15/1994. (IV. 29.) KTM rendelet

a Sóstó-legelő Természetvédelmi Terület létesítéséről

A természetvédelemről szóló 1982. évi 4. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 8/1982. (III. 15.) MT rendelet 11. §-ának (1) bekezdése a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekeltekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §[1]

Védetté nyilvánítom Sóstó-legelő Természetvédelmi Terület elnevezéssel a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Abaújkér 070/20-39 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú (a továbbiakban: hrsz.) földrészleteket, valamint a Gibárt 024 hrsz.-ú földrészletből a 6,9982 hektár kiterjedésű b alrészletet. A Sóstó-legelő Természetvédelmi Terület kiterjedése 69,7 hektár.

2. §

(1) A védetté nyilvánítás célja a Hernád és Szerencs-patak között kialakult dombokon fennsíkszerűen elhelyezkedő legelőterület jelenlegi állapotának megőrzése; az őszi és tavaszi madárvonulásuk során a legelőn megpihenő és táplálkozó, valamint az ott élő és fészkelő madarak zavartalanságának biztosítása; a területen élő kisemlős populációk - különös tekintettel a fogyatkozó ürge kolóniák - életfeltételeinek megőrzése és fenntartása.

(2)[2]

3. §[3]

A Sóstó-legelő Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési tervét az 1. melléklet tartalmazza.

4. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Gyurkó János s. k.,

környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter

1. melléklet a 15/1994. (IV. 29.) KTM rendelethez[4]

A Sóstó-legelő Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

1. Természetvédelmi célkitűzések

1.1. A terület természeti, táji és kultúrtörténeti értékeinek megőrzése, fenntartása.

1.2. A természetes szerkezetű és fajösszetételű, agresszíven terjeszkedő idegenhonos fajoktól mentes gyep és a hozzá kapcsolódó állatvilág megőrzése, fenntartása, különös tekintettel a kisemlősökre (pl. ürge /Spermophilus citellus/).

1.3. A területen fészkelő, valamint a vonulási időszakban megpihenő és táplálkozó madarak életfeltételeinek megőrzése, fenntartása.

1.4. A terület természeti és táji értékeinek feltárására és fenntartására irányuló tudományos igényű kutatások természeti feltételeinek biztosítása.

1.5. A terület természeti és táji értékeinek élményszerű bemutatásához, a természetvédelmi szemlélet erősítéséhez szükséges feltételek biztosítása.

2. Természetvédelmi stratégiák

2.1. A gyepes élőhelyek változatosságának biztosítása érdekében a hagyományos legeltetéses gyepgazdálkodás visszaállítása.

2.2. Amennyiben a legeltetés feltételei nem biztosíthatók, kaszálással történő természetkímélő gyepgazdálkodás, -fenntartás.

2.3. A gyomos területeken (volt itatók, kutak, delelő területek környékén) aktív természetvédelmi kezelés rendszeres szárzúzással, majd a gyommentesített gyep rendszeres kaszálásával.

2.4. A tájképi adottságok, értékek sérülésével járó tevékenységek korlátozása.

2.5. A terület botanikai és zoológiai értékeinek feltárása, természetvédelmi helyzetük folyamatos figyelemmel kísérése és dokumentálása különös tekintettel a védett fajokra, valamint a közösségi jelentőségű madárfajokra.

2.6. A terület természeti és táji értékeinek ismeretterjesztési célú és esztétikai élményt nyújtó bemutatása az élővilág zavartalanságának biztosítása mellett.

2.7. A terület természetes állapotára jellemző vízháztartási viszonyainak fenntartásán keresztül a természetes életközösség ökológiai vízigényének biztosítása.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása

3.1.1.1. Csak az ökológiai vízigény biztosításához szükséges mennyiségen felüli vízmennyiség vezethető el a területről. A terület lecsapolása tilos.

3.1.2. Fajok védelme

3.1.2.1. A területen élő és táplálkozó védett fajok megőrzéséről a gyepes élőhelyek fenntartásával kell gondoskodni.

3.1.2.2. A természetvédelmi kezelési tevékenységek és a gyepgazdálkodás során a fészkelés zavartalanságát biztosítani kell, különös tekintettel a fokozottan védett madárfajokra. A rendelkezéssel érintett területrészek elhelyezkedéséről a működési területével érintett, természetvédelmi kezelésért felelős nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) tájékoztatja a tulajdonost, földhasználót.

3.1.2.3. A terület déli részén található középfeszültségű elektromosáram-szállító vezetéket madárvédelmi szempontból biztonságossá kell tenni.

3.1.3. Táj- és kultúrtörténeti értékek

3.1.3.1. A területen található gémeskutat meg kell őrizni.

3.1.3.2. A terület tájképi adottságainak megváltozásával, a tájképi értékek sérülésével járó vagy azt eredményező tevékenység tilos.

3.1.4. Látogatás

3.1.4.1. A terület idegenforgalmi, üdülési és rekreációs célokat nem szolgál, ilyen jellegű fejlesztés (pl. turistaút, pihenő, madármegfigyelő hely kiépítése) csak a szakszerű természetvédelmi bemutatáshoz feltétlenül szükséges mértékben lehetséges.

3.1.5. Oktatás és bemutatás

3.1.5.1. A terület oktatási és bemutatási célú hasznosítása egyidejűleg egy, legfeljebb 25 fős iskolai vagy szakmai csoport esetén lehetséges.

3.1.6. Kutatás, vizsgálatok

3.1.6.1. A területen kutatási tevékenység csak az igazgatósággal előzetesen egyeztetett kutatási terv alapján engedélyezhető.

3.1.6.2. Amennyiben a kutatás az igazgatóság megbízásából, vagy az igazgatósággal kötött együttműködési megállapodás keretében történik, nem szükséges a 3.1.6.1. pont szerinti előzetes egyeztetés, továbbá a jogszabályban előírt engedély beszerzése.

3.1.7. Terület- és földhasználat

3.1.7.1. A terület jellegének, a területhasználat módjának megváltoztatása - ideértve a nyomvonalas létesítményeket, mély- és magasépítési tevékenységeket - kizárólag az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések elérése érdekében vagy azokkal összhangban engedélyezhető.

3.1.7.2. Művelési ág váltás tilos.

3.1.7.3. A területen vadászati és vadgazdálkodási létesítmény elhelyezése tilos, kivéve az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítása érdekében ideiglenesen kihelyezett csapdát, befogót és hordozható lest. A vad etetése tilos. A területen alkalmazható vadászati módok: cserkelés, hajtóvadászat, terelővadászat, lesvadászat.

3.1.7.4. Mesterséges vadkibocsátás, zárttéri vadtartás tilos.

3.1.8. Természetvédelmi infrastruktúra

3.1.8.1. Az oktatási és bemutatási célú hasznosítással összhangban az igazgatóság a tulajdonos hozzájárulása esetén gondoskodik a terület és a környék táji, természeti és kultúrtörténeti értékeinek megismertetését szolgáló információs táblák kihelyezéséről.

3.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Gyepek kezelése

3.2.1.1. Legeltetéses gyepgazdálkodás esetén a terület szarvasmarhával és juhval legeltethető legfeljebb 1 számosállat/ha sűrűséggel. Az itató kutak, delelő helyek környékét rendszeres kaszálással kell gyommentesen tartani.

3.2.1.2. Engedélyezett kaszálásos gyepgazdálkodás esetén a tervezett kaszálási tevékenységet - legkésőbb annak megkezdése előtt 5 nappal - be kell jelenteni az igazgatóságnak. A bejelentést követően a kaszálások pontos helyét és időpontját a területen élő védett és fokozottan védett fajok (pl. ürge, haris) életmenetére tekintettel a 3.1.2.2. pont figyelembevételével, az igazgatósággal egyeztetve kell meghatározni.

3.2.1.3. Az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő növényfajokat mechanikus módszerekkel vissza kell szorítani, terjedésüket meg kell akadályozni.

3.2.1.4. A gyepterületen, különös tekintettel a szikes legelőre vissza kell szorítani a cserjésedést.

3.2.1.5. A gyep égetése tilos.

3.2.1.6. Fakitermelés jellegű kezelési tevékenységek (fakivágás, a faanyag mozgatása és felkészítése, cserjeirtás) csak vegetációs időszakon kívül, a téli időszakban (december 1. és február 28. között), fagyott talajviszonyok mellett, az igazgatósággal előzetesen egyeztetve végezhetők.