9/1991. (III. 26.) FM rendelet

a termésbecslésről

A földművelésügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 40/1990. (IX. 15.) Kormányrendelet 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A várható termés előzetes felmérése érdekében a búza, a rozs, az őszi árpa, a tavaszi árpa, a zab, a rizs, a kukorica, a burgonya, a napraforgó, a cukorrépa, a dohány, a vöröshagyma, a paradicsom, a fűszerpaprika, a kajszibarack, az alma és a szőlő termésbecslését el kell végezni.

2. §

A termésbecslést

a) - a mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalatok, mezőgazdasági ágazatba sorolt gazdasági társaságok, valamint a Népjóléti Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia gazdaságainak területén - a munkavállalóiknak kiosztott illetményföldekre is kiterjedően - a szerv vezetője által kijelölt mezőgazdasági szakember,

b) a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek, továbbá a mezőgazdasági szakszövetkezetek területén a közös üzemre és a tagok gazdaságára is kiterjedően az elnök által kijelölt mezőgazdasági szakember,

c)[1] a magán- és egyéb gazdaságok területére a területi agrárkamara által kijelölt mezőgazdasági szakember végzi.

3. §

(1) A termésbecslés keretében e rendelet mellékletében meghatározott módon állapotminősítést, előzetes, majd végleges termésbecslést kell végezni.

(2) A termésbecslést végző mezőgazdasági szakember az általa megállapított termésbecslést a rendelkezésére bocsátott nyomtatványon, az abban feltüntetett határidőre megküldi a megyei földművelésügyi hivatalnak.

(3) A megyei földművelésügyi hivatal a beérkezett termésbecsléseket felülvizsgálja, véleményezi és termelési szektoronként összesítve, a nyomtatványon megjelölt határidőre a Földművelésügyi Minisztériumnak megküldi.

4. §

(1) A termésbecslés határidőre történő szakszerű elvégzéséért a termésbecsléssel megbízott mezőgazdasági szakember felelős.

(2) Ha a végleges termésbecslés időszakában vagy azt követően a becsült termés jelentős módosulása várható a Földművelésügyi Minisztérium - a megyei földművelésügyi hivatal bejelentése alapján - újabb termésbecslést rendelhet el.

5. §

E rendelet alapján végrehajtott termésbecslésen kívül, üzemi tájékozódás érdekében végzett becslés adatai csak üzemi célokra használhatók fel.

6. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezései első ízben az 1991. évi termésbecslési feladatok értékelésekor alkalmazhatók.

Dr. Gergátz Elemér s. k.,

földművelésügyi miniszter

Melléklet a 9/1991. (III. 26.) FM rendelethez

A termésbecslés elvégzésének módja

1. Az állapotminősítés a "jó", a "közepes" és a "gyenge" vetésterületek meghatározására, a termésbecslés pedig a betakarítható termésre vonatkozik.

2. A termésbecslés alapját az állami gazdaságok, valamint a termelőszövetkezetek nagyüzemi tábláin a méréseken nyugvó megállapítások képezik. A magángazdaságok termésének becslését a terméskialakulás figyelembevételével, a nagyüzemi terméshez való viszonyítással, tapasztalati módon kell elvégezni. A becslést "A termésbecslés módszerei" című kiadványban és a minisztérium rendelkezéseiben foglaltak szerint kell elvégezni.

3. A jelentések elkészítésénél a Központi Statisztikai Hivatal által összeírt területi adatokból kell kiindulni, a hektáronkénti termésátlagot pedig kilogrammban kell kifejezni.

4. Az egyes növények becslését a jelentőtömbben közölt útmutatók alapján kell elvégezni.

5. A termésbecslés eredményét a jelentőlap megfelelő részében szöveges jelentésben értékelni, indokolni kell.

6. A termésbecslés végzéséhez szükséges segédeszközöket a minisztérium bocsátja a termésbecslést végző szakemberek rendelkezésére.

7. A termésbecslést végző szakemberek továbbképzéséről a minisztérium gondoskodik.