61/1993. (IV. 15.) Korm. rendelet

a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint a Szlovén Köztársaság Kormánya között a vízumkötelezettség kölcsönös megszüntetéséről szóló Egyezmény kihirdetéséről

(Az Egyezmény jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás 1992. október 21-én megtörtént.)

1. § A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint a Szlovén Köztársaság Kormánya között a vízumkötelezettség kölcsönös megszüntetéséről szóló, Felsőszölnökön, 1992. augusztus 21-én aláírt Egyezményt e rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

"EGYEZMÉNY a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint a Szlovén Köztársaság Kormánya között a vízumkötelezettség kölcsönös megszüntetéséről

A Magyar Köztársaság Kormánya, valamint a Szlovén Köztársaság Kormánya attól az óhajtól vezérelve, hogy az országaik közötti kapcsolatokat fejlesszék, a vízumkötelezettség kölcsönös megszüntetéséről az alábbiak szerint állapodtak meg:

1. cikk

Az egyik Szerződő Fél érvényes útiokmánnyal, vagy érvényes személyi igazolvánnyal rendelkező állampolgárai az utasforgalom számára kijelölt határátkelőhelyeken vízum nélkül utazhatnak be a másik Szerződő Fél területére, ott külön engedély nélkül legfeljebb kilencven napig tartózkodhatnak és kiutazhatnak.[1]

2. cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél érvényes diplomata vagy szolgálati útlevéllel rendelkező azon állampolgárai, akik ennek a Szerződő Félnek a másik Szerződő Fél területén működő vagy oda akkreditált diplomáciai, konzuli képviseletén teljesítenek szolgálatot vagy az egyik Fél képviselői olyan nemzetközi szervezetnél, melynek székhelye a másik Szerződő Fél területén van, a szolgálatuk teljes időtartama alatt vízum nélkül utazhatnak be a másik Szerződő Fél területére, ott külön engedély nélkül tartózkodhatnak és kiutazhatnak.

(2) Az (1) bekezdésben említett személyek szolgálatának időtartama alatt a velük közös háztartásban élő családtagjaik is vízum nélkül utazhatnak be a másik Szerződő Fél területére, ott külön engedély nélkül tartózkodhatnak és kiutazhatnak, amennyiben érvényes diplomata vagy szolgálati útlevéllel rendelkeznek.

3. cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél azon állampolgárainak, akik a másik Szerződő Fél területére munkavállalás vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység, illetőleg bevándorlás céljából kívánnak beutazni, ezen Szerződő Fél megfelelő engedélyével és vízumával kell rendelkezniük.

(2) Munkavállalás, illetőleg jövedelemszerző tevékenység céljából történő beutazás esetén a Szerződő Felek közötti nemzetközi szerződés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

4. cikk

Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén való tartózkodásuk során kötelesek annak jogszabályait betartani.

5. cikk

A Szerződő Felek a lehető legrövidebb időn belül diplomáciai úton kölcsönösen tájékoztatják egymást a külföldiek belépésére, tartózkodására, kiutazására, munkavállalására, illetőleg a vám- és devizarendelkezésekre vonatkozó jogszabályaikról, illetőleg azok megváltozásáról.

6. cikk

(1) Az Egyezmény nem érinti a Szerződő Felek azon jogát, hogy azoknak a személyeknek a beléptetését vagy saját területükön való tartózkodását megtagadják, akik nem kívánatosak, illetőleg a be- és kiutazásra vagy tartózkodásra vonatkozó előírásoknak nem tesznek eleget.

(2) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy állampolgáraikat formalitások nélkül, bármikor visszafogadják.

7. cikk

Az egyik Szerződő Fél azon állampolgárai, akik a másik Szerződő Fél területén elvesztették útiokmányukat, vagy személyi igazolványukat, a honosságuk szerinti állam diplomáciai vagy konzuli képviselete által pótlólag kiállított útiokmánnyal utazhatnak ki.[2]

8. cikk

Az Egyezmény alkalmazását a 6. Cikk (2) bekezdésében foglaltakat kivéve, közrendi, biztonsági vagy közegészségügyi okból bármelyik Szerződő Fél egészében vagy részben átmenetileg felfüggesztheti. Ezen intézkedés bevezetéséről, valamint megszüntetéséről a másik Szerződő Felet diplomáciai úton, írásban haladéktalanul tájékoztatni kell.

9. cikk

(1) A Szerződő Felek legkésőbb az Egyezmény aláírását követő harminc napon belül diplomáciai úton megküldik egymásnak az érvényben lévő útiokmányaik mintapéldányait.

(2) Ha a Szerződő Felek egyike az Egyezmény hatálybalépése után az érvényben lévő úti okmányait, vagy személyi igazolványát megváltoztatja, vagy új típusú úti okmányt, vagy személyi igazolványt vezet be, érvénybe lépésük előtt legalább harminc nappal diplomáciai úton, a minták csatolásával értesíti a másik Szerződő Felet.[3]

10. cikk

(1) Az Egyezmény az azt követő harmincadik napon lép hatályba, amikor a Szerződő Felek kölcsönösen, jegyzékváltás útján értesítették egymást arról, hogy a hatálybalépéshez szükséges belső feltételeknek eleget tettek.

(2) Ezzel egyidejűleg a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között létrejött, a vízumkötelezettség megszüntetéséről szóló, Belgrádban, 1965. november hó 23. napján aláírt Egyezmény a Szerződő Felek vonatkozásában nem kerül alkalmazásra.

11. cikk

Ez az Egyezmény meghatározatlan időre szól, és azt bármelyik Szerződő Fél bármikor felmondhatja. Az Egyezmény az egyik Szerződő Fél által diplomáciai úton írásban a másik Szerződő Félhez intézett felmondás kézhezvételét követő harmincadik napon hatályát veszti.

Készült Felsőszölnökön, 1992. év augusztus hónap 21. napján, két eredeti, magyar és szlovén nyelvű példányban, mindkettő egyaránt hiteles.

A Magyar Köztársaság Kormánya nevében

A Szlovén Köztársaság Kormánya nevében"

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1992. november 20. napjától kell alkalmazni.

(2)[4] E rendelet végrehajtásáról az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter gondoskodik.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök