165/1993. (XI. 30.) Korm. rendelet

a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség közötti, bizonyos borokra érvényes vámkontingensek kölcsönös felállításáról szóló Megállapodás kihirdetéséről

1. §

A Magyar Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség közötti, bizonyos borokra érvényes vámkontingensek kölcsönös felállításáról, Brüsszelben, 1993. november 29-én, levélváltás formájában aláírt Megállapodást, amely 1993. december 1-jén lép hatályba, e rendelettel kihirdeti.[1]

2. §

A Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:

"Megállapodás levélváltás formájában, a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között, bizonyos borokra érvényes vámkontingensek kölcsönös felállításáról

A) A Közösség levele

Brüsszel, 1993. november 29. Uram!

Van szerencsém hivatkozni a bizonyos borokra érvényes vámkontingensek kölcsönös felállításának témájában az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság között megtartott konzultációkra. Tekintettel arra, hogy a Közösségnek és Magyarországnak érdekében áll a kereskedelem fejlődésének elősegítése a borszektorban, a Közösség és Magyarország között 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás és a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló Ideiglenes Megállapodás 20. Cikkének 5. bekezdése, illetve 14. Cikkének 5. bekezdése értelmében, a két Fél megegyezett abban, hogy kölcsönösen vámkedvezményeket nyújtanak egymásnak a következő mennyiségi keretek között és feltételek mellett:

1. Magyarország éves vámkontingenseket nyit a 3. bekezdésben feltüntetett csökkentett vámokkal a Közösségből származó borokra a következő mennyiségi keretek között:

- 24 000 hektoliter, a Magyar Vámtarifa ex 2204 21 alszáma alá tartozó, legfeljebb 2 liter kiszerelésű bor,

- 63 500 hektoliter, a Magyar Vámtarifa ex 2204 29 alszáma alá tartozó, 2 litert meghaladó kiszerelésű bor,

- 2500 hektoliter, a Magyar Vámtarifa ex 2204 10 alszáma alá tartozó, legfeljebb 2 liter kiszerelésű, a 2332/92. (EGK) számú rendelet III. Címének megfelelő, meghatározott vagy nem meghatározott régiókban előállított minőségi pezsgőbor.

A fent említett kontingensek nagyságát 1994. január 1-jétől kezdődően évente növelni kell a mellékletben szereplő 1. számú táblázatnak megfelelően.

2. A Közösség éves vámkontingenseket nyit a 3. bekezdésben feltüntetett csökkentett vámokkal a Magyarországról származó borokra a következő mennyiségi keretek között:

- 115 000 hektoliter, a Kombinált Nómenklatúra ex 2204 21 alszáma alá tartozó, legfeljebb 2 liter kiszerelésű, a magyar Bortörvénynek megfelelő minőségi bor, beleértve a különleges minőségű borokat és a "Tokaj" földrajzi jelölést viselő minőségi borokat, valamint a "Tájbor" (Country wine) megnevezést viselő borokat,[2]

- 70 000 hektoliter, a Kombinált Nómenklatúra ex 2204 29 alszáma alá tartozó, 2 litert meghaladó kiszerelésű bor,

- 2500 hektoliter, a Kombinált Nómenklatúra ex 2204 10 alszáma alá tartozó, legfeljebb 2 liter kiszerelésű, a magyar Bortörvénynek megfelelő minőségi pezsgőbor.[3]

A fent említett kontingensek nagyságát 1994. január 1-jétől kezdődően évente növelni kell a mellékletben szereplő 2. számú táblázatnak megfelelően.

3. Az 1. és a 2. bekezdésben említett éves mennyiségi keretek között alkalmazott csökkentett vámok a következők:

a) Magyarország által a Közösségből származó borok importja esetén alkalmazott vámok tekintetében:[4]

- 1993-ban: az alapvám 90%-a,

- 1994-ben: az alapvám 80%-a,

- 1995-ben és a következő években: az alapvám 70%-a,

- 1999-ben: a standstill elv szerint érvényes vámokat az alábbi táblázat tartalmazza:

Magyarország által a Közösségből származó borok importjára alkalmazott vámok

2000-ben mentesülnek a vámok alól[5]

b) a Közösség által a Magyarországról származó borok

importja cselén alkalmazott vámok tekintetében

- 1993-ban: az alapvám 80%-a,

- 1994-ben: az alapvám 60%-a,

- 1995-ben és a következő években: az alapvám 40%-a.

2000-ben mentesülnek a vámok alól[6]

4. E Megállapodás alkalmazásakor a bor Közösségből vagy Magyarországról származónak tekintendő, ha teljes egészében a szóban forgó Szerződő Fél területén termesztett és szüretelt friss szőlőből állították elő, a 822/87. (EGK) számú rendelet II. Címében előirányzott, a borászati gyakorlatot és eljárásokat szabályozó rendelkezésekkel összhangban.

5. Az 1. és a 2. bekezdésben előirányzott kontingenseket illetően, a kontingensidőszak ugyanazon év január 1-jétől december 31-ig tart. Ha e Megállapodás 1993. január 1. után lép hatályba, az 1. és a 2. bekezdésben előirányzott éves kontingensek nagyságát időarányosan ki kell igazítani.

6. Az e Megállapodás értelmében kedvezményben részesülő borok importja az alábbiak bemutatásához van kötve:

- importengedély, amely a kiállítástól számított negyedik hónap végéig érvényes, anélkül azonban, hogy az érvényesség időtartama túlhaladhatná a kontingensidőszak végét. Az engedélyelosztás rendszerének minden érdekelt gazdasági szereplő közötti hátrányos megkülönböztetéstől mentes hozzáférhetőséget kell biztosítania. Az engedély elosztható letéti rendszer keretében, amelyet oly módon alakítanak ki, és működtetnek, hogy az importra megállapított mennyiségek ténylegesen kihasználhatók legyenek. A Felek rendszeresen információt cserélnek a kiadott és felhasznált engedélyek számáról,

és

- egy kölcsönösen elismert, közös megegyezés alapján összeállítandó listán szereplő hivatalos szervezet által kibocsátott tanúsítvány, amely igazolja, hogy a szóban forgó bor megfelel az 1., 2. és 4. bekezdések rendelkezéseinek.[7]

7. A Szerződő Felek mindent megtesznek, hogy a kölcsönösen jóváhagyott előnyöket más intézkedések által ne veszélyeztessék. Magyarország, igény esetén, kiadja a 6. bekezdésben előirányzott importengedélyeket az 1. bekezdésben megállapított mennyiségi keretek között, és tartózkodik minden olyan intézkedéstől, amely megakadályozhatná azok felhasználását.

8. A Felek egyikének kérésére konzultációkra kerül sor az e Megállapodás alkalmazásával kapcsolatos bármely kérdésről. A Megállapodást a két Fél közös megegyezéssel módosíthatja.

9. E Megállapodást egyrészt azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó Szerződést alkalmazzák, és olyan feltételekkel, amelyeket ez a Szerződés megszab, másrészt a Magyar Köztársaság területén.

10. A Megállapodást a Felek saját eljárásaikkal összhangban hagyják jóvá.

A Megállapodás annak a hónapnak az első napján lép hatályba, amely azoknak az értesítéseknek a megtörténte után következik, hogy az első bekezdésben hivatkozott eljárásokat befejezték. A Megállapodás hatálya az 1998. december 31-ig tartó kezdő időszakra terjed ki. Az 1998. év első féléve folyamán konzultációkat kell tartani annak eldöntésére, hogy a Megállapodást meghosszabbítják-e és milyen feltételekkel.

Hálás lennék, ha megerősítené, hogy Kormánya egyetért e levél tartalmával.

Fogadja, Uram, nagyrabecsülésemet.

Az Európai Unió Tanácsa nevében

René Steichen s. k.

Melléklet

A borok 1. és 2. bekezdésben hivatkozott kontingenseinek növelése

1. táblázat. A 2000-ben vámcsökkentésben részesített közösségi származású borok mennyiségei[8]

2. táblázat. A 2000-ben vámcsökkentésben részesített magyarországi származású borok mennyiségei[9]

B) Magyarország levele

Brüsszel, 1993. november 29.

Uram!

Van szerencsém igazolni a mai napon kelt levelének vételét, amelynek a szövege a következő:

"Van szerencsém hivatkozni a bizonyos borokra érvényes vámkontingensek kölcsönös felállításának témájában az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság között megtartott konzultációkra. Tekintettel arra, hogy a Közösségnek és Magyarországnak érdekében áll a kereskedelem fejlődésének elősegítése a borszektorban, a Közösség és Magyarország között 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás és a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló Ideiglenes Megállapodás 20. Cikkének 5. bekezdése, illetve 14. Cikkének 5. bekezdése értelmében, a két Fél megegyezett abban, hogy kölcsönösen vámkedvezményeket nyújtanak egymásnak a következő mennyiségi keretek között és feltételek mellett:

1. Magyarország éves vámkontingenseket nyit a 3. bekezdésben feltüntetett csökkentett vámokkal a Közösségből származó borokra a következő mennyiségi keretek között:

- 24 000 hektoliter, a Magyar Vámtarifa ex 2204 21 alszáma alá tartozó, legfeljebb 2 liter kiszerelésű bor,

- 63 500 hektoliter, a Magyar Vámtarifa ex 2204 29 alszáma alá tartozó, 2 litert meghaladó kiszerelésű bor,

- 2500 hektoliter, a Magyar Vámtarifa ex 2204 10 alszáma alá tartozó, legfeljebb 2 liter kiszerelésű, a 2332/92. (EGK) számú rendelet III. Címének megfelelő, meghatározott vagy nem meghatározott régiókban előállított minőségi pezsgőbor.

A fent említett kontingensek nagyságát 1994. január 1-jétől kezdődően évente növelni kell a mellékletben szereplő 1. számú táblázatnak megfelelően.

2. A Közösség éves vámkontingenseket nyit a 3. bekezdésben feltüntetett csökkentett vámokkal a Magyarországról származó borokra a következő mennyiségi keretek között:

- 115 000 hektoliter, a Kombinált Nómenklatúra ex 2204 21 alszáma alá tartozó, legfeljebb 2 liter kiszerelésű, a magyar Bortörvénynek megfelelő minőségi bor, beleértve a különleges minőségi borokat és a "Tokaj" földrajzi jelölést viselő minőségi borokat, valamint a "Tájbor" (Country wine) megnevezést viselő borokat,[10]

- 70 000 hektoliter, a Kombinált Nómenklatúra ex 2204 29 alszáma alá tartozó, 2 litert meghaladó kiszerelésű bor,

- 2500 hektoliter, a Kombinált Nómenklatúra ex 2204 10 alszáma alá tartozó, legfeljebb 2 liter kiszerelésű, a magyar Bortörvénynek megfelelő minőségi pezsgőbor.[11]

A fent említett kontingensek nagyságát 1994. január 1-jétől kezdődően évente növelni kell a mellékletben szereplő 2. számú táblázatnak megfelelően.

3. Az 1. és a 2. bekezdésben említett éves mennyiségi keretek között alkalmazott csökkentett vámok a következők:

a) Magyarország által a Közösségből származó borok importja esetén alkalmazott vámok tekintetében:[12]

- 1993-ban: az alapvám 90%-a,

- 1994-ben: az alapvám 80%-a,

- 1995-ben és a következő években: az alapvám 70%-a,

- 1999-ben: a standstill elv szerint érvényes vámokat az alábbi táblázat tartalmazza:

Magyarország által a Közösségből származó borok importjára alkalmazott vámok

2000-ben mentesülnek a vámok alól[13]

b) a Közösség által a Magyarországról származó borok importja esetén alkalmazott vámok tekintetében

- 1993-ban: az alapvám 80%-a,

- 1994-ben: az alapvám 60%-a,

- 1995-ben és a következő években: az alapvám 40%-a.

2000-ben mentesülnek a vámok alól[14]

4. E Megállapodás alkalmazásakor a bor Közösségből vagy Magyarországról származónak tekintendő, ha teljes egészében a szóban forgó Szerződő Fél területén termesztett és szüretelt friss szőlőből állították elő, a 822/87. (EGK) számú rendelet II. Címében előirányzott, a borászati gyakorlatot és eljárásokat szabályozó rendelkezésekkel összhangban.

5. Az 1. és a 2. bekezdésben előirányzott kontingenseket illetően, a kontingensidőszak ugyanazon év január 1-jétől december 31-ig tart. Ha e Megállapodás 1993. január 1. után lép hatályba, az 1. és a 2. bekezdésben előirányzott éves kontingensek nagyságát időarányosan ki kell igazítani.

6. Az e Megállapodás értelmében kedvezményben részesülő borok importja az alábbiak bemutatásához van kötve:

- importengedély, amely a kiállítástól számított negyedik hónap végéig érvényes, anélkül azonban, hogy az érvényesség időtartama túlhaladhatná a kontingensidőszak végét. Az engedélyelosztás rendszerének minden érdekelt gazdasági szereplő közötti hátrányos megkülönböztetéstől mentes hozzáférhetőséget kell biztosítania. Az engedély elosztható letéti rendszer keretében, amelyet oly módon alakítanak ki, és működtetnek, hogy az importra megállapított mennyiségek ténylegesen kihasználhatók legyenek. A Felek rendszeresen információt cserélnek a kiadott és felhasznált engedélyek számáról,

és

- egy kölcsönösen elismert, közös megegyezés alapján összeállítandó listán szereplő hivatalos szervezet által kibocsátott tanúsítvány, amely igazolja, hogy a szóban forgó bor megfelel az 1., 2. és 4. bekezdések rendelkezéseinek.[15]

7. A Szerződő Felek mindent megtesznek, hogy a kölcsönösen jóváhagyott előnyöket más intézkedések által ne veszélyeztessék. Magyarország, igény esetén, kiadja a 6. bekezdésben előirányzott importengedélyeket az 1. bekezdésben megállapított mennyiségi keretek között, és tartózkodik minden olyan intézkedéstől, amely megakadályozhatná azok felhasználását.

8. A Felek egyikének kérésére konzultációkra kerül sor az e Megállapodás alkalmazásával kapcsolatos bármely kérdésről. A Megállapodást a két Fél közös megegyezéssel módosíthatja.

9. E Megállapodást egyrészt azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó Szerződést alkalmazzák, és olyan feltételekkel, amelyeket ez a Szerződés megszab, másrészt a Magyar Köztársaság területén.

10. A Megállapodást a Felek saját eljárásaikkal összhangban hagyják jóvá.

A Megállapodás annak a hónapnak az első napján lép hatályba, amely azoknak az értesítéseknek a megtörténte után következik, hogy az első bekezdésben hivatkozott eljárásokat befejezték. A Megállapodás hatálya az 1998. december 31-ig tartó kezdő időszakra terjed ki. Az 1998. év első féléve folyamán konzultációkat kell tartani annak eldöntésére, hogy a Megállapodást meghosszabbítják-e és milyen feltételekkel.

Hálás lennék, ha megerősítené, hogy Kormánya egyetért e levél tartalmával."

Van szerencsém megerősíteni, hogy Kormányom egyetért e levél tartalmával.

Fogadja, Uram, nagyrabecsülésemet.

A Magyar Köztársaság Kormánya nevében

Dr. Kádár Béla s. k.

Melléklet

A borok 1. és 2. bekezdésben hivatkozott kontingenseinek növelése

1. táblázat. 2000-ben vámcsökkentésben részesített közösségi származású borok mennyiségei[16]

2. táblázat. A 2000-ben vámcsökkentésben részesített magyarországi származású borok mennyiségei[17]

Közös nyilatkozat a Megállapodás 1. bekezdésével kapcsolatban

A Magyar Vámtarifa 2204 21-018 és 2204 29-012 alszámai alkalmazása céljából a "kommersz bor" feldolgozásra szánt bort jelent, amely eredeti állapotában nem fogyasztható és közvetlen emberi fogyasztás céljából nem hozható forgalomba.

A friss szőlőből készített, alkohollal erősített borok a Magyar Vámtarifa 2204 21-027 és 2204 29-021 alszá-maihoz vannak besorolva.

A likőrborok, más néven "desszert borok" a Magyar Vámtarifa 2204 21-036 és 2204 29-030 alszámaihoz vannak besorolva.

Következésképpen, az első, a második és a harmadik bekezdésben hivatkozottaktól eltérő, friss szőlőből készített borok a Magyar Vámtarifa 2204 21-993 és 2204 29-997 alszámaihoz vannak besorolva.

Egy bornak az első bekezdésben hivatkozott alszámok egyikébe való besorolása egy bizonyítvány bemutatásától függ, amely kiállításának módozatai a Megállapodás 6. bekezdése, második albekezdésében rögzített rendelkezésekkel összhangban lesznek megállapítva."

3. §

Ez a rendelet 1993. december 1-jén lép hatályba.

A miniszterelnök helyett:

Dr. Boross Péter s. k.,

belügyminiszter