20/1994. (XI. 10.) MKM rendelet

egyes oktatási jogszabályok módosításáról

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének b) és g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a szakképzés tekintetében a munkaügyi miniszterrel és a szakképzésért felelős miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

A központi műhelyekről szóló - többször módosított - 5/1988. (II. 17.) MM rendelet 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A központi műhely szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni

a) a működés rendjét,

b) a vezetők közötti feladatmegosztást,

c) a belső szakmai ellenőrzés rendjét,

d) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját,

e) mindazokat a kérdéseket, amelyeket jogszabály ír elő."

2. §

A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a megyében, fővárosban több pedagógiai intézel működik, a megyei, fővárosi önkormányzat által fenntartott pedagógiai intézet - az érdekelt pedagógiai intézetek közreműködésével - egységes megyei, fővárosi szaktanácsadói névjegyzéket készít."

3. §

(1) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló - a 17/1994. (VII. 29.) MKM rendelettel módosított -11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza:]

"c) a felnőttoktatás formáit, továbbá - az érettségi vizsga kivételével - az állami nyelvvizsga-bizonyítvány, illetve az azzal egyenértékű idegennyelvtudást igazoló okiratnak az iskolai tanulmányokba való beszámítására és a bizonyítvány, illetve az okirat alapján az idegennyelvórák alóli felmentésre vonatkozó rendelkezéseket."

(2) Az R. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az iskola szervezeti és működési szabályzata akkor zárhatja ki az állami nyelvvizsga-bizonyítvány, illetve az azzal egyenértékű okirat iskolai tanulmányokba való beszámítását, illetve az idegennyelvórák alóli felmentés lehetőségét, ha az iskolai tanítási órák biztosítják az idegennyelvtudás szinten tartását, fejlesztését."

(3) Az R. 37. §-ának (8) bekezdése a következő harmadik és negyedik mondattal egészül ki:

"Nem magyar állampolgár ingyenes óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban viszonosság alapján vehet részt. A viszonosság eldöntéséhez be kell szerezni a Művelődési és Közoktatási Minisztérium véleményét."

(4) Az R. 37. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Ha az iskolai tanulmányok folytatását a magyar nyelv ismeretének hiánya, illetve a külföldi és a magyar iskola követelményrendszere közötti eltérés gátolja, az iskola igazgatója - a szülő egyetértésével - az évfolyam megismétlését engedélyezheti úgy is, hogy a tanuló csak felzárkóztató foglalkozásokon vesz részt. A foglalkozások idejét, az annak keretében oktatott ismeretek körét, az ismeretek elsajátításáról történő számadás módját az igazgató állapítja meg."

(5) Az R. 42. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) 1998. november 1. napján hatályát veszti a szakközépiskolai érettségi-képesítő vizsgaszabályzatról szóló 108/1982. (MK 9.) MM utasítás (a továbbiakban: SZÉV), valamint az ezt módosító 113/1985. (Műv. K. 14.) MM utasítás."

(6) Az R. 47. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A rendelet hatálybalépése előtt - közép- vagy felsőfokú "C" típusú állami nyelvvizsga-bizonyítvány, illetőleg azzal egyenértékű idegennyelvtudási igazoló okirat alapján - kiadott mentesítések továbbra is érvényesek. Addig az időpontig, ameddig a szervezeti és működési szabályzat nem lép hatályba - a kéttannyelvű középiskolai tanuló kivételével - a közép- vagy felsőfokú "C" típusú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, illetőleg azzal egyenértékű idegennyelv-tudást igazoló okirattal rendelkező tanulót - kérelmére - fel kell menteni az idegennyelvórák látogatása alól. A tanuló - e rendelet 24. §-a (3) bekezdésének alkalmazásával - az év végén jeles osztályzatot kap."

(7) Az R. 54. §-ának negyedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A tanulók mentesítésével kapcsolatos ügyekben a közoktatási törvény 69. §-ának (2) bekezdése és e rendelet 23. §-ának (4) bekezdése alapján kell eljárni."

(8) Az R. 2. számú mellékletének "Az iskola által kötelezően használt nyomtatványok" része 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. Diákigazolvány*"

4. §

(1) A gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzatról szóló - többször módosított - 129/1981. (MK 17.) MM utasítás (a továbbiakban: GÉV) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az érettségi vizsgán öt - három kötelező és kettő kötelezően választható, a nemzetiségi gimnáziumban négy kötelező és egy kötelezően választható - tantárgyból kell vizsgázni. A tanuló e mellett további tantárgyból, illetve tantárgyakból is tehet érettségi vizsgát."

(2) A GÉV 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Érettségi vizsga lehető továbbá minden olyan tantárgyból, amelyet a tanuló legalább két éven át, heti kétszer negyvenöt perces órában tanult, illetőleg ha e tantárgy tantervi anyagából a tanuló sikeres osztályozó vizsgát tett."

(3) A GÉV 3. §-a a következő (9)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A kéttannyelvű gimnáziumok tanulói kivételével mentesül idegen nyelvből az érettségi vizsga alól, és jeles osztályzatot kap az a tanuló, aki közép- vagy felsőfokú "C" típusú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, illetőleg azzal egyenértékű idegennyelvtudást igazoló okirattal rendelkezik.

(10) Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen - a versenykiírásban meghatározott - helyezést elérő tanuló abból a tantárgyból, amelyből a helyezést elérte, mentesül az érettségi vizsga alól, és jeles osztályzatot kap.

(11) Ha a tanuló nem magyar állampolgár, és az anyanyelve nem magyar, választhat úgy is, hogy a kötelező magyar nyelv és irodalom tantárgy helyett - kötelező tantárgyként - magyar nyelvből mint idegen nyelvből tesz vizsgát. A vizsga eredményét az idegen nyelv rovatban kell feltüntetni.

(12) Ha a tanulót a közoktatásról szóló 1993. évi LXX1X. törvény 69. §-ának (2) bekezdése és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 23. §-ának (4) bekezdése alapján mentesítették az idegen nyelv vagy más kötelező érettségi tantárgy tanulása alól, illetve engedélyezték, hogy tudásáról az állapotának megfelelő módon adjon számot, a mentesítést, illetve az engedélyt az iskola igazgatójának az érettségi vizsgára is meg kell adnia. Ha a mentesítés kötelező tantárgyra szól, helyette a tanulónak a kötelezően választható tantárgyak közül kell másikat választania."

(4) A GÉV III. fejezete a következő 24/A. §-sal és címmel egészül ki:

"24/A. §

A VIZSGASZABÁLYZATBAN NEM SZEREPLŐ TANTÁRGYAK TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEI

Ha a tanuló a 3. § (4) bekezdésében meghatározott tantárgyból kíván érettségi vizsgát tenni - és a vizsga tantárgyi követelményeit a III. fejezet nem állapítja meg -az iskola határozza meg - a tantárgy tantervi tananyaga alapján - a vizsgarészeket és vizsgakövetelményeket."

(5) A GÉV 29. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (10)-(12) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (10)-(12) bekezdés számozása (13)-(15) bekezdésre változik:

"(9) Ha a vizsgázó fogyatékossága miatt nem tud kézzel írni, az iskola igazgatója - a 3. § (12) bekezdésében meghatározottak szerint - engedélyezi, hogy az írásbeli feladatokat számítógépen vagy más irodatechnikai eszközzel oldják meg. A tanuló használhat oktatási segédeszközt is. Az írásbeli vizsga idejét a tanuló kérelmére egy órával (60 perc) meg kell hosszabbítani.

(10) Ha a felügyelő pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó dolgozatát, ráírja az elvétel pontos idejét, és aláírja; a vizsgázót a vizsgateremből eltávolítja, és azonnal értesíti az iskola igazgatóját.

(11) Az iskola igazgatója a szabálytalanságról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell minden olyan adatot és eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének megvizsgálását, a vizsgázó és a felügyelő pedagógus nyilatkozatát, továbbá, hogy a vizsgázót tájékoztatták a szabálytalanság elbírálásával kapcsolatos eljárásról és a bebizonyított szabálytalanság következményeiről. A jegyzőkönyvet a felügyelő pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

(12) A jegyzőkönyvet az iskola igazgatója eljuttatja a vizsgabizottság elnökéhez A jegyzőkönyv elkészítését követően a vizsgázó folytathatja a feladat kidolgozását. A szabálytalanságról és annak következményeiről a vizsgabizottság dönt. A jegyzőkönyv elkészítésére fordított idő nem számít bele a feladat megoldásához rendelkezésre álló időbe."

(6) A GÉV 31. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi bekezdés számozása (2) bekezdésre változik:

"(1) Az írásbeli dolgozatok szaktanár által javasolt minősítését a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni. Az írásbeli dolgozatot a tanuló a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt az iskola képviselőjének jelenlétében - az iskola igazgatója által meghatározott helyen s időben - megtekintheti, és az értékelésre észrevételt tehet. A megtekintésre és észrevételek megtételére legalább egy munkanapot (nyolc órát) kell biztosítani. A tanulókat az írásbeli dolgozat elkészítésének megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg dolgozatukat és tehetnek rá észrevételt."

(7) A GÉV 32. §-ának (1) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

"Az írásbeli dolgozatokra benyújtott észrevételeket az igazgató megküldi a vizsgabizottság elnökének."

(8) A GÉV IV. fejezete a következő 32/A. §-sal és címmel egészül ki:

"32/A. §

ELJÁRÁS ABBAN AZ ESETBEN, HA A VIZSGA RÉSZEIT ÉS A VIZSGAKÖVETELMÉNYEKET AZ ISKOLA ÁLLAPÍTJA MEG

A IV. fejezetben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a vizsgarészeket, illetőleg a vizsgakövetelményeket a 24/A. §-ban foglaltak szerint az iskola állapítja meg."

(9) A GÉV 33. §-ának (1) bekezdése a következő negyedik, ötödik mondattal egészül ki:

"Ha az írásbeli dolgozatra észrevételt nyújtottak be, az igazgató gondoskodik arról, hogy megfelelő szakos tanár álljon rendelkezése, aki részt vesz - a vizsgabizottság tagjaként - az érintett dolgozat végleges minősítésében, és az észrevételben foglaltak elbírálásában. Az észrevétel elbírálásában és az érintett dolgozat végleges minősítésében nem vehet részt a vizsgabizottság munkájában az a tanár, aki a dolgozatot értékelte."

(10) A GÉV 33. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § egyidejűleg a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az írásbeli vizsgán szabálytalanság elkövetésével kapcsolatban készített jegyzőkönyv alapján a vizsgázó ügyében a vizsgabizottság a következő döntést hozhatja:

a) megállapítja, hogy szabálytalanság nem történt,

b) megállapítja, hogy vizsgázó milyen szabálytalanságot követett el.

(5) Ha a vizsgázó szabálytalanságot követett el a vizsgabizottság a következő döntést hozhatja:

a) a dolgozatot elégtelennek minősíti;

b) a vizsgázót az adott vizsgatantárgyból javító vizsgára utasítja;

c) a vizsgázót - az adott vizsgaidőszakra - eltiltja a vizsga folytatásától.

(7) A vizsgabizottság külön vizsgálatot is elrendelhet a vizsga során elkövetett szabálytalanság kivizsgálására.

(8) A vizsgabizottság döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak."

(11) A GÉV 33. §-a (6) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jegyzőkönyv a következőket tartalmazza:)

"c) az írásbeli dolgozatra benyújtott észrevételekkel kapcsolatosan hozott döntést és annak indokát."

(12) A GÉV 55/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) A kéttannyelvű gimnázium tanulójának ahhoz, hogy kéttannyelvű bizonyítványt kapjon, a tanítás második tannyelvéből (célnyelv), valamint legalább kettő olyan tantárgyból célnyelven kell vizsgáznia, amelyet ezen a nyelven legalább kettő tanéven át tanult."

(13) A GÉV a következő 13. záradékkal egészül ki:

"13. A magyar nyelv és irodalom tantárgy helyett - a GÉV 3. §-ának (11) bekezdése alapján - magyar nyelvből mint idegen nyelvből tett érettségi vizsgát."

5. §

(1) A szakközépiskolai érettségi-képesítő vizsgaszabályzatról szóló - többször módosított - 108/1982. (MK 9.) MM utasítás (a továbbiakban: SZÉV) 3. §-ának (4) bekezdése a következő harmadik ponttal egészül ki:

"- érettségi vizsga tehető minden olyan tantárgyból, amelyet a tanuló legalább két éven át, heti kétszer negyvenöt perces órában tanult, illetőleg ha e tantárgy tantervi anyagából a tanuló sikeres osztályozó vizsgát tett."

(2) A SZÉV 3. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A kéttannyelvű szakközépiskola tanulója kivételével mentesül idegen nyelvből az érettségi vizsga alól, és jeles osztályzatot kap az a tanuló, aki közép- vagy felsőfokú "C" típusú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, illetőleg azzal egyenértékű idegen nyelvtudást igazoló okirattal rendelkezik.

(7) Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen - a versenykiírásban meghatározott - helyezést elérő tanuló abból a tantárgyból (tantárgyakból), amelyből a helyezést elérte, mentesül az érettségi vizsga alól, és jeles osztályzatot kap."

(3) A SZÉV 3. §-a a következő (12)-(14) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A kéttannyelvű szakközépiskolák tanulóinak -ahhoz, hogy kéttannyelvű szakközépiskolai érettségi-képesítő bizonyítványt kapjanak - a tanítás második tannyelvéből (célnyelv), valamint legalább két olyan tantárgyból (ezek közül az egyik szakmai elméleti tantárgy) kell célnyelven vizsgát tenniük, amelyet ezen a nyelven legalább két tanév folyamán tanultak.

(13) Ha a tanuló nem magyar állampolgár, és az anyanyelve nem magyar, választhat úgy is, hogy a kötelező magyar nyelv és irodalom tantárgy helyett - kötelező tantárgyként - magyar nyelvből mint idegen nyelvből tesz vizsgát. A vizsga eredményét az idegen nyelv rovatban kell feltüntetni.

(14) Ha a tanulót a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 69. §-ának (2) bekezdése és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 23. §-ának (4) bekezdése alapján mentesítették az idegen nyelv vagy más közismereti kötelező érettségi tantárgy tanulása alól, illetve engedélyezték, hogy tudásáról az állapotának megfelelő módon adjon számot, a mentesítést, illetve az engedélyt az iskola igazgatójának az érettségi vizsgára is meg kell adnia. Ha a mentesítés kötelező közismereti tantárgyra szól, helyette a tanulónak a kötelező közismereti tantárgyak közül másikat kell választania."

(4) A SZÉV 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Érettségi-képesítő vizsgát, illetve szakmai vizsgát kell tartani - a tanév rendjében meghatározottak szerint - február-március, május-június és október hónapokban."

(5) A SZÉV III. fejezete a következő 20/A §-sal és címmel egészül ki:

"20/A. §

A VIZSGASZABÁLYZATBAN NEM SZEREPLŐ TANTÁRGYAK TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEI

Ha a tanuló a 3. § (4) bekezdésének harmadik pontjában meghatározott tantárgyból kíván érettségi vizsgát lenni, az iskola határozza meg - a tantárgy tantervi tananyaga alapján - a vizsgarészeket és vizsgakövetelményeket."

(6) A SZÉV 25. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a paragrafus a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (11)-(13) bekezdés számozása (13)-(15) bekezdésre változik:

"(10) Ha a felügyelő pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó dolgozatát, ráírja az elvétel pontos idejét, és aláírja: a vizsgázót a vizsgateremből eltávolítja, és azonnal értesíti az iskola igazgatóját.

(11) Az iskola igazgatója a szabálytalanságról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell minden olyan adatot és eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének megvizsgálását, a vizsgázó és a felügyelő pedagógus nyilatkozatát, továbbá, hogy a vizsgázót tájékoztatták a szabálytalanság elbírálásával kapcsolatos eljárásról, és a bebizonyított szabálytalanság következményeiről. A jegyzőkönyvet a felügyelő pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

(12) A jegyzőkönyvet az iskola igazgatója eljuttatja a vizsgabizottság elnökéhez (társelnökéhez). A jegyzőkönyv elkészítését követően a vizsgázó folytathatja a feladat kidolgozását. A szabálytalanságról és annak következményeiről a vizsgabizottság dönt. A jegyzőkönyv elkészítésére fordított idő nem számít bele a feladat megoldásához rendelkezésre álló időbe."

(7) A SZÉV 25. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

"(16) Ha a vizsgázó fogyatékossága miatt nem tud kézzel írni, az iskola igazgatója - a 3. § (14) bekezdésében meghatározottak szerint - engedélyezi, hogy az írásbeli feladatokat számítógépen vagy más irodatechnikai eszközzel oldja meg. A tanuló használhat oktatási segédeszközt is. A tanuló kérésére az írásbeli dolgozat elkészítésére rendelkezésre álló időt egy órával (60 perc) meg kell hosszabbítani."

(8) A SZÉV 27. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi bekezdés számozása (2) bekezdésre változik:

"(1) Az írásbeli dolgozatok szaktanár által javasolt minősítését a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni. Az írásbeli dolgozatot a tanuló a vizsgabizottság elnökéhez, (társelnökéhez) történő megküldés előtt az iskola képviselőjének jelenlétében - az iskola igazgatója által meghatározott helyen és időben - megtekintheti, és az értékelésre észrevételt tehet. A megtekintésre és észrevételek megtételére legalább egy munkanapot (nyolc órát) kell biztosítani. A tanulókat az írásbeli dolgozat elkészítésének megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg dolgozatukat, és tehetnek rá észrevételt."

(9) A SZÉV 28. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az írásbeli dolgozatokra benyújtott észrevételeket az igazgató megküldi a vizsgabizottság elnökének (társelnökének)."

(10) A SZÉV IV. fejezete a következő 28/A. §-sal és címmel egészül ki:

"28/A. §

ELJÁRÁS ABBAN AZ ESETBEN, HA A VIZSGA RÉSZEIT ÉS A VIZSGAKÖVETELMÉNYEKET AZ ISKOLA ÁLLAPÍTJA MEG

A IV. fejezetben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a vizsgarészeket, illetőleg a vizsgakövetelményeket a 20/A. §-ban foglaltak szerint az iskola állapítja meg."

(11) A SZÉV 33. §-ának (1) bekezdése a következő negyedik mondattal egészül ki:

"Ha az írásbeli dolgozatra észrevételt nyújtottak be, az igazgató gondoskodik arról, hogy megfelelő szakos tanár álljon rendelkezésre, aki részt vesz - a vizsgabizottság tagjaként - az érintett dolgozat végleges minősítésében, és az észrevételben foglaltak elbírálásában. Az észrevétel elbírálásakor és az érintett dolgozat végleges minősítésében nem vehet részt a vizsgabizottság munkájában az a tanár, aki a dolgozatot értékelte."

(12) A SZÉV 33. §-ának (6) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A jegyzőkönyv a következőket tartalmazza:)

"f) az írásbeli dolgozatra benyújtott észrevételekkel kapcsolatosan hozott döntést és annak indokát."

(13) A SZÉV 41. §-ának címe helyébe a következő cím lép, egyidejűleg a § a következő (1)-(4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (1)-(4) bekezdés számozása (5)-(8) bekezdésre változik:

"ELJÁRÁSA VIZSGÁN ELKÖVETETT SZABÁLYTALANSÁG ESETÉN

(1) Az írásbeli vizsgán szabálytalanság elkövetésével összefüggésben felvett jegyzőkönyv alapján a vizsgázó ügyében a vizsgabizottság a következő döntést hozhatja:

a) megállapítja, hogy a vizsgázó nem követett el szabálytalanságot;

b) megállapítja, hogy a vizsgázó milyen szabálytalanságot követett el.

(2) Ha a vizsgázó szabálytalanságot követett el, a vizsgabizottság a következő döntést hozhatja:

a) a dolgozatot elégtelennek minősíti;

b) a vizsgázót az adott vizsgatantárgyból javító vizsgára utasítja;

c) a vizsgázót - az adott vizsgaidőszakra - eltiltja a vizsga folytatásától.

(3) A vizsgabizottság külön vizsgálatot is elrendelhet a vizsga során elkövetett szabálytalanság kivizsgálására.

(4) A vizsgabizottság döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak."

(14) A SZÉV 62. S-a a következő 13. záradékkal egészül ki:

"13. A magyar nyelv és irodalom tantárgy helyeit - a SZÉV 3. §-ának (13) bekezdése alapján - magyar nyelvből mint idegen nyelvből tett érettségi vizsgát."

(15) A SZÉV Függelékének "SZAKMAI VIZSGATÁRGYAK" része helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

6. §

(1) A szakmunkás vizsgaszabályzatról szóló - többször módosított - 122/1982. (MK 16.) MM utasítás (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 32. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"32. § (1) A jelöltek eredményeit szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból osztályzattal kell értékelni. A szakmunkásbizonyítvány minősítését a 6. sz mellékletben meghatározottak szerint kell megállapítani.

(2) A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsga és a szóbeli szakmai vizsga összesített eredménye alapján, átlagolással kell meghatározni. Kerekítő tényezőként a jelölt iskolai (tanfolyami) tanulmányai során tanúsított előmenetelét kell figyelembe venni.

(3) A Szakma Kiváló Tanulója Versenyen elért eredményük alapján a szakmunkásvizsga alól mentesült tanulók szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból jeles osztályzatot kapnak."

(2) A vizsgaszabályzat 1. számú melléklete III. része e rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerint módosul.

7. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg

a) a GÉV 36. § (6) bekezdésében a "művelődési szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe az "igazgató" kifejezés lép,

b) hatályát veszti

- az R. 42. §-a (2) bekezdésének c) pontja és 46. §-ának (2) bekezdése,

- a GÉV 53. §-ából az "A vizsgázó a javítóvizsga tantárgyaiból közepesnél jobb minősítést nem kaphat." mondat,

- a vizsgaszabályzat 2. §-ának b) pontja valamint az e) pontjából az "és politikai" szövegrész, a 3. § (3) bekezdésének a) pontja és b) pontjából a "történelem, társadalmi ismeretek, valamint" szöveg, a 28. § (1) bekezdéséből a "továbbá a történelem, társadalmi ismeretek", valamint "- a történelem, társadalmi ismeretekkel együtt -" szövegrész, a mellékletek felsorolása rész 6. pontjából a zárójeles rész; az 1. számú melléklet I. fejezete "Megjegyzés" részének 6. pontja, II. fejezete "Megjegyzés" részének 4. pontja, III. fejezete "Megjegyzés" részének 5. pontja, valamint az 5. számú melléklet és a 6. számú melléklet zárójelben lévő alcíme.

(2) A GÉV-nek e rendelet 4. §-ának (12) bekezdésével megállapított 55/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak alkalmazása az 1995/96. tanévtől kötelező. Az 1994/95. tanévben a tanuló az érettségi vizsgára történő jelentkezéskor választhat úgy is, hogy a GÉV-nek az R. 46. §-a (2) bekezdésével megállapított 55/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján tesz vizsgát.

(3) A központi műhelyek a szervezeti és működési szabályzatukat e rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül készítik el.

Dr. Fodor Gábor s. k.,

művelődési és közoktatási miniszter