8/1982. (III. 15.) MT rendelet

a természetvédelemről szóló 1982. évi 4. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról

A Minisztertanács a természetvédelemről szóló 1982. évi 4. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 27. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

(A Tvr. 2. §-ához)

1. §

(1) A természetvédelmi értékek oltalmát [Tvr. 2. § a) pont] társadalmi jelentőségüknek megfelelően és a népgazdaság erőforrásaival összhangban, tervszerűen kell megvalósítani.

(2) A természetvédelmet elsősorban a védetté nyilvánítás távlati terve, valamint a védetté nyilvánított területek fenntarási és fejlesztési terve szerint kell megvalósítani.

(A Tvr. 3. §-ához)

2. §

(1) Regionális jellegű - országrészt, tájegységet, településegyüttest, agglomerációt, középfokú vonzáskörzetet, közepes vagy ennél nagyobb vízgyűjtő területet érintő - területrendezési, területfejlesztési, vízrendezési, meliorációs és a táj jellegét megváltoztató egyéb tervet jóváhagyása, illetőleg módosítása előtt az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatallal (a továbbiakban: OKTH) egyeztetni kell. E tervek védett természeti területet [Tvr. 10. § (2) bek.] érintő, vagy arra kiható részének jóváhagyásra történő előterjesztéséhez az OKTH egyetértése szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben említett nem regionális jellegű tervet jóváhagyása, illetőleg módosítása előtt az illetékes első fokú természetvédelmi hatósággal (a továbbiakban: természetvédelmi hatóság) egyeztetni kell. E tervek védett természeti területet érintő, vagy arra kiható részének jóváhagyásra történő előterjesztéséhez a természetvédelmi hatóság egyetértése szükséges.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott, továbbá a mezőgazdaságra, az erdő-, vad-, víz- és egyéb gazdálkodásra vonatkozó közép- és hosszú távú tervekkel érintett területen védetté nyilvánításra kerül sor - az e rendelet hatályba lépése előtt jóváhagyott ilyen terveket - felülvizsgálni és a szükséghez képest módosítani kell.

(A Tvr. 4. §-ához)

3. §

A természetvédelemmel kapcsolatos ismereteket az oktatási intézményekben oktatni kell. Erről az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) az OKTH elnökével egyetértésben gondoskodik.

3/A. §[1]

(1) A Tvr. 25. §-ában meghatározott "Madarak és fák napja" minden év május 10-e.

(2) A "Madarak és fák napján" a lakosság, de különösen a tanulóifjúság természetismeretének bővítése érdekében tartott megemlékezések, rendezvények segítsék elő a természet értékeinek szeretetét és megbecsülését, továbbá szolgálják a természet védelme iránti elkötelezettséget.

(A Tvr. 6-8. §-aihoz)

4. §

Barlang a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, amelynek hossztengelye meghaladja a két métert és mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást.

5. §

Barlang, barlangszakasz (a továbbiakban: barlang) felfedezését nyolc napon belül be kell jelenteni a természetvédelmi hatósághoz.

6. §[2]

Az Országos Gyógyhelyi- és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság az Országos Természetvédelmi Hivatallal egyetértésben barlangot gyógybarlanggá nyilváníthat. Egyidejűleg meghatározhatja a gyógybarlang éghajlati tényezői hatásának és a táj jellegének megóvása érdekében szükséges intézkedéseket.

7. §

Barlang védettségét, illetőleg fokozott védettségét az OKTH elnöke feloldhatja, ha

a) védelmének fenntartásához természetvédelmi érdek nem fűződik, illetőleg

b) a védelem feloldását fontos népgazdasági érdek indokolja.

8. §

A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajok, valamint a fokozottan védett barlangok körét az OKTH elnöke jogszabályban állapítja meg.

9. §

A védetté nyilvánítás - barlangok kivételével - hivatalból, illetőleg állampolgár vagy jogi személy (jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet) javaslata alapján indul meg. A javaslattevőt javaslata elbírálásának eredményéről tájékoztatni kell.

10. §

(1) Természeti terület védetté nyilvánítását a természetvédelmi hatóság készíti elő.

(2) A természetvédelmi hatóság az eljárás során tisztázza, hogy

a) a természeti terület védetté nyilvánítása indokolt-e,

b) milyen intézkedések szükségesek a védelem céljának megvalósításához,

c) a védelem ellátásához szükséges feltételek (létszám és pénzügyi eszközök) biztosíthatók-e.

(3)[3] Természeti terület védetté nyilvánításának előkészítése során a természetvédelmi hatóság - az érdekeltek álláspontjának megismerése érdekében - egyeztető megbeszélést és a szükséghez képest helyszíni szemlét tűz ki, amelyre - a kitűzött időpont előtt legalább tizenöt nappal - meghívja a 9. §-ban említett javaslattevőt, valamennyi érdekelt szakhatóságot, továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelezettségek hárulnak, illetőleg akik jogos érdekét a védetté nyilvánítás érinti.

(4)[4] Ha a védelemre tervezett természeti terület jelentős károsodásának veszélye áll fenn, az érdekelt hatóságokkal történő egyeztetést követően a természetvédelmi hatóság a védetté nyilvánítási eljárás megindításakor a veszélyeztető tevékenység (gyepfeltörés, egyes fák kivágása stb.) végzését - legfeljebb három hónapra és az OKTH egyidejű értesítése mellett - azonnali hatállyal megtilthatja.

(5)[5] A (4) bekezdésben meghatározott intézkedést nem lehet alkalmazni a jogerős hatósági engedély alapján folyó tevékenységek esetében,

(6)[6] A veszélyeztető tevékenység végzésének azonnali hatályú megtiltásával okozott tényleges kárt a természetvédelmi hatóság a károsultnak megtéríti.

(7)[7] A természetvédelmi hatóság az előkészítés eredményéről - az érintettek álláspontjának ismertetésével - előterjesztést tesz a védetté nyilvánításra jogosulthoz [11. § (1) bek.].

11. §

(1) Természeti terület védetté nyilvánításáról

a) ha az országos jelentőségű, az OKTH elnöke államtitkári rendelkezésben,

b)[8] ha az helyi jelentőségű, a települési önkormányzat rendelkezik.

(2) Természeti terület országos jelentőségét az OKTH elnöke állapítja meg.

(3)[9]

12. §[10]

(1) A védetté nyilvánításról szóló jogszabály tartalmazza

a) a védetté nyilvánítás tényét és a természtvédelmi érték megnevezését;

b)[11] a természeti terület védetté nyilvánítása esetén annak a Tvr. 10. § (2) bekezdés szerinti jellegét, kiterjedését, a földrészletek helyrajzi számait - erdő esetében azok erdőtervi jelét is -, valamint a területen megvalósuló természetvédelmi célt és a 46. § (1) bekezdésében meghatározottak megnevezését;

c)[12] rendelet esetén a Tvr.-ben és az e jogszabályban meghatározott egyes korlátozások és tilalmak alóli esetleges felmentést, továbbá a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, illetőleg hozzájárulásához kötött - az e jogszabály 18., 20. és 22. §-aiban nem szabályozott - tevékenységek meghatározását.

(2)[13] Természeti terület védetté nyilvánítása esetén a védettség tényét az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.

13. §

(1) A természeti terület, vagy annak meghatározott része fokozottan védetté nyilvánításáról az OKTH elnöke a védetté nyilvánítás során, vagy azt követően jogszabályban rendelkezik

(2) Terület fokozottan védetté nyilvánítása során értelemszerűen kell alkalmazni a 10. és a 12. §-okban foglalt rendelkezéseket.

14. §[14]

(1) Ha valamely természeti érték hirtelen bekövetkezett súlyos veszélyeztetése miatt a 10. §-ban meghatározott eljárás lefolytatására nincs mód, a természetvédelmi hatóság azonnal végrehajtandó határozattal - legfeljebb 30 napig terjedő időtartamra - megtilthatja a veszélyeztető tevékenység folytatását. Ha a veszélyeztetettség bányászati tevékenységgel függ össze, a természetvédelmi hatóság a bányahatóság bevonásával jár el.

(2) A természetvédelmi hatóság az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot egy ízben további 30 nappal meghosszabbíthatja.

(A Tvr. 10. §-ához)

15. §

(1) Nemzeti park: az országnak jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott olyan nagyobb tája, ahol a növény- és állatfajok jelenléte, a földfelszíni formák és ezek együttese a tudomány, a közművelődés és a felüdülés szempontjából különleges jelentőségű.

(2) Tájvédelmi körzet: természetvédelmi értékek, valamint kedvező természeti tulajdonságok megőrzésére és fenntartására szolgáló nagyobb terület vagy tájrész.

(3) Természetvédelmi terület:

a) védett természetvédelmi érték megóvására és fenntartására szolgáló terület;

b) a barlang és védetté nyilvánított felszíni területe.

c)[15] történelmi, kultúrtörténeti emlékhely és természeti környezete;

d)[16] régészeti, őslénytani lelőhely és természeti környezete;

e)[17] park, arborétum, botanikus kert.

(4) Természeti emlék: a természet különleges egyedi képződménye (pl. egyes fa, facsoport, szikla, forrás, földtani szelvény).

(5) Nemzeti park és tájvédelmi körzet létesítésére kizárólag az OKTH elnöke jogosult.

(6)[18] Nemzeti park létesítésére irányuló előkészítő eljárás a Minisztertanács előzetes jóváhagyásával indítható meg.

16. §

(1) Nemzeti parkot, tájvédelmi körzetet, természetvédelmi területet, vagy azok meghatározott részét - ha az nemzetközileg kiemelkedő tudományos értéket képvisel - az OKTH elnöke jogszabályban bioszféra rezervátummá minősíthet.

(2) A bioszféra rezervátumon belül a kiemelkedő természetvédelmi érték közvetlen megóvására magterületeket kell kijelölni.

(3)[19] A bioszféra rezervátumok magterületei fokozattan védett területek, azokat a termelésből ki kell vonni, ha a korlátozás mértéke a gazdaságos mezőgazdasági termelést lehetetlenné teszi.

(A Tvr. 11-12. §-aihoz)

17. §

(1) Védett és fokozottan védett (a továbbiakban együtt: védett) természeti területen a táj védett jellegének és természeti állapotának megóvása érdekében

a)[20] nyomvonalas létesítmények, valamint az ezek mentén elhelyezendő - nem a közúti közlekedés rendjéről szóló jogszabály hatálya alá tartozó - táblák, továbbá az építmények és berendezések tervezésénél és kivitelezésénél különös figyelmet kell fordítani arra, hogy azok harmonikusan illeszkedjenek a tájba.

b) gondoskodni kell a létesítmények, építmények és berendezések környezetének rendezéséről és -szükséghez képest - tájba illő növényzet ültetéséről, megfelelő takarófásításról;

c) véglegesen használaton kívül helyezett létesítmény esetén gondoskodni kell a tájra jellemző természeti állapot helyreállításáról, vagy a rendezési tervben meghatározott állapot kialakításáról;

d) erdőfelújítást és telepítést elsősorban őshonos fafajokkal kell elvégezni;

e) gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok fennmaradásához szükséges talajviszonyok és vízháztartás megőrzéséről;

f) állatfaj vagy -fajta betelepítése, illetőleg állatok tartása során gondoskodni kell arról, hogy azok a természetvédelmi értékeket ne károsítsák.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítésére a természetvédelmi hatóság kezdeményezése alapján az engedélyezésre jogosult hatóság, illetőleg ilyen hiányában a természetvédelmi hatóság kötelezheti az érdekeltet és meghatározhatja a kötelezettség teljesítésének módját, valamint határidejét.

18. §

(1) Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges

a) kutatás - a földtani kutatás kivételével -, kísérlet és gyűjtés végzéséhez,

b) vadon élő tájidegen növény- és állatfajok, továbbá tájidegen állatfajták betelepítéséhez,

c) gyep feltöréséhez vagy felújításához,

d) védett természeti terület helyreállításához, jellegének, továbbá használatának megváltoztatásához,

e) nád és más vízinövényzet égetéséhez,

f) erdő kivételével bármely fa kivágásához.

(2) Barlangi búvármerüléshez, közönség számára meg nem nyitott barlang látogatásához a természetvédelmi hatóság; barlang kiépítéséhez, hasznosításához, továbbá képződményeinek kimentéséhez, hasznosításához, értékesítéséhez és külföldre juttatásához az OKTH engedélye szükséges.

19. §

Védett természeti területen vagy annak meghatározott részén a közlekedést és a tartózkodást -ha a védelem érdekei szükségessé teszik - a természetvédelmi hatóság korlátozhatja.

20. §

A természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges védett természeti terület állagát, illetőleg állapotát befolyásoló minden tevékenység, így különösen

a)[21] jogszabályban meghatározott esetekben a művelési ág megváltoztatása,

b) a terület bármely része mezőgazdasági művelésből való kivonása,

c) külterületi földrészlet alakja és terjedelme megváltoztatása,

d) telekalakítás, területfelhasználás, építés, létesítés és használatbavétel,

e) nyomvonalas létesítmény és földmű építése,

f) vízimunka, vízilétesítmény és vízhasználat,

g)[22] a bányaművelés és a földtani kutatás engedélyezéséhez.

h) ipari tevékenység gyakorlásához szükséges telep létesítésének engedélyezéséhez.

21. §

Védett természeti terület jogellenes zavarása, veszélyeztetése vagy károsítása esetén a természetvédelmi hatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani.

22. §

Fokozottan védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges

a) a tartózkodásra,

b) a kijelölt utakról való letérésre,

c) a filmezésre, valamint a fényképezésre,

d) vegyi anyagok (növényvédőszer, műtrágya stb.) használatára,

e) gyep felülvetésére vagy öntözésére,

f) mélyszántásra,

g) nád és más vízinövényzet aratására vagy irtására,

h) legeltetésre és kaszálásra.

23. §

Fokozottan védett természeti terület 500 méteres körzetében növényvédelmi munkát úgy kell végezni, hogy emiatt a fokozottan védett természeti terület ne károsodjon.

(A Tvr. 13-15. §-aihoz)

24. §

(1) Védett természeti területen építési, telekalakítási tilalom, használati korlátozás, halászati tilalom, továbbá vadászati, halászati korlátozás fontos természetvédelmi érdekből a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére rendelhető el.

(2) Fokozottan védett természeti területen tilos olyan tevékenységet folytatni, illetőleg olyan épületet, egyéb építményt, berendezést létesíteni vagy üzemeltetni, amely annak jellegét és állapotát zavarja, veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja.

(3) Fokozottan védett természeti területen a vadászat és halászat időszakának megállapításához a természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása szükséges.

(4) Telekalakítási, illetőleg építési tilalom elrendelése esetén a kártalanításra az építésügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók.

25. §

(1) A tulajdonos, kezelő, használó (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles tűrni a természetvédelmi hatóságnak a természetvédelmi érték oltalma, tudományos megismerése érdekében végzett tevékenységét, így különösen a természetvédelmi érték megközelítését, őrzését, állapotának ellenőrzését és a védettségre utaló, valamint eligazítótáblák elhelyezését. Az e tevékenység során okozott károkért a tulajdonost kártalanítani kell.

(2) A tulajdonos köteles tűrni, hogy a természetvédelmi hatóság a természetvédelmi érték oltalma, tudományos megismerése érdekében ingatlanát időlegesen használja, arra használati jogot szerezzen vagy tulajdonjogát egyébként korlátozza.

(3)[23] Termőföld rendeltetésszerű használatának - a jogszabály hatálybalépését követően elrendelt - korlátozásokból eredő akadályoztatása miatt bekövetkezett forgalmi értékcsökkenés összegével megegyező kártalanítás jár.

(4) Ha valamely építmény állapota a természetvédelem érdekeit sérti, illetőleg az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített építmény a védett természeti állapotot zavarja, a szükséges építési munkák elvégzésére az építésügyről szóló jogszabályokat kell alkalmazni. Ennek során az építménynek a természetvédelem érdekeit sértő állapota miatt elrendelt átalakításával, illetőleg lebontásával kapcsolatos költségek és károk - a területrendezési okokból elrendelt építési munkákra irányadó rendelkezések szerint - a természetvédelmi hatóságot terhelik.

26. §[24]

(A Tvr. 16. §-ához)

27. §

A természetvédelmi őr működési területén jogosult, illetőleg köteles

a) a természetvédelmi értéket veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt igazoltatni és a védett természeti területről eltávolítani;

b) azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett természetvédelmi érték van, feltartóztatni, a jármű vezetőjét és kísérőjét igazoltatni;

c) azt a személyt, aki személyazonosságát, továbbá a nála levő vagy a feltartóztatott járművön található természetvédelmi érték megszerzésének jogosságát nem igazolja, a legközelebbi rendőri szervhez bekísérni;

d) az általa észlelt vagy tudomására jutott - a természetvédelem érdekeit sértő - cselekmény miatt a gyanúsított ellen a feljelentést (bejelentést) megtenni;

e) a károsító cselekmény elkövetésén tettenért személytől a jogellenesen szerzett természetvédelmi értéket és az elkövetéshez használt eszközöket elvenni, s azokat a legközelebbi rendőri szervnek, természetvédelmi hatóságnak átadni;

f) jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni.

28. §

(1) A természetvédelmi őrszolgálat felett a felügyeletet az OKTH elnöke a belügyminiszterrel egyetértésben gyakorolja.

(2) A természetvédelmi őrök szolgálatának ellátására vonatkozó részletes szabályokat (képesítési előírások, szakvizsga stb.) az OKTH elnöke a belügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.

29. §[25]

(A Tvr. 17-19. §-aihoz)

30. §

A védett növény- és állatfajok tenyészetét befolyásoló mező- és erdőgazdasági rendeltetésű vegyi anyagok hazai felhasználásának engedélyezéséhez az OKTH hozzájárulása is szükséges.

31. §

(1) A védetté, illetőleg fokozottan védetté nyilvánított növényfaj (a továbbiakban együtt: védett növényfaj) védettségének hatálya kiterjed a faj minden egyedére, az egyed valamennyi részére (gumó, hagyma, gyökér, hajtás, levél, virág, mag stb.), bármely állapotára (élő egyed, preparátum).

(2) A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges

a) védett növényfaj egyedének nem védett természeti területen történő szervezett, illetőleg kereskedelmi célú gyűjtéséhez,

b) védett növényfaj egyedének preparálásához, értékesítéséhez és külföldre juttatásához,

c) védett fasorban levő, továbbá egyes védett fák kivágásához, természeti állapotuk megváltoztatásához.

32. §

(1) A védett, illetőleg fokozottan védett állatfaj (a továbbiakban együtt: védett állatfaj) védettségének hatálya kiterjed a faj minden egyedére, az egyed valamennyi fejlődési alakjára (pete, lárva, báb, tojás, fióka, kifejlett állat stb.), bármely állapotára (élő vagy elpusztított egyed, preparátum).

(2) A védett állatfajhoz tartozó egyed szaporodásának időszakában tartózkodni kell a szaporodási hely minden olyan jelentős zavarásától (növényzet irtása, ritkítása, égetése stb.), amely az állat szaporodását veszélyezteti.

(3)[26] A (2) bekezdésben meghatározott tilalom gazdálkodó tevékenységet folytató szervezetek és személyek tekintetében - ha a szaporodási hely zavarása tevékenységük szükségszerű velejárója - csak fokozottan védett állatfaj egyedének tekintetében áll fenn.

33. §

(1) A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett állatfaj állományának szabályozására, egyedeinek gyűjtésére, befogására, elejtésére, tartására, mesterséges szaporítására, értékesítésére, külföldre juttatására vagy külföldről való behozatalára, kikészítésére (preparálására).

(2) A természetvédelmi hatóság védett állatfaj egyedének gyűjtésére, befogására és elejtésére adott engedélyében meghatározhatja az állattal rendelkezni jogosultat is.

34. §

(1) Rovarcsapdát - az erdő- és növényvédelmi előrejelzésre használt rovarcsapdák kivételével -csak a természetvédelmi hatóság engedélyével szabad működtetni.

(2)[27] A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a fehér gólya fészkének áthelyezéséhez vagy eltávolításához. Ha az áthelyezés, illetőleg az eltávolítás villamoshálózati üzemzavar elhárítása érdekében azonnal szükséges, azt az üzemzavar elhárítója engedély nélkül elvégezheti, köteles azonban ezt a természetvédelmi hatóságnak utólag bejelenteni.

(3)[28] A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a törpesas, a parlagi sas, a réti sas, a szirtisas, a békászó sas, a kerecsensólyom, a kígyászölyv és a fekete gólya fészke körül 100 m sugarú körben az erdőgazdálkodási tevékenység folytatásához, különösen a faállomány letermeléséhez. A faállomány letermelésének megtiltása miatt bekövetkező tényleges kárt - a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által kiadott irányelvek alapján számított összegben - a természetvédelmi hatóság az erdőgazdálkodónak megtéríti.

35. §

Vadon élő nem védett állatfaj állományának csökkentését szolgáló új eljárás bevezetéséhez az OKTH hozzájárulása is szükséges.

36. §

Magyarországon nem honos vadon élő állatfaj betelepítéséhez és elterjesztéséhez az OKTH hozzájárulása szükséges.

37. §

A kiveszőben levő ősi hazai házi- állatfajták állományának védelméről, génkészletük megőrzéséről a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az OKTH elnökével egyetértésben gondoskodik.

38. §

Fokozottan védett növény-, illetőleg állatfaj esetében a 31. § (2) bekezdésében és a 33. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyek csak természetvédelmi vagy más fontos közérdekből adhatók meg.

(A Tvr. 20. §-ához)

39. §

(1) A természetvédelmi bírság (a továbbiakban: bírság) mértéke

a) védett természeti területen a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenység folytatása esetén megkezdett hektáronként legfeljebb húszezer forint;

b) védett természeti területnek vagy részének engedély nélküli megváltoztatása, átalakítása, megrongálása, vagy más módon történő károsítása

esetén megkezdett hektáronként, illetőleg barlang esetében megkezdett 100 négyzetméterenként, legfeljebb százezer forint;

c) védett növény- vagy állatfaj egyedével kapcsolatos tevékenység engedély nélküli végzése esetén legfeljebb az egyed pénzben kifejezett értéke;

d) fokozottan védett állatfaj egyedének szaporodását jelentősen zavaró tevékenység esetén legfeljebb az egyed pénzben kifejezett értéke;

e) fokozottan védett növény- vagy állatfaj hazai állományának fennmaradását veszélyeztető, tömeges pusztulás előidézése esetén az elpusztult egyedek pénzben kifejezett értékének legfeljebb tízszerese.

(2)[29] Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján megállapítható bírság legfeljebb tízszeresére növelhető, ha a bírság kiszabására természeti emlékkel kapcsolatban kerül sor.

(3)[30] A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajok pénzben kifejezett értékét az OKTH elnöke állapítja meg.

40. §

(1)[31] A természetvédelmi bírságot a természetvédelmi hatóság a 45. §-ban meghatározott hatáskörben szabja ki.

(2) Nem lehet bírságot kiszabni a kiszabásának alapjául szolgáló tényeknek a természetvédelmi hatóság tudomására jutásától számított hat hónapon túl.

41. §

A 39. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a védelem céljával össze nem egyeztethető minden olyan tevékenység, amely az adott területen tilos, akkor is, ha annak következtében a területen levő természetvédelmi érték tényleges károsodása nem következett be.

42. §

A bírságot a Központi Környezetvédelmi Alap számlájára kell befizetni.

(A Tvr. 21. §-ához)

43. §

(1) A természetvédelmi hatóság a védett állatfaj egyede által okozott károk megelőzése, illetőleg mérséklése érdekében

a) engedélyezheti a védett állatfaj egyedének a veszélyeztetett területrészről történő távoltartását meghatározott riasztási módszer alkalmazásával,

b) engedélyezhet a túlszaporodott védett állatfaj állományának meghatározott mértékű csökkentését (áttelepítését, gyérítését).

(2)[32]

(3)[33]

(A Tvr. 22. §-ához)

44. §

Az OKTH a természetvédelem központi irányítása körében

a) irányítja a tanácsi szakigazgatási tevékenységet;

b) irányítja területi szerveit;

c) jogszabályban meghatározott ügyekben hatósági jogkört gyakorol;

d) terveket készít a természetvédelmi tevékenység továbbfejlesztésére és szervezi azok megvalósítását;

e) gondoskodik az országos jelentőségű természetvédelmi értékek megőrzéséről és fenntartásáról;

f) részt vesz a természetvédelmi célú tudományos kutatások szervezésében és az ehhez szükséges feltételek biztosításában;

g) szervezi a természetvédelem népszerűsítését és eredményeinek ismertetését;

h) a társadalmi szervezetek útján mozgósítja a lakosságot a természetvédelem céljainak megvalósítása érdekében;

i) nemzetközi kapcsolatokat alakít ki és tart fenn;

j) ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

45. §[34]

Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, természetvédelmi ügyekben az első fokú hatósági jogkört:

a) a b) és c) pontban foglalt kivételekkel - a külön jogszabályban megállapított illetékességi területén - a természetvédelmi igazgatóság, illetőleg a nemzeti park igazgatóság;

b) a helyi jelentőségű védett természeti érték tekintetében; a 10. § (4) bekezdés, a 14. § (1) és (2) bekezdés, a 17. § (2) bekezdés és a 19. § alapján indult ügyekben a polgármester (főpolgármester); a 18. § (1) bekezdés, a 20. és 21. §, a 31. § (2) bekezdés c) pontja és az 1982. évi 4. tvr. 20. §-a alapján indult ügyekben a jegyző (fővárosi főjegyző);

c) fokozottan védett növény- és állatfajjal, továbbá annak egyedeivel kapcsolatban a 31. §, valamint a 33. § alapján induló ügyekben a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Országos Természetvédelmi Hivatala

gyakorolja.

46. §

(1)[35] A természetvédelmi értékek megóvását, őrzését, fenntartását, bemutatását, valamint helyreállítását (összefoglalóan: természetvédelmi kezelés) az OKTH, illetőleg a települési önkormányzat képviselő-testülete[36]

a)[37] saját szervei (felügyelőség, nemzeti park igazgatóság, illetőleg intézmény) útján látja el, vagy azzal

b) más szervezetet, illetőleg személyt bízhat meg.

(2) A nemzeti park igazgatóságok elnevezését, székhelyét, működési területét, valamint részletes feladatait az OKTH elnöke jogszabályban állapítja meg.

(A Tvr. 23. §-ához)

47. §

A természetvédelem tervszerű fejlesztéséhez szükséges anyagi eszközökről az állami költségvetésben és a Központi Környezetvédelmi Alapból kell gondoskodni.

48. §

A természetvédelmi értékekről nyilvántartást kell vezetni, melynek szabályait az OKTH elnöke állapítja meg.

(A Tvr. 26. §-ához)

49. §[38]

(1) E rendelet nem érinti a hatálybalépése előtt hozott védetté nyilvánító határozatok, államtitkári rendelkezések és tanácsrendeletek hatályát.

(2) Az (1) bekezdés szerint létesített országos jelentőségű védett természeti területek jegyzékét a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter, helyi jelentőségű védett természeti területek jegyzékét a megyei tanács jogszabályban teheti közzé. E jegyzék szükség szerint kiegészíthető az e rendelet hatályba lépése után létesített védett természeti területekkel is.

50. §

(1) Ez a rendelet 1982. július 1-én lép hatályba, egyidejűleg a természetvédelemről szóló 1961. évi 18. számú törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 12/1971. (IV. 1.) Korm. számú rendelet, valamint az azt módosító 29/1972. (X. 4.) MT számú rendelet melléklete I. részének 28. pontja, továbbá a 14/1979. (IV. 6.) MT számú rendelet 10. § (2) bekezdés b) pontjával módosított 33/1977. (VIII. 28.) MT számú rendelet hatályát veszti.

(2) E rendelet hatálya nem érinti a hatálybalépése előtt indult védetté nyilvánítást előkészítő eljárások rendjét.

(3) E rendelet előírásait hatósági ügyekben a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

51. §

(1) Az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 107. §-a hatályát veszti.

(2) A R. 111. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"111. § (1) Aki

a) védett növény- vagy állatfaj egyedét, barlangi képződményt jogellenesen elpusztít, megrongál, illetőleg védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavar,

b) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

c) védett természeti területen a védelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat: szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, tiltott módon közlekedik, engedély nélkül tüzet rak

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni fokozottan védett természetvédelmi érték tekintetében is, ha a cselekmény nem bűncselekmény.

(3) Azt a dolgot, amelyre nézve az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott szabálysértést elkövették, ha annak feltételei fennállnak, el kell kobozni.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szabálysértés elkövetőjére a rendőrség, valamint a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott személy helyszíni bírságot szabhat ki."

(3) Az R. az alábbi 111/C. §-sal egészül ki:

"Felhívással szembeni engedetlenség.

111/C. § Aki az erdő-, a vadállomány és a védett természeti értékek őrzésével, védelmével kapcsolatban az erdész, az erdőőr, a vadőr, a természetvédelmi őr, a mezőőr, illetőleg a halőr törvényes felhívásának nem tesz eleget,

ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

52. §

(1) Ahol e rendelet kihirdetése előtt hatályba lépett jogszabály (védetté nyilvánító határozat) természetvédelmi hatósági ügyben első fokon eljáró szervként Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalról rendelkezik, ezen a 45. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szervet kell érteni.

(2) Ahol jogszabály (védetté nyilvánító határozat) szigorúan védett területről rendelkezik, azon fokozottan védett természeti területet kell érteni, és arra az e rendeletben meghatározott előírásokat kell alkalmazni.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke

Melléklet a 8/1982. (III. 15.) MT számú rendelethez[39]

Lábjegyzetek:

[1] Beiktatta a 71/1994. (V. 7.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1994.05.07.

[2] Megállapította a 24/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1992.02.15.

[3] Megállapította a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. § a) pontja (ld. 1. melléklet 16.a) pont). Hatályos 1990.05.01.

[4] Beiktatta az 58/1986. (XII. 10.) MT rendelet 1. §-a. Hatályos 1987.01.01.

[5] Beiktatta az 58/1986. (XII. 10.) MT rendelet 1. §-a. Hatályos 1987.01.01.

[6] Beiktatta az 58/1986. (XII. 10.) MT rendelet 1. §-a. Hatályos 1987.01.01.

[7] Számozását módosította az 58/1986. (XII. 10.) MT rendelet 1. §-a. Hatályos 1987.01.01.

[8] Megállapította a 24/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 1992.02.15.

[9] Hatályon kívül helyezte a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. § a) pontja (ld. 1. melléklet 16. (3) pont). Hatálytalan 1990.05.01.

[10] Szerkezetét módosította az 58/1986. (XII. 10.) MT rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 1987.01.01.

[11] Megállapította a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. § a) pontja (ld. 1. melléklet 16.b) pont). Hatályos 1990.05.01.

[12] Megállapította a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. § a) pontja (ld. 1. melléklet 16.b) pont). Hatályos 1990.05.01.

[13] Beiktatta az 58/1986. (XII. 10.) MT rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 1987.01.01.

[14] Megállapította a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. § a) pontja (ld. 1. melléklet 16.c) pont). Hatályos 1990.05.01.

[15] Beiktatta a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. § a) pontja (ld. 1. melléklet 16.d) pont). Hatályos 1990.05.01.

[16] Beiktatta a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. § a) pontja (ld. 1. melléklet 16.d) pont). Hatályos 1990.05.01.

[17] Beiktatta a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. § a) pontja (ld. 1. melléklet 16.d) pont). Hatályos 1990.05.01.

[18] Beiktatta az 58/1986. (XII. 10.) MT rendelet 4. §-a. Hatályos 1987.01.01.

[19] Megállapította az 58/1986. (XII. 10.) MT rendelet 5. §-a. Hatályos 1987.01.01.

[20] Megállapította a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. § a) pontja (ld. 1. melléklet 16.e) pont). Hatályos 1990.05.01.

[21] Megállapította a 26/1987. (VII. 30.) MT rendelet 105. § (2) bekezdése c) pontja. Hatályos 1987.09.01.

[22] Megállapította az 58/1986. (XII. 10.) MT rendelet 6. §-a. Hatályos 1987.01.01.

[23] Megállapította a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. § a) pontja (ld. 1. melléklet 16.f) pont). Hatályos 1990.05.01.

[24] Hatályon kívül helyezte a 26/1987. (VII. 30.) MT rendelet 105. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1987.09.01.

[25] Hatályon kívül helyezte a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. § a) pontja (ld. 1. melléklet 16. (3) pont). Hatálytalan 1990.05.01.

[26] Megállapította a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. § a) pontja (ld. 1. melléklet 16.g) pont). Hatályos 1990.05.01.

[27] Megállapította a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. § a) pontja (ld. 1. melléklet 16.h) pont). Hatályos 1990.05.01.

[28] Megállapította a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. § a) pontja (ld. 1. melléklet 16.h) pont). Hatályos 1990.05.01.

[29] Beiktatta az 58/1986. (XII. 10.) MT rendelet 10. §-a. Hatályos 1987.01.01.

[30] Számozását módosította az 58/1986. (XII. 10.) MT rendelet 10. §-a. Hatályos 1987.01.01.

[31] Megállapította a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. § a) pontja (ld. 1. melléklet 16.i) pont). Hatályos 1990.05.01.

[32] Hatályon kívül helyezte a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. § a) pontja (ld. 1. melléklet 16. (3) pont). Hatálytalan 1990.05.01.

[33] Hatályon kívül helyezte a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. § a) pontja (ld. 1. melléklet 16. (3) pont). Hatálytalan 1990.05.01.

[34] Megállapította a 24/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1992.02.15.

[35] Megállapította az 58/1986. (XII. 10.) MT rendelet 12. §-a. Hatályos 1987.01.01.

[36] A nyitó szövegrészt módosította a 24/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 1992.02.15.

[37] Módosította a 24/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 1992.02.15.

[38] Megállapította a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. § a) pontja (ld. 1. melléklet 16.k) pont). Hatályos 1990.05.01.

[39] Hatályon kívül helyezte a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. § a) pontja (ld. 1. melléklet 16. (3) pont). Hatálytalan 1990.05.01.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére