17/1992. (VI. 17.) FM rendelet

egyes környezetkímélő technológiák alkalmazása esetén igénybevehető adókedvezményről

A földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 9. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A rendelet hatálya a mezőgazdasági földhasznosítás során olyan környezetkímélő technológiák alkalmazására terjed ki, melynek alapján a földhasználó adóalanyok a Tv.-ben foglaltak szerint meghatározott mértékű adókedvezményben részesülnek.

2. §

(1) A környezetkímélő technológia alkalmazása célja a környezet - köztük kiemelten a termőföld - hosszú távú védelmét elősegíteni. Adókedvezmény szempontjából környezetkímélő technológiának minősül az 1. számú melléklet 1-9. pontja szerinti technológiák egyedi vagy együttes alkalmazása.

(2) A földhasználó a környezetkímélő technológiában részesített művelt földterület nagysága után vehet igénybe adókedvezményt.

(3) Az adókedvezmény a tárgyévi időtartamra vonatkozik. Tartós hatású környezetkímélő technológia esetén - annak alkalmazásáig, illetve fenntartásáig - az adókedvezmény évente vehető igénybe.

3. §

(1) A földhasználó az adókedvezmény igénybevétele céljából a környezetkímélő technológia alkalmazásának szándékát köteles a földterület fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) növényegészségügyi és talajvédelmi állomásnak (a továbbiakban: állomás) bejelenteni a 2. számú mellékletben foglalt nyomtatvány felhasználásával. A bejelentő nyomtatványhoz mellékelni kell a környezetkímélő technológia dokumentációját.

(2) Védett természeti terület esetén a bejelentéshez csatolni kell továbbá az illetékes természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulását abban az kérdésben, hogy az adott technológia alkalmazása megfelel-e a természetvédelmi előírásoknak.

(3) Az állomás a földhasználó bejelentésétől számított 15 napon belül felülvizsgálja, hogy a bejelentésben foglaltak megfelelnek-e a rendeletben felsorolt egyes környezetkímélő technológiák tartalmi követelményének.

4. §

(1) A környezetkímélő technológia szakszerű megvalósítását és fenntartását az állomás ellenőrzi.

(2) Az állomás az eredményesen megvalósított környezetkímélő technológia alkalmazásáról - az adóhatóságnál való felhasználási a - igazolást ad a földhasználó számára.

(3) Tartós hatású környezetkímélő technológia alkalmazásánál az igazolást évente kell megújítani.

5. §

(1) A környezetkímélő növényvédelemmel és a biotermeléssel kapcsolatos környezetkímélő technológiákra vonatkozó nemzetközi normákat és követelményeket a minisztérium jogi iránymutatásban teszi közzé.

(2) Ez a rendelet 1992. június 22-én lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben az 1992. évi földadókötelezettség megállapításánál lehet figyelembe venni.

(3) A rendeletben foglalt környezetkímélő technológiák végrehajtása elősegítésére a földterület fekvése szerint illetékes állomás információkat nyújt.

Dr. Gergátz Elemér s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. számú melléklet a 17/1992. (VI. 17.) FM rendelethez

Környezetkímélő technológiák

1. Vízerózió elleni védelem

Vízerózió elleni környezetkímélő technológiának minősül a megfelelő agrotechnikai (szintvonalas és mélyművelés, talajfelszín-hullámosítás) és biológiai eljárások (gyepesítés, gyep, cserje, erdősávok telepítése, sávos növénytermesztés, talajtakarás), továbbá a technológiai létesítmények (teraszépítés, övárok, sánc, vízelvezető, hordalékfogó, vízmosáskötés), valamint a talajt megkötő anyagok talajvédelmi kiviteli tervben dokumentált együttes alkalmazása.

2. Szélerózió (defláció) elleni védelem

A szél-erózió elleni környezetkímélő technológiának minősül a megfelelő agrotechnikai (az uralkodó szélirányra merőleges művelés, fokozott szervestrágyázás, zöldtrágyázás, felületi öntözés) és biológiai eljárások (a talaj fedettségét folyamatosan biztosító növényszerkezet, talajtakarás, gyepesítés, cserje és erdősávok telepítése), valamint a talajt megkötő anyagok talajvédelmi kiviteli tervben dokumentált együttes alkalmazása.

3. Másodlagosan elvizenyősödött területek vízháztartás szabályozása

Ezen kategóriába azon jó termőképességű (eredetileg vízhatás alatt nem álló) területek védelme tartozik, ahol - a nem megfelelően működő, korszerűtlen vízi létesítmények, helytelen agrotechnika, illetve öntözés következtében - másodlagosan vizenyősödön el és károsodott a talaj. A vízháztartás-szabályozás környezetkímélő technológiájának minősül az agrotechnikai eljárások (a talaj vízgazdálkodását javító szervesanyag-gazdálkodás, a vízbefogadó képességet növelő mélyművelés), a technológiai létesítmények (vízlevezetők, tereprendezés, talajcsövezés) és a vízháztartást javító talajkondícionáló anyagok vízrendezési kiviteli tervben dokumentált együttes alkalmazása.

4. Savanyú talajok javítása

A környezetkímélő technológia a meszezés, magnéziumhiányos savanyú talajok esetén a magnézium tartalmú talajjavító anyag, valamint nem savanyító hatású műtrágyák talajtani szakvéleménynek megfelelő módon való alkalmazása.

5. Másodlagosan elszikesedett talajok javítása

A környezetkímélő technológia a meszezés vagy a gipszezés talajtani szakvéleménynek megfelelő módon való alkalmazása.

6. Homoktalajok javítása

A környezetkímélő technológia a homoktalajok szerves vagy szervetlen anyagokkal való dúsítása, a talajtani szakvéleménynek megfelelő módon.

7. Környezetkímélő tápanyaggazdálkodás

Környezetkímélő tápanyaggazdálkodásnak minősül az olyan tevékenység, amely a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében 5 éven belül elvégzett talajvizsgálatok alapján a növények tényleges tápanyagigényét elégíti ki. A műtrágyázással szemben előnyben részesül a szervestrágyák alkalmazása és elsődlegesen a saját gazdaságban képződött szervestrágya felhasználása. Tavaszi vetésű kultúrák esetében őszi nitrogén műtrágyázás kizárólag a szár- és gyökérmaradványok lebontásához alkalmazható. A környezetkímélő tápanyaggazdálkodást technológiai leírás alapján kell megvalósítani, a technológiai leírást az érvényes szabványok betartásával elvégzett talajvizsgálatokra alapozva kell elkészíteni.

8. Környezetkímélő növényvédelem a gyümölcs- és szőlőtermelésben

A környezetkímélő növényvédelemnek meg kell felelni a vonatkozó nemzetközi követelményeknek. Ez akkor megfelelő, ha az integrált gyümölcs- és szőlőtermesztésnél a termesztő a technológia minden egyes elemét úgy alkalmazza, hogy a növényvédőszer-felhasználás a lehető legkisebb legyen és a meghatározott - hasznos élő szervezeteket kímélő - vegyszerek felhasználásával történjen. A termesztő a védekezések hatékonyságának növelésére alkalmazzon saját növényvédelmi előrejelzést, az ültetvény környezetében és az ültetvényen belül a természetes szabályozó élőlényeket kímélje, hasznos tevékenységüket segítse elő, végezzen talajvédelmi követelményeknek megfelelő talajmunkát, továbbá talaj- és levélvizsgálatok alapján talajt nem savanyító tápanyagutánpótlást. Vezessen naplót termesztői tevékenységéről az előírtaknak megfelelően, mely alkalmas a technológia ellenőrzésére is.

9. Biotermelés

Biotermelésnek minősül az a növénytermesztési technológia, amely a biotermelésre vonatkozó nemzetközi szabályoknak - beleértve a minősítési rendszert - megfelel. A biotermelésnél az előírásnak megfelelő anyagok, eszközök és eljárások alkalmazhatók, továbbá, figyelembe kell venni a más módon termesztett kultúráktól az előírt izolációs távolság betartását.

2. számú melléklet a 17/1992. (VI. 17.) FM rendelethez