19/1992. (VII. 16.) KHVM rendelet

a polgári repülés hajózó személyzete repülési idejének szabályozásáról

A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 44/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. §

E rendelet hatálya a magyar polgári légijármű lajstromban szereplő légijárművek fedélzetén munkaviszony alapján a légijárművezető, a navigátor, a rádiós, a rádiós-navigátor, a fedélzeti mérnök (szerelő) és a légiutas-kísérő repülő hajózó szakszolgálatot ellátó dolgozókra (a továbbiakban: hajózó személyzet) terjed ki.

2. §

(1) E rendelet alkalmazása szempontjából a repülési idő a légijármű felszállási célból - saját hajtóművel vagy vontatással - történő elmozdulásától (első fékoldástól) a repülés befejezésekor történő nyugalomba jutásáig (befékezésig) tart. Váltószemélyzettel történő repülés esetén - amennyiben a váltás repülés közben történik - a repülési idő kezdete, illetve vége a fedélzeti váltás időpontja.

(2) Mezőgazdasági munkarepülés esetén a repülési idő a légijármű felszállásától (merevszárnyú repülőgép esetén a felszállás céljából történő fékoldást követő elmozdulástól, helikopter esetén a felszállás céljából történő elmozduláskor a futómű rugóstag kirugózásától) a légijármű leszállásáig (merevszárnyú repülőgép esetén a földet érést kővetően a futópálya elhagyásáig, illetőleg az ott történő esetleges megállásig, helikopter esetén a földet érést követően a futómű rugóstag berugózásáig) tart.

3. §

(1) A hajózó személyzet repülési ideje olyan légijárművön, amelyen a légiüzemeltetési utasításnak megfelelően

a) egy légijárművezető van:

aa) egy napon (24 órán belül) 6 óra

ab) egy hónapon belül 100 óra

ac) egy negyedéven belül 250 óra

ad) egy éven belül 700 óra;

b) két légijárművezető van, hajózó személyzeti tagonként:

ba) egy napon (24 órán belül) 9 óra

bb) egy hónapon belül 100 óra

bc) egy negyedéven belül 250 óra

bd) egy éven belül 700 óra.

c)[1] hosszú távú járatokon (a fel- és leszállási pont közötti távolság - közbenső leszállás nélkül - az 5000 kilométert meghaladja) két légijárművezető van, hajózó személyzeti tagonként:

ca) egy napon (24 órán belül) 10 óra

cb) egy hónapon belül 110 óra

cc) egy negyedéven belül 300 óra

cd) egy éven belül 900 óra

d)[2] két légijármű-vezető és egy fedélzeti mérnök van, hajózó személyzeti tagonként:

da) egy napon (24 órán belül) 9 óra

db) egy hónapon belül 100 óra

dc) egy negyedéven belül 250 óra, de egy naptári évben egy alkalommal három egymást követő hónapban 285 óra

dd) egy éven belül 700 óra.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott napi (24 órán belüli) repülési idő alatt végezhető felszállások száma:

a) nemzetközi közforgalmú repülés esetén legfeljebb 5 (öt), éjszakai munkavégzés esetén 4 (négy);

b) belföldi közforgalmú repülés esetén legfeljebb 10 (tíz), éjszakai munkavégzés esetén 8 (nyolc);

c) egyéb repülés esetén (pl. munkarepülés, oktató repülés) legfeljebb 55 (ötvenöt).

d)[3] 9 (kilenc) órát meghaladó, az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hosszú távú repülés esetén legfeljebb 1 (egy).

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott napi (24 órán belüli) repülési idő, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott felszállások száma az alábbi esetekben és mértékben növelhető:

a) a légijármű parancsnokának elhatározása alapján, ha a túllépés szükségessége a repülési feladat végrehajtásának megkezdésekor még nem volt ismeretes, vagy a légijárművel javítás céljából a javítás helyére kell repülni -10%-kal;

b) a légijármű parancsnokának elhatározása alapján, elemi csapás, valamint a légijárművet, személyzetét, utasait, más légi- vagy tengeri járművet fenyegető veszély esetén - saját repülése biztonságának veszélyeztetése nélkül - segítségnyújtás, illetőleg a veszély elhárítása érdekében -25%-kal;

c) a légügyi hatóság előzetes engedélyével és az általa esetileg meghatározott biztonsági követelmények teljesítése mellett, különösen fontos repülési feladat végrehajtása érdekében - 25%-kal.

(4) A napi (24 órán belüli) repülési idő váltószemélyzettel történő repülés esetén sem növelhető 18 óra fölé.

4. §

A hajózó személyzet munka- és pihenőidejét az e rendeletben megállapított megengedhető repülési idő és felszállások számának figyelembevételével a légijármű üzemben tartójának saját hajózó személyzete számára a repülésvégrehajtási kézikönyvben (RVK), illetve a kollektív szerződésben meg kell határoznia, és a repülési szolgálati időre, valamint a két szolgálat közötti kötelező pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit a légügyi hatósághoz jóváhagyásra be kell nyújtania.*[4]

5. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit 1992. július 1-jétől kell alkalmazni. Egyidejűleg a polgári repülés hajózó személyzete munka-, repülési és pihenőidejének szabályozásáról szóló 7/1976. (VII. 15.) KPM rendelet, valamint az azt módosító 7/1983. (V. 25.) KPM, a 10/1985. (X. 21.) KM és a 11/1989. (IX. 12.) KöHÉM rendelet hatályát veszti.

Siklós Csaba s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter