7/1991. (X. 17.) MüM rendelet

a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezéséről

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 7. §-ának (3) és (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem:[1]

1. §

(1)[2] A rendelet hatálya kiterjed a Magyarországon munkaviszony, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (a továbbiakban együtt: munkaviszony) keretében munkát végző külföldi természetes személyre (a továbbiakban: külföldi) és a külföldit foglalkoztató munkáltatóra (1992. évi XXII. törvény 73. §).

(2) E rendelet alkalmazásában:

a) külföldi az, aki nem magyar állampolgár,

b)[3] a munkaviszonnyal esik egy tekintet alá, ha a külföldi magyarországi munkavégzésére

1. a belföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerződés teljesítése érdekében a külföldi munkáltatóval fennálló jogviszonya (kirendelés) alapján, illetőleg

2. meghatározott munka (munkaegység) elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során

kerül sor;

c)[4] munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony különösen a közalkalmazotti jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű, illetőleg vállalkozási jellegű jogviszonya, a bedolgozói jogviszony, a vállalkozási, a megbízási szerződésen alapuló jogviszony, valamint a gazdasági társaság tagjának a társaság működésében való személyes közreműködésére vagy munkavégzéssel megvalósuló mellékszolgáltatásra irányuló jogviszonya.

d)[5] kulcsszemélyzet: a Magyar Köztársaság területén alapított külföldi érdekeltségű vállalkozás [1. § (2) bekezdés e) pont] által foglalkoztatott olyan személy, aki nem minősül a külön törvényben meghatározott vezető tisztségviselőnek, és

1. irányítja vagy felügyeli a vállalkozás egészét, illetőleg egy vagy több olyan szervezeti egységét (ideértve a munkáltatói jogkörök gyakorlását is), amely a vállalkozás tulajdonosa, legfőbb szerve vagy vezető tisztségviselője közvetlen irányítása, felügyelete alatt áll, vagy

2. olyan munkára vagy szakmára rendelkezik képesítéssel, amely magas szintű vagy kivételes műszaki ismereteket igényel, vagy egyébként olyan kivételes tudással rendelkezik, amely a szervezet szolgáltató tevékenységéhez, kutatási felszereléséhez, technológiájához vagy igazgatásához szükséges,

feltéve, hogy a munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtásakor legalább egy éve a vállalkozás e) pontban meghatározott külföldi alapítójával munkaviszonyban vagy olyan egyéb jogviszonyban áll, amelyre tekintettel az adott ország jogszabályai szerint alkalmazásban állónak minősül;

e)[6] külföldi érdekeltségű vállalkozás:

1. a Magyar Köztársaság területén alapított olyan gazdálkodó szervezet [1959. évi IV. törvény 685. § c) pont], amely többségi külföldi tulajdonban áll, vagy amely felett külföldi vagy külföldi vállalkozás többségi irányítást biztosító közvetlen befolyással rendelkezik,

2. külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, képviselete,

3. külföldi által, Magyarországon alapított - külön jogszabályban meghatározott - egyéni vállalkozás, egyéni cég (ideértve az egészségügyi és szociális vállalkozást is);

f)[7] külföldi vállalkozás: a Magyar Köztársaság államterületén kívül székhellyel rendelkező, fő tevékenységként vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, továbbá más olyan vállalkozó is, aki külföldön céggel rendelkezik, illetve a gazdasági nyilvántartásban szerepel.

2. §

(1) Külföldi magyarországi munkavégzésére - az 5. §-ban meghatározott kivételektől eltekintve - a foglalkoztatás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ (a továbbiakban: munkaügyi központ) által kiadott munkavállalási engedély (a továbbiakban: engedély) alapján kerülhet sor.

(2) Ha a létesíteni kívánt munkaviszony keretében a munkavégzés több megyére terjed ki, az engedély kiadására az a munkaügyi központ illetékes, amelynek területén a munkavégzés megkezdődik. Az engedély kiadására akkor kerülhet sor, ha az engedélyezés feltétele a munkavégzés valamennyi helye vonatkozásában fennáll.

3. §

(1)[8] A munkaügyi központ a külföldi munkavállalását engedélyezi, ha

a)[9] a munkáltató a munkavállalási engedély iránti kérelem (a továbbiakban: kérelem) benyújtását legalább hatvan nappal, idénymunka, valamint harminc napnál rövidebb határozott időre szóló foglalkoztatás esetén legalább harminc nappal megelőzően a munkaerőigényét bejelentette [Flt. 8. § (5) bekezdés b) pontja],

b) az a) pontban meghatározott időponttól kezdődően a munka elvégzésére megfelelő képzettséggel rendelkező, kiközvetíthető [Flt. 25. § (2) bekezdés b)-d) pontja] magyar munkaerő nem áll rendelkezésre, és

c)[10] a külföldi alkalmazása egyéb foglalkoztatási szempontok mérlegelése alapján is indokoltnak mutatkozik, továbbá".

d) az Flt. 7. §-ának (6) bekezdése szerinti kizáró okok nem állnak fenn.

(2) A munkaügyi központ az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt szempontok vizsgálata nélkül adja ki az engedélyt:[11]

a)[12] nemzetközi szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén,

b)[13] ha állam vagy kormányközi egyezmény meghatározott kereteken belül külföldi munkavállalók foglalkoztatását lehetővé teszi, mindaddig, amíg a külföldiek száma az egyezményben megjelölt mértéket nem éri el,

c)[14] a legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott külföldi házastársának vagy gyermekének, ha legalább öt éve a külföldivel Magyarországon együtt él.

(3)[15] A munkaügyi központ a jogosultság feltételeinek igazolása esetén, az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt szempontok vizsgálata nélkül adja ki az engedélyt:

a) a nemzetközi szervezetek, illetve az általuk megbízott tanácsadó szervezetek által kirendelt szakértő,

b) évenként, a megelőző év december 31-i munkajogi állományi létszámának két százalékát meg nem haladó mértékben, a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság által foglalkoztatni kívánt külföldi

munkavégzéséhez.

(4)[16] A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott külföldiek létszámába az (5) bekezdésben meghatározott kulcsszemélyzet körébe tartozó külföldieket be kell számítani.

(5)[17] A munkaügyi központ a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettsége és a jogosultság feltételeinek igazolása esetén az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt szempontok vizsgálata nélkül adja ki az engedélyt külföldinek az 1. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott kulcsszemélyzetként történő foglalkoztatásához.

(6)[18] Az (1) bekezdés a) pontja, valamint a b) pontból a munkaerő-igénybejelentés időpontjára vonatkozó rendelkezés

a) a felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakör ellátására kirendelt vagy ilyen munkakörben foglalkoztatni kívánt külföldiek,

b)[19] a betanító képzésre kirendelt külföldiek,

c)[20] a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi képviseletének, fióktelepének - az (5) bekezdésben meghatározott kulcsszemélyzet körébe nem tartozó - vezetője

d)[21] a sportegyesületek által foglalkoztatni kívánt sportolók,

e)[22] a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaságok felügyelőbizottsági tagjai,

f)[23] a belföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerződés teljesítése érdekében magyarországi munkavégzésre kirendelt külföldiek [1. § (2) bekezdés b)1. pont],

g)[24] nemzeti ételek készítését és eladását folytató vendéglátó üzletben a nemzeti ételek elkészítésére foglalkoztatni kívánt külföldiek, valamint

h)[25] az előzetes csoportos keretengedély iránti kérelem esetében nem alkalmazandó.

4. §

A munkaügyi központ elutasíthatja a kérelmet, ha a külföldi állandó lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a magyar állampolgárok adott országban történő munkavállalásának engedélyezését más országok állampolgáraihoz képest nehezebb feltételekhez köti (viszonosság). A viszonosság kérdésében a munkaügyi miniszter állásfoglalása az irányadó.

5. §

(1)[26] Nincs szükség engedélyre:

a) állam vagy kormányközi egyezmény, valamint nemzetközi szerződés (egyezmény) ilyen tartalmú rendelkezése esetén,

b) külföldi államnak Magyarország területén működő diplomáciai (konzuli) képviseleténél vagy egyéb szervénél, valamint itt működő (székhellyel, kirendeltséggel stb. rendelkező) nemzetközi szervezetnél vagy államközi egyezménnyel létrehozott közös szervnél a résztvevő felek által delegált külföldi munkavégzéséhez,

c) külföldi szállítóval kötött szerződés alapján történő üzembehelyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez,

d) külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének munkavégzéséhez,

e)[27] a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság felügyelőbizottsági tagjának munkavégzéséhez,

f)[28] felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert külföldi oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységéhez.

g)[29] a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázatot, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat elnyert külföldinek - a pályázat, illetőleg az ösztöndíj keretében történő - munkavégzéséhez,

h)[30] külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló külföldinek, nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatásához,

i)[31] Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldinek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez;

j)[32] külföldinek - külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően szervezett - építőtábor keretei között történő munkavégzéséhez,

k)[33] Magyarországon nyilvántartásba vett egyházban vagy annak intézményében munkát végző külföldi egyházi személy tevékenységéhez,

l)[34] a Magyarország területén ideiglenesen menedéket élvező külföldinek a befogadó állomáson belüli munkavégzéséhez.

(2)[35] Az (1) bekezdés d) pontja szerinti mentesség nem terjed ki a vezető tisztségviselőnek, illetőleg a közkereseti társaság (gazdasági munkaközösség, jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség) vagy betéti társaság képviseletet ellátó tagjának a társaság tevékenységében való, a vezető tisztségviselői feladatokat, illetőleg a képviseletet meghaladó közreműködésére.

6. §

(1)[36] A kérelmet a külföldit foglalkoztatni kívánó belföldi munkáltató, az 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a magánjogi szerződés belföldi alanya, illetőleg a betanító képzést folytató (a továbbiakban: munkáltató) nyújtja be.

(2) A kérelemben fel kell tüntetni a munkáltatót, a külföldi személyi adatait, az ellátandó munkakört, a munkavégzés helyét, várható kezdő és befejező időpontját, a külföldi személyi alapbérét, valamint az alkalmazás részletes indokait.

(3)[37] A kérelemhez csatolni kell:

a) a külföldinek a munkakör ellátásához szükséges szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolatát, valamint hiteles magyar fordítását,

b) a külföldi munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló igazolást, külföldről származó igazolás esetén az igazolás hiteles másolatát, valamint hiteles magyar fordítását.

(4)[38] Ha a szakképzettségről becsatolt iskolai okirat által tanúsított végzettség megfelelősége tekintetében kétség merül fel, a munkaügyi központ a diploma (bizonyítvány) honosítására (elismerésére) hatáskörrel rendelkező szervet megkeresi, annak igazolása érdekében, hogy a diploma (bizonyítvány) honosításához (elismeréséhez) szükséges feltételek fennállnak-e.

(5)[39] A munkaügyi központ a (3) bekezdésben foglaltakon kívül a munkáltató tevékenységére és működésére vonatkozóan a munkáltatótól tájékoztatást - így különösen a munkáltató alapító okiratának, a cégbejegyzésére vonatkozó cégbírósági végzésnek a becsatolását, a munkáltató társadalombiztosítási nyilvántartási törzsszámának bejelentését - kérheti, továbbá ezek beszerzése érdekében más hatóságokat kereshet meg.

(6)[40] A munkaügyi központ az engedélyt a munkáltatónak küldi meg.

7. §[41]

Az engedély a kérelemben meghatározott munkáltatónál és munkakörben (munkavégzésre), az 1. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben pedig meghatározott szerződés keretei között és munkakörben (munkavégzésre) - a 9. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel - legfeljebb egy évre adható.

8. §[42]

Az engedély meghosszabbítható. A hosszabbítás iránti kérelmet az illetékes munkaügyi központnál kell benyújtani. Az engedély meghosszabbítására - a 6. § (3)-(5) bekezdésében foglalt kivétellel - az 1-7. §-ok rendelkezései az irányadók.

9. §

(1) A munkáltató a munkaügyi központnál előzetes csoportos keretengedély (a továbbiakban: keretengedély) iránti kérelmet nyújthat be, ha versenytárgyalás alapján kötendő magánjogi szerződés keretében több külföldi magyarországi foglalkoztatása indokolt. A keretengedélyben a munkaügyi központ képzettség szerinti bontásban meghatározza, hogy a kérelemben megjelölt tevékenységre hány külföldi foglalkoztatható.

(2) A keretengedély a versenytárgyalás alapján kötött magánjogi szerződés teljesítéséig érvényes.

(3)[43] A keretengedélyre irányuló kérelemre és annak elbírálására - a 6. § (3)-(5) bekezdésében foglaltak kivételével - az 1-7. § rendelkezései az irányadók azzal, hogy a kérelemben a foglalkoztatni kívánt külföldiek számát, szakképzettségét, valamint azt a tevékenységet kell megjelölni, amelynek ellátására a külföldiek foglalkoztatása történik.

(4) A munkaügyi központ a keretengedély kiadását megelőzően beszerzi a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács véleményét. Ha a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács a megkereséstől számított nyolc napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a keretengedély kiadását nem ellenzi.

(5)[44] A legalább 20 fő foglalkoztatására irányuló keretengedély kiadását megelőzően a munkaügyi központ beszerzi a Munkaügyi Minisztérium véleményét. A Munkaügyi Minisztérium a keretengedéllyel kapcsolatos véleményét az érintett tárcák bevonásával alakítja ki.

(6)[45] A keretengedély alapján benyújtott kérelemben a munkáltatót, a külföldi személyi adatait, az ellátandó munkakört, a munkavégzés helyét, várható kezdő és befejező időpontját, a külföldi személyi alapbérét, valamint a keretengedély számát kell feltüntetni.

(7)[46] A keretengedély érvényességének ideje alatt az abban megjelölt tevékenység, képzettség és létszám szerinti engedélyeket a munkaügyi központ köteles kiadni. Az engedély érvényességét a keretengedély érvényességének időpontjáig kell megállapítani.

(8)[47] A keretengedéllyel érintett munkára a (7) bekezdésben foglaltakon túlmenően további engedély nem adható ki.

10. §

(1)[48] A munkáltató csak olyan külföldivel létesíthet munkaviszonyt, aki munkavállalási engedéllyel, valamint munkavállalás céljából kiadott vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(2) A munkáltató a munkavállalás céljából kiadott vízum, illetve tartózkodási engedély, valamint a munkavállalási engedély hiteles másolatát köteles megőrizni és az ellenőrzést végző szervek részére felmutatni.

11. §[49]

11/A. §[50]

A megyei (fővárosi) munkaügyi tanács a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egyéb foglalkoztatási szempontok körére javaslatot tehet.

12. §

(1)[51] A munkáltató és a külföldi a magyarországi munkavállalás meghiúsulását, valamint a foglalkoztatás megszűnését öt napon belül köteles bejelenteni az engedélyező munkaügyi központnak.

(2) A munkáltató (1) bekezdés szerinti bejelentésének az engedély számát, a külföldi személyi adatait, a foglalkoztatás kezdő és befejező időpontját és a külföldi által ellátott munkakört kell tartalmaznia.

13. §

(1)[52] A a munkaügyi központ keretében működő megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezésére vonatkozó szabályok megtartása tekintetében hatósági ellenőrzést végez.

(2)[53] Az ellenőrzés eredményeként a a munkaügyi központ keretében működő megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség az Flt. 7. § (4) bekezdésében meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására jogosult.

(3) Az engedélyben foglaltaktól eltérő munkakörben vagy munkahelyen való foglalkoztatás esetén a munkaügyi központ - a (2) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazásán túl - az engedélyt visszavonja.

13/A. §[54]

Ez a rendelet a munkaviszony létesítéséhez, a tevékenység gyakorlásához szükséges egyéb feltételeket megállapító, külön jogszabályban foglalt rendelkezések hatályát nem érinti.

14. §

(1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépése a korábban kiadott engedélyek érvényességét és a korábbi rendelkezés alapján engedély nélkül foglalkoztatott külföldiek azonos munkakörben való további foglalkoztatását nem érinti.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a külföldiek Magyarország területén történő munkavállalásának engedélyezéséről szóló 9/1989. (XII. 27.) ÁBMH rendelkezés hatályát veszti.

Dr. Kiss Gyula s. k.,

munkaügyi miniszter