. cikk értelmében a jelen Egyezmény módosítására tett ajánlásokról;

g) a 16. cikk értelmében a jelen Egyezményt módosító ajánlásokra vonatkozó ellenvetésekről és ezek visszavonásáról;

h) a 16. cikknek megfelelően elfogadott bármely módosításról és annak hatálybalépéséről.

20. cikk

Nyilvántartásba vétel az Egyesült Nemzetek Szervezeténél

Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cikkének megfelelően a Tanács Főtitkárának kérésére a jelen Egyezményt az Egyesült Nemzetek Titkárságánál nyilvántartásba fogják venni.

Ennek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírják a jelen Egyezményt.

Készült Brüsszelben 1983. június 14-én, francia és angol nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egy eredeti példányban, amely a jelen Egyezmény 11. cikkében említett minden állam, illetve vám- vagy gazdasági unió részére hiteles másolatot küld.

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1991. január 1. napjától kell alkalmazni.

(2)[1]