31/1994. (VI. 28.) FM rendelet

a fajtaelismerés rendjéről

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) végrehajtására, a Tv. 49. §-a (1) bekezdésének a)/7. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § Tenyészállatot, szaporítóanyagot a fajta önálló nevének egyidejű feltüntetésével, kizárólag fajtaelismeréssel rendelkező vagy fajtaelismerésre bejelentett fajtákból, hibridekből, illetve keresztezési programokból (a továbbiakban együtt: fajtákból) lehet forgalomba hozni.

2. § (1) Fajtaelismerést kell kérni a Tv. hatálya alá tartozó állatfajok önálló névvel megjelölt fajtáira, amelyeket gazdasági céllal, köztenyésztésben kívánnak forgalmazni.

(2) A fajta vizsgálatát szolgáltatásként az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: OMMI) akkor is elvégezheti, ha azt a hazai köztenyésztésben nem kívánják felhasználni, illetve azokra a fajokra, fajtákra is, amelyekre kötelezően nem terjed ki a törvény hatálya.

(3) Az állatfajta szabadalmazására irányuló eljáráshoz az OMMI az (1) bekezdés szerinti fajtaelismerésen kívül is elvégzi a fajta vizsgálatát, díjfizetés ellenében. Szabadalmazott új állatfajta a vonatkozó jogszabály szerint csak fajtaelismerést követően vehető köztenyésztésbe.

3. § A rendelet alkalmazásában

fajta: az állatok valamely lényeges tulajdonsága alapján a fajtaelismerési eljárás során önálló névvel megkülönböztetett köre;

köztenyésztés: a tenyészállat, árutermelő állomány, szaporítóanyag forgalomba hozatala, átadása más tenyésztő, illetve állattartó részére;

önálló fajtanév: a már elismert fajták nevétől eltérő név vagy jelölés.

4. § (1) A fajtaelismerést annak a természetes és jogi személynek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak (a továbbiakban együttesen: bejelentő) kell kérnie, aki a fajtát a hazai köztenyésztésben kívánja felhasználni.

(2) Természetes személy csak akkor lehet bejelentő, ha egyben az elismerésre bejelentett fajta nemesítője is, és a fajta reprodukálásához szükséges tenyészállatok a tulajdonában vannak vagy azoknak a tulajdonosai írásban nyilatkoztak, hogy a tulajdonukat képező állatokat a tenyésztési program végrehajtására a nemesítő rendelkezésére bocsátották.

(3) Külföldi bejelentő csak akkor kérheti a fajta elismerését, ha a származási országban, az ott érvényes előírások alapján a fajta tenyésztőjeként, tulajdonosaként vagy mint fajtavédelmet élvezőt bejegyezték.

(4) Abban az esetben, ha a köztenyésztésbe vétel egyben a Tv. hatálya alá tartozó tenyésztő szervezetként történő elismerését is jelenti, a fajtaelismerési eljárást az új tenyésztő szervezetnek - mint bejelentőnek - kell kérnie, és a fajtaelismerésre irányuló vizsgálatot a szervezet elismerésére irányuló vizsgálattal együtt kell elvégezni.

5. § (1) A fajtaelismerést az erre a célra szolgáló bejelentési íven kell kérni az OMMI-től.

(2) Az OMMI a hozzá beérkezett kérelmeket felülvizsgálja, és ha az formai szempontból megfelelő, azt az erre a célra rendszeresített nyilvántartási könyvbe bevezeti. A nyilvántartási könyv közokirat.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a bejelentő nevét (cégét), címét, telephelyét;

b) a faj és fajta megnevezését;

c) a fajta besorolását (7. §);

d) a tenyész-, illetve árutermelő állomány létszámát és helyét;

e) a nemesítési, honosítási, keresztezési eljárást;

f)[1] azt, hogy a faj vagy a fajta géntechnológiával módosított-e, illetve géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz-e;

g) a genetikai programot;

h) a fajta küllemi leírását, hibrid és keresztezési eljárás esetén a végterméket előállító szaporító fokozatokra is;

i) a főbb vagy gazdaságilag fontos paraméterek ismert vagy várható értékét, hibridek, keresztezési eljárások, tenyészvonalak esetében figyelemmel a szaporító fokozatokra is;

j) a nemesítő nevét;

k) egyéb, a bejelentő által megjelölt vizsgálati szempontot.

(4) A bejelentő felelős a bejelentésben foglaltak valódiságáért, az esetleges változásokat az OMMI-vel közölnie kell.

6. § (1) A fajtákat a bejelentéskor és az elismeréskor a 7-10. §-ok szerint be kell sorolni.

(2) A besorolást a bejelentőnek a bejelentési íven kell elvégeznie. Abban az esetben, ha a besoroláskor a bejelentő és az OMMI véleménye eltérő, ellenkező bizonyításáig a vizsgálatot az OMMI által megállapított besorolás alapján kell megkezdeni.

7. § A fajták besorolását

a) a nemesítés végeredménye,

b) a származás, és

c) a védettség

alapján kell elvégezni.

8. § (1) A nemesítés végeredménye [7. § a) pont] szerint a fajta besorolása lehet

a) fajtatiszta, amennyiben az utódgeneráció a szokásos tenyésztési elvek figyelembevétele mellett a fajtába tartozó bármely hím- és nőivarú állat párosításával előállítható; vagy

b) hibrid, amennyiben a végtermék előállítása speciális tenyészvonalak tervszerű párosításával történik;

c) keresztezési program:

1. tenyészvonal, ha a gazdasági és tenyészcél csak hím- vagy csak nőivarú tenyészállatok előállítására vonatkozik,

2. keresztezés, ha a párosítandó állatok köre csak fajtamegjelöléssel kerül meghatározásra.

(2) Nem lehet fajtaelismerést kérni olyan hibridekre, amelyeknél a párosítandó állatok köre csak fajtanévvel van megjelölve, kivéve, ha a fajták különböző fajokba tartoznak.

9. § Származás szerint [7. § b) pont] a fajta besorolása lehet

a) hazai, amelynek tenyészcélját, a nemesítésére és fenntartására irányuló tenyésztési módszert itthon dolgozták ki, és a tenyésztési programot, a fajta szaporítását hazai, elismert tenyésztő szervezet, illetve bejelentő hajtja végre, vagy

b) honosított, ha az eredeti tenyészcélt külföldön határozták meg, tenyészanyaga külföldről került be a hazai köztenyésztésbe, de a szaporítására irányuló tenyésztési programot hazai, elismert tenyésztő szervezet, illetve bejelentő hajtja végre, vagy

c) külföldi, ha tenyészcélját külföldön határozták meg, előállítását, szaporítását külföldi tenyésztő szervezet, illetve bejelentő végzi.

10. § (1) Védettség szerint [7. § c) pont] a fajta besorolása lehet

a) védett, amennyiben

1. nemesítője ismert, és

2. márkanévvel, szabadalommal vagy más jogi védelemmel rendelkezik; vagy

b) szabad besorolású, világfajta, feltéve, ha az a) pontban foglalt feltételek nem állnak fenn, illetve, ha a fajtaelismerésre történő bejelentést tenyésztő egyesület vagy szövetség tette, és az elismerést követően a fajtafenntartás egyesületi vagy szövetségi formában történik.

(2) Nem lehet védettnek [(1) bekezdés a) pont] besorolni a honosított vagy külföldi fajtát, ha az eredeti hazájában fenntartása egyesületi, szövetségi vagy annak megfelelő szervezetekben történik, továbbá a keresztezési programot.

(3) Az (1) bekezdés 2. pontja szerinti esetben a védelmet élvező a tenyészanyag forgalomba hozatala, köztenyésztésbe vétele során a védelemre utaló megkülönböztető elnevezés vagy jelölés használatát feltételhez kötheti.

11. § (1) Fajtaelismerésre nem lehet bejelenteni fajtát szabadalmazott, illetve már közzétett vagy fajtaelismerésre bejelentett fajták nevével.

(2) Az OMMI a bejelentésben foglaltakat - kivéve a fajta és a bejelentő nevét - a bejelentő engedélye nélkül az elismerést megelőzően mással nem közölheti.

12. § (1) Ha az elismerésre bejelentett fajta előállításához valamely védett fajtát is felhasználtak, a bejelentőnek meg kell szereznie a védelmet élvezőtől a védett fajta felhasználására vonatkozó jogot, és a bejelentéshez csatolnia kell az erre vonatkozó megállapodást.

(2) Védett fajta esetén a védelmet élvezőtől hozzájárulást kell beszerezni az eredeti fajtanév használatához.

(3) Ha a fajta védett, de a védelmet élvező nem járul hozzá az eredeti fajtanév használatához, a bejelentő nem kérhet jogi védettséget a fajtára.

13. § (1) Honosított vagy külföldi fajtát az eredeti elnevezéssel kell bejelenteni.

(2) Külföldi fajtát Magyarországon bejegyzett szervezet vagy magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár is bejelenthet. Abban az esetben, ha a külföldi fajta védett, a hazai fajtaelismerést kérőnek a bejelentéshez csatolnia kell

a) a 12. § (1) bekezdése szerinti megállapodást;

b) a fajta hazai tenyésztésére, forgalmazására feljogosító, a fajta eredeti tulajdonosától vagy tenyésztőjétől származó jogokat és kötelességeket igazoló iratokat.

(3) A bejelentőnek külföldi fajta esetében be kell szereznie a fajta eredeti tulajdonosának vagy tenyésztőjének nyilatkozatát arról, hogy saját országában az ott érvényes szabályok szerint bejegyzett, illetve jóváhagyott tenyésztő szervezet vagy az adott országban érvényes szabályok szerint működik.

14. § (1) A fajtaelismerésre bejelentett fajta, hibrid esetében a különböző szaporítási fokozatok vagy a végtermék előállítására szolgáló tenyészanyagnak a bejelentő - tenyésztő egyesület vagy szövetség esetében azok tagjainak - tulajdonában kell lennie.

(2) Tenyészállat és szaporítóanyag forgalomba hozatalára csak a bejelentő - tenyésztő egyesület vagy szövetség esetében annak tagjai - vagy az általa integrált tenyésztő, illetve mesterséges termékenyítő jogosult. Hibridek esetében vonalakba, a különböző szaporítási fokozatokba tartozó tenyészállatok eladása egyben az egyed tenyészállatként történő értékesítéséhez való hozzájárulásnak is minősül.

(3) A bejelentő a tenyészállat forgalomba hozatala során feltételeket határozhat meg a tenyészállatoktól forgalmazott szaporítóanyag felhasználásával kapcsolatban.

15. § (1) A fajtaelismerésre irányuló eljárás célja annak megállapítása, hogy a bejelentő által a bejelentésben megadottak a valóságnak megfelelnek, és a fajtára jellemző értékmérő tulajdonságok reprodukálhatók.

(2) Az OMMI ellenőrzi

a) az 5. § (3) bekezdése a)-f) pontjai szerint bejelentett adatok helyességét;

b) a törzskönyv vagy tenyésztési főkönyv adataival, illetve kísérleti teljesítményvizsgálatokkal az 5. § (3) bekezdése g)-j) pontjaiban megadott értékmérő tulajdonságokat és egyéb szempontokat.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzés módjáról a bejelentő és az OMMI írásban megállapodást köt.

16. § (1) A fajtaelismerésre irányuló vizsgálathoz szükséges adatok körét a vizsgálati módszer kidolgozásakor kell írásban meghatározni.

(2) Az elismerésre bejelentett fajta származási, tenyésztési és termelési adatait az ideiglenes tenyésztési engedélyben foglaltak szerint, törzskönyvben vagy tenyésztési főkönyvben kell nyilvántartani.

(3) A tenyésztési adatok nyilvántartására a bejelentő akkor jogosult, ha mint tenyésztő szervezet ideiglenes, illetve végleges elismeréssel erre engedélyt szerzett. A nyilvántartások vezetésével a bejelentő más, ilyen tevékenység végzésére elismert szervezetet is megbízhat.

17. § (1) A 15. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti kísérleti teljesítményvizsgálatot azonos körülmények között, legalább egy azonos hasznosítású fajta egyidejű vizsgálatával kell lefolytatni.

(2) A kísérleti teljesítményvizsgálat módszerét az OMMI állapítja meg.

(3) A kísérleti teljesítményvizsgálatoknak az elismerésre bejelentett fajta azon generációjára kell kiterjednie, amely a bejelentés szerint a fajtára jellemző első generáció.

(4) A besorolás szerint első generációnak minősül

a) fajtatiszta fajták esetében a fajtába tartozó anyáktól és apáktól származó utód nemzedék;

b) honosított fajtatiszta fajta esetében az első itthon született generáció;

c) hibridek és keresztezések esetében a szülő, illetve utód generáció.

(5) Az OMMI jogosult a kísérleti teljesítményvizsgálat végzéséhez szükséges térítésmentes mintavételre.

(6) A bejelentő köteles gondoskodni arról, hogy a kísérleti teljesítményvizsgálatokhoz szükséges vizsgálati anyag - az írásbeli megállapodásban rögzített határidőig - térítésmentesen az OMMI rendelkezésére álljon.

(7) Az OMMI-nek joga van a fajtaelismerésre irányuló vizsgálatot megszüntetni, és a fajta hazai köztenyésztésbe vételét megtiltani, amennyiben a bejelentő a bejelentéskor írásban rögzített vizsgálati anyagot meghatározott időre nem biztosította.

18. § (1) A fajtaelismerésre irányuló eljárás időtartamára az OMMI javaslata alapján - a bejelentő kérésére - a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a bejelentő által az ideiglenes tenyésztési programban megjelölt helyekre és létszámokra ideiglenesen engedélyezheti az elismerésre bejelentett fajta tenyészállatainak forgalomba hozatalát. A fajtaelismerési eljárás időtartama alatt a bejelentő köteles minden változást, a tenyészállatok kihelyezése, eladása előtt az OMMI-nek bejelenteni.

(2) Az ideiglenes forgalmazási engedély birtokában a bejelentő a bejelentésben elfogadott fajtanévvel kizárólag az engedélyezett helyeken, illetve helyekre és csak a tenyésztési programjában elfogadott fajtájú állatokat hozhatja forgalomba.

(3) Az ideiglenes forgalmazási engedéllyel rendelkező fajták tenyészállatai az engedélyezett helyeken kívül csak akkor hozhatók forgalomba, ha azokat valamely elismert tenyésztő szervezet a tenyésztési programjában kívánja felhasználni. Az ettől eltérő forgalmazás esetén az OMMI a Tv. 45. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

19. § (1) A fajtaelismerésre irányuló kísérleti teljesítményvizsgálatért a bejelentőnek díjat kell fizetni, ami az OMMI-t illeti meg. A díj az írásban rögzített vizsgálati módszer szerint lefolytatandó teljesítményvizsgálat ténylegesen felmerült költségének 50%-a. A bejelentő az Állattenyésztési Alapból - külön jogszabály szerint - az OMMI igazolása alapján a kísérleti teljesítményvizsgálat költségének fennmaradó részére támogatást igényelhet. A kísérleti teljesítményvizsgálati díjat előkalkuláció alapján kell megállapítani, fizetésének ütemezését az írásbeli megállapodásban kell rögzíteni.

(2) A fajtaelismerésre irányuló vizsgálatok egyéb - az (1) bekezdésben nem említett - költségei a bejelentőt terhelik.

(3) Ha a fajta vizsgálata a 2. § (2) bekezdése alapján történik, a vizsgálat teljes költsége a bejelentőt terheli. Ebben az esetben a vizsgálat eredményétől függően a bejelentőnek joga van az eredmények közzétételét megtagadni.

(4) A bejelentőnek a bejelentéstől a vizsgálat lezárásáig évente, külön jogszabályban meghatározott - a kísérleti teljesítményvizsgálati díjtól független - nyilvántartási díjat kell fizetnie.

20. § (1) Az OMMI a fajtaelismerésre irányuló eljárást lezárja, ha az írásbeli megállapodásban rögzített módszer szerinti vizsgálatok befejeződtek vagy vizsgálati anyag hiányában azokat nem tudta elvégezni.

(2) A fajtaelismerésre irányuló vizsgálat eredményéről az OMMI összefoglaló jelentést készít, amelyet a minisztériumhoz kell jóváhagyásra benyújtani.

(3) A jelentésnek tartalmaznia kell minden, a bejelentésben megjelölt szempont vizsgálati eredményét, amelyet a bejelentővel előzőleg ismertetni kell.

21. § (1) A minisztérium a fajtaelismerésről okiratot állít ki. A fajtaelismerés megtörténtét be kell vezetni az OMMI-nél erre a célra rendszeresített nyilvántartó könyvbe, amely közokiratnak minősül.

(2) A fajtaelismerést követően a fajta eredeti tulajdonságainak megtartásáért az elismert fajtafenntartó tenyésztő szervezet felelős.

(3) A fajtaelismerést követően a jelentésben foglaltakból az OMMI a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzéteszi

a) az elismert faj, fajta nevét;

b) a fajtafenntartóként elismert tenyésztő szervezet (a továbbiakban: fajtafenntartó) nevét, címét;

c) a 7-10. §-okban foglaltak szerint a fajta besorolását;

d) a nemesítő(k) nevét és részarányát;

e) a bejelentő által javasolt hasznosítási irányt;

f) a vizsgálatról készített jelentés hozzáférhetőségének helyét és idejét;

g) a fajtaelismerés időtartamát.

(4) A jelentésben foglaltakból az 5. § (3) bekezdésének f)-h) pontjaiban megfogalmazott jellemzők vizsgálati eredménye az OMMI kiadványaiban kerül közzétételre.

(5) Ha a fajtaelismerési kérelem célja nem a köztenyésztésbe vétel volt [2. § (2) bekezdés], a jelentést az OMMI csak a bejelentő részére küldi meg.

22. § (1) A nemesítőt - ellenkező bizonyításáig - megilleti az a jog, hogy őt nemesítőként ismerjék el.

(2) Nemesítő

a) hazai fajta esetében az a magánszemély, aki egyéni munkájával vagy a bejelentővel létesített jogviszony alapján a hazai fajta tenyésztési programjának kialakítását végezte vagy abban közreműködött;

b) külföldi fajta esetében az a magán- vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a fajtára vonatkozó védelem kedvezményezettje.

(3) Amennyiben hazai fajta esetében a bejelentő nem a nemesítő volt, a bejelentő köteles a nemesítőt a bejelentéskor írásban megjelölni. Ebben az esetben a bejelentő a nemesítővel megállapodást köt, amely tartalmazza a nemesítő feladatát és a nemesítői részarányt, továbbá tartalmazhatja a nemesítői munka ellenértékét (fajtajutalék). A megállapodást a bejelentéshez csatolni kell.

(4) Nem lehet nemesítőként megjelölni olyan magánszemélyt, akinél a rendelet végrehajtásával kapcsolatban összeférhetetlenség állapítható meg.

(5) Tenyésztő egyesület, szövetség által bejelentett, illetve fenntartott fajták esetében nemesítő nem nevezhető meg.

23. § (1) Az elismert fajta gazdaságilag fontos tulajdonságainak alakulását az OMMI ellenőrzi. Ennek költsége az elismert fajtafenntartót terheli. A költséget és a fizetés módját a 19. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani.

(2) A fajta elismerését a minisztérium

a) meghosszabbíthatja, ha az ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a fajta gazdaságilag fontos tulajdonságai nem változtak kedvezőtlenül;

b) felfüggesztheti, ha a fajtafenntartó eltér a tenyésztési programjában foglaltaktól vagy azt nem hajtja végre, de annak pótlására lehetőség van;

c) visszavonhatja, ha

1. a felfüggesztés nem vezetett eredményre,

2. a fajta tenyésztése megszűnt,

3. a fajta gazdaságilag fontos jellemzői az elismeréskor megállapítottakhoz viszonyítva kedvezőtlenül változtak.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felfüggesztéssel egyidejűleg meg kell határozni azokat a feladatokat, amelyeket pótolni kell, és azok teljesítésének határidejét, a tenyész- és szaporítóanyag forgalomba hozatalának feltételét.

(4) A fajtaelismerés visszavonását követően a fajta tenyész-, illetve szaporítóanyaga csak külön engedéllyel és legfeljebb a visszavonást követő három hónapig hozható forgalomba.

24. § (1) Ez a rendelet 1994. július 1. napján lép hatályba.

(2) A minősítéssel rendelkező fajták e rendelet szerinti elismerését - a tenyésztő szervezettel egyeztetve - 1994. december 31-ig el kell végezni. A fajtaelismeréshez szükséges kísérleti teljesítményvizsgálatok - az OMMI javaslatok alapján - a korábban végzett kísérleti eredményekkel helyettesíthetők.

Dr. Szabó János s. k.,

földművelésügyi miniszter