1992. évi XXIX. törvény

az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települési önkormányzatok kiegészítő állami támogatásáról[1]

A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 8. §-ának (2) bekezdésében jóváhagyott 2750 millió forint felhasználásáról az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § A rendkívüli, váratlan események következtében felmerülő, az önkormányzatot sújtó természeti vagy más károk mérséklésére - kivéve a biztosításból megtérülő vagy megtéríthető károkat -, valamint az előre nem látható, az önkormányzat körültekintő gazdálkodása ellenére jelentkező, többletköltséggel járó kötelezettségek részbeni vagy teljes elismerésére a "VIII. fejezet 25. cím, 5. alcím, 20. előirányzati csoport egyéb feladatok" címen 500 millió forint szolgál. Év közben ez az előirányzat a költségvetési törvény 5. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint változhat.

2. § Az Országgyűlés az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok 1991. évi részben vagy egészben elutasított kérelmeinek az Állami Számvevőszék által való felülvizsgálata alapján 187 238 ezer forint támogatást biztosít külön törvény szerinti települési önkormányzatok számára.

3. § (1) Az 1. § és 2. § szerint elkülönített összeg után fennmaradó 2062,8 millió forint kiegészítő támogatásból - az e törvény mellékletében szereplő kérelem benyújtása esetén - az a települési önkormányzat igényelhet, amely összes lehetséges pénzügyi forrásait figyelembe véve, nem képes a lakossági ellátást nyújtó intézményeinek, a településüzemeltetés alapvető feladatainak elvégzésére, valamint 1990. december 31-e előtt vállalt hitel-, kötvényköte-lezettsége 1992. évi üteme teljesítésére.

(2) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott igények teljesítése után fennmaradó összeg a 12/1991. (VI. 13.) KTM-BM-MüM-PM együttes rendelet 1. számú mellékletében felsorolt települések kiegészítő támogatására használható fel függetlenül attól, hogy az 1992. évben indítani szándékozott beruházáshoz központi céltámogatásban részesültek-e. Ha a maradvány összeg a benyújtott igényre nem elegendő, ez esetben a 7. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A kiegészítő támogatás keretösszegéből az (1) és (2) bekezdés alapján igénybe nem vett maradvány az 1000 fő alatti állandó lakosú volt társközségek önkormányzatai között - népesség arányában - kerüljön eloszlásra, az alapellátást nyújtó intézmények felújításának céljára.

(4) Nem igényelhet kiegészítő támogatást az a települési önkormányzat

a) amely az 1992. évben indítani szándékozott beruházásához központi céltámogatást kapott a következő kivételekkel:

aa) a beruházás pénzügyi forrásai között jelzett saját pénzeszköz teljes egészében a lakosságtól vagy más szervtől átvett pénzeszközből származik,

ab) a települési önkormányzat lemondott a központi céltámogatásról.

Az egyedi ivóvízellátás beruházásaira a korlátozás nem vonatkozik.

b) amely hat hónapra, vagy ennél hosszabb időre lekötött, tartós bankbetéttel rendelkezik;

c) amelynek az általa fenntartott egészségügyi, szociális, oktatási intézmények, intézményenkénti kihasználtsága az 50%-ot nem éri el, kivéve azt a települési önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy-egy intézmény üzemel.

4. § (1) Amennyiben a települési önkormányzat a kiegészítő támogatási kérelemben valótlan adatot szolgáltat, s ezt az Állami Számvevőszék utólagos ellenőrzése megállapítja, a kiegészítő támogatás teljes összegét vissza kell fizetnie az állami költségvetésbe.

(2) Ha az önkormányzat visszafizetési kötelezettségének az Állami Számvevőszék vizsgálati jelentése országgyűlési elfogadását követő 30 napon belül nem tesz eleget, a Pénzügyminisztérium az érintett települési önkormányzatot megillető normatív állami hozzájárulást, ha pedig ez nem elégséges, a személyi jövedelemadónak az önkormányzatot megillető 50%-át a visszafizetendő támogatás összegéig elvonja.

5. § (1) A települési önkormányzatok támogatási igényüket 1992. május 30-ig küldhetik meg a területileg illetékes TÁKISZ-hoz (a fővárosi kerületi önkormányzatok, a FÁKISZ-hoz).

(2) A Kormány 1992. július 15-ig felülvizsgálja a kérelmeket és dönt a támogatásokról.

(3) A Pénzügyminisztérium a Kormány döntésének megfelelően a támogatást két egyenlő részletben, 1992. augusztus 15-ig, illetve 1992. október 15-ig bocsátja a települési önkormányzatok rendelkezésére.

6. § A kérelemhez csatolni kell:

a) e törvény 2. számú melléklete szerinti táblázatot, kitöltve;

b) a pénzintézet igazolását az 1992. évben esedékes fizetési kötelezettségről és összegéről. Ha a hitel- vagy kötvénytartozás más önkormányzattal folyó vagyonjogi vitában érintett, az érdekelt önkormányzatok közös nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kötelezettség viselésében hogyan állapodtak meg. E nyilatkozat hiányában a hitel- és kötvénytartozási kötelezettségek a kiegészítő támogatás elbírálása során nem vehetők figyelembe;

c) a települési önkormányzat testületének határozatát

ca) a 3. § (4) bekezdésben foglalt kitételek elismerésének alátámasztására,

cb) a 3. § (4) bekezdés c) pontjának igazolására.

7. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy ha a települési önkormányzatok összes igénye az e törvény 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott összeget meghaladja, az igényeket arányosan csökkentve elégítse ki.

8. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben szereplő előirányzatból 2750 millió Ft az alapvető lakossági ellátást nyújtó intézmények működtetésére - önhibájukon kívül - képtelen önkormányzatok kiegészítő támogatására szolgál. Ebből 2250 millió Ft felosztásáról e törvény alapján a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes javaslatára a Kormány dönt. A fennmaradó 500 millió Ft-ból tartalékot kell képezni az év során a rendkívüli, váratlan események következtében felmerülő az önkormányzatot sújtó természeti vagy más károk mérséklésére - kivéve a biztosításból megtérülő vagy megtéríthető károkat -, valamint az előre nem látható, az önkormányzat körültekintő gazdálkodása ellenére jelentkező, többletköltséggel járó kötelezettségek részbeni, vagy teljes elismerésére. E tartalék felhasználásáról a Kormány felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt."

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1992. évi XXIX. törvényhez

2. számú melléklet az 1992. évi XXIX. törvényhez