17/1990. (XII. 20.) MKM rendelet

a művelődési ágazati szakmunkásképzésről és munkaköri szakképzésről

Az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásról szóló 7/1988. (II. 17.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 24. §-a (1) bekezdésének a)-b), d)-e) és f) pontjában, valamint a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról rendelkező 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 100. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, szakszervezetekkel egyetértésben - a következőket rendelem:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a) az ágazati szakmunkásképzési jegyzékben meghatározott szakmákban folyó szakmunkásképzésre [R. 11. § (1) bekezdés b) pont] és a művelődési ágazati munkaköri szakképzésre (R. 13. §; a továbbiakban együtt: művelődési ágazati szakmai oktatás),

b) a művelődési ágazati szakmai oktatást szervező intézményekre [R. 5. § (1) bekezdés; a továbbiakban: oktatást szervező intézmény),

c) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges vizsga (R. 10. §; a továbbiakban: tanulmányokat záró vizsga) vizsgabizottságát működtető szervre (a továbbiakban: vizsgabizottságot működtető szerv),

d) a művelődési ágazati szakmai oktatás résztvevőire (a továbbiakban: résztvevő), valamint a tanulmányokat záró vizsga résztvevőire (a továbbiakban: vizsgázó),

e) az elméleti ismereteket oktató előadókra és a szakmai gyakorlatot irányító gyakorlatvezetőkre, továbbá a tanulmányokat záró vizsgában közreműködő vizsgáztatókra.

(2) A művelődési ágazati szakmai oktatások jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

A MŰVELŐDÉSI ÁGAZATI SZAKMAI OKTATÁSOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

A részvételre vonatkozó rendelkezések

2. §

(1) A művelődési ágazati szakmai oktatásban - ha a rendelet másképp nem rendelkezik - az vehet részt, aki

a) alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

b) az előírt egészségügyi követelményeknek megfelel,

c) megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik vagy szakmai gyakorlatához a gyakorlóhely biztosítva van.

(2) Tanköteles a szakmai oktatásban akkor vehet részt, ha engedélyezték, hogy tankötelezettségét az iskolarendszeren kívüli oktatásban teljesítse.[1]

A művelődési ágazati szakmai oktatás szervezése

Közös szabályok

3. §

A központi oktatási programot és a vizsgakövetelményeket a vizsgabizottságot működtető szerv küldi meg az oktatást szervező intézmény részére, térítés ellenében.

4. §

Az oktatás költségeit és a részvételi díjat - a tanulmányokat záró vizsgáért fizetendő vizsgadíj kivételével -, továbbá a részvételi díj befizetésének módját az oktatást szervező intézmény vezetője határozza meg. A részvételi díj összegének megállapításánál az oktatás előkészítésével, megszervezésével és megtartásával kapcsolatos valamennyi költséget figyelembe lehet venni.[2]

A szabad felkészülés

5. §

(1) Ha a rendelet az oktatás formáját nem határozza meg:

a) a részvevő dönti el, hogy milyen módon készül fel és mikor jelentkezik a tanulmányokat záró vizsgára,

b) az oktatást szervező intézmény vezetője dönt az oktatás formájáról [a továbbiakban az (1) bekezdés szerinti oktatás: szabad felkészülés].

(2) Szabad felkészülés esetén a szakmai oktatásban való részvételre megállapított feltételeket - a tanulmányokat záró vizsgára bocsátás feltételeként - a tanulmányokat záró vizsgára jelentkezéskor kell vizsgálni.

6. §

Szabad felkészülés esetén a vizsgakövetelmények központi oktatási programként is kiadhatók és alkalmazhatók.

A tanfolyami oktatás

7. §

(1) Ha a rendelet az oktatás formáját tanfolyami oktatásként határozza meg (a továbbiakban: tanfolyami oktatás) a művelődési ágazati szakmai oktatás megszervezéséről, illetőleg lebonyolításáról az oktatást szervező intézmény vezetője gondoskodik. Ennek keretében meghatározza a foglalkozásokról való igazolt és igazolatlan távollét következményeit, a tanfolyam követelményei teljesítésének értékelési rendjét és igazolásának módját.

(2) Haa központi oktatási program alapján a résztvevőnek szakmai gyakorlati ismereteket is tanulnia kell, és az az oktatást szervező intézmény nem szervezi meg, vagy a résztvevő nem kíván abba bekapcsolódni, a művelődési ágazati szakmai oktatásra történő jelentkezéskor be kell nyújtani a gyakorlóhelyet biztosító szervnek a szakmai gyakorlat - oktatást szervező intézmény által meghatározottak szerinti - megszervezését és értékelését vállaló nyilatkozatát.

(3) Az oktatást szervező intézmény vezetője a résztvevőt - kérelmére, a vizsgabizottságot működtető szerv vezetőjének egyetértésével - mentesíti az egyes tantárgyak vagy tantárgyrészek tanulása alól, ha azokból a tanulmányi követelményeknek iskolai vagy iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásban eleget tett, feltéve, hogy a tantárgyi követelmények nem változtak. Ha a résztvevőt valamely tantárgy tanulása alól mentesítették, abból a tudását nem kell értékelni és tanulmányokat záró vizsgát sem kell tennie.

(4) Tanfolyami oktatás esetén, a rendeletben meghatározott feltételekkel az előírt ismereteket egyéni felkészülés keretében (a továbbiakban: egyéni felkészülés) is el lehet sajátítani. Nincs helye egyéni felkészülésnek ha az a rendelet kizárja.

8. §

Ha a résztvevő a tanfolyami oktatásban való részvételre meghatározott feltételeknek nem felel meg, a magánoktatásra vonatkozó rendelkezések szerint vehet részt az oktatásban. Az oktatásban való részvételről kiállított okiratban pedig fel kell tüntetni, hogy a résztvevő milyen feltételek mellett tehet tanulmányokat záró vizsgát.[3]

Az egyéni felkészülés

9. §

(1) Az egyéni felkészülés szándékát a tanulmányokat záró vizsga tervezett időpontja előtt legalább hatvan nappal kell a vizsgabizottságot működtető szervnél bejelenteni. A vizsgabizottságot működtető szerv ettől a határidőtől a jelentkező javára eltérhet.

(2) A jelentkezőnek a bejelentéskor a rendeletben meghatározott idejű, a képzés követelményeinek megfelelő szakmai gyakorlatot (a továbbiakban: megfelelő szakmai gyakorlat) kell igazolnia.

(3) A vizsgabizottságot működtető szerv - a résztvevők igénye alapján - konzultációs foglalkozással segíti az egyéni felkészülést.

(4) A vizsgabizottságot működtető szerv vezetője a jelentkezőt nyilvántartásba veszi, tájékoztatja az elsajátítandó ismeretekről, a vizsgakövetelményekről, a konzultáció lehetőségéről, továbbá a felkészüléssel kapcsolatos egyéb kérdésekről.

A tanulmányokat záró vizsga

10. §

(1) A vizsgabizottságot működtető szerv vezetője a tanulmányokat záró vizsgát a vizsgára jelentkezők számától függően szükség szerint szervezi.

(2) A vizsgabizottságot működtető szerv vezetője a tanulmányokat záró vizsga időpontjáról legalább hét nappal előbb értesíti a Művelődési és Közoktatási Minisztériumot.

(3) Több, azonos feladatot ellátó vizsgabizottságot működtető szerv esetén a vizsgázó szabadon választhatja meg, hogy melyik vizsgabizottság előtt kíván vizsgázni, beleértve a pótló- és a javítóvizsgát is.

(4) A tanulmányokat záró vizsgára a Művelődési és Közoktatási Minisztérium vizsgabiztost küldhet. Vizsgabiztosi megbízást az kaphat, aki az adott szakterület elismert képviselője. A vizsgabiztos nem tagja a vizsgabizottságnak, költségeit - beleértve a díjazását is - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium viseli. A vizsgabiztos jogosítványait - a rendelet 2. számú mellékletként kiadott - vizsgaszabályzat állapítja meg.

11. §

(1) Tanfolyami oktatás esetén az oktatást szervező intézmény egy alkalommal megszervezi a tanulmányokat záró vizsgára való jelentkezést.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a tanulmányokat záró vizsgára a jelentkezés csoportos jelentkezési lappal történik, amely tartalmazza a kiállító intézmény nevét és címét, a jelentkező nevét, a tanfolyamon nyújtott tevékenységének értékelesét, az esetleges mentesítéseket. A csoportos jelentkezési lapot az oktatást szervező intézmény készíti el és továbbítja a vizsgabizottságot működtető szervhez. Az oktatást szervező intézmény a vizsgabizottságot működtető szervet legalább kilencven nappal a tanfolyam befejezése előtt köteles értesíteni a vizsgázók várható létszámáról. A vizsgabizottságot működtető szerv ettől a határidőtől a jelentkezők javára eltérhet.

(3) Ha a résztvevő nem az (1) bekezdésben foglaltak szerint kíván tanulmányokat záró vizsgára jelentkezni, részére a külön jelentkezésre jogosító, a (2) bekezdésben felsorolt adatokat tartalmazó igazolást kell kiadni.

12. §

(1) Az egyéni felkészülőnek a 9. § (1) bekezdés szerinti bejelentése tanulmányokat záró vizsgára jelentkezésnek is minősül.

(2) Szabad felkészülés, továbbá külön jelentkezés esetén a 9. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell a tanulmányokat záró vizsgára jelentkezni.

(3) Szabad felkészülés és egyéni felkészülés esetén a tanulmányokat záró vizsgára jelentkezéskor kell kérni a mentesítést azon vizsgarészek vagy tantárgyak alól, amelyeknek követelményeit a jelentkező iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás keretében teljesítette.

13. §

A művelődési ágazati szakmai oktatásban

a) a megkezdett, de be nem fejezett tanulmányokat záró vizsga folytatására, megismétlésére,

b) a tanulmányokat záró vizsga megszervezésére és lebonyolítására, a vizsgázók teljesítményének értékelésére és az ügyvitelre,

c) a vizsgáztatási díjakra

a vizsgaszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a vizsgabizottságot működtető szerv felsőoktatási intézmény, a vizsgaszabályzatnak a tanulmányokat záró vizsga előkészítésére, a vizsgabizottságra, a tanulmányokat záró vizsga lebonyolítására, az iratkezelésre és a nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseitől eltérhet.

14. §

(1) A művelődési ágazati szakmai oktatásban a vizsgabizottságot működtető szerv vezetője

a) határozza meg a tanulmányokat záró vizsga időpontját és helyét,

b) adja ki a tanulmányokat záró vizsgával szerzett bizonyítványt.

(2) A tanulmányokat záró vizsga időpontjáról és helyéről a jelentkezőt legalább harminc nappal előbb értesíteni kell. Ettől a határidőtől az érdekeltek eltérhetnek.

A vizsgadíj

15. §

(1) A vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni.

(2) A vizsgadíj összegét, valamint befizetésének módját a vizsgabizottságot működtető szerv állapítja meg, s a vizsgára jelentkezéskor közli a jelentkezővel. A vizsgadíj összegének megállapításánál a tanulmányokat záró vizsga előkészítésével, megszervezésével és megtartásával kapcsolatos valamennyi költséget figyelembe lehet venni.

(3) A vizsgadíj befizetését a vizsga megkezdése előtt igazolni kell.

(4) A vizsgadíj visszajár, ha a jelentkező a vizsgát betegség vagy olyan ok miatt nem kezdte meg, amelyre tekintettel a munkából való távolléte esetén átlagkereset jár****.

Az előadó és a gyakorlatvezető

16. §

(1) A művelődési ágazati szakmai oktatásban végzett előadói vagy gyakorlatvezetői tevékenység képesítéshez kötött tevékenység.

(2) Ha a rendelet másképp nem rendelkezik, a művelődési ágazati szakmai oktatásban előadói vagy gyakorlatvezetői tevékenységhez megfelelő képesítéssel az rendelkezik, akinek az oktatáshoz megfelelő szakirányú felsőfokú végzettsége és legalább ötéves szakmai gyakorlata van.

Az iratkezelés és a tanügyi nyilvántartások

17. §

(1) A tanfolyami oktatásra való felvételről, a foglalkozásokról, a tanulmányokról, azok eredményéről az oktatást szervező intézménynek nyilvántartást kell vezetnie.

(2) A résztvevőről törzslapot kell kiállítani, melyen fel kell tüntetni a nevét, az anyja nevét, a személyi számát és a lakcímét. A törzslapnak a tanfolyamon elért tanulmányi eredményeket tartalmaznia kell. A tanfolyam befejezését követően a tanulmányokat záró vizsgára jelentkezésre jogosító igazolást a törzslap alapján kell kiállítani.

(3) A tanfolyami órákról az előadó foglalkozási naplót, a szakmai gyakorlat keretében tartott gyakorlati foglalkozásokról a gyakorlatvezető foglalkozási naplót vagy minősítési lapot vezet.

(4) Az iratkezelésre, a tanügyi nyilvántartások tartalmára és kezelésére vonatkozó rendelkezéseket az oktatást szervező intézmény vezetője állapítja meg, azzal a megkötéssel, hogy

a) a tanfolyami oktatás iratait az oktatást szervező intézmény többi irataitól elkülönítetten kell kezelni,

b) az iratok selejtezési ideje

- a törzslap nem selejtezhető,

- a foglalkozási napló és a minősítési lap selejtezési ideje húsz év,

- a tanfolyami oktatás többi iratainak selejtezési ideje tíz év,

- az írásbeli dolgozatok és feladatlapok selejtezési ideje egy év.

A szakképzettség

18. §

A művelődési ágazati szakmai oktatásban szerzett szakképzettség a rendeletben meghatározott munkakör betöltésére, valamint a munkakörnek megfelelő tevékenység vállalkozás keretében való végzésére jogosít. A szakképzettséget tanúsító okiratot a 3. számú mellékletben foglaltaknak megfelelő nyomtatványon kell kiállítani.

AZ EGYES MŰVELŐDÉSI ÁGAZATI SZAKMAI OKTATÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

Az ágazati szakmunkásképzés

19. §

(1) Az ágazati szakmunkásképzési jegyzékben (ÁSZJ) meghatározott szakmákban az oktatás tanfolyami formában folyik.

(2) Az ágazati szakmunkásvizsga sikeres letételével szerzett ágazati szakmunkás-bizonyítvány a tanult szakmában ágazati szakmunkás-munkakör betöltésére képesít.

(3) A szakmai elméleti ismeretek oktatásához valamennyi ágazati szakmunkásképzési jegyzékben (ÁSZJ) meghatározott szakmában folyó szakmunkásképzés tekintetében megfelelő képesítéssel rendelkezik az a szakember is, aki érettségivel vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal, továbbá

a) ha az ÁSZJ megjelöli az országos szakmunkásképzési jegyzékben található legközelebb álló szakmát (rokon szakma), a rokon szakmában és az ÁSZJ-szakmában szerzett szakképesítéssel,

b) ha nincs rokon szakma, az ÁSZJ-szakmában szerzett szakképesítéssel

és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(4) Gyakorlatvezetői tevékenységhez az ÁSZJ-ben meghatározott valamennyi szakmában folyó szakmunkásképzésben megfelelő képesítéssel rendelkezik az is, akinek az ÁSZJ szakmában szerzett képesítése és legalább ötéves szakmai gyakorlata van.

20. §

A vizsgabizottságot működtető szerv vezetője - valamennyi ágazati szakmunkásképzési jegyzékben meghatározott szakma tekintetében - az egyéni felkészülésre való jelentkezését annak fogadhatja el, aki

a) legalább egy évi,

b) rokon szakmában meglevő képesítéssel vagy szakirányú szakközépiskolai vagy szakmunkásképző iskolai végzettséggel legalább hat hónapi

megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik.

A munkaköri szakképzés

Közös rendelkezések

21. §

(1) A vizsgabizottságot működtető szerv vezetője - ha a rendelet másképp nem rendelkezik - egyéni felkészülésre vonatkozó bejelentést attól fogadhat el, aki legalább két évi megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) A szakképzettséget tanúsító bizonyítványban fel kell tüntetni

a) a szakmai oktatás megnevezését, továbbá azt, hogy a szakképesítés milyen munkakör betöltésére, tevékenység folytatására képesít,

b) a szakképzés fokát, ha a rendelet munkaköri szakképzés tekintetében tartalmaz ilyen rendelkezést.

A művészeti tevékenység folytatásával összefüggő képzésre vonatkozó rendelkezések

22. §

(1) A művészeti tevékenység folytatásával összefüggő képzés keretében

a) előadó és gyakorlatvezetői tevékenység ellátásához megfelelő képesítéssel rendelkezik az is, aki művészi tevékenységéért a művelődési és közoktatási minisztertől vagy jogelődjétől kitüntető címet vagy díjat kapott, illetőleg miniszteri vagy annál magasabb kitüntetésben részesült,

b) a vizsgakövetelmények a tudásszinttől függően kategóriát állapíthatnak meg,

c) a vizsgaszabályzatnak a tanulmányokat záró vizsga lebonyolítására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni,

(2) Ha a vizsgakövetelmény a művészeti ág tekintetében a tanulmányokat záró vizsgán nyújtott teljesítmény alapján kategóriát határoz meg, a tanulmányokat záró vizsgán nyújtott teljesítmény alapján a vizsgabizottság állapítja meg, hogy a vizsgázó milyen kategóriára meghatározott szintet teljesített.

A sportszakember-képzésre vonatkozó külön rendelkezések

23. §

(1) A sportszakember-képzésben a vizsgaszabályzatnak a tanulmányokat záró vizsga előkészítésére, a vizsgabizottságra, a tanulmányokat záró vizsga lebonyolítására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott oktatásban a vizsgabiztos-küldési [10. § (4) bekezdés] jogot az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke gyakorolja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott oktatásban a tanulmányokat záró vizsga időpontjáról és helyéről az országos sportági (testedzési) szakszövetséget is értesíteni kell.

(4) Az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke határozza meg, hogy a sportvezetéssel és az edzői tevékenységgel összefüggésben külföldön szerzett szakképesítés (szakmai minősítés) milyen ágazati szakmai oktatásban szerezhető szakképzettségnek felel meg.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. § (1) Ez a rendelet 1991. március 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti:

- az egyes közművelődési tevékenységet végzők szakképesítéséről és foglalkoztatásáról szóló 5/1976. (X. 26.) KM rendelet,

- a kulturális ágazatba tartozó egyes munkás szakmákra képező munkáltatói (ágazati) tanfolyamokon folyó szakmunkásképzésről szóló 17/1981. (XI. 19.) MM rendelet,

- az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről rendelkező 1981. évi I. törvénynek a művelődési területen történő alkalmazásáról szóló 21/1981. (XII. 28.) MM rendelet 2. §-a,

- a kulturális ágazatba tartozó egyes munkás szakmákra képesítő munkáltatói (ágazati) tanfolyamokon folyó szakmunkásképzésről szóló 17/1981. (XI. 19.) MM rendelet kiegészítéséről szóló 14/1982. (X. 22.) MM rendelet,

- a népművelő-szervező ügyintézői tanfolyamokról szóló 10/1986. (VII. 27.) MM rendelet,

- az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben, valamint a zeneiskolákban a tanulók által fizetett díjakról és költségtérítésekről, továbbá a középfokú iskolákban a vizsgáztatással összefüggő díjazásokról szóló 10/1988. (V. 6.) MM rendelet 13. §-a és 15. §-a,

- a hivatásos előadóművészi működési engedélyek rendszeresítéséről szóló 11-2-14/1954. (NpK. 8-9.) NpM utasítás,

- a könyvkiadó vállalatoknál a kalkulátori feladatkör betöltésének szakképesítéshez kötéséről szóló 177/1966. (M. K. 24.) MM utasítás,

- a moziüzem-vezetői és mozigépkezelői szakképesítésről szóló 139/1968. (M. K. 13.) MM utasítás,

- a sportedzők és sportszervezők képzéséről és továbbképzéséről szóló 6/1976. (OTSH K. 5.) OTSH utasítás,

- a sportedzők és sportszervezők képzéséről és továbbképzéséről szóló 6/1976. (OTSH K. 5.) OTSH utasítás módosítására kiadott 5/1979. (OTSH K. 4-5.) OTSH utasítás,

- a Magyar Néphadseregben folyó sportedzői, valamint játékvezetői és versenybírói képzésről szóló 34/1979. (OTSH K. 19.) OTSH utasítás,

- a filmgyártás és -forgalmazás területén dolgozók filmszakmai tanfolyami képzéséről szóló 102/1979. (M. K. 6.) KM utasítás,

- a könyvtárkezelői és levéltárkezelői tanfolyamokról és vizsgákról szóló 103/1980. (M. K. 12.) KM utasítás,

- a moziüzem-vezetői és mozigépkezelői szakképesítésről szóló 139/1968. (M. K. 13.) MM utasítás módosításáról rendelkező 145/1981. (M. K. 23.) MM utasítás,

- az általános iskolákban, egyes középiskolákban valamint a gépíró és gyorsíró iskolákban fizetendő vizsgadíjak és vizsgáztatási díjak, továbbá a dolgozók iskoláiban fizetendő egyes díjazások szabályozásáról szóló 126/1972. (M. K. 11.) MM utasítás.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályokat a már megkezdett művelődési ágazati szakmai oktatásokra továbbra is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a szakképesítést tanúsító bizonyítványt a rendeletben foglaltak szerint kell kiadni.

(3) A rendelet hatálybalépése nem érinti a hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján kiadott bizonyítványoknak, sportvezetői és edzői minősítéseknek, valamint azoknak a működési engedélyeknek az érvényességét, amelyeket sikeres vizsga, illetőleg előzetes meghallgatás után állítottak ki. Az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező, az ideiglenes működési engedélyben meghatározott időn belül - a tanulmányok beszámítására vonatkozó rendelkezések szerint - tehet vizsgát.

(4) A rendelet hatálybalépése előtt

a) kiadott segédedzői és úszásoktatói szakképesítés sportoktatói szakképesítésnek, a középfokú oktatói szakképesítés pedig középfokú edzői szakképesítésnek,

b) a Központi Múzeumi Igazgatóság által kiadott alapfokú konzervátor és restaurátor, valamint szakosított középfokú restaurátor szakképesítés általános múzeumi tárgyrestaurátori,

c) a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által a könyvkiadó-szerkesztői képzésben kiadott bizonyítvány könyvkiadói szerkesztői szakképesítésnek, a kiadványszerkesztői, szerkesztőségi titkári képzésben kiadott bizonyítvány szerkesztőségi titkári szakképesítésnek, a könyvesbolt-vezetői képzésben kiadott bizonyítvány könyvesbolt-vezetői szakképesítésnek, az antikváriumi szakelőadói képzésben kiadott bizonyítvány antikváriumi szakelőadói szakképesítésnek,

d) a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Oktatási Igazgatósága által a sajtóinformatikus-újságíró képzésben kiadott bizonyítvány sajtóinformatikus-újságíró szakképesítésnek, az újságíró, fotóriporter és tördelőszerkesztői képzésben kiadott bizonyítvány újságíró-szakképesítésnek, a sajtóinformatikus-újságíró képzésben kiadott bizonyítvány pedig a sajtóinformatikus-újságíró szakképesítésnek,

e) a sikeres vizsga, illetőleg előzetes meghallgatás után kiállított működési engedély hivatásos előadóművész szakképesítésnek,

f) az eseményrögzítő videofelvétel-készítő képzésben kiadott bizonyítvány - amennyiben a Művelődési Minisztérium Filmfőigazgatósága képviselője aláírta - eseményrögzítő videofelvétel-készítői szakképesítésnek, a szerkesztett videofelvétel-képzésben kiadott bizonyítvány - amennyiben a Művelődési Minisztérium Filmfőigazgatósága képviselője aláírta - szerkesztett videofelvétel-készítői szakképesítésnek,

g) az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület és az Eötvös Loránd Tudományegyetem által felsőfokú videotanfolyami képzésben kiadott bizonyítvány videoműsor-gyártó szakképesítésnek

felel meg.

(5) A rendelet hatálybalépésétől a gimnáziumi fakultatív oktatásról szóló - a 11/1988. (V. 26.) MM rendelettel módosított - 4/1987. (V. 23.) MM rendelet mellékletében a munkakör megjelölése

a) a könyvtárkezelői ismeretek tantárgynál könyvtári raktárkezelőre,

b) a levéltári ismeretek tantárgynál levéltári kezelőre,

c) a múzeumi gyűjteménykezelői ismeretek tantárgynál múzeumi gyűjtemény és raktárkezelőre

módosul, rendelkezéseit azonban a már megkezdett fakultatív oktatásra továbbra is alkalmazni kell.

(6) A rendelet hatálybalépésével az egyes munkakörök betöltéséhez és a kulturális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges képesítési előírásokról szóló 24/1989. (VIII. 10.) MM rendelet (a továbbiakban: r.)

a) 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) A művelődési és közoktatási miniszter közvetlen irányítása alá tartozó intézményekben - a felsőoktatási intézmények kivételével -, továbbá a művelődési otthonokban, a közkönyvtárakban (nemzeti könyvtár, közművelődési könyvtár, szakkönyvtár, felsőoktatási könyvtár, iskolai könyvtár), a levéltárakban, a múzeumokban, a művészeti intézményekben (színház, önálló szabadtéri színpad, hivatásos zenekar, énekkar, népitánc- és balettegyüttes, alkotóház; a továbbiakban az a) pont alattiak együtt: művelődési intézmény) az intézmény alaptevékenységének megfelelő szakirányú felsőoktatási intézményben szerzett oklevél (a továbbiakban: szakirányú felsőfokú végzettség) vagy az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásban művelődési intézményvezetői munkakör betöltésére képesítő szakképesítés, továbbá a munkakörnek megfelelő szakterületen - művelődési intézményben - szerzett legalább ötévi szakmai gyakorlat,"

b) Az r. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Vállalkozás keretében hivatásos előadóművészként az foglalkoztatható, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy szakirányú szakképesítéssel rendelkezik."

Dr. Andrásfalvy Bertalan s. k.,

művelődési és közoktatási miniszter

1. számú melléklet a 17/1990. (XII. 20.) MKM rendelethez

JEGYZÉK A MŰVELŐDÉSI ÁGAZATI SZAKMAI OKTATÁSOKRÓL

I.

SZAKMUNKÁSKÉPZÉSI JEGYZÉK

II.

MUNKAKÖRI SZAKKÉPZÉS

Könyvkiadással, - terjesztéssel, szerkesztői tevékenységgel, újságírással kapcsolatos képzés

1.

Könyvkiadó-szerkesztőiképzés

a) Könyvkiadó-szerkesztői képzésben az vehet részt, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

b) Az a) pont alatti oktatás tanfolyami képzés.

c) Az a) pont szerinti oktatásban a résztvevő általános könyvkiadói és szerkesztési, valamint könyvkiadói műszaki ismereteket tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgán a c) pontban felsorolt tantárgyakból kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

e) A könyvkiadó-szerkesztői szakképesítés a könyvkiadással feladatszerűen foglalkozó jogi és természetes személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságai felelős szerkesztői munkakörének betöltésére képesít.

f) A könyvkiadó-szerkesztői képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Gutenberg János Könyvkereskedelmi Szakközépiskola.[8]

2.

Kiadványszerkesztői képzés

a) Kiadványszerkesztői képzésben az vehet részt, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

b) Az a) pont alatti oktatás tanfolyami képzés.

c) Az a) pont szerinti oktatásban a résztvevő kiadványszerkesztői és gazdálkodási ismereteket tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgán kiadványszerkesztői (jogi, szerkesztési, tipográfiai és esztétikai, reklám- és propaganda-, olvasáspszichológiai és szociológiai) ismeretekből, valamint műszaki (nyomdászati, kötészeti és szabvány-) ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

e) A kiadványszerkesztői szakképesítés a könyv és könyvjellegű sajtótermék kiadásával nem feladatszerűen foglalkozó jogi és természetes személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságai kiadói részlege (szervezeti egység) vezetői és szerkesztői munkakörének betöltésére képesít.

f) A kiadványszerkesztői képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Gutenberg János Könyvkereskedelmi Szakközépiskola.[9]

3.

Könyvpropagandista képzés

a) Könyvpropagandista képzésben az vehet részt, aki érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal és könyvesbolti eladó szakmunkás-bizonyítvánnyal vagy könyvkiadó-szerkesztői, illetőleg kiadványszerkesztői képesítéssel rendelkezik.

b) Az a) pont alatti oktatás tanfolyami képzés.

c) Az a) pont szerinti oktatásban a résztvevő reklámos propaganda-ismereteket tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgán általános könyvszakmai, kulturális propaganda és reklám-, valamint könyvpropaganda és reklám-ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

e) A könyvpropaganda szakképesítés a könyvkiadással és könyvterjesztéssel foglalkozó jogi és természetes személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságainál reklám-ügyintézői munkakör betöltésére képesít.

f) A könyvpropagandista vizsgabizottság működtető szerve a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Gutenberg János Könyvkereskedelmi Szakközépiskola.[10]

4.

Szerkesztőségi ügyintézői (-titkári) képzés

a) Szerkesztőségi ügyintézői képzésben az vehet részt, aki érettségivel vagy érettségi képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

b) Az a) pont alatti oktatás tanfolyami képzés.

c) Az a) pont szerinti oktatásban a résztvevő a kiadói tevékenységgel kapcsolatos jogi, szervezési, szabványügyi, kalkulációs és műszaki ismereteket tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgán a b) pontban felsorolt tantárgyakból kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

e) A szerkesztőségi ügyintézői (titkári) szakképesítés könyvkiadói tevékenységet folytató jogi és természetes személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságai kiadói részlegének (szervezeti egység) beosztott érdemi ügyintézői és szerkesztőségi titkári munkakörének betöltésére képesít.

f) A szerkesztőségi ügyintézői (-titkári) képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Gutenberg János Könyvkereskedelmi Szakközépiskola.[11]

5.

Könyvesbolt-vezetői képzés

a) Könyvesboltvezető-képzésben az vehet részt, aki könyvesbolti eladói szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik.

b) Az a) pont szerinti oktatás tanfolyami képzés.

c) Az a) pont szerinti oktatásban a résztvevő könyvszakmai, vezetésmódszertani, -pszichológiai és etikai, áruforgalmi-szervezési, gazdálkodási-ügyviteli, számítástechnikai és üzemszervezési, továbbá általános kulturális, illetőleg közművelődési ismereteket tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgán könyvszakmai (általános könyvszakmai és áruforgalmi-szervezési, szervezésmódszertani, pszichológiai és etikai) ismeretekből, továbbá gazdasági (közgazdasági alap-, gazdálkodási, ügyviteli és üzemszervezési) ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

e) A könyvesbolt-vezetői szakképesítés A és B kategóriájú könyvesboltban vezetői és vezetőhelyettesi, illetőleg könyváruházban és kiemelt könyvesboltban részlegvezetői munkakör betöltésére képesít.

f) A könyvesbolt-vezetői szakképzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Gutenberg János Könyvkereskedelmi Szakközépiskola.[12]

6.

Antikváriumi szakeladói szakképzés

a) Az antikváriumi szakeladói képzésben az vehet részt, aki könyvesbolti eladói szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik.

b) Az a) pont alatti oktatás tanfolyami képzés.

c) Az a) pont szerinti oktatásban a résztvevő antikvár könyv-, forráskiadvány-, nyomdászat-, illusztráció- és kötészettörténeti, bibliográfiai, bibliofiliával és gyűjtőkörrel összefüggő, valamint antikvár könyvkereskedelmi ismereteket, továbbá latin és német címlapfordítást tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgán könyv-, nyomdászat és kötészettörténet, könyvillusztrációs technikák, képsokszorosítás története, könyvrestaurálás, címlapfordítás-ismeretekből, továbbá bibliográfiák, antikvár könyvjegyzékek és szakirodalom-ismeretekből és alkalmazásából kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

e) Az antikváriumi szakeladói szakképesítés antikváriumi szakeladói munkakör, könyvesbolt-vezetői szakképesítéssel együtt szakkönyvesbolt-vezetői és vezetőhelyellesi munkakör betöltésére képesít.

f) Az antikváriumi szakeladói szakképzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Gutenberg János Könyvkereskedelmi Szakközépiskola.[13]

7.

Sajtóreklám- és hirdetésszervező-képzés

a) A sajtóreklám- és hirdetésszervező-képzésben azve-het részt, aki érettségivel vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

b) Az a) pont alatti oktatás tanfolyami képzés.

c) Az a) pont szerinti képzésben a résztvevő sajtójogot, sajtóetikát, sajtóstruktúrát, reklámpszichológiát, esztétikát, reklámnyelv-ismereteket, vizuális kultúra ismereteket, reklámterv-készítést, vállalati propagandát, reklámköltség-elemzést, médiasajátosság-ismereteket, közönségkutatást, rendezvényszervezést tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgán a c) pontban felsorolt tantárgyakból kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

e) A sajtóreklám- és hirdetésszervező szakképesítés sajtóreklám- és hirdetésszervezői munkakör betöltésére képesít.

f) A sajtóreklám- és hirdetésszervező-képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Újságírók Országos Szövetsége.

8.

Laptördelő- és képszerkesztő-képzés

a) A laptördelő- és képszerkesztő-képzésben az vehet részt, aki érettségivel vagy érettségi-képesítő vizsgával rendelkezik.

b) Az a) pont szerinti oktatás tanfolyami képzés.

c) Az a) pont szerinti képzésben a résztvevő sajtójogot, sajtóetikát, szemiotikát, műfajismeretet, laptervezést, képszerkesztést, tipográfiai alapismereteket, elektronikus szerkesztést és elektronikus grafikát tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgán a c) pontban felsorolt tantárgyakból kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

e) A laptördelő és képszerkesztő-képzés laptördelő és képszerkesztő munkakör betöltésére képesít.

f) A laptördelő és képszerkesztő-képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Újságírók Országos Szövetsége.

9.

Fotóriporteri képzés

a) A fotóriporteri képzésben az vehet részt, aki érettségivel vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

b) Az a) pont szerinti oktatás tanfolyami képzés.

c) Az a) pont szerinti képzésben a résztvevő művészettörténetet, sajtójogot, sajtóetikát, sajtófotót, fotótörténe-

tet, fotótechnikát, fotóriporteri ismereteket, műtermi fényképezést, színestechnikát, tördelési ismereteket tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgán a c) pontban felsorolt tantárgyakból kell a résztvevőknek számot adnia a tudásáról.

e) A fotóriporteri szakképesítés fotóriporteri munkakör betöltésére képesít.

f) A fotóriporteri képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Újságírók Országos Szövetsége.

10.

Újságíróképzés

a) Az újságíróképzés felsőfokú szakképzés.

b) Az a) pont alatti oktatás tanfolyami képzés, egyéni felkészülésre nincs lehetőség.

c) Az a) pont szerinti oktatásban az vehet részt, aki felsőfokú oktatási intézményben szerzett oklevéllel rendelkezik. Szakképesítést tanúsító bizonyítványt az kaphat, aki felsőfokú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, illetőleg azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.

d) Az a) pont szerinti képzésben a résztvevő kommunikáció-elméleti alapismereteket, politológiát, sajtójogot, sajtótörténetet, sajtóetikát, pszichológiát, sajtónyelvet, műfajismeretet, az újságírás ágazatok szerinti szakismeretet, tördelési ismereteket és elektronikus szövegszerkesztést, televíziós és rádiós ismereteket, gépjárművezetést és idegen nyelvet tanul.

e) A tanulmányokat záró vizsgán - a gépjárművezetés és az idegen nyelv kivételével - a d) pontban felsorolt tantárgyakból kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

f) Az újságíró-szakképesítés újságíró-munkakör betöltésére képesít.

g) Az újságíróképzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Újságírók Országos Szövetsége.

11.

Televíziós-újságíró képzés

a) A televíziós-újságíró képzés felsőfokú szakképzés.

b) Az a) pont szerinti oktatás tanfolyami képzés, egyéni felkészülésre nincs lehetőség.

c) Az a) pont szerinti képzésben az vehet részt, aki felsőfokú oktatási intézményben szerzett oklevéllel rendelkezik. Szakképesítést tanúsító bizonyítványt az kaphat, aki felsőfokú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, illetőleg azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.

d) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő sajtójogot, sajtóetikát, pszichológiát, televízió-történetet, kommunikáció-elméletet, képernyős ismereteket, operatőri technikát, beszéd-, vágás, mozgás-, világítás-, gyártásiismereteket, adásrendezést, televíziós műfajismereteket tanul.

e) A tanulmányokat záró vizsgán a d) pontban felsorolt tantárgyakból kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

f) A televíziós-újságíró szakképesítés televízióban riporteri és szerkesztői munkakör betöltésére képesít.

g) A televíziós-újságíró-képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Újságírók Országos Szövetsége.

12.

Sajtóinformatikus-újságíró szakképzés

a) A Sajtóinformatikus-újságíró képzés középfokú és felsőfokú szakképzésként folyhat.

b) Az a) pont alatti oktatás tanfolyami képzés, egyéni felkészülésre nincs lehetőség.

c) Az a) pont szerint oktatásban az vehet részt, aki

- középfokú szakképzés esetén érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal és ötéves szakmai gyakorlattal,

- felsőfokú szakképzés esetén felsőfokú oktatási intézményben szerzett oklevéllel

rendelkezik.

d) Az a) pont szerinti képzésben a résztvevő sajtóműfaj, tömegkommunikációs elmélet, sajtódokumentációs ismereteket, valamint számítógépes adatbázis-rendszertervezést tanul.

e) A tanulmányokat záró vizsgán a d) pontban felsorolt tantárgyakból kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

f) A sajtóinformatikus-újságíró szakképesítés sajtódokumentátori és sajtóinformatikusi munkakör betöltésére képesít.

g) A sajtóinformatikus-újságíró képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Újságírók Országos Szövetsége.

Közgyűjtemények tevékenységével kapcsolatos képzés

13.

Múzeumi szakrestaurátor-képzés

a) Múzeumi szakrestaurátor-képzés, fém, papír, textil, fa, kerámia, üveg és bőr szakrestaurátor szakon folyhat. A múzeumi szakrestaurátori szakképzés felsőfokú szakképzés.

b) Az a) pont alatti oktatás tanfolyami képzés, egyéni felkészülésre nincs lehetőség.

c) Az a) pont szerinti oktatásban az vehet részt, aki szakirányú érettségi-képesítő (tárgyrestaurátor) végzettséggel rendelkezik vagy a középiskola negyedik évfolyamát elvégezte, és általános múzeumi tárgyrestaurátori szakképesítéssel rendelkezik.

d) Az a) pont szerinti oktatásban a résztvevő anyag- és tárgyismereteket, készítéstechnikát, restaurálás-konzer-válási ismereteket tanul.

e) A tanulmányokat záró vizsgán a szaknak megfelelő anyag- és tárgyismeretekből, készítéstechnikából, restaurálás-konzerválásból, szakirodalom-dokumentációs ismeretekből, szakrajzból kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

f) A múzeumi szakrestaurátori szakképesítés közgyűjteményi szakrestaurátori munkakör betöltésére képesít.

g) A múzeumi szakrestaurátori képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Nemzeti Múzeum Műtárgyvédelmi és Információs Központ.[14]

14.

Könyvtáros-asszisztensképzés

a) A könyvtáros-asszisztensképzés középfokú szakképzés.

b) A könyvtáros-asszisztensi képzésben az vehet részt, aki a középiskola IV. évfolyamát elvégezte.

c) Az a) pont szerinti képzésben a résztvevő könyvtári és informatikai ismereteket tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgán a c) pontban felsorolt tantárgyakból kell a résztvevőnek számot adnia a tudásáról.

e) A könyvtáros-asszisztens szakképesítés könyvtárban, könyvtáros-asszisztensi munkakör betöltésére képesít.

f) A könyvtáros-asszisztensi képzés vizsgabizottságát működtető szerv az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja.

15.

Zenei könyvtárosi képzés

a) A zenei könyvtárosi képzés felsőfokú szakképzés.

b) Az a) pont szerinti képzésben az vehet részt, aki felsőfokú szakirányú képesítéssel rendelkezik.

c) Az a) pont szerinti képzésben a résztvevő zenetörténetet, zeneelméletet, szolfézst, dokumentum-ismeretet, tájékoztatást, dokumentum-feldolgozást és olvasószolgálatot tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgán zenetörténetből, dokumentumismeretekből, tájékoztatásból, dokumentumfeldolgozásból kell a résztvevőnek számot adnia a tudásáról.

e) A zenei könyvtárosi szakképesítés, zenei könyvtárosi munkakör betöltésére képesít.

f) A zenei könyvtárosi képzés vizsgabizottságát működtető szerv az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja.

16.

Gyermekkönyvtáros képzés

a) A gyermekkönyvtárosi képzés felsőfokú szakképzés.

b) Az a) pontban meghatározott képzésben az vehet részt, aki szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

c) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő olvasáspedagógiai elméleti és gyakorlati ismereteket, továbbá gyermekkönyvtári sajátos tudnivalókat és gyermekirodalmi ismereteket tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgán olvasáspedagógiából, olvasás-pszichológiából, gyermekirodalomból és könyvtártanból kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

e) A gyermekkönyvtárosi szakképesítés gyermekkönyvtárosi munkakör betöltésére képesít.

f) A gyermekkönyvtárosi képzés vizsgabizottságát működtető szerv az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja.

17.

Muzeális gyűjteményi könyvtárosi képzés

a) A muzeális gyűjteményi könyvtárosi képzés felsőfokú szakképzés.

b) A muzeális gyűjteményi könyvtárosi képzésben az vehet részt, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

c) Az a) pont szerinti képzésben a résztvevő könyvtártörténeti és dokumentum-feldolgozási ismereteket tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgán a c) pontban felsorolt tárgyakból kell a résztvevőnek számol adnia tudásáról.

e) A muzeális gyűjteményi, könyvtárosi képesítés muzeális gyűjteményi, könyvtárosi munkakör betöltésére képesít.

f) A muzeális gyűjteményi könyvtárosi képzés vizsgabizottságát működtető szerv az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszéke.

18.

Könyvtári rendszerszervező

a) A könyvtári rendszerszervező-képzés felsőfokú szakképzés.

b) A könyvtári rendszerszervező képzésben az vehet részt, aki szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

c) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő szociológiai, könyvtárpolitikai, szervezési, vezetési ismereteket tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgán szociológiai, könyvtárpolitikai, szervezési és vezetési ismeretek tantárgyból kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

ej A könyvtári rendszerszervezői szakképesítés könyvtári rendszerszervezői és könyvtárvezetői munkakör betöltésére képesít.

f) A könyvtári rendszerszervezői szakképzés vizsgabizottságát működtető szerv az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja.

19.

Könyvtáros-informatikus szakképzés

a) A könyvtáros-informatikus szakképzés felsőfokú szakképzés.

b) Az a) pont szerinti képzésben az vehet részt, aki felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

c) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő könyvtárinformatikai, szervezési és vezetési ismereteket tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgán a c) pontban felsorolt tantárgyakból kell a vizsgázónak számot adnia tudásáról.

e) A könyvtáros-informatikus szakképesítés könyvtárosi és könyvtárvezetői munkakör betöltésére képesít.

f) A könyvtáros-informatikus szakképzés vizsgabizottságát működtető szerv az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja.

20.

Tájékoztató könyvtáros szakképzés

a) A tájékoztató könyvtáros szakképzés felsőfokú szakképzés.

b) Az a) pont szerinti képzésben az vehet részt, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

c) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő tájékoztató könyvtárosi ismereteket tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgán a résztvevőnek tájékoztató könyvtáros ismeretekről kell számot adnia tudásáról.

e) A tájékoztató könyvtáros szakképesítés tájékoztatókönyvtárosi munkakör betöltésére képesít.

f) A tájékoztató könyvtáros-képzés vizsgabizottságát működtető szerv az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja.

Művészeti intézmények működésével, filmgyártással és -forgalmazással kapcsolatos képzés

21.

Színházi műszaki vezető szakképzés

a) Színházi műszaki vezető szakképzés

- színpadtecnikai,

- világítástechnikai tagozaton folyhat.

b) Az a) pont szerinti oktatás tanfolyami képzés, egyéni felkészülésre nincs lehetőség.

c) A színházi műszaki vezető szakképzésben az vehet részt, aki

- színpadtechnikai tagozat esetén érettségivel vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal,

- világítástechnikai tagozat esetén szakirányú érettségi-képesítő bizonyítvánnyal vagy érettségivel és villanyszerelő szakmunkás-bizonyítvánnyal,

továbbá két év szakmai gyakorlattal rendelkezik.

d) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő

- színpadtechnikai szakon színpadtechnikai, mechanikai, alapfokú elektronikai, színházi rajz, gépkezelési és kötözési, szilárdságtan, díszletkészítés technológiája, színpadi gépek üzemtana, színpadtechnikai gyakorlat, művészettörténet, munkavédelem, színházi anyagismeret, színházak üzemtana, tűzvédelmi, színházi gazdaságtani, irányítási és vezetési,

- világítástechnikai szakon világítástechnikai, színpadtechnikai, mechanikai, elektrotechnikai, gép- és kötözési, színházi rajz, színházi anyagismeret, munkavédelem, fényszabályozás-technika, művészi fénytan, színházi hangosítás, zenekari és szabadtéri hangosítás, hangosítási gyakorlat, művészettörténet, tűzvédelmi, színházak üzemtana, színházi gazdaságtan, irányítási és vezetési

ismereteket tanul.

e) A tanulmányokat záró vizsgán a d) pontban felsorolt ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

f) Színházi műszaki vezetői szakképzésben szerzett szakképesítés

- színpadtechnikai tagozaton színpadfelügyelői, színpadmesteri, zsinórmesteri és süllyedőmesteri,

- világítástechnikai tagozaton világításfelügyelői, fő-világosítói és fényszabályozó-kezelő,

- színpadtechnikai és világítástechnikai tagozaton szerzett szakképesítés együtt színházi főmérnök, mérnök, színházi műszaki vezető és szcenikus

munkakör betöltésére képesít.

g) A színházi műszaki vezető szakképzés vizsgabizottságát működtető szerv a Színház- és Színművészeti Főiskola.

22.

Moziüzem-vezetői képzés

a) A moziüzem-vezetői képzés középfokú szakképzés.

b) Az a) pont alatti oktatás tanfolyami képzés, egyéni felkészülésre nincs lehetőség.

c) Az a) pontban meghatározott képzésben az vehet részt, aki érettségi vagy érettségi-képesítő vizsgával rendelkezik.

d) Az a) pontban meghatározott képzésben a résztvevő tűzvédelmi ismereteket, matematikát, filmismeretet, művelődéspolitikát, üzemvitelt, vetítéstechnikát, műszaki és munkavédelmi ismereteket tanul.

e) A tanulmányokat záróvizsgán a d) pontban felsorolt tantárgyakból kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról

f) A moziüzem-vezetői szakképesítés 70 vagy 30 mm-es filmeket vetítő, bemutató filmszínházban üzemvezetői munkakör betöltésére képesít.

g) A moziüzem-vezetői képzés vizsgabizottságát működtető szerv az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Tudományos Egyesület és a Pest Megyei Moziüzemi Vállalat.[15]

23.

Mozgóképgyártási szakemberképzés[16]

a) A mozgóképgyártási szakemberképzés[17]

- gazdasági és szervezési,

- műszaki,

- szcenikai tagozaton folyhat.

b) Az a) pont alatti oktatás tanfolyami képzés, egyéni felkészülésre nincs lehetőség.

c) A mozgóképgyártási szakemberképzés középfokú szakképzés.[18]

d) A mozgóképgyártási szakemberképzésben az vehet részt, aki a középiskola IV. évfolyamát elvégezte.[19]

e) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő általános műszaki ismereteket, filmkészítés fotográfiája, képfelvétel technikája, hangfelvétel technikája, nevelés és szervezés alapjai, továbbá

- gazdasági és szervezési tagozaton filmművészeti alapismereteket, filmgyártási technológiát, filmközvetítést, üzemgazdaság- és üzemszervezési ismereteket, biztonságtechnikai ismereteket, filmprodukciók szervezését és vezetését, vezetés és szervezés alapjai ismereteket, továbbá gazdaság-politikai kérdéseket,

- a műszaki tagozaton filmművészeti alapismereteket, filmgyártási technológiai ismereteket, üzemgazdasági alapismereteket, filmközvetítést, valamint biztonságtechnikai ismereteket,

- a szcenikai tagozaton művészettörténetet, filmművészeti alapismereteket, filmgyártási technológiát, üzemgazdasági alapismereteket, biztonságtechnikai ismereteket, díszletkészítést, világítástechnikát, berendezési ismereteket, maszkolási, sminkelési, fodrászati ismereteket, továbbá a vezetés és szervezés alapjai ismereteket

tanul.

f) A tanulmányokat záró vizsgán

- gazdasági és szervezési tagozaton filmművészeti alapismeretekből, üzemgazdaság és üzemszervezési ismeretekből, filmprodukciók szervezése és vezetése ismere-

tekből, a vezetés és nevelés alapjai ismeretekből, továbbá gazdaságpolitikai kérdésekből;

- a műszaki tagozaton filmművészeti alapismeretekből, biztonságtechnikából, filmkészítés fotográfiája ismeretekből, képfelvétel-, hangfelvétel-technikából;

- a szcenikai tagozaton filmművészeti alapismeretekből, biztonságtechnikából, díszletkészítésből, világítástechnikából, berendezési ismeretekből, maszkolási, sminkelési és fodrászati ismeretekből

kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

g) A mozgóképgyártási szakemberképzésben szerzett szakképesítés a filmgyártásban[20]

- gazdasági és szervezési,

- műszaki,

- szcenikus munkakör betöltésére képesít.

h) A mozgóképgyártási szakemberképzés vizsgabizottságát működtető szerv az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Tudományos Egyesület.[21]

24.

Filmterjesztési szakemberképzés

a) A filmterjesztési szakemberképzés felsőfokú szakképzés.

b) A filmterjesztési szakemberképzés

- filmterjesztési menedzser,

- filmkultúra-terjesztési,

- kereskedelmi mozihálózat-üzemeltető,

- műszaki

tagozaton folyik.

c) Az a) pont szerinti képzésben az vehet részt, aki

- műszaki tagozat esetén érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal,

- filmterjesztési menedzser és filmkultúra-terjesztési tagozatok felsőfokú iskolai végzettséggel,

- kereskedelmi mozihálózat-üzemeltető tagozat esetén érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal és moziüzemeltetői szakképesítéssel

rendelkezik.

d) Az a) pont szerinti oktatásban a résztvevő

- filmterjesztési menedzser-szakon társadalomtudományi, mozgóképmédium-tudományi és működéstani, továbbá alkalmazott menedzser és marketing ismereteket,

- a filmkultúra-terjesztési szakon társadalomtudományi, mozgóképmédium-tudományi és működéstani, továbbá alkalmazott menedzser és marketing ismereteket,

- a kereskedelmi mozihálózat-üzemeltető szakon pszichológiai-szociálpszichológiai, szociológiai, közgazdaságtani, kultúra és művelődéselméleti, mozgóképmédium-tudományi és működéstani, továbbá alkalmazott menedzser és marketing ismereteket

tanul.

e) A tanulmányokat záró vizsgán a d) pontban meghatározott ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

f) A filmterjesztési szakképesítés a tagozatnak megfelelő terjesztési, forgalmazási, forgalmazási műsorpolitikai, üzemeltetési, műszaki előadói, illetőleg vezetői munkakör betöltésére képesít.

g) A filmterjesztési szakképzés vizsgabizottságát működtető szerv az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Tudományos Egyesület.[22]

24/A.[23]

Felsőfokú hangtechnikai és hangművészeti képzés:

a) A felsőfokú hangtechnikai és hangművészeti képzés felsőfokú szakképzés.

b) Az a) pont alatti oktatás tanfolyami képzés, egyéni felkészülésre nincs lehetőség.

c) Az a) pont szerinti oktatásban az vehet részt, aki

- felsőfokú iskolai végzettséggel vagy hangmester szakmunkás szakképesítéssel és legalább két év szakmai gyakorlattal rendelkezik.

d) Az a) pont szerinti képzésben a résztvevő hangtani, teremakusztikai, pszichoakusztikai, elektroakusztikai, felvételtechnikai, rendszertechnikai, hangszerakusztikai, zeneelméleti, zenetörténeti, hangzástörténeti, esztétikai, hangesztétikai, filmtörténeti, pszichológiai, szervezéstechnikai, elektronikusmédium elméleti, médiumetikai, hangmérnöketikai, angol műszaki nyelvi ismereteket tanul.

e) A tanulmányokat záró vizsga hangtechnikai és hangművész vizsgarészekből áll. A résztvevő a hangtechnikai vizsgarész keretében a d) pontban felsorolt ismeretekből ad számot tudásáról, a hangművész vizsgarész keretében pedig - kötött és szabadon választott vizsgamunkák alapján - hangművészeti képességeit bizonyítja.

f) A felsőfokú hangtechnikai és hangművészeti képesítés hangművész, hangmérnök, stúdióvezető, producer munkakör betöltésére képesít.

g) A felsőfokú hangtechnikai és hangművészeti képzés hangtechnikai vizsgarész vizsgabizottságát működtető szerv az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Tudományos Egyesület; a hangművészeti vizsgarész vizsgabizottságát működtető szerv az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Tudományos Egyesület és a Magyar Rádió zenei és prózai rendezői csoportjának képviselői.

24/B.[24]

Videotéka-üzemeltető képzés

a) A videotéka-üzemeltető képzés középfokú szakképzés.

b) Az a) pont szerinti oktatás tanfolyami képzés, egyéni felkészülésre nincs lehetőség.

c) Az a) pontban meghatározott képzésben az vehet részt, aki a középiskola IV. évfolyamát elvégezte.

d) Az a) pontban meghatározott képzésben a résztvevő társadalomtudományi, mozgóképmédium elméleti és működéstani, mozgóképtechnikai és videotéka-üzemeltetői ismereteket tanul.

e) A tanulmányokat záró vizsga keretében a d) pontban felsorolt ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

f) A videotéka-szakképesítés videotéka-működtető, illetve videotéka-vezetői munkakör betöltésére képesít.

g) A videotéka-üzemeltető képzés vizsgabizottságát működtető szerv az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Tudományos Egyesület.

25.

Szerkesztett videofelvétel-készítő képzés

a) A szerkesztett videofelvétel-készítő képzés középfokú szakképzés.

b) Az a) pont szerinti oktatásban az vehet részt, aki érettségi, érettségi-képesítő vagy szakirányú szakképesítéssel rendelkezik.

c) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő mozgókép- és videoelmélet, videotechnika, videofelvételkészítés és -szerkesztés, gazdasági és jogi ismereteket tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsga keretében a c) pontban felsorolt tantárgyakból kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

e) A szerkesztett videofelvétel-készítő szakképesítés szerkesztett videofelvétel-készítő munkakör betöltésére képesít.

f) A szerkesztett videofelvétel-készítő képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Független Film- és Videoszövetség, az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Tudományos Egyesület, az Országos Továbbképző Tan-eszközfejlesztő és Értékesítő Vállalat.[25]

26.

Videoműsor-gyártó képzés

a) A videoműsor-gyártó képzés felsőfokú szakképzés.

b) Az a) pont szerinti oktatás tanfolyami képzés.

c) Az a) pont szerinti oktatásban az vehet részt, aki érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal és szerkesztett videofelvétel-készítő szakképesítéssel, illetve szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

d) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő vizuális nyelv és esztétika, felvételkészítés, stúdiótechnika és üzemeltetés, gyártásszervezési, gazdasági és jogi ismereteket tanul.

e) A tanulmányokat záró vizsga keretében a d) pontban felsorolt ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

f) A videoműsor-gyártó szakképesítés videoműsor-gyártó, videooperatőri, videoszerkesztői és videostúdióvezetői munkakör betöltésére képesít.

g) A videoműsorgyártó-képzés vizsgabizottságát működtető szerv az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Tudományos Egyesület.[26]

Művészeti tevékenység folytatásával összefüggő képzés

27.

Hivatásos előadóművészi képzés

a) Hivatásos előadóművészi képzés a művészet minden ágában, így különösen

- énekes és hangszeres művészet (opera-, oratórium-és dalénekes, énekkari tag, táncdal-, sanzon-, dzsesszénekes, hangszeres művészet, zongorakísérő, népdalénekes és magyarnóta énekes),

- színművészet,[27]

- vers- és prózamondó művészet,[28]

- egyéb előadóművészet (táncművész, pantomim előadóművész, műsorvezető, játékvezető, konferanszié, artista, jégtáncos, kaszkadőr, lemezbemutató),

- zenei együttes (operai, népi tánc, beat, dzsessz, hangszeres és vokális, hangsverseny, énekkar, kamara),

- egyéb együttesek (tánc, színházi, balett, báb, varieté),

- bábművészet ágban folyhat.

b) A bábművészet művészeti ágában az oktatás tanfolyami oktatás, egyéni felkészülésre nincs lehetőség.

c) A bábművészet művészeti ágban és a színművészet művészeti ágban az oktatásban az vehet részt, aki érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal, továbbá

- gyakorlatos, színészképzés esetén két év szakmai gyakorlattal,

- ideiglenes színészképzés esetén gyakorlatos színészszakképesítéssel és négy év szakmai gyakorlattal,

- színművész-képzés esetén ideiglenes színész szakképesítéssel és hat év szakmai gyakorlattal

rendelkezik.

d) Az a) pont szerinti oktatásban a résztvevő a művészi feladatok önálló vagy együttes, csoportos megoldásához (előadásához) szükséges ismereteket tanul.

e) A tanulmányokat záró vizsgán a művészeti ágban való jártasságáról ad számot a résztvevő, az együttes, illetőleg a csoport.

f) A színművészet művészeti ágban

- gyakorlatos színész,

- ideiglenes színész,

- színművész

kategóriában tehető tanulmányokat záró vizsga.

g) Ha a vizsgakövetelmény a művészeti ág tekintetében kategóriát állapít meg, a tanulmányokat záró vizsgán nyújtott teljesítmény alapján határozza meg a vizsgabizottság, hogy a vizsgázó milyen kategória-szintet teljesített.

h) A hivatásos előadóművészi szakképesítés a művészeti ágban egyéni vagy együttes (csoportos)

- produkcióhoz kötöttség nélküli (önálló) vagy

- meghatározott előadásra, produkcióra szóló művészi tevékenység folytatására képesít.

i) A szakképzettséget tanúsító bizonyítványban fel kell tüntetni a művészeti ág megjelölését, a kategória szintet, továbbá, hogy önálló művészi tevékenység folytatására vagy meghatározott művészeti tevékenység (produkció) előadásra képesít. A csoportos fellépésre jogosító bizonyítványt a csoportegyüttes vezetőjének nevére kell kiállítani és kiadni. A csoport, együttes tagjaiban bekövetkező változás a szakképesítés érvényességét nem érinti.

j) A hivatásos előadóművészi szakképzés vizsgabizottságát működtető szerv[29]

- az Artistaképző Intézet az artista, a kaszkadőr és a jégtánc művészeti ág tekintetében,

- az Állami Bábszínház a bábművészet művészeti ág tekintetében,

- a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Budapesti Tagozata a dzsesszénekes, az operaénekes, a magyarnótaénekes és a zenei ismeretterjesztő művészeti ágak tekintetében,

- a Magyar Cirkusz és Varieté az egyéb előadóművészet művészeti ág tekintetében,

- a Magyar Művelődési Intézet a dzsesszénekes és dzsesszzenekar, a népdalénekes, a népi hangszeres szólista és csoport, a beat- és rockzenei együttes, a sanzon, a néptánc, a modern tánc és egyéb előadóművészet művészeti ágak tekintetében,

- a Magyar Színész Kamara a színművészet művészeti ág tekintetében,

- a Magyar Táncművészeti Főiskola a táncművészet művészeti ág tekintetében,

- a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete az énekes és hangszeres, valamint a zenei együttes művészeti ágak, a táncművészet valamennyi ága, továbbá a lemezbemutató művészeti ág tekintetében,

- a Nemzeti Filharmónia az énekes és hangszeres művészeti ágak, a vers- és prózamondó művészeti ág, a táncművészet valamennyi ága és a pantomim művészeti ág tekintetében.

28.

Műkedvelő csoport (kör, szakkör)- vezetői képzés

a) A műkedvelő csoport (kör, szakkör)- vezetői képzés alap-, közép- és felsőfokú szakképzés lehet.

b) Aza) pont szerinti képzés a művészet minden ágában, így különösen szimfonikus zenekarok, kamarazenekarok, fúvós- vagy vegyes összetételű zenekarok, énekkarok, énekes csoportok vagy körök, népzenei vagy egyéb hangszeres csoportok, dzsessz, beat- vagy tánczenekarok, modern tánccsoportok, néptánc-csoportok, társastánc-

csoportok, színjátszó csoportok, bábcsoportok, képzőművészeti körök, filmművészeti körök, fotóművészeti körök, díszítőművészeti körök, akrobatikai- és művészi tornacsoportok, pantomim-csoportok vezetésére készít fel.

c) Az a) pont szerinti képzésben az vehet részt, aki

- alapfokú képzés esetén a középiskola IV. évfolyamát elvégezte vagy a képzésnek megfelelő művészeti területen végzett tevékenységéért a művelődési és közoktatási miniszter által adományozott kitüntető címmel vagy díjjal, illetőleg miniszteri vagy annál magasabb kitüntetéssel,

- középfokú képzés esetén érettségi, érettségi-képesítő bizonyítvánnyal vagy alapfokú műkedvelő csoport (kör, szakkör)-vezetői szakképesítéssel,

- felsőfokú képzés esetén szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel vagy középfokú műkedvelő csoport (kör, szakkör)-vezetői szakképesítéssel

rendelkezik.

d) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő a művészeti ág elméleti alapjait és módszertani kérdéseit, csoportlélektani, pedagógiai és szociológiai, szervezési, gazdálkodási és menedzselési ismereteket tanul.

e) A tanulmányokat záró vizsgán a művészeti ág sajátosságaiból, gyakorlati pszichológiai, pedagógiai, továbbá szervezési, menedzselési ismeretekből kell a résztvevőnek számot adni tudásáról.

f) A műkedvelő csoport (kör, szakkör)-vczetői szakképzettség a meghatározott művészeti ágba tartozó műkedvelő csoport (kör, szakkör) vezetésére képesít.

g) A műkedvelő csoport (kör, szakkör)-vezetői képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Művelődési Intézet Módszertani Intézete.[30]

29.

A műkedvelő csoport, kör, szakkör oktatói képzés

a) A műkedvelő csoport (kör, szakkör) oktatói képzés alap-, közép- és felsőfokú szakképzés lehet.

b) Az a) pont szerinti képzés azokban a művészi ágakban folyhat, amelyben a műkedvelő csoport, kör, szakkör vezetői képzés.

c) Az a) pont szerinti képzésben az vehet részt, aki

- alapfokú képzés esetén a középiskola IV. évfolyamát elvégezte vagy a képzésnek megfelelő művészeti területen végzett tevékenységéért a művelődési és közoktatási miniszter által adományozott kitüntető címmel vagy díjjal, illetőleg miniszteri vagy annál magasabb kitüntetéssel,

- középfokú képzés esetén érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal, illetőleg alapfokú műkedvelő csoport (kör, szakkör)-vezetői vagy oktatói képesítéssel rendelkezik,

- felsőfokú képzés esetén szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel vagy középfokú műkedvelő csoport (kör,

szakkör)-vezetői, illetőleg oktatói végzettséggel rendelkezik.

d) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő a szakág szerinti gyakorlati és elméleti, valamint általános csoportvezetői ismereteket tanul.

e) A tanulmányokat záró vizsgán a d) pontban felsorolt ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

f) A műkedvelő csoport (kör, szakkör)-oktatói szakképzettség a művészeti ágban működő műkedvelő csoportban (körben, szakkörben) oktatói tevékenység végzésére képesít.

g) A műkedvelő csoport (kör, szakkör) oktatói képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Művelődési Intézet Módszertani Intézete.[31]

Művelődési otthonok, nevelési-oktatási intézmények tevékenységével összefüggő képzés

30.

Ismeretszerző és -terjesztő csoport (kör, szakkör)-vezető képzés

a) Az ismeretszerző és -terjesztő csoport (kör, szakkör) vezetői képzés a természet- és társadalomtudomány valamennyi ágában folyhat.

b) Az a) pont szerinti oktatásban az vehet részt, aki érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

c) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő a természet és társadalomtudomány ágazati, valamint a pedagógiai és a csoportvezetés követelményeinek megfelelő ismereteket tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgán a természet és a társadalomtudomány szakág szerint elmélet és gyakorlati, valamint a csoportvezetéssel összefüggő ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

e) Az ismeretszerző és -terjesztő csoport (kör, szak-kör)-vezetői szakképesítés ismeretszerző és -terjesztő csoport (kör, szakkör) vezetésére képesít.

f) Az ismeretszerző és -terjesztő csoport (kör, szak-kör)-vezetői képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Művelődési Intézet Módszertani Intézete.[32]

31.

Népművelő szervező-ügyintéző képzés

a) A népművelő szervező-ügyintéző képzés középfokú szakképzés. A képzés a középiskolai fakultáció keretében is folyhat.

b) Az a) pont szerinti képzésben az vehet részt, aki a középiskola IV. évfolyamát elvégezte.

c) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő általános pszichológiai csoportlélektan, szociológiai, kultúra és értékelmélet, neveléselmélet és nevelésmódszertan, szervezői, animátori, ügyvitel-gazdálkodási ismereteket tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgán a c) pontban meghatározott ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

e) A középfokú népművelő szervezői, ügyintézői szakképesítés művelődési otthonokban és más közművelődési intézményekben közösségi művelődés szervezését ellátó szervező-ügyintézői munkakör betöltésére képesít.

f) A népművelő szervező-ügyintézői képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Művelődési Intézet Módszertani Intézete.[33]

32.

Közösségszervezői képzés

a) A közösségszervezői képzés középfokú szakképzés.

b) Az a) pont alatti oktatás tanfolyami képzés, egyéni felkészülésre nincs lehetőség.

c) Az a) pont szerinti képzésben az vehet részt, aki érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

d) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő általános történelmi, szociográfiai, település-szociológiai, szociálpszichológiai, településműködés-szervezési, társadalmi csoport szervezési ismereteket tanul.

e) A tanulmányokat záróvizsgán a d) pontban felsorolt tantárgyakból kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

f) A közösségszervezői szakképesítés közösségszervező, -fejlesztő munkakör betöltésére képesít.

g) A közösségszervezői képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Művelődési Intézet Módszertani Intézete.[34]

33.

Szabadidő-szervező képzés

a) A szabadidő-szervező képzés középfokú szakképzés. A képzés középiskolai fakultáció keretében is folyhat.

b) Az a) pont alatti képzésben az vehet részt, aki érettségi, érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

c) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő pedagógiai, oktatástechnikai, közművelődési és egészségnevelési alapismereteket tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgán a c) pontban felsorolt tantárgyakból kell a résztvevőnek számot adnia tudásából.

e) A szabaidő-szervező szakképesítés művelődési otthonban, valamint nevelési-oktatási intézményekben szabadidő-szervező munkakör betöltésére képesít.

f) A szabadidő-szervező képzés vizsgabizottságát működtető szerv az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda és a Magyar Művelődési Intézet Módszertani Intézete.[35]

34.

Művészeti és közösségi szolgáltatásszervező szakemberképzés

a) A művészeti és közösségi szolgáltatást szervező szakemberképzés középfokú képzés.

b) Az a) pont alatti oktatás tanfolyami képzés, egyéni felkészülésre nincs lehetőség.

c) Az a) pont szerinti képzésben az vehet részt, aki érettségivel vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

d) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő az életkor szerinti sajátságos ismereteket, a művészetek mindennapi életben történő alkalmazásához és közvetítéséhez szükséges ismereteket, továbbá pedagógiai, közművelődési és csoportlélektani ismereteket tanul.

e) A tanulmányokat záró vizsgán pedagógiai, közművelődési és csoportlélektani ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

f) A művészeti és közösségi szolgáltatás-szervező szakképesítés művészeti és közösségi rendezvény-szervezői munkakör betöltésére képesít.

g) A művészeti és közösségi szolgáltatásszervező szakemberképzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Művelődési Intézet Módszertani Intézete.[36]

34/A[37]

Drámajátékvezető-képzés

a) A drámajátékvezető-képzés közép- és felsőfokú szakképzés lehet. A középfokú szakképzés középiskolai fakultáció keretében is folyhat.

b) Az a) pont alatti oktatás tanfolyami képzés, egyéni felkészülésre nincs lehetőség.

c) Az a) pont szerinti képzésben az vehet részt, aki

- középfokú képzés esetén a középiskola IV. évfolyamát elvégezte,

- felsőfokú képzés esetén felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel vagy középfokú drámajátékvezetői szakképesítéssel

rendelkezik.

d) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő reformpedagógiai alapismereteket, drámajáték-módszertant és drámaóra-vezetői ismereteket tanul.

e) A tanulmányokat záró vizsgán a d) pontban felsorolt ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

f) Középfokú szakképesítést tanúsító bizonyítványt az kaphat, aki érettségivel, illetőleg érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

g) A drámajátékvezetői szakképesítés drámaóra-vezetői, drámapedagógiai-gyakorlat vezetői munkakör betöltésére képesít.

h) A drámajátékvezetői-képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Drámapedagógiai Társaság.

34/B.[38]

Népi játék- és kismesterségek oktatói képzés

a) A népi játék- és kismesterségek oktatói képzés felsőfokú szakképzés.

b) Az a) pont alatti oktatás tanfolyami képzés, egyéni felkészülésre nincs lehetőség.

c) Az a) pont szerinti képzésben az vehet részt, aki érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

d) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő rajz, művészettörténet, néprajz, pedagógia, reformpedagógia, csoportlélektan, magyar népi szellemi és vizuális játék ismeretet és a játék oktatásának módszertanát, továbbá egy választott népi kismesterség elméletét, gyakorlatát és oktatásának módszertanát tanulja.

e) A tanulmányokat záró vizsgán a d) pontban felsorolt ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásából.

f) A népi játék- és kismesterség oktatói szakképesítés népi játék- és kismesterség oktatói, felsőfokú iskolai végzettséggel együtt szakoktatói munkakör betöltésére képesít.

g) A népi játék- és kismesterség oktatói képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Művelődési Intézet.

35.

Pedagógiai asszisztens-képzés

a) A pedagógiai asszisztens-képzés középfokú szakképzés. Az oktatás középiskolai fakultáció keretében is folyhat.

b) Az a) pont alatti oktatás tanfolyami képzés, egyéni felkészülésre nincs lehetőség.

c) Az a) pont szerinti oktatásban az vehet részt, aki érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

d) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő pedagógiai, fejlődéslélektani, szociális gondozói, ifjúságvédelmi, oktatástechnikai, oktatástechnológiai alapismereteket tanul.

e) A tanulmányokat záró vizsgán pedagógiai, szociális, gondozói, oktatástechnikai ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

f) A pedagógiai asszisztensi szakképesítés alapfokú nevelési-oktatási intézményekben pedagógiai asszisztensi munkakör betöltésére képesít.

g) A pedagógiai asszisztensi képzés vizsgabizottságát működtető szerv az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda, Nemzeti Szakképzési Intézet.[39]

36.

Oktatástechnikus-képzés

a) Az oktatástechnikus képzés középfokú szakképzés.

b) Az a) pont szerinti képzésben az vehet részt, aki érettségivel vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

c) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő általános pedagógiai alapismereteket, oktatástechnikai eszközismeretet, karbantartási és információhordozó készítési-tervezési ismereteket, továbbá biztonságtechnikát tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgán oktatástechnikai eszközök üzemeltetéséből és karbantartásából, információhordozó tervezéséből és készítéséből, valamint biztonságtechnikai ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

e) Az oktatástechnikus szakképesítés nevelési-oktatási intézményekben oktatástechnikusi munkakör betöltésére képesít.

f) Az oktatástechnikusi képzés vizsgabizottságát működtető szerv az Országos Oktatástechnikai Központ, Nemzeti Szakképzési Intézet, Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda. Magyar Médiapedagógiai Műhely.[40]

37.

Gyermekfelügyelői képzés

a) A gyermekfelügyelői képzés középfokú szakképzés. Az oktatás középiskolai fakultáció keretében is folyhat.

b) Az a) pont alatti oktatás tanfolyami képzés, egyéni felkészülésre nincs lehetőség.

c) Az a) pont szerinti képzésben az vehet részt, aki érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

d) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő általános és gyógypedagógiai, egészségügyi, gondozási, oktatástechnikai és közművelődési alapismereteket tanul.

e) A tanulmányokat záró vizsgán általános és gyógypedagógiai, egészségnevelési és gondozási ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

f) A gyermekfelügyelői szakképesítés nevelési-oktatási intézményben gyermekfelügyelői munkakör betöltésére képesít.

g) A gyermekfelügyelői képzés vizsgabizottságát működtető szerv az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda, Nemzeti Szakképzési Intézet. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola.[41]

37/A[42]

Iskolatitkár-képzés

a) Az iskolatitkár-képzés közép- és felsőfokú szakképzés lehet.

b) Az a) pont szerinti oktatásban az vehet részt, aki

- középfokú képzés esetén érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal,

- felsőfokú képzés esetén felsőfokú iskolai képesítéssel rendelkezik.

c) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő gépírás, levelezés, szövegszerkesztés, ügyvitel, ügyviteltechnika ismereteket, igazgatási és jogi, valamint pedagógiai alapismereteket tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgán gépírásból, levelezésből, szövegszerkesztésből, ügyviteli és ügyviteltechnikai ismeretekből, továbbá igazgatási és jogi ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

e) Az iskolatitkár szakképesítés iskolatitkár munkakör betöltésére képesít.

f) Az iskolatitkár képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Nemzeti Szakképzési Intézet és az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda.

Gépíró és szövegszerkesztő, gépírók és gyorsírók szakosító képzése, ügyintéző-titkár képzés[43]

37/B.[44]

Gépíró és szövegszerkesztő

a) A gépíró és szövegszerkesztő képzés alapfokú képzés.

b) Az a) pont szerinti oktatásban az vehet részt, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

c) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő magyar helyesírási, gépírási, levelezési, szövegszerkesztési, ügyviteli és ügyviteltechnikai ismereteket tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgán alapfokú gépírási, szövegszerkesztési, ügyviteli és ügyviteltechnikai ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia a tudásáról.

e) A gépíró és szövegszerkesztő szakképesítés egyszerű ügyviteli feladatok ellátására képesít.

f) A gépíró és szövegszerkesztő képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Gépírók és Gyorsírók Országos Szövetsége, a képzésben részt vevő szakirányú középfokú szakoktatási intézmény.

38.

Magasszintű gyorsírói szakképzés

a) A magasszintű gyorsírói szakképzés jegyzőkönyvvezetői gyorsírói és beszédíró gyorsírói ágazaton folyhat.

b) Az a) pont szerinti oktatásban az vehet részt, aki érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal, továbbá gépíró és gyorsíró munkakör betöltésére képesítő szakképesítéssel rendelkezik.

c) A tanulmányokat záró vizsgán különböző időtartamú, változó sebességgel felolvasott szöveg szó szerinti és kivonatos áttételét kell a vizsgázónak megoldania.

d) A magasszintű gyorsírói szakképesítés jegyzőkönyvvezető gyorsírói vagy beszédíró gyorsírói munkakör betöltésére képesít.

e) A magasszintű gyorsírói képzés vizsgabizottságát működtető szerva Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége.

39.

Középfokú ügyintéző-titkár képzés

a) A középfokú ügyintéző-titkár képzés középfokú szakképzés.

b) Az a) pont szerinti képzésben az vehet részt, aki érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.[45]

c) Az a) pont szerinti oktatásban a résztvevő gépírási és levelezési, gyorsírási és jegyzőkönywezetési, ügyvitel-technikai és titkári ismereteket, valamint idegen nyelvet tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgán gépírásból, ügyviteli, számítástechnikai-alkalmazói és titkári ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról. Szakképesítést tanúsító bizonyítványt az kaphat, aki legalább alapfokú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, illetőleg azzal egyenértékű okirattal rendelkezik. A vizsga keretében gépíró és gyorsíró munkakör betöltésére jogosító szakképesítés is szerezhető.[46]

e) A középfokú ügyintéző-titkári szakképesítés titkári munkakör betöltésére képesít.

f) A középfokú ügyintéző-titkár szakképzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége, a Nemzeti Szakképzési Intézet, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vezető- és Továbbképző Intézete (Interschool), a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola. Gépíró és gyorsíró munkakör betöltésére jogosító szakképesítés kizárólag a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége által szervezett vizsga keretében szerezhető.[47]

40.

Felsőfokú ügyintéző-titkár képzés

a) A felsőfokú ügyintéző-titkár képzés felsőfokú szakképzés.

b) Az a) pont szerinti oktatás tanfolyami képzés, egyéni felkészülésre nincs lehetőség.

c) Az a) pont szerinti képzésben az vehet részt, aki érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.[48]

d) Az a) pont szerinti oktatásban a résztvevő nyelvművelési és beszédtechnikai, államigazgatási jogi, nemzetközi jogi, nemzetközi statisztikai, nemzetközi könyvviteli, továbbá gazdasági, pszichológiai, etikai, számítástechnikai (ügyviteli, szövegszerkesztési) ismereteket tanul.

e) A tanulmányokat záró vizsgán nyelvművelési és beszédtechnikai, államigazgatási jogi, nemzetközi jogi, nemzetközi statisztikai, nemzetközi könyvviteli, idegen nyelvű levelezési, valamint gazdasági ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról. Szakképesítést tanúsító bizonyítványt az kaphat, aki legalább középfokú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal, illetőleg ezzel egyenértékű okirattal és gépíró és gyorsíró munkakör betöltésére képesítő szakképesítéssel rendelkezik.[49]

f) A felsőfokú ügyintéző-titkári szakképesítés titkári munkakör betöltésére képesít.

g) A felsőfokú ügyintéző-titkár képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vezető- és Továbbképző Intézete (Interschool) és a Nemzeti Szakképzési Intézet.[50]

40/A.[51]

Menedzserképzés

a) A menedzserképzés közép- és felsőfokú szakképzés lehet.

b) Az a) pont szerinti képzésben az vehet részt, aki

- középfokú képzés esetén érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal,

- felsőfokú képzés esetén felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel vagy középfokú menedzser szakképesítéssel rendelkezik.

c) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő a kultúra és a sport területén is alkalmazható humánpolitikai, szervezési, vezetési és vállalkozási (pénzügyi, gazdálkodási, nonprofit szervezetek finanszírozási, igazgatási, döntéshozatali, konfliktuskezelési, marketing, magyar és nemzetközi jogi alap-) ismereteket tanul.

d) A tanulmányokat záró vizsgakeretében a c) pontban felsorolt ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

e) A menedzser szakképesítés szakértői, vállalkozásszervezői és -irányítói munkakör betöltésére képesít.

f) A menedzserképzés vizsgabizottságát működtető szerv a képzést folytató felsőfokú oktatási intézmény, valamint az a képzésben részt vevő jogi személy, amelynél nemzetközileg elismert menedzser szakképesítést kiadó vizsgabizottság működik.

Sportvezetéssel, sportedzői tevékenységgel kapcsolatos képzés

41.

Sportoktatói képzés

a) A sportoktatói képzés a sport minden ágában, illetve bármely testedzési ágban folyhat.

b) Az a) pont alatti oktatás tanfolyami oktatás, egyéni felkészülésre nincs lehetőség.

c) Az a) pont szerinti oktatásban az vehet részt, aki a középiskola IV. évfolyamát elvégezte vagy szakmunkás-bizonyítvánnyal, illetőleg szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezik.

d) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő általános sportszakmai, és sajátos szaktárgyi (sportági) elméletet és gyakorlati ismereteket tanul.

e) A tanulmányokat záró vizsgán - ha a vizsgakövetelmények egyes sportágak tekintetében, pl.: sakk, jóga másképp nem rendelkeznek - a résztvevő sportszervezési, sportpedagógiai, sportlélektani, sportegészségtani, edzéselméleti és módszertani, gimnasztikai, edzés (foglalko-zás)-vezetési, sportági szakelméleti ismeretekből ad számot tudásáról.

f) A sportoktatói szakképesítés az adott sportágban, illetve testedzési ágban edzői, oktatói és tanfolyamokon gyakorlatvezetői munkakör betöltésére képesít.

g) A sportoktatói szakképzés vizsgabizottságát működtető szerv

- ELTE Általános Iskolai Tanárképző Főiskolai Kar Testnevelési Tanszék

- Janus Pannonius Tudományegyetem Testnevelés és Sporttudományi Intézet

- Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Testnevelési Tanszék

- Bessenyei György Tanárképző Főiskola Testnevelési Tanszék

- Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Testnevelési Tanszék

- Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Testnevelési Tanszék

- Budapesti Tanítóképző Főiskola Testnevelési Tanszék

- Vitéz János Tanítóképző Főiskola Testnevelési Tanszék

- Comenius Tanítóképző Főiskola Testnevelési Tanszék

- Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola Testnevelési Tanszék

- Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola Testnevelési Tanszék

- Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Testnevelési Tanszék

- Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola Testnevelési Tanszék

- Miskolci Egyetem Testnevelési Tanszék

- Veszprémi Egyetem Testnevelési Tanszék

- Semmelweis Orvostudományi Egyetem Testnevelési Tanszék

42.

Középfokú edzői képzés

a) A középfokú edzői képzés a sport minden ágában folyhat.

b) Az a) pont alatti oktatás tanfolyami képzés, egyéni felkészülésre nincs lehetőség.

c) Az a) pont szerinti oktatásban az vehet részt, aki érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

d) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő általános sportszakmai és sajátos szaktárgyi (sportági) elméleti és gyakorlati ismereteket tanul.

e) A tanulmányokat záró vizsgán a résztvevő sportszervezési, sportpedagógiai, sportlélektani, sportegészségtani, edzéselméleti és -módszertani, gimnasztikai, edzésvezetési, sportági szakelméleti ismeretekből ad számot tudásáról.

f) A középfokú edzői szakképesítés a sportágban edzői munkakör betöltésére képesít.

g) A középfokú edzői képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Testnevelési Egyetem.

43.

Sportszervezői képzés

a) A sportszervezői képzés középfokú szakképzés.

b) Az a) pont szerinti oktatás tanfolyami képzés, egyéni felkészülésre nincs lehetőség.

c) Az a) pont szerinti képzésben az vehet részt, aki érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

d) Az a) pont szerinti oktatásban a résztvevő vezetési, szervezési, gazdasági és általános sportszakmai ismereteket tanul.

e) A tanulmányokat záró vizsgán vezetési, szervezési, sportpedagógiai, sportlélektani, sportélettani, sportszakmai és sportmódszertani, valamint gazdasági ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

f) A sportszervezői szakképesítés sportszervezői munkakör betöltésére képesít.

g) A sportszervezői szakképzés vizsgabizottságát működtető szerv a Magyar Testnevelési Egyetem.

44.[52]

Biztonságszervező képzés

a) A biztonságszervező képzés közép- és felsőfokú szakképzés lehet.

b) Az a) pont szerinti oktatás tanfolyami képzés, egyéni felkészülésre nincs lehetőség.

c) Az a) pont szerinti képzésben az vehet részt, aki

- középfokú képzés esetén érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal és legalább (a tűz- , a munka-, a vagyon-, illetve a polgári védelem szakterületen) két év szakmai gyakorlattal,

- felsőfokú képzés esetén felsőfokú iskolai végzettséggel vagy középfokú biztonságszervező szakképesítéssel

rendelkezik.

d) Az a) pont szerinti képzés keretében a résztvevő a kulturális és oktatási ágazatban alkalmazható tűz-, munka-, vagyon- és polgári védelmi, valamint az e szakterülethez kapcsolódó társadalmi, gazdasági vezetési, szervezési és jogi alapismereteket tanul.

e) A tanulmányokat záró vizsgán a d) pontban felsorolt ismeretekből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról.

f) A biztonságszervezői szakképesítés a kulturális és oktatási ágazatban vagyon- és polgári védelmi, illetve, ha jogszabály nem ír elő más képesítési követelményt, tűz-, munka-, vagyon- és polgári védelmi munkakör betöltésére képesít.

g) A biztonságszervező képzés vizsgabizottságát működtető szerv a Budapesti Politechnikum és a Budapesti Közgazdasági Egyetem Továbbképző Intézete.

2. számú melléklet a 17/1990. (XII. 20.) MKM rendelethez

A TANULMÁNYOKAT ZÁRÓ VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA

A tanulmányokat záró vizsga részei, a vizsgatételek, a vizsgára bocsátás, mentesítés a vizsgakövetelmények teljesítése alól

1.

a) A vizsgakövetelmények határozzák meg, hogy a tanulmányokat záró vizsga milyen részekből (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) áll, illetőleg a vizsgarészeknek mi a sorrendje-

b) A vizsgatételeket a vizsgakövetelmények alapján a vizsgabizottságot működtető szerv vezetője határozza meg.

c) Ha a vizsgázó valamely vizsgarészből, tantárgyból az iskolai rendszerű vagy az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás keretében már tanulmányokat záró vizsgát tett, újabb vizsgát nem kell tennie, feltéve, hogy a tantárgyi követelmények nem változtak.

d) A vizsgabizottságot működtető szerv vezetője dönt a tanulmányokat záró vizsgára való bocsátásról és a mentesítésről. A vizsgára bocsátás csak akkor tagadható meg, ha a jelentkező a rendeletben meghatározott feltételeknek nem felel meg, illetőleg ha a vizsgáztatási díjat nem fizette be.

A tanulmányokat záró vizsga előkészítése, a vizsgabizottság

2.

a) A tanulmányokat záró vizsgát vizsgabizottság előtt kell tenni. A vizsgabizottság legalább három tagú. A vizsgabizottság munkáját elnök vezeti.

b) A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsgabizottságot működtető szerv vezetője bízza meg.

c) A vizsgabizottságot működtető szerv vezetője nem lehet a vizsgabizottság tagja.

d) A vizsgabizottság elnöke és tagja az lehet, aki a művelődési ágazati szakmai oktatásban előadó vagy gyakorlatvezető lehet. A vizsgabizottság mellett jegyző működik.

e) A sportszervezéssel vagy a sporttevékenységgel kapcsolatos képzés tanulmányokat záró vizsgájára az országos, illetve a területileg illetékes sportági szakszövetség sportszakmai tanácsadót küldhet, aki tagja a vizsgabizottságnak.

3.

a) A vizsgabizottság munkáját az elnök irányítja. Feladata, hogy biztosítsa a tanulmányokat záró vizsga szabályos, zavartalan, tárgyilagos megtartását.

b) A vizsgabizottság elnökének jogkörébe tartozik különösen

- a tanulmányokat záró vizsga előkészítése, a vizsgához szükséges feltételek biztosításának ellenőrzése,

- a tanulmányokat záró vizsga és a vizsgabizottság értekezleteinek vezetése,

- a jelentkezési iratok alapján a vizsgázó személyazonosságának, a vizsga letételére való jogosultság feltételeinek megvizsgálása és ellenőrzése.

4.

A vizsgáztatók részt vesznek a vizsgázók teljesítményének értékelésében.

5.

A jegyző vezeti a vizsgabizottsági értekezletek jegyzőkönyveit, elkészíti azok mellékleteit, a vizsga iratait és megírja a bizonyítványokat.

6.

a) A vizsgabizottság döntéseit bizottsági értekezleten nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a vizsgabizottság elnökének szavazata dönt. A vizsgabizottság tagjait és a jegyzőt a vizsgabizottság döntései tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

b) Ha a vizsgabiztos a vizsgabizottság eljárásával nem ért egyet, óvást nyújthat be a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz és az óvás elbírálásáig a határozat végrehajtását felfüggesztheti. Az óvás elbírálásáig a vizsgázók bizonyítványát nem lehet kiállítani. Az óvást három napon belül el kell bírálni.

c) A vizsgabizottsági értekezleten jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

- az értekezlet helyét és idejét, a vizsgabizottsági tagok és a jegyző nevét,

- azoknak a vizsgázóknak a nevét, akik a tanulmányokat záró vizsgát nem fejezték be,

- a vizsgabizottsági értekezleten elhangzottakat, a határozatokat, vita esetén a szavazás eredményét az esetleges különvélemény feltüntetésével,

- az óvást, a vizsgabizottsági határozat végrehajtásának felfüggesztését, az óvással kapcsolatos vizsgabizottsági megállapításokat.

d) A vizsgabizottsági értekezletről készített jegyzőkönyvet a vizsgabizottság tagjai és a jegyző írja alá.

A tanulmányokat záró vizsga lebonyolítása

7.

a) Az írásbeli vizsgafeladatok kidolgozásához a vizsgázónak tantárgyanként legalább egy óra (60 perc) időt biztosítani kell. Ebbe az időbe a feladat ismertetésének ideje nem számít be.

b) Ha a vizsgázó befejezte a feladat kidolgozását vagy az arra rendelkezésre álló idő eltelt, átadja dolgozatát a vizsgáztatónak, aki közvetlenül a vizsgázó által leírtak után ráírja a dolgozat beadásának időpontját és aláírja.

8.

a) A gyakorlati vizsgát akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött arról, hogy a munkafeladat elvégzéséhez vagy a gyakorlati feladat bemutatásához szükséges személyi és tárgyi feltételek - beleértve a munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségvédelmi feltételeket - megvannak.

b) A vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke vagy tagja szükség szerint tájékoztatja a vizsgázókat a gyakorlati vizsgával összefüggő munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi szabályokról és meggyőződik arról, hogy a vizsgázó érti-e az elmondottakat.

c) Ha a gyakorlati vizsga vizsgatárgy elkészítéséből áll, ennek teljesítéséhez a vizsgázónak legalább öt órát (300 percet) kell biztosítani. Ebbe az időbe a munkafeladat ismertetésének ideje nem számít be.

9.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó minden vizsgatárgyból tételt húz. A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább tizenöt percet kell biztosítani.

A vizsgázó teljesítményének értékelése

10.

a) A vizsgázónak a teljesítményét

- érdemjeggyel kell értékelni, ha több különböző (pl. írásbeli és szóbeli),

- osztályzattal kell értékelni, ha egy (pl. írásbeli) vizsgán ad számot tudásáról a vizsgatantárgyból.

b) Az a) pont első fordulatában meghatározott esetben a vizsgatantárgy osztályzatát a különböző vizsgán adott érdemjegyek összesítése alapján kell megállapítani. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

11.

A vizsgabizottság állapítja meg, a vizsgáztató javaslala alapján

- az írásbeli vizsga érdemjegyét vagy osztályzatát,

- a gyakorlati vizsga érdemjegyét vagy osztályzatát,

- a szóbeli vizsga érdemjegyét vagy osztályzatát,

- az egyes vizsgatantárgyak osztályzatát.

A megkezdett, de be nem fejezett tanulmányokat záró vizsga folytatása, megismétlése

12.

a) Ha a vizsgázó a tanulmányokat záró vizsgát megkezdte, de az betegség vagy más elfogadható indok miatt befejezni nem tudta, azokból a tantárgyakból vagy vizsgarészekből, amelyekből még nem vizsgázott, pótlóvizsgát tehet.

b) Ha a vizsgázó a tanulmányokat záró vizsgán vagy a pótlóvizsgán egy vagy több, esetleg valamennyi vizsgatantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

c) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó akkor is ha a vizsgáját alapos ok nélkül megszakította, vagy szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a vizsga folytatásától eltiltotta.

d) Javítóvizsgát abból a vizsgatantárgyból kell tenni, amelyikből a vizsgázó tudását a bizottság elégtelenre minősítette. Ha a vizsgázó a c) pontban meghatározott okból tesz javítóvizsgát, a tanulmányokat záró vizsgát - függetlenül attól, hogy valamelyik tantárgyból már eredményesen vizsgázott - teljes egészében meg kell ismételnie.

e) A pótló- és a javítóvizsgát a jelentkezés időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint lehet letenni.

Iratkezeléssel, nyilvántartással kapcsolatos rendelkezések

13.

a) A vizsgázókról a tanulmányokat záróvizsga megkezdése előtt két példányban törzslapot kell kiállítani. A törzslapok egy-egy példányát egymástól elkülönítve, lehetőleg külön-külön helyiségben kell megőrizni. A törzslap tartalmazza a vizsgabizottságot működtető szerv és az oktatást szervező intézmény nevét, továbbá a vizsgázó nevét, anyja nevét, személyi számát, a vizsgatárgyakat, az érdemjegyeket és az osztályzatokat.

b) A törzslappal egyező tartalmú törzslap-kivonatot kell adni a vizsgázónak, ha a tanulmányokat záró vizsgát pótló-, vagy javítóvizsgával folytathatja.

c) A törzslapot - ha a vizsga bizottság nem használja az iskolai rendszerű oktatásban alkalmazott nyomtatványt - a vizsgabizottságot működtető szerv készíti el.

14.

a) A szakképesítést tanúsító bizonyítványt a vizsgabizottság jegyzője a törzslapon szereplő adatokkal egyezően állítja ki. A bizonyítványt a vizsgabizottság elnöke és a vizsgabizottságot működtető szerv vezetője írja alá. A bizonyítványt el kell látni a vizsgabizottságot működtető szerv körbélyegzőjének lenyomatával.

b) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról -kérelemre - a törzslap alapján a vizsgabizottságot működtető szerv, ha a vizsgabizottságot működtető szerv jogutód nélkül megszűnt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium bizonyítvány-másodlatot állít ki. Ha a törzslap elveszett vagy megsemmisült, a vizsgabizottságot működtető szerv, illetve ha az jogutód nélkül megszűnt, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a vizsgabizottság legalább két tagjának nyilatkozata alapján igazolást állíthat ki arról, hogy az elveszett bizonyítvány tulajdonosa a szakképesítést megszerezte.

c) A törzslap és a bizonyítvány közokiratnak minősül. A bizonyítvány-nyomtatvány szoros elszámolási kötelezettség alá esik. Az elrontott példányokat selejtezést követően meg kell semmisíteni.

d) A kiadott bizonyítványok alapján a szakképesítéssel rendelkezőkről évente jegyzéket kell készíteni. A jegyzékben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, anyja nevét, állandó lakcímét, szakképesítésének megnevezését és nyilvántartási számát.

e) A tanulmányokat záró vizsga iratainak őrzési ideje:

- a vizsgabizottság jegyzőkönyvei tekintetében tíz év,

- az írásbeli dolgozatok és feladatlapok tekintetében egy év,

- a törzslap és a szakképesítéssel rendelkezőkről készített jegyzék nem selejtezhető.

A tanulmányokat záró vizsga megszervezésében, lebonyolításában közreműködők díjazása

15.

a) A tanulmányokat záró vizsga vizsgabizottságát működtető szerv vezetőjét záró vizsga szervezésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátásáért

- huszonöt résztvevőig személyi alapbérének tíz százaléka,

- huszonhat-hatvan résztvevőig személyi alapbérének húsz százaléka,

- hatvan résztvevő felet személyi alapbérének huszonöt százaléka illeti meg.

b) A tanulmányokat záró vizsga előkészítésében és lebonyolításában résztvevőknek, valamint a vizsgabizottság tagjainak a díjazását a vizsgabizottságot működtető szerv vezetője állapítja meg azzal a megkötéssel, hogy a díjazás nem haladhatja meg az a) pontban meghatározottak háromszorosát.

3. számú melléklet a 17/1990. (XII. 20.) MKM rendelethez

A művelődési ágazati szakmai oktatásban alkalmazható bizonyítványok

Szakmunkásképzésben alkalmazható bizonyítvány

SZAKMUNKÁS-BIZONYÍTVÁNY