1982. évi 4. törvényerejű rendelet

a természetvédelemről

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § E törvényerejű rendelet célja, hogy a természetvédelem hagyományait megőrizve, eredményeit továbbfejlesztve, az emberi környezet védelme érdekében egyes természeti értékek különleges oltalmának, megőrzésének és fenntartásának alapvető szabályait megállapítsa.

2. § A természetvédelem feladata, hogy

a) a különleges oltalmat igénylő és az emberi környezet védelme érdekében föld-, víz-, növény-és állattani, tájképi vagy kultúrtörténeti szempontból, illetőleg más közérdekből védelemre érdemes természeti tájak, területek és tárgyak, vadon élő növény- és állatfajok (a továbbiakban együtt: természetvédelmi érték) körét megállapítsa,

b) a természetvédelmi értékeket veszélyeztető jelenségek okait feltárja,

c) a természetvédelmi értékek károsodását megelőzze, elhárítsa, a bekövetkezett károsodást csökkentse, vagy megszüntesse,

d) a természetvédelmi értékeket a jelen és jövő nemzedék számára megőrizze, azokat szükség szerint helyreállítsa, tervszerű fenntartásukat biztosítsa.

3. § (1) A természetvédelem érdekeit a népgazdasági tervezés és szabályozás, továbbá a gazdasági döntések és a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.

(2) A természetvédelmi követelményeket a táj jellegét, természeti állapotát megváltoztató vagy befolyásoló tervezés (területrendezés, létesítmény elhelyezése stb.) során a társadalmi, a népgazdasági célkitűzésekkel összhangban kell érvényre juttatni.

4. § Gondoskodni kell arról, hogy a természetvédelem célkitűzéseit az egész társadalom megismerje és tevékenyén vegyen részt azok megvalósításában. Ennek érdekében:

- biztosítani kell, hogy az állampolgárok a természetvédelemmel összefüggő alapvető ismereteket és feladatokat a közoktatás, ismeretterjesztés és tájékoztatás útján megismerjék.

- az állami, társadalmi szervek a természetvédelmi feladatok megvalósítása során kérjék, igényeljék a lakosság közreműködését, gondoskodjanak a társadalom öntevékeny részvételének megszervezéséről.

5. § A Magyar Népköztársaság a természetvédelmet nemzetközi szerződések keretében való együttműködéssel is elősegíti.

II. fejezet

A természetvédelem részletes szabályai

A védetté nyilvánítás

6. § (1) A természeti érték különleges oltalma a védetté nyilvánítással jön létre.

(2) A barlangok e törvényerejű rendelet alapján védettek. Barlang védettsége jogszabályban meghatározott esetben feloldható.

(3) Növény- és állatfajok valamint tájak, területek és más természeti tárgyak védetté nyilvánításáról jogszabályban kell rendelkezni.

7. § (1) Ha a természeti érték megóvásához kiemelkedően fontos társadalmi érdek fűződik és annak oltalma csak különleges intézkedésekkel biztosítható, azt, vagy annak meghatározott részét fokozottan védetté kell nyilvánítani.

(2) A fokozottan védetté nyilvánításról és a különleges intézkedésekről jogszabályban kell rendelkezni.

8. § A védettséget, illetőleg a fokozott védettséget meg kell szüntetni, ha annak indokai többé nem állnak fenn.

9. § A természetvédelmi érték megóvását szolgáló szabályok megtartása minden jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek és állampolgárnak kötelessége.

Természeti területek védelme

10. § (1) Védetté kell nyilvánítani az emberi környezet védelme, valamint a növény- és állatfajok megóvása érdekében, továbbá tudományos, kulturális, gazdasági vagy más közérdekből arra érdemes tájat, területet, földtani képződményt és szelvényt, felszínalaktani képződményt, talajszelvényt és vizet (a továbbiakban együtt: természeti terület), ha annak megóvása másként nem biztosítható. Indokolt esetben védetté nyilvánítható a barlang felszíni területe is.

(2) A védetté nyilvánított természeti terület, valamint a barlang (a továbbiakban együtt védett természeti terület) az azon megvalósuló természetvédelmi célnak megfelelően

- nemzeti park,

- tájvédelmi körzet,

- természetvédelmi terület,

- természeti emlék

lehet.

11. § Tilos a védett természeti terület jellegét és állapotát a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.

12. § (1) A védetté nyilvánított mezőgazdasági rendeltetésű területek mezőgazdasági hasznosítását a védelem céljával összeegyeztethető módon biztosítani kell.

(2) Fokozottan védetté nyilvánított területen levő mezőgazdasági rendeltetésű föld a természetvédelem érdekében a mezőgazdasági művelésből kivonható.

13. § (1) Védett természeti területen a vadászat és halászat (horgászat) korlátozható, illetve megtiltható.

(2) Védett természeti területen telekalakítási tilalom, építési tilalom és korlátozás, továbbá használati korlátozás rendelhető el.

(3)[1]

14. § A védett természeti terület fenntartása során - a védettség céljával és a termelés érdekeivel összeegyeztethető módon és mértékben - biztosítani kell annak tudományos tanulmányozását, továbbá oktatási, közművelődési, ismeretterjesztési és idegenforgalmi célból való bemutatását

15. § A védett természeti területet meg kell jelölni és fel kell hívni a figyelmet annak védettségére, valamint a főbb korlátozó rendelkezésekre.

16. § A védett természeti területek őrzése, megóvása, továbbá károsításának megelőzése érdekében természetvédelmi őrök alkalmazhatók. A természetvédelmi őr egyenruha és szolgálati jelvény viselésére, valamint szolgálati lőfegyver viselésére és használatára jogosult.

Növény- és állatfajok védelme

17. § Tudományos, kulturális vagy más közérdekből védetté nyilváníthatók

- az arra érdemes vadon élő növény- és állatfajok,

- a vadon élő növény- és állatfajok társulásai,

- a különleges értéket képviselő növénytelepítések és egyes növények,

- a kiveszőfélben levő ősi hazai házi állatfajták.

18. § (1) Védetté kell nyilvánítani a vadon élő növény- és állatfaj jellegzetes termőhelyét, illetőleg élőhelyét is, ha a faj megóvása másként nem biztosítható.

(2) Jogszabályban a védett természeti területen található külön meghatározott növényfaj és - a vadászható és halászható fajok kivételével - állatfaj védelme is elrendelhető.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott védelem legfeljebb a terület védettségének fennálltáig érvényes.

19. § Az ország területére hazánkban nem honos vadon élő növény- és állatfajt csak engedéllyel szabad betelepíteni.

III. fejezet

A természetvédelmi bírság. Védett állat kártételeinek megelőzése

A természetvédelmi bírság

20. § (1) Az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amely tevékenységével vagy mulasztásával

a) védett természeti területen a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenységet folytat,

b) védett természeti területet vagy területrészt jogellenesen megváltoztat, átalakít, megrongál, elpusztít vagy más módon károsít,

c) védett növény- vagy állatfaj egyedét - jogellenesen - gyűjti, birtokban tartja, kikészíti, értékesíti, külföldre juttatja, károsítja, elpusztítja, továbbá élettevékenységében jelentős mértékben zavarja

természetvédelmi bírságot köteles fizetni.

(2) A bírság mértékéről és kiszabásának módjáról jogszabály rendelkezik.

(3) A természetvédelmi bírságból származó bevételeket természetvédelmi feladatok megvalósítására kell fordítani.

Védett állat kártételeinek megelőzése

21. § Védett állatfaj egyede kártételeinek megelőzéséről, illetőleg csökkentéséről az érintett ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója), valamint a vadászatra és halászatra jogosult a rendes gazdálkodás körének megfelelő mértékben köteles gondoskodni. Ha a kártétel ily módon nem előzhető meg, kérheti az illetékes természetvédelmi hatáság intézkedését.

IV. fejezet

A természetvédelem irányítása és szervezete

22. § A természetvédelmi tevékenység központi irányítása, összehangolása és ellenőrzése az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (a továbbiakban: OKTH) elnökének feladata, aki e tevékenysége ellátásában támaszkodik a társadalom részvételére.

23. § A természetvédelem anyagi feltételeiről a Minisztertanács gondoskodik.

V. fejezet

Záró rendelkezések

24. § A természetvédelem érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató személyek és kollektívák elismerésben részesíthetők.

25. § A természetvédelem népszerűsítése érdekében évenként "Madarak és fák napját" kell rendezni.

26. § Kártalanításnak csak védett mezőgazdasági ingatlan esetében elrendelt korlátozás miatt van helye. A kártalanítás részletes szabályait a Minisztertanács állapítja meg.

27. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1982. július hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a természetvédelemről szóló 1961. évi 18. számú törvényerejű rendelet és az azt módosító 1977. évi 23. számú törvényerejű rendelet hatályát veszti.

(2) E törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvénynek az 1979. évi 10. számú törvényerejű rendelettel módosított 83. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Helyszíni bírság kiszabására - jogszabály által meghatározott körben - a rendőrség, a határőrség, a tanács szakigazgatási szerve, valamint a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott, továbbá a felügyelet részéről eljáró személy jogosult."

(3) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára