16/1993. (I. 27.) Korm. rendelet

a biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól szóló 182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról és kiegészítéséről

A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. §-a c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól szóló 182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) módosítására a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

A R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) A biztosítóknak az éves beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a Tv. 15. §-ában meghatározott alapelveket a (2)-(5) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével kell érvényesítenie.

(2) A teljesség elvének érvényesüléséhez:

a) A biztosítónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, illetve azoknak a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását az éves beszámolóban ki kell mutatni, amelyek a naptári évben érvényben lévő, továbbá a mérleg fordulónapján meglévő, a mérlegkészítés időpontjában is a mérleg fordulónapjára vonatkoztatva érvényben lévő biztosítási, a kockázatokat elsődlegesen vállaló (ún. közvetlen) szerződésekre vonatkoznak.

b) A biztosító az elsődleges kockázatvállalását megoszthatja más biztosítóval viszontbiztosítási szerződéssel (viszontbiztosításba adás) és részt vállalhat más biztosító kockázataiból (viszontbiztosításba vétel). A biztosító tárgyévi éves beszámolójának tartalmaznia kell az a) pont szerint elszámolt biztosítási szerződések, kockázati események viszontbiztosításba adás esetén azok teljes körű viszontbiztosítási elszámolásait. A viszontbiztosításba vétel tárgyévi teljes elszámolását a következő évben is el lehet végezni, ha a szerződéses partnerekkel történő elszámolás a mérlegkészítés időpontjáig nem ismert.

(3) Az összemérés elvének érvényesüléséhez:

a) A biztosítónak az adott időszak eredményének meghatározásakor a biztosítási időszaknak a naptári évre jutó bevételeit, a mérlegkészítés napjáig a naptári időszakra vonatkozó bejelentett eseményeinek kifizetett és felmért költségeit (ráfordításait) kell számba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.

b) A biztosító a naptári év bevételét megállapíthatja csoportosan is a fizetési gyakoriság, a biztosítási időszak és a díj alapján.

c) A biztosító ráfordításait számba veheti csoportosan is, statisztikai adatokra alapozva.[1]

d) A biztosítónak az eredmény meghatározásánál figyelembe kell vennie a biztosítottak kárbejelentéseinek késedelmei miatt a tárgyidőszakban bekövetkezett, a mérleg fordulónapjáig be nem jelentett biztosítási események várható ráfordításának összegét is.

(4) Az óvatosság elvének érvényesüléséhez:

a) A biztosító szerződéses kötelezettségei teljesítése során a szerződővel, vagy a biztosítottal, vagy a harmadik féllel szemben követeléssel léphet fel.

b) A biztosítási szerződésekkel kapcsolatos perelt és behajtás alatt lévő díjkövetelések a tárgyévi eredménykimutatásban csak az esetben szerepeltethetők, ha a követeléseket a biztosító behajthatónak minősíti. Ellenkező esetben ezeket a díjelőírásokat a pénzügyi realizálás időpontjában kell számba venni.

c) A biztosító speciális céltartalékai a biztosítástechnikai tartalékok, amelyeket biztosítási szerződései alapján a jövőbeni kifizetésekre képez. A biztosítástechnikai tartalékok összegének mindenkor elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a biztosító teljesíteni tudja a biztosítási szerződésekből előreláthatóan várható kötelezettségeit.

(5) A biztosító azon módozatok egyszeri szerzési költségei elszámolását, amelyekre matematikai tartalékot képez, a módozattervben foglaltak mértékéig, a biztosításmatematikai módszer alkalmazásával a matematikai tartalékból történő levonással későbbi évekre halaszthatja.

(6) A biztosítónak a mérlegtételek értékelésekor a Tv. 32. §-ának (1) és (2) bekezdését, valamint a 33. §-ának (2)-(5) bekezdését és a 40. §-ának (2)-(5) bekezdését e rendelet 3. §-ának (7)-(10) bekezdése szerinti sajátosságok figyelembevételével kell alkalmaznia.

(7) A biztosító a viszontbiztosítási ügyletekhez kapcsolódó, külföldi pénznemben fennálló követeléseket és tartozásokat a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az elszámolás napján érvényes deviza középárfolyamon köteles a könyvekben szerepeltetni.

(8) A viszontbiztosítási ügyletekhez kapcsolódó, külföldi pénzértékben fennálló követelések, illetve kötelezettségek pénzügyi rendezésekor jelentkező árfolyamkülönbözetet az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.

(9) Ha a viszontbiztosítási ügyletekhez kapcsolódó, külföldi pénzértékben fennálló követelések, illetve kötelezettségek pénzügyi rendezése a mérleg fordulónapjáig nem történt meg, akkor a könyvekben szereplő értéket az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes deviza középárfolyamra kell helyesbíteni az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások közötti elszámolással.

(10) Ha a (9) bekezdés szerinti árfolyamkülönbözet nyereség, annak összegéből céltartalékot kell képezni, és az a viszontbiztosítási ügyletek árfolyamváltozásából adódó veszteségek fedezetére lehet felhasználni."

2. §

(1) A R. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A biztosító a következő biztosítástechnikai céltartalékokat képezheti:

a) Meg nem szolgált díjak tartaléka

A tárgyévi, illetve az az megelőző évek díjköveteléseiből a felmerült költségek figyelembevételével a tárgyévet követő időszakot megillető, képzett tartalék.

b) Matematikai tartalék

A matematikai tartalék azon biztosítások alapján képzett tartalékokat foglalja magában, amelyeket a módozat-terv szerint biztosításmatematikai tartalékszámítási elv alapján kell számolni.

c) Függőkárok tartaléka

A függőkárok tartaléka a mérleg fordulónapjáig bekövetkezett és pénzügyileg nem rendezett károk várható ráfordításainak fedezete.

d) Eredménytől függő és eredménytől független díjvisszatérítési tartalék[2]

Ez a tartalék tartalmazza azokat az összegeket, amelyeket a biztosító a biztosítási kötvények tulajdonosainak, az egyéb biztosítottaknak, vagy a biztosítási kötvények kedvezményezettjeinek nyújt részesedés, díjkedvezmény vagy díjvisszatérítés formájában.

e) Káringadozási tartalék

A káringadozási tartalék a károk időbeni, szélsőséges ingadozásainak évek közötti kiegyenlítésére szolgáló tartalék.

f) Nagy károk tartaléka

A nagy károk tartalékát, azon szerződésekre kell képezni, amelyeknél a lehetséges legnagyobb kár különlegesen magas a nagy értékek koncentrációja vagy a kockázat jellege miatt. Az ilyen címen számított tartalékok az e) pont szerinti tartalékban nem szerepeltethetők.

g) Egyéb biztosítástechnikai tartalékok

- Céltartalék a várható biztosítási veszteségekre

A mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, a biztosítási üzletmenetből előrelátható, a szerződésállomány lehetséges módosításáig felmerülő veszteségekre képzett tartalék.

- Törlési tartalék

A biztosító mérlegében követelésként kimutatott díjelőírásból a kockázat szüneteltetése, illetve megszűnése miatt a biztosítottaknak visszajáró díjrészre, illetve követelésre képzett tartalék.

- Egyéb biztosítástechnikai tartalék

Minden egyéb, jogszabályban előírt biztosítástechnikai tartalék."

(2) A rendelet 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A biztosítástechnikai tartalékokat külön jogszabályban előírtak szerint kell képezni, felhasználni."

3. §

A R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A biztosító teljesítési (kockázatvállalási) időszakát a biztosítási szerződés határozza meg. Éven belüli tartamú a szerződés, amelynek a kockázatviselési tartama - az aláírástól számítva - naptári évnél nem hosszabb, a biztosítási díjat a tartam egészére a biztosítás kötésekor megfizetik. Azon éven belüli tartamú szerződéseknél, ahol a biztosítási tartam a 60 napot nem haladja meg, a díjbevétel a biztosítás kötése, előírása évében számolható el. Amennyiben a biztosítási szerződés teljesítési, kockázatvállalási időszaka meghaladja a 60 napot, a díjbevételt, a díjelőírást a tárgyévre arányosan (számított biztosítási teljesítési időszakra) lehel elszámolni."

4. §

A R. 10. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(A biztosítónak a kiegészítő mellékletben - Tv. 51-55. §-aiban foglaltakon túlmenően - be kell mutatnia:)

"e) a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékait, tartalékfajtánként, a saját megtartású és a viszontbiztosításba adott kockázatok fedezetének kiemelésével, élet- és nem életbiztosítás bontásban."

5. §

A R. 12. §-a kiegészül a következő (3) bekezdéssel:

"(3) Az 1986-ban alakult biztosítók jogutódai azon szerződések esetében, amelynél a rendelet hatálybalépése időpontjában a naptári évre vonatkozó pénzügyileg realizált díjbevétellel számoltak, a teljes körű díjelőíráson alapuló elszámolásra az 1994. évre vonatkozó éves beszámoló készítésénél kötelesek átállni úgy, hogy az 1994. évi éves beszámoló már ennek megfelelően készüljön."

6. §

A R. 1. és 2. számú melléklete e rendelet 1. és 2. számú melléklete szerint módosul.

7. §

Ez a rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba. Rendelkezéseit első alkalommal az 1992. éves beszámoló elkészítése során kell alkalmazni.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 16/1993. (I. 27.) Korm. rendelethez

A 182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének módosításáról

1. A R. 1. számú melléklet E. rész I/2. pontja a következők szerint módosul:

"(2) Céltartalék a várható befektetési veszteségekre"

2. A R. 1. számú melléklet E. rész II. Biztosítástechnikai tartalékok alcíme 1-5. pontjai helyébe a következők lépnek és az alcím újabb 6-9. pontokkal egészül ki:

"1. Meg nem szolgált díjak tartaléka

2. Matematikai tartalék

3. Függőkárok tartaléka

4. Eredménytől függő és eredménytől független díjvisszatérítési tartalék[3]

5. Káríngadozási tartalék

6. Nagy károk tartaléka

7. Céltartalék a várható biztosítási veszteségekre

8. Törlési tartalék

9. Egyéb biztosítástechnikai tartalék"

3. A R. 1. számú melléklet F. rész I. pontja kiegészül a következőkkel:

"3. Viszontbiztosítókkal szembeni kötelezettségek (letétek)"

4. A R. 1. számú mellékletének "A biztosító mérlege egyes tételeire vonatkozó előírások" című részében:

a) az A/III/5. pont helyébe az alábbi rendelkezés lép: "Itt kell szerepeltetni a biztosítónak, amennyiben viszontbiztosítást fogad el és ad ki, a közvetlen biztosítókkal szembeni követelések összegét az általuk biztosítékként visszatartott összegek nagyságában."

b) kiegészül a következőkkel:

"F/I/3. A viszontbiztosítókkal szembeni kötelezettségek azok a kötelezettségek, amelyek a viszontfedezetbe adott biztosítási kötelezettségek fedezetére szolgálnak a biztosítékként visszatartott összegek erejéig."

5. A R. 1. számú mellékletének A/III/7. pontja és E/I/3. pontja hatályát veszti.

2. számú melléklet a 16/1993. (I. 27.) Korm. rendelethez

A 182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének módosításáról

1. A R. 2. számú mellékletének "A biztosító eredmény-kimutatásának előírt tagolása" című része helyébe ezen melléklet "A biztosító eredménykimutatásának előírt tagolása" című része (01-52. pontig) lép.

A biztosító eredménykimutatásának előírt tagolása

01. Belföldi díjbevétel

02. Devizában kapott díjbevétel

03. Díjbevétel összesen (01+02)

04. Belföldi viszontbiztosításba adásból jutaléktérítés és nyereségrészesedés

05. Devizában kapott viszontbiztosításba adásból jutalék-térítés és nyereségrészesedés

06. Belföldi viszontbiztosításba adásból kármegtérítés

07. Devizában kötött viszontbiztosításba adásból kármegtérítés

08. Bevételek viszontbiztosításba adásból (04+05 + 06 +07)

09. Belföldi bevételek kármegtérítésekből

10. Devizában kapott bevételek kármegtérítésekből

11. Belföldi bevételek kárrendezési költségtérítésekből

12. Devizában kapott bevételek kárrendezési költségtérítésekből

13. Összes bevétel kármegtérítésből és kárrendezési költségtérítésből (09+10+11 + 12)

14. Bevételek meg nem szolgált díjak tartalékának csökkenéséből

15. Bevételek matematikai tartalékok csökkenéséből

16. Bevételek a függő károk tartaléka csökkenéséből

17. Bevételek eredménytől függő és eredménytől független díjvisszatérítési tartalék[4]

18. Bevételek a káringadozási tartalékok csökkenéséből

19. Bevételek az egyéb biztosítástechnikai tartalékok csökkenéséből

20. Összes bevétel a biztosítástechnikai tartalékok csökkenéséből (14+15+16+17+18+19)

21. Biztosítástechnikai kamatbevételek befektetésekből (45. sorral egyezően)

I. Biztosítástechnikai bevételek összesen (03+08+13+20+21)

22. Belföldi viszontbiztosítónak átadott díj

23. Devizában fizetett viszontbiztosítónak átadott díj

24. Viszontbiztosítónak átadott díj összesen (22+23)

25. Belföldi károk és szolgáltatások költségei

26. Devizában fizetett károk és szolgáltatások

27. Károk és szolgáltatások költségei összesen (25+26)

28. Kárrendezési költségek

29. Károk, szolgáltatások költségei és a kárrendezési költségek összesen (27+28)

30. Meg nem szolgált díjak tartalékának növekedése

31. Matematikai tartalékok növekedése

32. Függő károk tartalékának növekedése

33. Eredménytől függő és eredménytől független díjvisszatérítési tartalék[5]

34. Káringadozási tartalékok növekedése

35. Egyéb biztosítástechnikai tartalékok növekedése

36. Biztosítástechnikai tartalékok növekedése összesen (30+31+32+33+34+35)

37. Szerzési költségek

38. Igazgatási költségek

39. Saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok ráfordítás-korrekciója (44. sorral egyezően)

II. Biztosítási ráfordítások összesen

(24+29 + 36+ 37 + 38+39)

A) Biztosítástechnikai eredmény (I-II)

III. Egyéb bevételek

IV. Egyéb ráfordítások

B) A biztosítás üzleti eredménye (+-A+III-IV)

V. Nem biztosítási tevékenység bevételei

VI. Nem biztosítási tevékenység ráfordításai

C) Nem biztosítási tevékenység eredménye (V-VI)

40. Kapott kamatok és kamatjellegű bevétele

41. Kapott osztalék és részesedés

42. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

43. Befektetett tárgyi eszközök bevételei

44. Saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevétel-korrekciója (39. sorral egyezően)

45. Biztosítástechnikai kamatok átvezetése a biztosítástechnikai bevételekbe (21. sorral egyezően)

VII. Befektetések nettó bevétele (40+41+42 + 43 + 44-45)

46. Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések

47. Pénzügyi befektetések leírásai

48. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

49. Befektetett tárgyi eszközök ráfordítása

50. Befektetések egyéb ráfordításai

VIII. Befektetések ráfordításai (46+47+48+49+50) D) Befektetési eredmény (VII-VIII)

E) Szokásos vállalkozási eredmény (+-B+-C+-D)

IX. Rendkívüli bevételek

X. Rendkívüli ráfordítások

F) Rendkívüli eredmény (IX-X)

G) Adózás előtti eredmény (+-E+-F)

XI. Adófizetési kötelezettség

H) Adózott eredmény (+-G-XI)

51. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

52. Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés

I. Mérleg szerinti eredmény (+-H+51-52)

2. A R. 2. számú mellékletének az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó előírásai az 1-9. pontok előírásai szerint módosulnak, illetve egészülnek ki.

1. A 08. sor számozása, elnevezése és tartalmi előírása a következők szerint módosul:

"06. sor: Belföldi viszontbiztosításba adásból kármegtérítés

A belföldi viszontbiztosítási szerződés alapján a 25. sorban kimutatott károk és szolgáltatások költségeiből megtérített összeg."

2. A 09. sor számozása, elnevezése és tartalmi előírása a következők szerint módosul és kiegészül az új 09-12. sorokra vonatkozó előírásokkal:

"07. sor: Devizában kötött viszontbiztosításba adásból kármegtérítés

A devizában kötött viszontbiztosításba adási szerződés alapján a 27. sorban szereplő károk költségeiből devizában megtérített összeg.

09. sor: Belföldi bevételek kármegtérítésekből

Itt kell szerepeltetni a szerződő, a biztosított vagy a harmadik fél által megtérített károk összegét, továbbá a kármegelőzési ráfordításokat csökkentő megtérüléseket.

10. sor: Devizában kapott bevételek kármegtérítésekből Ezen a soron kell kimutatni a szerződő, a biztosított, a harmadik fél által devizában megtérített károk összegét, továbbá a kármegelőzési ráfordításokat csökkentő devizában befolyó megtérítéseket.

11. sor: Belföldi bevételek kárrendezési költségtérítésekből

Ezen a soron kell kimutatni más biztosító vagy szervezet részére végzett biztosítási kárrendezésért kapott térítéseket.

12. sor: Devizában kapott bevételek kárrendezési költségtérítésekből

Itt kell szerepeltetni más biztosító vagy szervezet részére végzett biztosítási kárrendezésért devizában kapott térítéseket."

3. A 18. sor számozása 21. sorra, a 19. sor számozása 22. sorra, a 20. sor számozása 23. sorra, a 22. sor számozása 25. sorra, a 23. sor számozása 26. sorra változik, a sorok tartalmi előírásai nem változnak.

4. Az új 18. sor elnevezése és tartalmi előírása:

"18. sor: Bevételek a káringadozási tartalékok csökkenéséből

Ezen a soron kell szerepeltetni a káringadozási és a nagy károk tartalékának felhasználását."

5. A 28. sor elnevezése és tartalmi előírása a következők szerint módosul:

"28. sor: Kárrendezési költségek

Kárrendezési költségek közé tartoznak a kárszakértők, kárügyintézők bére, társadalombiztosítási járulékai, utazási és egyéb költségtérítései, a kárrendezést végző jogi személyeknek fizetett költségtérítések, konkrét kárügyekhez tartozó dokumentumokért fizetett költségek, és az önállóan működtetett vagy jól elhatárolható kárrendezési helyek működési és fenntartási költségei."

6. A 32. sor számozása, elnevezése és tartalmi előírása a következők szerint módosul:

"37. Szerzési költségek

A szerzési költségek között azon költségek jelennek meg, amelyek egy biztosítási szerződés megkötésével keletkeznek. Fedezniük kell mind a közvetlenül a biztosítási szerződéshez kötődő költségeket, mind például a szerzési jutalékot, vagy a biztosítási kötvény megszerkesztésének költségeit, vagy az a költséget, ami a biztosítási szerződésnek a biztosítók porfóliájába való beiktatásával jár, és az indirekt költségeket vagy az ajánlatok feldolgozása miatti adminisztrációs költségeket, és a biztosítási kötvények kibocsátásával járó költségeket, mint például az üzletkötők időbérét, utazási és egyéb költségtérítéseit, a külső szerveknek terjesztésért fizetett költségtérítéseket stb."

7. A 33. sor számozása 38. sorra, a 34. sor és 39. sor számozása 39. sor és 44. sorra, a 45. sor 50. sorra változik, a sorok tartalmi előírásai nem változnak.

8. A 44. sor számozása, elnevezése és tartalmi előírása a következők szerint módosul:

"49. sor: Befektetett tárgyi eszközök ráfordítása Az ingatlan ráfordításai közé tartozik azon ingatlanok értékcsökkenése, továbbá javítási, karbantartási és egyéb állagmegóvási költsége, amely a bérbeadót terheli."

9. A 03. és 04. sorra adott előírások, a 24. és 25. sor, továbbá a 26. sor hatályát veszti.