25/1993. (IX. 9.) KHVM rendelet
a távközlési szolgáltatások koncessziós pályázati eljárásáról és az eljárás díjáról
A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 4. §-ának (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a távközlési szolgáltatások koncessziós pályázati kiírásáról és értékeléséről, illetőleg az eljárás díjáról - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
A rendelet hatálya
1. §
A rendelet hatálya kiterjed a Tt. 3. §-a (1) bekezdésében felsorolt koncesszióköteles távközlési szolgáltatások nyújtására pályázó jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra és természetes személyekre, illetőleg - a helyi közcélú távbeszélő-szolgáltatás iránti pályázati kiírás kezdeményezése tekintetében [Tt. 4. §-ának (3) és 38. §-ának (4) bekezdése] - az eljáró önkormányzatokra és helyi létesítő társaságokra.
A pályázat kiírásának kezdeményezése
2. §
(1) A koncessziós pályázat kiírása iránt - a Tt. 4. §-ának (3) bekezdése, illetőleg 38. §-ának (4) bekezdése alapján - benyújtott, indokolt kezdeményezésnek tartalmaznia kell
a) a kezdeményező megnevezését;
b) a koncesszió jellegét és a primer körzetet, amelyre a kezdeményezés vonatkozik (kizárólagos vagy párhuzamos koncesszió, egy vagy több primer körzet);
c) a kezdeményezés indokait (így különösen a kezdeményezés idején fennálló távközlési szolgáltatás bemutatását, a pályázat kiírása nélkül várható szolgáltatási helyzet kilátásait, a kiírással elérni kívánt fejlesztési célt és annak megvalósíthatóságát, a megvalósítás várható időpontját.)
(2) Az indokolatlan és elutasított kezdeményezéseket a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) hivatalos lapjában nyilvánosságra kell hozni.
A pályázati felhívás
3. §
A pályázati felhívás megjelenésétől számított harminc napon belül a fogyasztói és szakmai érdekképviseletek, valamint az érintett települési önkormányzatok a kiírási feltételekkel kapcsolatban írásban javaslatokat tehetnek.
4. §
(1) A pályázati kiírást legalább hatvan nappal megelőző pályázati felhívás két országos és egy helyi napilapban jelenik meg.
(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell
a) a koncessziós körbe tartozó távközlési szolgáltatás pontos megjelölését, a koncessziós szerződéssel elérni kívánt fejlesztési célokat;
b) a koncessziós szerződés érvényességének várható időtartamát;
c) a koncessziós szerződés által biztosítani kívánt szolgáltatási jogosultság terjedelmét (kizárólagosság vagy párhuzamosság);
d) a koncessziós pályázat kiírására, a részvételre és a pályázatok értékelésének módszereire, eljárására vonatkozó egyéb, lényegesnek minősített előzetes tájékoztatást.
(3) A pályázati felhíváshoz kiegészítő tájékoztató tartozhat, amelyet a érdekeltek a felhívásban közölt módon és helyen szerezhetnek be.
A pályázati kiírás
5. §
(1) A pályázati kiírásnak a Tt. 5. §-ban foglalt feltételeken túlmenően tartalmaznia kell
a) a pályázat benyújtásának módját és határidejét;
b) a pályázat kiírásakor meglevő szolgáltatások rövid bemutatását, értékelését (a koncesszióval érintett terület gazdasági körülményei, a létező távközlési szolgáltatások jellemzői, a távközlőhálózatok, eszközök tulajdoni viszonyai, az ellátottság szintje);
c) annak megjelölését, hogy a pályázók a pályázati kiíráson (és a dokumentáción) kívül milyen módon kaphatnak további tájékoztatást;
d) a koncessziós tevékenységre és feltételeire vonatkozó minimális követelményeket, megjelölve, hogy melyek azok a pontok, amelyeknél a pályázó részéről viszontajánlat tételére van lehetőség;
e) a távközlőhálózatra, a távközlő berendezések és eszközök alkalmazására vonatkozó kötelezettségeket, műszaki előírásokat, szabványokat, nemzetközi ajánlásokat;
f) a koncessziós szerződés hatálybalépésének, a teljesítés megkezdésének és a szerződés megszűnésének napját;
g) a pályázaton való részvételből történő kizárás feltételeit;
h) a pályázat elbírálásának szempontjait, az egyes szempontok sorolási rendjét, a nyertes kiválasztására irányuló eljárás módszereit (egyfordulós vagy kétfordulós eljárás);
i) az értékelést végző bizottság személyi összetételét, az esetleges összeférhetetlenséggel szemben érvényesíthető felszólalás szabályait, illetőleg azokat a feltételeket, hogy a pályázók mikor és milyen módon fordulhatnak a bizottsághoz, továbbá azt az időpontot, amikor a bizottság a pályázóktól - a pályázati feltételek módosítása nélkül -információt kérhet;
j) a pályázati eredmény kihirdetésének helyét és idejét, illetőleg az eredménytelenség esetében követendő eljárást;
k) a pályázaton való részvétel feltételeit (a pályázók pénzügyi, szakmai megbízhatóságának minősítését, teljesítési készségük és képességük igazolásának módját), továbbá azt, hogy e feltételek pályázói csoportok (konzorciumok) jelentkezése esetében hogyan érvényesülnek;
l) az ajánlattételi és teljesítési biztosíték (letét) összegét, a biztosíték nyújtására vonatkozó feltételeket;
m) a koncessziós pályázattal érintett területen működő szolgáltató alkalmazottainak továbbfoglalkoztatására vonatkozó feltételeket.
(2) A pályázati kiírás részletes kifejtését tartalmazó műszaki és szerződéses dokumentációért - a kiíró vagy megbízottja részére - az előállítás költségeit fedező díjat kell fizetni.
(3) A pályázati kiírás (1) bekezdésében említett részének nyilvánosságra hozatala a 4. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint történik.
(4) A műszaki és szerződéses dokumentáció átvételekor az átvevőnek nyilatkozatban felelősséget kell vállalnia, hogy az egyes pontok tekintetében megállapított titokvédelem érvényesüléséről gondoskodik.
A pályázatok
6. §
(1) A pályázatot a pályázó a kiírásban megállapított alaki és tartalmi követelményeknek megfelelően, a kiírásban feltüntetett sorrend szerint köteles összeállítani.
(2) A pályázatban
a) a pályázónak hitelt érdemlően be kell mutatnia a pályázata benyújtása idején fennálló pénzügyi helyzetét (cégbizonyítvány, banki nyilatkozat, cégbíróságnál letétbe helyezett mérlegkivonat);
b) a pályázónak igazolnia kell a pályázati kiírásban meghatározott pénzügyi megbízhatóságának adatait, így különösen az ajánlattételi és - a pályázat megnyerésének esetére szóló - teljesítési biztosíték (vissza nem vonható bankgarancia) letételét;
c) be kell mutatni a pályázónak (pályázói csoport esetében valamely tagjának) a távközlési szolgáltatások terén korábban szerzett tapasztalatait, műszaki és szakmai felkészültségét.
(3) A pályázónak pályázatában be kell mutatnia, hogy a pályázat megnyerése esetében
a) milyen lesz a részvételével létrejövő belföldi székhelyű koncessziós társaság tulajdonosi összetétele;
b) milyen műszaki megoldásokat kíván alkalmazni a kiírás keretein belül;
c) a kiírási dokumentációban meghatározott időszakra milyen üzleti tervet állít össze;
d) milyen finanszírozási forrásokat biztosít további befektetéseihez és a szükséges fejlesztésekhez (a konkrét források szándéknyilatkozattal igazolhatók);
e) a fennálló munkaerőhelyzetre és foglalkoztatottságra gyakorolt hatást;
f) a korábbi szolgáltató kötelezettségeit és jogait milyen módon és mértékben vállalja át;
g) a koncessziós szerződés első három évében igénybe veendő szállítók, kivitelezők (fő- és alvállalkozók) közül azok felsorolását, akiket a fejlesztés teljes értékét alapul véve legalább 10%-ot elérő összegű megbízással kíván ellátni.
(4) Ha a pályázati kiírás viszont-ajánlattételt tesz lehetővé, illetőleg a (3) bekezdés a)-g) pontjainak valamelyike a pályázat elbírálásánál értékelési szempont, a pályázók jogosultak két változatot is benyújtani.
(5) A pályázónak pályázatában közölnie kell, hogy mely adatokat minősít üzleti titoknak. Ezek zártrendszerű kezeléséért, illetőleg azért, hogy azokat más pályázati kiíráshoz vagy egyéb ügyben felhasználni ne lehessen, a Minisztérium (illetőleg eljáró megbízottja) felelős.
Az eljárási díj
7. §
A pályázónak a pályázati eljárásért a pályázat benyújtásával egyidejűleg eljárási díjat kell fizetnie a Minisztérium (KHVM Gazdálkodó Szervezete 232-90146-5460 számú) számlájára. Az eljárási díj mértéke a pályázati kiírásban rögzített koncessziós díj 0,2%-a.
A pályázatok értékelése
8. §
(1) A pályázatok értékelését a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) által létrehozott és működtetett értékelő bizottságok (a továbbiakban együtt: Értékelő Bizottság) végzik.
(2) Az Értékelő Bizottság véleményező, javaslattevő szervezet, amely kijelölt és küldött (a továbbiakban: delegált) személyekből áll.
(3) Az Értékelő Bizottság elnökének és tagjainak tevékenységére vonatkozó - pályázatonként külön kiadott -miniszteri megbízás visszavonásig érvényes.
9. §
A pályázatot az Értékelő Bizottság elnöke értékelés nélkül elutasítja, ha a pályázó
a) a pályázathoz tartozó műszaki és szerződéses dokumentációt nem vásárolta meg;
b) az 5. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott letéti összegek elhelyezését az előírt módon nem igazolta;
c) csődeljárás vagy felszámolás alatt áll;
d) az értékelés eljárási díját nem fizette be; vagy
e) pályázata a kiírásban meghatározott benyújtási határidő lejártát követően érkezett be.
10. §
(1) Az Értékelő Bizottság kijelölt tagjai:
a) elnökként: a Minisztérium köztisztviselője;
b) tagként: a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium egy-egy köztisztviselője.
(2) Az Értékelő Bizottság delegált tagja a érintett önkormányzatok képviseletét ellátó személy.
(3) Az Értékelő Bizottság tagja még a miniszter által felkért és megbízott - a fogyasztói és szakmai érdekképviseletek által is javasolt - további három személy.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben említett résztvevők pótlására - a folyamatos munka fenntartásának érdekében -póttagokat kell biztosítani. A póttagok igénybevételéről az Értékelő Bizottság elnöke gondoskodik.
(5) Az Értékelő Bizottság elnökét és tagjait tevékenységükért tiszteletdíj illeti meg.
(6) Az Értékelő Bizottság munkájában betöltött elnöki vagy tagi megbízás megszűnik, ha
a) a köztisztviselő kijelölését visszavonják;
b) a delegált tagot visszahívják;
c) a miniszter a megbízását összeférhetetlenség vagy egyéb okból visszavonja;
d) az Értékelő Bizottság valamely tagja ellen összeférhetetlenségi kifogást terjesztettek elő, és azt az Értékelő Bizottság elnöke elfogadja;
e) a pályázati eljárás lezárul;
f) a tag tagságáról lemond vagy elhalálozik.
11. §
(1) Az Értékelő Bizottságnak legkésőbb a pályázati kiírást megelőző tizenöt nappal előbb kell megkezdenie működését abból a célból, hogy a pályázati kiírás tervezetét megismerhesse, azt az értékelhetőség szempontjából véleményezhesse, illetőleg az értékelési feladatok végrehajtására felkészülhessen.
(2) Az Értékelő Bizottság működésének tárgyi feltételeit a Minisztérium biztosítja, munkájában a Hírközlési Főfelügyelet szakértőként közreműködni köteles.
12. §
(1) Az Értékelő Bizottság akkor határozatképes, ha ülésein tagjainak több mint kétharmada jelen van. Az Értékelő Bizottság határozatait szótöbbséggel hozza, a kisebbségi véleményeket részletesen indokolnia kell; szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt. Az Értékelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az Értékelő Bizottság elnöke a bizottság üléseire -a zárt üléseket kivéve - az összeférhetetlenségi és titokvédelmi szabályok megtartásával bárkit meghívhat.
(3) Az Értékelő Bizottság elnöke a bizottság munkájának elvégzéséhez szakértőt is igénybe vehet.
13. §
(1) Az Értékelő Bizottság elnöke és tagjai, valamint közeli hozzátartozóik [Ptk. 685. § b) pont]
a) nem vehetnek részt távközlési szolgáltatásra kiírni tervezett koncessziós pályázat összeállításában;
b) a pályázat elbírálásától számított két éven belül nem szerezhetnek üzletrészt vagy részvényt olyan távközlési szolgáltatást nyújtó koncessziós társaságban, amelyet a pályázat nyertese hoz létre; ilyen társaságban vezető tisztségviselők, könyvvizsgálók vagy felügyelőbizottsági tagok sem lehetnek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárási és összeférhetetlenségi feltételeket a 12. § (3) bekezdésében említett szakértők tekintetében is figyelembe kell venni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett személyek a 11. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység megkezdésének napjáig kötelesek nyilatkozni arról, hogy nem esnek a kizárási, illetőleg összeférhetetlenségi szabályok hatálya alá. A nyilatkozatot a bizottság tagjai az Értékelő Bizottság elnökének; az elnök a miniszternek adja át.
(4) A Hírközlési Főfelügyelet az, (1) bekezdésben meghatározottak érvényesülését a koncessziós szerződés hatálybalépésének napjától számított két évig folyamatosan köteles ellenőrizni, és az abban foglaltak megszegése esetében a miniszternél a koncessziós szerződés felmondására javaslatot tenni.
14. §
(1) Az Értékelő Bizottság a pályázatokról - azok kézhezvételétől számított harminc napon belül - köteles jegyzőkönyvbe foglalt, pályázatonként külön indokolással ellátott értékelést tartalmazó döntési javaslatot készíteni a miniszter részére.
(2) Az Értékelő Bizottság az (1) bekezdésben említett eljárása során
a) megállapítja, hogy a pályázat megfelel-e a kiírási feltételeknek;
b) a pályázatokat a kiírásban megadott szempontoknak és sorolási rendnek megfelelően elemzi;
c) részletesen indokolt döntési javaslatot készít;
d) kétfordulós értékelés esetében - a kiírásnak megfelelően - indítványozza a pályázók tárgyalásra történő meghívását;
e) az általa nyertesnek javasolt pályázatról a Minisztérium hivatalos lapjában rövid tájékoztatót tesz közzé.
15. §
(1) A pályázat elbírálásával kapcsolatban hozott miniszteri döntést a 4. § (1) bekezdésében említett módon közzé kell tenni.
(2) A pályázatról - az Értékelő Bizottság elnökének közreműködésével - a Hírközlési Főfelügyelet összefoglalót állít össze. Az összefoglalónak tartalmaznia kell
a) a pályázati kiírás kezdeményezésének körülményeit;
b) a pályázati kiírást;
c) a pályázók számát, megnevezését;
d) az Értékelő Bizottság tagjainak nevét, a bevont szakértők nevét;
e) az értékelés nélkül elutasított pályázatokat, a kizárás indokát;
f) kétfordulós pályázat esetében a második fordulóban részt vevők megnevezését;
g) a pályázat nyertesére vonatkozó adatokat;
h) a nyertes és a miniszter között létrejött megállapodás főbb tartalmi elemeit.
(3) A koncessziós szerződést a Tt. 39. §-ának (3) bekezdésében foglalt megállapodásnak megfelelően létrejött koncessziós társasággal - annak létrehozásától számított kilencven napon belül - meg kell kötni.
(4) A koncessziós szerződést a Hírközlési Főfelügyelet veszi nyilvántartásba, azt a (2) bekezdésben említett ösz-szefoglalóval együtt bárki megtekintheti.
16. §
Ez a rendelet 1993. szeptember 10. napján lép hatályba, rendelkezéseit csak a hatálybalépése után kiírt pályázatoknál kell alkalmazni.
Dr. Schamschula György s. k.,
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter