1991. évi LXXXIX. törvény

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról[1]

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) az alábbiak szerint módosul:

1. § A Flt. 8. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Aki korengedményes nyugdíjban (19. §), munkanélküli járadékban (25. §), előnyugdíjban (30. §) vagy pályakezdők munkanélküli segélyében (32. §) részesül, az általa folytatott kereső tevékenységet és az ebből származó jövedelmet legkésőbb a munkakezdést megelőző napon, a kereső tevékenység megszűnését a megszűnést követő napon köteles a munkaügyi központnak bejelenteni."

2. § A Flt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) A foglalkoztatási, valamint a képzési érdekegyeztetés ellátására a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseleti szervezetei és a Kormány képviselőiből álló Munkaerőpiaci Bizottság, valamint Országos Képzési Tanács működik.

(2) A Munkaerőpiaci Bizottság és az Országos Képzési Tanács az ügyrendjét maga határozza meg."

3. § A Flt 10. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a következő g) ponttal egészül ki:

[(2) A Munkaerőpiaci Bizottság a foglalkoztatáspolitikai érdekegyeztető tevékenység keretében:]

"a) meghatározza a Foglalkoztatási Alap felhasználásának elveit és fő arányait, a képzések tekintetében az Országos Képzési Tanács véleményének meghallgatásával,"

"g) értékeli a Foglalkoztatási Alap és a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja felhasználására vonatkozó ellenőrzések tapasztalatait."

4. § A Flt. a 10. § után a következő címmel és a 10/A §-sal egészül ki:

"Országos Képzési Tanács

10/A § Az Országos Képzési Tanács a munkaerőpiaccal összefüggő képzési érdekegyeztető tevékenység keretében:

a) dönt a képzési célra a Foglalkoztatási Alapból a Munkaerőpiaci Bizottság által a hatáskörébe utalt, valamint a más forrásokból elkülönített pénzeszközök felhasználásának elveiről és arányairól,

b) támogatja a munkanélküliek részére szervezett országos és helyi munkaerőfejlesztő programokat,

c) javaslatot tesz a munkaerőfejlesztő és -képző központok létesítésére, a fejlesztésükre vonatkozó elvekre, előzetes véleményezési jogot gyakorol a munkaerőfejlesztő és -képző központok igazgatóinak kinevezésével és felmentésével kapcsolatban,

d) véleményezi a munkaerőfejlesztő és -képző központok működését,

e) hozzájárul képzési célú alapítványokhoz,

f) véleményezi a képzést érintő jogszabálytervezeteket."

5. § A Flt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § A megyékben (fővárosban) a foglalkoztatási, valamint a képzési érdekegyeztetés ellátására, a megyei (fővárosi) munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, továbbá az önkormányzat képviselőiből álló Megyei (Fővárosi) Munkaügyi Tanács (a továbbiakban: Munkaügyi Tanács) működik."

6. § A Flt. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Munkaügyi Tanács a munkavállalók, a munkaadók és az önkormányzatok képviselőinek megegyezésével határoz. Megegyezés hiányában a Munkaerőpiaci Bizottsághoz, illetve a képzési feladatok ellátása tekintetében az Országos Képzési Tanácshoz fordulhat, amelynek képviselője közvetít a felek között, és javaslatot tesz a megállapodásra."

7. § A Flt. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A korengedményes nyugdíjazás költségeinek egészben vagy részben a Foglalkoztatási Alap terhére történő átvállalása esetén szüneteltetni kell a korengedményes nyugdíj folyósítását, ha a nyugdíjas a korengedmény ideje alatt kereső tevékenységet folytat, és az abból származó jövedelem havi összege a minimális bért eléri.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott jövedelem eléréséről a munkaügyi központ a 8. § (7) bekezdésében előírt bejelentés alapján értesíti a folyósító szervet."

8. § (1) A Flt 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az a legalább harminc munkavállalót foglalkoztató munkaadó, amely fél éven belül munkavállalói létszámát - a döntést megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámához képest - legalább 25%-kal, vagy legalább 50 fővel tervezi csökkenteni, e döntésről és annak indokairól köteles tájékoztatni a munkaviszony rendes felmondását megelőző három hónappal a létszámleépítéssel érintett telephelye(i) szerint illetékes munkaügyi központot (központokat), valamint a munkaadónál működő üzemi tanácsot, ennek hiányában a munkaadónál működő munkavállalói érdekképviseleti szervet."

(2) A Flt. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A munkaadó az illetékes munkaügyi központot a munkaerő igényéről és annak megszűnéséről folyamatosan, de legalább a betöltés esedékességekor - az Országos Munkaügyi Központ által meghatározott módon - tájékoztatja."

9. § (1) A Flt. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkaadó minden olyan létszámleépítésre vonatkozó döntéséről, amely 30 nap alatt legalább tíz főt érint, a 22. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatáson túlmenően az érintett munkavállalókat, továbbá az illetékes munkaügyi központot a rendes felmondást megelőzően 30 nappal tájékoztatja. A munkaadó egyúttal köteles közölni az elbocsátani kívánt dolgozók nevén kívül az utolsó munkakörét, szakképzettségét, átlagkeresetét, valamint a munkaügyi központ kérésére minden olyan információt, amely a munkavállaló újrafoglalkoztatását elősegíti."

(2) A Flt. 23. §-ának (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

"A bizottság munkavállalói képviselőit, ha a munkaadónál üzemi tanács működik, e szerv jelöli ki."

10. § (1) A Flt. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Munkanélküli járadék illeti meg azt, aki]

"c) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult,"

(2) A Flt. 25. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A munkanélküli járadékban részesülő munkanélküli részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő alkalomszerű, vagy rövid időtartamú a 16. § (3) bekezdésében meghatározott közhasznú munkalehetőség is felajánlható."

11. § A Flt. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"26. § (1) A munkanélküli járadék összegét a munkanélkülinek a munkanélkülivé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresete alapulvételével kell kiszámítani. Az átlagkereset számítására a munkajogi szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a személyi alapbért a kifizetésének időpontjában érvényes összeggel kell figyelembe venni.

(2) Ha a munkanélküli a munkanélkülivé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, a munkanélküli járadék összegét valamennyi munkaadónál elért átlagkereset alapján kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.

(3) Ha a munkanélküli átlagkeresete az (1) bekezdésben meghatározott időszakban nem állapítható meg, a munkanélküli járadék összegét az általa a munkanélkülivé válását megelőzően betöltött utolsó munkakörben, illetőleg az ahhoz hasonló munkakörben elért kereset országos átlaga alapján kell megállapítani.

(4) Az egy napra járó munkanélküli járadék alapja a munkanélküli havi átlagkeresetének harmincad része.

(5)[2]

(6) A munkanélküli járadék összegének alsó határa a megállapításakori minimális bér, a felső határa annak kétszerese. Ha az (1)-(3) bekezdés szerinti átlagkereset a minimális bérnél alacsonyabb, a munkanélküli járadék az átlagkeresettel megegyező összeg. A minimális bér emelése esetén az ennél alacsonyabb összegben folyósított járadékot a minimális bér növekedésének arányában - de legfeljebb a minimális bér összegéig - növelni kell.

(7) Amennyiben a munkanélküli járadékra jogosult korábbi munkahelyén rehabilitációs keresetkiegészítésben részesült, úgy annak összegét a munkanélküli járadék alapját képező keresetbe be kell számítani. Az így megállapított munkanélküli járadék összege a keresetkiegészítés (5) bekezdésben meghatározott százalékával arányosan a munkanélküli járadék felső határát meghaladhatja."

12. § (1)[3]

(2)[4]

(3) A Flt. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(4)[5]

(5)[6]

(6) Bármely járulékfizetési időszak csak egyszer jogosít munkanélküli járadék folyósítására. Ha a munkanélküli a munkanélküli járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező járulékfizetési időt, a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell.

(7) A munkanélkülinek a munkaügyi központnál (illetőleg annak kirendeltéségénél) történő jelentkezése és a munkanélküli járadék folyósításának a (4)-(5) bekezdésben foglaltak szerint megállapított kezdő napja közötti időtartam a munkanélküli járadék folyósításának idejébe nem számít be."

13. § (1) A Rt. 28. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli]

"c) kereső tevékenységet folytat, kivéve, ha a munkaügyi központ által ajánlott munkahelyen jövedelme havonta nem éri el a mindenkori minimális bért,"

(2) A Flt. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A munkanélküli járadék folyósítását az (1) bekezdés a) pontja szerint abban az esetben is meg kell szüntetni, ha a munkanélküli a 25. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő közhasznú munkára vonatkozó munkaviszony létesítését utasította vissza."

"(3) Ha a munkanélküli járadék folyósításának megszüntetése az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok miatt, valamint a kereső tevékenység folytatása miatt úgy történik, hogy a munkanélküli 8. § (7) bekezdése szerinti bejelentést elmulasztotta, a munkanélküli részére munkanélküli járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel egyébként rendelkezik."

14. § A Flt. 29. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

[(1) Szüneteltetni kell a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli]

"c) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, szigorított javító-nevelő munka, javító-nevelő munka, elzárás büntetését tölti, kivéve ha a szabadságvesztésbüntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapítottak meg,"

"e) a 25. §-a (4) bekezdésében meghatározott közhasznú munkavégzés alatt."

15. § A Flt. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Szüneteltetni kell az előnyugdíj folyósítását, ha a munkanélküli olyan kereső tevékenységet folytat, amelyből származó jövedelem havi összege eléri a minimális bér összegét. Erről a munkaügyi központ értesíti a folyósító szervet."

16. § (1) A Flt. 32. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Pályakezdők munkanélküli segélyére az a munkanélküli jogosult, aki]

"a) oklevelét felső vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán, illetőleg a felsőfokú oktatási intézmény esti, levelező tagozatán, a dolgozók középfokú iskolájában másfél évnél nem régebben szerezte, továbbá, aki első szakképesítését az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásban másfél évnél nem régebben szerezte, és munkanélküli járadékra nem jogosult (a továbbiakban: pályakezdő),

b) a munkaügyi központ a jelentkezést követően három hónap alatt nem tudott számára munkaviszonyba lépéséhez megfelelő munkahelyet felajánlani és"

(2) A Flt. 32. §-a (3) bekezdésének bevezető mondatrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott másfél éves határidőbe nem számít be a pályakezdő"

(3) A Flt. 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 25. § (4) bekezdésében foglaltakat a pályakezdők munkanélküli segélyében részesülő munkanélküli esetében is alkalmazni kell."

17. § A Flt. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pályakezdők munkanélküli segélye összesen hat hónapig folyósítható. Ezt a szabályt abban az esetben is alkalmazni kell, ha a pályakezdő másfél éven belül többször vált munkanélkülivé."

18. § A Flt. a következő 36/A §-sal egészül ki:

"36/A § Munkanélküli ellátás csak abban az esetben állapítható meg, ha a munkanélküli az igazoló lapot a munkaügyi központnak átadta. Az igazoló lap kiállítására, valamint annak tartalmára vonatkozó szabályokat a munkaügyi miniszter rendeletben állapítja meg."

19. §[7]

20. §[8]

21. § A Flt. 42. §-ának (2) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A munkaadói járulékot a munkaadó állapítja meg, vallja és fizeti be az állami adóhatóságnál kezelt számlára."

"(6) Az e törvény által nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a 32. § (1) bekezdésének, valamint a 2. sz. melléklete I. részének, a 100 000, illetőleg 10 000 Ft-ot el nem érő adóösszeg be nem fizetésére vonatkozó rendelkezése kivételével."

"(7) A munkaadói és a munkavállalói járulék befizetéséből befolyt összegről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal havonta tájékoztatja az Országos Munkaügyi Központot."

22. § A Flt. a következő 44/A §-sal egészül ki:

"44/A § (1) A Foglalkoztatási Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére pénzügyi keretet kell elkülöníteni.

(2) Az (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi keret mértékét a Munkaerőpiaci Bizottság határozza meg.

(3) Az (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi keret felhasználása tekintetében - a Munkaerőpiaci Bizottság véleményének meghallgatásával - a Munkaügyi Minisztérium dönt."

23. § (1) A Flt. 47. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A Munkaügyi Minisztérium]

"c) Irányítja és működteti a munkaerőfejlesztő és -képző központokat,"

(2) A Flt. 47. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A törvény hatályosulásának elősegítése érdekében a Munkaügyi Minisztérium ellenőrzi a Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatások felhasználását."

24. § A Flt. 48. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

[48. §. Az Országos Munkaügyi Központ a mukaerőpiaci szervezet központi szerve. Az Országos Munkaügyi Központ közreműködik a munkaügyi miniszter foglalkoztatási feladatainak ellátásában. Ennek keretében:]

"g) ellenőrzést végez a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjából teljesített kifizetésekkel összefüggésben."

25. § A Flt. 51. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A munkaügyi központ a munkanélküli ellátásokra való jogosultság, valamint a munkanélküliség megelőzését, a foglalkoztatás elősegítését szolgáló támogatások felhasználása tekintetében hatósági ellenőrzést végez."

26. § A Flt. az 53. § után a következő címmel és 53/A. §-sal egészül ki:

"Munkaerőfejlesztő és -képző központ

53/A. § (1) A foglalkoztatást elősegítő képzések biztosítására az Országos Képzési Tanács javaslata alapján a Munkaügyi Minisztérium és más szervezetek munkaerőfejlesztő és -képző központokat (a továbbiakban: képző központ) létesítenek.

(2) A képző központ maradványérdekeltségű költségvetési szerv. Létesítésének és alapszintű működésének költségeit az állami költségvetés biztosítja.

(3) A képző központ képzési tevékenysége keretében:

a) szakmai képzést folytat, szervez,

b) képzési programokat, tananyagot fejleszt ki,

c) elvégzi a képzésben résztvevő személyek szakmai alkalmassági vizsgálatát, tudásszint felmérését,

d) az elhelyezkedés elősegítése érdekében személyiségfejlesztést, valamint a kisvállalkozóvá válást segítő képzést és tanácsadást folytat."

27. § (1) A Flt. 58. §-a (5) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(5) E törvény alkalmazásában]

"a) munkaviszonyon: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, a biztosított bedolgozói és az ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, a köztisztviselői jogviszonyt, a fegyveres erőknél és a fegyveres testületeknél teljesített hivatásos és továbbszolgáló szolgálati viszonyt kell érteni,"

"d) munkanélküli: az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy nem áll munkaviszonyban és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, valamint a munkaügyi központ munkanélküliként nyilvántartásba vette."

(2) A Flt. 58. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a munkanélküli a munkanélkülivé válását megelőzően a kritikus foglalkoztatási körzetben nyújtott támogatás keretében állami végkielégítésben részesült, munkanélkülivé válását követően részére munkanélküli járadék annyi hónapig nem folyósítható, ahány havi átlagkeresetének az állami végkielégítés összege megfelelt. A folyósítás időtartamára a 27. §. (7) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. Ez a rendelkezés a folyósítástól számított 3 évig alkalmazható."

28. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően megállapított juttatásokra vonatkozóan kell alkalmazni.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke