1992. évi LXXII. törvény

a távközlésről[1]

Az Országgyűlés a távközléssel kapcsolatos igények kielégítése, a korszerű távközlési szolgáltatások hatékony és gazdaságos fejlesztése, a vállalkozások és a verseny elősegítése céljából - a nemzetközi szabályokkal összhangban - a következő törvényt alkotja:

Bevezető rendelkezések

1. § (1) A törvény meghatározza a távközlési szolgáltatások nyújtásának módját és feltételeit, a távközlési szolgáltatásban résztvevők (szolgáltatók, üzemeltetők, tulajdonosok, igénybe vevők, előfizetők) jogait és kötelezettségeit, a távközlő hálózat tervezésének, létesítésének, üzemben tartásának, a távközlő eszközök és berendezések használatának feltételeit, a távközlés védelmére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a távközléssel kapcsolatos állami feladatokat.

(2) A távközlésre vonatkozó fogalmak meghatározását a törvény melléklete tartalmazza.

2. § (1)[2] Saját célú, külön célú távközlő hálózatot saját célú felhasználásra - az engedélyköteles rádió távközlő berendezéseket is tartalmazó, rádió távközlő hálózat kivételével - a telekhatáron belül bárki szabadon létesíthet.

(2)[3] Saját célú és külön célú távközlő hálózat - a törvény 19. §-ának (4) bekezdésében említett jogszabályoknak megfelelően - telekhatáron túlterjedően is létesíthető.

(3) A zártcélú távközlő hálózatokra vonatkozó szabályokat a Kormány állapítja meg*.[4]

A távközlési szolgáltatások

3. § (1) A távközlési szolgáltatások közül

a) közcélú távbeszélő szolgáltatást;

b) közcélú mobil rádió telefon szolgáltatást;

c) országos közcélú személyhívó szolgáltatást;

d)[5] országos és körzeti rádió- és televízió-műsor szétosztását, valamint szórását, a szakosított műsorszolgáltatás kivételével,

távközlés céljára alapított koncessziós társaság, valamint az állam által, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel e célra alapított - a távközlési célra alapított koncessziós társaságok részére megállapított koncessziós feltételekkel megegyezően működő - gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: távközlési szervezet) végezheti.[6]

(2)[7] Ha a távközlési szervezet az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szolgáltatás végzésére jogosult, ugyanezen pont szerinti, de önállóan is nyújtható szolgáltatásra csak pályázat alapján szerezhet jogot. E tevékenységét a már működő koncessziós társasága keretében - az újabb koncessziós pályázat feltételeinek megfelelően módosított és kiegészített koncessziós szerződés szerint - végezheti.

(3)[8] Az (1) bekezdésben meghatározott koncessziós körbe tartozó távközlési szolgáltatások kivételével egyéb közcélú távközlési szolgáltatást - hatósági szolgáltatási engedély alapján - bárki nyújthat.

(4)[9] Nem közcélú szolgáltatás megkezdését a szolgáltató köteles a hírközlési hatóságnak bejelenteni.

4. § (1)[10] Távközlési szolgáltatásra vonatkozó koncessziós pályázatot a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) írhat ki.

(2) A pályázat kiírásakor érvényesítenie kell

a) a távközlési szolgáltatással való ellátottság;

b) az önhibájukon kívül gazdaságtalanul működő távközlési szervezetek jövedelmezőségi viszonyai javításának

követelményét.

(3)[11] Közcélú távbeszélő szolgáltatásra vonatkozó koncessziós pályázat kiírását - ha a távközlő hálózat fejlesztése vagy az ellátás színvonalának javítása indokolja - a települési önkormányzat is kezdeményezheti arra a primer körzetre, amely - akár részben - illetékességi területéhez tartozik. A miniszter kilencven napon belül döntést hoz a pályázat kiírásáról; a kezdeményezés elfogadását követő egy hónapon belül ki kell írnia a koncessziós pályázatot.

(4) A pályázat kiírása előtt a tervezett kiírási feltételekkel kapcsolatban a miniszter - közzététel útján - felhívja javaslattételre a fogyasztói és szakmai érdekképviseleteket, valamint az érintett települési önkormányzatokat.

(5) A (4) bekezdés szerinti eljárást a koncessziós szerződés módosítása (időtartamának meghosszabbítása) esetében is le kell folytatni.

(6) A pályázat értékelésére a miniszter bizottságot hoz létre. A koncessziós pályázatok kiírására és értékelésére vonatkozó eljárás részletes szabályait, a bizottság összetételére és működésére vonatkozó feltételeket - ideértve az érintett önkormányzatok képviseletének lehetővé tételét is - a miniszter rendeletben* állapítja meg. Az eljárás díjáról a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendelkezik.[12]

5. § (1) A pályázati kiírásnak és a koncessziós körbe tartozó szolgáltatásokhoz, valamint az adott területhez tartozó külön koncessziós szerződéseknek - a koncesszióról szóló, 1991. évi XVI. törvényben foglaltakon túlmenően - tartalmazniuk kell:

a) a szolgáltatás időben ütemezett forgalmi, minőségi, mennyiségi és műszaki követelményeit, a más távközlési szolgáltatóval való együttműködés feltételeit;

b) a koncessziós díjra vonatkozó feltételeket;

c) a szolgáltatási díjak megállapításának módját és módosításuk feltételeit, ha azokat nem jogszabály állapítja meg;

d) a tevékenység gyakorlásának földrajzilag meghatározott területét (az ország egész területe, megyéi, helységei, annak részei);

e)[13] a miniszternek azt a jogát, hogy a szerződést honvédelmi, közbiztonsági és nemzetbiztonsági, illetőleg fogyasztói érdekből, továbbá a fejlesztési követelményekre és az időközben vállalt nemzetközi kötelezettségekre figyelemmel időszakonként felülvizsgálhatja és - a szerződésben meghatározott feltételekkel, valamint a szerződésekre vonatkozó általános szabályok szerint - módosíthatja;

f) mindazon jogszabályok megjelölését, amelyek a szerződés teljesítésének feltételeit meghatározzák.

(2) A létesítő határozatnak, illetőleg más alapító okiratnak megfelelően tartalmazni kell az (1) bekezdés a), c) és d) pontjában foglaltakat.

(3) A koncessziós szerződés egy alkalommal - az eredeti időtartam felével, pályázati kiírás nélkül is - meghosszabbítható.

(4) A távközlési szervezet a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységeken kívül

a)[14] a Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) szerinti távközlési szolgáltatást;

b) híradás- és számítástechikai termékkereskedelmet, karbantartást és javítást;

c) számítástechnikai alkalmazási szolgáltatást;

d) mérésügyi, biztonságtechnikai szolgáltatást;

e) általános műszaki fejlesztési szolgáltatást;

f) távközlési kutatást, kísérleti fejlesztést;

g) beruházás és épületfenntartás szervezést, lebonyolítást és beruházási fővállalkozást;

h) távközlési tanfolyami és egyéb rendszerű oktatást

végezhet.

6. §[15]

A távközlési szolgáltatási szerződések különös szabályai

A hálózati szerződés

7. §[16] (1)[17] Hálózati szerződés távközlő hálózatok összekapcsolására, illetőleg távközlő hálózat részleges vagy teljes használatának szolgáltatás céljára történő időleges átengedésére köthető.

(2)[18] A közcélú távközlési szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli, ha közcélú távközlési szolgáltatás nyújtása céljából távközlő hálózatok összekapcsolására kap szerződéskötési ajánlatot.

(3)[19] A hálózati szerződést írásba kell foglalni. A hálózati szerződésben a hálózati szolgáltatónak és az igénybe vevőnek rendelkeznie kell

a) a hálózati szerződés céljáról,

b) a hálózati szolgáltatás-hozzáférési pont helyéről (a teljesítés helyéről), ha azt egyébként jogszabály vagy szabvány nem állapítja meg, továbbá

c) a távközlő hálózatok forgalmi és műszaki együttműködésének feltételeiről.

(4)[20] A távközlő hálózatok összekapcsolásának, illetőleg részleges vagy teljes használatuk szolgáltatás céljára történő időleges átengedésének feltételeit a Kormány rendeletben* állapítja meg.[21]

(5)[22] A hálózati szerződéshez csatolni kell az igénybevevőnek arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a szerződés alapján a távközlési szolgáltatóval továbbíttatni kívánt jel, jelzés, írás, kép, hang olyan tevékenység terméke, melyre vonatkozóan rendelkezik a jogszabályok és nemzetközi egyezmények által előírt jogosultsággal.

Előfizetői szerződés

8. § (1) Az előfizetői szerződés alapján a szolgáltató - legfeljebb harminc napon belül - a hálózatához kapcsolódó állandó vagy mozgó szolgáltatás-hozzáférési pontot létesít, amelyen az előfizető a hálózaton nyújtott távközlési szolgáltatásokat a szerződés időtartama alatt bármikor igénybe veheti.

(2)[23] A közcélú távközlési szolgáltatás nyújtására vonatkozó előfizetői szerződés megkötésére a közcélú szolgáltatót - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - szerződéskötési kötelezettség terheli.

(3) A (2) bekezdésen alapuló szerződéskötési kötelezettség nem terheli a szolgáltatót, ha

a) az előfizetőnek a szolgáltatóval szemben a távközlési szolgáltatás igénybevételéből eredő díjtartozása van, vagy

b) a korábbi előfizetői szerződést a szolgáltató az előfizető hibájából [12. § (1), (2) és (4) bekezdés] egy éven belül mondta fel.

9. § (1) Az előfizetői szerződésnek a fogyasztók védelmével, és a szolgáltatás minőségével összefüggő feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg.

(2)[24] A távközlési szervezet az általános szerződési feltételeit tartalmazó üzletszabályzatát - szolgáltatása megkezdését megelőzően legalább 45 nappal - köteles megküldeni jóváhagyás céljából a Hírközlési Főfelügyelet részére. A Hírközlési Főfelügyelet - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség véleményének figyelembevételével - 30 napon belül határoz az üzletszabályzat jóváhagyásáról. Amennyiben a Hírközlési Főfelügyelet a megadott határidőn belül nem határoz, az üzletszabályzat jóváhagyottnak tekintendő.

(3)[25] A távközlési szervezet üzletszabályzatát és a szolgáltatásaiért felszámítható díjait az előfizetők részére hozzáférhető módon köteles közzétenni.

(4)[26] A feleknek az előfizetői szerződésben foglalt alapvető jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben* állapítja meg.[27]

10. § (1) A közcélú előfizetői szerződés megkötésére irányuló ajánlatot írásban kell megtenni.

(2) Ha a közcélú szolgáltató az ajánlattevő számára szolgáltatás-hozzáférési pontot a szolgáltatónál felmerült okból a 8. § (1) bekezdése szerint létesíteni nem képes, az ajánlatot a Kormány által - a Távközlési Érdekegyeztető Fórummal egyeztetett - rendeletben megállapított sorolási szabályok szerint, a koncessziós szerződéssel összhangban nyilvántartásba veszi és közli, hogy mely időpontban köti meg az előfizetői szerződést.

(3) A sorolási feltételek megkerülésével kötött előfizetői szerződés semmis.

11. § (1) A közcélú távközlő hálózaton nyújtott szolgáltatásra kötött előfizetői szerződés késedelmes vagy hibás teljesítése esetében a szolgáltató az előfizető vagyonában okozott értékcsökkenésért felel.

(2) A közcélú szolgáltató köteles a szerződéskötés időpontjára vonatkozó nyilatkozattétel, vagy a szerződési ajánlat elfogadására nyitva álló határidő túllépése, továbbá a hozzáférési pont meghatározott időben történő létesítésének elmulasztása esetében kötbért fizetni. A kötbér mértéke naponta a havi előfizetési díj egyharmada.

(3) Az előfizetői szerződés - a miniszter által megállapított - műszaki előírásoktól eltérő teljesítése esetében a kötbér mértéke naponta a havi előfizetési díj egyharmada.

12. § (1) A közcélú szolgáltató az előfizetői szerződést - a (3) bekezdésben említett felszólítást követő tizenöt nap elteltével - azonnali hatállyal felmondhatja, ha az előfizető

a) a szolgáltatáshoz használt berendezést, a szolgáltató hálózatát a szerződésben foglaltaktól eltérően üzemelteti, átalakítja, vagy ahhoz jogosulatlanul más berendezést kapcsol;

b) a szolgáltatáshoz használt berendezéseinek szerződés szerint kikötött ellenőrzését akadályozza.

(2) A közcélú szolgáltató az előfizetői szerződést a (3) bekezdésben említett felszólítást követő tizenöt nap elteltével azonnali hatállyal felmondhatja, ha az előfizető

a) a szolgáltatáshoz használt berendezés hívhatóságát akadályozza;

b) a szolgáltatáshoz használt berendezéseinek forgalma a műszaki előírásokban megengedett terhelhetőséget tartósan és jelentősen meghaladja és a szolgáltató felhívása ellenére sem kéri további berendezés felszerelését;

c) a távbeszélő alközpont, adatátviteli berendezés fenntartási munkájának elvégzését akadályozza, illetőleg e berendezések műszaki előírásokban meghatározott felújításáról vagy kicseréléséről nem gondoskodik.

(3) A szolgáltató a felmondást megelőzően - legalább tizenöt napos határidővel - írásban köteles felszólítani az előfizetőt a szerződésszegés megszüntetésére.

(4) Díjfizetés elmulasztása esetében az eredménytelen fizetési felszólítást követő harminc nap elteltével a szolgáltató az előfizetői szerződést tizenöt napos felmondási idővel felmondhatja.

(5) Ha az előfizető a szolgáltató által követelt díj összegszerűségét vitatja, a szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy a díj számlálása, továbbá megállapítása helyes volt.

(6) A közcélú előfizetői szerződésből eredő igények egy év alatt évülnek el.

12/A. §[28] A Tt. 10. §-ának (2) bekezdésében, 11. §-ának (2) bekezdésében, 12. §-ának (1) és (2) bekezdésében a közcélú szolgáltató kötelezettségeit és jogait kizárólag a közcélú távbeszélő-szolgáltatásra kell alkalmazni.

13. § (1)[29] Ha az előfizetői szerződés teljesítése átmeneti jelleggel akadályba ütközik, a szolgáltatás szünetel; erre az időre az előfizetőt díjfizetési kötelezettség nem terheli.

(2) Az előfizetői szerződés teljesítése az előfizető bejelentésére is szünetel. A szünetelés részletes feltételeit az üzletszabályzat tartalmazza.

14. § (1) Közterületen, közúton, középületben, postahivatalban, kereskedelmi üzlethelyiségben lévő, illetőleg a közönség számára rendelkezésre álló, nyilvános távbeszélő állomás szolgáltatását meghatározott díj fizetésével bárki igénybe veheti.

(2) Nyilvános távbeszélő állomás létesítését bárki kezdeményezheti. A nyilvános távbeszélő állomásoknak koncessziós szerződésben meghatározott hányadát akként kell kialakítani, hogy azokat hallássérült vagy mozgáskorlátozott személyek is használni tudják. Az élet- és vagyonbiztonság céljait szolgáló nyilvános távbeszélő állomás létesítésére vonatkozó ajánlatot a közcélú szolgáltató nem utasíthatja el, ha a megrendelő vagy az illetékes önkormányzat az állomás létesítése költségeinek megfizetését vállalja.

(3) A nyilvános távbeszélő állomást a szolgáltató köteles folyamatosan rendeltetésszerű használatra alkalmas (üzemképes) állapotban tartani.

15. § (1)[30] A táviratszolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató a megrendelőtől felvett üzenetet a távközlő hálózat és a postai szolgáltató igénybevételével vagy más módon továbbítja a címzetthez. A közcélú távbeszélő szolgáltatót a táviratszolgáltatási szerződés megkötésére vagy az abban való közreműködésre szerződéskötési kötelezettség terheli.

(2)[31] A táviratszolgáltatás nyújtásának feltételeit a távközlési szervezet és a postai szolgáltató üzletszabályzatban határozza meg.

A távközlő hálózatok együttműködése

16. §[32] A különféle távközlő hálózatoknak olyan egységes műszaki feltételek szerint kell létesülniük és működniük, hogy a jogszabályban meghatározott esetekben szükséges kapcsolat létesítéséhez a megfelelő egységek (hálózati elemek, berendezések, eszközök stb.) beiktatásával együttműködni képes működő rendszert alkothassanak.

17. § (1)[33] A 16. §-ban meghatározott távközlő hálózatok együttműködésének biztosítására a miniszter rendeletben szabályozza az alapvető műszaki terveket.

(2)[34] A műszaki tervek bevezetése és alkalmazása előtt a miniszter a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság véleményét is kikéri.

(3) A Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottságot a távközlési szolgáltatók, a távközlő hálózatot létesítők és a berendezést gyártók hozzák létre az illetékes miniszterek közreműködésével.

18. § (1) A távközlési szolgáltatók az ország közcélú távközlő hálózatának egysége érdekében a hálózatok létesítése, működtetése, módosítása és megszüntetése során együttműködni kötelesek. Együttműködésük kiterjed

a) a kölcsönös tájékoztatásra és a 32. § szerinti együttműködést érintő adatszolgáltatásra;

b) a működtetéshez kapcsolódó mérésekre;

c) a karbantartási rendszerek összehangolására, valamint

d) a szolgáltatási zavarok elhárítására.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettség a szolgáltatót a piacra lépő új szolgáltatóval szemben is terheli.

Hatósági eljárások[35]

19. § (1) A távközlés hatósági feladatait a miniszter irányítása és felügyelete alatt működő egységes államigazgatási szerv látja el, amelynek központi szerve a Hírközlési Főfelügyelet, helyi szervei a területi hírközlési felügyeletek (a továbbiakban együtt: hatóság).

(2) A hatóság feladat- és hatáskörét, továbbá illetékességét a Kormány állapítja meg*.[36]

(3) A hatóság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)[37] A miniszter rendeletben állapítja meg

a)[38] a távközlési építmények (összeköttetések) létesítésének, üzembe helyezésének, átalakításának, átminősítésének, megszüntetésének feltételeit*,[39]

b) a hálózati és előfizetői szolgáltatás-hozzáférési pontok műszaki jellemzői hatósági engedélyezésének feltételeit, eljárását, valamint - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az a), b) pontokban megjelölt hatósági tevékenységek eljárási díját.[40]

19/A. §[41] (1)[42] Távközlési célra, berendezést, eszközt csak a megfelelőség igazolásával lehet forgalomba hozni, megrendelni, távközlő hálózatba betervezni, beépíteni és üzembe helyezni.

(2)[43] A megfelelőség igazolásának eljárását, a vizsgáló vagy ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezetek felhatalmazását, tevékenységét, a megfelelőség tanúsítás, a megfelelőségi nyilatkozat, a típusvizsgálati tanúsítvány kiadásának feltételeit és eljárását, továbbá a megfelelőség lényegi követelményeit a miniszter rendeletben* állapítja meg.[44]

(3) A (2) bekezdésben említett rendelet hatálybalépéséig a távközlő berendezések forgalomba hozatalát, rendszeresítését és használatbavételét a hatóság engedélyezi.

20. § (1)[45] A közcélú távközlési szolgáltatás nyújtásához szolgáltatási engedélyt kell kérni. Az engedélyezés feltételeit a Kormány rendeletben* állapítja meg.[46]

(2)[47] A kábeles műsorelosztási szolgáltatás kivételével nem kell szolgáltatási engedélyt kérnie közcélú távközlési szolgáltatáshoz a koncessziós szerződés alapján működő távközlési szervezetnek.

(3)[48] A szolgáltatási engedélyt a hatóság az (1) bekezdésben említett kormányrendelet alapján adja ki.

(4)[49] Természeti erőforrások által korlátozott esetben a szolgáltatási engedély feltétele a nyilvánosan meghirdetett árverésen, sorsoláson, illetőleg pályázaton elnyert jogosultság lehet.

20/A. §[50] A számozással és címkijelöléssel kapcsolatos eljárás szabályait, a szám- és címtartományok egyes szolgáltatások közötti felosztását, valamint a használók jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben* állapítja meg.[51]

21. § (1)[52] A különcélú vezetékes távközlő hálózat megszüntetését (elbontását) a tulajdonos köteles a hatóságnak bejelenteni.

(2)[53] A hatóság az engedélyezési eljárás során vizsgálja, hogy a kérelemmel összefüggően milyen egyéb hatósági (szakhatósági) engedélyt vagy más hozzájárulást, igazolást, tanúsítványt szükséges előzetesen beszerezni.

(3) A hazai kereskedelmi forgalomba kerülő távközlő berendezés hatósági engedélyezését a forgalmazónak kell kérnie. Egyéb esetekben a távközlő berendezés hatósági engedélyezését a berendezés gyártójának vagy üzemben tartójának kell kérnie.

(4) A közcélú távközlő hálózat műszaki zavarának elhárításáig a hatóság a különcélú hálózat ideiglenes közcélú igénybevételét az üzemeltetők által előzetesen egyeztetett feltételeknek megfelelően - a közcélú távközlési szolgáltató által fizetendő térítés ellenében - határozattal elrendelheti. A határozat azonnal végrehajtható.

22. §[54] (1) Az engedély nélkül létesített engedélyköteles távközlő hálózat létesítőjét, illetőleg a szabálytalanul forgalomba hozott vagy üzemeltetett berendezés forgalmazóját vagy üzemeltetőjét a hatóság - jogszabályban meghatározott mértékű bírság kiszabása mellett - kötelezheti

a)[55] az engedély nélkül létesített hálózat megszüntetésére, vezetékes (kábeles) műsorelosztó hálózat elidegenítésére, a berendezés forgalmazásának abbahagyására és az eredeti állapot helyreállítására, vagy

b) a hálózat fennmaradásának engedélyezésére irányuló eljárás kezdeményezésére.

(2) A hatóság folyamatosan ellenőrzi

a) a távközlési szervezet koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítését,

b) az általa adott engedélyben foglaltak megtartását,

c) a szolgáltatások jogszabályokban, nemzeti szabványokban meghatározottak szerinti működésének megfelelőségét, továbbá,

d)[56] azt, hogy a 19/A. § szerinti megfelelőség tanúsításokat - jogszabályban meghatározott esetekben - a kötelezettek beszerezték-e.

(3)[57] A szolgáltatók kötelesek a hatóságnak minőségfelügyeleti díjat fizetni. A szolgáltatók a díjat negyedévente, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kötelesek megfizetni a Hírközlési Főfelügyelet Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára.

(4)[58] A minőségfelügyeleti díj mértéke szolgáltatás-hozzáférési pontonként 136 Ft/év. A díj egyes szolgáltatásfajtánként (beleértve annak eszközrendszerét is) szolgáltatás-hozzáférési pont figyelembevételével meghatározott vetítési alapját és a fizetés feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg.

(5)[59] Ha a kötelezett

a) a koncessziós szerződésben foglalt kötelezettségeit megszegi, a hatóság javasolhatja a miniszternek a koncessziós szerződés felmondását,

b) a (2) bekezdés b) és c) pontjával kapcsolatos kötelezettségszegést vagy jogszabálysértést követ el, a hatóság jogszabályban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki, illetőleg az engedélyt visszavonhatja, vagy a tevékenység végzését megtilthatja,

c)[60] a (2) bekezdés d) pontjában foglalt kötelezettségét szegi meg, a hatóság jogosult az eszköz forgalomba hozatalát, az eszköz megrendelését, betervezését, beépítését, üzembe helyezését, illetőleg használatát megtiltani.

23. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) tűrni köteles, hogy a hatóság erre feljogosított képviselője szakfeladatának ellátásához szükséges mértékben, illetőleg ellenőrzés céljából az ingatlan területére belépjen.

(2)[61]

(3)[62]

Adat- és titokvédelem

24. § (1) A szolgáltatót - külön törvények alapján - adat- és titokvédelmi kötelezettség terheli.

(2) A szolgáltató az általa, vagy hálózatnak igénybevételével továbbított közlést és adatot kizárólag a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mértékben ismerheti meg.

(3) Ha a szolgáltatónak a szolgáltatás teljesítése során közlés vagy más személyes adat jutott tudomására, azok tartalmának megismerését más részére - ide nem értve a műsorszórást és szétosztást, illetőleg külön törvényben meghatározott eseteket - nem teheti lehetővé.

(4) Azoknak a közleményeknek a vétele, tartalmának közzététele és felhasználása tilos, amelyeket - rádió távközlő hálózaton - nem a nyilvánosság számára továbbítottak.

(5) A szolgáltatónak - a helyben szokásos módon - az igénybe vevők tudomására kell hoznia adataik kezelésének feltételeit (ideértve a kezelt adatok fajtáit, tárolásuk, esetleges továbbításuk célját és időtartamát, az adatok továbbadásának biztosítását), valamint az igénybe vevő ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.

25. § (1) Az adatvédelmi és titoktartási kötelezettség a szolgáltató alkalmazottját, tagját, megbízottját a szolgáltatóval azonos módon terheli.

(2) Az adatvédelmi és titoktartási kötelezettség alóli felmentésre, illetőleg a tevékenység megszűnése után fennálló időtartamára külön törvényekben foglalt rendelkezések az irányadóak.

(3)[63] A távközlési szolgáltató a nyomozó hatóságot a "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő távközlési adatokról.

Ingatlanhasználati jogok

26. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) tűrni köteles, hogy előzetes értesítés alapján

a) a közcélú távközlési szolgáltató erre felhatalmazott képviselője az ingatlan területére karbantartás és hibaelhárítás céljából belépjen;

b) a közcélú távközlési szolgáltató, ha műszaki indokok miatt az másként nem oldható meg (amelyet a hatóság nyilatkozatával igazol), az ingatlanon, épületen, létesítményen, az alatt vagy felett, illetőleg abban közcélú távközlési szolgáltatás céljára szolgáló távközlő berendezést, vezetéket, antennát (a továbbiakban együtt: távközlő eszköz) létesítsen.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A b) pontban foglalt esetben a tulajdonost ezen felül a Ptk. 108. § (2) bekezdésében meghatározott jogokat érvényesítheti. Kisajátítás esetében a kisajátítást kérőnek be kell szereznie a hatóság véleményét is.

(3)[64] Távközlő eszközöknek ingatlanon való elhelyezése érdekében, valamint ingatlanon elhelyezett távközlőeszközök esetében a közcélú szolgáltató kérelmére - közérdekből - a hatóság határozatával szolgalmi vagy más használati jogot alapíthat, illetőleg vezetékjogot engedélyezhet.

(4)[65] Közcélú távközlési szolgáltató által szerzett használati jog alapján létesített alépítményben vagy antennatornyon is alapítható használati jog - különösen kormányzati, nemzetbiztonsági és közbiztonsági érdekből - abban az esetben, ha a létesítés más jogviszonyból eredő, méltányolható magánérdeket súlyosan nem sért és a létesítés műszaki és gazdasági indokok alapján másként nem oldható meg. A használati jog jogosultját szerződéskötési kötelezettség terheli, kivéve, ha igazolja, hogy a koncessziós szerződésben vállalt fejlesztési követelmények miatt e kötelezettségnek eleget tenni nem tud. Ha a szerződés nem jön létre, azt a közös használat feltételeinek megállapításával a hatóság a felek egyikének kérelmére határozattal létrehozhatja.

(5)[66] Az (1) bekezdésben megjelölt közcélú távközlési szolgáltató képviselőjét el kell látni a személye azonosítására és feladata igazolására szolgáló okmánnyal.

(6)[67] A közcélú távközlési szolgáltató jogosult a folyóvizeknek, csatornáknak és természetes tavaknak, azok medrének, valamint az ország területe feletti légtérnek távközlési célú igénybevételére.

27. § Ha építmény létesítéséhez, felújításához, átalakításához vagy lebontásához az építményen vagy a hozzátartozó földrészleten levő távközlő eszköz eltávolítása vagy áthelyezése szükséges - külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével - azt a szolgáltatónak kell elvégeznie.

28. § (1) Település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a közcélú távközlő eszközök elhelyezésének lehetőségét is.

(2)[68]

A távközlés védelme

29. § (1) A távközlő eszközök működését zavaró berendezés (készülék, vezeték, jármű vagy egyéb létesítmény) üzemben tartója köteles a zavart megelőzni, vagy a keletkezett zavart megszüntetni.

(2) A hatóság - külön jogszabályban meghatározott más hatósággal együtt - a zavart okozó berendezés tulajdonosát a zavarás megszüntetésére felszólíthatja, majd ennek eredménytelensége esetében

a) a berendezés zavarszűrésére;

b) a berendezés áthelyezésére; vagy

c) a zavar más módon történő elhárítására

kötelezheti.

(3) A (2) bekezdésben foglalt intézkedések abban az esetben is alkalmazhatók, ha a zavart okozó berendezés használata jogszerű, kivéve, ha a zavar költség nélkül vagy csekély költséggel - a zavartatott eszköz megváltoztatásával is - megszüntethető.

(4) A zavar megszüntetésének költségei a zavart okozó berendezés tulajdonosát terhelik, kivéve, ha a berendezés használata jogszerű és az a zavartatott távközlő eszköz üzembe helyezését megelőzően is üzemben volt.

(5) Építési engedélyezési eljárásban - külön jogszabályban meghatározott esetekben - a hatóság véleményét be kell szerezni, amelyben a hatóságnak nyilatkoznia kell arról, hogy a létesítendő építmény a távközlés védelmének követelményeivel összhangban van.

(6) Ha a rádió távközlő eszközzel végzett távközlési szolgáltatás minősége az utóbb létesített építmény miatt romlik, az eredeti minőség visszaállításának költségei azt terhelik, aki a minőségromlást előidézte.

30. § (1) Az ingatlan tulajdonosa köteles a közcélú távközlő hálózat működésének zavartalansága érdekében az azt veszélyeztető fákat, bokrokat, ágakat, gyökereket - az erre vonatkozó külön jogszabály szerint - eltávolítani. Abban az esetben, ha az ingatlan tulajdonosa e kötelezettségének felszólítás ellenére nem tesz eleget, a közcélú szolgáltató (üzemben tartó) jogosult helyette a szükséges munkákat elvégezni.

(2) A nem közcélú távközlő hálózat üzemben tartója a hálózatának zavartalan működése érdekében szükséges - az (1) bekezdésben meghatározott - munkálatokat az ingatlan tulajdonosának érdeksérelme nélkül, saját költségére elvégezheti.

31. §[69] A nyomvonal jellegű távközlési létesítmények más sajátos építményfajtákkal (nyomvonalas létesítményekkel, közművekkel) történő megközelítésére, illetőleg keresztezésére vonatkozó nemzeti szabványt a miniszter rendelettel kötelezően alkalmazandónak nyilváníthatja.

Adatszolgáltatás

32. § (1)[70] Mindazokat a távközlésre vonatkozó - személyes adatnak nem minősülő - közérdekű adatokat, amelyek koncessziós pályázat előkészítéséhez, távközlési tevékenységet végző szolgáltató létrehozásához, távközlő hálózatok tervezéséhez, a szolgáltatáshoz szükséges szerződések megkötéséhez, azok teljesítéséhez és a felek zavartalan együttműködésének kialakításához, illetőleg fenntartásához szükségesek, az érdekeltek kötelesek a hatóság számára átadni. Az adatszolgáltató felelős az általa szolgáltatott adatok tartalmának a helyességéért.

(2) Adatokat az érdekeltek a hatóságtól kérhetnek. A hatóság az adatszolgáltatást harminc napon belül teljesíti, vagy tájékoztatja az igénylőt, hogy az esetleges akadályoztatás mely időpontig áll fenn.

(3) A hatóság - feladatai ellátásához - külön jogszabályban megjelölt egyéb adatok közlését is kérheti a távközlési szolgáltatótól.

(4) A miniszter - a pénzügyminiszterrel együttesen - rendeletben határozza meg az adatszolgáltatásért járó díj, illetőleg költségtérítés mértékét.

(5)[71] A távközlési szervezet koncessziós szerződésben foglalt kötelezettségének teljesítéséről készített értékelő adatok nyilvánosak.

(6) A távközlési szolgáltatást végzők és a hatóságok a kormányzati, közbiztonsági, védelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből szükséges adatokat a Kormány által meghatározott feltételek szerint szolgáltatják.

(7)[72] A távközlési szolgáltatást végzők a titkos információgyűjtésre külön törvényben feljogosított szervekkel kötelesek együttműködni, és a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazási feltételeit biztosítani.

A távközléssel kapcsolatos állami feladatok

33. § (1) E törvény alkalmazásában állami feladat:

a)[73] a nemzeti távközlési politika kialakítása, annak végrehajtásához szükséges feltételek megteremtése, a kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, közbiztonsági és védelmi igények érvényesítése, továbbá ezek megvalósításának ellenőrzése;

b) a távközlési piac szabályozása; a koncessziós szerződések összehangolása, a piacra lépők és az ott működők egyenlő esélyének a jogi szabályozás eszközrendszerével történő biztosítása;

c) a távközlési szolgáltatások igénybevételének lehetővé tétele a hallássérültek és mozgáskorlátozottak számára;

d) az állami tulajdonban lévő távközlési vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlása;

e) a távközlés hatósági feladatainak ellátása;

f) az országos távközlő hálózat műszaki és forgalmi egységét, valamint az ezek használatával szemben támasztott igények kielégítését célzó közgazdasági, műszaki szabályozás és jogalkotás, valamint hatósági eszközök biztosítása;

g) a távközlési szolgáltatást végzők és távközlő hálózatot üzemben tartók ellenőrzése;

h) a koncessziós szerződés előre nem látható, határidő előtti megszűnése, vagy a távközlési szolgáltatásban a koncessziós társaság szerződésszegése miatt szükségessé váló intézkedés megtétele;

i) részvétel a nemzetközi távközlési szervezetekben, továbbá távközlési egyezmények, megállapodások, szerződések megkötése;

j)[74] a közcélú távközlő hálózatok nemzeti számozásának és címzéseinek kialakítása, azok kijelölése a szolgáltatók részére, beleértve a nemzetközi egyeztetéseket;

k)[75] a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács működtetése;

l)[76] a Távközlési Érdekegyeztető Fórum, a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság, valamint az Informatikai Érdekegyeztető Fórum működésének támogatása.

(2)[77] Az állami feladatok ellátásánál biztosítani kell a fogyasztók, a vállalkozók, az önkormányzatok érdekképviseletei számára a véleménynyilvánítás lehetőségét, elsősorban a Távközlési Érdekegyeztető Fórum útján.

(3)[78] Az (1) bekezdésben meghatározott állami feladatokat - az e törvényben és külön jogszabályokban foglalt munkamegosztásnak megfelelően - a Kormány, a minisztériumok, a Magyar Köztársaság Ügyészsége tekintetében a legfőbb ügyész és a hatóságok látják el.

(4) A távközlés ágazati irányítása, továbbá a távközléssel kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának összehangolása a miniszter feladata.

34. § A 33. § (1) bekezdésében meghatározott állami feladatok közül a Kormány hatáskörébe tartozik

a)[79] a nemzeti távközléspolitika kialakítása, valamint végrehajtásának ellenőrzése;

b) a nemzeti távközléspolitika keretein belül az ország nemzetbiztonsági és védelmi igényeinek érvényesítése.

35. § (1) A miniszter e törvényben meghatározott hatáskörében

a) előterjeszti a nemzeti távközléspolitikára vonatkozó javaslatot, és elfogadása esetében gondoskodik annak végrehajtásáról;

b) ellenőrzi az állam által, az állam többségi részesedésével e célra alapított, illetőleg így működő gazdálkodó szervezetet és a közcélú távközlési szolgáltatók azonos feltételek szerinti piaci működése érdekében intézkedik, ha e szervezet tevékenysége során eltér a létesítő határozattól, illetőleg az alapító okirattól;

c) kezdeményezi a Távközlési Érdekegyeztető Fórum és a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság létrejöttét, és lehetővé teszi működésüket;

d)[80] kijelöli a távközlő gerinchálózat struktúráját (csomópontjait), a primer körzeteket;

e) ármegállapítási feladatainak ellátása céljából rendelkezik a szükséges adatok kimunkálásáról, nyilvántartásáról és szolgáltatásáról;

f) külön jogszabályok alapján részt vesz a távközlés nemzetbiztonsági és védelmi jellegű feladatainak végrehajtásában.

(2) Ha az állami tulajdonnal összefüggő jogok gyakorlása a távközlés ágazati irányítását érinti, az állami vagyon kezelője és a miniszter e körben szükséges intézkedéseikhez egymás előzetes egyetértését kötelesek megszerezni.

[81]

36. §[82] Az e törvény 33. §-ában megállapított, továbbá más jogszabályban meghatározott állami feladatok pénzügyi forrásait az éves költségvetésről szóló törvényben - fejezeti kezelésű előirányzatként - kell megállapítani.

37. § (1) E törvény hatálybalépése előtt a távközlési szervezetek közül az állam által, az állam többségi részesedésével e célra alapított, illetőleg így működő gazdálkodó szervezet a 3. § (1) bekezdésében meghatárzott tevékenységét koncessziós szerződés nélkül - változatlan feltételekkel - mindaddig folytatja, amíg az adott távközlési szolgáltatásra és területre vonatkozóan megkötött koncessziós szerződés szerint az ilyen távközlési szervezet - mint koncessziós társaság - vagy más koncessziós társaság a távközlési szolgáltatást megkezdi.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervezetek által használt távközlő eszközöket - a koncessziós szerződésnek megfelelően - a távközlési szolgáltatás megkezdéséig, visszterhes szerződés keretében, a koncessziós társaság használatába kell átengedni, ha a miniszter a pályázatot azzal a feltétellel írta ki, hogy az adott szolgáltatásra és területre egy nyertes szerezhet jogosultságot (kizárólagos jogosultság).

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni abban az esetben is, ha a koncessziós szerződés megszűnése miatt a miniszter új koncessziós szerződést köt.

38. §[83]

39. § (1) E törvény hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.

(2)[84] E törvény hatálybalépése előtt alapított - a 37. § (1) bekezdésében említett - távközlési szervezet vagy jogutódja az e törvény 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt tevékenységet 1994. április 30. napját követően kizárólag koncessziós szerződés alapján folytathatja. A helyi távbeszélő szolgáltatás tekintetében a miniszter e határidőt megelőzően vagy azt követően is jogosult, a koncessziós eljárás lefolytatására.

(3)[85]

(4)[86] A koncessziós szerződést a miniszter - a pályázat nyertesével kötött megállapodás szerint - a nyertes által, annak saját részvételével alapított belföldi székhelyű gazdasági társaságával, a nyertes engedményező nyilatkozata alapján köti meg.

(5)[87] Ha a 3. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti távközlési szolgáltatások frekvenciahasználat útján végezhetők, a koncessziós pályázatra és szerződésre vonatkozó feltételeket és eljárásokat - e törvény alapján - egybe lehet foglalni.

(6)[88] A törvény hatálybalépésekor érvényes távközlési szolgáltatási szerződéseket a felek kötelesek felülvizsgálni, és azokat a hatálybalépéstől számított egy éven belül - e törvény rendelkezéseinek megfelelően - módosítani.

40. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény Mellékletének I. fejezete B. Szolgáltatások főcímű táblázatában a "406-22-01" SZTJ szám alatt felvett sorból a "Belföldi távbeszélő szolgáltatás előfizetési és beszélgetési díja, valamint a közvetlen összeköttetések díja" szövegrész helyébe a "koncesszióköteles távközlési szolgáltatások díja (előfizetési díj, beszélgetési díj, csatlakozási díj)" szövegrész lép.

(2)[89] A miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben* állapítja meg a közcélú távbeszélő szolgáltatás belépési díjának megfizetésére és visszafizetésére vonatkozó feltételeket és a belépési díj mértékét.[90]

(3)[91] A korlátozott erőforrással való gazdálkodás érdekében a közcélú távközlési szolgáltatások végzéséhez felhasznált szám- és címtartományok lekötéséért és használatáért - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a miniszter által a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendeletben megállapított mértékű díjat kell fizetni.

(4)[92] A 36. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott - a Távközlési Alapot megillető - koncessziós díjból 6000 millió forint összeget a költségvetés javára kell befizetni.

(5)[93] A 36. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott - a Távközlési Alapot megillető - koncessziós díjból 16 000 millió forint összeget a központi költségvetés javára kell befizetni.

Melléklet a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvényhez[94]

E törvény alkalmazásában a távközlésre vonatkozó fogalmak

1. Alapvető műszaki tervek

Azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyek meghatározzák a közcélú távközlő hálózat struktúráját, műszaki és használhatósági jellemzőit, a hálózattal összekapcsolt más hálózatok és az előbbire rákapcsolt berendezések zavarmentes együttműködéséhez szükséges jelzési, forgalomirányítási, számozási és szinkronizálási követelményeit.

2. Az ország egységes távközlő hálózata

A különféle távközlő hálózatok olyan együttműködni képes együttese, amelyben - üzembiztonsági vagy egyéb okok folytán - a szükségessé váló összekapcsolás és rákapcsolás az alapvető műszaki tervekben és kötelező szabványokban foglaltak megtartásával vagy ezek hatálybalépéséig a szolgáltatók megállapodásainak megfelelő berendezések alkalmazásával biztosítható.

3. Bérelt vonal

A belföldi-belföldi vagy külföldi-belföldi szolgáltatás-hozzáférési pontokat összekötő áramkör szakaszok együttese átlátszó átviteli kapacitással, amely magában foglalja az átviteli utakat, a szolgáltatás-hozzáférési pontokat, valamint a vizsgáló hozzáférési pontokat, de nem tartalmaz a felhasználó által vezérelhető kapcsolóberendezést. (A szolgáltató alkalmazhat a bérelt vonali összeköttetésben általa vezérelt kapcsolóberendezést.)

4. Csomópont

Átviteli utak kapcsolódási pontja, az összekapcsolás és rákapcsolás feltételeivel együtt, az alapvető műszaki terveknek és a szabványoknak megfelelően.

5. Közcélú bérelt vonali szolgáltatás

Olyan távközlési szolgáltatás, amelyben a szolgáltató a felhasználó által megjelölt szolgáltatás-hozzáférési pontok között a felhasználó által igényelt szabványos összekötő áramkört vagy virtuális áramkör szakaszokat díj ellenében, távközlési tevékenység végzése céljából más (pl. a felhasználó vagy a felhasználó által meghatározott harmadik személyek vagy ezek csoportja) részére kizárólagos használatra átengedi. Az áramkör szakaszok lehetnek nyomvonalas távközlési összeköttetések, földi rádiótávközlő csatornák, műholdas rádióösszeköttetések és ezek tetszőleges kombinációi.

6. Mobil rádiótelefon hálózat[95]

Földfelszíni rádiótávközlő-hálózat, amely a nagy területen szabadon mozgó igénybevevők között lehetővé teszi többek között

- kétirányú távbeszélő beszéd-összeköttetések felépítését és időkorlátozás nélküli fenntartását a 0,3-3,4 kHz közötti hangfrekvenciás sávban, továbbá

- legalább 2400 bit/s sebességű adatátvitelt.

A felhasználók elérése (címzése) a hálózatban alkalmazott nemzetközi, nemzeti vagy nem közcélú hálózatok számozási tervében rögzített választási eljárás útján lehetséges.

7. Közcélú mobil rádiótelefon-szolgáltatás[96]

Mobil rádiótelefon hálózaton nyújtott közcélú előfizetői szolgáltatás, amely megvalósulhat az adott hálózat előfizetői közötti, illetőleg a hálózattal összekapcsolt vagy arra rákapcsolt más hálózatokba irányuló hívások útján.

8. Közcélú távbeszélő hálózat[97]

Olyan közcélú vonalkapcsolt távközlő-hálózat, amely az állandó helyű szolgáltatás-hozzáférési pontok között lehetővé teszi 0,3-3,4 kHz közötti hangfrekvenciás jelek átvitelét, többek között

- kétirányú, valós idejű távbeszélő beszéd-összeköttetések felépítése és fenntartása,

- legalább 2400 bit/s sebességű modemes adatátvitel (ITU-T "T" és "V" sorozatú ajánlásai)

útján.

A hívott előfizető elérése a nemzeti, illetőleg a nemzetközi számozási tervben rögzített választási eljárás útján lehetséges.

9. Közcélú távbeszelő-szolgáltatás[98]

Koncesszióköteles szolgáltatás, amely közcélú távbeszé1ő-hálózat szolgáltatás-hozzáférési pontjain keresztül - díj ellenében - igénybe vehető. Tartalmazza a helyi, a belföldi távolsági és a nemzetközi hívások kezdeményezésének, továbbításának és fogadásának, a közcélú mobil rádiótelefon hálózatokba irányuló hívásoknak, a segélykérő hívásoknak, a kezelői szolgáltatásoknak, a tudakozónak, az előfizetői névsornak (telefonkönyv) és a nyilvános állomásoknak igénybevételére vonatkozó lehetőséget.

10. Közcélú távközlési szolgáltatás[99]

A közcélú távközlési szolgáltatás díj ellenében - előfizetők vagy igénybevevők részére - végzett jelátvitelt vagy hozzáférést biztosító távközlési tevékenység, amelyet a szolgáltató koncessziós szerződés, a Tt. 3. §-ának (1) bekezdése, vagy hatósági engedély alapján, a Tt. 3. §-ának (2) bekezdése szerint jogosult nyújtani, ide nem értve azt a távközlési tevékenységet, amelyet a szolgáltató - bejelentés alapján - meghatározott minőségi és szolgáltatási feltételek mellett jellemzően azonos igénybevevői csoport számára nyújt. (A koncessziós körbe tartozó távközlési szolgáltatáshoz a távközlési szervezet szerződési feltételeit Üzletszabályzat tartalmazza. A szolgáltató - bárki által igénybe vehető - szolgáltatását szerződéskötési kötelezettség mellett végzi. A hatósági engedély alapján végzett közcélú távközlési szolgáltatásnál a szolgáltató szerződéskötési kötelezettségét nyilvánosan meghirdetett vállalkozási feltételeiben foglaltak szerint kell teljesítenie.)

11. Különcélú távközlő hálózat

Zárt felhasználói csoportot alkotó igénybevevők által használt távközlő hálózat, amelyen elsődlegesen azok belső távközlési forgalma bonyolódik.

12. Műsorelosztás

A műsorszolgáltató által előállított jelek egyidejű, változatlan továbbítása vezetékes (kábeles) hálózaton vagy nem műsorszóró rádiótávközlő rendszeren a műsorszolgáltató telephelyétől, illetőleg a műsorszétosztó hálózat végpontjától elkülönült szervezet közbeiktatásával az arra jogosult felhasználó vevőkészülékéhez, a tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas hálózat segítségével történő jeltovábbítás kivételével. Nem minősül műsorelosztásnak, ha a tevékenység a telekhatáron belüli vezetékrendszeren valósul meg (pl. társasházban).

13. Műsorszétosztás

A műsorszolgáltató által előállított jelek vezetékes (kábeles) hálózaton, továbbá földfelszíni vagy műholdas nem műsorszóró rádiótávközlő rendszeren tartalmában változatlanul történő egyidejű eljuttatása rádió és televízió műsorszóró adókhoz, illetőleg műsorelosztó hálózatokhoz.

14. Műsorszórás

Földfelszíni vagy műholdas rendszerrel végzett egyirányú rádiótávközlési eljárás - megfelelő vevőkészülékkel rendelkező, elvileg korlátlan számú felhasználónak szánt - hangok, képek vagy egyéb természetű adások továbbítására.

15. Országos műsor szórása

Olyan műsor szórása, amelynek vételkörzetében az ország népességének legalább fele lakik.

16. Összekapcsolás

Különféle hálózatok között létrehozott olyan együttműködés, valamint az azokhoz történő fizikai, illetőleg logikai csatlakozás, amely együttműködés feltételeire vonatkozóan kötött hálózati szerződés alapján lehetővé válik, hogy a szolgáltatók igénybevevői, előfizetői között információcsere jöhessen létre.

17. Primer körzet

A közcélú távbeszélő hálózat azon részegysége, amelyen belül két szolgáltatás-hozzáférési pont közötti kapcsolat létesítése érdekében az előfizetői szerződés keretében nyújtott szolgáltatáshoz nem szükséges a gerinchálózat igénybevétele.

18. Rákapcsolás

A távközlő hálózathoz távközlő eszközök csatlakoztatása előfizetői szolgáltatás-hozzáférési pontokon, előfizetői szolgáltatás, bérelt vonali szolgáltatás igénybevétele vagy más (távközlési vagy informatikai) szolgáltatás nyújtása céljából.

19. Saját célú hálózat

Olyan távközlő hálózat, amelyet egy adott vállalkozás vagy személy kizárólag saját távközlési igényeinek kielégítésére használ.

20. Személyhívó szolgáltatás

Rádiótávközlési szolgáltatás, amely meghatározott címzett üzenetek közvetítését teszi lehetővé, változó helyű előfizetők számára, amelyet a közcélú távközlő hálózat végberendezéseiről lehet kezdeményezni. Az országos személyhívó szolgáltatás az ország lakosságának legalább 50%-át látja el. Helyi személyhívó szolgáltatásnak minősül, amelynek vételkörzetében éves átlagban legfeljebb 100 ezer lakos vagy egy városon belül legfeljebb 500 ezer lakos él.

21. Szolgáltatás-hozzáférési pont

Minden olyan - a hozzáférés műszaki jellemzőivel meghatározott - fizikai kapcsolódási pont (interfész), amely a távközlő hálózat részét képezi, és lehetővé teszi a távközlő hálózaton való információcserét.

a) Hálózati szolgáltatás-hozzáférési pont

A távközlő hálózat azon pontja, amely más hálózattal való összekapcsolására szolgál.[100]

b) Előfizetői szolgáltatás-hozzáférési pont

A távközlő hálózat azon pontja, amely előfizetői berendezések vagy más előfizetői szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő berendezések rákapcsolására szolgál.[101]

22. Táviratszolgáltatás

A szolgáltató a megrendelőtől távközlő hálózaton vagy postai szolgáltató közreműködésével díj ellenében felveszi a szöveges üzenetet, azt a távközlő hálózaton továbbítja, majd

a) postai szolgáltató közreműködésével,

b) távbeszélőn vagy más távközlési úton,

kézbesíti.

23. Távközlés

Tevékenység, melynek során bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang vagy bármely természetű egyéb közlemény villamos vagy optikai úton, rádión vagy más elektromágneses rendszereket megvalósító különféle távközlő hálózatokon (közcélú, zártcélú, különcélú, saját célú távközlő hálózatokon), illetőleg ezek kombinációján eljut egy vagy több igénybevevőhöz, felhasználóhoz.

24. Távközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű építmények és egyéb műtárgyak, együtt: távközlési építmények

Távközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják

a) a vezetékeket, a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő - burkoló, tartó, védő, jelző stb - műtárgyakat,

b) azok nyomvonalát (az elméleti tengelyt a térszinten függőleges vetítéssel meghatározó elméleti vonalat), valamint

c) a tartozékokat és a tartószerkezeteket, az antenna-tartószerkezeteket (tornyokat), antennákat, oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat.[102]

25. Távközlési szolgáltatás

A távközlési szolgáltatások közé tartoznak a díj ellenében végzett távközlési forgalmi (másképp átviteli, a továbbiakban: forgalmi) szolgáltatások és a távközlőhálózat hozzáférési (a továbbiakban: hozzáférési) szolgáltatások.

A forgalmi szolgáltatás a felhasználó által meghatározott, a szolgáltatásra jellemző fajtájú (jelzés, hang, írás, álló- vagy mozgókép, digitális adójel, beszéd, analóg vagy digitális elektromos beszédjel, műsor vagy más jel) és a szolgáltatás igénybevevőjének kezdeményezésére, a szolgáltatásra jellemző módon elektromos vagy elektromágneses jelekként, a felhasználó által meghatározott helyek között, a tartalom megváltozása nélkül történő átvitele, a szolgáltatás nemétől függő kívülálló felek általi vétel és közlés, a szolgáltatás nemétől függő módon történő kizárásával.

Hálózati hozzáférési szolgáltatás, amely meghatározott időtartamra, meghatározott feltételek melletti hozzáférést (forgalmi szolgáltatás igénybevételének lehetősége) biztosít távközlő hálózathoz vagy annak részéhez a felhasználó vagy annak meghatalmazottja részére.

26. Távközlési szolgáltató

Az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó, amely (aki) távközlési szolgáltatás nyújtására jogosult, szolgáltatást nyújt más (szolgáltató, igénybevevő, előfizető) részére.

27. Távközlő gerinchálózat

A közcélú távközlő hálózat olyan megkülönböztetett része, amely bármely távközlési jel továbbítására alkalmas, hozzá közvetlenül előfizetők nem csatlakoznak, hanem a csomópontban meghatározott jelátviteli sebességgel történő hozzáférést biztosít hálózati szerződéssel az igénybevevőnek. A gerinchálózat alapvető műszaki tervekben (a struktúratervben) meghatározott, a primer körzetek kapcsoló központjainál lévő hálózati szolgáltatás-hozzáférési pontokig terjed.

28. Távközlő hálózat

Távközlést megvalósító eszközök és szoftverek összessége, melyek lehetővé teszik a hozzáférési pontok közötti közlések továbbítását és irányítását, beleértve a valós vagy virtuális összeköttetések egységes módon történő felépítését, fenntartását, módosítását és bontását.

29. Távközlő végberendezés

Berendezés, amelynek rendeltetése a közcélú távközlő hálózatra való kapcsolódás

a) közvetlenül, az előfizetői szolgáltatás-hozzáférési ponton keresztül, illetőleg

b) az előfizetői szolgáltatás-hozzáférési pontra közvetlenül vagy közvetve rákapcsolt közcélú távközlő hálózattal való együttműködés céljából

információk kibocsátása, feldolgozása vagy fogadása érdekében. A rákapcsolás történhet vezetékes, rádiótávközlő, optikai vagy egyéb elektromágneses úton.

30. Telekhatár

A távközlő eszközök építése, létesítése, fejlesztése tekintetében telekhatárnak minősül az adott ingatlant más földrészletektől elválasztó határvonal, illetőleg a 2. § tekintetében - telepszerű többszintes beépítésnél (sorházas vagy több épületből álló telepnél) - a lakóút vagy a telep mellett elhaladó közút határa.

31. Természeti (korlátozott) erőforrások

A rádiótávközlő eszközök működtetéséhez szükséges frekvenciatartomány, illetőleg a távközlési szolgáltatás nyújtásához felhasználható szám és címtartomány.

32. Zártcélú hálózat

Kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, közbiztonsági és védelmi érdekeket szolgáló - rendeltetésük szerint elkülönült - távközlő hálózatok és berendezések együttese, amelyek kizárólagosan a speciális igények kielégítését, az e célra létrehozott szervezet és technika működését szolgálják.