15/1993. (I. 27.) Korm. rendelet

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között a szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről

(Az Egyezmény jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás 1992. december 31. napján megtörtént.)

1. § A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között a szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködésről Bonnban, 1991. március 22-én aláírt Egyezményt e rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

"EGYEZMÉNY a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya attól a törekvéstől vezérelve, hogy ezzel hozzájáruljanak a kétoldalú kapcsolataik fejlődéséhez; abban a meggyőződésükben, hogy az együttműködés a szervezett bűnözés, különösen a kábítószerekkel folytatott bűnözés, a terrorizmus az embercsempészés elleni harcban és ezek hatásos megakadályozásában lényeges jelentőséggel bír; tekintettel

- a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezményre, valamint az 1961-ben kelt Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló Genfben, 1972. március 25-én kelt jegyzőkönyvre,

- a pszichotróp anyagokról szóló Bécsben, 1971. február 21-én aláírt egyezményre,

- az 1988. december 20-i, a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása elleni, Bécsben kötött egyezményre,

melyek mindegyikét az Egyesült Nemzetek keretében dolgozták ki; aggodalommal a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal folytatott visszaélések és azok meg nem engedett forgalmazásának világszerte tapasztalt növekedése felett; közös akarattal a terrorizmus hatásos leküzdésére; továbbá tekintettel

- a légi járművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló 1963. szeptember 14-én, Tokióban kötött egyezményre,

- a légi járművek jogellenesen hatalomba kerítésének leküzdéséről Hágában, 1970. december 16-án kötött egyezményre - a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről Montreálban, 1971. szeptember 23-án kötött egyezményre,

- a nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről, üldözéséről és büntetéséről szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXVIII. ülésszakán, 1973. december 14-én elfogadott egyezményre,

- az 1979. december 18-án, New Yorkban kötött, a túszszedés elleni nemzetközi egyezményre,

- a repülőtereken elkövetett erőszakos cselekmények leküzdésére az 1988. február 24-én aláírt jegyzőkönyvre,

meggyőződve arról, hogy az embercsempészés leküzdése a légi utak tekintetében elsősorban az indulási és a tranzit repülőtereken kell hogy történjék, mert ezeket a személyeket csak ott lehet hatásosan kizárni a légitársaságok utasforgalmából; továbbá abban a törekvésben, hogy hatásos intézkedéseket foganatosítsanak a hamis és hamisított vagy visszaélésre szánt útiokmányok használatának korlátozására, valamint a bűnös embercsempész szervezetek leküzdésére - az alábbiakban állapodtak meg:

1. cikk

A Szerződő Felek a saját jogrendjük rendelkezéseit figyelembe véve együttműködnek a bűnözés súlyosabb formái, a szervezett bűnözés megakadályozásában, ideértve annak megelőzését és üldözését is.

A Szerződő Felek különösen azokban az esetekben működnek együtt, amelyekben a bűncselekmények vagy a bűncselekmények előkészületei az egyik Szerződő Fél felségterületén valósulnak meg, avagy egyéb adatok szervezett bűnözésre az egyik Szerződő Fél felségterületére utalnak.

Az együttműködés további formáit a 3-6. cikkek szabályozzák.

2. cikk

Az együttműködés az alábbi bűncselekményfajtákra terjed ki, ha a tényállásban a szervezett végrehajtás szerkezeti elemei felismerhetők:

- kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények (beleértve a kábítószercsempészetet),

- terrorcselekmény,

- embercsempészés,

- fegyverrel és robbanóanyaggal kapcsolatos bűncselekmények,

- kitartottság és kerítés,

- tiltott szerencsejáték,

- védelmi adó kikövetelésével elkövetett zsarolás,

- pénzhamisítás, hamis pénz kiadása,

- tulajdon elleni bűncselekmények,

- okirathamisítás, visszaélés csekkel,

- környezetvédelemmel kapcsolatos bűncselekmények.

3. cikk

A Szerződő Felek együttműködésük során:

1. közlik egymással a szervezett bűnözésben résztvevők adatait, a tettesek bűnös kapcsolataira vonatkozó adataikat, a bűnöző szervezetek és bűnöző csoportok felépítéséről szóló ismereteiket, a típusos tettes- és csoportmagatartást, a tényállásokat, különösen az elkövetés idejét, helyét, módját, a megtámadott objektumokat, a különleges körülményeket, valamint a megsértett büntető jogszabályokat és a megtett intézkedéseket, amennyiben ez a szervezett bűnözés bűncselekményeinek megszüntetésére, vagy az egyes esetekben a közrend számára nagy veszélyt jelentő bűncselekmény elhárításához szükséges;

2. megkeresésre olyan rendőri intézkedéseket foganatosítanak, amelyeket a megkeresett Szerződő Fél joga megenged;

3. a nyomozásnál együttműködnek egyeztetett rendőri intézkedésekkel, személyi, tárgyi és szervezési támogatással;

4. adatokat és tapasztalatokat cserélnek a nemzetközi bűnözés alkalmazott módszereiről, új formáiról;

5. kicserélik a kriminalisztikai és kriminológiai kutatási eredményeiket;

6. kérelemre egymás rendelkezésére bocsátanak ismereteket vagy mintákat azokról a tárgyakról, amelyek bűncselekményekből származnak, továbbá, amelyekkel bűncselekményeket vagy visszaéléseket követtek el;

7. a szervezett bűnözés elleni harc részeként közös vagy kölcsönös továbbképzésre szakembereket cserélnek, tanulmányi lehetőségeket biztosítanak munkatársaiknak a magasabb szintű szakismeretek megszerzéséhez, a bűnözés megszüntetésének technikái és módszerei kölcsönös megismerésére, a krimináltechnika megismerésére;

8. szükség szerint - és meghatározott nyomozásoknál - munkatalálkozókat tartanak az összehangolt intézkedések előkészítésére és végrehajtására.

4. cikk

A kábítószerek és pszichotróp anyagok, valamint prekurzorok tiltott termesztésének, előállításának, kinyerésének, ki-, be- és átmenő forgalmának, továbbá illegális kereskedelmének megszüntetésére a Felek saját jogrendjük figyelembevételével különösen:

1. közlik egymással a kábítószer illegális előállításában és kereskedelmében résztvevő személyek adatait, rejtekhelyeit és szállítóeszközeit, munkamódszereit, a kábítószerek és pszichotróp anyagok származási és rendeltetési helyeit, valamint az egyes bűncselekmények különleges részleteit, amennyiben ez a bűncselekmények megakadályozásához, vagy egyes esetekben a közrendet súlyosan veszélyeztető bűncselekmény elhárításához szükséges;

2. az illegális nemzetközi forgalmazás szokásos módszereiről szerzett és egyéb ide vonatkozó ismereteiket közlik egymással;

3. a kábítószer-kereskedelemre és a kábítószerekkel való visszaélésre vonatkozó kriminalisztikai és kriminológiai kutatási eredményeiket kicserélik;

4. visszaélésre alkalmas növényi vagy szintetikus eredetű új kábítószerekből, pszichotróp anyagokból mintákat bocsátanak egymás rendelkezésére;

5. kicserélik tapasztalataikat a kábítószerek, a pszichotróp anyagok és prekurzorok legális forgalmazásának ellenőrzésében, tekintettel annak lehetséges illegális vonatkozására;

6. összehangolt rendőri intézkedéseket foganatosítanak a tiltott szintetikus drogok meg nem engedett előállításának megakadályozására.

5. cikk

A terrorizmus leküzdésére, különösen a bevezetőben körülírt területeken, a Szerződő Felek saját jogrendjük alapján és ezen Egyezmény rendelkezéseinek figyelembevételével ismereteket és információkat cserélnek a tervezett vagy elkövetett terrorakciókról, a végrehajtás módjáról, továbbá azokról a terrorista csoportosulásokról, amelyek cselekményeiket a másik Fél területén, annak hátrányára, érdekei ellen terveznek, hajtanak végre, illetve hajtottak végre, továbbá, amelyek a terrorizmus leküzdéséhez vagy a közbiztonságra súlyos veszélyt jelentő egyes bűncselekmények elhárításához szükségesek.

6. cikk

Az embercsempészés megakadályozására a Felek saját jogrendjük alapján, különösen a következő intézkedéseket foganatosítják:

1. vizsgálják az embercsempészés leküzdésével kapcsolatos kérdéseket, és kidolgozzák a megfelelő ellenintézkedéseket;

2. közlik egymással azon információikat, amelyek a másik Fél számára az embercsempészés, valamint a munkaerővel való illegális kereskedelem elleni védekezéshez szükségesek;

3. haladéktalanul közlik egymással az embercsempészés elkövetésének alapos gyanújára utaló adatokat.

7. cikk

A személyre vonatkozó adatok védelmére mindegyik Szerződő Fél érvényes jogi előírásainak figyelembevételével a következő feltételek érvényesek:

1. a fogadó Fél az adatokat csak az átadó Fél által megadott célra és az általa közölt feltételekkel használhatja fel;

2. az átadó Fél kérésére a fogadó Fél tájékoztatást nyújt az átadott adatok felhasználásáról és az ezáltal elért eredményekről;

3. a személyekre vonatkozó információkat kizárólag a bűnüldöző hatóságoknak szabad átadni. Az adatok továbbadása más hatóságoknak csak az átadó hatóság előzetes engedélyével történhet;

4. az átadó Fél köteles az átadandó adatok helyességéről meggyőződni, valamint arról, hogy az átadás szükségszerű-e, és arányban áll-e az átadás céljával. Emellett meg kell tartani a másik Fél nemzeti joga szerinti átadási tilalmakat. Ha bebizonyosodik, hogy helytelen vagy át nem adható adatok is átadásra kerültek, úgy erről a tényről a fogadó Felet haladéktalanul értesíteni kell.

A fogadó Fél köteles a helyesbítés, illetve az adatmegsemmisítés végrehajtására;

5. az érintett személy számára, kérésére, felvilágosítást kell adni a személyéről meglévő adatokról és azok tervezett felhasználásáról. Ez a felvilágosítási kötelezettség nem áll fenn, ha a mérlegelés azt mutatja, hogy a közérdek a felvilágosítás visszatartásában nyomósabb, mint az érintett személy érdeke. A személyi adatokról történő felvilágosítás adásánál annak a Félnek a nemzeti joga az irányadó, amely az adatokat kezeli;

6. az átadó Fél közli az átadáskor a saját jogrendjében érvényes adattörlési határidőket. Ezektől függetlenül a közölt személyre vonatkozó adatokat a szükségesség megszűnésekor törölni kell;

7. mindkét Fél köteles a személyre szóló adatok átadásáról és átvételéről nyilvántartást vezetni;

8. a Felek kötelesek az átadott, személyre szóló adatokat hatásosan védeni illetéktelen hozzáférés, változtatás és nyilvánosságra hozatal ellen.

8. cikk

A Szerződő Felek az Egyezmény végrehajtása céljából vegyesbizottságot állítanak fel további szakemberek részvételével a belügyminisztériumok vezető tisztviselőiből.

A vegyesbizottság évente legalább egyszer ülést tart. További ülések megtartását, szükség szerint bármely Szerződő Fél kezdeményezheti. A bizottság a Magyar Köztársaságban és a Németországi Szövetségi Köztársaságban felváltva tartja üléseit.

A vegyesbizottság feladata, hogy az Egyezményben szabályozott együttműködést elősegítse és felügyelje annak hatékonyságát.

Az Egyezmény megvalósítása érdekében saját hatáskörükben a további központi szervek működnek közvetlenül együtt:

Magyar részről:

Belügyminisztérium Határőrség Országos Parancsnoksága,

Országos Rendőr-főkapitányság,

Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága,

Népjóléti Minisztérium

Német részről:

Szövetségi Bűnügyi Hivatal,

Határőrségi Igazgatóság,

Szövetségi Egészségügyi Miniszter,

Vám Bűnügyi Hivatal.

9. cikk

Ha valamelyik Szerződő Fél szerint a megkeresés teljesítése, az együttműködési intézkedés a saját felségjogát korlátozza, a biztonságát vagy más lényeges érdekeit veszélyezteti, illetőleg a saját jogrendjének alapjait sérti, úgy a támogatását, illetőleg az együttműködési intézkedését erre vonatkozóan részben vagy egészben megtagadhatja, vagy azt bizonyos feltételektől függővé teheti.

A Szerződő Felek legkésőbb két héttel a vegyesbizottság ülése, illetőleg a szakemberek cseréje előtt közlik egymással az érdekelt személyek nevét.

Ha a Szerződő Felek egyike azon véleményen van, hogy a másik Szerződő Fél által megadott egyik személy tartózkodása felségterületén azzal a veszéllyel jár, hogy biztonságát vagy más fontos érdekét sérti, az 1. bekezdést kell értelemszerűen alkalmazni.

10. cikk

Ez az Egyezmény nem érinti a bűncselekményekre, pénzügyi megkeresésekre vonatkozó jogsegélyi előírásokat, valamint a Szerződő Felek egyéb két- vagy többoldalú megállapodásban szereplő kötelezettségvállalásait.

11. cikk

Ez az Egyezmény azon a napon lép hatályba, amikor a Szerződő Felek értesítik egymást arról, hogy eleget tettek az érvénybe lépéshez szükséges belső előírásoknak.

A Szerződő Felek ezt az Egyezményt határozatlan időre kötik. A szerződést bármelyik Szerződő Fél diplomáciai úton felmondhatja. A felmondás azután az időponttól számított hat hónap elteltével lép érvénybe, amikor az a másik Szerződő Félhez megérkezett.

Készült Bonnban, 1991. március 22-én, két-két eredeti példányban, magyar és német nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Köztársaság Kormánya részéről

A Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya részéről"

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 4. napon lép hatályba, rendelkezéseit 1993. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2)[1] E rendelet végrehajtásáról a rendészetért felelős miniszter gondoskodik.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök