1991. évi LXXIX. törvény

a földadóról[1]

Az Országgyűlés a mezőgazdasági rendeltetésű földek használatából származó jövedelmek adójáról a következő törvényt alkotja:

A törvény hatálya

1. §[2]

Az adó alanya

2. §[3]

Adómentesség

3. §[4]

4. §[5]

Adó alapja és mértéke

5. §[6]

Adókedvezmény

6. §[7]

7. §[8] (1)[9] Elemi csapás esetét a földhasználó kérelmére a területi agrárkamara igazolja.

(2) Elemi csapások:

a)[10] a jégeső, az árvíz, a belvíz és a tűz: a szántó, a kert, a szőlő, a gyümölcsös, a gyep, a nádas és az erdő művelési ágban;

b) a fagy: a szántó, a kert, a szőlő és a gyümölcsös művelési ágban;

c) a homokverés: a szántó, a kert, a szőlő és a gyümölcsös művelési ágban;

d) az aszály: valamennyi művelési ágban.

e)[11] a hó-, jég- és széltörés erdő művelési ágban.

(3)[12] Elemi csapás okozta kár az, amely bekövetkezte által a gazdálkodónak okozott termésveszteség a tárgyévet megelőző elemi csapástól mentes 3 évben ténylegesen betakarított átlagterméshez viszonyítva az összes növényi kultúrában 15%-nál, egy növényi kultúrában 25%-nál nagyobb mértékű, továbbá erdő esetében az elemi kárral érintett terület az erdőrészlet területének 30%-át meghaladja.

(4) A kárt szenvedett terület termés- és hozamérték-csökkenését általános szabályként úgy kell megállapítani, hogy a kárt szenvedett növény tárgyévi 1 ha-ra jutó hozamértékét az adott növény előző három évi átlagos 1 ha-ra jutó hozamértékéhez kell viszonyítani. Ha a megelőző három év valamelyikében szintén volt aszálykár, akkor az(ok) az év(ek) nem számít(anak) viszonyítási alapként. Ez esetben az előző három évet megelőző egy, illetőleg két év hozamértéke a viszonyítási alap.

(5) Amennyiben a kárt szenvedett növényből nem számítható előző három éves átlag, akkor az előző három évből két év, illetve egy év átlagához viszonyítva kell a hozamérték-kiesést meghatározni.

(6)[13] Ha a károsodott növényből az előző három év egyikében sem volt a gazdálkodónál termelés, a hozamérték kiesését a területi agrárkamara, a mezőgazdasági igazgatási szerv és az állami adóhatóság által kijelölt egy-egy tagból álló kárbecslő bizottság állapítja meg.

(7) A hozamértéket összehasonlító áron kell számítani, amely

a) a tárgyévi tényleges értékesítési átlagár, ennek hiányában,

b) a tárgyévi szerződéses felvásárlási ár,

c)[14] ezek hiányában az összehasonlító ár, amelyet a gazdálkodó a területi agrárkamarától kérhet meg.

(8)[15] Erdő esetében a kárt szenvedett terület hozamcsökkenése:

a) árvíz, belvíz, tűz esetében az erdőérték-becsléssel meghatározott erdőállomány értéke,

b) hó-, jég- és széltörés esetén az erdőérték-becsléssel meghatározott erdőállomány értéke növelve a kárfelszámolás költségeivel, illetőleg csökkentve a károsodott, kényszerkitermelt faállomány értékesítéséből származó árbevétellel.

Az adó megállapítása

8. §[16]

9. §[17]