1992. évi LXXX. törvény

a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről[1]

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÁHT) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1993. évi központi költségvetéséről, valamint a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1993. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSŐ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. §[2] Az Országgyűlés az 1993. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét 1 283 382,0 millió forintban;

b) bevételi főösszegét 1 070 065,3 millió forintban;

c) hiányát 213 316,7 millió forintban állapítja meg.

2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti megoszlását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az 1. §-ban megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti megoszlását a 2. számú melléklet tartalmazza.

3. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. § c) pontjában foglalt hiány finanszírozására[3]

a)[4] Ebből a Magyar Nemzeti Bank úgy vásároljon, hogy a tárcájában lévő, a költségvetésnek nyújtott hitelek - ide nem értve az 1991. évi LX. törvény 20. §-ának (3) bekezdése alapján nyújtott hiteleket - és a költségvetés által kibocsátott, az 1991. évi LX. törvény 22. §-ának (1) bekezdése szerinti állampapírok állományának növekedése - az 1992. december 31-i állományhoz képest - egyetlen napon se haladja meg a költségvetés tervezett bevételi főösszegének öt százalékát.

b)[5] 23 316,7 millió forint összegben növelje a kincstárjegyek és más állami értékpapírok állományát;".

c)[6][7] ha a pénzpiaci viszonyok az a) pontban meghatározottnál kisebb összegű államkötvény kibocsátását teszik lehetővé, akkor a kieső forrás pótlására átmenetileg maximálisan egyéves lejáratú kincstárjegyeket bocsásson ki.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az állami forgóalap folyamatos likviditása, valamint a társadalombiztosítási alapokból teljesített kiadásokhoz a 27. § (4) bekezdésében vállalt garancia forrásának megteremtése érdekében likviditási kincstárjegyet bocsásson ki.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a bankrendszer piacgazdasági feltételeknek megfelelő működését megalapozó és a bankprivatizációt lehetővé tevő hitelkonszolidációs rendszer működtetéséhez szükséges állami források megteremtésére speciális államkötvényt bocsásson ki, amely az államadósságot növeli; vagy állami résztulajdonú szervezetek hitelkonszolidációjával kapcsolatos kötvénykibocsátásra állami kezességet vállaljon.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1992. évi LXII. törvény 19. §-ában foglalt kezességvállalással alátámasztott, a Magyar Nemzeti Bank mérlegében szereplő államközi megállapodásokon alapuló szállítások és nemkereskedelmi elszámolások eredményéből adódó, az illető országok meghatalmazott bankjai által elismert, 1991. december 31-i rubel-viszonylatú követelés, illetőleg az ugyanezen országok felé fennálló, 1991. december 31-i rubelviszonylatú tartozások egyenlegeként adódó - 1,8 milliárd rubelnek megfelelő - 48,3 milliárd forint összegű Magyar Nemzeti Bank-i nettó követelést az államadósság terhére tartozásként átvállalja. A tartozás fedezetéül hosszú lejáratú államkötvény-kibocsátás szolgáljon.

MÁSODIK FEJEZET

KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés tartalékelőirányzatai

4. § (1) A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésben jóváhagyott kiadásaiból az általános tartalék 13.500 millió forint.

(2) A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésben jóváhagyott kiadásai közül céltartalékot képez

a) az 1992. évi bérpolitikai intézkedési keret 1992. október-november hónap folyamán felosztott, a kedvezményezett költségvetési címek előirányzataiban még nem érvényesülő részének éves előirányzata, 480 millió forint;

b) 1993. május 1-jei hatállyal felhasználható 10.000 millió forint bérpolitikai intézkedési keret, mely előirányzatok magukba foglalják a béralaphoz kapcsolódó járulékokat is (VII. Miniszterelnökség fejezet 27. cím).

(3)[8] A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésben jóváhagyott kiadásai közül további céltartalékot képez a pénzbeli juttatások 1993. évi kiegészítő kerete 6 500 millió forint összegben, melynek rendeltetése az általános forgalmi adó rendszerében bekövetkező változások lakossági terheinek enyhítése a legrászorultabb rétegeknél.

(4)[9] A (2)-(3) bekezdésben foglalt céltartalékok felosztására és a szükséges előirányzat-átcsoportosítások végrehajtására - ideértve a 41. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt előirányzatok kiegészítését és a társadalombiztosítási alrendszer Egészségbiztosítási Alapja és működési költségvetése részére átadást is - a Kormány jogosult.

Rendkívüli kiadások és bevételek

5. § (1) A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésben jóváhagyott kiadásai közül rendkívüli kiadás:

a) a Világkiállítási Alap támogatása (VII. Miniszterelnökség fejezet 26. cím 2. alcím);

b) a pénzbeli kárpótlás (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím 2. alcím);

c) a szovjet katonai csapatkivonással összefüggésben feltárt környezeti károk enyhítését szolgáló előirányzat (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím 3. alcím);

d) az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatos kiadások (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím 4 alcím);

e) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítások fedezete (VII. Miniszterelnökség 30. cím 5 alcím);

f) a felújítás előirányzatai valamennyi fejezet valamennyi költségvetési címénél;

g) a kormányzati beruházások előirányzatai valamennyi fejezet valamennyi költségvetési címénél;

h) a pártszékházak felújítására szolgáló előirányzat (II. Országgyűlés fejezet 7. cím);

i) a fejezeti kezelésű előirányzatok ágazati, szakmai célfeladatai, címzett és céltámogatásai (VII. Miniszterelnökség fejezet 17. cím 5. alcím 4. és 5. kiemelt előirányzat, 25. cím 2. alcím 4-20. előirányzat-csoport; XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím 2-3. alcím; XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím 1. alcím 5. és 7. előirányzat-csoport; XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 12. cím 4., 5. és 6. előirányzat-csoport; XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 16. cím, 6. előirányzat-csoport; XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 21. cím 3. és 5. alcím; XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím 6-8. előirányzat-csoport; XXVI. Központi Statisztikai Hivatal 7. cím 2. alcím).

(2) A központi költségvetés 2. § (2) bekezdésben jóváhagyott bevételei között rendkívüli bevétel

a) a központi költségvetési szervektől származó befizetések előirányzata (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 1. alcím);

b) az önkormányzatok befizetései (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 2. alcím).

Az állam vagyonával és a kormányzati beruházásokkal kapcsolatos rendelkezések

6. § (1) Az Állami Vagyonügynökség az ideiglenesen állami tulajdonnal kapcsolatos bevételeiből 5.150 millió forintot a központi költségvetésbe fizet be.

(2)[10] Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársasághoz (a továbbiakban: ÁV Rt.) tartozó kereskedelmi bankokban és más pénzintézetekben az állami részesedést, továbbá ideiglenesen állami tulajdonban lévő állami vagyont megtestesítő részvények után az ÁV Rt. Közgyűlésén megállapított és az 1993. évben kifizetésre kerülő osztalék, illetőleg az Állami Vagyonügynökség kezelésében lévő részvények után az 1993. évben kifizetésre kerülő állami vagyon hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.

(3)[11] Az Állami Vagyonügynökség működésével és az állami vagyon privatizációjával összefüggő közvetlen és közvetett kiadások, továbbá a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások fedezete az állami vagyon privatizációjából származó, a központi költségvetésbe az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon felül bevont 14.350 millió forint bevétel. Ebből a működési költségvetés előirányzata 1350 millió forint, a privatizációval összefüggő közvetlen és közvetett kiadások előirányzata 6810 millió forint, a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások előirányzata 6000 millió forint, a Miniszterelnökség számára nemzeti tájékoztatási feladataihoz és országpropagandához átadandó összeg 190 millió forint.

(4) Az Állami Vagyonügynökség az állami vagyon privatizációjával kapcsolatos jótállási, szavatossági, kezességi kötelezettségekre képzett külön alapja pénzeszközeit a Magyar Nemzeti Bank által vezetett kamatozó elkülönített számlán köteles elhelyezni.

(5) Az Állami Vagyonügynökség az 1993. évi privatizációs bevételekből a 12.000 millió forintot a Foglalkoztatási Alap, 6.000 millió forintot a Területfejlesztési Alap, 4.000 millió forintot a Mezőgazdasági Átalakítási és Újjáépítési Alap feltöltésére köteles közvetlenül átutalni. Amennyiben a privatizációs bevételek év közbeni alakulása nem biztosítja az alapok kiadási szükségletéhez igazodó forrást, akkor az állami forgóalap terhére átmenetileg az alapok támogatása megelőlegezhető. A megelőlegezett támogatást a privatizációs bevételekből soron kívül kell visszafizetni.

(6)[12] Az ÁV Rt.-hez tartozó, részben vagy teljesen tartós állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetek 1992. évi adózás utáni nyereségéből és az állami vagyon privatizációjából származó bevételből az ÁV Rt. 8000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(7)[13] A részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó, a 126/1992. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében felsorolt gazdálkodó szervezetek privatizációjából származó bevételeket a tevékenység ellátásáért felelős miniszter köteles a központi költségvetésbe befizetni.

7. § (1) A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésében lévő állami vagyon értékesítéséből, más átmeneti vagy tartós hasznosításából származó bevétel - ha törvény másként nem rendelkezik - a központi költségvetés bevételét képezi.

(2) A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet állami tulajdonban álló vagyonrész értékesítéséből származó bevételét olyan mértékben, amilyen mértékben az ellenérték megfizetéséhez Egzisztencia hitelt és részletfizetési kedvezményt használtak fel, közvetlenül az államadósság törlesztésére kell fordítani.

8. § (1)[14] A csapatkivonással kapcsolatos elszámolásra vonatkozó államközi megállapodás teljesítése után a tartalékolt összeget a költségvetés és az önkormányzatok között a (2) és (3) bekezdésben foglaltak alapján kell megosztani.

(2) Az ingatlanok ideiglenes hasznosítása esetén a ráfordításokkal csökkentett (nettó) bevétel egyharmada az illetékes települési önkormányzatot - ezen belül Budapesten 50-50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot -, kétharmada a központi költségvetést illeti meg.

(3) Az ingatlanok végleges hasznosítása esetén az adós-ságteherrel és ráfordításokkal csökkentett (nettó) bevétel fele-fele részben az illetékes települési önkormányzatot -ezen belül Budapesten 50-50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot - és a központi költségvetést illeti meg.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett ráfordításnak az őrzés-védelemmel, az állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelő beruházásokkal, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.

(5) A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet az (1) bekezdés alapján képzett tartalékot elkülönített számlán köteles tartani és az elszámolások lezárásáig államilag garantált rövid lejáratú értékpapírba fektetheti. A kamatbevételek a tartalékot növelik.

9. § A központi költségvetési szerv a javára, az elkülönített állami pénzalap kezelője az alap javára felajánlott ingó- és ingatlanvagyont - ha az annak működtetésével járó kötelezettségeket teljesíteni tudja - 10 millió forint értékhatárig saját hatáskörben, 50 millió forint értékhatárig a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével, 50 millió forint értékhatár felett a pénzügyminiszter engedélyével fogadhatja el.

10. § (1) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló ingatlanokat - amennyiben törvény másként nem rendelkezik - hivatalos értékbecsléssel megállapított egyedi

a) 20 millió forint értékesítési és három évnél nem hosszabb bérbeadás esetén 5 millió forint éves bérleti díj értékhatárig saját hatáskörben;

b) 100 millió forint értékesítési, három évnél nem hosszabb bérbeadás esetén 20 millió forint, három évet meghaladó bérbeadás esetén 5 millió forint éves bérleti díj értékhatárig a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével;

c) három évnél nem hosszabb bérbeadás esetén 20 millió forint, három évet meghaladó bérbeadás esetén 5 millió forint éves bérleti díj értékhatár felett a pénzügyminiszter;

d) 100 millió forint értékesítési bevételi értékhatár felett a Kormány engedélyével - műemlék esetében a műemlékvédelmi hatóság véleményének beszerzésével - értékesítheti, illetve adhatja bérbe.

(2) A 10 millió forint értékhatárt meghaladó értékesítésnél és az 5 millió forint éves bérleti díj értékhatárt meghaladó bérbeadásnál nyilvános versenytárgyalást kell folytatni.

(3) A központi költségvetési szerv kezelésében, használatában lévő állami ingatlanvagyon értékesítéséből származó bevételből mindenekelőtt a központi költségvetéssel és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozásokat kell kiegyenlíteni. A fennmaradó összeg -ha törvény másként nem rendelkezik - legalább 50%-át a központi költségvetésbe kell befizetni. A költségvetési befizetés előírásáról, konkrét mértékéről az engedélyező rendelkezik.

(4) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt esetben - a (3) bekezdésben előírt befizetés teljesítése után - a bevétel visszamaradó hányada a központi költségvetési szervek építési beruházására, ingatlanvásárlására, -felújítására és -rekonstrukciójára fordítható.

(5) A (1) bekezdés d) pontjában megjelölt esetben a bevétel felhasználásáról az engedélyező rendelkezik.

(6) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 2 millió forint egyedi könyvszerinti bruttó értékhatárig saját hatáskörben, 2 millió forint felett a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével nyilvános versenytárgyalás útján értékesítheti.

11. § (1) A kormányzati beruházások körében a 10 millió forint értékhatárt meghaladó építéssel járó beruházások és építési felújítások tervezésénél és kivitelezésénél, valamint a 2 millió forint egyedi értékhatárt meghaladó tárgyieszköz-beszerzésnél a beruházó köteles a beruházást versenytárgyalás útján vállalkozásba adni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt versenytárgyalási kötelezettség nem vonatkozik a Magyar Honvédség, a Biztonsági Szolgálatok, a Köztársasági Őrezred, a Rendőrség, a Határőrség, a Polgári Védelem, az Igazságügyi Minisztérium Büntetésvégrehajtás, a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség titokvédelemben részesített beruházásaira, felújításaira, beszerzéseire.

A központi költségvetési szervek befizetési kötelezettsége

12. § (1) A központi költségvetési szerv vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön rendeletekben foglaltak szerint megállapított - eredményének 40%-át köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

13. § (1) A központi költségvetési szervek 1993. évi pénzmaradványának elszámolása során az alaptevékenységgel összefüggő bevételek módosított előirányzatot meghaladó többletbevétele, a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete, az elmaradt, nem teljesített feladatok - következő évre áthúzódó kötelezettséggel nem terhelt - pénzmaradványa, valamint a céljelleggel megállapított előirányzatok maradványa a központi költségvetést illeti meg.

(2) A központi költségvetési szerv pénzmaradványát a fejezetért felelős szerv vezetője, a fejezet összesített pénzmaradványát a pénzügyminiszter vizsgálja felül és hagyja jóvá az éves beszámolást követően.

(3) Alaptevékenységgel összefüggő bevételnek minősül

a) az intézményi ellátás díja;

b) az alkalmazottak térítése;

c) a hatósági és eljárási bevétel;

d) az alaptevékenységgel összefüggő áru- és készletértékesítési bevétel;

e) az alaptevékenységgel összefüggő szolgáltatási díjbevétel.

Egyes pénzbeli juttatások folyósítása

14. § Az állami felsőoktatási intézmények magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 65.000 Ft/fő/év. A tervezett nappali tagozatos hallgatólétszám és a normatíva alapján képződő előirányzat felhasználásáról - a hallgatói juttatásokra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - a felsőoktatási intézmény dönt.

15. § (1) A központi költségvetés a XI. Népjóléti Minisztérium fejezetben társadalom- és szociálpolitikai pénzbeli juttatásokra az alábbi összegeket irányozza elő:

a) a családi pótlékra és a várandóssági támogatásra 106.490 millió forint;

b) a társadalombiztosítás profiltisztítása keretében átvállalt juttatásokra 6.100 millió forint;

c) a politikai rehabilitáltak és külön jogszabály alapján járó - központi költségvetést terhelő - nyugdíj kiegészítésére 4.750 millió forint;

d) a bányászok korengedményes nyugdíjazására és szénjárandósági kiegészítésének átvállalására 2.000 millió forint.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt ellátások folyósítási költségeinek megtérítése címén a központi költségvetés az ellátási kiadások 0,5%-át fizeti, ennek előirányzata 600 millió forint.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

Állami hozzájárulás és támogatás

16. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzat költségvetéséhez a közvetlenül és kötöttség nélkül felhasználható normatív állami hozzájárulásokat a 3. számú mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásnak az önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján készített önkormányzatonkénti és hozzá-járulásonkénti részletezését a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben teszi közzé e törvény hatálybalépését követő 10 napon belül.

(3) A (2) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás év közben amiatt módosítható, ha a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt nem helyi önkormányzatnak ad át és az átvevő szervezet c törvény alapján költségvetési támogatásra jogosult. A helyi önkormányzat részére a normatív állami hozzájárulás előirányzatának ez irányú módosításáról a Belügyminisztérium - a Pénzügyminisztérium ellenjegyzése mellett - intézkedik.

(4) Az 1992. évi normatív állami hozzájárulások elszámolása alapján a központi költségvetésbe visszatérülő, a tervezettet meghaladó bevétel az általános tartalék 4. § (1) bekezdésben megállapított összegét növeli.

17. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) az önálló színházat (kőszínházat, szabadtéri színpadot, bábszínházat) fenntartó önkormányzat részére a 4. számú mellékletben foglalt részletezés szerint;

b) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú feladataira - külön törvényben meghatározott és szabályozott címzett és céltámogatásként -, melynek előirányzata 28.740 millió forint. Ebből a folyamatban lévő beruházások támogatására 20.821,2 millió forint fordítható. Az új induló beruházások célok szerinti sorolásáról külön törvény rendelkezik;

c) központosított előirányzatként az 5. számú mellékletben felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, az ott megjelölt feltételek mellett.

(2) Az új címzett és céltámogatással megvalósuló helyi önkormányzati beruházások körében a 2 millió forint értékhatárt meghaladó kivitelezéseknél és gép-műszer beszerzéseknél a beruházó köteles nyilvános versenytárgyalást meghirdetni és lefolytatni. A versenytárgyalási ajánlatok felbontására meg kell hívni a beruházás finanszírozását lebonyolító pénzintézet képviselőjét.

(3) A helyi önkormányzat címzett és céltámogatásának törvényben megállapított előirányzata év közben akkor módosítható, ha az önkormányzat a címzett vagy céltámogatásban részesíthető feladat megvalósításától eláll, a támogatást a céltól eltérően használja fel, továbbá - befejeződő fejlesztés esetén - a címzett és céltámogatást csak részben használja fel. A változásról a Területi Államháztartási Közigazgatási és Információs Szolgálat (a továbbiakban: TÁKISZ) útján a Belügyminisztériumot haladéktalanul értesíteni kell. A helyi önkormányzat címzett vagy céltámogatás előirányzatának ez irányú módosításáról a Belügyminisztérium - a Pénzügyminisztérium ellenjegyzése mellett - intézkedik.

(4) A (3) bekezdésben foglalt lemondással felszabaduló költségvetési előirányzat az (1) bekezdés c) pontjában foglalt központosított előirányzat tartalékát növeli.

(5) A folyamatban lévő beruházásokhoz kapcsolódóan 1993. évre jóváhagyott címzett és céltámogatási előirányzat igénybevételének feltétele, hogy a beruházó önkormányzat finanszírozási szerződést kössön:

a) címzett támogatás esetén az Állami Fejlesztési Intézettel;

b) céltámogatás esetén az önkormányzat számlavezető bankjával.

(6) A számlavezető bank a céltámogatás fedezetét a központi költségvetésből az Állami Fejlesztési Intézeten keresztül igényli. Az Állami Fejlesztési Intézet, illetve a számlavezető bank (a továbbiakban együtt: pénzintézet) a címzett vagy céltámogatást - a külön törvényben meghatározott támogatási mérték érvényesítésével - a támogatási cél teljesítését igazoló számla alapján veszi igénybe. Fővállalkozói előleg a címzett vagy céltámogatásból nem folyósítható.

(7) Az (5) bekezdésben foglalt finanszírozási szerződésben az önkormányzat felhatalmazza a pénzintézetet, hogy a számla kiegyenlítésekor az önkormányzat számláját megterhelje az önkormányzat költségvetéséből fizetendő összeggel.

(8) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzatok felhasználásáról, a feltételek betartásáról és a feladatok teljesítéséről az önkormányzatok az éves költségvetési beszámolás keretében kötelesek elszámolni.

18. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 87. § (1) bekezdése alapján önállósága és működőképessége érdekében az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzat - felhasználási kötöttség nélkül - kiegészítő támogatásban részesül az alábbiak szerint:

a) állandó lakosonként 2200 forint illeti meg a gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott település önkormányzatát a 3. számú melléklet bb) pontjában meghatározott feltételek szerint;

b) a 6. számú mellékletben foglalt feltételeknek megfelelően - az ott megjelölt információk szolgáltatásával - kiegészítő támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok, ha az alapvető lakossági ellátást nyújtó intézmények működtetésére önhibájukon kívül képtelenek, valamint, ha rendkívüli körülmények (vis maior) miatti többletkiadásaik finanszírozását nem tudják biztosítani. Ennek előirányzata 1.500 millió forint, amiből a rendkívüli körülményekkel (vis maior) kapcsolatos előirányzat 600 millió forint.

19. § (1) Az önkormányzat az állami hozzájárulásokkal és a támogatásokkal az ÁHT 64. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint számol el.

(2) Az önkormányzatot megillető normatív állami hozzájárulás a 16. § (2) bekezdése szerinti rendelettel közzétett és a 16. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően módosított előirányzat.

(3) Az elszámolás alapján a központi költségvetést megillető összeget az önkormányzat az éves költségvetési beszámolójának a TÁKISZ-hoz történő benyújtását követő 15 napon belül fizeti vissza.

(4) Az önkormányzatot az elszámolás alapján megillető pótlólagos állami hozzájárulás, illetve támogatás kiutalásáról a Pénzügyminisztérium a TÁKISZ által összesített éves költségvetési beszámoló kézhezvételét követő 15 napon belül gondoskodik.

(5) Ha az önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást az őt ténylegesen megilletőnél 5%-kal nagyobb mértékben vette igénybe, köteles a túllépés összege után a (3) bekezdésben megjelölt határidőre kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál a 3. számú melléklet d), f)-t) pontjaiban szereplő, konkrét mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások együttes összegét kell alapul venni.

(6) A központi költségvetés a (4) bekezdésben megjelölt határidőre köteles kamatot fizetni az önkormányzatnak, ha az általa időarányosan folyósított állami hozzájárulás legalább 5%-kal kevesebb az önkormányzatot megillető, a (2) bekezdésben meghatározott összegnél.

(7) Az (5) és (6) bekezdésben foglaltak szerint fizetendő kamat mértéke az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszerese.

(8) Ha az önkormányzat a 17. § (1) bekezdésében szereplő támogatást nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe, vagy a 18. §-ban meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év közben, de legkésőbb a (3) bekezdésben megjelölt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni és a (7) bekezdésben meghatározott mértékű kamatot fizetni a központi költségvetés javára.

(9) Az (5)-(8) bekezdésben meghatározott kamatok a központi költségvetés XVII. Pénzügyminisztérium fejezetének Vegyes bevételét (29. cím 1. alcím), illetve Vegyes kiadását (23. cím 2. alcím) növelik.

(10) Ha az önkormányzat az éves költségvetéséről és annak végrehajtásáról az ÁHT 72. és 80. §-ában előírt, az éves költségvetésről és az éves beszámolóról szóló információt határidőre nem szolgáltatja, a Pénzügyminisztérium a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig a normatív állami hozzájárulás folyósítását felfüggeszti. Az így elmaradó állami hozzájárulás az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében havonta egyenlő részletben illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a 19. § (6) bekezdése szerinti kamat nem illeti meg.

Átengedett, megosztott bevételek

20. § (1) A települési önkormányzatot az állandó lakosok által 1991. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 30%-a illeti meg.

(2) Annak az önkormányzatnak, amelynél az (1) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-bevétel egy főre jutó összege - az 1991. január 1-jei állandó népességet számítva - nem éri el a 3400 forintot, a bevételt e szintig a központi költségvetés kiegészíti. Ezen túlmenően - az 1992. július 1-jei állapot szerint - városi önkormányzatnál a központi költségvetés az átengedett személyi jövedelemadót 4650 forint/fő összegig, de legfeljebb 20 millió forinttal kiegészíti.

(3) Az átengedett személyi jövedelemadó és a (2) bekezdésben foglaltak szerinti személyi jövedelemadót kiegészítő állami hozzájárulás településenkénti összegét a 16. § (2) bekezdése szerint kell közzétenni.

21. § A települési önkormányzatot az általa a belföldi gépjárművek után beszedett adó 50%-a illeti meg.

22. § Az önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalatnak - az Állami Vagyonügynökség által történő - értékesítéséből származó bevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló települési önkormányzatot illeti meg. Ha az alapítói jogot gyakorló önkormányzat megyei önkormányzat, a bevételi részesedésének mértéke 20%.

23. § A települési önkormányzat területén kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírság összegének 30%-a a területileg illetékes önkormányzatot illeti meg.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása

24. § (1) A megyei illetékhivatalok állal beszedett illetékből - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szabályai alapján - az illetékhivatal székhelye szerinti város, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város illetékességi területére tartozó ügyekből befolyt összeg a megyeszékhely város - Pest megyében Cegléd város -, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzatát illeti meg.

(2) A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett illeték a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.

(3) A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek az (1) bekezdésben meghatározott bevétellel, továbbá a (4) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett összegéből

a) 30% közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot;

b) 70% egyenlő összegben valamennyi megyei önkormányzatot

illeti meg.

(4) A megyei önkormányzat, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város az illetékhivatalt fenntartó önkormányzattal megállapodik a megye területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét, az elszámolás ellenőrzésének módját.

(5) A megyeszékhely város és Pest megyében Cegléd város az illetékhivatalok működtetéséhez szükséges -megállapodásnak megfelelő - költségek egytizenketted részét a beszedett illetékből havonta visszatartja. A visz-szalartott összeget illetékbevételként kell elszámolni.

(6) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja az általa ezen időpontig beszedett illetékbevételből a (3) bekezdés a) pontjában megjelölt összeget.

(7) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata költségvetési elszámolási számlájára utalja az általa beszedett illetékbevételből az (1) bekezdésben megjelölt és a (4) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett összeget.

(8) A (3) bekezdés b) pontjában megjelölt bevételt a (6) bekezdésben foglaltakkal egyidőben a megyei önkormányzat számlavezető pénzintézete számlája javára kell utalni. Az így befolyt, országos szinten összesített bevétel egyti-zcnkilcnced részét kell átutalni a tárgyhónap 25-ig valamennyi megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

25. § (1) A főváros önkormányzatait megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására az 1991. évi XXIV. törvény 17-19. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Mindaddig, amíg a Fővárosi Közgyűlés az érintett forrásoknak a fővárosi önkormányzatok közötti megosztásáról nem dönt, az állandó népességszám egészéhez kapcsolódó normatív állami hozzájárulások és a személyi jövedelemadó időarányos részét a Pénzügyminisztérium egy összegben a Fővárosi Önkormányzatnak utalja át. A Fővárosi Közgyűlés köteles gondoskodni annak továbbutalásáról.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

26. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön rendeletekben foglaltak szerint megállapított - eredményének 40%-át köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet az önkormányzat, illetve költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

Garanciális kötelezettségek

27. § (1) Az 1991. évi XCI. törvény 18. § (1) és (2) bekezdésében vállalt garancia teljesítésére 3.000 millió forint az előirányzat. Ha a központi költségvetés e garanciális kötelezettsége az előirányzatot meghaladja, a különbözet a költségvetés általános tartalékát terheli. A garanciális kötelezettség teljesítésére a Társadalombiztosítási Alap(ok) 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény hatálybalépését követő 15 napon belül kerülhet sor.

(2) A központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap 1993. évi költségvetéséről szóló törvényben jóváhagyott kiadásainak 1%-a erejéig fizetési garanciát vállal arra az esetre, ha a Nyugdíjbiztosítási Alapban az Országgyűlés által elfogadottnál nagyobb hiány keletkezik.

(3) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap birtokában lévő Lakásalap-fedezeti kötvények után 1993-ban a központi költségvetés - a XXXI. Belföldi Államadósság fejezet előirányzatai terhére - 3.520 millió forint kamatot fizet.

(4) A Nyugdíjbiztosítási és Egészségbiztosítási Alapot terhelő ellátások folyamatos teljesítését az állami forgóalaphoz kapcsolt megelőlegezési számla hitel-jellegű igénybevételi lehetősége akkor garantálja, ha a bevételek és kiadások eltéréséből adódó pénzhiányt az alapok hiányának finanszírozására jóváhagyott értékpapír-kibocsátás útján befolyó bevétel már nem fedezi. A megelőlegezési számláról felvett kamatmentes hitelt az alapok befolyó bevételeiből soron kívül kell törleszteni.

(5) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap 1992. és 1993. évi hiányát finanszírozó értékpapír tőketörlesztésére a központi költségvetés garanciát vállal.

(6) Ha a társadalombiztosítási alapok által átmenetileg járulékbevételből finanszírozott szociális jellegű ellátások tényleges kiadása meghaladja az Országgyűlés által jóváhagyott előirányzatot, akkor a különbözetet a központi költségvetés a társadalombiztosítási alapoknak megtéríti. Ha a fizetési kötelezettség teljesítésére még az 1993-as költségvetési évben sor kerül, akkor az a központi költségvetés általános tartalékát terheli.

Hozzájárulási kötelezettség

28. § Azon személyek után, akik egyéni és munkáltatói járulékfizetéssel vagy a járulékfizetők hozzátartozóiként nem szereznek jogosultságot betegbiztosítási ellátásokra, a központi költségvetés átalányszerűen fizet hozzájárulást az Egészségbiztosítási Alapnak. Ennek 1993. évi összege 5.800 millió forint.

C) Az elkülönített állami pénzalapok és a központi költségvetés kapcsolata

29. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok összevont mérlegét a 7. számú melléklet szerint tájékoztatásul tudomásul veszi.

(2) Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének végrehajtása során az alap kezelője a kiadási és bevételi előirányzatoktól - az e törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - az alap működését szabályozó törvény keretei között eltérhet.

30. § A költségvetési szerveknél - kivéve a társadalombiztosításból finanszírozott egészségügyi és ügyviteli feladatokat ellátó szerveket -, valamint az egyházak által fenntartott szociális és oktatási-nevelési intézményekben foglalkoztatottak bérét terhelő 7% munkaadói járulékot a központi költségvetés közvetlenül, a Szolidaritási Alap 1. számú mellékletében megállapított költségvetési támogatásának részeként, 1993-ban 17.553 millió forint átalányösszegben folyósítja.

31. § (1) A belföldi gépjárművek utáni adóbevétel 25%-a az Útalap javára átengedett bevétel.

(2)[15] A külföldön nyilvántartott gépjárművek után központilag beszedett adó 50%-a az Útalap, a központi költségvetést megillető 50%-ából 684 millió forint a Környezetvédelmi Alap javára átengedett bevétel. Amennyiben a központi költségvetést megillető összeg nem éri el a 684 millió forintot, a Környezetvédelmi Alapot az alacsonyabb összeg illeti meg.

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

Társadalmi önszerveződések támogatása

32. § (1) Az Országgyűlés a szociális, oktatási-nevelési közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházak, társadalmi szervezetek, alapítványok, valamint humánszolgáltatásokat főtevékenységként nyújtó, ezen önálló tevékenységből származó jövedelem után a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban: nem állami intézmények) részére a 8. számú mellékletben foglaltak szerinti jogcímeken és összegben normatív állami hozzájárulást állapít meg.

(2) A normatív állami hozzájárulás folyósításának feltétele, hogy a működés személyi és dologi kiadásaira és azok fedezetére vonatkozó nyilatkozatot, valamint a nem állami intézmény és a fővárosi vagy területileg illetékes önkormányzat között a feladat ellátására létrejött megállapodást a szakminisztériumhoz benyújtott támogatásigényléshez csatolják.

(3) A normatív állami hozzájárulás a feladat ágazati irányítása szerint illetékes minisztériumtól (a továbbiakban: szakminisztérium) igényelhető a tervezett feladatmutatók alapján. A nem állami intézmény a következő év január 31-ig a tényleges feladatmutatók alapján a szakminisztériumnak elszámol az igénybe vett hozzájárulással.

(4) Egyházi jogi személy által e törvény hatálybalépését követően létrehozott hittudományi egyetem, illetőleg főiskola a felsőoktatási törvény hatálybalépéséig, de legkésőbb 1993. december 31-ig nem részesül normatív állami hozzájárulásban.

32/A §[16] Azon gazdálkodó szervezetek részére, amelyek oktatási-nevelési közfeladatokat főtevékenységként látnak el, és ezért az 1992. évi költségvetésről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 20. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az 1992/93. tanév kezdetétől normatív állami hozzájárulásban részesültek, a támogatás arányos hányadát az 1992/93. tanév végéig folyósítani kell.

33. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (II. Országgyűlés fejezet 6. cím) az egyes pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.

(2) A pártszékházak felújítására szolgáló külön támogatási keret (II. Országgyűlés fejezet 7. cím) felhasználásáról a parlamenti képviselettel rendelkező pártok állapodnak meg.

34. § A nemzeti és etnikai kisebbségek és a társadalmi szervezetek támogatására szolgáló keretek (II. Országgyűlés fejezet 5. és 8. cím) felhasználásáról az Országgyűlés -az általa kijelölt bizottság javaslata alapján - dönt.

35. § Az egyházak közvetlen támogatására szolgáló keret (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 21. cím 7. alcím) felosztásáról az Országgyűlés dönt.

36. § (1) A fejezet költségvetésében társadalmi önszerveződés (párt, társadalmi szervezet, egyház, alapítvány) címzett támogatására szolgáló előirányzat, valamint a nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásának kedvezményezettje számára megállapítható támogatás a fejezetért felelős szerv által

a) egy összegben - az elosztásra vonatkozó döntést követően - folyósítható, amennyiben az érintett szervezet éves támogatása nem haladja meg 2 millió forintot;

b) évente két alkalommal - március 15-ig és szeptember 15-ig - folyósítható, amennyiben az érintett szervezet éves támogatása nem haladja meg a 12 millió forintot;

c) havonta időarányosan folyósítandó, amennyiben az érintett szervezet támogatása meghaladja a 12 millió forintot.

(2) A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány támogatása évente két alkalommal folyósítható.

(3) A 32-35. §-okban megállapított támogatás költségvetési fedezetét a Pénzügyminisztérium - az (1)-(2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel kialakított - pénzellátási terv alapján bocsátja az előirányzatot tartalmazó fejezet rendelkezésére.

(4) A pártok és az egyházak részére jóváhagyott felújítási célú támogatásokat pénzellátási terv alapján kell folyósítani.

37. § A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más társadalmi szervezetek - a 32-35. §-okban foglalt támogatásokon felül -a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetési terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között.

Kezességvállalás az államháztartáson kívüli szervezetek javára

38. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére kezességet vállaljon olyan esetekben, amikor nemzeti érdek, így a külső és belső egyensúlyviszonyok javítása, illetőleg romlásának megakadályozása szükségessé teszi.

(2) A korábbi években vállalt és az adott költségvetési évben esedékes, valamint az újonnan elvállalásra kerülő eseti, egyedi kezességvállalások 1993. évi esedékes együttes összege nem haladhatja meg az 1. §-ban megállapított kiadási főösszeg 3%-át, kivéve, ha a költségvetési kezességvállalás kőolaj, földgáz és villamos energia beszerzéséhez kapcsolódik.

(3) A (2) bekezdésben megállapított mérték kizárólag az Országgyűlés előzetes jóváhagyásával léphető túl.

(4) Amennyiben a központi költségvetéssel szemben érvényesített kezességbeváltás összege meghaladja az előirányzatot, a különbözet az általános tartalékot terheli.

(5) A kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, s azt adók módjára kell behajtani.

(6) Az önkormányzatok megalakulása előtt a volt tanácsok által - az 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján, állami garancia mellett - kibocsátott lakossági kötvények esetén, ha a garancia érvényesítésére sor kerül, akkor a garancia alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzat(ok)nak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium közösen szólítja fel az önkormányzato(ka)t.

39. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a budapesti felsőoktatás fejlesztés céljaira-világkiállítási előhasznosítással - a Petőfi és a Lágymányosi hidak között a budai oldalon kijelölt területen létesítendő építmények, valamint a honfoglalás 1100. éves évfordulójának megünneplésével kapcsolatos múzeumi rekonstrukciók finanszírozási forrása megteremtése érdekében kibocsátandó kötvények visszafizetésére kötelezettséget vállaljon az alábbi feltételek mellett:[17]

a)[18] 1993. évtől kezdődően összesen 30 500,0 millió forint értékű kötvény kerül kibocsátásra állampapír formájában.

b) 1993. évben a költségvetés kiadási oldalát a kötvény kibocsátás révén vállalt kötelezettségek nem terhelik, az első kamatfizetések 1994. évben jelentkeznek;

c) a kötvény visszavásárlásával kapcsolatos költségvetési kötelezettségek legkorábban 1996. évben merülnek fel;

d) a kibocsátás feltételeit a Kormány 1993. július 31-ig megtárgyalja.

40. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal -az ezen intézmények által megkívánt formában - és az Exportgarancia Rt. által kötendő hitelszerződéseknél összegszerű korlátozás nélkül kezességet vállaljon.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt arra, hogy az 1990. évi CIV. törvény 64-68. §-ainak hatálya alá tartozó lakáshiteleknek még fennálló állományára-amelyek a lakásalap megszűnése következtében, a lakásalap kötvények ellenében az azokat kezelő pénzintézetek tulajdonába kerülnek -, szerződésben vállaljon kötelezettséget, hogy a behajthatatlanná váló kölcsön összeget és járulékait a pénzintézetnek megtéríti.

ÖTÖDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Kizárólagosan az Országgyűlés hatáskörében megváltoztatható költségvetési előirányzatok

41. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok megváltoztatására:

a) a kormányzati rendkívüli kiadások (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím);

b) a pártok támogatása (II. Országgyűlés fejezet 6. és 7. cím);

c) a nemzeti és etnikai kisebbségek és a társadalmi szervezetek támogatása (II. Országgyűlés fejezet 5. és 8. cím);

d) az egyházak támogatása (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 21. cím 7. alcím);

e) az elkülönített állami pénzalapoknak - kivéve a Szolidaritási Alapot (XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet 11. cím 2. alcím) - nyújtott támogatás az e törvény 1. számú mellékletében megállapított mértékben.

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a következő normatívák, illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:

a) az állami felsőoktatási intézmények magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája (14. §);

b) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei (3. számú melléklet);

c) a nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei (8. számú melléklet);

d) a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának e törvény 8., 20-24. és 31. §-aiban meghatározott arányai;

e) a helyi önkormányzatok személyi jövedelemadó kiegészítése [20. § (2) bekezdése].

(3) Nem szükséges az Országgyűlés jóváhagyását kérni az előirányzat rendeltetését nem módosító fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításhoz, ha az

a) a központi költségvetési szervek átszervezésével, felügyeletének megváltoztatásával, költségvetési feladatok, kötelezettségek - fejezetek közötti megállapodáson alapuló - átadásával-átvételével függ össze;

b) a fejezeti kezelésű előirányzatok más fejezetnél vagy az államháztartás más alrendszereiben történő felhasználását jelenti.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt - fejezetek között átcsoportosítható - előirányzatok a következők:

a) VII. Miniszterelnökség fejezet 17. cím 5. alcím 4-5. előirányzat-csoport, 25. cím 2. alcím;

b) XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím 2-5., 7. alcím;

c) XII. Igazságügyi Misztérium fejezet 5. cím 3. alcím;

d) XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 21. cím 3-5. alcím;

e) XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím 5-9. előirányzat-csoport.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

42. § (1) A 2. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási előirányzatok közül

a) az állami felsőoktatási intézmények magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatásának normatív állami hozzájárulásánál (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 21. cím 4. alcím 1. előirányzat-csoport);

b) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásánál (VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 1. alcíme);

c) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül

ca) a közműfejlesztésre megállapított kedvezmények megszüntetésének ellentételezésére nyújtott támogatásnál (5. számú melléklet 1. pontja),

cb) a körjegyzők bérének és társadalombiztosítási járulékának támogatásánál (5. számú melléklet 6. pontja),

cc) a lakossági folyékony települési hulladékgyűjtés támogatásánál (5. számú melléklet 7. pontja),

cd) a helykímélő, hamvasztásos temetés és a hatósági halottszállítás támogatásánál (5. számú melléklet 8. pontja).

ce) a munkanélküliek jövedelempótló támogatásánál (5. számú melléklet 14. pontja),

cf) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 15. pontja),

amennyiben a Kormány a 43. § (2) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőséget már kimerítette;

d) a nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásánál, valamint a hitoktatók díjazásának előirányzatánál (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím 5. alcím és XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 21. cím 4. alcím 2. és 3. előirányzat-csoport);

e) a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásánál (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím 4. alcím);

f) az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság által folyósított pénzbeli ellátásoknál (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 11. cím 1. alcím);

g) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím 1. alcím);

h) a fogyasztói árkiegészítésnél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 19. cím);

i) a magánerős lakásépítés jogszabályon alapuló normatív támogatásánál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 21. cím);

j) a lakossági kötvény visszafizetéshez kapcsolódó garancia beváltásnál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. cím);

k) a nemzetközi elszámolásoknál (XXX. fejezet);

l) az államadóssági elszámolások közül a kamatfizetéseknél (XXXI. fejezet 2-5. címe)

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

(2) A 2. § (2) bekezdésben jóváhagyott bevételek közül

a) a vállalkozások költségvetési befizetéseinél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 25. cím);

b) a fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételeknél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím);

c) a lakosság költségvetési befizetéseinél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 27. cím);

d) a központi költségvetési szervektől származó befizetéseknél, figyelembe véve a központi költségvetés visszatérítési kötelezettségét is (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 1. alcím);

e) a helyi önkormányzatok 1992. évi normatív állami hozzájárulásának elszámolása a központi költségvetésbe történő befizetés egyenlegénél, figyelembe véve a központi költségvetés visszatérítési kötelezettségét is (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 2. alcím);

f) a nemzetközi elszámolásoknál (XXX. fejezet);

g) az államadóssági elszámolások közül a kamatbevételeknél és a kamatadónál (XXXI. fejezet 2. és 3. alcím)

a teljesülés az előirányzatoktól azok módosítása nélkül is eltérhet.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezetért felelős szervek vezetőinek különleges jogosítványai

43. § (1) A Kormány az 5. § (1) bekezdés b)-e) pontjában megjelölt költségvetési előirányzatok közül a kormányzati rendkívüli kiadásokat az ágazati irányítás szempontjából teljesítő fejezet költségvetésébe csoportosíthatja át.

(2) A Kormány a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 4. alcím) jogcímei között, továbbá a 4. és 5. alcím között - a felhasználás iránti igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre. A VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 5. alcím 2. kiemelt előirányzatának felhasználásáról a belügyminiszter és a pénzügyminiszter közösen dönt.

44. § A központi költségvetési szerv 13. § (3) bekezdésében meghatározott bevételeinek és ezzel összefüggésben kiadásainak előirányzatát év közben kizárólag a fejezetért felelős szerv módosíthatja. A fejezet 13. § (3) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

45. § (1) A VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának - mint a fejezetért felelős szerv vezetőjének - tervezési, előirányzatmódosítási és felhasználási, beszámolási és információszolgáltatási kötelezettsége és joga nem terjed ki a 11. cím: Biztonsági Szolgálatok, 16. cím: Állami Vagyonügynökség, a 17. cím: Országos Testnevelési és Sporthivatal, a 18-24. címek: Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a 31. cím: Magyar Rádió, a 32. cím: Magyar Televízió költségvetési előirányzataira, valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő központilag kezelt és tartalékelőirány-zatekra (27-30. címek).

(2) A VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a 31-32. címek fölött a tervezési, előirányzatmódosítási és -felhasználási, beszámolási és információszolgáltatási kötelezettséget és jogot a Kormány gyakorolja.

(3) A XVII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a fejezeten belüli átcsoportosítási joga az 1-16. címekre, illetve a 18. cím 1. alcím 2. kiemelt előirányzatára és 2. alcím 3. kiemelt előirányzatára terjed ki.

HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

46. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a központi költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy azon központi költségvetési szervek részére, amelyek a közalkalmazottak, illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben előírt tizenharmadik havi bérfizetési kötelezettségüknek 1993. január hónap folyamán tesznek eleget, e jogcímen - igénylés alapján - az időarányost meghaladó költségvetési támogatást folyósítson.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a 3. § (4) bekezdésben foglaltak szerinti tartozásátvállalásból eredő költségvetési követelés ellentételeként beérkező szállítások értékével azonos összeget - az Országgyűlés által jóváhagyandó pótköltségvetés alapján -a XXX. Nemzetközi Elszámolások fejezet bevételeként számolja cl, egyidejűleg a IX. Honvédelmi Minisztérium fejezet költségvetési támogatási és kiadási előirányzatát azonos összeggel emelje fel.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1994. évi költségvetési gazdálkodás zavartalan megkezdéséhez - az állami forgóalap átmeneti megterhelésével - a helyi önkormányzatok számára az általuk az 1994. évi költségvetési törvényjavaslathoz megadott mutatószámok alapján számított normatív állami hozzájárulások egyhavi összegének megfelelő előleget utaljon ki. Az előleg legkorábban 1993. december 27-én folyósítható, s azt az 1994. évi központi költségvetés terhére kell kiadásként elszámolni.

47. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét a 9. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

48. § (1) Az elkülönített állami pénzalapoknak a törvény 1. számú mellékletében megállapított költségvetési támogatása 1993. március 31-e után, az alap működését szabályozó törvény hatálybalépéséig nem folyósítható.

(2) Az elkülönített állami pénzalap 1993. március 31-i pénzmaradványából, pénz- és értékpapírkészletének, kintlévőségének (hitel, előírt tartozás) 1993. évi visszatérüléséből, az alap működését szabályozó törvény - ÁHT 125. § (1) bekezdése alapján - hatálybalépéséig, illetve megszűnő alap esetében a Kormány által megjelölt időpontig, kizárólag az alap terhére 1993. március 31-ig vagy korábban vállalt, de pénzügyileg nem teljesített kötelezettségek finanszírozhatók.

(3)[19]

(4) Az Országgyűlés felkéri a pénzügyminisztert, hogy 1993. március 31-ig számoljon be a Vám- és Pénzügyőrségnél folyó, az azonnali vámkiszabás informatikai feltételeit megteremtő munkálatokról.

49. § A 10. §-ban foglalt szabályok nem vonatkoznak a Kormány által 1991. december 31-ig engedélyezett ingatlaneladásokból származó bevételekre.

50. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. § (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap 1993. évben 18.000 Ft.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi átmeneti szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény módosítása

Az Országgyűlés a pénzintézetek által alkalmazott kamatok változásaihoz igazodóan a lakáscélú hitelek kamatait az alábbiak szerint módosítja:

51. § A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi átmeneti szabályairól szóló - többször módosított - 1990. évi CIV. törvény 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"65. § (1) A 64. § (1) bekezdése szerinti kamatmentes vagy évi 3,5%-ot meg nem haladó kamat mellett nyújtott kölcsön kamata egységesen évi 12%-ra változik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célra nyújtott 3,5%-nál magasabb és nem változó kamatozású kölcsönök kamata 1993. január 1-jétől évi 12%."

A Magyar Köztársaság 1992. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi átmeneti szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény módosítása

52. §[20]

A bányajáradék mértéke

53. § A működő szénhidrogénmezők kőolaj, földgáz és gáztermék kitermeléséből és értékesítéséből származó jövedelem után fizetendő, a 111/1988. (XII. 31.) MT rendelet 1. és 2. §-aiban megállapított bányajáradék mértéke 40%-ra változik.

Az életjáradék összege

54. §[21]

Az állami vagyon utáni részesedés

55. §[22]

56. §[23]

57. §[24]

58. §[25]

59. §[26]

A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény módosítása

Az Országgyűlés a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló - többször módosított -1988. évi XI. törvényt (a továbbiakban: TV.) az alábbiak szerint módosítja:

60. § (1) A TV. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő lép:

"(1) A hozzájárulás alapja

a) ha e törvény másként nem rendelkezik, a tárgyévet megelőző év társasági adójának alapja;

b) a tárgyévet megelőző évben jogelőd nélkül létrejött, illetve átalakult, szétvált, egyesült, beolvadt, kivált befizető esetében az előző évi társasági adó alapjából a működés naptári napjai alapján egész évre számított összeg;

c) a tárgyévben jogelőd nélkül létrejött befizető esetében a tárgyévi társasági adójának alapja, ha a befizető éves árbevétele a tárgyévben meghaladja a 25 millió forintot."

(2) A TV. a következő 6/A §-sal egészül ki

"6/A. § (1) A tárgyévben jogelőd nélkül létrejött befizető a tárgyévben központi műszaki fejlesztési hozzájárulási előleget (a továbbiakban: hozzájárulás-előleg) köteles fizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti befizető esetében a hozzájárulás-előleg alapja az adóhatóság által a társasági adó előlegre vonatkozó fizetési meghagyásban közölt összegnél figyelembe vett adóalap.

(3) A hozzájárulás-előleget havonta egyszer, egyenlő részletekben kell megfizetni.

(4) A hozzájárulás-előleget a befizetőnek a várható éves fizetendő hozzájárulás összegére ki kell egészítenie."

61. § A TV. 11. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

A Központi Műszaki Fejlesztési Alapból kell finanszírozni az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Magyar Szabványügyi Hivatal igazgatási, valamint az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár-nak a kutatási, műszaki fejlesztési információs rendszere működési kiadásait is."

62. § A TV. 12/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12/A. § Az Alapból 1993-ban átmeneti jelleggel, a törvény 2. §-ában meghatározott felhasználási célokon túl és a törvény 11. §-ában meghatározott felhasználási jogcímeken kívül a "Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz" Alap rendeltetési céljaira 1.000 millió forintot kell átadni."

63. § A TV. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hozzájárulás szempontjából figyelembe vehető [5. §, 6. § (2) bekezdés és 8. § szerinti] mentességek és kedvezmények a törvényben szabályozott mértékben és módon a gazdálkodás tárgyévet megelőző évi - a tárgyévben jogelőd nélkül létrejött befizető esetében a tárgyévi - jellemzői, tevékenységi szerkezete szerint számolhatók el."

64. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a TV. 5. § (3) bekezdése hatályát veszti.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) az alábbiak szerint módosul:

65. § A Flt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § (1) A 14-19. §-ban meghatározott támogatás a Foglalkoztatási Alapból nyújtható.

(2) A 14-19. §-ban meghatározott támogatásokkal kapcsolatos eljárási szabályokat a Munkaerőpiaci Bizottsággal egyeztetve a munkaügyi miniszter állapítja meg."

66. § A Flt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § (1) A 16-19. §-ban meghatározott támogatás nyújtása esetén, ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Foglalkoztatási Alapnak

a) a 44/A. §-ban, valamint a 45/A. §-ban meghatározott kerete szolgál, a Munkaügyi Minisztérium vagy a munkaügyi központ;

b) a 45. §-ban meghatározott kerete szolgál, a munkaügyi központ köt megállapodást a munkaadóval.

(2) A megállapodás tartalmazza a támogatás mértékét, időtartamát, feltételeit és a megállapodás megszegésének következményeit."

67. § (1) A Flt. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A munkanélküli járadék összege a folyósítás első szakaszában az (1)-(4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 75%-a, második szakaszában a járadékalap 60%-a."

(2) A Flt. 26. § (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A munkanélküli járadék összegének alsó határa 8.600 forint, felső határa a folyósítás első szakaszában 18.000 forint, a folyósítás második szakaszában 15.000 forint. Ha az (1)-(3) bekezdés szerinti átlagkereset a munkanélküli járadék alsó határánál alacsonyabb, a munkanélküli járadék az átlagkeresettel megegyező összeg."

68. § (1) A Flt. 27. § (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az előbbiekben meghatározott négyéves időtartam kiszámításánál a sorkatonai, illetve a polgári szolgálat, a keresőképtelenséggel járó betegség, a beteg gyermek ápolására, táppénzes állományba helyezés, a terhességi-gyermekágyi segély, továbbá a gyermekgondozásra kapott egyéb fizetés nélküli szabadság, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés, a javító-nevelő munka, a szigorított javító-nevelő munka és az elzárás büntetés időtartamát, valamint - ha a munkanélküli állapot ezen időtartam alatt is fennállt -az (5) bekezdésben meghatározott időtartamot figyelmen kívül kell hagyni."

(2) A Flt. 27. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A folyósítási idő a járulékfizetési idő függvényében a következő:

(3) A Flt. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a munkaviszonyt a munkanélkülivé válását megelőző 180 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, azonnali hatállyal a próbaidő alatt, továbbá a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, a munkanélküli részére munkanélküli járadék a munkaviszony megszűnését követő 180 nap elteltével folyósítható, tekintet nélkül arra, hogy a jogosultság megállapításához szükséges feltételekkel rendelkezik."

69. § (1) A Flt. 32. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Pályakezdők munkanélküli segélyére az a munkanélküli jogosult, aki]

"b) munkát akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani;"

(2) A Flt. 32. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a c) pont megjelölése d) pontra változik:

[(1) Pályakezdők munkanélküli segélyére az a munkanélküli jogosult, aki]

"c) a munkaügyi központnál, az a) pontban meghatározott időtartam alatti első jelentkezésétől három hónap eltelt;"

70. § A Flt. 34. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

"(3) A 28. § (3) bekezdésében foglaltakat a pályakezdők munkanélküli segélyében részesülő munkanélküli esetében is alkalmazni kell."

71. § A Flt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"40. § A munkaadó a munkavállaló részére adott munkaviszonyból származó bruttó kereset 7%-át köteles munkaadói járulékként fizetni."

72. § A Flt. 41. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkavállaló járulékként a főfoglalkozású munkaviszonya alapján a munkaadótól kapott bruttó kereset 2%-át köteles fizetni."

73. § A Flt. 43. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Szolidaritási Alapot az Országos Munkaügyi Központ és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok, mint költségvetési szervek kezelik."

74. §[27]

75. § A Flt. a következő 45/A. §-sal egészül ki:

"45/A. § A Foglalkoztatási Alapnak a 44/A. §, valamint a 45. § szerint elkülönített pénzügyi keretbe nem tartozó pénzeszközei felhasználásáról - az 51. § (4) bekezdésében foglalt támogatás kivételével - a Munkaerőpiaci Bizottság dönt."

76. § A Flt. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Foglalkoztatási Alap pénzeszközei a 44/A-45/A. §-ban meghatározott kifizetéseken túlmenően csak törvényben, valamint - a Munkaerőpiaci Bizottsággal egyetértésben kiadott - kormányrendeletben meghatározott célokra használhatók fel."

77. § A Flt. a következő 51/A.-sal egészül ki:

"51/A. § (1) A munkaügyi központ és a települési önkormányzat megállapodhat a munkanélküli járadékban, pályakezdők munkanélküli segélyében részesülő munkanélküliek ellenőrzéséről. A megállapodás alapján a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) hatósági ellenőrzést végez arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező, munkanélküli járadékban, pályakezdők munkanélküli segélyében részesülő munkanélküli folytat-e e törvénybe ütköző kereső tevékenységet.

(2) Megállapodás esetén az (1) bekezdésben meghatározott ellátásban részesülő, az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező munkanélküliekről a munkaügyi központ tájékoztatja a jegyzőt.

(3) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott ellátás folyósítása alatt történő kereső tevékenység folytatásáról és annak bizonyítékairól írásban tájékoztatja a munkaügyi központot.

(4) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés eredményeként a munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélyének folyósítását a munkaügyi központ megszünteti, a települési önkormányzat ezen ellátások - a 28. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamra járó - összegének megfelelő támogatásban részesül. A támogatást a Foglalkoztatási Alap 45/A. §-ban meghatározott részéből kell folyósítani, és az a 16. § (3) bekezdésében, valamint a 17. §-ban meghatározott célokra használható fel.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásban az önkormányzat vállalja, hogy az e címen kapott támogatást elkülönítetten kezeli, és félévenként tájékoztatja a munkaügyi központot annak felhasználásáról.

(6) Ha az önkormányzat a támogatást a (4) bekezdésben meghatározott céltól eltérően használja fel, a munkaügyi központ a megállapodást felbontja, és az önkormányzat köteles a támogatás visszafizetésére.

(7) A támogatást a települési önkormányzat részére az ellátást megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül kell folyósítani. A folyósítás lebonyolítása a Munkaügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium megállapodása szerint történik.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás nem érinti a munkaügyi központnak az 51. § (2) bekezdésében meghatározott ellenőrzési kötelezettségét.

(9) A munkanélkülit az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során a jegyzővel szemben is terheli a jelentkezési és rendszeres kapcsolattartási kötelezettség."

78. § A Flt. 58. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6)-(7) bekezdés számozása (7)-(8) bekezdésre változik:

"(6) A törvény alkalmazásában a

a) a munkavállaló rendes felmondásán, a köztisztviselő, a közalkalmazott, valamint a fegyveres erők, a fegyveres testületek és rendészeti szervek hivatásos állományú tagjának lemondását;

b) a munkaviszonynak a munkáltató részéről rendkívüli felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati

jogviszony hivatalvesztéssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással; a hivatásos szolgálati viszonynak az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet 5. §-a (2) bekezdésének b)-d) pontjában meghatározott módon történő megszűnését is érteni kell."

79. § A törvény rendelkezéseit a hatálybalépést követően megállapított juttatások tekintetében kell alkalmazni; a hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Flt. 36. §-ának (1) bekezdése, az 1991. évi LXXXIX. törvény 11. §-ának a Flt. 26. §-ának (5) bekezdését megállapító része, 12. §-ának (1)-(2) bekezdése, valamint (3) bekezdésének a Flt. 27. §-ának (4) bekezdését megállapító része, továbbá 19. §-a és 20. §-a.

A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LX1X. törvény módosítása

80. §[28]

HARMADIK RÉSZ

AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

81. § A Magyar Nemzeti Bank felé fennálló belföldi államadósság kezelésével kapcsolatban az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy

a)[29]

b) 1993. április 30-ig-a pénzpiaci viszonyok alakulása alapján - tegyen javaslatot arra, hogy a belföldi államadósság Magyar Nemzeti Bankkal szemben 1990. december 31-én fennállt kamatozó részének mekkora hányadát indokolt állami értékpapírrá átalakítani.

82. § (1) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény rendelkezései szerint átalakult új szövetkezetnek, jogutódnak, kivált szervezetnek vagy magánszemélynek nem kell megfizetni az 1992. március 26-át megelőzően

- mint kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaságnak visszafizetési kötelezettséggel adott fejlesztési támogatást,

- a Szanálási Alap terhére folyósított veszteségrendezési, illetve szanálási hitelt és kamatait,

ha fizetési kötelezettségüket a 132/1992. (IX. 11.) Korm. rendelettel módosított 58/1992. (III. 26.) Korm. rendelet 3. §-a alapján felfüggesztették, vagy azt egyéb okból nem teljesítették.

(2) A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvény, valamint az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény végrehajtása során az átalakulásra vonatkozó bejelentésnek az Állami Vagyonkezelő Szervezethez történő benyújtása után az állami vállalatnakjogutódjának, a kivált szervezetnek vagy magánszemélynek az (1) bekezdés szerinti tartozásait, kamatait nem kell megfizetniük.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

83. § (1) A törvény 1993. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az 1991. évi XCI. törvény 72. §-ával módosított 1990. évi CIV. törvény 1. § (11) bekezdése, 59. §-a;

b) a Magyar Köztársaság 1992. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi átmeneti szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 25-30. §-a, 53-64. §-a, valamint 87-95. §-a

hatályát veszti.

84. §[30] Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 72. §-ában foglaltakat 1993. évben az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

A helyi önkormányzat az elfogadott költségvetéséről 1993. március 20-ig az államháztartási mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatja a Kormányt.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1992. évi LXXX. törvényhez[31]

Millió forintban

2. számú melléklet az 1992. évi LXXX. törvényhez[32]

3. számú melléklet az 1992. évi LXXX. törvényhez

A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei

a) Községek általános támogatása

Összege: 2 millió Ft/község

Az állami hozzájárulást az 1992. július 1-jén önálló közigazgatási státusszal rendelkező községek, nagyközségek vehetik igénybe.

b) Település üzemeltetés

ba) Település üzemeltetés

Összege: 3950 Ft/fő

Az 1992. január 1-jei állandó népesség száma alapján a települések igazgatási, kommunális, út-, hídfenntartási, valamint a település üzemeltetés során jelentkező egyéb kiadásokhoz vehető igénybe.

bb) Gazdasági társadalmi szempontból elmaradott települések támogatása

Összege: 2200 Ft/fő

Az 1992. január 1-jei állandó népesség száma alapján -a 97/1992. (VI. 16.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 3. oszlopába sorolt - gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott területekhez tartozó településeket illeti meg. E támogatás az alapvető lakossági ellátást nyújtó intézmények működtetésének segítését szolgálja.

c) Lakásgazdálkodási tevékenység

Összege: 4680 Ft/20-30 éves korúak

Igénybe vehető a települések 20-30 éves korcsoportjába (11 éves időszak) tartozó állandó népessége után, az 1992. január 1-jei állapot szerint.

d) Üdülőhelyi feladatok

Összege: 2 Ft/idegenforgalmi adó

Az állami hozzájárulás az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 Ft. (Ingatlanra kivetett adóbevételek után nem igényelhető a hozzájárulás.)

e) Szociálpolitikai feladatok

Összege: 2200 Ft - 3600 Ft/állandó népesség

A települési önkormányzatok által külön törvény alapján nyújtandó pénzbeli és dologi szociális ellátásokhoz, valamint a szociális alapellátás körébe tartozó szolgáltatások működési költségeihez kapcsolódik c hozzájárulás.

Az érintett feladatok különösen: rendszeres szociális és nevelési segélyezés, tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatása, aminek 50%-a visszaigényelhető a központi költségvetésből, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, temetkezési segély, átmeneti (krízis) segélyezés, köztemetés, közgyógyellátás, szociális étkeztetés, és bölcsődés, óvodás, iskolás gyermekek és tanulók étkeztetésének támogatása, gyermekek napközbeni ellátása, beleértve a bölcsődei, óvodai és iskolai napközis ellátást, házi segítségnyújtást, családsegítést.

Igénybe vehető az 1992. január 1-jei állandó népesség száma alapján. 1810 Ft/fő egységesen illet meg minden települési önkormányzatot. További 940 Ft/fő a település szociális jellemzői szerinti szorzó függvényében jár. A két tényező együttes összegének el kell érni a minimum 2200 Ft/fő, de nem haladhatja meg a 3600 Ft/fő mértéket. Az egyes települési önkormányzatokat megillető differenciált normatív hozzájárulás meghatározásánál használt szorzó az alábbi - a lakosság szociális helyzetét jellemző - tényezőket veszi figyelembe:

- inaktív korúak, az 1992. január 1-jei állapot szerinti,

- munkanélküliek, az 1992. július havi állapot szerinti,

- személyi jövedelemadót fizetők, az 1991. évi bevallások összesítése szerinti

részaránya az összes, illetve aktív népességen belül.

f) Gyermek- és ifjúságvédelem

Összege: 245 000 Ft/ellátott

A hozzájárulás a gyermek- és ifjúságvédelmi intézetet (a továbbiakban: GYIVI-t) fenntartó önkormányzatot illeti meg az alábbiak szerint:

- Az állami gondoskodás keretében jogerős gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett, valamint intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0-18 éves korúak után, akik

= nevelőotthonban,

= diákotthonban,

= kollégiumban,

= szakmunkástanuló otthonban,

= fogyatékos tanulók nevelőotthonában,

= csecsemőotthonban,

= egészségügyi gyermekotthonban,

= gyógypedagógiai intézetben,

= kórházi és egyéb egészségügyi intézményben,

= munkásszálláson,

= nevelőszülőknél,

= albérletben és egyéb helyeken

elhelyezettek, kivéve a nevelőintézetben és büntetésvégrehajtó intézetben elhelyezetteket.

- Az előzőeken túlmenően igénybe vehető ezen hozzájárulás

= a gyermek nappali tagozaton folytatott tanulmányainak befejezéséig,

= legfeljebb 24 éves korig a magáról gondoskodni nem tudó állami gondozott után,

= a nagykorúvá vált, szociális gondozást igénylő után, a szociális intézetbe történő felvétel időpontjáig,

= a csecsemőotthonba kerülő gyermek után akkor, ha állami gondozásba veszik, visszamenően a csecsemőotthonba kerülés időpontjától.

A GYIVI-t fenntartó önkormányzat a gyermek- és ifjúságvédelemre vonatkozó normatív hozzájáruláson túl külön igénybe veheti az abban érintett ellátotti körre

- az alapfokú oktatáshoz [m), o)]

- a középfokú oktatáshoz [p), q), r)] kapcsolódó normatív hozzájárulásokat is.

Ha az eddigiekben felsorolt intézményi ellátásokat nem GYIVI-t fenntartó önkormányzat nyújtja, akkor a feladatot ellátó önkormányzat számára azt megtéríti, legalább az igénybe vett intézményi ellátáshoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak megfelelő szintig. (A feladatot ellátó önkormányzat erre a létszámra az állami költségvetéstől normatív állami hozzájárulást nem igényelhet. Így kell eljárni az óvodai ellátás esetén is, amelyre külön normatív hozzájárulás nem igényelhető.

Ha az állami gondozott gyermek más önkormányzat által fenntartott napköziotthoni ellátásban részesül, a GYIVI a mindenkori térítési díj alapulvételével étkezési hozzájárulást fizet az állami gondozott gyermek után.

Az állami gondoskodásban részesülő gyermek után az alapfokú művészetoktatáshoz, valamint a nemzetiségi, etnikai oktatáshoz (óvodához, általános iskolához, középiskolához) kapcsolódó kiegészítő normatív állami hozzájárulás az oktatási intézményt fenntartó önkormányzat részére jár.

Az ellátottak számának meghatározása

Tervezés során becsléssel, az elszámolásnál az állami gondoskodásban részesülők éves gondozási napjainak a száma osztva 365-tel. A gondozási napok szerinti nyilvántartást - elhelyezéstípusonként - a GYIVI köteles vezetni.

g) Szociális otthoni, intézeti ellátás

Összege: 186 400 Ft/ellátott

A hozzájárulás az időskorúak szociális otthonában, elmebetegek és szakosított szociális otthonban, szociális intézetben elhelyezettek után illeti meg a fenntartó önkormányzatot.

Azok az önkormányzatok vehetik igénybe e hozzájárulást, amelyek alapító okirat (működési engedély) alapján szociális otthonnak, intézetnek minősülő intézményt tartanak fenn, és azok működése során betartják az intézménytípusra vonatkozó 1992. december 31-én hatályos jogszabályokat. Ezen előírásnak meg nem felelő, de szállást biztosító intézmények ellátottjai után az i) pont szerinti hozzájárulás vehető igénybe.

Az ellátottak számának meghatározása

Tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerinti, összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

h) Idősek és fogyatékosok nappali intézményei

Összege: 30 850 Ft/ellátott

A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, melyek idősek klubját, gondozási központot, értelmi

fogyatékosok napköziotthonát, idősek napköziotthonát tartanak fenn.

Az ellátottak számának meghatározása

Tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (eseménynapló) alapján naponta összesített tagok száma, osztva az alapító okiratban vagy szervezeti és működési szabályzatban meghatározott éves nyitvatartási napok számával.

i) Idősek és fogyatékosok szállást biztosító intézményi ellátása

Összege: 87 000 Ft/ellátott

A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek szállást nyújtó idősek klubját, gondozóházat, idősek panzióját, fogyatékosok szállást biztosító napköziotthonát tartanak fenn.

Az ellátottak számának meghatározása

Tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerinti, összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

j) Fiatalkorúak egészségügyi gyermekotthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátása

Összege: 275 000 Ft/ellátott

A hozzájárulás az önkormányzatok által fenntartott egészségügyi gyermekotthonban, valamint a gyógypedagógiai intézetben ellátottak után vehető igénybe, kivéve a GYIVI által elhelyezetteket.

Az egészségügyi gyermekotthonban ellátottak után életkortól függetlenül mindaddig igénybe vehető a támogatás, amíg áthelyezésük más intézménybe nem oldható meg. Ha az ide tartozó intézmények oktatási feladatot is ellátnak, a fenntartó önkormányzat igénybe veheti az adott oktatási feladathoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást, a bentlakó és a bejáró, intézményen belül oktatott tanulók után.

A GYIVI által elhelyezettek utáni normatív állami hozzájárulást és az önkormányzatok közötti megosztást az f) pont szabályozza.

Az ellátottak számának meghatározása

Tervezésnél becsléssel, elszámolásnál az ellátottak éves gondozási napjainak a száma, osztva 365-tel, kivéve az f) pont szerinti állami gondoskodásban részesülőket.

k) Óvodai ellátás

Összege: 27 500 Ft/fő

Az állami hozzájárulás az önkormányzati intézményben óvodai ellátásban részesülők után vehető igénybe, kivéve a fogyatékos, illetve az állami gondoskodásban részesülő óvodai ellátottakat. Az iskola előkészítő csoportban foglalkoztatottak után - függetlenül attól, hogy az általános iskolához vagy óvodához szervezett - az óvodai hozzájárulás igényelhető. Az iskolaérettségi követelményeknek meg nem felelő, túlkoros előkészítő csoportban foglalkoztatottak után, a fogyatékosság megállapításáig szintén csak az óvodai hozzájárulás jár.

A fogyatékosság típusa szerinti szakértői bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékosok nevelésére kijelölt, csoportban ellátott gyermekek után a fogyatékos gyermekek oktatásához kapcsolódó o) pont szerinti normatív hozzájárulás igényelhető.

Az állami gondoskodásban részesülő gyermek ellátásához a GYIVI-t fenntartó önkormányzat legalább az ezen pont szerinti normatív hozzájárulás összegével járul hozzá.

Az ellátottak számának meghatározása

Tervezésnél becsült létszám, elszámolásnál az 1992. X. 15-i oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1993. X. 15-i létszám 4/12 része alapján.

(A statisztika tanügyigazgatási alapokmánya az Óvodai felvételi és mulasztási napló.)

l) Kiegészítő állami hozzájárulás a nemzetiségi, etnikai óvodai ellátáshoz

Összege: 5500 Ft/ellátott

E kiegészítő hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a gyermek önkormányzati, nemzetiségi óvodában (óvodai csoportban), a nemzetiségi óvodai programban foglaltakat anyanyelven, illetve két nyelven sajátítja cl, továbbá, ha az óvodai intézményben differenciált nevelési program alapján biztosított a cigánygyermekek differenciált (egyéni vagy csoportos) foglalkoztatása. Az igénybevételhez az előzőeket a Foglalkozási naplóban kell dokumentálni.

Az állami gondoskodásban részesülő gyermek után itt az óvodát fenntartó önkormányzat jogosult a hozzájárulásra.

Az ellátottak számának meghatározása

Tervezésnél becsléssel, elszámolásnál az 1992. X. 15-i oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1993. X. 15-i létszám 4/12 része alapján.

(A statisztika tanügyigazgatási alapokmánya az Óvodai felvételi és mulasztási napló, Foglalkozási napló.)

m) Általános iskolai oktatás

Összege: 41 000 Ft/oktatott

Az önkormányzat a hozzájárulás teljes összegének igénybevételére jogosult: az általános iskolában nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulók után.

A normatív hozzájárulás 1/3-ad része vehető igénybe az esti, levelező dolgozó és a nyolc általános iskolát végzett 14-16 éves korúak, az évfolyamtársaihoz képest túlkoros (14-18 éves) általános iskolát nem végzettek önkormányzati oktatási intézményhez szervezett - Művelődési és Közoktatási Minisztérium által a tankötelezettség teljesítéséhez meghatározott (engedélyezett) - oktatási terv szerinti képzésében résztvevők után.

Nyolcosztályos gimnáziumi képzés esetén általános iskolai ellátottnak minősül az állami hozzájárulás szempontjából a gimnázium 1-4. évfolyamában oktatott tanuló, hatosztályos gimnáziumi oktatás esetén az 1-2. évfolyamban oktatott tanuló.

Az oktatónak számának meghatározása

Tervezésnél becsléssel, elszámolásnál az 1992. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1993. X. 1-jei létszám 4/12 része alapján, kivéve az f) pont szerinti állami gondoskodásban és az o) pont szerinti fogyatékos oktatásban részesülőket.

(A statisztika tanügyigazgatási alapokmánya a Törzslap, Tanuló nyilvántartó könyv.)

n) Alapfokú művészet oktatás

Összege: 25 100 Ft/oktatott

A normatív hozzájárulás igénybe vehető az önkormányzati önálló zeneiskolákban és azok kihelyezett tagozataiban oktatott tanulók után, valamint a zeneiskolai működési elvek, nevelési-oktatási tervek szerint működő oktatási intézményben, az alapfokú művészeti oktatásban résztvevő tanulók után.

Nem igényelhető a normatív hozzájárulás a zene- és művészeti tagozatos általános iskolai tanulók után.

A hozzájárulás az anyaintézményt fenntartó önkormányzatot illeti meg. A más önkormányzathoz kihelyezett tagozat működtetési feltételeihez - a kihelyezett tanulók száma szerint, az állami hozzájárulás átadásával - az anyaintézményt fenntartó önkormányzat járul hozzá. Az állami hozzájárulással év végén az anyaintézményt fenntartó önkormányzat számol el.

Az állami gondoskodásban részesülő gyermekek után itt az oktatási intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti a támogatást.

Az oktatottak számának meghatározása

Tervezésnél becsléssel, elszámolásnál az 1992. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1993. X. 1-jei létszám 4/12 része alapján.

(A statisztika tanügyigazgatási alapokmánya a Zeneiskolai törzslap, Tanulói nyilvántartó oktatási lap.)

o) Fogyatékos gyermekek oktatása

Összege: 70 700 Ft/oktatott

A hozzájárulás igénybe vehető az önkormányzat által fenntartott intézményben vagy tanulócsoportban oktatott általános iskolás korú - szakértői bizottság szakvéleménye alapján - fogyatékos gyermekek, a fogyatékos speciális szakiskolai képzésben részesülő tanulók, a testi és érzékszervi fogyatékos gimnáziumi tanulók, valamint a fogyatékosok nevelésére kijelölt csoportban ellátott óvodások után.

Az oktatottak számának meghatározása

Tervezésnél becsléssel, elszámolásnál az 1992. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1993. X. 1-jei létszám 4/12 része alapján, kivéve az f) pont szerinti állami gondozásban részesülőket. A gimnáziumi és szakiskolai fogyatékos tanulóknál a IX. 15-i létszámadatok veendők figyelembe.

(A statisztika tanügyigazgatási alapokmánya az Értelmi Fogyatékosok Törzskönyve, Törzslap.)

p) Gimnáziumi és szakiskolai oktatás

Összege: 62 500 Ft/oktatott

A hozzájárulás teljes összege vehető igénybe az önkormányzat által fenntartott négy évfolyamos gimnáziumban, a kéttannyelvű, négynél több évfolyamos gimnáziumban, a hat évfolyamos gimnázium 3-6. évfolyamában, a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamában, a négy évfolyamos (heti ötnapos) nappali képzési rendszerű ifjúsági osztályokban, valamint a szakiskolai osztályokban oktatott tanulók után. Ezen túlmenően igényelhető a hozzájárulás a gimnáziumhoz szervezett humán-szakmai képzésben résztvevők után, valamint a 8. általános iskolai osztályt végzettek után, akik az oktatási intézményhez szervezett szakiskolai képzésben vagy előkészítő képzésben vesznek részt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által engedélyezett nappali rendszerű oktatási formában. A hozzájárulás csak az első humán-szakmai, illetve szakiskolai képesítés megszerzéséhez jár.

A gimnáziumi testi, érzékszervi fogyatékos tanuló után az o) pont szerinti hozzájárulás igényelhető. Ez esetben az Országos Szakértői Bizottság szakvéleménye és a kijelölt általános iskolában szerzett alapfokú végzettség bizonyítása a jogosultság alapja.

Az esti és a levelező képzésben részesülők után a hozzájárulás 1/3-a jár.

Az oktatottak számának meghatározása

Tervezésnél becsléssel, elszámolásnál az 1992. IX. 15-i oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1993. IX. 15-i létszám 4/12 része alapján, kivéve a fogyatékos, o) pont szerinti oktatásban és az f) pont szerinti állami gondoskodásban részesülőket.

(A statisztika tanügyigazgatási alapokmánya a Törzslap, Törzskönyv, Beírási napló.)

q) Szakközépiskolai oktatás

Összege: 66 000 Ft/oktatott

A hozzájárulás teljes összege vehető igénybe az önkormányzati szakközépiskolai tanulók, az érettségizett és nappali technikus képzésben résztvevők (5. évfolyam) után. A nyolc általános iskolát végzettek szakközépiskolai oktatási intézményhez szervezett első szakiskolai képzésében vagy szakmai előkészítő képzésében résztvevők után a p) pont szerinti hozzájárulás igényelhető.

Az állami hozzájárulás szempontjából esti, levelező oktatásnak az első szakma megszerzéséhez nyújtott képzés minősül, amelyhez a hozzájárulás 1/3-a igényelhető.

Az oktatottak számának meghatározása

Tervezésnél becsléssel, elszámolásnál az 1992. IX. 15-i oktatási statisztikával, megegyező létszám 8/12 része és az 1993. IX. 15-i létszám 4/12 része alapján, kivéve az o) pont szerinti oktatásban és az f) pont szerinti állami gondoskodásban részesülőket.

(A statisztika tanügyigazgatási alapokmánya a Beírási napló, Törzslap.)

r) Szakmunkásképzés

ra) Szakmunkásképzés (elméleti oktatás)

Összege: 42 100 Ft/oktatott

A hozzájárulást igényelheti a feladatot ellátó és intézményt fenntartó önkormányzat a saját intézményében oktatott, valamint kihelyezett tanulói után is. A szakmunkásképző intézethez tartozó, de más önkormányzat által működtetett tagiskolák, kihelyezett tagozatok fenntartásához - legalább a kihelyezett tanulók száma szerinti állami hozzájárulás átadásával - az "anyaintézményt" fenntartó önkormányzat hozzájárul.

Az e jogcímen igénybe vehető összeg hozzájárulást tartalmaz a nem önkormányzati tanműhelyben történő gyakorlati oktatás bér- és közterheihez is.

Az állami hozzájárulás szempontjából a szakmunkások részére szervezett érettségire felkészítő képzés (amennyiben nem felel meg a képzési idő a p) pontban meghatározott ifjúsági képzésnek) esti képzésnek minősül, amelyhez az állami hozzájárulás 1/3-a igényelhető.

Az állami hozzájárulás az első szakma megszerzését biztosító szakmunkásiskolai képzésben vehető igénybe.

Az oktatottak számának meghatározása

Tervezésnél becsléssel, elszámolásnál az 1992. IX. 15-i oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1993. IX. 15-i létszám 4/12 része alapján, kivéve az f) pont szerinti állami gondoskodásban részesülőket.

(A statisztika tanügyigazgatási alapokmánya a Beírási napló, Törzslap, Gyakorlati oktatói csoportnapló.)

rb) Szakmunkásképző iskolai tanműhelyi oktatás

Összege: 40 600 Ft/oktatott

A hozzájárulás az önkormányzat által fenntartott szakmunkásiskolai tanműhelyben oktatottak után vehető igénybe.

Ha az önkormányzat vállalati vagy társasági keretek között biztosítja a tanműhelyi képzést, állami hozzájárulást erre nem igényelhet.

Az oktatottak számának meghatározása

Tervezésnél becsléssel, elszámolásnál az 1992. IX. 15-i oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része, és az 1993. IX. 15-i létszám 4/12 része alapján, kivéve az f) pont szerinti állami gondoskodásban részesülőket.

(A statisztika tanügyigazgatási alapokmánya a Törzslap, Gyakorlati oktatói csoportnapló, Tanműhelyi napló.)

s) Kiegészítő állami hozzájárulás a nemzetiségi, etnikai, vagy kéttannyelvű oktatáshoz

Összege: 16 500 Ft/oktatott

A kiegészítő hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a gyermek az önkormányzat által fenntartott intézményben

- nemzetiségi óraterv, tanterv és tankönyv alapján tanul;

- kislétszámmal működő oktatási intézményekben 0. vagy csatlakozó órában nemzetiségi tanterv és tankönyv alapján tanulja az anyanyelvet;

- az oktató-nevelő intézmény keretei között biztosítja a cigánytanulók differenciált egyéni vagy csoportos felzárkóztatását, a korcsoportok, illetve évfolyamok követelményeinek megfelelő eredményes továbbhaladását tanórai foglalkozásokon;

- a Művelődési és Közoktatási Minisztérium engedélyével működő kéttannyelvű oktatásban részesül.

A kiegészítő hozzájárulás feltétele az itt megfogalmazott feladatok foglalkozási naplóval is dokumentált teljesítése.

Nemzetiségi nyelvet idegen nyelvként oktató iskolában oktatottak után kiegészítő támogatás nem igényelhető. Egy oktatott gyermek után csak egy címen igényelhető a kiegészítő hozzájárulás.

Az állami gondozott gyermek után itt az oktatási intézményt fenntartó önkormányzatot illeti meg a kiegészítő hozzájárulás.

Az esti és levelező képzésben részesülők után a kiegészítő állami hozzájárulás 1/3 része igényelhető.

Az oktatottak számának meghatározása

Tervezésnél becsléssel, elszámolásnál az 1992. IX. 15-i oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1993. IX. 15-i létszám 4/12 része alapján a középfokú intézményekben, illetve az 1992. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1993. X. 1-jei létszám 4/12 része alapján az alsófokú intézményekben.

(A statisztika tanügyigazgatási alapokmánya a Beírási napló, Törzslap, Törzskönyv, Tanuló nyilvántartó könyv, Foglalkozási napló.)

t) Diákotthoni ellátás

Összege: 66 000 Ft/ellátott

A hozzájárulás igénybe vehető az önkormányzati általános iskolai diákotthonban, középfokú diákotthonban, nemzetiségi diákotthonban, externátusi ellátásban részesülők után.

Az állami gondoskodásban részesülők a létszámba nem számíthatók be. Az állami hozzájárulást és az önkormányzatok közötti megosztást az f) pont szabályozza.

Az ellátottak számának meghatározása

Tervezésnél becsléssel, elszámolásnál az 1992. X. 15-i diákotthoni statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1993. X. 15-i létszám 4/12 része alapján a középfokú intézményekben, illetve az 1992. X. 1-jei diákotthoni statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1993. X. 1-jei létszám 4/12 része alapján az alsófokú intézményekben.

(A statisztika tanügyigazgatási alapokmánya a Foglalkoztatási napló, Ügyeleti napló.)

u) Sportfeladatok

Összege: 50 Ft/fő

A települési önkormányzatot 1992. január 1-jei állandó lakossága után illeti meg a hozzájárulás.

v) Helyi közművelődési feladatok

Összege: 250 Ft/fő

A hozzájárulást az 1992. január 1-jei állandó népesség alapján veheti igénybe az önkormányzat a települési kulturális, közművelődési feladatokhoz.

z) Megyei, fővárosi önkormányzatok igazgatási és közművelődési feladatai

Összege: 490 Ft/fő

A hozzájárulást igénybe veheti minden megyei, valamint a fővárosi önkormányzat a megye (a megyei jogú város népességével együtt számított), valamint a főváros 1992. január 1-jei állandó népessége alapján.

Kiegészítő szabályok

1. Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (szociális otthoni, intézeti, egészségügyi gyermekotthoni és gyógypedagógiai intézeti, idősek és fogyatékosok szállást biztosító intézményei, valamint az állami gondozásban részesülők ellátása), amely az intézménybe történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenesen távollévők -kórházi ápolás, szabadság - is beszámíthatók a gondozási napba.

2. Közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények: minden olyan intézménynél, amelynek feladatához normatív állami hozzájárulás kapcsolódik és az érintett önkormányzatok közösen tartják fenn, a normatív állami hozzájárulási az ellátotti kör után az állandó lakhely szerinti önkormányzat igényelheti és az igénylő is számol el a hozzájárulással. Az intézmény helye szerinti önkormányzat számára - a közös megállapodás alapján kialakított intézményi kiadási előirányzat önkormányzatonkénti ellátottakra jutó részét - átadják a közös fenntartásban résztvevő önkormányzatok. Az e körbe nem tartozó ellátottak után az intézmény székhelye szerinti önkormányzat veheti igénybe a hozzájárulást.

3. Az állandó népességre vonatkozó adatok az Állami Népességnyilvántartó Hivatal (ÁNH) adatai.

4. számú melléklet az 1992. évi LXXX. törvényhez

Az önkormányzatok színházi támogatása

A színházak központi támogatása az 1992. évi számított működési kiadások rekonstrukció és feladatváltozások miatti növekedésével korrigált összegének

- budapesti színházaknál 50%-a

- szabadtéri színházaknál 50%-a

- vidéki színházaknál 60%-a.

Az így kialakított önkormányzati támogatást - és működési kiadást - növeli az 1992. évi központi bérpolitikai intézkedés éves szintű összege.

Az állami támogatás csak önkormányzati fenntartású színházak támogatására fordítható.

Ha az önkormányzat az állami költségvetésben megállapított működési kiadási szint alatt állapítja meg intézménye (i) előirányzatát, az éves elszámolás keretében az igényjogosultság megállapításánál a törvény 19. § (8) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettsége keletkezik.

Millió forintban

5. számú melléklet az 1992. évi LXXX. törvényhez

A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok

6. számú melléklet az 1992. évi LXXX. törvényhez

Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok működtetési feladatainak támogatása és a vis maior esetek megoldása

1. Az alapvető lakossági ellátást nyújtó intézmények működtetésére - önhibájukon kívül - képtelen települési önkormányzatok kiegészítő állami támogatást vehetnek igénybe. E támogatást csak az az önkormányzat igényelheti, amely a normatívan képződő forrásokon túl, a saját források maximális feltárása, a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes az alapvető lakossági ellátást nyújtó intézmények működtetésére, valamint az 1990. december 31. előtt vállalt hitel-, kötvénykötelezettség, azok kamatai 1993. évi üteme teljesítésére.

Nem igényelhet támogatást az a települési önkormányzat:

a) amely az 1993. évben indítani szándékozott beruházásához központi céltámogatást kapott, kivéve, ha

- az ivóvízellátás (közkifolyós ivóvízellátás, vízbázisfejlesztés, vízhálózat építés, vízkezelési eljárás) fejlesztésére céltámogatást kapott,

- a beruházás pénzügyi forrásai között tervezett saját pénzeszköz teljes egészében a lakosságtól vagy más szervtől átvett pénzeszközből származik,

- a települési önkormányzat lemondott a központi céltámogatásról;

b) amely 6 hónapra vagy ennél hosszabb időre lekötött tartós bankbetéttel vagy legalább ilyen időtartamra szóló bank által kibocsátott értékpapírral rendelkezik;

c) amelynél az egészségügyi, szociális, oktatási intézmények intézményenkénti kihasználtsága az 50%-ot nem éri el, kivéve azt a települési önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy-egy intézmény üzemel.

A Kormány - egyedi felülvizsgálat alapján - a pénzügyminiszter és belügyminiszter együttes javaslatára dönt a támogatásról. Ehhez az önkormányzatok a következő dokumentumokat bocsátják rendelkezésére:

- 1991., 1992., 1993. évi költségvetésről szóló testületi előterjesztés és rendelet;

- 1991., 1992. évi költségvetés végrehajtásáról szóló testületi előterjesztés és rendelet;

- 1990. december 31. előtti hiteltartozás és kamatai 1993. évet érintő kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat;

- a képviselő-testület nyilatkozata az a), b) és c) pontokban foglaltak igazolására.

A települési önkormányzatok e dokumentumokkal felszerelt részletes, a megtett intézkedések bemutatását is tartalmazó támogatási igényüket 1993. május 31-ig küldhetik meg a területileg illetékes TÁKISZ-hoz (a fővárosi kerületi önkormányzatok a FÁKISZ-hoz). A TÁKISZ-ok az önkormányzatok által megküldött kérelmekhez - a rendelkezésre álló dokumentumok és helyi ismereteik alapján - rövid elemzést készítenek.

A TÁKISZ-ok 1993. június 30-ig továbbítják az önkormányzatok kérelmeit a Pénzügyminisztérium részére.

A Kormány 1993. augusztus 15-ig felülvizsgálja a kérelmeket és dönt a támogatásokról. A Pénzügyminisztérium a kormányrendelet kihirdetését követő 15. napon belül bocsátja rendelkezésre a támogatás összegét a települési önkormányzatok számára.

2. A helyi önkormányzat támogatást igényelhet a rendkívüli, váratlan események következtében felmerülő, az önkormányzatot sújtó természeti vagy más károk mérséklésére -figyelembe véve a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő vagy megtéríthető károkat -, valamint az előre nem látható, az önkormányzat körültekintő gazdálkodása ellenére jelentkező többletköltségekkel járó kötelezettségek részbeni vagy teljes elismerésére. A támogatás odaítéléséről a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt.

E kérelemhez mellékelni kell:

- az önkormányzat 1993. évi költségvetéséről szóló testületi előterjesztést és rendeletet;

- a káresemények bekövetkeztét, a többletkiadások kötelezettségét tanúsító bizonylatot (pl. kárbecslés, tanúsítvány, szakértői vélemény, költségvetés, számla, egyéb okirat);

- a képviselő-testületi előterjesztést és határozatot arról, hogy az önkormányzat saját erejéből - részben vagy egészében - nem tudja feloldani a vis maior helyzetét.

Amennyiben a helyi önkormányzat a kiegészítő támogatási kérelemben valótlan adatot szolgáltat, s ezt az Állami Számvevőszék utólagos ellenőrzése megállapítja, a kiegészítő támogatás teljes összegét vissza kell fizetnie az állami költségvetésbe.

Ha az önkormányzat visszafizetési kötelezettségének az Állami Számvevőszék vizsgálati jelentése országgyűlési elfogadását követő 30 napon belül nem tesz eleget, a Pénzügyminisztérium az érintett települési önkormányzatot megillető normatív állami hozzájárulást, ha pedig ez nem elégséges, az önkormányzatot megillető személyi jövedelemadónak az 50%-át, a visszafizetendő támogatás összegéig elvonja.

7. számú melléklet az 1992. évi LXXX. törvény[34]

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK 1993. ÉVI BEVÉTELEI

Millió forintban

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK 1993. ÉVI KIADÁSAI

Millió forintban

8. számú melléklet az 1992. évi LXXX. törvényhez

Humánszolgáltatást ellátó nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásainak jogcímei és összegei

A felsőoktatási nappali hallgatók oktatásánál a mutatószámok meghatározása a II. 15-i és X. 15-i állapotnak megfelelő létszám alapján számított éves átlaglétszám alapulvételével történik. Amennyiben az intézmény ezen időpontokat követően kezdi meg működését, az átlaglétszám számításánál a belépés tényleges időpontját kell figyelembe venni.

A normatív állami támogatások igénybevételének módja - a felsőoktatási nappali hallgatók oktatása kivételével - megegyezik a 3. számú mellékletben foglaltakkal.

9. számú melléklet az 1992. évi LXXX. törvényhez

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS MÉRLEGE

Millió forintban