Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

1982. évi 4. törvényerejű rendelet

a természetvédelemről

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § E törvényerejű rendelet célja, hogy a természetvédelem hagyományait megőrizve, eredményeit továbbfejlesztve, az emberi környezet védelme érdekében egyes természeti értékek különleges oltalmának, megőrzésének és fenntartásának alapvető szabályait megállapítsa.

2. § A természetvédelem feladata, hogy

a) a különleges oltalmat igénylő és az emberi környezet védelme érdekében föld-, víz-, növény-és állattani, tájképi vagy kultúrtörténeti szempontból, illetőleg más közérdekből védelemre érdemes természeti tájak, területek és tárgyak, vadon élő növény- és állatfajok (a továbbiakban együtt: természetvédelmi érték) körét megállapítsa,

b) a természetvédelmi értékeket veszélyeztető jelenségek okait feltárja,

c) a természetvédelmi értékek károsodását megelőzze, elhárítsa, a bekövetkezett károsodást csökkentse, vagy megszüntesse,

d) a természetvédelmi értékeket a jelen és jövő nemzedék számára megőrizze, azokat szükség szerint helyreállítsa, tervszerű fenntartásukat biztosítsa.

3. § (1) A természetvédelem érdekeit a népgazdasági tervezés és szabályozás, továbbá a gazdasági döntések és a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.

(2) A természetvédelmi követelményeket a táj jellegét, természeti állapotát megváltoztató vagy befolyásoló tervezés (területrendezés, létesítmény elhelyezése stb.) során a társadalmi, a népgazdasági célkitűzésekkel összhangban kell érvényre juttatni.

4. § Gondoskodni kell arról, hogy a természetvédelem célkitűzéseit az egész társadalom megismerje és tevékenyén vegyen részt azok megvalósításában. Ennek érdekében:

- biztosítani kell, hogy az állampolgárok a természetvédelemmel összefüggő alapvető ismereteket és feladatokat a közoktatás, ismeretterjesztés és tájékoztatás útján megismerjék.

- az állami, társadalmi szervek a természetvédelmi feladatok megvalósítása során kérjék, igényeljék a lakosság közreműködését, gondoskodjanak a társadalom öntevékeny részvételének megszervezéséről.

5. § A Magyar Népköztársaság a természetvédelmet nemzetközi szerződések keretében való együttműködéssel is elősegíti.

II. fejezet

A természetvédelem részletes szabályai

A védetté nyilvánítás

6. § (1) A természeti érték különleges oltalma a védetté nyilvánítással jön létre.

(2) A barlangok e törvényerejű rendelet alapján védettek. Barlang védettsége jogszabályban meghatározott esetben feloldható.

(3) Növény- és állatfajok valamint tájak, területek és más természeti tárgyak védetté nyilvánításáról jogszabályban kell rendelkezni.

7. § (1) Ha a természeti érték megóvásához kiemelkedően fontos társadalmi érdek fűződik és annak oltalma csak különleges intézkedésekkel biztosítható, azt, vagy annak meghatározott részét fokozottan védetté kell nyilvánítani.

(2) A fokozottan védetté nyilvánításról és a különleges intézkedésekről jogszabályban kell rendelkezni.

8. § A védettséget, illetőleg a fokozott védettséget meg kell szüntetni, ha annak indokai többé nem állnak fenn.

9. § A természetvédelmi érték megóvását szolgáló szabályok megtartása minden jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek és állampolgárnak kötelessége.

Természeti területek védelme

10. § (1) Védetté kell nyilvánítani az emberi környezet védelme, valamint a növény- és állatfajok megóvása érdekében, továbbá tudományos, kulturális, gazdasági vagy más közérdekből arra érdemes tájat, területet, földtani képződményt és szelvényt, felszínalaktani képződményt, talajszelvényt és vizet (a továbbiakban együtt: természeti terület), ha annak megóvása másként nem biztosítható. Indokolt esetben védetté nyilvánítható a barlang felszíni területe is.

(2) A védetté nyilvánított természeti terület, valamint a barlang (a továbbiakban együtt védett természeti terület) az azon megvalósuló természetvédelmi célnak megfelelően

- nemzeti park,

- tájvédelmi körzet,

- természetvédelmi terület,

- természeti emlék

lehet.

11. § Tilos a védett természeti terület jellegét és állapotát a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.

12. § (1) A védetté nyilvánított mezőgazdasági rendeltetésű területek mezőgazdasági hasznosítását a védelem céljával összeegyeztethető módon biztosítani kell.

(2) Fokozottan védetté nyilvánított területen levő mezőgazdasági rendeltetésű föld a természetvédelem érdekében a mezőgazdasági művelésből kivonható.

13. § (1) Védett természeti területen a vadászat és halászat (horgászat) korlátozható, illetve megtiltható.

(2) Védett természeti területen telekalakítási tilalom, építési tilalom és korlátozás, továbbá használati korlátozás rendelhető el.

(3)[1]

14. § A védett természeti terület fenntartása során - a védettség céljával és a termelés érdekeivel összeegyeztethető módon és mértékben - biztosítani kell annak tudományos tanulmányozását, továbbá oktatási, közművelődési, ismeretterjesztési és idegenforgalmi célból való bemutatását

15. § A védett természeti területet meg kell jelölni és fel kell hívni a figyelmet annak védettségére, valamint a főbb korlátozó rendelkezésekre.

16. § A védett természeti területek őrzése, megóvása, továbbá károsításának megelőzése érdekében természetvédelmi őrök alkalmazhatók. A természetvédelmi őr egyenruha és szolgálati jelvény viselésére, valamint szolgálati lőfegyver viselésére és használatára jogosult.

Növény- és állatfajok védelme

17. § Tudományos, kulturális vagy más közérdekből védetté nyilváníthatók

- az arra érdemes vadon élő növény- és állatfajok,

- a vadon élő növény- és állatfajok társulásai,

- a különleges értéket képviselő növénytelepítések és egyes növények,

- a kiveszőfélben levő ősi hazai házi állatfajták.

18. § (1) Védetté kell nyilvánítani a vadon élő növény- és állatfaj jellegzetes termőhelyét, illetőleg élőhelyét is, ha a faj megóvása másként nem biztosítható.

(2) Jogszabályban a védett természeti területen található külön meghatározott növényfaj és - a vadászható és halászható fajok kivételével - állatfaj védelme is elrendelhető.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott védelem legfeljebb a terület védettségének fennálltáig érvényes.

19. § Az ország területére hazánkban nem honos vadon élő növény- és állatfajt csak engedéllyel szabad betelepíteni.

III. fejezet

A természetvédelmi bírság. Védett állat kártételeinek megelőzése

A természetvédelmi bírság

20. § (1) Az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amely tevékenységével vagy mulasztásával

a) védett természeti területen a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenységet folytat,

b) védett természeti területet vagy területrészt jogellenesen megváltoztat, átalakít, megrongál, elpusztít vagy más módon károsít,

c) védett növény- vagy állatfaj egyedét - jogellenesen - gyűjti, birtokban tartja, kikészíti, értékesíti, külföldre juttatja, károsítja, elpusztítja, továbbá élettevékenységében jelentős mértékben zavarja

természetvédelmi bírságot köteles fizetni.

(2) A bírság mértékéről és kiszabásának módjáról jogszabály rendelkezik.

(3) A természetvédelmi bírságból származó bevételeket természetvédelmi feladatok megvalósítására kell fordítani.

Védett állat kártételeinek megelőzése

21. § Védett állatfaj egyede kártételeinek megelőzéséről, illetőleg csökkentéséről az érintett ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója), valamint a vadászatra és halászatra jogosult a rendes gazdálkodás körének megfelelő mértékben köteles gondoskodni. Ha a kártétel ily módon nem előzhető meg, kérheti az illetékes természetvédelmi hatáság intézkedését.

IV. fejezet

A természetvédelem irányítása és szervezete

22. § A természetvédelmi tevékenység központi irányítása, összehangolása és ellenőrzése az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (a továbbiakban: OKTH) elnökének feladata, aki e tevékenysége ellátásában támaszkodik a társadalom részvételére.

23. § A természetvédelem anyagi feltételeiről a Minisztertanács gondoskodik.

V. fejezet

Záró rendelkezések

24. § A természetvédelem érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató személyek és kollektívák elismerésben részesíthetők.

25. § A természetvédelem népszerűsítése érdekében évenként "Madarak és fák napját" kell rendezni.

26. § Kártalanításnak csak védett mezőgazdasági ingatlan esetében elrendelt korlátozás miatt van helye. A kártalanítás részletes szabályait a Minisztertanács állapítja meg.

27. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1982. július hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a természetvédelemről szóló 1961. évi 18. számú törvényerejű rendelet és az azt módosító 1977. évi 23. számú törvényerejű rendelet hatályát veszti.

(2) E törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvénynek az 1979. évi 10. számú törvényerejű rendelettel módosított 83. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Helyszíni bírság kiszabására - jogszabály által meghatározott körben - a rendőrség, a határőrség, a tanács szakigazgatási szerve, valamint a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott, továbbá a felügyelet részéről eljáró személy jogosult."

(3) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi IX. törvény 4. § (3) bekezdése. Hatálytalan 1990.02.14.

Tartalomjegyzék