Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

72/1993. (V. 7.) Korm. rendelet

az 1993. évi május 21. és 28. közötti közalkalmazotti tanácsi választással kapcsolatos egyes kérdésekről

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 15. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa véleményének meghallgatásával - a 7. §, a 11-13. §, valamint a 16. § tekintetében a Kjt. 4. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás szerint - a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában létrejött megállapodás alapján - a Kormány az alábbiakat rendeli el:

1. §

E rendelet hatálya a Kjt. 1. §-ában meghatározott munkáltatónál történő közalkalmazotti tanács, valamint közalkalmazotti képviselő (a továbbiakban: közalkalmazotti tanács) megválasztásának egyes kérdéseire terjed ki.

2. §

A közalkalmazotti tanács megválasztásához felhasználandó szavazólap az alábbiakat tartalmazza:

a) a munkáltató elnevezését;

b) a jelöltek nevét abc-sorrendben;

c) a szakszervezet által állított jelölt esetén a szakszervezet nevét, továbbá annak megjelölését, hogy a szakszervezet mely, a 12. § (1)-(3) bekezdések alapján bejelentett helyi önkormányzati, ágazati, valamint országos szervezet (szakszervezeti szövetség, országos szakszervezeti konföderáció, választási koalíció) tagja;

d) a közalkalmazottak által állított jelölt esetén, a jelölt neve után a "független" sző feltüntetését;

e) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján a munkáltatónál megválasztható közalkalmazotti tanácstagok számát, valamint arra való utalást, hogy érvénytelen a szavazat, ha a szavazólapon ennél több jelöltet jelöltek meg.

3. §

Az országos, ágazati, illetve önkormányzati reprezentativitás meghatározásakor a szakszervezet jelöltjeire [2. § c) pont] leadott érvényes szavazatok számát el kell osztani az adott közalkalmazotti tanácstagok Kjt., illetve Mt. szerint megválasztható számával. A számítási - a kerekítés általános szabályai szerint - egytizedes pontossággal kell elvégezni.

4. §

(1) A Kjt. 15. §-ának (2) bekezdése alapján a közalkalmazotti tanács választásáról készült jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a munkáltató ágazati irányítását ellátó minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium);

b) a választás helyét (a munkáltató megnevezésével) és időpontját;

c) a közalkalmazotti tanács Mt. alapján megválasztható tagjainak számát, vagy annak megjelölését, hogy közalkalmazotti képviselő választása történt;

d) a szakszervezet jelöltjére [2. § c) pont] leadott - 3. § szerint meghatározott - összes érvényes szavazatok számát;

e) a közalkalmazottak állal állított jelöltekre [2. § d) pont] leadott érvényes szavazatok - a (2) bekezdés szerint számított - számát összesen;

f) az érvényes szavazatok számát összesen; továbbá,

g) annak az ágazatnak, alágazatnak, szakágazatnak, az 1. számú melléklet szerinti főcsoportnak, valamint a 2. számú melléklet szerinti szakmacsoportnak az elnevezését és statisztikai számjelét, amelyben a szakszervezet tevékenységét kifejti.

(2) A közalkalmazottakra leadott szavazatok számának meghatározásakor a 3. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a felügyelete alá tartozó szervek tekintetében a Honvédelmi Minisztériumot kell az ágazat irányításáért felelős minisztériumnak tekinteni.

(4) Ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti minisztérium nem határozható meg, az ágazat irányításáért felelős minisztériumnak a Munkaügyi Minisztériumot kell tekinteni.

5. §

(1) A helyi önkormányzat által fenntartott munkáltatónál működő választási bizottság 1993. június 3-ig a jelentés [4. § (1) bekezdés] egy példányát a munkáltató fenntartójának, egy példányát a minisztériumnak küldi meg.

(2) Az (1) bekezdésbe nem tartozó munkáltatónál működő választási bizottság 1993. június 3-ig a jelentés [4. § (1) bekezdés] egy példányát a minisztériumnak küldi meg.

(3) A jelentés [4. § (1) bekezdés] egy példányát a választási bizottság megküldi a közalkalmazotti tanácsi választáson jelöltet állító szakszervezet munkahelyi szervének.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott esetben a közalkalmazotti tanácsi választásáról készült jelentést [4. § (1) bekezdés] a minisztérium, valamint a helyi önkormányzat haladéktalanul átadja a megfelelő [8. § (2) bekezdés c), illetve d) pont szerinti] szavazatösszesítő bizottságnak.

6. §

(1) A közalkalmazotti tanács a jelentés [4. § (1) bekezdés] egy példányát, valamint a választásról készült jegyzőkönyvet a választás eredményének megállapításától számított három évig köteles megőrizni, illetve köteles a választáson leadott szavazólapokat a választás eredményének megállapításától számított kilencven nap elteltével megsemmisíteni.

(2) A közalkalmazotti tanács megalakulásáig az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség a választási bizottságot, a közalkalmazotti tanács megszűnése esetén pedig a munkáltatót terheli.

(3) Ha a közalkalmazotti tanács, illetve a választási bizottság az (1)-(2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének folyamatosan nem tud eleget tenni, a megszakítások időtartamára az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a munkáltató őrzi.

(4) A megőrzésért a munkáltatót ellenszolgáltatás nem illeti meg.

7. §

Az egyes főcsoportokat és szakmacsoportokat, továbbá a főcsoportokhoz tartozó szavazatösszesítő bizottságban részt vevő minisztériumot az 1. és 2. számú melléklet állapítja meg. Az ágazatok, továbbá az ezekhez tartozó alágazatok és szakágazatok tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal közleményében megállapított szabályok irányadóak.[1]

8. §

(1) A szavazatok összesítését országos, ágazati, önkormányzati szinten, továbbá a főcsoportban és a szakmacsoportban a 4. § szerint készült jelentés alapján a (2) bekezdésben meghatározott szavazatösszesítő bizottság végzi.

(2) A szavazatösszesítő bizottság tagjai:

a) országos szinten a Munkaügyi Minisztérium, az országos szintű érdekegyeztetésben részt vevő szakszervezet [12. § (1) bekezdés], valamint a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa (KIÉT) önkormányzati oldalának képviselői;

b) a főcsoportban és a szakmacsoportban az 1. számú mellékletben megjelölt minisztérium és az országos szintű érdekegyeztetésben részt vevő szakszervezet [12. § (1) bekezdés] képviselői;

c) az ágazatban a minisztérium és az ágazati szintű érdekegyeztetésben részt vevő szakszervezet [12. § (2) bekezdés] képviselői; továbbá

d) a helyi önkormányzatnál a polgármester (megyei közgyűlés elnöke), illetve a helyi önkormányzati szintű érdekegyezetetésben részt vevő szakszervezet [12. § (3) bekezdés] által kijelölt képviselők.

(3) A szavazatösszesítő bizottságban a részvételi szándékot [12. § (1)-(3) bekezdés] bejelentő szakszervezet egy képviselővel vesz részt. A szakszervezetek közös képviselőt is megbízhatnak.

(4) A szavazatösszesítő bizottságot legkésőbb 1993. május 20-ig kell létrehozni.

9. §

(1) A minisztérium mellett működő ágazati szavazatösszesítő bizottság [8. § (2) bekezdés c) pont] a részére az 5. § (1)-(2) bekezdése alapján megküldött jelentésről a főcsoportok és szakmacsoportok szerinti szavazatösszesítést készít, és az arról szóló jelentést legkésőbb 1993. június 30-ig megküldi az illetékes főcsoport mellett működő szavazatösszesítő bizottságnak [8. § (2) bekezdés b) pont].

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jelentés tartalmazza a főcsoportban és a szakmacsoportban

a) az érvényes szavazatok számát összesen, valamint

b) a szakszervezet jelöltjére [2. § c) pont] leadott érvényes szavazatok - 3. § szerint meghatározott - számát összesen, továbbá

c) a közalkalmazottak által állított jelöltekre leadott érvényes szavazatok - 4. § (2) bekezdés szerint számított - számát összesen.

10. §

A főcsoport mellett működő szavazatösszesítő bizottság [8. § (2) bekezdés b) pont] a 9. § szerinti jelentés alapján

a) meghatározza a főcsoportban és a szakmacsoportban az érvényes szavazatok, valamint a szakszervezet jelöltjére [2. § c) pont] leadott érvényes szavazatok - 3. § szerint meghatározott - számát összesen, továbbá

b) jelentést készít az a) pontban foglaltakról és azt 1993. július 31-ig megküldi a Munkaügyi Minisztériumba az országos szavazatösszesítést végző bizottságnak.

11. §

(1) Országosan reprezentatív [Kjt. 4. § (1) bekezdés a) pontja]

a) az a szakszervezet, szakszervezeti szövetség, valamint országos szakszervezeti konföderáció, amely a közalkalmazotti tanácsi választáson megszerezte - a 3. § szerint számított - összes érvényes szavazatok legalább tíz százalékát, illetve

b) az a szakszervezet, valamint szakszervezeti szövetség, amely a közalkalmazotti tanács választáson megszerezte az 1. számú melléklet szerinti három főcsoport egyikében - a 3. § szerint számított - összes érvényes szavazatok legalább tíz százalékát.

(2) Az ágazatban [Kjt. 4. § (1) bekezdésének b) pontja] az a szakszervezet (szakszervezeti szövetség) reprezentatív, amely a közalkalmazotti tanács választáson megszerezte az adott ágazat alágazalában - a 3. § szerint számított - összes érvényes szavazat legalább tíz százalékát.

(3) A helyi önkormányzat [Kjt. 4. § (1) bekezdés c) pontja] területén az a szakszervezet (szakszervezeti szövetség) reprezentatív, amely az adott helyi önkormányzat területén a közalkalmazotti tanács választáson megszerezte a főcsoportban - a 3. § szerint számítolt - összes érvényes szavazat legalább tíz százalékát.

12. §

(1) Az országos szintű érdekegyeztetésben részt venni kívánó szakszervezet (szakszervezeti szövetség, országos választási koalíció) részvételi szándékát 1993. május 14-ig jelentheti be a Munkaügyi Minisztériumnál.

(2) Az ágazati szintű érdekegyeztetésben részt venni kívánó szakszervezet (szakszervezeti szövetség, ágazati választási koalíció) részvételi szándékát 1993. május 14-ig jelentheti be a minisztériumnál. A bejelentő nyilatkozatban meg kell jelölni, hogy mely ágazat, alágazat, szakágazat közalkalmazottainak érdekeit képviseli a szakszervezet, továbbá, hogy tevékenységét mely szakmacsoportban fejti ki.

(3) A helyi önkormányzati szintű érdekegyeztetésben részt venni kívánó szakszervezet (szakszervezeti szövetség, választási koalíció) részvételi szándékát 1993. május 14-ig jelentheti be az illetékes polgármesternél (megyei közgyűlés elnökénél). A bejelentő nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szakszervezet (szakszervezeti szövetség) tevékenységét mely alágazatban és szakmacsoportban fejti ki.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt bejelentés visszavonásig hatályos.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot írásba kell foglalni.

13. §

A 4. §-ban és a 9. §-ban meghatározott jelentést, valamint a 12. §-ban foglalt bejelentési az e rendeletben meghatározott szervnek tértivevényes postai küldeményként kell eljuttatni.

14. §

A megfelelő |8. § (2) bekezdése a), c) és d) pont szerinti] szavazatösszesítő bizottság megállapítja a szavazás eredményét és a reprezentatív szakszervezeteket (11. §), valamint a szakmacsoportokban elért eredmény alapján az érdekegyeztetésben részt vevő szakszervezeteket (16. §).

15. §

(1) A Kjt. 89. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a szavazatösszesítő bizottság jelentése alapján

a) a Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi az országosan [11. § (1) bekezdés];

b) a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi az ágazatban [11. § (2) bekezdés];

c) a polgármester (megyei közgyűlés elnöke) hirdetményben közzéteszi az önkormányzat területén reprezentatív szakszervezetek [11. § (3) bekezdés] névsorát.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően közzé kell lenni a megfelelő szintű érdekegyeztetésben részt vevő szakszervezetek (16. §) névsorát is.

(3) A 4. § (1) bekezdés d), a 9. § (2) bekezdés b), valamint a 10. § a) pontjai tekintetében szakszervezeten a 12. § (1)-(3) bekezdések alapján bejelentett szakszervezetet kell érteni.

16. §

(1) A KIÉT-ben a reprezentatív szakszervezetek mellett szakmacsoportonként egy-egy hely illeti meg azokat a szakszervezeteket, amelyek a szakmacsoportokban leadott összes érvényes szavazat legalább tíz százalékát megszerezték.

(2) Az ágazati érdekegyeztetésben - a reprezentatív szakszervezet mellett - az a szakszervezet is jogosult részt venni, amely a szakágazatában a legtöbb érvényes szavazatot megszerezte.

(3) Az önkormányzat területén lefolytatandó érdekegyeztetésben - a reprezentatív szakszervezetek mellett - szakmacsoportokként egy-egy hely illeti meg azokat a szakszervezeteket, amelyek az adott önkormányzat területén a szakmacsoportokban leadott összes érvényes szavazat legalább tíz százalékát megszerezték.

17. §

E rendelet 2-7. §-át az 1993. május 28. után tartandó közalkalmazotti tanács választásra is alkalmazni kell.

18. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 72/1993. (V. 7.) Korm. rendelethez

Főcsoportok meghatározása

2. számú melléklet a 72/1993. (V. 7.) Korm. rendelethez

Szakmacsoportok meghatározása

Lábjegyzetek:

[1] Az ágazatokat, az alágazatokat és a szakágazatokat e rendelet kihirdetésekor a 9017/1991. (SK. 8.) KSH közlemény állapítja meg.

Tartalomjegyzék