3/1993. (II. 2.) MKM rendelet

a művelődési ágazati szakmunkásképzésről és munkaköri szakképzésről szóló 17/1990. (XII. 20.) MKM rendelet módosításáról

Az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásról szóló - a 36/1990. (II. 28.) MT rendelettel módosított - 7/1988. (II. 17.) MT rendelet 24. §-a (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel, az érdekelt miniszterekkel, a Központi Statisztikai Hivatal elnökével, továbbá a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseleti szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A művelődési ágazati szakmunkásképzésről és munkaköri szakképzésről szóló 17/1990. (XII. 20.) MKM rendelet 1. számú melléklete, I. rész "Szakmunkásképzési jegyzék" (a továbbiakban: szakmunkásképzési jegyzék) 5. pontjában az eseményrögzítő videofelvétel-készítő szakma rendelkezései helyébe a következő rendelkezés lép:

2. §

A szakmunkásképzési jegyzék a következő 10. ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 10-25. pont számozása 11-26. pontra változik.

3. §

A szakmunkásképzési jegyzék 17. pontjában a mozigépkezelő szakma rendelkezései helyébe a következő rendelkezés lép:

4. §

A 17/1990. (XII. 20.) MKM rendelet 1. számú melléklete II. "Munkaköri szakképzés" (a továbbiakban: munkaköri szakképzés) rész a következő 24/A. ponttal egészül ki:

"24/A Felsőfokú hangtechnikai és hangművészeti képzés:

a) A felsőfokú hangtechnikai és hangművészeti képzés felsőfokú szakképzés.

b) Az a) pont alatti oktatás tanfolyami képzés, egyéni felkészülésre nincs lehetőség.

c) Az a) pont szerinti oktatásban az vehet részt, aki

- felsőfokú iskolai végzettséggel vagy hangmester szakmunkás szakképesítéssel és legalább két év szakmai gyakorlattal rendelkezik.

d) Az a) pont szerinti képzésben a résztvevő hangtani, teremakusztikai, pszichoakusztikai, elektroakusztikai, felvételtechnikai, rendszertechnikai, hangszerakusztikai, zeneelméleti, zenetörténeti, hangzástörténeti, esztétikai, hangesztétikai, filmtörténeti, pszichológiai, szervezéstechnikai, elektronikusmédium elméleti, médiumetikai, hangmérnöketikai, angol műszaki nyelvi ismereteket tanul.

e) A tanulmányokat záró vizsga hangtechnikai és hangművész vizsgarészekből áll. A résztvevő a hangtechnikai vizsgarész keretében a d) pontban felsorolt ismeretekből ad számot tudásáról, a hangművész vizsgarész keretében pedig - kötött és szabadon választott vizsgamunkák alapján - hangművészeti képességeit bizonyítja.

f) A felsőfokú hangtechnikai és hangművészeti képesítés hangművész, hangmérnök, stúdióvezető, producer munkakör betöltésére képesít.

g) A felsőfokú hangtechnikai és hangművészeti képzés hangtechnikai vizsgarész vizsgabizottságát működtető szerv az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Tudományos Egyesület; a hangművészeti vizsgarész vizsgabizottságát működtető szerv az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Tudományos Egyesület és a Magyar Rádió zenei és prózai rendezői csoportjának képviselői."

5. §

A munkaköri szakképzés rész a következő 24/B. ponttal egészül ki:

"24/B.

Videotéka-üzemeltető képzés

a) A videotéka-üzemeltető képzés középfokú szakképzés.

b) Az a) pont szerinti oktatás tanfolyami képzés, egyéni felkészülésre nincs lehetőség.

c) Az a) pontban meghatározott képzésben az vehet részt, aki a középiskola IV. évfolyamát elvégezte.

d) Az a) pontban meghatározott képzésben a résztvevő társadalomtudományi, mozgóképmédium elméleti és működéstani, mozgóképtechnikai és videotéka-üzemeltetői ismereteket tanul.

e) A tanulmányokat záró vizsga keretében a d) pontban felsorolt ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

f) A videotéka-szakképesítés videotéka-működtető, illetve videotéka-vezetői munkakör betöltésére képesít.

g) A videotéka-üzemeltető képzés vizsgabizottságát működtető szerv az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Tudományos Egyesület."

6. §

A munkaköri szakképzés rész 25. Szerkesztett videofelvételkészítő-képzés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"f) A szerkesztett videofelvétel-készítő képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Független Film- és Videoszövetség, az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Tudományos Egyesület, az Országos Továbbképző Tan-eszközfejlesztő és Értékesítő Vállalat."

7. §

(1) A munkaköri szakképzés rész 27. Hivatásos előadóművészi képzés a) pontja második fordulata helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő, harmadik fordulattal egészül ki:

"- színművészet,

- vers- és prózamondó művészet,"

(2) A munkaköri szakképzés rész 27. Hivatásos előadóművészi képzés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"j) A hivatásos előadóművészi szakképzés vizsgabizottságát működtető szerv

- az Artistaképző Intézet az artista, a kaszkadőr és a jégtánc művészeti ág tekintetében,

- az Állami Bábszínház a bábművészet művészeti ág tekintetében,

- a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Budapesti Tagozata a dzsesszénekes, az operaénekes, a magyarnótaénekes és a zenei ismeretterjesztő művészeti ágak tekintetében,

- a Magyar Cirkusz és Varieté az egyéb előadóművészet művészeti ág tekintetében,

- a Magyar Művelődési Intézet a dzsesszénekes és dzsesszzenekar, a népdalénekes, a népi hangszeres szólista és csoport, a beat- és rockzenei együttes, a sanzon, a néptánc, a modern tánc és egyéb előadóművészet művészeti ágak tekintetében,

- a Magyar Színész Kamara a színművészet művészeti ág tekintetében,

- a Magyar Táncművészeti Főiskola a táncművészet művészeti ág tekintetében,

- a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete az énekes és hangszeres, valamint a zenei együttes művészeti ágak, a táncművészet valamennyi ága, továbbá a lemezbemutató művészeti ág tekintetében,

- a Nemzeti Filharmónia az énekes és hangszeres művészeti ágak, a vers- és prózamondó művészeti ág, a táncművészet valamennyi ága és a pantomim művészeti ág tekintetében."

8. §

A munkaköri szakképzés rész a következő 34/A Drámajátékvezető-képzés ponttal egészül ki:

"34/A

Drámajátékvezető-képzés

a) A drámajátékvezető-képzés közép- és felsőfokú szakképzés lehet. A középfokú szakképzés középiskolai fakultáció keretében is folyhat.

b) Az a) pont alatti oktatás tanfolyami képzés, egyéni felkészülésre nincs lehetőség.

c) Az a) pont szerinti képzésben az vehet részt, aki

- középfokú képzés esetén a középiskola IV. évfolyamát elvégezte,

- felsőfokú képzés esetén felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel vagy középfokú drámajátékvezetői szakképesítéssel

rendelkezik.

d) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő reformpedagógiai alapismereteket, drámajáték-módszertant és drámaóra-vezetői ismereteket tanul.

e) A tanulmányokat záró vizsgán a d) pontban felsorolt ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

f) Középfokú szakképesítést tanúsító bizonyítványt az kaphat, aki érettségivel, illetőleg érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

g) A drámajátékvezetői szakképesítés drámaóra-vezetői, drámapedagógiai-gyakorlat vezetői munkakör betöltésére képesít.

h) A drámajátékvezetői-képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Drámapedagógiai Társaság."

9. §

A munkaköri szakképzés rész a következő 34/B. Népi játék- és kismesterségek oktatói képzés ponttal egészül ki:

"34/B.

Népi játék- és kismesterségek oktatói képzés

a) A népi játék- és kismesterségek oktatói képzés felsőfokú szakképzés.

b) Az a) pont alatti oktatás tanfolyami képzés, egyéni felkészülésre nincs lehetőség.

c) Az a) pont szerinti képzésben az vehet részt, aki érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

d) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő rajz, művészettörténet, néprajz, pedagógia, reformpedagógia, csoportlélektan, magyar népi szellemi és vizuális játék ismeretet és a játék oktatásának módszertanát, továbbá egy választott népi kismesterség elméletét, gyakorlatát és oktatásának módszertanát tanulja.

e) A tanulmányokat záró vizsgán a d) pontban felsorolt ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásából.

f) A népi játék- és kismesterség oktatói szakképesítés népi játék- és kismesterség oktatói, felsőfokú iskolai végzettséggel együtt szakoktatói munkakör betöltésére képesít.

g) A népi játék- és kismesterség oktatói képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Művelődési Intézet."

10. §

A munkaköri szakképzés rész 36. Oktatástechnikus-képzés f) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Magyar Médiapedagógiai Műhely."

11. §

A munkaköri szakképzés rész 37. Gyermekfelügyelői képzés g) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola."

12. §

A munkaköri szakképzés rész a következő 37/A Iskolatitkár-képzés ponttal egészül ki:

"37/A

Iskolatitkár-képzés

a) Az iskolatitkár-képzés közép- és felsőfokú szakképzés lehet.

b) Az a) pont szerinti oktatásban az vehet részt, aki

- középfokú képzés esetén érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal,

- felsőfokú képzés esetén felsőfokú iskolai képesítéssel rendelkezik.

c) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő gépírás, levelezés, szövegszerkesztés, ügyvitel, ügyviteltechnika ismereteket, igazgatási és jogi, valamint pedagógiai alapismereteket tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgán gépírásból, levelezésből, szövegszerkesztésből, ügyviteli és ügyviteltechnikai ismeretekből, továbbá igazgatási és jogi ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

e) Az iskolatitkár szakképesítés iskolatitkár munkakör betöltésére képesít.

f) Az iskolatitkár képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Nemzeti Szakképzési Intézet és az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda."

13. §

A munkaköri szakképzés rész "Gépírók és gyorsírók szakosító képzése, ügyintéző-titkár képzés" cím helyébe a "Gépíró és szövegszerkesztő, gépírók és gyorsírók szakosító képzése, ügyintéző-titkár képzés" cím lép.

14. §

A munkaköri szakképzés rész "Gépírók és gyorsírók szakosító képzése, ügyintéző-titkár képzés" címet követően a következő 37/B. Gépíró és szövegszerkesztő ponttal egészül ki:

"37/B.

Gépíró és szövegszerkesztő

a) A gépíró és szövegszerkesztő képzés alapfokú képzés.

b) Az a) pont szerinti oktatásban az vehet részt, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

c) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő magyar helyesírási, gépírási, levelezési, szövegszerkesztési, ügyviteli és ügyviteltechnikai ismereteket tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgán alapfokú gépírási, szövegszerkesztési, ügyviteli és ügyviteltechnikai ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia a tudásáról.

e) A gépíró és szövegszerkesztő szakképesítés egyszerű ügyviteli feladatok ellátására képesít.

f) A gépíró és szövegszerkesztő képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Gépírók és Gyorsírók Országos Szövetsége, a képzésben részt vevő szakirányú középfokú szakoktatási intézmény."

15. §

(1) A munkaköri szakképzés rész 39. Középfokú ügyintéző-titkár képzés (a továbbiakban: középfokú ügyintézőtitkár képzés) b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) Az a) pont szerinti képzésben az vehet részt, aki érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik."

(2) A középfokú ügyintéző-titkár képzés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"d) A tanulmányokat záró vizsgán gépírásból, ügyviteli, számítástechnikai-alkalmazói és titkári ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról. Szakképesítést tanúsító bizonyítványt az kaphat, aki legalább alapfokú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, illetőleg azzal egyenértékű okirattal rendelkezik. A vizsga keretében gépíró és gyorsíró munkakör betöltésére jogosító szakképesítés is szerezhető."

(3) A középfokú ügyintéző-titkár képzés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"f) A középfokú ügyintéző-titkár szakképzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége, a Nemzeti Szakképzési Intézet, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vezető- és Továbbképző Intézete (Interschool), a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola. Gépíró és gyorsíró munkakör betöltésére jogosító szakképesítés kizárólag a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége által szervezett vizsga keretében szerezhető."

16. §

(1) A munkaköri szakképzés rész 40. Felsőfokú ügyintéző-titkár képzés (a továbbiakban: felsőfokú ügyintéző-titkár képzés) c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) Az a) pont szerinti képzésben az vehet részt, aki érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik."

(2) A felsőfokú ügyintéző-titkár képzés e) pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"e) Szakképesítést tanúsító bizonyítványt az kaphat, aki legalább középfokú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal, illetőleg ezzel egyenértékű okirattal és gépíró és gyorsíró munkakör betöltésére képesítő szakképesítéssel rendelkezik."

(3) A felsőfokú ügyintéző-titkár képzés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"g) A felsőfokú ügyintéző-titkár képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vezető- és Továbbképző Intézete (Interschool) és a Nemzeti Szakképzési Intézet."

17. §

A munkaköri szakképzés rész a következő 40/A. Menedzserképzés ponttal egészül ki:

"40/A.

Menedzserképzés

a) A menedzserképzés közép- és felsőfokú szakképzés lehet.

b) Az a) pont szerinti képzésben az vehet részt, aki

- középfokú képzés esetén érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal,

- felsőfokú képzés esetén felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel vagy középfokú menedzser szakképesítéssel rendelkezik.

c) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő a kultúra és a sport területén is alkalmazható humánpolitikai, szervezési, vezetési és vállalkozási (pénzügyi, gazdálkodási, nonprofit szervezetek finanszírozási, igazgatási, döntéshozatali, konfliktuskezelési, marketing, magyar és nemzetközi jogi alap-) ismereteket tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgakeretében a c) pontban felsorolt ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

e) A menedzser szakképesítés szakértői, vállalkozásszervezői és -irányítói munkakör betöltésére képesít.

f) A menedzserképzés vizsgabizottságát működtető szerv a képzést folytató felsőfokú oktatási intézmény, valamint az a képzésben részt vevő jogi személy, amelynél nemzetközileg elismert menedzser szakképesítést kiadó vizsgabizottság működik."

18. §

A munkaköri szakképzés rész a következő 44. Biztonságszervező képzéssel egészül ki:

"44.

Biztonságszervező képzés

a) A biztonságszervező képzés közép- és felsőfokú szakképzés lehet.

b) Az a) pont szerinti oktatás tanfolyami képzés, egyéni felkészülésre nincs lehetőség.

c) Az a) pont szerinti képzésben az vehet részt, aki

- középfokú képzés esetén érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal és legalább (a tűz- , a munka-, a vagyon-, illetve a polgári védelem szakterületen) két év szakmai gyakorlattal,

- felsőfokú képzés esetén felsőfokú iskolai végzettséggel vagy középfokú biztonságszervező szakképesítéssel

rendelkezik.

d) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő a kulturális és oktatási ágazatban alkalmazható tűz-, munka-, vagyon- és polgári védelmi, valamint az e szakterülethez kapcsolódó társadalmi, gazdasági vezetési, szervezési és jogi alapismereteket tanul.

e) A tanulmányokat záró vizsgán a d) pontban felsorolt ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

f) A biztonságszervezői szakképesítés a kulturális és oktatási ágazatban vagyon- és polgári védelmi, illetve, ha jogszabály nem ír elő más képesítési követelményt, tűz-, munka-, vagyon- és polgári védelmi munkakör betöltésére képesít.

g) A biztonságszervező képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Budapesti Politechnikum és a Budapesti Közgazdasági Egyetem Továbbképző Intézete."

19. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba; a hatálybalépésével egyidejűleg a munkaköri szakképzés rész

a) 1. Könyvkiadó-szerkesztő képzés f) pontja, 2. Kiadványszerkesztői képzés f) pontja, 3. Könyvpropagandista képzés f) pontja, 4. Szerkesztőségi ügyintéző (titkári) képzés f) pontja, 5. Könyvesboltvezetői képzés f) pontja, 6. Antikváriumi szakelőadói szakképzés f) pontja a "Gutenberg János Könyvkereskedelmi Szakközépiskola" szöveggel egészül ki;

b) 22. Moziüzem-vezetői képzés g) pontjában, 23. Filmgyártási szakemberképzés h) pontjában, 24. Filmterjesztési szakemberképzés g) pontjában, 25. Szerkesztett videofelvétel-készítő képzés f) pontjában, 26. Videoműsor-gyártó képzés g) pontjában az "Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület" szöveg helyébe az "Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Tudományos Egyesület" szöveg lép;

c) 28. Műkedvelő csoport (kör, szakkör) vezetői képzés g) pontjában, 29. Műkedvelő csoport, kör, szakkör oktatói képzés g) pontjában, 30. Ismeretszerző és -terjesztő csoport (kör, szakkör) vezető képzés f) pontjában, 31. Népművelő szervező ügyintéző képzés f) pontjában, 32. Közönségszervezői képzés g) pontjában, 33. Szabadidő-szervező képzés f) pontjában, 34. Művészeti és közösségi szolgáltatásszervező szakemberképzés g) pontjában az "Országos Közművelődési Központ" szöveg helyébe a "Magyar Művelődési Intézet" szöveg lép;

d) 33. Szabadidő-szervező képzés f) pontjában, 35. Pedagógiai asszisztens képzés g) pontjában, 36. Oktatástechnikusképzés f) pontjában, 37. Gyermekfelügyelői képzés g) pontjában az "Országos Közoktatási Intézet" szöveg helyébe az "Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda" szöveg lép.

e) 23. Filmgyártási szakemberképzés pontjában a "filmgyártási szakember" szöveg helyébe a "mozgóképgyártási szakember" szöveg, a "film" jelző helyébe pedig a "mozgókép" lép.

(2) A rendelet hatálybalépése előtt megkezdett képzésekre és a tanulmányokat záró vizsgákra a képzés indításakor hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

Dr. Andrásfalvy Bertalan s. k.,

művelődési és közoktatási miniszter