1994. évi XXXIX. törvény

az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről[1]

Az Országgyűlés a határidős piacok létrehozása érdekében felismerve az árutőzsde jelentőségét, a tőzsdei határidős ügyletek szabályozása kapcsán jelentkező gazdasági növekedés lehetőségét, a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az árutőzsde fogalma, jogállása, alapítása

1. § (1) Az árutőzsde (a továbbiakban: tőzsde) olyan önkormányzó és önszabályozó szervezet, amely az engedélyezett és a tőzsdén forgalmazott áruk körében nyilvánosan meghirdetett, előre meghatározott módon, helyen és időben koncentrálja a keresletet és a kínálatot. A tőzsdén központosított kereskedelem folyik szabványosított szerződés útján, határidős ügyletek esetében az elszámolóház teljesítésre vállalt garanciája mellett, azonos feltételeket biztosítva az ügyletkötéshez.

(2)[2] E törvény alkalmazásában áru:

a) minden vagyoni értékkel bíró forgalomképes birtokba vehető dolog,

b) dolog módjára hasznosítható természeti erő,

c) devizaérték,

d) a közraktári jegy, illetve annak árujegy része,

e) index (kivéve, ha az értékpapíron alapul),

f) az előzőekből képzett árfolyamok és származékos termékek,

g) forgalomképes vagyoni értékű jog.

(3) E törvény alkalmazásában nem tekinthetők árunak az értékpapírok és azok származékai.

(4) Az árutőzsde vagy ezzel rokonértelmű elnevezést kizárólag az e törvény rendelkezéseinek megfelelő szervezetek használják.

(5) A tőzsde jogi személy.

2. § (1)[3] Tőzsdét jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet, állami vállalat és fióktelepe útján külföldi székhelyű vállalkozás (a továbbiakban: fióktelep) alapíthat.

(2) Az alapítás feltétele, hogy:

a) legalább 50 alapító tag, legkevesebb 150 millió forint pénzbeli alapítói vagyon biztosításával a tőzsde megalakulását kimondja, a tőzsde alapszabályát megállapítsa és a tisztségviselőket megválassza;

b) a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a Kormány az alapítást jóváhagyja.

(3) A tőzsde a Kormány jóváhagyásának időpontjával nyeri el jogi személyiségét és a 31. § a) pontja alapján jóváhagyott alapszabály, valamint a szabályzatok alapján kezdheti meg működését.

A tőzsde alapszabálya és szabályzatai

3. § (1) A tőzsde alapszabályának tartalmaznia kell legalább:

a) a tőzsde nevét, székhelyét;

b) az alapító tagok nevét, székhelyét;

c) az alapító vagyon nagyságát;

d) a tőzsdetaggá válás, felfüggesztés és megszűnés módját és feltételeit, a tőzsdetag jogait és kötelezettségeit;

e) a tőzsde szervezetét, testületeit, azok feladatait és hatáskörét, működésük szabályait;

f) a tőzsde képviseletének módját;

g) a tőzsde által alkalmazható szankciókat, alkalmazásuk és a jogorvoslat rendjét;

h) a tőzsde megszűnése esetén a tőzsde vagyonának hovafordítását;

i) a tőzsde tisztségviselőit, megbízatásuk időtartamát;

j) a tőzsde közgyűlésén a tagokat megillető szavazati jog kiszámításának módját;

k) a szekciók létrehozásának, megszüntetésének rendjét.

(2) A tőzsde szabályzatainak tartalmazniuk kell legalább:

a) a tőzsdén köthető ügyletfajtákat;

b) az engedélyezett, forgalmazott áruk körét;

c) a tőzsdei ügyletekre vonatkozó részletes szabályokat;

d) a megbízások típusait;

e) a tőzsdei kereskedelem rendjét;

f) a tőzsdei jegyzéseket, ezek nyilvánosságra hozatalának módját;

g) a tőzsdetagok nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeit;

h) a tőzsdetag készpénzben és/vagy állampapírban tartandó eszközeire vonatkozó szabályokat;

i) az óvadékként elfogadható értékpapírok fajtáit;

j) a tőzsde által beszedendő díjak körét és mértékét;

k) a tőzsde veszteségének finanszírozási rendjét;

l) a tőzsdei elszámolás rendjét;

m) a tőzsdei szakvizsga szabályait;

n) a tőzsdei elszámolóház működésére vonatkozó részletes előírásokat;

o) az alkusszá válás feltételeit és az alkuszi működés szabályait;

p) a tőzsdei kereskedés kockázataiból a tőzsdetag által a megbízóhoz intézett kötelező tájékoztatás követelményeit;

q) a szekciók működtetésének rendjét;

r) az etikai vétségeket és rendezésének módját;

s) a bizottságokat, valamint azok feladat- és hatáskörét;

t) a tőzsdei tagsági jog adásvételének szabályait;

u) valamint mindazt, amit e törvény a szabályzatok kötelező tartalmába utal.

II. FEJEZET

A TŐZSDETAGSÁG

A tagfelvétel rendje

4. § (1)[4] A tőzsde tagja az a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, állami vállalat, szövetkezet és fióktelep lehet, amely a tőzsdei tevékenység végzéséhez az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) által jóváhagyott üzletszabályzattal rendelkezik, és amelyet a Tőzsdetanács tagként felvesz.

(2) A tőzsdetag jogosult e törvény, az alapszabály és a szabályzatok alapján jogait gyakorolni, a Felügyelet által jóváhagyott üzletszabályzat alapján tőzsdei kereskedelmet folytatni.

(3) Egy tőzsdetag csak egy tőzsdetagsággal rendelkezhet.

(4) A tagfelvétel előfeltétele:

a) a szabályzatokban előírt pénzügyi fedezet biztosítása;

b) a tőzsde által megállapított belépési díj és az éves tagsági díj befizetése, valamint a szolgáltatásokért járó díj megfizetésének vállalása;

c) annak igazolása, hogy cégjegyzékben, továbbá más, jogszabály által előírt nyilvántartásban szerepelnek;

d) az alapszabály vagy a szabályzatokban rögzített egyéb követelményeknek való megfelelés.

(5) A (2), (3) és (4) bekezdésekben foglaltak irányadóak a tőzsdetagság megvásárlása és haszonbérletbe vétele esetén is.

5. § A tőzsdei taglétszám korlátozható, annak felső határát a tőzsde közgyűlése állapítja meg.

6. § (1) A tagfelvételi kérelmet a Tőzsdetanács csak akkor utasíthatja el, ha

a) a kérelmező nem felel meg a 4. §-ban rögzített előírásoknak; vagy

b) a közgyűlés által megállapított taglétszám már betöltött.

(2) Az elutasító döntést a Tőzsdetanácsnak indokolnia kell.

A tagsági jog adásvétele, haszonbérbe adása

7. § (1) A tőzsdetag tagsági jogát kizárólag szabályzat szerinti adásvétel útján idegenítheti el.

(2) A tőzsdetagságból fakadó kereskedési jogok egységes egészként haszonbérletbe adhatók olyan személynek, aki a Tőzsdetanács előtt igazolta, hogy megfelel a 4. § (2) és (4) bekezdésében írt feltételeknek. A haszonbérlet további alhaszonbérletbe adása, valamint a tagsági jognak más módon történő hasznosítása semmis.

(3) Egy személy egy szekcióban csak egy kereskedési jogot vehet haszonbérletbe.

(4) A kereskedési jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérlőt megilleti a tőzsdetagságból fakadó valamennyi jog és terheli valamennyi kötelezettség, a tőzsdetagsági jog feletti rendelkezési jog kivételével.

A tagsági jog felfüggesztése

8. § A tőzsdetag tagsági jogát a szabályzatban meghatározott esetekben az ott meghatározott időtartamra a Tőzsdetanács függesztheti fel, a tőzsdetagságból fakadó kereskedési jogot bármely pénzügyi kötelezettség elmulasztása esetén a tőzsdei elszámolóház vagy a 24. § (4) bekezdés szerinti elszámolóház függeszti fel.

A tőzsdetagság megszűnése

9. § (1) A tőzsdetagság megszűnik:

a) ha a tőzsdetag üzletszabályzatának jóváhagyását a Felügyelet visszavonja;

b) ha a tőzsdetag jogutód nélkül megszűnik;

c) a tagsági jog átruházásával;

d) a Tőzsdetanács által történő kizárással.

(2) A tőzsdetagság megszűnése esetén - az (1) bekezdés c) pontjának kivételével a tagsági jogot a tőzsde értékesíti. Az ebből befolyó ellenérték az arra jogosultat illeti meg. A tőzsdetagság (1) bekezdés szerinti megszűnése esetén a 6. §-ban rögzített tagfelvételi rendelkezés nem alkalmazható.

10. § A tagfelvétel rendjét, az ahhoz szükséges pénzügyi fedezet mértékét és biztosításának módját, a tőzsdetag jogait és kötelezettségeit, a tagsági jog adásvételének, haszonbérletbe adásának, felfüggesztésének, valamint a megszűnésének részletes szabályait a szabályzat tartalmazza.

III. FEJEZET

A TŐZSDE SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI ÉS ALKALMAZOTTAI

A tőzsde szervezete

11. § A tőzsde szervei:

a) közgyűlés;

b) Tőzsdetanács;

c) felügyelő bizottság;

d) bizottságok;

e) Tőzsdetitkárság;

f) tőzsdei elszámolóház.

A közgyűlés

12. § (1) A tőzsde legfőbb szerve a tagjainak összességéből álló közgyűlés.

(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása;

b)[5]

c) a mindenkori tőzsdei taglétszám megállapítása;

d) a tőzsde tisztségviselőinek megválasztása, visszahívása, valamint díjazásának megállapítása;

e) a Tőzsdetanács, a felügyelő bizottság és a Tőzsdetitkárság beszámolójának elfogadása;

f) a bizottságok létrehozása, tagjainak megválasztása, felmentése;

g) önálló tőzsdei választottbíróság létrehozása, tagjainak megválasztása;

h) a tőzsde költségvetésének megállapítása és az elszámolás elfogadása;

i) a Tőzsdetanács döntéseinek felülvizsgálata, kivéve, ha az eljárás a választottbíróság hatáskörébe tartozik;

j) a tőzsde megszüntetése;

k) a tőzsdén forgalmazható áruk körének meghatározása;

l) a szekciók létrehozása, működésük rendjének megállapítása, működésük felfüggesztése és megszüntetésük;

m) döntés minden olyan kérdésben, amelyet e törvény, az alapszabály vagy a szabályzatok a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

13. § (1) A közgyűlést az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de legalább évenként egy alkalommal össze kell hívni. Az összehívást a napirend közlésével a közgyűlést megelőzően legalább 15 nappal az alapszabályban meghatározott módon közzé kell tenni.

(2) A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a tagok egyharmada vagy a felügyelő bizottság - az ok és a cél megjelölésével - kéri, illetőleg ha a Felügyelet azt elrendeli.

(3) A közgyűlést a Tőzsdetanács hívja össze.

14. § (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazatok több, mint felével rendelkező tagok jelen vannak.

(2) A közgyűlésen minden tőzsdetagot szekciónként legalább egy szavazat megillet, ettől azonban felfelé, a forgalom függvényében az alapszabály eltérhet, de egy tagot szekciónként legfeljebb öt szavazat illet meg.

(3) A tagsági jog felfüggesztése esetén a tag a szavazati jogát nem gyakorolhatja és a határozatképesség számításánál is figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A közgyűlés a határozatait - ha e törvény másképp nem rendelkezik - egyszerű szótöbbséggel hozza.

(5) Az alapszabály módosításához, valamint a Tőzsdetanács döntéseinek felülvizsgálatához a közgyűlésen jelenlevő szavazatok háromnegyede szükséges.

(6) A tőzsde megszűnéséhez a közgyűlésen a tagok legalább háromnegyedének és az összes szavazatok legalább háromnegyedével rendelkező tagok jelenléte szükséges. A döntést legalább háromnegyedes szótöbbséggel kell meghozni.

15. § (1) A közgyűlésen a választás és a visszahívás titkos szavazással történik, minden egyéb kérdésben a közgyűlés nyílt szavazással dönt.

(2) A tőzsdei tisztségviselőket a közgyűlés legalább két, de legfeljebb öt évre választja. A tőzsdetagok egyharmadának kezdeményezésére a közgyűlés a választott tisztségviselőt visszahívhatja, ha a jogszabályokat, a tőzsdei alapszabályt vagy szabályzatokat megsérti, vagy tevékenysége ellentétes a tőzsde érdekével. A visszahíváshoz a közgyűlésen jelenlevő szavazatok háromnegyede szükséges.

(3) Ha a közgyűlés nem határozatképes, a 15 napon belüli időpontra összehívott megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent szavazatok számára tekintet nélkül határozatképes. A közzétett napirenden nem szereplő ügyben a közgyűlés csak akkor hozhat döntést, ha valamennyi tőzsdetag jelen van és ahhoz egyhangúlag hozzájárulnak.

A Tőzsdetanács

16. § (1) A Tőzsdetanács a tőzsde ügyvezető testülete, amelynek feladata a tőzsde vezetése, a tőzsdei szabályzatok elkészítése, a munkaszervezet kialakítása, valamint a Tőzsdetitkárság vezetője tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása.

(2) A Tőzsdetanács legalább kilenc és legfeljebb tizenöt természetes személyből áll.

(3) A Tőzsdetanács elnökét a Tőzsdetanács tagjai maguk közül egyszerű szótöbbséggel választják meg.

(4) A Tőzsdetitkárság és a tőzsdei elszámolóház vezetőjét a Tőzsdetanács tagjai közül a Tőzsdetanács tagjai egyszerű szótöbbséggel választják, felettük a munkáltatói jogokat a Tőzsdetanács gyakorolja.

(5) A Tőzsdetanács tagjainak többségét a tőzsdetagok tisztségviselői és alkalmazottai közül kell választani.

(6) A Tőzsdetanács hatásköre legalább a következőkre terjed ki:

a) javaslat a tőzsdetagok taglétszámának megállapítására;

b) új tőzsdetagok felvétele;

c) a tőzsdetag tőzsdéről való kizárása és jogainak felfüggesztése;

d) javaslat a tőzsde tisztségviselőinek személyére, visszahívására;

e) javaslat új áruféleségek tőzsdei forgalmazásának bevezetésére, megszüntetésére.

f)[6] a szabályzatok megállapítása és módosítása,

(7) A Tőzsdetanács működését a Tőzsdetanács működési szabályzata határozza meg. Ennek, valamint módosításának elkészítése, illetve jóváhagyása céljából a közgyűlés elé vitele a Tőzsdetanács feladata.

17. § A Tőzsdetanács tagjai egy tőzsdén belül legfeljebb egy tőzsdetagnál lehetnek vezető tisztségviselők, illetve alkalmazottak.

18. § (1) A tőzsdét

a) a Tőzsdetanács elnöke,

b) a Tőzsdetitkárság vezetője,

c) a Tőzsdetanács által arra felhatalmazott Tőzsdetanács tag

képviseli harmadik személyekkel szemben, a bíróság és más hatóságok előtt.

(2) A képviseleti jog korlátozása harmadik személyekkel szemben hatálytalan.

A felügyelő bizottság

19. § (1) A felügyelő bizottság három-öt természetes személyből áll.

(2) A felügyelő bizottság tagjait többségében a tőzsdetagok tisztségviselői és alkalmazottai közül a közgyűlés választja. A közgyűlés nem választhatja a felügyelő bizottság tagjává a Tőzsdetanács tagjait és a Tőzsdetitkárság alkalmazottait.

20. § (1) A felügyelő bizottság a tőzsde általános ellenőrző szerve, amely a tőzsdei gazdálkodást és a tőzsde szerveinek működését ellenőrzi.

(2) A felügyelő bizottság tagjai - szavazati jog nélkül - részt vesznek a tőzsde közgyűlésén és indítványt tehetnek annak napirendjére.

(3) A felügyelő bizottság a közgyűlésnek legalább évente egy alkalommal köteles tevékenységéről és tapasztalatairól beszámolni.

Bizottságok

21. § A bizottságokat, valamint azok feladat- és hatáskörét a szabályzatok tartalmazzák.

A szekciók

22. § (1) A tőzsdetagok a tőzsdei kereskedési jogokat szekciókban gyakorolják.

(2) Az áruk egyes fajtájára - 1. § (2) bekezdés -, valamint technikai-infrastrukturális okokból a közgyűlés önálló szekciót hoz létre, ha legalább 15 tőzsdetag bejelenti szándékát egyes áruk tőzsdei kereskedelmére. A szekciókban a tőzsdei kereskedelmet gyakorló tőzsdetagok számának felső határát a közgyűlés állapítja meg.

(3) Ha a szekció tőzsdetagjainak száma 10 egymást követő tőzsdenapon túl 15 tőzsdetag alá csökken, a szekció működését a közgyűlés felfüggeszti.

(4) A közgyűlés a Felügyelet véleményének előzetes kikérése mellett a legalább 6 hónapja felfüggesztés alatt álló szekció működését megszüntetheti.

Tőzsdetitkárság

23. § (1) A tőzsdei kereskedelem szervezésére, belső felügyeletére, a közgyűlés és a Tőzsdetanács döntéseinek végrehajtására, a tőzsdei információk nyilvánosságra hozatalára, valamint a tőzsde gazdálkodási tevékenységének végzésére a Tőzsdetitkárság köteles.

(2) A Tőzsdetitkárság vezetését az ügyvezető igazgató látja el.

(3) A munkáltatói jogokat a Tőzsdetitkárság alkalmazottai tekintetében az ügyvezető igazgató gyakorolja.

(4) A Tőzsdetitkárság a munkájáról a tőzsdei alapszabályban meghatározott módon köteles beszámolni a közgyűlésnek és a Tőzsdetanácsnak.

Tőzsdei elszámolóház

24. § (1) A tőzsdei elszámolóház a tőzsde jogi személyiséggel rendelkező szerve.

(2) A tőzsdei elszámolóház feladata:

a) a tőzsdei ügyletekkel kapcsolatos nyilvántartásba vétel és visszaigazolás;

b) a tőzsdei ügyletekkel kapcsolatos elszámolások lebonyolítása.

(3) A határidős tőzsdei ügyleteknél a teljesítés az árut megtestesítő közraktárjegy (áru- és zálogjegy) forgatmányozásával, áruszállítással, illetőleg készpénzes vagy elszámolással történő biztosításáért az elszámolóház áll helyt.

(4) A (2) bekezdés szerinti feladatok ellátásával - a (3) bekezdés szerinti helytállási kötelezettség egyidejű átvállalása mellett - a közgyűlés más, külön törvény alapján elszámolóházi tevékenység végzésére feljogosított jogi személyt is megbízhat.

(5) A tőzsdei elszámolóház vezetőjének beszámoltatása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(6) A tőzsdei elszámolóház, illetve a (4) bekezdés szerint megbízott jogi személy vezetője, vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai, könyvvizsgálója és alkalmazottai kötelesek a tudomásukra jutott adatokat és információkat titkosan kezelni. Ennek megszegésével okozott kárért a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerint felelnek.

(7) A tőzsdei elszámolóház működésére vonatkozó részletes előírásokat a szabályzat tartalmazza.

A tőzsde tisztségviselői

25. § (1) A tőzsde tisztségviselői:

a) a Tőzsdetanács elnöke, tagjai;

b) a felügyelő bizottság elnöke, tagjai;

c) a Tőzsdetitkárság vezetője;

d) a tőzsdei elszámolóház vezetője.

(2) A tőzsde tisztségviselői és a tőzsdei bizottságok tagjai nem állhatnak a Felügyelettel munkaviszonyban.

Az alkalmazottakra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

26. § (1) A tőzsde bármely szervénél munkaviszonyban álló személy nem lehet tőzsdetagnál vezető tisztségviselő, felügyelő bizottság tag, illetve alkalmazott vagy tulajdonos.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok a tőzsdei elszámolóházzal munkaviszonyban álló személyek közeli hozzátartozójára [Ptk. 685. §-ának b) pontja] is vonatkoznak.

IV. FEJEZET

A TŐZSDÉVEL KAPCSOLATOS EGYÉB SZABÁLYOK

A tőzsde gazdálkodása

27. § (1) A tőzsde bevételei:

a) tőzsdetagság megszerzése után járó díj;

b) a tőzsdetagok éves tagsági díja;

c) a tőzsde szolgáltatásaiért járó díjak;

d) felajánlások, hozzájárulások;

e) a tőzsdén kötött ügyletek után a szabályzatokban meghatározott mértékű jutalék;

f) gazdálkodási és egyéb bevételek.

(2) A működési költségek kifizetése után fennmaradó és az ésszerű gazdálkodáshoz nem szükséges esetleges többletet a tőzsde fejlesztésére, az alaptevékenység magasabb szintű ellátását szolgáló célra kell felhasználni.

(3) A tőzsde bevételei adómentesek.

(4) Az időlegesen szabad pénzeszközeiből a tőzsde kizárólag állampapírokat vásárolhat.

28. § (1) A tőzsde működése során csak olyan szolgáltatást nyújthat, olyan tevékenységet folytathat és ezzel kapcsolatban csak olyan társaságot alapíthat, illetve olyan társaságban vehet részt tagként, amelyben a tőzsde felelőssége korlátozott, továbbá, amely a tőzsde alaptevékenységének megvalósítását segíti elő.

(2) A tőzsde az (1) bekezdésben meghatározottakon túl gazdasági tevékenységet nem végezhet.

(3) A tőzsde a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tőzsdetagok a tőzsde tartozásaiért nem felelnek.

(4) Az e törvényben meghatározott eseteken kívül a tőzsde vagyonából kifizetést teljesíteni nem lehet. A tőzsdetagság megszűnése esetén - a tőzsde megszűnését kivéve - a volt tőzsdetag részére a tőzsde vagyonából kifizetést nem lehet teljesíteni.

A tőzsde megszűnése

29. § A tőzsde megszűnik, ha

a) a közgyűlés a tőzsdét jogutód nélkül megszünteti;

b) a tőzsdetagok száma 6 (hat) hónapon túl nem éri el az ötvenet;

c) a Kormány - a pénzügyminiszter javaslatára - a tőzsde működéséhez adott jóváhagyását visszavonja.

V. FEJEZET

A TŐZSDE FELÜGYELETE

A Felügyelet feladatköre

30. §[7] A tőzsde felügyeletét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szóló 1996. évi CXIV. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott közigazgatási szerv (a továbbiakban: Felügyelet) az e törvényben megállapított szabályok szerint látja el.

31. § A Felügyelet feladatai a tőzsde törvényes működése érdekében a következők:

a) a tőzsde alapszabályának és szabályzatainak jóváhagyása;

b) a forgalmazható áruk engedélyezése;

c) az alkuszi névjegyzék vezetése;

d) a tőzsdei kereskedés helyszíni ellenőrzése;

e) a tőzsde szervei szabályszerű működésének figyelemmel kísérése;

f) a megbízók védelmét szolgáló törvényi rendelkezések betartásának ellenőrzése;

g) a jogszabályok, az alapszabály és szabályzatok megsértése esetén a hatáskörébe tartozó szankciók alkalmazása;

h) az e törvényben biztosított felügyeleti intézkedések megtétele és a hatáskörébe utalt kérdésekben a határozatok meghozatala;

i) hatáskörét meghaladó intézkedések szükségessége esetén az illetékes hatóság vagy más állami szerv megkeresése;

j) a tőzsdetagok üzletszabályzatának jóváhagyása.

32. § (1) A tőzsde alapszabálya és szabályzatai, valamint a tőzsdetagok üzletszabályzatai a Felügyelet jóváhagyásával válnak érvényessé.

(2)[8]

(3) Az alapszabály vagy más szabályzat a jóváhagyó határozat közlésétől hatályos.

33. § (1) A Felügyelet a hatáskörébe tartozó ügyben - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló 1981. évi I. törvény rendelkezései szerint jár el.

(2) A Felügyelet határozatait felügyeleti intézkedés keretében megsemmisíteni vagy módosítani nem lehet, ellene fellebbezésnek helye nincs, azt a bíróság felülvizsgálhatja, kivéve az e törvény 55. § (3) bekezdésében foglaltakat.

(3) A Felügyelet alkalmazottait a tőzsdei kereskedéssel kapcsolatban tudomásukra jutó adatok, tények, körülmények tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

34. § (1) A Felügyelet által az alkalmazottai közül kijelölt tőzsdebiztosok jogosultak a tőzsdei kereskedés helyszínén jelen lenni.

(2) A tőzsdebiztosok jogosultak a tőzsde közgyűlésen a Tőzsdetanács és a tőzsdei bizottságok ülésén tanácskozási joggal jelen lenni, ott felszólalni és felvilágosítást kérni.

35. § (1) A tőzsdei kereskedés helyszíni ellenőrzését a tőzsdebiztosnak a kereskedési tevékenység zavarása nélkül kell végeznie.

(2) A tőzsdebiztos a kereskedés helyszíni ellenőrzése során a tapasztaltakról feljegyzést készít.

36. § A Tőzsdetitkárság a Felügyeletet olyan időben köteles értesíteni a közgyűlésről, a Tőzsdetanács és a tőzsdei bizottságok üléséről, hogy azon a Felügyelet képviseletéről gondoskodhasson.

Ellenőrzés

37. § (1) A Felügyelet rendszeresen ellenőrzi, hogy a kereskedelmi tevékenység, továbbá a tőzsde működése megfelel-e a jogszabályoknak, az engedélyeknek, a tőzsde alapszabályának és szabályzatainak.

(2) A Felügyelet jogosult a tőzsde, a tőzsdetag és az alkusz tőzsdei kereskedéssel kapcsolatos bármely iratának, nyilvántartásának megtekintésére. Az említettek ezen tevékenységükre vonatkozó iratait vagy adataikat kötelesek felhívásra a Felügyeletnek átadni.

Intézkedések és szankciók

38. § (1) A Felügyelet a jogszabályokban, az általa kiadott engedélyekben, valamint a tőzsde alapszabályában, illetve szabályzatában meghatározott feltételektől való eltérés, továbbá az ezeknek való meg nem felelés esetén az alábbi intézkedéseket teheti:

a) a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felhív;

b) az e törvényben meghatározott esetekben és mértékben pénzbírságot (felügyeleti bírság) szab ki;

c) visszavonja az üzletszabályzat jóváhagyását, az alkuszt törli a névjegyzékből;

d) a tőzsde jogszabályba ütköző tevékenységét megtiltja, a tőzsde önkormányzati testületeit új szabályzat kidolgozására vagy új határozat hozatalára kötelezi;

e) tisztességtelen piaci magatartás gyanúja esetén vizsgálatot végez, annak megállapításai alapján intézkedik, illetve más hatóságnál eljárást kezdeményez.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés c) pontja alapján az üzletszabályzat jóváhagyását, illetve a bejegyzést csak akkor vonhatja vissza, ha a tőzsdetag vagy az alkusza:

a) a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó jogszabályt, illetve tőzsdei előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;

b) a Felügyelet, illetve a tőzsde előírásainak (1) bekezdés a)-b) pontjaiban írt intézkedések ellenére nem tesz eleget.

(3) A tőzsdetag tisztségviselője, alkalmazottja, alkusza, továbbá a tőzsde tisztségviselője, alkalmazottja köteles felhívásra a Felügyelet helyiségében megjelenni és az eljárásban közreműködni. A felhívásban a Felügyelet köteles közölni az eljárás megindításának tényét és indokát.

A felügyeleti bírság

39. § (1) A Felügyelet a tőzsdetagot, annak alkuszát és a tőzsde tisztségviselőjét és alkalmazottját a törvényben írt kötelezettségeik megszegése vagy elmulasztása esetén bírsággal sújthatja.

(2) Nem lehet bírságot kiszabni a kötelezettségszegésnek vagy mulasztásnak a Felügyelet tudomására jutásától számított 2 éven túl.

40. § (1) A bírság összege:

- tőzsdetag esetében 50 000 forinttól 5 000 000 forintig;

- egyéb esetben 5000 forinttól 150 000 forintig

terjedhet.

(2) A bírság összegét a jogszabályokban, illetve a Felügyelet engedélyében meghatározott feltételektől való eltérés, illetve mulasztás súlyának figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A befolyt bírságot pályázat kiírása után a tőzsdei kereskedés továbbfejlesztésére kell fordítani. A pályázatok elbírálásáról a Felügyelet vezetője a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben határoz.

Díjfizetési kötelezettség

41. § (1) A tőzsdetagnak a Felügyelet eljárásáért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) A díj mértékét a pénzügyminiszter állapítja meg.

VI. FEJEZET

A TŐZSDEI KERESKEDELEM RÉSZTVEVŐI

42. § A tőzsdei kereskedelem résztvevői a tőzsdetagok, az alkuszok és a megbízók.

43. § (1) A tőzsdetag köteles üzletszabályzatot készíteni, amelynek egy-egy példányát a Tőzsdetitkárságnak és jóváhagyás végett a Felügyeletnek köteles megküldeni.

(2) Az üzletszabályzat nem lehet ellentétes a tőzsdei szabályzatokkal.

44. § (1) Tőzsdei ügyeletet saját nevében csak tőzsdetag köthet, akár saját számlájára, akár bizományosként.

(2) Tőzsdei ügyletet csak jóváhagyott üzletszabályzat alapján lehet kötni.

(3) A tőzsdetag üzletkötési megbízást nem kezdeményezhet.

45. § (1) A tőzsdetag köteles harmadik személytől tőzsdei ügylet megkötésére irányuló megbízást elfogadni, ha

a) a megbízó a tőzsdetag üzletszabályzata által megkívánt pénzügyi biztosítékot rendelkezésre bocsátotta;

b) a megbízó írásban nyilatkozik, hogy ismeri a tőzsdei kereskedés tőzsdetag által - a szabályzatnak megfelelően - elétárt kockázatait.

(2) A megbízás típusait a szabályzatok tartalmazzák.

(3) A tőzsdetag a megbízó utasításai szerint köteles eljárni és azokat haladéktalanul végrehajtani. A megbízó szakszerűtlen vagy célszerűtlen utasításaiért a tőzsdetag, illetve alkusza nem felel.

46. § (1) A tőzsdetag a tőzsdei ügylet pénzügyi biztosítékaként a megbízótól kapott óvadékot a saját vagyonától elkülönítetten, ügyfélszámlán köteles elhelyezni és óvadéknemenként nyilvántartani.

(2) A tőzsdetag hitelezői a tőzsdetagnál lévő és a megbízó tulajdonát képező óvadékra semmilyen jogcímen nem tarthatnak igényt.

(3) A tőzsdetag az óvadékot kizárólag a tőzsdeügylet biztosítására fordíthatja, azzal sajátjaként nem rendelkezhet.

(4) Az óvadékként elfogadható értékpapírok fajtáit a szabályzat tartalmazza.

47. § A tőzsdetag a bizományi megbízást a megbízó szerződésszegésének esetét kivéve egyoldalúan nem mondhatja fel.

48. § (1) Alkusz az a természetes személy, aki a tőzsdetag nevében köt tőzsdei ügyletet.

(2) Alkusz csak az lehet, aki:

a) cselekvőképes, valamint büntetlen előéletű;

b) foglalkozástól eltiltást kimondó jogerős bírói ítélet hatálya alatt nem áll;

c) a Felügyelet által előírt tőzsdei szakvizsgával rendelkezik;

d) a Felügyelet az alkuszi névjegyzékbe bejegyezte.

49. § A tőzsdetag tőzsdei ügyletet csak alkusz útján köthet.

50. § (1) Az alkusz a tőzsdetaggal kizárólag munkaviszonyban vagy tartós megbízási jogviszonyban állhat.

(2) Az alkusz csak egy tőzsdetaggal állhat munkaviszonyban vagy tartós megbízási jogviszonyban.

(3) A munkaviszony vagy tartós megbízási jogviszony keletkezését és megszűnését a tőzsdetag köteles a Tőzsdetitkárságnak írásban bejelenteni.

51. § (1) Az alkusz köteles a Tőzsdetitkárság és a Felügyelet által hitelesített adathordozón nyilvántartást vezetni, amelynek tartalmát és vezetésének szabályait a szabályzat tartalmazza. A szabályzat írja elő, hogy a nyilvántartást milyen technikai eszközökkel vezesse az alkusz. A nyilvántartást, annak lezárását követő 5 éven át a tőzsde köteles megőrizni.

(2) A nyilvántartásból a megbízó kérésére az alkusz köteles egy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt kivonatot térítésmentesen kiadni. Ezt meghaladóan az alkusz csak a megbízó írásbeli engedélye alapján adhat felvilágosítást.

52. § (1) A megbízások a megbízó üzleti titkát képezik. Ezen információk csak a Felügyelet megkeresése alapján szolgáltathatók ki.

(2) Az a személy, szerv vagy szervezet, aki/amely a kivonatot, illetve a felvilágosítást kapta, köteles azt üzleti titokként kezelni és tartalmát megőrizni.

53. § A megbízó halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetén a tőzsdetag köteles a megbízó tőzsdei ügyleteiből fakadó kötelezettségeit megszüntetni az esemény tudomására jutásától számított következő tőzsdenapon.

54. § A tőzsdetag a megbízó által a megbízással összefüggésben nála elhelyezett óvadékból közvetlen kielégítést nyerhet.

VII. FEJEZET

A TŐZSDEI KERESKEDELEM FELFÜGGESZTÉSE

55. § (1) A tőzsdei elszámolóház vagy a 24. § (4) bekezdés szerinti elszámolóház az adott tőzsdenap tőzsdei kereskedelmét meghatározott árufajták vonatkozásában felfüggesztheti a szabályzatban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén.

(2) A Tőzsdetanács indokolt esetben maximum egymást követő 3 tőzsdenapra a tőzsdei kereskedelmet felfüggesztheti.

(3) A Felügyelet meghatározott időre felfüggesztheti az egyes áruk forgalmazását, illetőleg ezekre vonatkozó egyes ügyletfajtákat.

VIII. FEJEZET

TŐZSDEI ÜGYLETEK

56. § (1) Tőzsdei ügylet az, amelyet tőzsdetagok, a tőzsde által meghatározott rendben, tőzsdei kereskedelem során, tőzsdén forgalmazott árukra kötnek egymással.

(2) A tőzsdei ügyletekre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben e törvény rendelkezést nem tartalmaz, úgy a tőzsde alapszabályát és szabályait kell alkalmazni, a nem szabályozott kérdésekben pedig a Ptk. szabályai az irányadóak.

(3) Jogszabályba, a tőzsde alapszabályába és szabályzataiba ütköző tőzsdei ügylet semmis.

57. § A tőzsdei ügyletek az alábbiak:

a) azonnali (közvetlen) ügylet;

b) határidős ügylet;

c) opciós ügylet.

58. § (1) A tőzsdén forgalmazott áruk adásvétele (cseréje) akkor tekinthető azonnalinak, ha a felek a szerződésben meghatározott időpontban történő közvetlen fizikai szállításban állapodtak meg.

(2) Az azonnali (közvetlen) tőzsdei ügylet létrejön, ha a felek a szabványosított szerződés alapján megállapodnak az áru fajtájában, árában, a kötés tételeiben és megállapodásukat a tőzsdei elszámolóház vagy a 24. § (4) bekezdése szerint megbízott jogi személy nyilvántartásba veszi.

59. § (1) A tőzsdei határidős ügylet a tőzsdei elszámolóház vagy a 24. § (4) bekezdése szerint megbízott jogi személy által előírt pénzügyi feltételek biztosítása és a tőzsde által meghatározott teljesítési feltételek mellett jön létre azzal, hogy a szerződést a tőzsdei elszámolóház vagy a 24. § (4) bekezdése szerint megbízott jogi személy nyilvántartásba veszi és visszaigazolja. Az így létrejött ügyletért mindkét féllel szemben a tőzsdei elszámolóház vagy a 24. § (4) bekezdése szerint megbízott jogi személy köteles szerződésszerűen helytállni. A tőzsdei elszámolóház vagy a 24. § (4) bekezdése szerint megbízott jogi személy teljesítése - a másik fél választása szerint - történhet áruszállítással, illetőleg készpénzes elszámolással.

(2) A tőzsdei eladási vagy vételi opció olyan határidős ügylet, amelynek jogosultja díjfizetés ellenében jogot szerez arra, hogy egyoldalú nyilatkozattal előre meghatározott áron és időpontban, illetve időtartamon belül, meghatározott árura határidős ügyletet eladóként vagy vevőként kössön az opció kötelezettjével, aki az ügyletet eladóként vagy vevőként köteles megkötni.

(3) A tőzsdei ügyletek részletes előírásait a szabályzatok tartalmazzák.

60. § (1) A megkötött ügyletről mindkét fél alkusza köteles kötjegyet kiállítani és azokat a tőzsdenap zárását követő 60 percen belül köteles a tőzsdei elszámolóházhoz eljuttatni.

(2) A tőzsdei ügyletnek a megbízó részére történő visszaigazolását és annak módját a tőzsdetag üzletszabályzata szabályozza.

(3) A visszaigazolt ügyletnek a megbízó által történő kifogásolása rendjét a szabályzatok tartalmazzák. Ha a megbízó a kifogásolási jogával nem él, úgy az ügylet érvénytelenségére utóbb nem hivatkozhat.

(4) Ha a megbízó az ügylet ellen kifogást emel, úgy a tőzsdetag vagy alkusza és a megbízó köteles 24 órán belül egyeztető tárgyalást lefolytatni.

61. § (1) A tőzsdei ügyletre vonatkozó megbízást a megbízó mindaddig felmondhatja, amíg a tőzsdetag vagy alkusza az ügyletet meg nem kötötte.

(2) Vitatott esetben a megbízót terheli annak bizonyítása, hogy felmondása az ügyletkötés előtt érkezett meg a tőzsdetaghoz vagy az alkuszához.

IX. FEJEZET

TŐZSDEI VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG

62. § (1) A tőzsdei ügyletekkel, azok megkötésére irányuló megbízásokkal, a tőzsde alapszabályával és szabályzatainak alkalmazásával kapcsolatban a tőzsde, a tőzsdetagok, az alkuszok és a megbízók között keletkező jogvitákban a tőzsdei választottbíróság jár el.

(2) A választottbíróság tagjait meghatározott időre a tőzsde közgyűlése választja. A választottbíróság Elnökségét a választottbíróság tagjai köréből választja.

(3) A választottbíróság az eljárására vonatkozó szabályokat maga állapítja meg.

(4) A tőzsdei választottbíróság eljárására a polgári peres eljárási szabályoknak a választottbíróságokra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. A tőzsdei választottbíróság részére - megkeresés esetén - az illetékes helyi bíróság a bizonyítás lefolytatásával, valamint a választottbíróság által lefolytatott bizonyítás során szükséges kényszerítő eszközök alkalmazásával jogsegélyt nyújt.

(5) A tőzsdei választottbíróság ítéletének és a végzésével jóváhagyott egyezségnek a végrehajtása a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok alapján történik.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

63. § Ez a törvény a kihirdetés napját követő 15. napon lép hatályba.

64. § (1) A törvény hatálybalépését követően tőzsdei tevékenységet folytatni és tőzsdei ügyletet kötni csak e törvény előírásai szerint és az e törvény alapján létrehozott tőzsdén lehet, kivéve a (2) bekezdésében szabályozott esetet.

(2) A törvény hatálybalépését megelőzően legalább 2 éve kizárólag e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató szervezet, ha a törvény hatálybalépését követő 1 éven belül e törvény előírásainak eleget tesz és ehhez a Kormány a jóváhagyását megadja, új alapítás nélkül tőzsdeként működhet tovább.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott szervezet tagjainak az e szervezetekbe bevitt készpénz vagyona a törvény 2. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti alapítói vagyonba beszámítható.

65. § Az e törvény szerinti árutőzsde jóváhagyásától számított 6 hónap elteltével alkuszi tevékenység csak e törvényben megállapított feltételek szerint végezhető.

66. §[9]

67. §[10]

68. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a tőzsde számviteli és könyvviteli rendjének sajátosságait rendeletben állapítsa meg.