1992. évi XXIX. törvény
az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települési önkormányzatok kiegészítő állami támogatásáról[1]
A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 8. §-ának (2) bekezdésében jóváhagyott 2750 millió forint felhasználásáról az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § A rendkívüli, váratlan események következtében felmerülő, az önkormányzatot sújtó természeti vagy más károk mérséklésére - kivéve a biztosításból megtérülő vagy megtéríthető károkat -, valamint az előre nem látható, az önkormányzat körültekintő gazdálkodása ellenére jelentkező, többletköltséggel járó kötelezettségek részbeni vagy teljes elismerésére a "VIII. fejezet 25. cím, 5. alcím, 20. előirányzati csoport egyéb feladatok" címen 500 millió forint szolgál. Év közben ez az előirányzat a költségvetési törvény 5. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint változhat.
2. § Az Országgyűlés az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok 1991. évi részben vagy egészben elutasított kérelmeinek az Állami Számvevőszék által való felülvizsgálata alapján 187 238 ezer forint támogatást biztosít külön törvény szerinti települési önkormányzatok számára.
3. § (1) Az 1. § és 2. § szerint elkülönített összeg után fennmaradó 2062,8 millió forint kiegészítő támogatásból - az e törvény mellékletében szereplő kérelem benyújtása esetén - az a települési önkormányzat igényelhet, amely összes lehetséges pénzügyi forrásait figyelembe véve, nem képes a lakossági ellátást nyújtó intézményeinek, a településüzemeltetés alapvető feladatainak elvégzésére, valamint 1990. december 31-e előtt vállalt hitel-, kötvényköte-lezettsége 1992. évi üteme teljesítésére.
(2) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott igények teljesítése után fennmaradó összeg a 12/1991. (VI. 13.) KTM-BM-MüM-PM együttes rendelet 1. számú mellékletében felsorolt települések kiegészítő támogatására használható fel függetlenül attól, hogy az 1992. évben indítani szándékozott beruházáshoz központi céltámogatásban részesültek-e. Ha a maradvány összeg a benyújtott igényre nem elegendő, ez esetben a 7. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A kiegészítő támogatás keretösszegéből az (1) és (2) bekezdés alapján igénybe nem vett maradvány az 1000 fő alatti állandó lakosú volt társközségek önkormányzatai között - népesség arányában - kerüljön eloszlásra, az alapellátást nyújtó intézmények felújításának céljára.
(4) Nem igényelhet kiegészítő támogatást az a települési önkormányzat
a) amely az 1992. évben indítani szándékozott beruházásához központi céltámogatást kapott a következő kivételekkel:
aa) a beruházás pénzügyi forrásai között jelzett saját pénzeszköz teljes egészében a lakosságtól vagy más szervtől átvett pénzeszközből származik,
ab) a települési önkormányzat lemondott a központi céltámogatásról.
Az egyedi ivóvízellátás beruházásaira a korlátozás nem vonatkozik.
b) amely hat hónapra, vagy ennél hosszabb időre lekötött, tartós bankbetéttel rendelkezik;
c) amelynek az általa fenntartott egészségügyi, szociális, oktatási intézmények, intézményenkénti kihasználtsága az 50%-ot nem éri el, kivéve azt a települési önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy-egy intézmény üzemel.
4. § (1) Amennyiben a települési önkormányzat a kiegészítő támogatási kérelemben valótlan adatot szolgáltat, s ezt az Állami Számvevőszék utólagos ellenőrzése megállapítja, a kiegészítő támogatás teljes összegét vissza kell fizetnie az állami költségvetésbe.
(2) Ha az önkormányzat visszafizetési kötelezettségének az Állami Számvevőszék vizsgálati jelentése országgyűlési elfogadását követő 30 napon belül nem tesz eleget, a Pénzügyminisztérium az érintett települési önkormányzatot megillető normatív állami hozzájárulást, ha pedig ez nem elégséges, a személyi jövedelemadónak az önkormányzatot megillető 50%-át a visszafizetendő támogatás összegéig elvonja.
5. § (1) A települési önkormányzatok támogatási igényüket 1992. május 30-ig küldhetik meg a területileg illetékes TÁKISZ-hoz (a fővárosi kerületi önkormányzatok, a FÁKISZ-hoz).
(2) A Kormány 1992. július 15-ig felülvizsgálja a kérelmeket és dönt a támogatásokról.
(3) A Pénzügyminisztérium a Kormány döntésének megfelelően a támogatást két egyenlő részletben, 1992. augusztus 15-ig, illetve 1992. október 15-ig bocsátja a települési önkormányzatok rendelkezésére.
6. § A kérelemhez csatolni kell:
a) e törvény 2. számú melléklete szerinti táblázatot, kitöltve;
b) a pénzintézet igazolását az 1992. évben esedékes fizetési kötelezettségről és összegéről. Ha a hitel- vagy kötvénytartozás más önkormányzattal folyó vagyonjogi vitában érintett, az érdekelt önkormányzatok közös nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kötelezettség viselésében hogyan állapodtak meg. E nyilatkozat hiányában a hitel- és kötvénytartozási kötelezettségek a kiegészítő támogatás elbírálása során nem vehetők figyelembe;
c) a települési önkormányzat testületének határozatát
ca) a 3. § (4) bekezdésben foglalt kitételek elismerésének alátámasztására,
cb) a 3. § (4) bekezdés c) pontjának igazolására.
7. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy ha a települési önkormányzatok összes igénye az e törvény 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott összeget meghaladja, az igényeket arányosan csökkentve elégítse ki.
8. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben szereplő előirányzatból 2750 millió Ft az alapvető lakossági ellátást nyújtó intézmények működtetésére - önhibájukon kívül - képtelen önkormányzatok kiegészítő támogatására szolgál. Ebből 2250 millió Ft felosztásáról e törvény alapján a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes javaslatára a Kormány dönt. A fennmaradó 500 millió Ft-ból tartalékot kell képezni az év során a rendkívüli, váratlan események következtében felmerülő az önkormányzatot sújtó természeti vagy más károk mérséklésére - kivéve a biztosításból megtérülő vagy megtéríthető károkat -, valamint az előre nem látható, az önkormányzat körültekintő gazdálkodása ellenére jelentkező, többletköltséggel járó kötelezettségek részbeni, vagy teljes elismerésére. E tartalék felhasználásáról a Kormány felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt."
Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke
Szabad György s. k.,
az Országgyűlés elnöke
1. számú melléklet az 1992. évi XXIX. törvényhez
Kiegészítő állami támogatási kérelem | ||||
Megye: ................................................................................. Megye kód: ................................................................................................ Önkormányzat:............................................................. . Település kód:................................................................................................. Az 1992. évi önkormányzati költségvetés | ||||
Sor- szám | Önkormányzata) | 1991. tény | 1992. terv | |
ezer forintban, tizedes nélkül | ||||
BEVÉTELEK b) | ||||
1. | Intézmények és önkormányzat saját folyó bevételei összesen (23) | |||
2. | Összes egyéb pénzforgalmi bevétel c) (45+67+72)—46 Ebből: a) államháztartáson kívülről származó felhalmozási célú átutalások (44) | |||
3. | Hitel- és kiegyenlítő bevételek (76) Ebből: a) működési célúd) b) fejlesztési celú hitel | |||
4. | Bevételek összesen e) (77—46) | |||
KIADÁSOK b) | ||||
5. | Működési kiadások összesen g) (36 + 63 + 64 + 84) Ebből: a) béralap és bérjellegű kiadások (10+14) b) nagy értékű tárgyi eszközök karbantartása (24) | |||
6. | Kamatfizetések (37) Ebből: a) az 1990. december 31. előtti hitelek (kötvények) kamata f) | |||
7. | Összes egyéb kiadás c) (61+69+89+95 +100 +107) | |||
8. | Hitel- és kiegyenlítő kiadások (111) Ebből: a) az 1990. december 31. előtti fejlesztési célú hitelek (kötvények) 1992. évi törlesztő részlete | |||
9. | Kiadások összesen (112—62) e) |
MŰKÖDÉSI HIÁNY KISZÁMÍTÁSA: I. Figyelembe vehető bevételek 4—[2.a) +3.a)] II. Figyelembe vehető kiadások 5+6.a)+8.a) | |
1992. ÉVI MŰKÖDÉSI HIÁNY (I—II) | |
..............................1992.............................. | |
....................................... polgármester | |
Adatokat egyeztette:..............................(TÁKISZ részéről) Megjegyzés: a) 1991. évi zárszámadása és 1992. évi költségvetése, valamint az 1991. évi XCI. törvény szerint. b) A tervezési űrlapok sorszámaival egyezően. c) Az önkormányzati költségvetési intézmények támogatását — a halmozódás elkerülése végeit — e sorok összevont (önkormányzati-intézmények) adatai nem tartalmazhatják. d) 1992. évre—e soron — azok az önkormányzatok szerepeltethetnek előirányzatot, melyeknek képviselőtestülete úgy ítélte meg. hogy az alapvető lakossági ellátást nyújtó intézmények működtetése (a költségvetés egyensúlya) csak hitel igénybevételével biztosítható és ezt a költségvetési rendelet tartalmazza. e) Meg kell egyeznie a jóváhagyott zárszámadási és költségvetési tételekkel, figyelemmel a c) pontra. f) 1992. január 1-jén érvényes kamatláb szerint, az évközbeni kamatlábváltozást a kiegészítő támogatás nem kezeli. g)A működési kiadások tervezett összegének számításánál az 1991. évi működési előirányzatokon túl az 1992. évi központi költségvetésben elfogadott automatizmusok mértékét, az 1991 -ben megvalósított fejlesztések szintre hozását és az 1992-ben belépő fejlesztések működési szükségleteit kell figyelembe venni. |
2. számú melléklet az 1992. évi XXIX. törvényhez
Adatszolgáltatás az önkormányzat által fenntartott intézményekről | |||||||||
Sor- | Intézmények | Feladatmulató mennyisége és megnevezése | Kiadás összesen | Ebből: béralap | Felújítás | ||||
szám | alapító okirat szerint | 1992.a) évi tervezett | 1991. tény | 1992. terv | 1991. tény | 1992. terv | 1991. tény | 1992. terv | |
ÖNÁLLÓAN GAZDÁLKODÓ | |||||||||
ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁBANb) | |||||||||
ÖSSZESEN: | |||||||||
Megjegyzés: a) A normatív hozzájárulás igénybevételéhez az 1991. évi XCI. törvény 3. számú melléklete alapján számítolt — 1992. évi tervezeti átlagos kihasználtságot tükröző — feladatmutató mennyisége. Ahol az intézményhez nem kötődik normatív hozzájárulás, ott a kapacitási leginkább jellemző mutatót kell használni (38. űrlap 7. hasáb). (Pl. bölcsődénél — ellátottak éves átlagos száma.) Természetesen azokat az intézményekkel, ahol a kihasználtság nem számítható (pl. orvosi rendelő, művelődési ház stb.) ott csak a kiadásokat kell bemutatni. b) A részben önálló intézményeket, valamint a polgármesteri hivatal, a társulások, a körjegyzőség adatait tartalmazza. |
Lábjegyzetek:
[1] A törvényt az Országgyűlés az 1992. április 28-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1992. május 22.