1993. évi XCIV. törvény

a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet módosításáról[1]

1. § A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ktvr.) 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (2) bekezdés számozása pedig (3) bekezdésre módosul:

"(2) Az adásvételi szerződés megkötését különösen abban az esetben kell meghiúsultnak tekinteni, ha

a) a kisajátítást kérő ajánlatát a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult a kézhezvételtől számított 30 napon belül nem fogadja el, illetőleg arra nem nyilatkozik; vagy

b) a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye bizonytalan, illetőleg az ingatlan tulajdonjogával összefüggésben per van folyamaiban; vagy

c) a tulajdonos lakóhelye, tartózkodási helye, illetőleg székhelye ismeretlen vagy az adásvételi ajánlat közlése a tulajdonos egyéb körülményei folytán rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna."

2. § A Ktvr. 18. §-ának (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

"Az azonos célra irányuló, több ingatlant érintő kisajátítási kérelmet a köztársasági megbízott egy eljárásban (egy határozattal) köteles elbírálni."

3. § A Ktvr. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A köztársasági megbízott határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, a fél azonban a kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti.

(2) A perre a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pert a kisajátítást kérő ellen is meg kell indítani, és abban a bíróság - a kisajátítást kérő kérelmére -

a) soron kívül jár el, továbbá

b) közbenső ítéletet hoz, ha annak a Pp. 213. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételei fennállanak."

4. § Ez a törvény a kihirdetése napját követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke