1993. évi XXVI. törvény

a Menekülteket Támogató Alapról[1]

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaságnak a menekültekkel kapcsolatos nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségei teljesítésének, a humanitárius elvek érvényesülésének elősegítése céljából a következő törvényt alkotja:

1. § (1) Az államháztartáson belül Menekülteket Támogató Alap (a továbbiakban: Alap) elnevezéssel elkülönített állami pénzalap létesül. Az Alap rendeltetése:

a) a Magyar Köztársaság területén tartózkodó menekültek ellátása, társadalmi beilleszkedésük támogatása, hazatérésük, továbbutazásuk elősegítése;

b) a menekülteket ellátó rendszer fejlesztése, fenntartása és működtetése.

(2) Az Alappal a belügyminiszter rendelkezik. Az Alap kezelője a Menekültügyi és Migrációs Hivatal (a továbbiakban: kezelő).

2. § (1) Az Alap bevételi forrásai:

a) a központi költségvetésből évente nyújtott támogatás;

b) a belföldi természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és egyéb szervezetek befizetései;

c) a külföldiek, ideértve a külföldi államok és nemzetközi szervezetek által nyújtott - felhasználási feltételhez nem kötött - pénzügyi támogatás;

d) az Alapból a megtérítési kötelezettség terhével nyújtott támogatások visszafizetéséből, illetőleg az ebből eredő igények érvényesítéséből származó bevételek.

(2) Az Alapba az (1) bekezdés b) pontja alapján történő befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül.

(3) Az Alap bevétele és év végi maradványa el nem vonható, és a következő költségvetési évre átvihető.

3. § (1) Az Alapból teljesíthető kiadások:

a) a menekülteket befogadó állomások, átmeneti otthonok, ideiglenes szálláshelyek létesítési, fejlesztési, fenntartási és működtetési költségének fedezése;

b) a menekültek szállításához, ellátásához szükséges eszközök, berendezések, használati tárgyak, élelmiszerek, gyógyszerek beszerzési, működtetési, fenntartási, tárolási költségeinek fedezése;

c) a menekültnek, illetve gyermekének gyermekintézményben történő elhelyezésével, általános és középiskolai - továbbá kivételesen indokolt esetben felsőfokú - oktatásával összefüggő költségek térítése;

d) a menekült jogszabályban meghatározott közegészségügyi és járványügyi, gyógyító és társadalombiztosítási ellátásával felmerült költségek térítése;

e) a menekült jogszabályban meghatározott szociális ellátásban való részesítése;

f) a menekült magyar nyelvi oktatásával felmerült költségek teljes vagy részleges térítése;

g) a (2) bekezdés b) pontjában említett menekült szakmai képzésének és átképzésének, munkába állásának támogatása;

h) a (2) bekezdés b) pontjában említett menekült gyermeke után egyszeri letelepedési segély folyósítása;

i) a (2) bekezdés b) és d) pontjában említett menekült lakáshoz jutásához nyújtott támogatás;

j) a menekült lakásbérleti, albérleti díjának és szállásköltségének megfizetéséhez nyújtott teljes vagy részbeni támogatás;

k) a (2) bekezdés b) pontja szerinti menekült személyi állapotát, iskolai végzettségét és szakképzettségét, valamint a munkaviszonyát tanúsító okmányok magyar nyelvre történő hiteles fordítási díjának teljes vagy részbeni átvállalása;

l) a (2) bekezdés c) pontjában említett menekült rendszeres támogatása, továbbá a befogadó részére a befogadással felmerült többletköltség teljes vagy részleges megtérítése;

m) a belföldi társadalmi szervezetek, egyházak, karitatív és egyéb szervezetek menekültügyi tevékenységének támogatása;

n)[2] a nemzetközi menekültügyi szervezetek magyar tagságával kapcsolatos tagsági díj fizetése;

o) a menekültszolgálati feladatokkal összefüggő egyéb, különösen az ellátással, az ügyintézéssel, a nyilvántartással és tájékoztatással kapcsolatos kiadások fedezése.

p)[3] az Alap kezelésével és a menekülteket ellátó intézményhálózat irányításával, működtetésével összefüggő költségek.

(2) Az Alap felhasználása szempontjából menekültnek kell tekinteni azt a külföldit,

a) aki a Magyar Köztársaságtól menekültkénti elismerését kéri, az erre irányuló eljárás tartama alatt;

b) akit a Magyar Köztársaság menekültként elismert;

c) aki a Magyar Köztársaság területén ideiglenes menedéket élvez;

d) aki 1988. január 1-je és 1990. június 30. között menekülési szándékkal érkezett, és akit a Magyar Köztársaság humanitárius okból befogadott;

e) aki az a)-d) pontokban említettekhez családegyesítés címén érkezeit.

4. § (1) A kezelő a költségvetési szerv, illetve intézmény részére a 3. § (2) bekezdés alapján teljesített ellátás, támogatás vagy szolgáltatás költségét utólagos elszámolás mellett megtéríti, illetőleg a menekültek ellátásához nélkülözhetetlen kiadások fedezetét szükség esetén megelőlegezheti.

(2) Az egyszeri letelepedési segélyt [3. § (1) bek. h) pont] az Alap terhére a menekült állandó tartózkodási helye szerint illetékes jegyző állapíthatja meg és utalja ki.

(3) A lakáshoz jutás támogatásáról a kezelő a lakás (építési telek) helye szerint illetékes jegyző javaslata alapján dönt, és a támogatást a jegyző közreműködésével teljesíti.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Alap kezelésével, illetőleg a menekültek ellátásával összefüggő szabályokat rendeletben állapítsa meg.

5. § A kezelő gazdálkodik a meghatározott menekültügyi célra az Alapon kívüli felhasználás feltételével juttatott külföldi pénzügyi támogatással. Ebben az esetben a felhasználás feltételeit és rendjét az adományozó határozza meg.

6. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a hatályát veszti:

a) a Letelepedési Alapról szóló 49/1988. (VI. 28.) MT rendelet;

b) a menekülteket befogadó állomásokról szóló 64/1989. (VI. 30.) MT rendelet 6. §-ának (2) bekezdése;

c) a belügyi igazgatás körébe tartozó államigazgatási feladat- és hatáskörökről szóló 21/1992. (I. 28.) Korm. rendelet "Letelepedési Alap" alcíme és 4. §-a.

(2) A Letelepedési Alap jogai és kötelezettségei az Alapra, mint jogutódra szállnak át.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke