13/1994. (IX. 13.) NM rendelet

az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága működéséről

Az igazságügyi szakértőkről szóló 53/1993. (IV. 2.) Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az igazságügy-miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Általános szabályok[1]

1. § (1) Az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) feladata, hogy a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, illetve jogszabályban meghatározott más hatóság, szerv (a továbbiakban: felülvéleményt kérő szerv) megkeresésére felülvizsgálati szakvéleményt nyilvánítson egészségügyi szakkérdésben, különösen olyan esetekben, amikor az orvosszakértői vélemények ellentétesek vagy egymástól eltérőek.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben foglalt feladatainak ellátása mellett véleményt nyilvánít

a) az orvosszakértői tevékenységet érintő elvi jelentőségű kérdésekben,

b) az orvosi rendtartásról szóló 11/1972. (VI. 30.) EüM rendelet 38. §-ában foglalt megkeresés esetén, továbbá

c) azokban az ügyekben, amelyekben a népjóléti miniszter (a továbbiakban: miniszter) arra felkéri.

2. § (1)[2] A Bizottság tagjait, elnökét, két elnökhelyettesét, továbbá póttagjait (a továbbiakban együtt: a Bizottság tagjai) a miniszter az igazságügy-miniszterrel, a Legfelsőbb Bíróság elnökével és a legfőbb ügyésszel egyetértésben ötévi időtartamra nevezi ki. A tagok és a póttagok számát a miniszter határozza meg akként, hogy a Bizottságnak legalább tíz tagból kell állnia, és a póttagok száma nem haladhatja meg a tagok számának a felét. Amennyiben a Bizottság tagjai közül a tagok valamelyikének kinevezése - annak lejártát megelőzően - megszűnik, az újonnan kinevezett tag megbízatása az eredetileg kinevezett tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól. A póttagok elsősorban a Bizottság munkájában ritkán előforduló orvosi szakkérdésekkel foglalkozó szakmák képviselőiből kerülnek kinevezésre.

(2) A Bizottság tagjai a szakértői esküt a miniszter és az igazságügy-miniszter képviselői előtt teszik le.

3. §[3] A Bizottság a felülvéleménye kialakításához megfelelő szakértelemmel rendelkező olyan személyt is (a továbbiakban: szakreferens) bevonhat, aki nem tagja a Bizottságnak. A szakreferens személyéről a felülvéleményt kérő szervet a kijelöléskor tájékoztatni kell. A szakreferensi vélemény felhasználására a felülvéleményben utalni kell.

4. § A Bizottság elnöke

a) meghatározza az ülések időpontját, napirendjét,

b) kijelöli a Bizottsághoz kerülő ügyek szakreferensét, valamint a Bizottság tagjai közül azokat, akik a Bizottság ülésén az ügynek a szakelőadói (korreferensei),

c) vezeti a Bizottság üléseit,

d)[4] a felülvizsgálati szakvélemény kialakításához a Bizottság tagjaiból szakfeladatonként legalább 5 fős albizottságot hozhat létre,

e)[5] aláírja a felülvizsgálati szakvéleményt,

f)[6] a Bizottság munkájáról évente jelentést tesz a miniszternek és az igazságügy-miniszternek.

5. § Az elnök akadályoztatása esetén feladatait az elnök által kijelölt elnökhelyettes, ennek hiányában pedig a miniszter által kijelölt elnökhelyettes látja el; az elnökhelyettesek egyébként a Bizottság munkájában a bizottsági tagokat megillető jogkörrel vesznek részt.

6. § (1) A Bizottság tagja részt vesz a Bizottság ülésén és a napirenden szereplő ügyekben véleményt nyilvánít. Az ügy szakelőadójának kijelölt bizottsági tag elkészíti a felülvélemény-tervezetet, szakreferens bevonása esetén felhasználva a szakreferensi véleményt is. Kiegészítő szakvélemény elkészítésére a szakreferensen kívül az ügy szakelőadója is felkérhető.

(2)[7] A Bizottság póttagja az ülésen akkor vesz részt, ha a szakmája szerinti ügy kerül az ülésen tárgyalásra, vagy ha az a Bizottság határozatképességének biztosítása érdekében szükséges, és az ülésre az elnök meghívja. A póttagra egyebekben az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.

7. §[8] (1) A Bizottság által bevont szakreferens

a) az ügy iratai alapján állást foglal a felmerült szakkérdésben, ennek keretében elkészíti a megkereső hatóság által feltett kérdésekre vonatkozó választervezetet, és azt - szakreferensi vélemény formájában - írásban küldi meg az Egészségügyi Tudományos Tanács Titkárságának,

b) a Bizottság felkérésére - vagy ha a véleménye kialakításához szükségesnek tartja, felkérés nélkül is - személyes vizsgálatot végezhet, szakkonzulenst is bevonhat,

c) az elnök felkérésére az ügyet a Bizottság ülésén szóban is ismerteti.

(2) A szakreferensi véleményt a Bizottság belső anyagként kezeli.

8. § (1) A Bizottság titkárát (a továbbiakban: titkár) az Egészségügyi Tudományos Tanács Titkársága dolgozói közül az Egészségügyi Tudományos Tanács elnöke javaslatára a miniszter nevezi ki.

(2) A titkár

a) ellátja az ügyek elbírálásához szükséges ügyviteli feladatokat,

b) vezeti a Bizottság üléseinek jegyzőkönyvét,

c) a Bizottság döntése alapján véglegesíti és aláírásra elkészíti a bizottsági felülvéleményeket,

d) végzi az ügyintézést, kapcsolatot tart a szakreferensekkel, a Bizottság tagjaival és a felülvéleményt kérő szervvel,

e)[9] a Bizottság döntése alapján nyilvántartja, elszámolja és kiutalja a felszámított szakértői díjakat.

9. § (1) A Bizottság zárt ülésen tárgyal, és határozatát nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az utoljára szavazó elnök szavazata dönt. Ha a Bizottság tagjai között véleményeltérés van, a szavazati arányt a megkereső szervvel közölni kell.

(2) A Bizottság határozatképességéhez legalább a Bizottság tagjai felének a jelenléte szükséges.

(3) Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az esetleges eltérő véleményeket és a szavazás eredményét is. A Bizottság tagja jogosult véleményét írásban a jegyzőkönyvhöz csatolni.

(4) A jegyzőkönyvet a Bizottság elnöke és a hitelesítésre felkért bizottsági tag írja alá. A jegyzőkönyvet a Bizottság iratai között kell megőrizni.

10. § (1) A Bizottság által adott felülvélemény értelmezése, kiegészítése és módosítása kizárólag a felülvéleményt kérő szerv kérésére történhet a Bizottság ülésén.

(2) A Bizottsághoz érkezett ügyek állásáról, az ügyek bizottsági szakelőadóiról felvilágosítás kizárólag az eljárás résztvevőinek adható.

(3)[10] A Bizottság üléseinek jegyzőkönyve szolgálati titok.

11. § (1)[11] A Bizottság elé kerülő ügy intézésében és tárgyalásában nem vehet részt az a bizottsági tag (póttag), elnökhelyettes vagy az elnök, illetve nem jelölhető ki szakreferensnek az a személy, akire az adott ügyben az igazságügyi szakértőkről szóló jogszabályokban meghatározott kizáró ok áll fenn. Kizáró ok fennállását az érintett köteles a Bizottság elnökének, az elnök esetén a Bizottságnak bejelenteni.

(2)[12] Ha a Bizottság elnöke tekintetében áll fenn összeférhetetlenség, helyette a Bizottság által kijelölt elnökhelyettes intézi az ügyet és vezeti az ülést.

(3)[13] Ha az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása miatt a Bizottság határozatképtelenné válna, az ülés határozatképességének biztosítása érdekében a Bizottság póttagját (póttagjait) kell bevonni. Ebben az esetben a Bizottság póttagjának a Bizottság tagjaival egyenlő jogai és kötelezettségei vannak.

(4)[14] A Bizottság tagja olyan ügyben, amelyben a Bizottság már felülvizsgálati szakvéleményt nyilvánított, szakértői tevékenységet nem fejthet ki. A felülvizsgálati szakvélemény elkészítésébe bevont szakreferens nem fejthet ki szakértői tevékenységet olyan ügyben, amelyben a Bizottságnak véleményt nyilvánított.

Albizottságra vonatkozó külön szabályok[15]

11/A. §[16] (1) Az albizottság munkáját a Bizottság elnöke által kijelölt bizottsági tag irányítja.

(2) Az albizottság vezetőjének döntése alapján a szakvélemény kialakításához szakreferens vehető igénybe.

(3) Az albizottság üléséről készült jegyzőkönyvet az albizottság vezetője és tagjai írják alá.

(4) A (3) bekezdésben foglalt jegyzőkönyv alapján készített felülvizsgálati szakvéleményt a Bizottság elnöke írja alá. Ha az aláírás végett bemutatott felülvizsgálati szakvéleményt a Bizottság elnöke nem tartja megfelelőnek, azt észrevételeivel együtt az albizottsághoz visszaküldheti vagy a Bizottság teljes ülése elé terjesztheti.

(5) Az albizottság működésére egyebekben a Bizottságra vonatkozó szabályok az irányadók.

Záró rendelkezés[17]

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg a 18/1967. (Eü. K. 14.) EüM-IM együttes utasítás, továbbá az azt módosító 3/1981. (Eü. K. 2.) EüM-IM együttes utasítás hatályát veszti.

Dr. Surján László s. k,

Népjőléti miniszter